Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

A PEST MEGYE! HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 26.. HÉTFŐ Az adózás gondjai Az új törvény adófizeté­si kötelezettséget ró minden önálló jövedelemmel rendelke­ző állampolgárra. Az adóköte­lezettség azonban ennél töb­bet jelent: bejelentési, nyil­vántartási, adóbevallási, adó­megállapítási, adóelőleg-fize­tési és bizonylatmegőrzési kö­telezettséget is. Mindezek tel­jesítése adminisztrációval, sor- banállással és tanulással jár. Az adófelügyelőségeken óriási a forgalom. A hivatalok dol­gozóinak határtalan türelem­mel kell fogadniuk az adó­ügyeket most tanulókat. A hi­vatal vezetői szerint — ki­sebb zökkenőktől eltekintve — rendben megy a munka. Öntözve veszteséges Fizetség sárgarépában Az Arany János Tsz 40 hektár részesművelésű paradi­csomföldjét nem dicsérik idén a vállalók. A termés kint lévő maradványait is megbecsülve, 22—23 tonnára taksálható a hektáronkénti hozam. Azaz 7—12 tonnával mérték szű­kebben az indák a piros ter­mést, mint normális nyáron az várható. Csak hát ez a nyár, miként a földművelők jellemzik, nem volt normális. A légköri aszály meddővé tette a másod-, har­madjára nyíló virágok jó ré­szét. Aztán a beléndek, a disz- nóparéj és a libatopfélék ná­ciója is a paradicsom rovásá­ra hízott kövérre a törteti utat szegélyező táblákon egy megtakarított gyomirtási cik­lus beszédes bizonyítékaként. Szerencsére a minőség vala­micskét ellentételezte a meny- nyiségi hátrányt, a termés zöme első osztályúnak ítélte­tett. Ezért a konzervgyár 2,80­at fizetett és még 20 fillér fel­árat, a kevésbé szép bogyókért 2 forint 60-at. Ennek utána a hozzáértők ismét megállapítot­ták, balga, aki egyetlen palán­tát a földbe dug. Nem hiva­talosan mondták, csak úgy a mezsgyeszélen elmélkedtek er­ről. A laikus pedig a maga ta­pasztalatával az öntözést hoz­ta szóba, ám leintették. Hiába a nagyobb hozam, kúttal, víz­zel, szivattyúval, biztos, hogy veszteséges lenne a paradi­csomtermesztés. Ki érti ezt? Növénye válogatja, melyik­nek kifizetődő szomját oltani a rekkenő nyárban. A szom­szédos gyökérzöldségre behe- mót szivattyú fújta a vizet, szépen meghíztak tőle. A na­pokban kezdik a kiszántást, a szedésbe bárki bekapcsolód­hat. Tetszés szerint készpénz­ben vagy sárgarépában fize­ti ki a szövetkezet a napszá­mot. Fémtáblák tíz emelet magasból Kerüljük el a víztornyot! Az augusztusi hatalmas szélvihar — vagy valamelyik hasonló erejű, korábbi társa — nem csak családi házak te­tőzetében okozott bajokat. Amint azt a közelben lakók, s a piacon dolgozók látták, a vízmű mintegy negyven mé­ter magas víztornyának le­mezborítása is felszakadt, s több hatalmas — mintegy két méterszer egy méteres — da­rab a földre zuhant. Ma is a piac egyik fájának Koro­náján libeg, két másik a piaci Teendők a fűtési idény előtt Sepertessük a kéményeket A tűzoltó-parancsnokság fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy a tüzelőberendezéseket, különösen az olajjal és gázzal működőket, a fűtési idény előtt szakemberrel nézessék meg, és gondoskodjanak folyamatos karbantartásukról. Fordítsa­nak fokozott gondot a meg­előző tűzvédelmi előírások be­tartására. A lakóházak kéményeibe szabálytalanul beépített fa­szerkezeteket ki kell emeltet­ni, mert ebből könnyen fö­dém-, illetve tetőtűz keletkez­het. A megrepedezett kéményeket ki kell javítani, a kiesett vagy hibás kéménytisztító ajtót ki kell cserélni. A rendeletek ér­telmében állandóan biztosíta­ni kell a kémények seprését, mert az elszurkosodott kürtő kigyulladhat és tüzet okozhat. Milyen általános szabályo­kat kell megtartani a szabad­ban való tűzgyújtáskor és tűz­rakáskor? E kérdésre a ha­tályos belügyminiszteri rende­let adja meg a választ. Szabadban tüzet rakni, gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne je­lentsen. A szabadban tüzet és üze­meltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem sza­bad. Veszély esetén, vagy ha arra már szükség nincs, a tü­zet azonnal el kell oltani. Egyidejűleg olyan eszközö­ket, felszereléseket kell ké­szenlétben tartani a helyszí­nen, amelyek alkalmasak a tűz terjedésének megakadá­lyozására, illetve a tűz oltá­sára. Anyakönyvi hírek Született: Rafael László és Illés Judit: Nikolett; Ténvi Albert és Petrák Katalin: Tí­mea: Kosa István és Fehér Judit: Orsolya; Tóth István és Fehér Zsuzsanna: Zsuzsanna nevű gyermeke. Névadót tartott: Soós Ist­ván és Losó Ivett: István; Pa- tik András és Kapás Julian­na: András és Attila: Sziládi István és Őrlik Katalin: Ist­ván nevű gyermekének. Házasságot kötött: Szeleczki Csaba és Mezei Erika: Zoboki Sándor és Vecsei Margit; Módra Ambrus és Bogdanov Katalin: Sinka Sándor és An­nus Csilla; Nagy Dénes és Tóth Zsuzsanna; Bartucz Zol­tán és Végh Márta; Szőke Ambrus és Vas Ilona. Elhunyt: Katona Mária (Bokros dűlő RÍ.); Csete Gyula (Kodály Z. u. 4.); Bagi Ist- vánné Tóth Mária (Kodály Z. u. 18.); Bogdán Béla (Koszorú u. 3.); Tóth László (Bocskai u. 11.); Horváth Pál (Kossuth L. u. 11.); Gál Imréné Précsényi Eszter (Puskás T. u. 4.); Kecs­keméti Rozália (Achim A. u. 17.); Nagy Gábor (Dankó u. 17.). hivatalos helyiség mellett lát­ható. (Több is leesett, azok lelőhelyeit most nem ismer­tetjük.) Miután a szélvihar nem vár hivatalos bejelentésre, talán jobb, ha tudja mindenki, nem ajánlatos a víztorony alatt sé­tálni. Környékét is jobb elke­rülni. Hogy ez az állapot meddig tart, nehéz lenne megjósolni. Laikus erre nem vállalkozhat. A laikus azt sem tudja, egy­általán, van-e veszély — táb­la, vagy valami más nem fi­gyelmeztet. Annyit megtud­tunk, a PVCSV megrendelte a javítást, s csak reményked­hetünk, hogy azt mihamarabb elvégzik. De addig — saját érdekünk­ben! — messzire kerüljük el a víztornyot... 1 (ballal) A tanácsülés döntött a Kinizsi iskola sorsáról Még idén kezdődik az építkezés Már az is jellemző, hogy az eredetileg az egyebek sorá­ban tárgyalandó téma lő napirendje lett a legutóbbi tanácsülésnek. Nevezetesen a Kinizsi utcai általános is­kola építéséről volt szó. A nagyfokú érdeklődésre jel­lemző, hogy 23 részvevő kapcsolódott a vitába kérdései­vel, véleményeivel, javaslataival. Az építkezés idei meg­kezdését végül a 39 megjelent tanácstag közül 35 sza­vazta meg. A folyamat irányítására, felügyeletére négytagú bizott­ságot is választottak, melynek tagjai Soós Sándorné, Nyíri Lajos, Mártonfalvi Pál és BaL- lai Ottó. Nem tűr halasztást A szóban forgó iskola siral­mas körülményeiről százéves távlatban lehet már beszélni. A művelődési osztály vezető­je Eötvös Józsefet idézte, aki múlt századi látogatásakor azt írta: Több kárral jár a gyere­kek iskolai oktatása a rossz körülmények miatt, mintha otthon maradnának. Napjaink­ban kilenc telephelyen a 22 tanteremből tizenöt a szükség- tanterem, s 14 osztály napon­ta négyszer vándorlásra kény­szerül. A meglevő épületek ál­lapota katasztrofális, a Kini­zsi utcai épület karbantartása ez idáig csak a szü'kségmegol- dásokra korlátozódott. Nem részletezzük tovább, zömmel mindenki ismeri az intézmény gondjait. Az is is­meretes, hogy az iskola prob­lémája sokadik alkalommal került a tanácsi testület elé. Immár tíz éve döntés is szü­letett arról, hogy a Kossuth úti lakótelep átadásával a Kinizsi utcai tagépületet bővíteni kell. Ám, csupán az elmúlt két és fél évben nem kevesebb mint hétszer szerepelt ez az ülések napirendjén, de gyakorlati lé­pés, a kisajátításokon túl, lé­nyegileg nem történt. A gyerekek pszichikai, fizi­kai állapotának észrevehető rosszabbodása most már arra int, hogy az építkezés nem tűr halasztást. E kérdésben egyéb­ként most általános egyetér­tésre jutott a testület. Ám, a VII. ötéves tervben kalkulált munkálatokat a megváltozott pénzügyi helyzet miatt ismét felül kellett vizsgálni. Ezért az apparátusi előterjesztés több alternatívát javasolt a mun­ka azonnali, vagy 1989-es, il­letve az 1990-es évben, de — talán — jobb pénzügyi kondí­cióban való elkezdésére. Az eredeti 36 millió forin­tos számvetés az infláció kö­vetkezményeként mára meg­közelíti a 113 milliót. Eb­ből 82 millió maga az épü­let. Nem kell ahhoz nagy szakmai felkészülés, hogy be­lássuk, minden további halo­gatás tetemesen növeli a költ­ségeket. Érthető, ha egyetlen, a költségvetés ilyen okból ere­dő növekedéséért felelősséget érző ember sem tudja magát könnyedén túltenni, hogy e több évtizedes adósságot Verőn néni uborkája Az átvevőhelyen hosszú sor áll: autó autó után, s az után­futók tele ládákkal. Az ubor­kának van szezonja. A zárt­kertek gazdái hordják a ter­mést; jól jön az az ezer-ezer- ötszáz forint kétnaponkint. A sor lassan halad. Az uborkát fel kell rakni a mérlegre, le kell mérni, aztán ki kell ön­teni a ládák tartalmát a kon­ténerbe. Idő kell annyi ládá­nak s annyi uborkának. Verőn néni is odaér az át­vevőhelyre. Ö taligával hozta a termést. Nem sok az egész, kicsinyke szatyor van a tali­gán: ami a két soron termett a kertben. Beáll egy Lada mö­gé a taligával. Fél perc múl­va egy Wartburg áll meg utá­na. A wartburgos odaszól Ve­rőn néninek. — Tessék azzal a kis ubor­kával odamenni a mérleghez. Csak nem tetszik kivárni a sort. Nem szól azért senki. — Jól van ez így, édes fiam. Én ráérek, nincs más dolgom. Ti meg siettek. Azt nem teszi hozzá, csak gondolja, hogy a rend az rend. A sor időnként meglódul. Az autókat begyújtják, s minden­ki megy néhány métert előre. Ilyenkor Verőn néni is odébb tolja a két autó között a ta­ligáját. Mikor a mérleghez ér, az átvevő kedvesen szól hozzá. — Hát leszedte, Verőn né­ni? — Hadd el lelkem, tegnap­előtt majd egyszer ennyi volt. Én nem tudom, mi lelte ma ezt az uborkát. Mondtam is a kertben: tán azt a kis pénzt sajnáljátok tőlem? A szatyor a mérlegre ke­rült: öt kiló. Az átvevő körül­néz: nem figyel oda senki. Hat kilót ír a papírra. Verőn néni aláír, félretolja a taligát, s megy a pénztár­hoz. Hatvan forintot kap. Be­leköti a kiskendőjébe, fogja a taligát, s indul lassan haza­felé. Ahogy kiér az átvevőből, megáll egy pillanatra, aztán leül a taligára. Pihennie kell egy keveset. Aztán előveszi a kiskendőt, kibogozza, s meg­számolja a pénzt. Megvan mind a hat tízforintos. Mint­ha meg is simogatná őket. Az út másik oldalán egy teherautó áll meg. Ott tart a sor vége. A rengeteg uborkás- láda mintha hegyet alkotna az autón. Verőn néni még ül­dögél egy-két percet, aztán elindul haza. Meg kell locsol­ni az uborkát. Azt a két sort. Mert ha nem locsol, nem nő, s akkor mit fog leszedni hol­napután? Tóth Tibor miért lehetett eddig a háttér­be szorítani. Farkas Péter, a meghívott jogán, erre így felelt: A tes­tület mindeddig szó nélkül belenyugodott minden pénz­ügy korlátozásba, s most, amikor kikerülhetetlen tények­kel állunk szemben, pénzügyi manipulációkra kényszeríti az apparátust. Hiba volt az is­kola részéről a szükségmegol­dásokat elfogadni — fűzte hozzá Soós Sándorné —, de tette abban a reményben, hogy a város vezetése különbséget tud tenni a között, mi a fon­tos és a még fontosabb. A tanács pénzügyi helyzete most elég nehéz. Elszalasztva a korábban még adódó me­gyei szubvenciókat, ebben a ciklusban céltámogatásban sem reménykedhet, erre Tö­rök Zoltán, a Pest Megyei Tanács pénzügyi osztályveze­tője is felhívta a figyelmet. A hiteleken kívül pillanatnyilag az egyetlen komolyabb forrás­nak a konzervgyár 6 milliós alapítványa tekinthető, ami­nek megduplázását helyezte most kilátásba Görbe Ferenc, a vállalat igazgatója, ország- gyűlési képviselő. Emberpalánták sorsa Nem kurázsi kérdése, mint inkább vállalkozói készségünk próbája lesz, ha már most, a korlátozott anyagi viszonyok ellenére is elkezdjük az épít­kezést — fejtegette hozzászólá­sában Ballal Ottó. Támaszkod­ni lehetne — folytatta — a magánszemélyek alapítványá­ra is, azonkívül a működési költségvetés lehetséges mér­séklésével, társadalmi felaján­lásokkal is az építés ügyét le­het szolgálni, akár konkrét be­tonozással is. Más körülmények közt talán, közhelyként hatnának e sza­vak, de itt rendkívül komoly problémára világítottak rá. Milliókról van szó, igaz, de e millióktól emberpalánták sorsa, egészsége függ most. Eddig csak hitegettek bennün­ket. Nem szabad a pedagógu­si hivatástudattal ennnyire visszaélni. Erre is gondoljunk, amikor a testület döntést hoz — mondta Ágoston Dezsöné tanárnő. Rendszeres tájékoztatást! Kalo József szavai: — Azt hiszem, mindannyiónk számá­ra kínossá vált az iskola ügye, azzal a tanulsággal, hogy nem voltunk képesek érvényt sze­rezni határozatainknak. Egy választásunk lehet csak, mi­ként az előttem szólók is megerősítették, azonnal meg kell kötni a beruházóval a szerződést — új versenytár­gyalást követően —, és javas­lom, hogy a jövőben minden nagyobb beruházásról rend­szeres tájékoztatást kapjon a testület. A halogatás az épület sor­sának megpecsételését jelen­tené — foglalt állást a testü­let, és ennek alapján szava­zott a területrendezés, építke­zés idei elkezdéséről. A négy­tagú tanácsi bizottság megvá­lasztása, a munka-, a pénz­ügyi folyamatok ellenőrzésére, újszerű, mondhatni szokatlan intézkedés volt. Nyolcszáz gye­rek sorsa magyarázza! My. J. Sporthírek Karatézó medikus Lakatos bajnok lett Lakatos Attila legújabb tró­feái (Varga Irén felvétele) Szegeden két korcsoport­ban országos kyokushinkai szakági karateviadalt rendez­tek. Az egyenes ágú kieséses versenyen elindult a Nk. Arany Tsz SE Kyokushinkai Karate Klubjának három sportolója is. Az országos fel­nőtt II. osztályú bajnokságon népes volt a mezőny: a négy súlycsoportban 35 egyesület 170 sportolója vetélkedett. A 64 kilogramm alattiak 26 fős súlycsoportjában Lakatos Attila a döntő kivételével a többi mérkőzését átlagosan húsz másodperc alatt nyerte. Két kőbányai és egy erzsébet­városi ellenfelét győzte le. A 4 között ellenfele sérülés mi­att feladta. A döntőben pedig wasaarival nyert és így or­szágos II. osztályúi bajnok lett. A legtechnikásabb kü- löndíját is megkapta, az or­szágban egyedülálló lábmun­kájáért. A 64—72 kg-osok (34-en voltak) között Tóth Zoltán balszerencsés sorsolás után a többszörös magyar bajnok el­len vitatható fél ponttal vesz­tett. A 80 kg felettieknél — ők 11-en voltak — Borzák Tibor kétszer ipponnal győzött, majd túl mély, szabálytalan rúgással (amit mégis meg­ítéltek) a döntőbe jutásért vesztett. Végül a megosztott harmadik helyen végzett, ami szép a nehézsúlyban. A körösi toaratékák edzőjé­től, Bűz Ferenctöl érdeklőd­tünk a nagy sikert elért La­katos Attila felől. — Hétéves klubunk egyik legnagyobb sikerét érte el a szorgalmas fiú. Ötödik éveka- ratézik, erőssége a kiváló láb­munkája. A Szegedi Orvos- tudományi Egyetem negyed­éves hallgatója, kitűnő tanu­ló, 22 éves, nemrég kapott népköztársasági ösztöndíjat. Nyáron, a vizsgaidőszakban és hétvégeken itthon edz. hét­közben pedig néhány társával Szegeden végez páros gyakor­latokat. A körösi önvédelmi sporto­lók híreihez tartozik még, hogy a magyar Velencén újabb, országos B-kategóriás kyokushinkai táborozás voit. Az egyhetes karatés tovább­képzésen a körösi Utasi Gab­riella is részt vett. A vegyes táborban férfiak és nők is voltak, s közöttük is jól helyt­állt. Dicséretet kapott az ot­tani mesterektől. S. Z. Mozi A nagyteremben: A smaragd románca. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Amerikai gyilkosságok. Színes amerikai film. (Csak 18 éven felüliek­nek!) Fél 6-kor, Cifrakert parkmoziban 21 órakor. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a jó ismerősöknek, szomszédoknak, rokonoknak, akik szeretett feleségem, édesanyánk, nagyanyánk és dédanyám: Bagi Istvánné született Tóth Mária vég­ső búcsúztatásán részt vettek, sír­iára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetünket felezzük ki dr. Mohácsi Gábornak, hogy vég­ső fájdalmait enyhítette és dr. Poncsák Mária főorvosnőnek, aki éveken át kezelte. A gyászoló csa­lád. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom