Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

* Szállít a gcrgősszalag Falja a deszkát a gyalu A napokban a Nefag nagy­kőrösi fafeldolgozó üzemében jártunk. Felvételeink a rak­lapgyártás előkészítő fázisait mutatják. E korszerű gyártó­sor mellett az itteni géppark bizony már elavultnak tűnik. Felső kép: TJtasi Dénes és Péczeli Sándorné még a Ipg- régibb technikával, az úgy­nevezett kerítésszélezővel dol­gozik. Középső kép: ez könnyű fi­zikai munkának látszik, de azért iparkodnia kell ám Ré- dai Máriának, mert a gyalu­gép gyorsan falja a deszkákat. Alsó kép: Kókai József né már nagy gyakorlattal eteti a gyalugépet, majd fürge mozdulatokkal rakja depóba, hogy a görgősszalag végéről időben eljusson az előkészí­tett anyag az automata gyár­tósorhoz. (Aszódi László Antal felvételei) Piaci jelentés Nagy árukínálat, ősz eleji forgatag A pénteki hetipiacon nagy volt a felhozatal, s a virág­árusok is egyre nagyobb he­lyen kínálgatják mutatós csokraikat. A terménypiacon — a tápáremelés ellenére — változatlanok az árak, s most már nem a baromfi-kereske­dőé a legolcsóbb tojás. Igazi ősz eleji forgatagot lát­tunk a piacon. Az volt az ér­zésünk, hogy itt olcsóbban ju­tottak az emberek áruhoz, mint a fővárosban, ahol ár­emelkedésekkel köszöntött be a meteorológiai ősz. A bejáratnál pontyot is árultak, kilogrammonként 105 Ft. volt az ára. A gyümölcs- piacon az alma 10—20, a kör­te 15—30, az őszibarack 35, a nektarian 30, a málna (pohár­ban) 4, a szőlő 25—30 Ft volt kilogrammonként. Láttunk szőlőt 35 Ft-ért is, de az a legszebb volt! A zöldségpiacon a paradi­csom 12, a padlizsán 30, a rebarbara 6. a zeller gumója 8, a karalábé 20, a paprika 8—16, az uborka 20, a zöld­bab 20—30, a gomba 120 fo­rint volt kilogrammonként. Olcsó a krumpli, már 6 fo­rintért is kínálták. A kékszil­va 12, a dinnye 8, a tök (da­rabja) 10 forint volt. A főzni való kukorica csöve 3 for'n- tot ért, a vöröshagymáért 14, a fokhagyma (darabjáért) 4 forintot kértek. A mák liter­je 90 forintba került. A tojás 2,80—2,90 Ft, a baromfiárak változatlanok. Szombaton a nagyteremben: Zsoldoskatona. Színes, szink­ronizált olasz kalandfilm. Elő­adás 6 órakor. Rózsafutam. Színes, szinkro­nizált új-zélandi kalandfilm. Előadás 8 órakor. A stúdiőteremben: Ki ko­rán kel, aranyat lel. Színes, szinkronizált csehszlovák film, fél 4-kor. Dühöngő bika. Szinkronizált amerikai film, fél 6-kor. A Cifrakert parkmoziban: Zsoldoskatona, 21 órakor. Vasárnap a nagyteremben: Zsoldoskatona. Előadás 4 és 6 órakor. Rózsafutam. Előadás 8 óra­kor. A stúdióteremben: Ki korán kel, aranyat lel, fél 4-kor. Dühöngő bika, fél 6-kor. A Cifrakert parkmoziban: Zsoldoskatona, 21 órakor. Emlékké nemesült pillanatképek XI. Kinézték a betévedt idegent SZEMBEN A MÉNTELEP­PEL tetszetős régi házak je­lezték a város szélét. Most a 18—20. és a 21—22. számú új lakóterületi sorház áll ezen a helyen. Az akkori Levente úti, ma Dózsa György úti sarkon volt a Jánossy-íéle ház. Gaz­dája városszerte ismert gim­náziumi tanár volt. Tovább haladva a Thiringer-féle da­ráló működött. Mellette az Fr- det-féle házban volt a Belső- Bokrosi Egylet. Akkoriban ezek az egyletek klubszerű szórakozást nyújtottak a fő­leg paraszti foglalkozású tag­jaiknak. Nagy volt az elkülö­nülés ezen a téren is. Az ér­telmiség és a vagyonosak mű­velt része az Űri Kaszinóba járt. Az iparosok az Iparos Körben szórakoztak. A keres­kedőknek is volt kaszinójuk. A mezőgazdasággal és föld­műveléssel foglalkozók a vá­ros különböző részein egyle­teket tartottak fenn. Ezek az egyesületek nem tartottak kö­zös rendezvényeket és kinéz­ték a nem hozzájuk tartozó, csak véletlenül betévedt ven­déget. Az egyletek saját ve­zetőséget választottak. Egye­sületként működtek. Önkor­mányzatuk volt. Semmilyen máshonnan érkező irányítás­ban nem részesültek. Március 15-i ünnepeken nagy marha- pörkölt-túróscsusza vacsorá­kat rendeztek. Saját könyv­táruk is volt. A fiatalok mű­kedvelő-színjátszó tevékeny­séggel is foglalkoztak. De fő tevékenységüket a kártyázás és a biliárdozás képezte. A közelben volt egy hasonló egyesület, a Külső-Bokrosi Egylet az Abonyi út és a Batthyány út sarkán. Ez lét­számában és méreteiben is na- gyobh volt, mint a Ceglédi úti. A sarkon mésztéglából épült emeletes ház állott. A föld­szinten volt a Mocsai-féle fű­szerüzlet, trafik és mechani­kusműhely. A fűszerüzlet mellett balról volt Fábik La­jos mechanikusműhelye. A ház előtt nagy, évszázados fa állt. A szomszéd házban tevé­kenykedett Halápi Ferenc asz­talosmester. Főleg koporsóké­szítéssel foglalkozott. A két ház között akkor még burko­latlan folyt át. a Körös-ér a főút alatt. A strandfürdő kül­ső falánál a mostani büfépa­vilontól néhány méterre volt az artézi kút, az akkori idők népszerű ivóvize. Nem csak a környékbeliek, de a messzebb lakók is kannákkal hordták. Jó hatása volt a gyomormű­ködésre, valamint gátolta a struma kifejlődését is. Az 50-es években valaki takarékossági céllal olyan el­záró csappal látta el, hogy a víz nemsokára elapadt. Ez az említett túlfolyó meleg víz néhány méter után belekerült a Kőrös-érbe, emiatt a főutca alatti másfél méter magas csatornában a víz a leghide­gebb télben sem fagyott be. Mi sem természetesebb, hogy a gáti határrészben a vadka­csák felismerték a meleg éj­szakai szállás lehetőségét és behúzódtak ide. Ugyanakkor néhány szegény ember is felis­merte az ingyen vadkacsahús lehetőségét és néha sikerült nekik egyet-kettőt nagy bo­tokkal leütni. Szemben a Mo- csai-iéle házzal, az Abonyi út sarkán volt Kovács László pékműhelye. Innen kezdődik a lakótelepi 15/a. számú ház. A mostani ABC üzlet helyén volt a Hegedűs-féle ház. Hentesüz­letük volt a központban, majd a későbbiekben itt is. A mostani Ceglédi úti eme­letes házak helyén visszafelé haladva, a 11/c-től a 9/a-ig a következő házakat találhat­tuk. A környékszerte ismert Papp Gedeon-féle faiskola tu­lajdonosa is itt lakott. Mellet­te Hetényi Géza építő- és tü­zelőanyag telepe volt megle­A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 211. SZÄM 1988. SZEPTEMBER 3„ SZOMBAT Mihez kezdhetnek a tenyésztők? Áremeléskor a terményholtban J A magyar ember hozzászokott már, hogy hivatalosan ^ akkor közlik vele az áremelést, amikor az már meg í is történt. Nem hivatalosan persze szinte mindenki f tudja jó előre, mi fog megdrágulni, miből kell idejé- ^ ben és sokat vásárolni. így volt ez a tápok, lakarmá- nyok esetében is, főleg attól kezdve, hogy az újságok s£ is alátámasztották a híreszteléseket. A mozgás azonban szoli- dabbnak tűnt, mint évekkel ezelőtt, nem is nevezném ezt felvásárlási láznak. A családi kasszákban ugyanis erősen megfogyatkozott az a tartalék, amivel néhány hétre, hónap­ra késleltetni lehet a házi költségvetésre nehezedő újabb terheket. Nem ez a baj Ámbár színhelye válogatta, hogy az áremelés előtti na­pokban milyen tapasztalatok­ra tettünk szert a terményke- resekedelemben. Volt olyan üzlet, mint az dfész Ady End­re utcai boltja, ahol ekkor már alig lehetett kapni vala­mit. Az utóbbi egy hét alatt valósággal kisöpörték a táro­lóhelyiségeket. Volt nap, mi­kor 60 tonna tápot is eladtak, másnap a nyitástól számított négy óra alatt 625 zsák ele- ség kelt el. Utánpótlás viszont nem jött. Illetve nagyon kevés, azzal fedezni még a szokásos ke­resletet sem lehetett. Miért? A kereskedő széttárja kezét, ő is csak azt tudja mondani, amit a keverőüzemek üzen­tek: nincs premix. De hozzá­teszi: — Nem ez a baj. Visz- szafogták az árut. Néhány fertályórányi ott tartózkodásunk alatt is sok tenyésztő hangulatát rontotta el az üres raktár látványa. — Mi más ez, ha nem a tü­relmünkkel való visszaélés a keverőüzemek részéről — fo­galmazták meg véleményüket. S alighanem igazuk volt, fel­téve, hogy valóban visszafog­ták a szállítmányokat s nem valami más oka volt az áru­hiánynak. De éppen most, és mindig az áremelkedések előtt??! hetősen nagy területen, hátul mélyen benyúlva a Gát-rész­be. Következett az újságban is már többször ismertetett Papp Gyula-féle kútfúró, la­katos- és vasöntő üzem. Ez­után találhattuk a mostani be­építetlen terület helyén a Ke- lecsényi-iéle fűszerüzletet. Majd innen kezdődött a Va­das utca, befelé a Gát irányá­ba. Az utca sarkán és a mos­tani Zsemberi utca elején volt a Kelecsényi Miklós-iéle ko­vácsműhely. Akkoriban a leg­ismertebb volt ebben a szak­mában. Szemben a mostani 14. számú ház és a Lőrinc pap ut­ca elején levő lakóházak he­lyén volt a Városi Szeszfőzde. A mostani városi fürdő épü­lete akkoriban csendőrpa­rancsnokság volt. Igen érdekes történet kapcsolódik a Ceglé­di út és a Farkas utca sarkán levő házhoz. Az utcára néző pinceablakok egyike akkori­ban ajtó volt 1935-ben nyom­dát létesített itt a Böszörmé­nyi-féle kaszáskeresztes párt. ök valójában a nyilaskeresz­tes párt vidéki ágazataként működtek. Céljuk volt a sze­gényparasztság megnyerése és befolyásuk alá vonása. Heti­lapot készítettek itt néhány hónapig. PROPAGANDÁJUK a hely­beli nincstelen paraszti töme­gek felé irányult. A hatóságok már kezdettől nem jó szemmel nézték őket, és néhány hónap múlva felszámolták itteni te­vékenységüket. Csete Sándor Egyébként a többi üzletben is eléggé megfogyatkozott a készlet, de egy-kétféle táptól eltekintve nem voltak komo­lyabb zavarok az ellátásban. A szentkirályi Egyetértés Tsz boltjában csak a kukoricával vannak bajok, de ez máskor is így van, amikor fogytán a tavalyi, az idei pedig még lábon áll. Ilyen tapasztalatok után meglepetés volt, hogy sze­münk láttára gördült be a megrakott teherkocsi a kecs­keméti nagykeverőbői a friss eleséggel. A Balaton utcai Tszker egységében sem érez­ték az előszelét a várható ár­emelésnek. Áru is volt bőség­gel, hoztak is hozzá akkor nap. Elmarad a haszon Az az érzésünk azonban, hogy a problémák még csak ez­tán következnek. — Én már el is döntöttem, nem hizlalok. Eddig mindig neveltem 8-10 sertést, de most már a húsiparnak nem szer­ződöm. Csak a házi szükség­letre tartok, és esetleg úgy, A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE férfi kosárlabdá- sai közül dr. Salgó és Szirmai abbahagyták a játékot. Hor­váth Ádámot sorkatonai szol­gálatra behívták. Bár Bútor is katonai gyakorlaton van: ő, valamint Kovács Miklós ma­radnak a rutinos játékosok közül. Újonnan igazolt, s fia­tal játékosok: Illési János (a MAFC-ból), Molnár István (a Tungsram SC-ből), valamint Balogh Imre, aki már fél éve a körösiekkel edzett a fővá­rosban. Nk. Kgy. Kinizsi—Kari Marx Universität HSG Leip­zig (Lipcse, NDK-beli csapat) 95-83 (46-46). A megfiatalított körösi férfi kosárlabdacsapat őszi nyilvános bemutatkozását zászló- és jel vény csere vezet­te be a Petőfi tornacsarnok­beli barátságos nemzetközi ta­lálkozón. Erdélyi Gyula játék­vezetése mellett ez volt az összeállítás: Illési (12), Hor­váth Z. (8), Pásztor (18), Zág­ráb (10), Molnár (12); csere: Módra (15), Radnay (2), Ba­logh (9), Barta (1), ifj. Ábra­hám (4), Pijakovics (4), Mo­csai. Az NDK-beli első liga harmadik helyezettje kezdett bátrabban és jobban, s a he­tedik percig többnyire ők ve­zettek. Ezután helyiek elöl- hátul feljavultak, vezetést is szereztek, de az első félidő utolsó pei’ceiben a hazai fia­talok rohanását a rutinos vendégek kihasználva — egyenlítettek. Szünet után ke­mény, küzdelmes volt a mér­kőzés, s elég jő iramú. A haj­rában a jó erőben lévő körö­siek megérdemelt különbség­gel győztek. A másnapi visszavágón: Nk. Kgy. Kinizsi—KMU HSG Leipzig 94-68 (48-34). Vezette: Erdélyi. Körösiek: Balogh (15), Molnár (7), Pásztor (13), Módra (9), Radnay (15); cse­re: Barta (2), ifj. Ábrahám (8), Mocsai (2), Pijakovics (11), Illési (2). A kezdeti 2-7 után a kinizsis kezdősor fel­hogy 8 hetes korukig neve­lem a malacokat, és irány velük a vásár. Talán így még kijövök. — Mennyi volt a haszna egy-egy állaton? — Három-négyszáz forint, de inkább kevesebb. Most az új tápárakkal jóformán sem­mit nem nyerek. Ne írja ki a nevem, nem szeretném, ha azt mondanák, rossz hangulatot szítok. — Én 30-40-et szoktam ne­velni, de én is azt mondom, mint az imént a bácsi. Az áremelés elvette azt a kevés­ke jövedelmet is, ami még volt a tartáson. A felvásárlá­si ár emeléséről viszont nem hallani semmit. Tucatnyi vélemény — Nekünk 19 süldőnk van most is kint a zártkerteben, Tulajdonképpen már eddig is csak a pénzünk konzerváló­dott bennük. Minden elesé- get úgy kell megvennünk. Mondja meg, egyáltalán mi­lyen lehetősége marad még az embernek, ha a jövedelem- szerzésnek ezt a módját is el­veszíti ? Több mint tucatnyi véle­ményt hallgattunk meg, de e néhány is jellemzi a tenyész­tők körében kialakult aggo­dalmat: mihez kezdünk? My. J. jött, jól és gyorsan járatta a labdát, és sok mozgásos játék­kal a 9. percbeni első cse­réig 23-15-ös vezetést szerzett. Jó volt látni a hazaiak len­dületét és akaraterejét. 1988. január 30-án megala­kult önálló jogi személyként a „Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi SE Kosárlabda Szakosz­tály Baráti Kör”, amelynek célja a szakosztály erkölcsi és anyagi támogatása, -az ered­ményesebb szereplés érdeké­ben. A kosárlabdások a baráti kört bővíteni kívánják. Ehhez a tevékenységhez szeretnék megnyerni az eddigiek után a város üzemeit, kisebb-nagyobb közösségeit és egyéneket. Az egyéni támogatók a Petőfi tornacsarnokbeli mérkőzések előtt válthatnak tagsági iga­zolványt, míg a nagyobb ösz- szegű — vállalatok, gmk-k vagy önálló jogi személyek részéről — támogatásokat a 34-611-140-es OTP-számlaszá- mon várják a kosárlabdások. SZOMBATI SPORTMŰSOR Birkózás. Dunaújváros: or­szágos junior kötöttfogású mi­nősítő verseny. Modellezés. Baja: Sugovica Kupa folyami sebességi hajó­modellverseny. Teke. Cegléd: országos ifjú­sági Stefan Lajos-emlékver- seny. Triatlon. Tihany: „Fitt” or­szágos férfi- és női verseny. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Labdarúgás. Tápiószentmár- ton. T. Tsz. SK—Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi, felnőtt és ifjúsági megyei I. osztályú bajnoki mérkőzés. Modellezés. Baja: Sugovica Kupa folyami sebességi hajó­modellverseny. Sportlövészet. Tormási MHSZ-lőtér, 9 óra: a Hon­védelmi Kupa-lövészverseny területi döntője. S. Z. SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hirt; Sporthírek Biztató bemutatkozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom