Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

ŐRI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 215. SZÄM 1988. SZEPTEMBER 8.. CSÜTÖRTÖK Bizottsági ülés után Abbahagyni lehet, befejezni nem Gyülekezés, egyesülés Társadalmi vita kezdődik ^ Az ember azt hinné, újat á már nem tudnak mondani ? neki ebben az ügyben. ^ Gyakorló újságolvasók jó ^ részében talán már az el- ^ lenhatás is fellépett: me- ^ gint Monori-erdö?! Na, cb- ^ bői lassacskán elég is lesz. ^ Vannak ennél nagyobb í horderejű dolgok is, mit ; vájkálják ezt a megkelt ^ tésztát, a lényeget úgyis ? mindenki ismeri... Megint volt egy társadalmi bizottsági ülés Monori-erdőn. Eltartott öttől kilencig. Kilenc után is lett volna még miről beszélni, nem az üres szalmát csépelve. Bár aki Maglódon él, annak a nem szigorúan vett lényeg: üres szalma. Aki viszont Monori-erdőn él és fél, az egy-egy ember, család­dal, s egyetlen, megismételhe­tetlen élettel, amelybe olyas­minek kell beleférnie, hogy nem használhatja a fürdőszo­báját, lavórozni kénytelen, hogy aggódik a gyerekéért, hogy szidják, mert mellette van az ügynek, mások, mert ellene van, vagy megfordít­va... Esetleg fülig érő vi- gyorral állítják meg a monori piacon: mi van, hallom, hogy belerohantól a gödörbe...? Egyezzenek meg Augusztus 20-i számunkban írtunk legutóbb a monori-er­dei környezetszennyezésről. Abban az írásban jelent meg Takács Attilának, a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium osztályvezetőjé­nek nyilatkozata is: csodálko­zik, hogy az erdei társadalmi bizottság nem tud a tizenne­gyedik gödör tartalmáról, hi­szen együtt tekintették meg, s az eset már csak azért is em­lékezetes, mert az egyik bi­zottsági tag rohant a gödör­höz, bele is esett. S hogy az erdeiek felcukkolták magukat, holott az ésszerű megoldás az lenne: egyezzenek meg a szö­vetkezettel, próbáljanak velük elfogultság nélkül tárgyalni. Most, ezen a legutóbbi bi­zottsági ülésen Járadi László monori népfronttitkár, bizott­sági tag, monori-erdei tanács­tag feláll, s számon kéri a je­len lévő Takács Attilától a nyilatkozatot, ö volt, aki a gödörbe esett — és nem azért, mert ész nélkül rohant, ha­nem, mert a feltépett beton­lapok egyikének szélére lépett, s a lap megbillent vele. S hogyhogy „egyezzenek meg a szövetkezettel”? Hiszen az üléseken jelen lévő miniszté­riumi osztályvezető — aki a gödörjelenetre már csak azért sem emlékezhetett, mert nem volt ott — eddig nem kifeje­zetten ezt az álláspontot kép­viselte ! Takács Attila elnézést kér, a megjelent nyilatkozattól el­határolja magát, kolléganőmet etikátlansággal vádolva: nem jelent meg az előre megbe­szélt interjúra, ellenben egy háttérbeszélgetésből következ­tette ki mindazt, aminek ő éppen az ellenkezőjét mondta volna. Nem ez az egyetlen ellent­mondás ám ebben az ügy­ben! Egész tömeggel akad. Csakhogy itt emberekről van szó. Emberekről, akiknek a legkisebb részlet sem mind­egy. Mivel ott élnek. Mivel próbát kell állniuk, és maga­tartásukkal, presztízsükkel, idegeikkel vannak az ügy mel­lett. S az ügy még mindig nem egyértelmű. Most mi van éppen .. ? Sóskúti József bi­zottsági rag a volt telepvezető felelősségre vonásának késedel­mességét „magánnyomozta”. Járt a megyei rendőr-főkapi­tányságon, az ügyészségen, a monori rendőrségen, ügyész-1 ségen. Elmondja: Pesten sike­rült a nyomozati anyagról megtudnia, hogy lezárták. (Időközben e hír lapunkban is megjelent.) Az októberi ta­nácsülés napirendjén szerepel majd annak megtárgyalása, hogy a legutóbbi tanácsi ha­tározatot, melyet a megyei ta­nács vb-titkára azzal függesz­tett fel, hogy törvénysértő, visszavonja-e a testület. — Idővel az ország meg­unja Monori-erdőt, esetleg szembe is fordul vele? — kérdezi Práczki István bizott­sági tag. A hangulat nyomott, keserű, ötletek születnek az ügy gyorsítására, előbbrevite- lére, rövid gondolkodás után el is halnak. Levitte a szél A VITUKI két munkatársa a bizottság előtt eddig még is­meretlen vizsgálati adatokról szól. Barta Gábor arról, hogy a talajradarozás csak egyetlen új gödröt tárt fel, az öt hek­tárnyi terület minden gyanús részét — mintegy egyötödét — megvizsgálták. Az alapos­sághoz kétség nem fér. Talán egy helyütt lehet még elásott hulladék: a telep területén tárolt szennyezett föld alatt. De mi is van a földdel, ami­ről a szél levitte a takarófó­liát, s csendesen mossa az eső? Azt egy áprilisi vizsgálat első veszélyességi osztályba sorolta. Most már nem biztos, hogy az, mert összekeveredett más földekkel (?), lehet máso­dik veszélyességi osztályú is, egy újabb minősítés majd eldönti. De nincs terület, ahová szállítani lehetne. Van egy technológiai eljárás — Takács Attila ismerteti —, amelynek során „befoglalással” vízzáró­vá tennék a talajt, onnan soha semmi sehová be nem szivá­roghat. Közbeszólás: — Ebbe a monori-erdeiek nem fognak beleegyezni! Dr. Totter Katalin a vízről beszél. A talajvizsgálat bizony elég csúnya képet mutatott — mondja. A telep területén be­lül piros ellipszissel jelöli a térkép a krómmal szennyezett részt. Oldott krómra 50 mik­A srácok már nagyok. Két nyakigláb ka­masz, azzal a megingat­hatatlan meggyőződéssel, hogy ők már túl vannak a nehezén, mivelhogy má­sodik osztályba léptek. A megpróbáltatás véget ért, ezentúl ők ütik az elsősö­ket. Felhördülök. Ne hü­lyéskedjetek, mondom ne­kik, próbáljatok emlékezni, milyen érzés volt, amikor pusztán azért, mert fiata­labbak voltatok a többi évfolyamnál, különböző in­zultusok értek benneteket! — Hát épp azért! Az ember ment le a lépcsőn, nem is számított rá, és ak­kor elgáncsolták! — így az egyik. — Vagy fejbevertek az ebédlőben a tálcával! — így a másik. Most már persze vigyo­rognak rajta. Akkor azon­ban kegyetlen megalázta­tás lehetett, még ha fapo­fát erőltettek is a „ha­gyomány” elviseléséhez. Most állnak majd bosszút. Van ebben valami logika? Azon bosszút állni, aki vétlen? És egyáltalán: mi­re jó ez az erőszak? Én nem értek hozzá — trom- folnak le — ebbe ne szól­jak bele, csak nem visel­kednek ők nyúl módjára, amikor ez a dolog már ős­idők óta úgy megy, ahogy rogramm per liter a határér­ték. Az elipszis területén belül 24 ezer mikrogramm a kon­centráció literenként. Ennek megfogására a szakirodalom is kevés támpontot nyújt, ilyennel még nem találkoz­tak, egy Hamburg melletti eset megközelíti ugyan, ott is őrült összegekbe került a do­log ... Hallgatjuk a vizsgálat történetét, az elképzeléseket a króm „megfogásáról”. Borzon- gunk, hüledezünk. — Ezt meg kell fogni, ez nem szabad, hogy kikerüljön! — mondja dr. Totter Katalin, és részletezi, hogy öt litert tudnak percenként kicsikarni a talajból, az eljárás hossza­dalmasnak ígérkezik, maga a berendezés nem túl drága ugyan, kellenek tartályok egymillióért, a szűrőrész két­millió, a vegyszerigény tán ha tízezer, de a működtetés! Szó­val úgy globálisan tízmillióba kerül a krómtalanítás. Kérdés: ki fogja ezt megfizetni? Má­sik kérdés: és mit találtak még a telepen? Rezet, cinket, nem veszélyes koncentráció­ban, és volt nikkel is, de arra nincs határérték, annak élet­tani hatásait a világon sehol nem ismerik. A bizottság sápadtan szá­molgat. Takács Attila két számot mond: ez a „játék” — a játék az elásogatott vegysze­rekkel és gyöngy ölegekkel” — mostanság 72 millió forint kö­rül jár, a kisszövetkezetnek 65 milliójába kerül. Nem egyszerre kell fizetnie, a költségek javát a miniszté­rium megelőlegezte, de meg­vizsgáltatják, hogyan lehet részletekben kifizettetni, hi­szen nem cél, hogy a szövet­kezet összeomoljon, bár a részletfizetést nem húzzák el hosszan, akkor ugyanis nem lenne nevelő hatása. Epilógus helyett Két takarítónő topog a mo­nori-erdei iskola folyosóján, zárnák már az épületet, ki­csi gyerekeik vannak otthon. Be kellene fejezni a megbe­szélést ... De csak abbahagy­ni lehet. Befejezni még nem. K. Zs. megy? Különben is: a leg­több szülő is üti a gyere­két. Pedig a gyerek min­dig kisebb, gyöngébb és védtelenebb... Sorra rángatom elő az érveimet, némelyiket hajá­nál fogva. Hogy gondolja­tok arra, fiúk, lesztek még katonák is, elsőévesek, ko­paszok! Na és, mondják, ez előgyakorlat ahhoz. Ak­kor gondoljatok arra, hogy sokkal bátrabb és férfia­sabb dolog nem együtt üvölteni a farkasokkal, ha­nem akár egy szál egyedül is, de szembeszállni. Hi­szen rossz ügy ami mellé teljes mellszélességgel áll­tok! Ne bántsátok az el­sősöket! Vigyorognak. Amúgy ér­telmes, eszes jóérzésű srácok, mégsem sikerül meggyőzni őket. Nagy kin- zatások és nagy megalázta­tások persze (valószínűleg, remélhetően ...) nem esnek majd meg, de nem vagyok képes tudomásul venni mégsem, hogy ez a „diák- hagyomány” mégis tovább él, pusztán az erőszak csí­ráiból táplálkozva. Mint ismert, az MSZMP KB és a kormány felkérésére — a Hazafias Népfront koor­dinálásával és felelősségével — országos méretű társadal­mi vitára kerül sor a gyüle­kezési és az egyesülési jogról. A törvénytervezet teljes szö­vegét a sajtó 1988. augusztus 27-i számai közölték. Ezúton tájékoztatjuk a la­kosságot, hogy a HNF Monor Városi Jogú Nagyközségi Bi­zottsága szervezésében Monor községben az alábbi időpon­tokban kerül sor a törvény- tervezetek vitáira; 1988. szep­tember 14-én, 17 órakor, 19- én ugyancsak 17 órakor, 26- án, 18 órakor a művelődési Ha visszapergetnénk az idő kerekét öt, hat évtizeddel, Pilisen még sok szalmatetős és zsúpos házat találnánk. Más embereket, más törvé­nyeket és szabályt. Akkor még nem volt tűzrendészeti előírás. Az emberek a tűz ke­letkezését, terjedését, elfojtá­sát még nem ismerték úgy, mint ma és nem volt kötelező biztosítás sem. A pilisi tűzoltólaktanyát sok tízezer forintnyi társadalmi munkával és a Pilisi Tanács által adott csaknem 100 ezer forintnyi pénzösszegből újjá­varázsolták. A felújításhoz vásárolt berendezéseket, ajtó­kat, ablakokat társadalmi munkában szerelték fel. A tanács által adott pénzből két tömlőt 26 ezer forintért, 5 poroltót 15 ezer forintért, gyakorlóruhákat 13 ezer forintért, öltönyöket, sapkákat és egyéb dolgokat 27 ezer fo­rintért vásároltak. Mindezek­hez az egyesület saját pénzé­ből 10 ezer forinttal járult hozzá. Most már van a gyűlé­sekhez alkalmas tárgyalóte­rem, elnöki szoba, raktár. Me­leggé és otthonossá varázsol­ták a régi laktanyát, ősszel pedig tervezik társadalmi munkában a központi fűtés bevezetését. Az egyesület 43 főből álló létszámához 25 fiatal tűzoltó is tartozik. Az egyesület a vonzáskörzeti versenyen min­den évben sikeresen szerepel. Ez évben is négy úttörőrajt indítottak és a 2. sz. iskola versenyzői harmadik helye­zést értek el. Úgyszintén a felnőtt csoport is, annak elle­nére, hogy a gyakorlási lehe­tőségük igen korlátozott. Az egyesület haladásában nagy szerepe van Nagy Pál tűzoltóparancsnoknak, aki fá­radhatatlanul dolgozott és igencsak sok társadalmi mun­Reggelenként szembejön­nek velem a monori Mun­kásőr utcai iskola elsősei. Abban az iskolában az a hagyomány, hogy a hat­hét éveseknek adnak egy pici, kék, filcből készült nyakkendőt, abc van ráhí­mezve. Ezt ők roppant büszkén viselik, mert egy­részt jól látható jele an­nak, hogy ők már iskolá­sok. Másrészt védelmet és biztonságot ad. A nagyobb diákok ugyanis — ha más­ról nem — erről a jelről tudják, hogy elsősről van szó, akit nem szokás és nem. szabad lökdösni a lépcsőn, az udvaron, meg kell neki mutatni, merre van a WC, hol lehet ke­zet mosni. A középiskolákban már nem kell kék nyakkendő. Az elsőst csalhatatlanul felismerik, s a nagyobbak­nak azonnal az jut eszébe róluk, hogy le kell lökni a lépcsőn, elgáncsolni az ud­varon, fejbe vágni a tálcá­val ... lie hogy a csodába ju- tunk onnan — idáig? —ez központban (Monor, Bocskai u. 1.). Az MSZMP Monor Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága, a tanács és a HNF Monor Városi Jogú Nagyközségi Bi­zottsága nevében kérjük a tisztelt állampolgárokat, hogy minél többen vegyenek részt a törvénytervezetek vitáiban és észrevételeikkel, javasla­taikkal segítsék elő az új gyülekezési és egyesülési tör­vény kialakítását. Aki személyesen nem tud részt venni a fórumokon, az írásban is elküldheti vélemé­nyét, javaslatát a HNF Mo­nor Városi Jogú Nagyközsé­gi Bizottságához (Monor, Kos­suth L. u. 78—80.). kát szervezett. Nagy Pál több kitüntetés tulajdonosa. Leg­utóbb augusztus 20-án a Ha­zafias Népfront Kiváló Társa­dalmi Munkáért kitüntetést vette át Bukovszki Istvántól, a pilisi pártbizottság titkárá­tól. Az elhunyt Haluszka Mi­hály elnök-parancsnok, aki évtizedekig példa volt a tűz­rendészet és a társadalmi munka terén — helyébe Reis József tanár mint megbízott elnök került. A sok pozitív mondanivaló egy fájdalmas gondolatot is rejt: a kiörege­dett és ezért feloszlott tűzol­tózenekar helyett egyelőre nincs másik. A lakosság a nyilvános ünnepeken hiányol­ja a fúvószenekar szereplését, amely színessé tette az ünne­peket. A vezetőség bízik abban, hogy a fúvós mesterek jelent­keznek és folytatják a kar­mesterrel együtt szép hivatá­sukat. Bognár Józsefné Pilis Kézilabda NB II. férfi kö­zépcsoport: Gyömrő—Kondo­ros 36-18 (15-8), Gyömrő, 250 néző, vezette: Berente L., Ga- ramvölgyi M. (jól). Gyömrő: Szabó István (1) — Szabó Imre (7), Tavasz B. (2), Szécsi L. (6), Érsek T., Horváth L. (2), Szél Sz. (12), csere: Fityka T. (kapus), So­mogyi G. (5), Németh J. (1), Novák I. Nehezen lendültek bele a hazaiak. Egészen a 15. percig közel egálban voltak. Aztán 6-5 után beindult a gépezet, szép támadások futottak végig a pályán, amivel szemben nem volt ellenszere a vendégcsa­patnak. Ez a fölény 45 percig, azaz a mérkőzés végéig tar­tott, s ha Gyömrő minden tiszta helyzetét kihasználja, minden bizonnyal az ered­mény 50 körül lett volna. Mindenesetre a 18 gólos győ­zelem egy kicsit javított a na­gyon rossz negatív gólkülönb­ségen. Jó mérkőzés volt, amennyi­ben ezen a találkozón sok örömet szereztek a közönség­nek a gyömrői fiúk, de mond­juk meg őszintén, ez a Kon­doros nem ütötte meg az NB Il-es szintet. Milyen nagy kár, hogy ta­vasszal nem sikerült a győze­lem ez ellen a csapat ellen. (Hat góllal kapott ki a Gyöm­rő.) Tizenöt pontjával megerősí­tette helyét a gyömrői együt­tes a nagyon sűrű középme­zőnyben. Szécsi L. jól játszva tért vissza sérüléséből. Igazán gyenge pontja nem volt Gyöm- rőnek, Szél Sz. azonban a sok jó teljesítményt is felülmúlta. Azt is hozzá kell tenni, hogy a második félidőben a vendé­gek cserekapusa védett, s ő bizony sokkal gyengébb pro­dukciót nyújtott társánál. Üde színfolt volt a fiatal Somogyi G. játéka, s Fityka, a csere­kapus is megállta a helyét. Nagyon sportszerű mérkő­Tanfoíyam Mestervizsgára A KIOSZ gyömrői alap­szervezete mestervizsgára elő­készítő tanfolyamot szervez valamennyi szakmában. Jelentkezni október 1-jéig lehet a KIOSZ Táncsics Mi­hály utcai székházában na­ponta reggel fél kilenctől 16 óráig. Emléktábla Gyomron a könyvesház fa­lán van egy emléktábla, amely Steinmetz kapitány emlékét idézi. Mint ismeretes, Stein­metz Miklós, a hős parlamen­ter huzamosabb ideig tartóz­kodott Gyömrőn, az öregfalu- ban, mielőtt végzetes útjára indult... A nagyközségben az egyik legszebb utcát róla nevezték el, s ennek az elején van az imént említett emléktábla. Minden évben megkoszorúz­zák, de idén már nincs hová tenni a virágokat, mert is­meretlen vandál kezek letör­delték a fogasokat. S lassan az emléktábla is a földre fog hullani, mert mind­össze két csavar tartja „élet­ben”. Kettőt ugyanis valószí­nűleg szintén vandál kezek kiszedtek, Kicsavaroztak. Egy lelkes lokálpatrióta még a nyár elején szólt az illeté­kesnek, aki megígérte, hogy azonnal intézkedik a tábla megerősítése ügyében. Azóta nem történt semmi. Steinmetz kapitány tábláját aggódva figyeli, vajon a he­lyén van-e még mindig ... G. J. Kulturális ajánlat Ecseren csütörtökön 14 órá­tól nyitott ház, 17-től a nyug­díjasklub foglalkozása. Gombán az autós kertmozi­ban 20-tól: A zsoldoskatona (színes, szinkronizált, olasz kalandfilm, főszerepben: Búd Spencer). Gyömrőn a Strand kertmo­ziban 20.30-tól: A bolygó ne­ve: Halál (színes, szinkroni­zált amerikai sci-fi). Sülysápon 18-tól kondicio­nálótorna. zés volt, amit bizonyít, hogy egyetlen kiállítás sem történt az egy órában. Megyei férfi II. osztály: Gyömrő II.—Erdőkertes 31-26 (14-11), Gyömrő, 50 néző. Csak a második játékrész közepén volt izgalmas a játék, amikor 21-16 után a vendégek 21-23-ra fordítottak. Ezt köve­tően hat perc alatt nyolc gólt lőttek a hazaiak, s ezzel el­dőlt a találkozó. Góldobó: Somogyi G. (11), Tuskán A. (7), Szécsi L. (5), Gál A., Veres G. (3—3), Szél Sz., Szellő Z. (1—1). Jó: Szellő J., Somogyi G., Szécsi L. G. J.—G. L. A vasadi Kossuth Mg. Szakszövetkezet édesipari terméket csomagoló üzemébe női munkaerőt keres, két műszakos munkarendbe. Kereseti lehetőség: bruttó 5600 Ft/hó. A munkába történő szállításról az üzem gondoskodik. Jelentkezés: Bathó Géza ágazatvezetőnél. •(ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap) Jegyzet Ne bántsátok őket! Levelesládánkból Megújhodott a kis szertár Kézilabda Kiütéses hazai győzelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom