Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
1988. SZEPTEMBER 27.,' KEDD Bartók sírjánál Koszorúzás Bartók Béla budapesti nyughelyénél hazatérése óta először rótták le kegyeletüket a ma gyár zeneszerző tisztelői. A XX. század egyik legnagyobb zenei géniusza halálának 43. évfordulója alkalmából hétfőn a Farkasréti temetőben rendezett ünnepségen sírjánál koszorút helyeztek el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, a Magyar Zeneművészek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, valamint a Magyar Állami Operaház képviselői. Lehet jelentkezni Tanfolyamok A korábbi hagyományokat folytatva az új évadban is több szakkört és klubot szervez a dabasi Kossuth Művelődési Ház. Októbertől gyerekeknek, középiskolásoknak sakk, díszítőművész, batik, néptánc szakköröket, karate,- angol-, német-, francia-, úszás- dzsesszbalett-, tartásjavító-, torna-, társastánc- és tenisztanfolyamokat szerveznek. Felnőttek jelentkezését várják a szabás-varrás, németnyelv-, aerobic- és gépírótanfolyamokra, továbbá a fotó-, nyugdíjas- és filmklubba. Az ér- dafclődők szeptember 28-ig jelentkezhetnek a művelődési házban. Pro Arte Vitrária Először Átadták a Pro Arte Vitrária elnevezésű üvegművészeti alapítvány diját hétfőn Budapesten, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége székházában. Az idén első alkalommal kiosztott elismerést Gibela József, a Salgótarjáni Öblösüveggyár nyugdíjas üvegfúvómestere vette át. Hallgatóink többsége földön járó típus Élni és élni hagyni — kevés Mire mondhatjuk manapság, hogy lehetetlen? Gazdasági es politikai téren lassan semmire, hiszen ami tíz, vagy akár öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, már kezd természetesnek számítani. Boldog emlékezetű egyetemista korom- *)a,i — bár nem volt túl rég — senkinek nem jutott volna eszébe nyíltan hangoztatni olyan szentségtörö gondolatot, hogy az ifjúság távolról sem egységes, hanem eltérő érdekei alapján igenis rétegzett. S ennek megfelelően az egyetlen monolitikus KISZ helyett többféle, alternatív érdekképviseleti szervezetre van szüksége. Elkezdődött az új diákszervezetek kialakulása a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen? Erről kérdeztem Szabó Istvánt, az intézmény KISZ-bizottságának titkárát. — Mi annak szellemében láttunk munkához, hogy a KISZ-nek ma már nem szabad, és nem is kell minden- hatóságra törekednie. Az egyetemen elsőként a kollégiumi önkormányzat alakult meg: már nem a KISZ egyik munkabizottságaként, hanem teljesen önállóan. Tagjait a kollégium lakói választják és hívják vissza, munkájukat ők értékelik. Ugyancsak a KISZ- től függetlenül, önállóan szervezik a diákok a közművelődést, és legújabban az eddigi KISZ-sportfelelős helyett a diáksportkör vezetője foglalkozik a szakosztályokkal és a tömegsporttal. A KISZ-nek nem ahhoz fűződik érdeke, hogy mindent ő csináljon, hanem ahhoz, hogy a hallgatók minél jobban megtalálják az érdekeiket kifejező formákat. — A megyében létezik olyan iskola, ahol a KISZ gyakorlatilag megszűnt; régi tagjai sorra kiléptek, újak nem jelentkeztek. A GATE-n mekkora most az ifjúsági szövetség létszáma? — Nálunk a diákok 60 százaléka KISZ-tag. Ez meglehetősen magas arány, de nem elsősorban ezért irigyelnek minket, hanem azért, mert racionálisak, képesek kiegyensúlyozottan dolgozni. Hallgatóink többsége földön járó típus. — Azaz nem adja át magát egykönnyen irreális politikai elképzeléseknek? — Igen. Nálunk is megalakult ugyan a FIDESZ, ha jól emlékszem, huszon-egynéhány taggal, de világos program nélkül. Pedig egy szervezetet nem az alapján kell megítélni, hogy mit feltételezünk ró la, hanem hogy mit akar és mit tesz. De nincsen az egye temen olyan szerveződés, amellyel ne folytatnánk párbeszédet. — Itt a GATE-n ki és hogyan képviseli a hallgatókat az egyetemi tanácsban? — Korábban csak a KISZ küldhetett képviselőket. Most azt szeretnénk, ha az egyetemi tanácsban olyan választott tagok lennének, akiket a KISZ, az évfolyamok vagy a már működő körök delegál tak, így megjelennének a különféle csoportok érdekei. Jelenleg az egyetemi tanács vá lasztott tagjainak egyharmada hallgató — ami hatalmas erő, szavazatuk a testület minden döntésében meghatározó. A KISZ feladata itt az lehet, hogy véleményük kialakulására hasson. Ezért is indítottuk el tavaly a jogi tanszékkel közösen a Hallgatók az egyetemi közéletben című szemináriumot. — Milyen eredménnyel? — Fakultatív tárgyként nem volt sikere; még azok sem jöttek el, akik ott ültek a tanácsban. — Évnyitó beszédében dr. Eklektikus kastély Túrán Különlegesen szép épület a túrái volt Schossberger-kas- tély. Régi szívfájdalma a helybélieknek, hogy értékes műemlékük igen elhanyagolt állapotban van. Minden bizonnyal kevesen tudják azonban róla, hogy az eklektikus, franciás neo- reneszánsz épület Ybl Miklós alkotása. Korát tekintve is figyelemre méltó: éppen százöt évvel ezelőtt hozták tető alá. Főhomlokzata 11 tengelyes, oldalfalai pedig 3—4 tengelyesek. Bár felvételeinken nem látható, de a bal oldalához kupolás pálmaházat létesítettek annak idején. Egyedivé teszi ezt a régi építészeti értéket, hogy a főhomlokzat bal oldali sarkát kúpos tetejű torony fedi, amelynek földszintjét íves árkádsor veszi körül. Emellett egytengelyes beugrórészt, majd ikerablakos kiugrást alakítottak ki. A sarokterasz a földszint hármas ikerablaka előtt található. Érdekes megfigyelni a kastély hátsó homlokzatát is. Ezen egy-egy tengelyes kiugrások láthatók, a harmadik pedig a ko- csialáhajtó. E fölött timpanonos címer kapott helyet. Mellette a kerek torony az apró ablakokkal és sátortetővel csak fokozza az egész épület történelmi hangulatát. Az épületbelső csak fokozza az eklektikus hatást. Olasz reneszánsz jellegű; termeit egybefűződő csarnokok kötik ösz- sze. A főbejárat kis, négyszögletes előtérbe vezet, innen nyílik egy keresztboltozatos, négy dór oszlopos előcsarnok a főlépcsővel, majd az emeleti galériás központi csarnok, amelynek mennyezete középen üveg. A kastély hosszát átszelő folyosó földszintje donga- és keresztboltozatos, emelete keresztboltozatos. A földszinti szobák boltívesek, az emeletieket sík mennyezetek fedik. A hátsó toronyban csigalépcső van. Folyosó vezet át a pálmaházba, amelynek középterét a kupola dobjainak kerek ablakai világítják meg. A kastély kezelői jogát a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat kapta meg három évvel ezelőtt. Akkori terveik szerint alkotóházat akartak kialakítani benne. Azonban anyagi nehézségek miatt erre mind ez ideig nem került sor ... A töredezett, félköríves záródá- sú ablakok még őrzik a hajdani szépséget A hátsó homlokzat markánsan tömöríti a franciás neoreneszánsz építészeti stílus jellegzetes vonásait A kocsialáhajtó fölötti részt timpanonos címer díszíti (Vimola Károly felvételei) Janik József rektorhelyettes kiemelte, hogy az elkövetkezendő tanév egyik legfontosabb feladata a hallgatói képviselet, jobb működtetése és szervezetének bizonyos átalakítása. — Igen, meg fogjuk szervezni az érdekvédelmi hálózatot. A kollégiumban — nálunk a legtöbb diák ott lakik — csütörtökönként a videó- adás két filmje között híreket mondunk majd. Megállapodtunk a rektorral, hogy havonta egy szombat délelőtt a tanácsteremben fogadja a hozzá forduló hallgatókat. A dékánokkal is hasonló beszélgetéseket tervezünk. Az egyetem vezetői nyomatékosan kértek minket, hogy bíráljuk őket. — Vonatkozik ez az oktatók munkájára is? Tapasztalataim szerint egyikük sem lelkesedik azért, ha diákjai kritizálják. — A hallgatók véleményt mondhatnak az oktatásról, de a tanszékvezetők nemcsak ez alapján döntenek. Nagyobb baj, hogy a diák fél: ha bírál, megbuktatják, ha meg már végez, akkor neki úgyis mindegy. — Ennek elkerülésére kezdeményezték több egyetemen, hogy egy tárgyat párhuzamosan két előadóval hirdessenek meg. Akkor egykettőre kiderülne, kit tartanak jónak, és kihez nem jelentkezik senki. — Ez nem lenne megoldás, mert egyrészt többe kerül a két tanár, a két tanterem. Másrészt könnyen előfordulhat, hogy a diák nem a jobb előadó mellett dönt, hanem amellett, aki nem tart katalógust vagy nem ad rossz jegyet. javítana a helyzeten, ha az oktatás párhuzamos lenne, de a számonkérés egységes. A nyelvnél ez nem probléma. Az idén kísérleti jelleggel be is vezették nálunk a megújított nyelvoktatást: szabadon választható, hogy mikor és milyen nyelvből, de ötödév végére mindenki tegyen le egy közép- és egy alapfokú állami nyelvvizsgát. A KISZ javaslatára ez a jövő évtől kötelező, és a diplomázás feltétele lesz. — Régi sérelem, hogy majdnem lehetetlen néhány tárgyat más egyetemen hallgatni. Ha a követelményeket több tárgyból egységesítenék, akkor megkönnyítenék nemcsak az áthallgatást, hanem a szak-, illetve egyetemváltást is. — Szerepel a javaslataink között. A reformok bevezetésének határideje 1989, de a kísérleti nyelvoktatás mellett a testnevelés új rendszerét is hamarabb bevezetjük. A hallgatóknak félévenként egy meghatározott erőnléti szintet kell teljesíteniük, s akinek sikerül, nem kell tornaórára járnia. Az egészet számítógép tartja majd nyilván. Arra törekszünk, hogy az egyetemi élet ne az eddigi élni és élni hagyni stílusban folydogáljon tovább. Ami céljaink közül a képzési színvonal emelésére szolgál, abban maximálisan partnereink az intézmény vezetői. Elvégre az egyetem elsődleges feladata — első az egyenlők között — az oktatás. Mörk Leonóra Szépirodalom — kazettán Házhoz megy a könyvtár Kellemes, hangulatos, olvasócsalogató a váci városi könyvtár légköre. Könyvállománya körülbelül 170 ezer kötet. Ám ez nem mindenki számára hozzáférhető. A könyvtár alkalmazottai azonban igyekeznek a kölcsözést lehetővé tenni azok számára is, akik betegségük vagy egyéb ok miatt maguk már nem tudnak elmenni a nyomtatott irodalomért, vagy látásuk csökkenése folytán nem tudják elolvasni a művészet vagy a tudomány papírra vetett értékeit. Az olvasószolgálat vezetője, Feketéné Polka Márta számolt be erről. Nincs más látogatójuk Azt hiszem, országosan is, de a megyében mindenképpen egyedülálló az általuk „kórházi beteglátogatásnak” neve zett könyvkölcsönzési módszer. Van egy körülbelül 2700 kötetből álló könyvtáruk a helybéli Szőnyi Tibor Kórházban, a különböző osztályok szekrényeiben. Naponta belátogat a betegekhez, egy kedves és fiatal könyvtároslány, akit Rottenhoffer Ágotának hívnak. Bekopogtat a kórtermek ajtaján, s megérdeklődi, ki mit szeretne olvasni. A könyv mellé persze jó szót is visz a betegágyakhoz. Akad olyan ápolt, akinek rajta kívül nincs is más látogatója. A kötetek természetesen nem kerülnek már vissza a városi könyvtár polcaira; ha tönkremennek, bezúzzák őket. Élnek azonban a városban olyan olvasni vágyó idős, beteg, vagy rokkant emberek, akik ugyan nem fekszenek kórházban, de nem tudnak vagy nem szeretnek nyilvános könyvtárba járni. Hozzájuk a könyvtár „megy el”. Saját mikrobuszával szállítja a listáról kiválasztott olvasnivalót. Ugyanezen az úton jut el az irodalom a szociális otthon lakóihoz is. Egy délelőttön Rottenhoffer Ágota könyvtáros (ezt a munkát is ő végzi) útitársául szegődtünk. Az aznapi kölcsönzők közül Makovics Sándor- nét látogattuk meg. Egy szlogen igazsága Makovics néni először bizonyára furcsállotta, hogy Ágota ezúttal kísérettel érkezett, de azért befelé invitált bennünket. Ágota kezében ha- lomnyi könyv, körbeüljük a szoba közepén álló dohányzó- asztalt. Amikor Makovics Sándorné beszélgetés közben észreveszi, hogy jegyzetelek, először tiltakozik: „ne írjunk róla”, ő már hetven évet megért, de még sohasem szerepelt újságban. Pedig igazán büszke lehet arra, hogy ennyit olvas. Sok-sok hozzá hasonló ember van szerte az országban, aki idős korára párja nélkül marad, s bánkódással, üres semmittevéssel morzsol- gatja napjait. Makovics néni élő bizonyítéka annak, hogyan lehet a nyugdíjas egyedüllétet is kellemessé varázsolni. A könyv jó barát — jut eszembe a szlogen, s csak ebben a lakásban érzem igazán, hogy az állításnak valódi tartalma van. Makovics néni néhány évvel ezelőtt vesztette el élete párját; egyedül maradt. Vannak hozátartozói; felnőtt lányai, két-két unokája, illetve dédunokája. Éjik a maguk külön életét. Természetesen ellátogatnak hozzá, így hát hamarosan előkerülnek a családi fotók. Egyiken ott feszít a legkisebb unoka, akire a nagymama nagyon büszke. Pé ez Ottónak hívják, tizenhat éves, és országos bajnokságot nyert evezésben. Beszélgetünk, polir tizálunk, de engem elsősorban vendéglátónk könyvhöz fűződő kapcsolata érdekeL — Akkor is olvasna, ha Ágota nem hozná a könyvet? — teszem fel a szándékosan célzatos kérdést. ő határozott nemmel válaszol, s magyarázatul őszinte, de elgondolkodtató választ kapok. — Tudja, nem nagyon szeretem az embereket. Meg aztán magas a vérnyomásom, és az epémmel is baj van. Egyszóval, nekem elég a saját családom. Életem során elég sokat csalódtam az emberekben. Szegény édesanyámnak ugyan csak hat elemije volt, de folyton olvasni láttam. Így szerettem meg én is a könyveket. Nem ritkaság, hogy egy nap egy kötetet kiolvasok. A Fekete vőlegények Délutántól késő estig Mödlingi művészek Az ausztriai Mödling városka polgármestere, Harald Lo- vatschek nyitotta meg azt a kiállítást a budapesti Jurta Színház galériáján, amelyet a közönség október 9-ig láthat, és amely tizenkét osztrák alkotóművész magyarországi bemutatkozását tette lehetővé a Budapesti Művészetbarátok Egyesülete közreműködésével. Az egyesület úgy másfél éve vette fel a kapcsolatot a Mödlingi Művészeti Szövetséggel, amely Alsó-Ausztria legnagyobb, művészeket tömörítő egyesülete. A budapesti egyesület tavasszal ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját, ekkor érkeztek vendégségbe a mödlingi szövetség vezetői, felvetődött kölcsönös és közös tárlatok rendezésének ötlete. A tizenkét osztrák alkotó: két szobrász, kilenc grafikus, illetve festőművész, egy keramikus kiállítása naponta a Jurta-galériában 13—22 óráig látható. A bemutató október 12-től a Savaria őszi fesztivál látnivalóit gazdagítja, bemutatják a kőszegi Jurisics-vár- ban is. E. K. — Soha nem unatkozom. Csak minden második nap főzök magamnak. Néha kézimunkázom, de legjobban olvasni szeretek. Jókait, Berkesit, de kedvelem a krimiket és a szerelmi történeteket is: ilyenkor eszébe jut az embernek a fiatalsága — mondja, kicsit szomorúan mosolyogva. Megnézem persze az újságot is. Igaz, most már csak a Pest Megyei Hírlapot járatom, de azt az elejétől a végéig kiolvasom. Azzal kezdődik a napom. írhatnának kicsit több jót is, például azt, hogy nem emelkednek többet az árak. Még egy olvasóhoz szeretnénk eljutni, akihez furcsa könyvet viszünk. A szakmabéliek úgy nevezik: „hangos könyv”; nem más, mint magnókazettára olvasott regény. Oroszi Lajosnét, akihez indultunk vele, sajnos, nem találjuk otthon. Bizonyára orvosához indult, fehér botjával kopogtatva a házfalakon. Talán nem haragszik meg, ha felolvassák neki, amit róla itt írunk, ö ugyanis valamiféle aranyérmet érdemelne, ha jegyeznénk az ilyesmit. A 49 éves asszony, akivel nem volt szerencsénk személyesen találkozni, eddig 24 hangos > könyvet hallgatott meg, ami több száz kazettát jelent. Jelenleg is három hangos könyv, azaz 65 kazetta van nála kölcsön. Az egyik, Gulácsy Irén Fekete vőlegények című regénye például 35 darab hatvanperces kazettából áll. Valamikor, úgy ez év márciusában Orosziné volt az első, akit az olvasószolgálatvezetője felkeresett azzal a különös ajánlattal, hogy hangos könyvet szállítana neki a könyvtár. Az MTA Soros Alapítványától kapott 80 ezer forintból indították útjára a váciak ezt a nagyon humánus szolgáltatást. S hogy ez megvalósulhatott, abban a könyvtárosok mellett a posta is dicséretet érdemel, mert ingyen hozza-viszi Budapestről a műanyag dobozba csomagolt kazettákat. A könyvtár munkatársai remélik, sikerül még tovább népszerűsíteniük az irodalommal való ismerkedés e sajátos módját, nemcsak a vakok, hanem a gyengénlá- tók s az egyszerűen csak magányosabb, visszahúzódóbb idős emberek körében is. Antal Piroska
