Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-07 / 214. szám
6 I^M«P 1988. SZEPTEMBER 7.; SZERDA Jogi tanácsok Táppénz és a fizetés nélküli szabadság Műszaki vezető az építkezésnél • Kiskorú házasságkötése • Támfal kialakítása A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta Szülői felelősségből elégtelen y A gyermekkórházban készült orvosi szakvéleményben ez a bűnjelként lefoglalt kemény 4 szerepel: „a csecsemőnél a megvert, megkínzott gyermek tü- „aí / netegyüttesét észleltük, ami jól ismert kórkép.” Megdöbbentő műanyag SarKU női szanaai / sorok, de bizonyítják, hogy az a bűnügy, melyben a Leg- okozta. J felsőbb Bíróság nemrég hagyta jóvá az elsőfokú ítéletet, csak /. egy szélsőséges eset a sok közül. Emberölési kísérlet • M. Zs. maglód! háziasz- szony házépítéshez egyéves fizetés nélküli szabadságot kért. A munkák során baleset érte, és amikor vállalatától a baleseti táppénz megtérítését igényelte, kérését elutasították azzal, hogy őt semmiféle juttatás nem illeti meg. Olvasónk a döntést igazságtalannak tartja, hiszen napi ötforintos jogfenntartást fizet. A vállalat eljárása jogszerű volt. 1987. január 1-jétől sok olvasónkat érinti az a jogszabály-módosítás, amelynek következtében a hozzátartozóikat ápolókat kétévi, illetve a magánerőből saját lakást építőket egyévi fizetés nélküli szabadság illeti meg. Ez a távoliét munkaviszonyban töltött időnek számít. A munka- viszonyt a nyugdíj megállapításánál akkor tekintik szolgálati időnek, ha a harminc napot egybefüggően meghaladó fizetés nélküli szabadság Időtartamára havi 150 Ft (naptári napokra 5 Ft) nyugdíjjárulék megfizetését vállalja a dolgozó. Ez a kedvezmény azonban nem jelenti azt, hogy az egyéb társadalombiztosítási szolgáltatás is megilleti a dolgozót, hiszen azokat azért folyósítják, mert a betegség miatt jövedelemkiesésük van. A fizetés nélküli szabadság esetében ez fogalmilag kizárt, ezért nem részesülhetnek a távollevők ebben a szolgáltatásban. • Egy kőműves kisiparos elvállalta rokona családi háza építése során a műszaki vezetői feladatokat. Időközben azonban az iparának gyakorlását megszüntette, és más munkát vállalt. A helyi tanács nemrég felszólította az építkezőt, hogy keressen új műszaki vezetőt, mert olvasónk ezt a feladatot már nem láthatja el. Az eljárást jogszerűtlennek tartom, hiszen a szakmai ismereteim semmivel sem kisebbek, mint azelőtt — Írja. engedélyt adhat a házasság- kötésre. A 16 éven aluliak tehát házasságot nem köthetnek. A kiskorú házasságkötéséhez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat (jövedelmi igazolás, szülői nyilatkozat, betétkönyv, tulajdonilap-másolat stb.), amelyekből megállapítható, hogy a kiskorú házasuló, illetve a meglévő, vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása biztosítva van. A gyámhatóság a házasság- kötésre az előzetes engedélyt akkor adja meg, ha a házasságkötés a kiskorú érdekeit szolgálja. Megvizsgálják továbbá azt is, hogy rendelke- zik-e a házasságkötéshez szükséges testi, értelmi és erkölcsi fejlettséggel. A döntést hozók azt is mérlegelik, hogy a kiskorú megélhetése és lakhatása a házasságkötést követően biztosítva van-e, továbbá megvizsgálják azt is, hogy a meglévő, illetőleg a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének gondozásához, ellátásához, neveléséhez szükséges feltételek biztosítva vannak-e. Természetesen az engedély csak akkor adható meg, ha a kiskorú azt szabad akaratából, befolyásolásmentesen nyújtotta be. O Egy pomázi víkendteiket vásárolt nemrégen Sz. J. budapesti nyugdíjas. Az ingatlan használatában állandóan gondot okoz, hogy a szomszéd telkéről esőzés után hordalék és iszap kerül olvasónk földjére. Mit tehetek ebben az esetben? — kérdezi. Abban az esetben, ha lejtős terepen településrendezési, vagy biztonsági okból ez indokolt, az építésügyi hatóság támfal építését rendelheti el. Ennek során a támfal kialakításának módját és építési anyagát is meghatározhatja. Igen fontos kérdés, hogy kit terhel az építmény létesítésének költsége. Erről a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a telek homlokvonalán létesített támfal építésének költsége a tulajdonost (kezelőt, tartós használót) terheli. Az oldal és hátsó határon felépített műtárgy létesítésének költségeit a tulajdonosok (kezelők, tartós használók) az érdekeltségük arányában együttesen viselik. Az a tulajdonos, aki, a támfal létesítésében egyedül érdekelt, a támfalat a saját területén és költségén köteles megépíteni. A támfal építésének kötelezettsége és költsége egyébként azt terheli, akinek valamely tevékenysége a támfal megépítését szükségessé tette. Hasznos tudnivaló az is, hogy ha a telken nem támfal, hanem rézsű kialakítása válik szükségessé, ezeket a szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. Olvasónk tehát a fentiek figyelembevételével szomszédját a támfal létesítésére szólítsa fel, ennek eredménytelensége esetén az építési hatóságot keresse meg. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII. Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Sajnos nem ritkaság az, hogy a szülői felelőtlenség és brutalitás miatt magatehetetlen kisgyermekek kerülnek életveszélyes helyzetbe. Vannak gyermekgondozási szabadságon lévő asszonyok, akik az otthon töltött hónapok, évek alatt — ahelyett, hogy a családjukról gondoskodnának — elkezdik vagy folytatják az italozást, veszélyeztetve a rájuk bízott apróságokat. Öt gyerekkel A 32 éves Nagy Györgyné négy gyermeket nevelt, akik közül három a sajátja volt, egy pedig a férje első házasságából származott. Az ötödik gyermeket már rémtettének elkövetése után a büntetésvégrehajtó intézetben szülte meg. A család Kerepestarcsán lakott a Vágóhíd utcában. Bár az asszony otthon élt gondozási szabadságon, a gyermekek valamennyien piszkosak, elhanyagoltak voltak. A két legnagyobb, akik már iskolások, gyakran mulasztottak igazolatlanul az órákról. Mindkét szülő rendszeresen italozott, és ilyenkor napirenden voltak köztük a tettlegességig fajuló veszekedések. Olykor a két nagyobbik fiút küldték a kocsmába italért. Nagy Györgyné egyik gyermekét sem gondozta rendesen, de a csecsemőkorű Ildikóval különösen rosszul bánt. Éheztette és verte is a magatehetetlen apróságot. Egy alkalommal, amikor a házaspár nagyon összeveszett, és az asszony egyedül maradt otthon a gyerekekkel, elhatározta, hogy búcsúlevelet hátrahagyva elutazik a szüleihez. A nagyobbacskákat magával vitte, ám Ildikót — mint vallomásában mondotta, bosszúból — ott akarta hagyni a férjénél. Ildikót, aki egyébként Is beteges, rosszul fejlett csecsemő volt, és sokat sírt, megverte előbb kézzel, majd kemény műanyag sarkú szandáljával fejbe vágta. Női szandállal A férfi este ért haza, és egyik szomszédasszonyt kérte meg, hogy gondoskodjon a babáról. A szomszédasszony vette észre, hogy a kisgyermek nagyon rossz állapotban van, és a fején sérülés látható. Orvost hívott, és a kislányt kórházba szállították, ahol megállapították, hogy benyomatos koponyatörést szenvedett. A vallomások és a szakértői vélemények alapján bebizonyosodott, hogy a sérülést Igazságügyi szakértők. Az igazságügyminiszter 12/1988. (VIII. 16.) sz. rendeletével határozta meg az igazságügyi szakértők prémiumát. Kötelező óraszám. A művelődési miniszter 17/1988. (VIII. 16.) MM sz. rendeletével módosította a pedagógusok kötelező óraszámáról szóló 22/1987. (IX. 21.) MM rendeletet. Versenytárgyalás. A pénzügyminiszter 36/1988. (VIII. 16.) sz. rendelete versenytárgyalási kiírási kötelezettséget ír elő. Külföldi gyógykezelés. A magyar állampolgárok külföldi gyógykezelésével kapcsolatos egyes kérdésekről szól a szociális és egészségügyi miniszter 10/1988. (VIII. 16.) SZEM sz. rendelete. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 38. számában találhatók. Pénzforgalom. A Miniszter- tanács 66/1988. (VIII. 24.) MT sz. rendeletével módosította a A Nagy házaspár gyermekeit állami gondozásba vették. Nagy Györgynéről az igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy nem szenved kóros elmeállapotban, „csak” morális érzelmi fogyatékos, és szülői felelősségérzete elégtelen. A sérült kislány gondos orvosi kezeléssel meggyógyult, és nem szenvedett maradandó fogyatékosságot. A Pest Megyei Bíróság Nagy Györgynét emberölési kísérletért 3 év és 2 hónap szabadságvesztésre ítélte, továbbá a közügyek gyakorlásától 2 esztendőre eltiltotta. A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta az ítéletet, mely így jogerőre emelkedett. Ga. J. pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendeletet. Korlátozás. A mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtott egyes támogatások korlátozásáról szól a 67/1988. (VIII. 24.) MT sz. rendelet. Hatályon kívül. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 7/1988. (VIII. 24.) ÉVM—AH rendeletével hatályon kívül helyezi az építőkisipari árakról szóló 15 1980. (IV. 25.) ÉVM—ÁH rendeletet. Működési rend. A kereskedelmi és piacfelügyelőség működési rendjét szabályozza a kereskedelmi miniszter 8 1988. (VIII. 24.) KÉM sz. rendelete. Szerzői jog. A szerzői jogról szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletet módosítja a 18/1988. (VIII. 24.) MM sz. rendelet. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 39. számában olvashatók. TlZ NAP RENDELETE! Az építőipari kisipari tevékenység gyakorlásának két feltétele van. Az illető mestervizsgával és iparigazolvány- nyal kell hogy rendelkezzen. E szabályozásnak az a célja, hogy a kivitelező által végzett tevékenység megfeleljen az általános társadalmi elvárásoknak. A kisiparosok közössége megfelelő módon figyelemmel tudja kísérni az iparigazolvánnyal rendelkezők tevékenységét és el tudja látni az építtetők jogos érdekeinek védelmét is. Ezért kívánja meg a jogszabály az iparigazolvány meglétét is. Egyebekben az a kisiparos, aki építési munkák kivitelezésére jogosult, legfeljebb kétszintes (földszint plusz emelet) építését, felújítását, helyreállítását, átalakítását, bővítését és lebontását végezheti eh ha az épület belső fesztávolsága a 7,8 m-t nem haladja meg. Az ezeknél nagyobb, legfeljebb azonban négyszintes (földszint plusz három emelet) épület építését, felújítását, helyreállítását stb. akkor végezheti el, ha az épület belső fesztávolsága a 7,8 m-t nem haladja meg, és a tervező a tervezői művezetést is ellátja. További feltétel, hogy a kivitelezést ilyenkor megfelelő szakmai és kivitelezői gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítsa és ellenőrizze. • Egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk gyermeke kiskorúként kíván házasságot kötni. Azt kérdezi, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a gyámhatóság az engedélyt megadja? Mint ismeretes, az 1987. július 1. napján hatályba lépett családjogi törvény a házasság- kötéshez szükséges korhatárt, mind a nők, mind a férfiak esetében egységesen 18. évben állapította meg. Ha a házasuló a 16. életévét betöltötte, a gyámhatóság indokolt esetben — Végre eljutottunk odáig, hogy már ott tartottam, Al- mási megkérdezte tőlem, mivel akarom bizonyítani, hogy az igazgató nyugati ügynök. Elmagyaráztam, hogy ez milyen egyszerű. Megszerezzük a pénztár páncélszekrényéből a rajzokat, az iratokat és ezzel leleplezzük az igazgatót. Erre megint jött a kétkedése, hogy, és ha az igazgató nem ott tartja az anyagot? Ott tartja, erősítettem neki, nekem van valakim, aki ezt pontosan tudja. — Végül is meggyőzte Almást Gézát? — Persze. Különösen, amikor megemlítettem, hogy ha sikerül, legalább 25—25 ezer forint jutalmat kapunk fejenként. Ez már tetszett neki, mondta is kedélyesen, hogy a pénzjutalom a legjobbkor jönne neki. Nemcsak a pénzjutalom, hanem a magasabb beosztás és az ezzel járó fizetésemelés sem kutya — buzdítottam. Azért még mindig aggályoskodott egy keveset, mert az mondta, hogy jó, jó, de hogy akarom, hogy ez sikerüljön. — És maga mit mondott erre? — kínálta meg újabb cigarettával Palágyit Magos. — Elmagyaráztam, hogy miképpen készítsük el a he- gesztöapparátust, a hozzá való kellékeket, meg hogy szükségünk van egy oxigénpalackra is. Mikor ezt mind felsoroltam. akkor kérdezte meg tőlem, hogy tudok-e közelebbit az ügynöknek, mármint a külföldi szakértőnek az érkezéséről. Rávágtam, mint jól értesült, hogy a távirat szerint két nap múlva jön. Ennélfogva holnap éjszaka mindenképp megszerezzük az anyagot, amivel lebuktatjuk az igazgatót. — És aztán? — kérdezte Magos. — Elmondtam neki, hogy este 11 órakor az üzem területén hol várom. A többi valóban simán ment. Addigra Mag Bertalan Egy éjszaka története (17.) már elő volt készítve az oxigénpalack és a hegesztéshez szükséges kellék, amiről ö előzetesen gondoskodott. Ezeket ketten felvittük az emeleti pénztár előterébe. A feljárati lépcső kulcsa, amit már előkészítettem, nálam volt. Kinyitottam az ajtót, visszasiettem és bezártam belülről az ajtót. Éjszaka volt, sötét volt. senki sem látott minket. Kinyitottam a pénztár ajtaját és a páncélszekrény mellé helyeztük a hegesztőpisztolyt és az oxigénpalackot. Megpróbáltam legelőször a nálam levő kulcsokkal kinyitni a kasszát, de nem sikerült. — És miért nem próbálta az igazgató íróasztalában megkeresni a páncélszekrény kulcsát? — Próbáltam én, nem is egyszer. Ügy gondoltam, ha megtalálom, másolatot készítek róla. Néhányszor ezt a módszert alkalmaztam. Többször hamis kulcsokkal jutottam be az igazgató szobájába, de egyetlen fiókjában sem találtam meg a páncél kulcsait. Vagy máshová tette, vagy magánál tartotta. — Na és a pénztáros? — Tudtommal a pénztáros a saját kulcsát mindig magánál hordta. Hogy hivatal után is ezt tette, az valószínű, mert az ő körzetében is mindenütt kerestem, de olyan kulcsot, ami kasszához illett volna, nem találtam. — Ott tartottunk, hogy bejutottak a pénztárba. — Igen, őrnagy úr. Hozzátenném, ha sikerül megtalálnom az igazgatónál a kassza kulcsát, akkor én magam, egye' dűl cselekszem. — Miért? — Mert így a pénz feletti osztozás gondolata még csak fel sem merült volna bennem. — Ez lett volna az a pénz, amit Varga Katalinnak említett? Amivel a később felmerülő beruházásaikat, beszerzéseiket fedezhetik és biztosíthatják gond nélküli jövőjüket? — Igen, ez az igazság. — Hogyan kezdték el a kassza nyitását, Palágyi úr? — Én először is behúztam az elsötétítő függönyt és halkan leeresztettem az ablakredőnyt. — Mondja tovább! — Almási ezalatt fejére tette a védősisakot, előkészítette a hegesztést. Mikor már a kesztyű is rajta volt a kezén és a gumikötényt is magára rakta, halkan megmagyaráztam neki, hol kezdje az olvasztást. — Hol akarta, hogy Almási kezdje? — A zár környékén. Az én kezemben pedig volt néhány acéltű, amivel a zár belső szerkezetének a rugóit akartam elpiszkálni, ha a hegesztés átolvasztotta volna a páncélkassza ajtaját. — Na és? — Lassan kezdett feltüze- sedni a megjelölt hely, de nem olvadt fel a vastag páncél. Ekkor odaszóltam Almásinak: „Erősítsd az oxigént!" ő megpróbálta fokozni a tűzerőt. de ez sem segített. Egyre idegesebbek lettünk, de azért folyt a hegesztés. Én közben lesiettem a bejárati ajtóig és felvittem magammal egy háromszögletű feszítővasfélét. arra gondolva, hogy ha a kasszát megfordítjuk, talán hátulról vagy oldalról könnyebben sikerül átégetni a falat. Megpróbáltuk ezt a módszert is, csakhogy észrevettük, hogy a hegesztőpisztoly egyre kevesebb tüzet ereszt, és rájöttünk, hogy szép lassan kezd az oxigén is fogyni. Ez azt jelentette, hogy nem oxigénnel teli palackot vittünk a pénztárhoz, hanem egy olyat, amiben már eleve kevesebb oxigén volt. Most mi lesz velünk, néztünk egymásra tanácstalanul. Erre én nagyon idegesen azt mondtam, hogy egy másik palackra lenne szükség. Az lehetetlen, szólt Almási, nem lehet egy másikat úgy idehozni, hogy az üzemrészben dolgozók észre ne vegyék, nincsen ehhez már időnk, késő van. Hirtelen magamban — folytatta Palágyi — elképzeltem sikertelenségünk következményeit, és csakis a legrosszabbra gondoltam. — És mit tett? — Azt, amit az őrnagy úr jó előre szinte szó szerint elmondott. — Vagyis? — Rémületemben a hosszú feszitcvassal súlyos ütéseket mértem Almási fejére. A vér- fröccsenések nyilván akkor kerülhettek a ruhámra, a zakóm ujjaira. Azt hiszem, addigra már teljesen megbolondultam, elvesztettem a fejem. — Ez valóban igaz, Palágyi úr, csak nem múlt időben. Mit csinált ezután? — Azt tudtam, hogy Almási halott. Ügy, ahogy volt, izgalmamban mindent otthagyva iparkodtam mennél hamarabb eltűnni a pénztárból. Amikor kinyitottam az ajtót, a lejáratnál hirtelen szembetalálkoztam Gáti József műszerésszel. Hogyhogy ilyen korán, művezető úr? — kérdezte tőlem Gáti. És hozzátette: „Azért jöttem, mert úgy vettem észre, hogy a leeresztett redőnyön át fény szűrődik ki." Kissé megfordult az ajtó felé, én pedig a kezemben levő vasrúddal hatalmasakat ütöttem a fejére. Gáti elvágódott, és úgy emlékszem, hogy akkor ütöttem még egy utolsót a fejére. Azt hittem, ő is meghalt és igyekeztem menekülni. A nálam levő vasrudat a közeli bokorba dobtam, és az épülettől távolabb, a rossz kerítésen át, abban a cipőben, amit tetszett mutatni, menekültem haza, a Mohai útra. Amikor beléptem a lakásba, csak a kislámpát gyújtottam meg. Kati megfordult az ágyban, de nem ébredt fel. Gyorsan átöltöztem, azt is pontosan úgy tettem, ahogy már előzőleg elmondta. — Mi történt ezután? — Kati csak akkor ébredt fel, amikor a másik ruha és cipő már rajtam volt. Felkelt, készített reggelit, ettem valamicskét és siettem vissza. — Nyilván azért, hogy felfedezhesse a maga által elkövetett gaztettet, gyilkosságot? Igaz? — Igaz, őrnagy úr. Nem sikerült. A felelősség egyes- egyedül engem terhel. — Hát persze hogy magát, hiszen a társát agyonverte, aki bedőlt a balga, ügyefo- gyott kiagyalt provokációjának. — Tessék mondani, Gáti József valóban él? — Olyannyira, Palágyi barátom, hogy rövidesen szembe fognak nézni egymással. — Nekem már úgyis mindegy minden, őrnagy úr. — Magának igen, de Almási Gézának két árva gyereke maradt, és majdnem ez történt Gátival is, akinek négy kisfia van. A maga kettőjét nem említem, hiszen azok már jó ideje apa nélkül vannak. Még valamit, Palágyi úr! Mi történt volna, ha sikerül a kasszát kinyitni és a benne lé" vő mintegy kétmilliót megszerezni? — Valószínűleg akkor is meg kellett volna ölnöm Almási Gézát, mert rájött volna, hogy az egész kémkedési mese hazugság volt, és ő a pénzen nem osztozkodott volna. Egyébként az osztozkodás nem is volt szándékomban. — Ezek szerint Almási Géza mindenképpen halálra volt ítélve? — Igen, őrnagy úr. (Vége.)
