Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-06 / 213. szám
Ára: 1,00 forint AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁBJAI, EGYESÜLJETEK! MA: XXXII. ÉVFOLYAM, 213. SZÄM 1988. SZEPTEMBER 6., KEDDEN Döntőt', a védnökség Az emlékműről Pozsgay Imre elnökletével hétfőn az Országházban ülést tartott az 1848—49-es forradalom és szabadságharc budapesti emlékművének felállítására alakult társadalmi védnökség. Az intézőbizottság tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a társadalmi adakozás eredményeként eddig egymillió 750 ezer forint gyűlt össze. A Fővárosi Tanács jóváhagyta, hogy a tervezett emlékmű helye a budai Szent György tér legyen. Az ülésen egyhangú döntés született arról, hogy megalkotására Szer- vátiusz Tibor szobrászművészt kérik fel. A társadalmi védnökség a jövőben alapítványként működik, amelynek titkárává Pálfy G. Istvánt, a Magyar Ifjúság főszerkesztőhelyettesét választották meg. Tájékozódtak a tanácskozás résztvevői arról is, hogy az 1848—49-es szabadságharc hősei tiszteletére készülő emlékhely létesítésének anyagi támogatására szeptember 26-án, 19 órai kezdettel az Erkel Színházban népzenei és néptáncműsort rendeznek. Grcsz Károly beszéde a Politikai Főiskola tanévnyitójára^» ^ Igazodni a kor követelményeihez Nyilvános egyetemi tanácsüléssel kezdődött meg hétfőn az MSZMP Politikai Főiskolájának új tanéve. A Magyar Néphadsereg Művelődési Házában megtartott ünnepi ülésen Romány Pál rektor köszöntötte a résztvevőket, közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, a Minisztertanács elnökét, Be- recz Jánost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Romány Pál tájékoztatót adott arról, hogy az intézmény új tartalommal és felépítéssel, új tanszékek alakításával kezdi a reformtanévét. Újdonság, hogy a levelező tagozaton kizárólag egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkező hallgatók kezdhetik meg tanulmányaikat. A hároméves képzésre több mint Pont kerül a Szinkron-ügy végére Elfogyott a türelem huzavona, a több- £ éves türelmi idő lejárta után ^ a Pest megyei ipari sxövet* y kezetek ma már elmondhatják, í hogy _ megszabadultak nyo- y masztó terhűktől, az öt évvel V ezelőtt alapított Szinkron Szö- * vetkezeti Közös Vállalattól. Az előzményekről annyit, hogy a pomázi szervezetet a 41 alapító többek között szerszámigényeinek kielégítésére, építés-szervezési és beruházási feladatainak megvalósítására hívta életre. Csakhogy a tervekből — amelyek szerint a Szinkronnak jó minőségben, határidőre és elfogadható áron kellett volna dolgoznia — jóformán semmi nem vált valóra. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy többszöri próbálkozás után az elmúlt évben is csupán 65 ezer forintos eredményt könyvelhetett el a közös vállalat — úgy, hogy alaphiányát az 1986-os 1,5 millió forintról 1,8 millióra növelte — érthető, hogy elfogyott az alapítók türelme. Ezért úgy döntöttek, hogy ön- felszámolással megszüntetik a közös vállalatot. Az elhatározás nyomán a pomázi cég június 30-án fejezte be működését, s a Pénzintézeti Központ megkezdte a közös vállalat felszámolását. Annak érdekében, hogy az alapító szövetkezetek visszakapják a vállalkozásba fektetett pénzüket, a közös vállalat igazgató tanácsa úgy döntött, hogy értékesítik a szervezet vagyonát. Több jelentkező közül végül is a törökbálinti Metalloplast Kisszövetkezet vásárolta meg az ingatlant, illetve a közös vállalat berendezéseit. Omszki küldöttség Tapasztalatcsere Szovjetunióbeli teslvérme- gyénkből, Omszkból háromtagú küldöttség érkezett hétfőn Pest megyei látogatásra. A repülőtéren dr. Szabó József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese fogadta a vendégeket. Harin Viktor Mihajlovics, az SZKP Omszk Megyei Bizottsága előadói irodájának vezetője, Ljasko Vlagyimir Petrovics, az Omszki Pravda főszerkesztő-helyettese és Alekszejenko Szergej Alek- szandrovics, a lap rovatvezetője a pártmunka, a gazdasági élet és az újságírás gyakorlati kérdéseivel ismerkednek Gödöllőn, Szentendrén, Érden, Százhalombattán és Sziget- szentmiklóson. A delegációt fogadja Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára. Üdítők a pincegazdaságtól A tiltásra „Elismerésre méltó teljesft- . , m* mény ma Magyarországon nCItl VOlf példa egyesületet alakítani. Nem túlzás azt állítani, hogy bizonytalanság költözik be az állampolgárok és a hatósági emberek szívébe, leikébe, amikor ez terítékre kerül.” (3. OLDAL) Néha méa „Szóval megkezdődött a . * . _ - tervezés, kivitelezés. Kömesszebbre indul tött áras szerződésnél nem illik sokat módosítani, hiszen a végösszeg változat- ..tansága nem hagy teret a nagyobb átalakításoknak. ^SWcShoSszú tárgyalás és egyeztetés eredménye volt, amíg mYnden--\lképzelésben közös nevezőre jutottunk. Szerencsére á kivitelező, a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat nagyon segítőkész partnernek bizonyult.” (5. OLDAL) IWr" «bor „A második félidőben aztán egy csapásra megváltozott a CSerél játék képe. A Videotontól „villámként” igazolt 21 éves Simon Ferenc beállítása jó húzásnak bizonyult. A veszprémi védelem legjobban fejelő tagja, Csík, ugyanis a hórihorgas, szőke csatárt igyekezett lefogni, s Mózner máris szabadon fickán- dozhatott.” (L OLDAL) Új gépsor a Pemis-hen ,'A gépsoron — amely 1,8 millió NSZK-márkába került — olyan új műanyagipari félkésztermékek előállítása válik majd lehetővé, amelyet idáig nem gyártottak, az egyik a habosítható PVC-granulátum, a másik pedig az úgynevezett dinamikus vulkanizátum.” (8. OLDAL) Grósz Károly tanévnyitó beszédét mondja kétszeres volt a jelentkezés, közülük minden eddiginél többet — 231-et — vettek fel. A nappali kurzuson 55-en kezdik meg a következő napokban tanulmányaikat, hogy négy év múlva politológusi oklevéllel lépjenek ki a főiskola kapuján. A tájékoztatót követően Grósz Károly tanévnyitó előadást tartott. Először az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte az ünnepségen megjelenteket. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a politikai oktatás minden évadja természetszerűen kapcsolódik az adott időszak legfontosabb feladataihoz. Hozzátette: most az MSZMP májusi országos értekezletének jegyében, az ott elfogadott állásfoglalás szellemében a legcélszerűbb számba venni a teendőket. — Miközben napi gondjaink sokaságával birkózunk, — s a bonyolult helyzet gyakran nem teszi lehetővé, hogy a legkézenfekvőbb megoldásokat alkalmazzuk, sőt nemegyszer távlati érdekeinket sértő azonnali intézkedésekre is kényszerülünk — mégin- kább fontos tudatában lenni annak, hogy a szocializmus megújulásának aktív részesei vagyunk. Felelősségünk valóban történelmi. A kor követelményeihez kell igazítani egész politikai rendszerünk működését, amelynek egyik célja is, de eszköze is egyben a magyar gazdaság modernizálása. Jól tudjuk azonban, hogy a gazdasági elmaradottság felszámolása önmagában és automatikusan nem vezet el egy magasabb minőségű társadalom létrehozásához. Ezt csakis és kizárólag a szocializmus demokratizálása segíti elő. — így és ezen a ponton kapcsolódunk a nemzetközi méretekben folyó rendszervitához — jelentette ki. — Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint arra, hogy a szocializmus megújításával bizonyít(Folytatás a 3. oldalon.) Harmadik típusú építkezések Lakás - csak hitelből Gondjaink közül ma talán a legsúlyosabb a lakáshiány. Mivel lakáshoz eddig jórészt csak két módon: saját pénztárcánk megcsapolásával, illetve a helyi tanács segítségével juthattunk, ezért a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa kidolgozott egy harmadik lehetőséget: bérlakás, amelyet a leendő lakó tőke nélkül, hitelek felvétele után rövid határidő alatt birtokba vehet. A lakásszövetkezetek már eddig is igen sok lakás építését vállalták. A Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetsége például a tavalyi esztendőben négyszáz lakást hozott tető alá. Ez igen tekintélyes mennyiség, de az adatokból kitűnik, hogy a szövetkezeti lakások 60-70 százalékát azok vették meg, akiknek már előzőleg is volt tulajdonukban nagyobb értékű ingatlan — ennek értékesítéséből tudták kifizetni a szövetkezeti lakás több százezer forintos belépőjét. Az igazán lakásra szorulók pedig, akik híján vannak pénznek, ingatlannak, csak a tanács által kiutalt otthonokban bízhattak — no és abban, hogy hamar eltelik az a'tíz-tizenöt esztendő, amíg átléphetik az áhított otthon küszöbét. A lakáshiányból eredő feszültségek enyhítésére — kongresszusi határozat alapján — a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa kezdeményezte: korszerűsítsék a lakás- szövetkezetekről szóló rendelkezéseket, keressenek olyan megoldást, hogy a fiatalok, valamint a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezők is lakáshoz juthassanak. El is készítették erre vonatkozó javaslatukat. Mielőtt azonban ezt ismertetnénk, hangsúlyozzuk: egyelőre csupán elképzelésekről van szó ... A javaslat szerint az olcsó lakhatási lehetőség lakásszövetkezeti tagokat illetne meg. Lakásszövetkezetet legkevesebb tizenkét személy alakíthat, alapító közgyűlésük határozatát a helyi tanáccsal kell jóváhagyatniuk. Az elkészült otthonok a lakásszövetkezet tulajdonában maradnának, a hiteleket felvevő és törlesztő lakókat a lakás állandó használatának joga illetné meg. A javaslatterv részletesen leírja, hogy a lakás bérlője, tulajdonosa — még nincs rá megfelelő kifejezés — milyen mértékben rendelkezhet az állandó használat jogával, s ezt hogyan tudja átruházni. Ezek szerint a lakhatási jog örökölhető, bérbe adható. Az ezt részletesen taglaló törvényerejű rendelet várhatóan október elsején lép életbe. T. B. E. A Pest Megyei Pincegazdaság Borászati Gt. őcsa-alsópakonyi palackozó üzeme évek óta üdítők, borok, vermutok széles választékát tölti az NDK-gyártmányú gépsoron. (Csécsei Zoltán felvétele) B ízzunk benne, hogy nem kiabáljuk el a dolgot. Az év eddig eltelt hónapjaiban fokozódó örömmel tapasztaltuk a megye mezőgazdaságában a szarvasmarha-állomány növekedését. Pontosabban nem a mezőgazdgság egészében, hanem a nagyüzemekben. Szövetkezeti szakági vezetőkkel beszélgetve egyre gyakrabban hallani a véleményt: kemény munkával ugyan, de ennek a jószágnak a nevelése és értékesítése kínál megbízható jövedelmet, szélsőségektől mentes árakat. S a hangsúly ebben az esetben talán nem is a megbízhatóra, hanem a szélsőségektől mentesre jut. A húspiac ugyanis, nem csak itthon, hanem külföldön úgyszintén, meglehetősen szeszélyes hullámvasúti pályát járt be a nyolcvanas években. Sokat tapasztalt, nyugalmat és vihart egyaránt megélt termelőszövetkezeti elnök mondja, nem csak magukra értve, hanem minden más érintettre is az exportértékesítésben, hogy nem eladni kell megtanulni végre-valahára, hanem — kereskedni. Milyen igaza van! Hiszen eladni szinte mindenki képes és mindenkor, ám nem tudni, az ilyen eladás mekkora üzlet? A kereskedni tudás viszont egyenlő az örökös és folyamatos viszonyítással, a mit ■ érdemes, mit nem érdemes termelVISZONYÍTÁSOK ni (termeltetni), feldolgozni, kínálni, s mikor, hol, milyen feltételekkel vállalhatjuk a szállítást mérlegelésével. Megismételjük, amit bevezetőben leírtunk: bízzunk benne, az istállókban látható, szaporodó létszámú állomány — és ebben a növekvő mennyiségben nem csak a kettős hasznosítású jószágok vannak benne, hanem a kimondott tehénlétszám is beleértendő — annak jele, hogy kezd tábora lenni a viszonyitók- nak. Azoknak, akik érzékelik az eladni és a kereskedni fogalmak közötti nagy különbséget. Ez a különbség végső soron pénzben mérhető, azonban nagy hiba lenne arra gondolni, ezek szerint az a jó kereskedő, aki minél több pénzt tud a bankszámlákra csalogatni. A jó kereskedő ott kezdődik, ahol a termelő és az értékesítő kapcsolatainak legelemibb része lelhető, az információk cseréjénél. Nincsenek elkényeztetve a termelők ilyen tekintetben. Az állattenyésztésben dolgozók például — kivéve egy-egy vezetőt az adott helyeken — nem ismerik azokat a viszonyításokat, amelyek eredményeként hús és hús a maga helyére tehető a rangsorban. Azt például, hogy egy tonna juhhúsért több, mint ezer dollárral többet kapni a nemzetközi piacokon, mint egy tonna ún. első osztályú nehéz sertéshúsért, meghökkenten hallották ott, ahol éppen akkor döntöttek a juhtenyésztés felszámolásáról, bár természetesen volt válaszuk. Az, hogy ők miben érzékelhetik ennek az ezerdolláros többletnek a meglétét? S való igaz, a megyében évek óta folyamatosan csökken a juhállomány, jeleként annak, halványan tükröződnek a külpiaci viszonyok az itthoni körülményekben. A kereskedésnek nincsen nagyobb ellensége, mint a nehézkesség. És sajnos, a körülmények alakításában, a feltételek változtatásában — azaz a termelés befolyásolásában — hagyományosan lassúak, nehézkesek vagyunk. Amire a megyében nagy szerepet játszott és játszó csirkehústermelésben meghökkentően gazdag példatárat találhatunk, hiszen ez az ezerszer feldicsért és ezerszer leócsárolt áru — az árkiegyenlítés szembeszökően tökéletlen mechanizmusa miatt — hol a tönk szélére sodorta a termelőket, hol pedig hamari gazdagnak érezhették magukat.., Szinte függetlenül attól a kevésbé tudott ténytől, hogy a csirkehús egy tonnájáért harmada akkora árat kapni, mint ugyanannyi marhahúsért. Persze, a ráfordítások sem azonosak, de a fajlagos ráfordítások viszonyrendszerét hol, melyik gazdaságban vizsgálják — kellő információk birtokában! — az üzemgazdászok?! Sajnos, rá kell jönnünk, azért nem tudunk kereskedni, mert úgy termelünk, hogy nem tudunk viszonyítani. S azért nem tudunk viszonyítani, mert tökéletlen a kapcsolatrendszer az egyes területek között, ennek a kapcsolat- rendszernek a legfőbb alkotóeleme hiányzik, a gyors információcsere. S okféle jelét látjuk a mezőgazdasági üzemekben a gyorsabb ritmushoz való igazodásnak — és ilyen jel, hogy a megyében az év első felében a szarvasmarha-állomány három százalékkal növekedett —, de még mindig kevés jelét leljük fel annak a folytonos elemzőmunkának, amely viszonyít, mérlegel, s ezek segítségével kínál a vezetésnek döntési lehetőségeket. Ma még gyakran a kiemelkedően dolgozó mezőgazdasági üzemkben is a vezetők a szimatukra hagyatkoznak döntéskor. Ami aligha a legtökéletesebb megoldás. Mészáros Ottó
