Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
2 *9£Mod 1988. SZEPTEMBER 28., SZERDA Moszkva vendége Kaysone Phomvihcne Gorbacsov az ázsiai helyzetről A Szovjetunió kedvezően értékeli azoknak a szovjet—kínai konzultációknak az eredményét, amelyeket a felek a kambodzsai konfliktus rendezésének ügyében folytattak — hangoztatta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára azon az ebéden mondott pohárköszön- tőt, amelyet Kaysone Phomvihane-nak, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitkárának, miniszterelnöknek a tiszteletére adott kedden a Kremlben. Konferencia az érdekvédelemről A kormány partnereként Az előző magas szintű szovjet—laoszi találkozó óta eltelt időszak változásait elemezve Gorbacsov rámutatott: az LNFP 1986 novemberi kongresszusán kidolgozott politika kezdi meghozni első gyümölcseit; a Szovjetunió nagy örömére kedvező irányú tendenciák figyelhetők meg Laosz- ban. Ennek alapvető vonása az emberi tényező előtérbe helyezése, a parancsuralmi-uta- sításos módszerek erőteljes háttérbe szorítása, a demokrácia fejlesztése a társadalmi élet minden szférájában. A szovjet—laoszi kapcsolatokat elemezve — mondta Gorbacsov — Kaysone Phom- vihane-nal arra a következtetésre jutottunk, hogy együttműködésünk is átalakulóban van, többé-kevésbé kirajzolódtak az együttműködés jövőbeli útjai. Ezek: vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok, vegyes vállal a tok létesítése azzal a céllal, hogy termékeik betörhessenek a világpiacra — tette hozzá Gorbacsov. A Szovjetunió a jövőben is kötelességének tartja, hogy támogatást nyújtson Laosznak és a többi fejlődő országnak annak érdekében, hogy életképes, önálló gazdaságot teremtsenek — hangsúlyozta a szovjet pártfőtitkár. Nemzetközi kérdésekre áttérve Mihail Gorbacsov kifejtette: évről évre javulás figyelhető meg a világhelyzetben, s megalapozott az a fel- tételezés, hogy ez az irányzat folytatódni fog. A pozitív változások között említette Gorbacsov a helyi konfliktusok rendezésének irányában tett lépéseiket, a világ különböző részein a ka- tonad-poliitiikai szembenállás szintjének csökkenését. Ugyanakkor a szovjet vezető értékelése szerint a kedvező irányú folyamat még nemérte el azt a pontot, amely után már nem újulhat ki az ellenségeskedés. Minden bizonnyal utolsó lehetőségeink egyikét használjuk most fel, hogy megakadályozzuk a nukleáris, ökológiai és más jellegű katasztrófák bekövetkeztét — hangoztatta Gorbacsov. A délkelet-ázsiai térség problémáira áttérve Mihail Gorbacsov leszögezte: a négy A nemzetközi kapcsolatokat mentesíteni kell az ideológiától — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter az ENSZ közgyűlésének ülésszakán elhangzott beszédében. Sevardnadze nagyszabású programot javasolt a leszerelés további gyakorlati lépéseinek megvalósítására. nemzetközi környezet- védelmi összefogásra, az Egyesült Nemzetek szerepének megerősítésére. Egyebek között javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai tartsanak rendszeres konzultációkat, a tanácsot időről időre hívják össze külügyminiszteri szinten, mégpedig ne csupán az ENSZ székhelyén, hanem a tanács tagjainak fővárosában. A szovjet külügyminiszter beszédében bírálta azokat, akik akadályozzák az Afganisztánra vonatkozó megállapodások végrehajtását, és javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai az ENSZ főtitkárával együtt vitassák meg az Afganisztánra vonatkozó genfi megállapodások teljesítésének problémáit. Sevardnadze beszédében átfogó képet adott az elmúlt évben a nemzetközi politikában bekövetkezett kedvező fejleményekről, eredményekről. Sevardnadze egyebek között aláhúzta: a változások nem kis mértékben a Szovjetunióban megvalósuló új politika, a peresztrojka politikájának köszönhetőek. Megállapította: a peresztrojka visszafordíthakambodzsai fél dzsakartai találkozója nagy lendületet adott a probléma politikai rendezési folyamatának. A Szovjetunió őszintén elő szeretné segíteni Kambodzsa, Vietnam és Laosz erőfeszítéseit; az Egyesült Államokkal, az ASEAN-tagországokkal fenntartott kapcsolatait is felhasználja annak érdekében, hogy mielőbb megszűnjön a konfliktus. A kambodzsai probléma megoldását illetően A Szovjetunióban ma még nem mindenki számára világos, hogy milyen várt előnyök indokolják a párttitkári és tanácselnöki funkciók összevonását. Többen egyenesen megkérdőjelezik a tervezett változás célszerűségét, mondván, az ellentétben áll a párt és az állam funkcióinak szétválasztására irányuló szándékkal. E kétségeket kívánja eloszlatni a Pravdának írt cikkében — olvasói levelekre válaszolva — I. Svec, az SZKP KB pártszervezési osztálya mellett működő tanácsadói csoport vezetője. Az összevonás fokozná a párttitkár felelősségét is. Eddig ugyanis mindenféle anyagi és erkölcsi felelősség nélkül, kívülről szólt bele a tanácsi munkába, nem mindig vetve számot az esetleges káros következményekkel. Így Az Egyesült Államok számára kellemetlen fejleménynyel folytatódott kedden az általános politikai vita az ENSZ közgyűlésének 43. ülésszakán. Az első felszólaló ugyanis Manuel Solis Palma, Panama elnöke volt, akit azonban Washington nem ismer el, mivel Noriega tábornok, a panamai fegyveres erők főparancsnoka bábjának minősíti. Helyette Washington egy másik panamai politikust, Eric del Valiiét tekinti elnöknek. Solis Palma rendkívül élesen tatlan mind a Szovjetunió belpolitikájában, mind külpolitikájában. Az országon belül bekövetkező gyökeres változások, ahogy azt Mihail Gorbacsov is leszögezte, lehetővé tették, hogy a Szovjetunió új módon közelítse meg a nemzetközi kérdéseket is. „A világ most új képet ölt — mondotta egyebek között. — Az államok vezetőinek közös erőfeszítésével és az új politikai gondolkodás térhódításával lehetővé vált a háború veszélyének elhárítása. Csak egyetérthetek Reagan elnök tegnapi megállapításával arról, hogy a szovjet— amerikai politikai párbeszéd kedvező hatást gyakorol erre a folyamatra. Most azonban előbbre kell lépnünk az átfogó biztonság felé. Ez valódi nemzetközi együttműködést igényel” — szögezte le Eduard Sevardnadze. Az időszerű nemzetközi feladatokról szólva a szovjet külügyminiszter sürgette, hogy haladéktalanul számoljanak fel minden külföldön levő katonai támaszpontot, vonjanak ki minden katonai erőt más államok területéről. Sürgette a megállapodásokat a hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet, beleértve a haditengerészeti fegyverzet lényeges a Kínai Népköztársaság álláspontja, és a Szovjetunió kedvezően értékeli azoknak a konzultációknak az eredményeit, amelyeket Kína és a Szovjetunió erről a témáról folytatott — hangoztatta Mihail Gorbacsov. Az olasz képviselőházban kedden megkezdődött az érdemi vita a titkos szavazás eltörléséről. A kormánytöbbviszont lehetővé válik — véli Svec —, hogy jogi és anyagi felelősséget viseljen a döntésekért. Ezzel összefüggésben Svec kitér azokra az aggodalmakra is, amelyek szerint az összevonás eredményeként csorbát szenved a választások demokráciája. Szerinte ebben az esetben sem lehet lemondani erről a megoldásról, márcsak azért sem, mert a választás megmérettetést jelent a párttitkár számára is. Ha alul marad a többi jelölttel szemben, a pártbizottság elgondolkozhat azon, miért is nem élvezi a nép bizalmát a testület első embere — írja Svec, nem térve ki konkrétan arra, hogy milyen döntést kell hoznia ebben az esetben az irányító testületnek, s mi történik, ha meghagyják funkciójában a tanácsi választáson alulmaradt párttitkárt. támadta a Panamával szemben tanúsított amerikai politikát, azt hangoztatva, hogy a vádak mögött egyetlen cél áll: a Panama-csatorna megtartása, az érvényes államközi szerződés felmondása. Az elnök kijelentette: országa aggódik amiatt, hogy nyílt katonai intervenciót hajtanak végre ellene. Az elnök hamis és hazug vádaknak nevezte a Noriegáról terjesztett amerikai állításokat. Az Egyesült Államok küldöttsége a beszéd alatt nem tartózkodott a teremben. korlátozásáról, utalva a Varsói Szerződés tagjainak javaslataira. „A cél világos: olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyben mindegyik félnek csupán a védelmi feladatok megvalósításához lenne elegendő ereje, de ezek az erők nem lennének elégségesek meglepe- fésszerű támadás vagy támadó jellegű hadműveletek végrehajtására” — mondotta. „Ez az elmúlt év tele volt előrehaladással, de egyes folyamatok lelassúbbodásával is — mondotta beszédében. — Melyik irányzat érvényesül majd a továbbiakban, az előrehaladás felé mutató irány vagy a tehetetlenség, a stagnálás iránya? Erre a kérdésre a választ az adhatja meg, ha felhagynak egyes dogmákkal, még ha azokat valaha »örök igazságoknak« minősítették is. Létre kell hoznunk a nemzetközi élet új katekizmusát, amelyben a kiindulópont a gondolat, az ésszerűség lesz, s ezt olyan tettek követik, amelyek közös fennmaradásunkat, fejlődésünket szolgálják. Ehhez fel kell hagyni azzal, hogy másokat magas nemzetközi fórumok szószékéről oktassanak ki, el kell ismerni azt, hogy a nemzetközi párbeszédben az egyenlőségnek kell érvényesülnie. Ami »a béke az Moszkva Honccker látogatása Kedden az SZKP KB meghívására Moszkvába érkezett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. A repülőtéren az NDK első számú vezetőjét Nyikolaj Szljunykov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Vagyim Medvegyev, a KB titkára és más szovjet vezetők fogadták. séghez tartozó öt párt előzetesen egyeztetett javaslattal lép fel. Az egyeztetett új javaslat eltér a szocialisták eredeti indítványától, amely a titkos szavazások teljes megszüntetését tartalmazta. De Mita kereszténydemokrata kormányfő és pártvezető s Craxi szocialista pártvezető azért szorgalmazza a titkos szavazások eltörlését, mert a nyílt szavazások alkalmával a többséghez tartozó képviselők kevésbé fordulnak szembe a kormány intézkedéseivel, s így az kevesebbszer marad alul részkérdésekről tartott parlamenti szavazásokban. A titkos szavazás az új javaslat szerint csupán az alkotmányt érintő törvényjavaslatok és a személyi szabadság- jogokat érintő kérdések vitája esetén maradna meg. A készülő intézkedés Ciriaco de Mita kormányfő tervei szerint része a politikai intézmény- rendszer reformjának, amelytől a kormányzati munka hatékonyságának, a kormánykoalíció szilárdságának növekedését várja. Az Olasz Kommunista Párt, amely kezdetben együttműködést helyezett kilátásba az intézményi reform kérdéseiben, elutasítja a titkos szavazás eltörlését, mint a „nép- képviselők demokratikus és önálló véleménykifejezésének akadályozását”. Sok ellenvetés hangzik el a vitában a kormánytöbbséghez tartozó képviselők részéről is: hangot kap sokfelől az aggodalom, hogy a döntések a nyílt szavazás kényszerével lényegében a pártvezetések döntései lesznek még inkább a jövőben, s kevesebb lehetőség marad a részletekről folyó demokratikus vitára, a rétegérdekek képviseletére. De Mita közölte: kulcskérdésnek tekinti a javaslat elfogadását, és lemond abban az esetben, ha azt nem fogadnák el. A vita előreláthatólag pénteken zárul szavazással. erő útján« dogmáját illeti, hagyjuk meg azt azoknak, akik továbbra is a múlt elhalványult dogmáit akarják imádni. A történelem parancsa ma: a béke az ésszerűség útján — ez a jövőre szóló parancsolat is. A múltnak ugyan nagy ereje van felettünk, de a jövő még inkább nagy vonzerőt jelent” — hangoztatta Sevardnadze és leszögezte: a nemzetközi kapcsolatokat éppen ezért mentessé kell tenni az ideológiától. A világ felosztása kis és nagy országokra történelmileg már nem indokolt — szögezte le. Ha a „nagyhatalmak” kifejezést meg akarjuk őrizni, akkor annak csupán arra kell vonatkoznia, hogy nagy a felelősségük is a világ iránt. „Történelmileg indokolatlan a világ érdekszférákra, befolyási övezetekre történő felosztásra és újrafelosztása — mondotta. — Ma csak egyetlen érdekszféra lehet, bolygónk egésze. Bolygónk megsemmisülhet, ha tömbökre és rendszerekre oszlik meg az a befolyás, amelyet a megsemmisítő fejleményekkel szemben érvényesíthetünk. A szovjet vezetés ezért megkísérelte, hogy világosabban értelmezze újra a marxizmus eredeti tanítását az osztályérdekek és az általános emberi érdekek összefüggéséről, elsőbbséget biztosítva valamennyi nép közös érdekeinek. Véleményünk szerint a békés egymás mellett élés, mint a nemzetközi kapcsolatok általános irányelve, nem jelentheti az osztályharc sajátos formáját.” „A XX.. sőt a XXI. század technológiai kihívása ellenére az utóbbi évtizedekben hazánkban folyamatosan csökkent a műszaki pályák vonzereje. A reálértelmiség az értékrendben társadalmilag méltatlan helyre került. Ezért a magyar társadalom e kiemelkedően fontos rétegének a jövőben az eddigieknél markánsabb, egyértelműbb, harcosabb, a politikai és az állami élet mechanizmusában intézményesített érdekvédelemre van szüksége.” Immár négy évtizede küzd a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a műszaki értelmiség társadalmi súlyának megfelelő elismeréséért. Fent idézett állásfoglalásukat sem az első esetben adják közre, most azonban véleményüknek az első országos érdekképviseleti konferencia összehívásával adtak nyomaté- kot. A terem zsúfolásig megtelt, a lépcsőkön is ültek, sokain a folyosóra szorultak ki. Az érdeklődés mértékére nemcsak ez jellemző, hanem az is, hogy Tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban sajtófórum keretében Sző- lősy Endre, a MÉM közgazda- sági főosztályának vezetője vázolta fel az 1989-es agrárszabályozás sajátosságait és azok várható hatásait. Utalt az egységes vállalkozói nyereségadó bevezetésére, s kitért a várható mezőgazdasági árváltozásokra. A gazdálkodás során felhasznált ipari anyagok és eszközök árában nem lesznek lényeges módosulások. A műtrágyáknál és fehérje alapanyagú takarmányféleségeknél fenntartják a hatósági árszabályozást. A vágósertés esetében — természetesen a kistermelőknél is — ráállnák az úgynevezett tájékoztató árFélreérthető Az Építők Szakszervezetének elnöksége felkérte az MTI-t a testület alábbi nyilatkozatának közlésére: A rádió szeptember 26-i Déli krónikájában elhangzott — szakszervezetünk aznapi elnökségi üléséről szóló — tudósítás nyomán sajnálatos félreértés történt. Az elnökség a szakszervezeti bérreform-koncepció tagsági vitájának tapasztalatait tekintette át. A tagsági vitában sok száz javaslat hangzott el, közülük több az anyagi források megteremtésének lehetőségét kutatta. Ezek között szerepelt — más javaslatokkal együtt — a hadikiadások csökkentése és a munkásőrség megszüntetése is. Az elnökség ezekről a javasatokról részleteiben nem A kormány és a SZOT vezetőinek közelmúltban tartott tanácskozásához kapcsolódva Urbán Lajos közlekedési miniszter, Koszorús Ferenc, a vasutasok szakszervezetének főtitkára, Moldován Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, valamint Papp Béla, a KSZDSZ titkára megbeszélést tartottak. A téma: azok a munkaügyi és szociálpolitikai kérdések, amelyek az ágazatban dolgozókat foglalkoztatják. A tanácskozáson szóba került a többletmunka vállalásának ösztönzése, a kormány—SZOT- szinten is jogosnak elismert központi bérpolitikai intézkedések megtétele, a 40 órás munkahét más népgazdasági ágakkal egyidejű bevezetése, ezen felül a kulcsfontosságú csaknem félszáz műszaki kívánta elmondani a véleményét. A felszólalók megerősítették, hogy az ideológiai, politikai és gazdasági okokból fakadó rossz beidegződések, a helytelen társadalmi gyakorlat miatt eddig nem volt a szövetség érdekképviseleti munkája eredményes. A vélemények megoszlottak, vajon kell-e szakszervezeti érdekvédő feladatot felvállalnia a MTESZ-nek, avagy a szellem' munka elismeréséhez csak gyökeres társadalmi változások után juthatunk-e el. Felmerült a kívánság: a szövetség állíthasson jelölteket a képviselőválasztásokon, kapjon helyt a parlamentben, legyen a kormány partnere. Remélik, konferenciájuk állásfoglalása nyomán figyelembe veszik törekvésüket, bár a tudás leértékelésének következtében — mint megfogalmazták — már a huszonötödik órában vagyunk ahhoz, hogy időben válthassunk népgazdaságunk szerkezetén. T. B. E. munkakörökben meglévő létszámgondok enyhítésére tervezett intézkedések. A résztvevők megerősítették, hogy a közlekedési ágazatban az elöregedett eszközállomány nehezedő munkakörülményeket okoz. A népgazdasági átlagtól való jelentős bérelmaradás következtében az eddigi intézkedések ellenére súlyos létszámhelyzet alakult ki. Sok az elvont pihenő- és szabadnap. Ezért napjainkra a közlekedés szinte minden területén állandósult a túlmunka. A dolgozók részéről növekvő az igény a nehéz munkakörülmények között végzett munka pótlékokkal való elismerésére, ezen túl a folyamatosan végzett túlmunkának a nyugdíjazásnál való elismerésére is. Eduard Sevardnadze beszéde az ENSI-ben A nemzetközi élet katekizmusa A párttitkár tanácselnök funkcióról Nem mindenki számára világos Kellemetlen eset New Yorkban Bírál a panamai elnök Róma: titkos szavazások eltörlése a céf Kereszténydemokrata javaslat Október közepéig mindent megtudnak Emelik a termelői árakat Szakszervezeti állásfoglalás Öreg gépek — kevés ember Állandó túlmunkával formára a garantált ár helyett. Az agrárágazat jövő évi állami támogatása mintegy 10 milliárd forinttal csökken. A búzánál és a kukoricánál — exportfelár nélkül — 8—10 százalékos, a vágómarhánál 25—28, a sertésnél 10—13, míg a tejnél 25—28 százalékos felvásárlást áremelést terveznek. Ezzel egy időben csökken a termelésre adott állami támogatás, a vágómarhánál pedig megszűnik a kilogrammonkénti 7 forintos termelői ár- kiegészítés* 'Elhangzóit, hogy a szövetkezetek október közepéig tájékoztatást kapnak a tervezett árrendezésekkel kapcsolatban. Gy. L. fogalmazás tárgyalt. A tagsági vélemények megmásítása az elnökség részéről sem lehetséges, de a testület a munkásőrségre vonatkozó javaslatokkal nem azonosította magát. Következésképpen a munkásőrség szükségességét szakszervezetünk elnöksége nem kérdőjelezte meg. Sajnáljuk, hogy a munkásőrség országos parancsnokának a Magyar Hírlapban megjelent nyilatkozata szakszervezetünk elnökségét úgy tünteti fel, mintha a munkásőrség megszüntetése mellett foglalt volna állást. Ilyen következtetések levonására a Déli krónikában elhangzott tudósítás sem adott alapot. Ezért nyilatkozatát szakszervezetünk részéről elfogadhatatlannak tartjuk. r A