Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám
Kereskedelmi őrjárat Mindent, ami antik | A várost járva lépten-nyomon hallja a* ember a meg- 's jegyzéseket és javaslatokat, ezt vagy azt írjam meg. í Nem lehet kapni gyógyvizeket a városban. Érdeklődé- I semre felvilágosítanak, hogy nincs megfelelő raktár, í sem a gyógyszertárban, sem az üzletekben. Az érvelést el kell fogadnom. Javasolom az intézkedésre kötelezetteknek, talán lehetne gyógy víz-szaküzletet nyitni. Nagyon sokan vannak, akik orvosi javaslatra fogyasztják. Utána egy asszony állított meg, kért, nézzem meg a moziépület sarkánál álló kukát, folyik belőle a szenny, ezerszám tanyáznak rajta legyek, böglyök és darazsak. Megnéztem, és többet láttam, mint amit a panaszos elsorolt. Utam során beléptem a Dregonya utcai sütőipari mintaboltba, ahol Palotai Gábor- néval beszélgettem. Van-e kenyere, milyen az a kenyér, na és a forgalom. Van kenyér. Szép és jó. Ez már nem egyedi, hanem kenyérgyári termék. Az egykori Mellhofíer pékségből most új profilú üzem lesz. Már folyik az építők munkája. A piac udvarába térve jobb kéz felől egy új tábla hívja fel a figyelmet. Mini bizományi nyílott, melynek gazdája Sört László. Nemrégen még a Hunyadi János utcában voltam nála. Mosolyogva fogad, nagyon gyenge volt a forgalom, és a biztonsággal is baj volt. — Itt nemcsak magamnak, de még a helytörténeti gyűjteménynek is segíteni tudok, mondja Sári László. — Naponta érdeklődnek a múzeumból, nem hoztak-e valami érdekes antik dolgot. — A bizományi dugig tele áruval. — A nagyobb darabokat a Hunyadi utcai háznál helyezzük el, magyarázza a boltos. Adnak-vesznek mindenféle használt tárgyat, berendezést, lehet az bármi, itt minden megtalálható. A piac a megszokott képet mutatja, j önnek -m ennek az emberek, nézelődnek, vásárolnak. Az árak: burgonya 12, karfiol 16, káposzta 12, kelkáposzta 18, vöröshagyma 16, fokhagyma 60, sárgarépa 20, fehérrépa 16, karaláb 16, sárgadinnye 22. görögdinnye 12, alma 26, körte 20, saláta fejenként 14, szőlő 48, őszibarack 48, zöldpaprika 18, paradicsom 12, szilva (olaszkék) 28, gomba 120. A tojás 3 forint. Csiba József Balatoniéin Sportvezetők tanácskozása s Két és fél napig tanács- J koztak a körzet sportegye- | sfileteinek elnökei és gaz- J dasági vezetői Balatonlel- ^ lén, a gödöllői úttörőtá- ^ borban. Harmincötén gyűl- ^ tek össze, hogy áttekintsék ^ a jelenlegi helyzetet, s ke- J ressék az utakat, módokat, ^ amelyeken az egyre nehe- í zülő gazdasági körülmények 2 között is működőképes ál- 2 lapotban tarthatják az * egyesületeket. Elsőként Szemes Árpád, a megyei tanács ifjúsági és sportosztályának helyettes vezetője tartott előadást. A megyében működő ezerkétszáz sportklub nehézségeinek vázolása után kiemelte az önálló gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Ezeket annál is inkább ki kell használni, mert az egyesületeknek nyújtott pénzügyi támogatás minden forrásból csökkent. Fölhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az egyesületi gazdálkodást kedvező adózás is elősegítheti. Vélekedését megerősítette a Veresegyházi KSK képviseletében Somogyi Tibor, aki arról adott számot hogy ipari tevékenységük nyeresége nagyban hozzájárul a sportkör fönntartásához, noha az is igaz, ebben a községben a tanácsi költségvetésből is számottevő összegekhez jutnak. A két gazdasági előadás után szakmai kérdéseket boncolgatott Kaiser László, a körzeti labdarúgó-szövetség elnöke és Tompa Ferenc, városi sportfelügyelő-helyettes — akitől a tanácskozásról a tájékoztatást kaptuk — a májustól érvényes szabályokról szólt, az azóta gyűjtött tapasztalatokról, majd válaszoltak az egyesületi vezetők kérdéseire. A legnagyobb érdeklődés a gödöllői tanácselnök, Papp István vezette fórumot kísérte. Az elnök először a tanács sportpolitikai elveiről beszélt. Kiemelte, mindenekelőtt a labdarúgó-szakosztályt kívánják fejleszteni, nem hanyaA nap programja Szeptember 3-án és 4-én: Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti környezetünk, kiállítás, Erzsébet királyné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművészete. állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. golva el a kézi-, a röp- és a kosárlabdát. A labdarúgás fejlesztésével összefüggésben kitért a kar- tali csapat megvásárlására, ami ezen az úton az egyik első és jelentős lépés. Hangoztatta a GSC és a GEAC közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát S nem utolsósorban az iskolai sportolás helyzetének további javítását. Egyfelől a testnevelő tanárokat a mainál jobban kell bevonni ez egyesületi munkába, például edzőként, másfelől lehetővé kell tenni, hogy a felnőtt sportolók, különösen az alapozás időszakában, használhassák az iskolai tornatermeket. Az elnöki tájékoztató után, az egybegyűltek sok kérdést tettek föl, ezeknek jó része azonban helyi jellegű volt, ezért is határozták el, a következő évi összejövetelre valamennyi község tanácselnökét meghívják. Papp István megígérte, a Lellén fölvetődött kérdésekre a városkörnyéki bizottság legközelebbi ülésén is fölhívja a résztvevők figyelmét. A résztvevők a községi tanácsok elnökei. FÉLVÉR. Az úr fölpattant székéről, s nyálfröcskölő szavakat préselve ki a száján, ki- rohant a szobából. Ha egy szerkesztő ilyen, akkor nekem azzal nincs beszélnivalóm — kiabálta. A vele együtt érkezett hölgy még maradt. Noha ő volt a vélt sérelem szenvedő alanya. Amit utána elmondott — azon az új közlésen kívül, hogy az úr valamiféle rendfokozatot viselt nyugdíjazása előtt —, ismétlésekből állt. Megint elmondta, hogy aki ellen panaszkodik, az fél- vér. Tudjuk, tudományosan igazolták, a félvérek rossz emberek. Azt viszont nem mindig tudjuk, ki a félvér. S a negyed- ötöd-, harmadvér. Mert ha a félvérek rosszak, akkor a harmad-, negyed- és ötöd- vérek is azok. Csak a tiszta vérűek jók. Kik a tiszta vérűek? Emberek, gondolkodjunk! Nem kerül semmibe. Ki mindenki járt ebben az országban. Nincs az a kicsiny település, ahol ne tisztelték volna meg a lakosságot messziről jött, erőtől duzzadó férfiemberek. Akik nemcsak raboltak, öltek, pusztítottak, de öleltek is. Megajándékozták a fehérnépet génjeikkel. Ki tudja, milyen véletlenek összjátékának eredménye egy mai, kései utód, hányféle LLjŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 211. SZÄM 1988. SZEPTEMBER 3.. SZOMBAT Egy épületben a felsősök Túrán Lehet hat tanteremmel több? % Régi elképzelés valósult ^ meg Túrán. A tanévnyitón ^ átadták a Köztársaság úti ^ általános iskola bővített és ^ átalakított épületét. Hat új ^ tantermet nyertek, így le- ^ hetővé vált, hogy vala- ^ mennyi felsőtagozatos diák 2 itt, egy épületben üljön az, £ iskolapadokba. Csökkente- y ni tudják az oktatás szétta- ^ goltságát a közel tízezer lakosú nagyközségben. z:r. 5:::: Nem könnyű ráismernie az eredeti épületre annak, aki évek óta nem járt itt. A kétszintes, lapos tetős tanoda egyesek szerint sapkát, mások szerint koronát kapott: csodálatos tetőszerkezettel látták el. Hozzáragasztottak egy zsibongót, s mindennek betetőzéseként úgy összehangolták a régit és az újat, hogy az idegen el sem hiszi, egykor akár focizni is lehetett volna az épület tetején. A tanévnyitó ünnepségen Sára Ferenc tanácselnök elmondta, hogy 1985 nyarán láttak munkához. Megerősítették az épületet, hogy elbírja a tetőtér beépítését. Sokat segített az aszódi honvédség, a Galgamenti Termelőszövetkezet és a szülők is kivették részüket. Eredetileg négy tantermet A harmadik szint megépítése során az egész épület formai átalakítása, egységesítése mellett döntöttek. Jól! terveztettek a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalattal. Az elképzelést a tanácstestület és a falugyűlés is elfogadta. 1986 decemberében a négy terem, az úgynevezett A-szárny tető alá is került. Akkor az átadás határidejének 1987 augusztusát határozták meg. 1987-ben azonban rájöttek arra, hogy a négy tanterem nem lesz elegendő ahhoz, hogy ösz- szevonják, egy épületben megoldják a felsősök képzését. Ugyanakkor a központi anyagi segítség is eltűnt. ::::: A turaiak azonban nem adták fel, a Gödöllői Építőipari Kisszövetkezet kivitelezésében, sok helyi ' kisiparos és társadalmi munkás, pedagógusok, szülők összefogásával még két teremmel gazdagodva érkeztek el napjaink ünnepéhez. Kardoss Imre igazgató arról szólt, hogy a szeptemberi kezdet az új iskolában júniusban még csak vágyakozás volt. Sokat tettek az utolsó nyáron azért, hogy ez az intézmény segítse az ittlakók szellemi gyarapodását. Lukács András plébános a híveket mozgósította az iskola érdekében. A gyerekek nevében Fónagy Rita nyolcadikos tanuló vette át az iskolát, majd Erdélyi Ágnes igazgatóhelyettes kedves szavakkal köszöntötte a 92 elsőst. Eperjesné Nagy Mónika és Gregán Jánosné énektanárok vezetésével az iskola énekkara adott műsort, majd a hatvani zeneiskola túrái tagozatának zenekara következett Fekete László vezényletével.- Az építkezésen élenjáróknak kitüntetéseket adott át Romhányi András, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának titkára. A jel-képes szalagot Kuti Gábor, a helyi népfrontbizottság elnöke vágta át, majd a szülők és a 947 tanulóból jelen lévők ismerkedni kezdtek a harmadik szinttel. B. G. Szeptember 3-án és 4-én: Gyermekrablás a Palánk utcában. Színes magyar ifjúsági film. 4 órakor. Az utolsó csillagharcos. Színes, magyarul beszélő amerikai fantasztikus film. 6 órakor. Párizs, Texas. Színes, magyarul beszélő NSZK-film. 8 órakor. Az iskola jelképes kulcsát Sára Ferenc tanácselnök adta át Kardoss Imre igazgatónak (A szerző felvételei) Mindennapi génkincs keveredéséből származik a magát tiszta vérűnek hívő egyed Meglehet, ha az a sok idegen nem járt volna errefelé, nem is léteznénk, egészen más példányok szaladgálnának az utcákon. Hogy jobbak-e? Sosem tudható meg. GAZDA. A hadfiak génjeiket. az építők a hulladékot hagyják hátra. Az igazgató azt szeretné, ha az új épületen belül és kívül minden rendben lenne, tiszták, csinosak a szobák, fölsöpörve, elgereblyézve az udvar. Szemlét tart. Serénykednek bent is, kint is. Akiknek ez a dolguk. Az igazgató ellenőriz. Észrevesz, szóvá tesz hiáhyos- ságokat. Ezt legyenek szívesek ide. azt oda. Hova lett onnan a lámpabura? A sarokban egy kis folt, töröljék föl. Körülnéz az udvaron. Rongy- és nejlondarabok, üres dobozok. Félig a földben. De ő észreveszi. Egyikért sem rest lehajolni. Egyik keze már tele, a másikkal újabb kacatokat huzigál ki a sáros talajból, ahonnan majd fű fog kisarjadni, de ez még odébb van. Valahonnan figyelhetik az igazgatót. Kis edényzettel ott apróságok terem a személyzet egyik tagja. Nekik volna dolguk ösz- szeszedni a nagyvonalú építőmester urak munkálkodásának nyomait. Ott terem, s készségesen fölkínálja segítségét. Még ott is van valami, amott is, mondja egy újabb jövevénynek az igazgató. Az megy, fölszedi. Amit mondanak, megcsinálják. Az igazgató gazdaként viselkedik. A személyzet alkalmazottként. FAVÉDŐK. Alkonyodik. Bandukolok a kandeláberek alatt a gödöllői alsó park sétányán. Nini, mit csinál ott bent, a fák között az a két alak? Egyre közelebb érek, egyre jobban meresztem a szememet. Mintha egy fát méricskélnének. Ki akarják vágni? Ezeket most elkapom. Határozott léptekkel letérek az útról, irány a két alak. Majd még kivágják a park féltve őrzött fáit. Hogyisne! Félútról megismerem őket. Ezek bizony nem fanyűvők. Annyira belemélyedtek, az utolsó percben vesznek észre. Nagy tanakodásban vannak, mit szabad, sőt kell kivágni, mit nem. Szarvadi János, a lelkes amatőr természetvédő, és Krassay László, a szakember természetvédő. Szarvadi ezt a területet jelölte ki magának, ezt tartja rendben. Krassaytól tanácsot kér, mi tekinthető bozótnak, vadhajtásnak, amitől meg kell tisztítani a környéket. Egy kicsit csodálom, egy kicsit sajnálom Szarvadi Jánost. Annyi park, annyi zöldfelület van Gödöllőn. Egy- szál magában mit érhet el? Ügyszólván semmit, ö csinálja. S az a térség valóban rendezett, csinos. Mintául szolgálhat. Ilyen lehetne, ilyennek kéne lennie a többinek is. Vagy sok pénz, vagy sok Szarvadi kellene hozzá. ÍRÁSMÓD. A szabadi faluházban régi iskolai dokumentumokat állítottak ki a múlt tanév végén. Föltűnik az egykor volt diákok kézírásának egyformasága. Ugyanígy írtak az én elődeim is. Kiskorukban és később is. Vajon miért nem változott az idő múlásával az írás- formájuk, mint a maiaké? Alighanem azért, mert sokkal kevesebbet írtak. S ha ritkán alá kellett valamit írni, hogyan is tették volna. Ahogyan az iskolában tanulták. S miként ma, akkor is egyformán tanították. Kör Pál ISSN 0133—195T (Gödöllői Hírlap) ISZOMBATI JEGYZUl Keretek Keretek. E fogalom hallatán gondol-e valaki is kerek keretekre? Négyzetek, téglalapok jelennek meg képzeletünkben. A természetben ezek az idomok viszont egyáltalán nem uralkodnak, s a társadalomban sem tűnnek természeteseknek. Mégis, ha körülnézünk például az utóbbi évtizedekben épült lakásoknál, készülhettek sátortetővel vagy alpesivel, nyeregtetővel, illetve manzárddal, a falak mindenütt derékszögben csatlakoznak egymáshoz. Napjainkban azonban változóban a világ. A nyitható falként tervezett ajtókat ma boltívekkel váltják ki lépten-nyomon — ajtók helyett átjárókat álmodunk —, és megváltozott az alaprajz is. Sok épületnél körösítik a négyszöget, a falak csatlakozása már nem csak derékszögben lehetséges, s némely falat félkörívben alapoznak, húznak fel. Ezek a tervek összehasonlíthatatlanul izgalmasabbak, több képzelőerőt tükröznek, hasznosabban igyekeznek szolgálni az embert. Ügy érezzük, itt már nincsenek is keretek. Ám tévedünk, léteznek. Csak értünk vannak, nem pedig mi értük. Értük? Honnan ered az a megszemélyesítés? A merev keretek hatalma már akkora volt, hogy olyan eleveneknek tekintettük azokat, mint magunkat. Némiképp leegyszerűsítve a kérdést, a keretek, egy épületnél például a külső falak, a terhet tartják, és nem engedik, hogy kiessünk a házból, valamint megóvnak az esőtől, széltől, fagytól. Hasonló feladatai lehetnek a társadalmi életet szabályozó kereteknek is. Egy ilyen keret például az általános tankötelezettség. Mindenkire egyformán szabják. Mondjuk egy centiméter széles és nyolc ét hosszú. Akit az első osztályba beíratnak, annak ebben az iskolatípusban nyolc osztályt el kell végeznie. Ez azonban cseppet sem automatikusan történik, mert közben tanulni kell. Mivel a gyerekek nem azonos képességekkel jönnek a világra, néhányon többször megbuknak az Imolában, elérik a tizenhatodik életévüket és többé már nem iskolakötelezettek. Az egy centiméter széles és nyolc év hosszú keretet nem futották be és mégis kikerültek belőle. Milyen keret az ilyen? Furcsa ellentmondás ez. Miközben azzal büszkélkedünk, hogy nyolc osztály elvégzése nélkül a társadalom szélére szorulnak a gyerekek, valamint a munkaerő minőségének nemzetközi versenyéről beszélünk, sok tanulónak nem sikerült a pótvizsga, megbuktak. Akik lustaságból jutnak erre a sorsra, megérdemlik, csak az őket utolérő osztály jár rosszul. Ám az, aki képességei folytán nem tud annyit, amennyivel az ötödik osztályból a hatodikba, a hatodikból a hetedikbe léphetne, számára illuzórikus keret áldozata lesz. Vészesen közeledik tizenhatodik születésnapja és még mindig a felső tagozat első felében toporog. Elesik attól a lehetőségtől, hogy valaha nyolcadikos legyen. Ha harmadszor ötödikes vagy hatodikos, unatkozik az órákon. Ha továbbengednék, legalább ragadna rá valami. A tanárt is meg kell érteni! A kettes tanuló már tud valamit, azért kapja osztályzatát. Hogyan jutalmazza elégségessel azt, aki nem tud semmit? Az atomkorban élünk, de egyre többen lesznek sajnos, akik számára sok a nyolc osztály, de mégsem alanyai a gyógypedagógiai foglalkozást igénylő oktatásnak. Mi lehetne az emberséges . leg- oldás? Talán a kereteket lehetne itt-ott egyengetés helyett kerekíteni, kerek- deddé alakítani. B. G. v
