Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

AZ #SZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS PEST VilflG PROLETÁRJAÍ, EGYESÜLJ ETEK! Jfjj. MEGYEI XXXII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Ára: 1,80 forint Mamszíer mellé '--Ma Magyarországon étte- sneaky vr mene remben enni luxuSi én vi­mast nem utter szont nem ahhoz igazítom az áraimat, hogy ki mennyit keres. Nyolc éve, amióta külföldön élek, a magyar szolgáltatások színvonala miatt szégyenkezem.” (3. OLDAL) A teljesítmény értékéből mit sem von le, hogy hármas társ­bérletben állhatott fel a dobo­gó legfelső fokára. — Köny- nyebb vagy nehezebb úgy jó eredményt elérni, hogy van­nak előtte hasonlóan eredmé­nyes világklasszisok? — ezt a kérdést feszegették legelőször a magyar újságírók, miután Borkai hosszas várakozás után feltűnt a doppingszobából jö­vet. — A legfontosabb az, hogy a márciusi vállsérülésemet, amelynek súlyos operáció lett a vége, már szinte el is fe­lejtettem — bocsátotta előre a szimpatikus, beszédes kedvé­ben levő ifjú sportoló. — Itt aztán sokkal inkább az foglalkoztatott, hogy mi lesz a nyújtóról való leugrás- kor összeszedett bokasérülé­semmel. Ekkor ugyanis Tóth Balázs már Achilles-ínszaka- dást szenvedett, nekem a csa­patért mindenképpen tornász­nom kellett. Ekkor még hát­ravolt a lóugrás, ezt sikerült túlélnem. Ezek után a szeren­ként! döntőben korántsem volt olyan izgalmas a helyzet, hiszen fájós bokával a kápák között még lehet körözni. Borkai azt is elmondta, hogy amikor Jelentkezik a gyakorlat bemutatására, on­nan kezdve végképp nem gon- (Folytatás a 7. oldalon.) Ha olcsóbb lenneálláspon­tok a pult két oldalán Fegyveres erők napja Diésdon Bejárták a laktanyát is A dlósdi kisiskolások igazi ünnepre ébredtek szombaton. A községi tanács és az iskolát magába foglaló általános művelődési központ ál­tal szervezett műsorok ugyanis már esztendők óta emlékezetes, tar­talmas programot varázsolnak a fegyveres erők napjának tiszteletére. Az Eötvös József úttörőcsa- ' — ---­pat rajainak ünnepélyes sora- i* kozójával, a rajtitkárok jele­védelmi államtitkár és dr. Ba­ges lányka. &***,.' ■ -v A fiúk izgatottan állnak sor­ba a Pest megyei MHSZ csuk­lós busza előtt. Azonban nem indulásra várnak: e busz bel­seje ugyanis lőtérként szolgál, ott pufogtatnak légpuskával. Az egyik legügyesebb céllövő Könczöl Krisztián a Móra Ferenc rajból. Büszkén mutat­ja céltábláját, melynek köze­pét szinte szitává lőtte. Néhány utcával feljebb, a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek sporttelepén úttörő- és if­júgárdisták mérik össze tudá­sukat három, illetve négy ki­lométeres járőrversenyen. Vá­rosismereti totót töltenek ki, vöröskeresztes, polgári védel­mi és közlekedésbiztonsági is­meretekből vizsgáznak, kézi­gránátot dobnak célba. Jó két óra múlva érkeznek vissza, majd útjukat a művelődési központ udvarára veszik, ahol újabb akadályt kell leküzde­A kézifegyvereket még a lá­nyok is „kipróbálták” niük: meg kell birkózniuk egy nagy tál gulyáslevessel. — Ez az intézmény széles körű társadalmi összefogással épült — mondja Zoltán Lász­ló, az általános művelődési központ igazgatója —, s eb­ből a segítségből igen nagy részt Vállaltak a Pest megyei katonai alakulatok is. Kapcso­latunk tehát hagyományosan jó, ennek köszönhető, hogy ilyen sok érdekességet vonul­tathatunk fel a fegyveres erők napja alkalmából. A diósdi művelődési központ a törökbálinti kísérleti iskola módszerét követve az úgyne­vezett Zsolnay-módszerrel ta­nítja — vagy talán helyeseb­ben képezi — nebulóit. Ezek a gyerekek járatosak a fran­cia, az angol, a német nyelv rejtelmeiben, ismerői és mű velői a sportnak, a különféle művészeteknek. Sokoldalú kép zettségük egyik fontos eleme a honvédelem ismerete is: már bejárhatták az ercsi laktanya minden fontosabb részét, és lehetséges, hogy az idén a he­tedikes-nyolcadikos tanulók azt is megtekinthetik, hogyan vernek a katonák pontonhidat villámgyorsan a Duna két partja közé. Megtekinthetik, és lehet, valamikor majd ők irányíthatják, mert ebből az iskolából talán több fiatal vá­lasztja majd a katonatiszti pá' lyát. T. B. E. ■ww.wwwwwv A cím felett: Magduj Zoltán és Fekete András, a jövő páncélosai (Csécsei Zoltán felvételei) r— ............................ v S ZÉK Látogatás a vízlépcsőnél Németh Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László környezetvé­delmi és vízgazdálkodási, va­lamint Somogyi László, építé­si és városfejlesztési minisz­ter szombaton munkalátoga­tást tett a bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszer különböző munkaterületein. Felkeresték Visegrádot, Esz­tergomot, beleértve a régésze­ti feltárásokat is, Dunakilitit és a csehszlovák területen fo­lyó munkálatokat. A bősi víz­lépcső és az üzemvízcsatorna megtekintésénél csehszlovák részről Ivan Knotek, a Szlo­vák Kommunista Párt elnök­ségének tagja, a Központi Bi­zottság titkára is részt vett. Az úttörőelnökség A cserkészekről A cserkészmozgalom újjá­szervezését szolgáló s az utób­bi időszakban gyarapodó kez­deményezések, már működő nyári cserkésztáborok híre ar­ra késztette a Magyar Üttörők Szövetségének országos elnök­ségét, hogy állást foglaljon: milyen legyen a viszonya az úttörőmozgalomnak ezekhez a szerveződésekhez. Állásfoglalásában egyebek között leszögezi: Tény, hogy az úttörőmozgalom — bár alap­vetően eltért világnézeti és szervezeti felfogása a cserkész­mozgalomtól — kezdettől fogva hasznosította a cserké­szet számos kipróbált módsze­rét. Sőt, ma is kapcsolata van más országokban működő cser- készszervezeteklkel, a CIMEA- nak pedig a cserkész-világ­szervezettel. Mindezt figyelembe véve az országos úttörőelnökségnek az a véleménye: a cserkészettel folytatott vitában és esetleges versenyben csak vonzó közös­ségi program kialakításával és megvalósításával győzhetnek. Az elegáns Mercedes lassan begördül a zöld gyepre. Gaz­dája kiszáll, megigazítja öltö­nyét. Komótosan elindul hát­rafelé, ujján pörgeti a birka­farkas slusszkulcsot. Megáll, felpattintja a csomagtartót, s kiabálni kezd: — Eladó a süldő malac! Itt a szép süldő malac! Megkezdődött a szigetszent- miklósi országos állat- és ki­rakodóvásár, mint rendesen, minden hónap utolsó vasár­napján. Egyébként jóval csen­desebben, mint azt a fenti je­lenetből következtetni lehet­ne: jó, ha még két utánfutó­ból, csomagtartóból árulják a malacot. Ezenkívül még egy bakkecske mekeg a „kirakat­ban”, egy gumiskocsi tetején. Embert, különösen a vevő faj­tából, alig látni. Talán az kalapos, ötven méterre, aki a lovakat vizslatja jó fél órá­ja? — Lovat akarok venni — mondja, miközben le nem ve­szi szemét a kiszemelt igásró! —, mert olcsóbb, mint az autó, és nem kell bele benzin. De ezt ne írja meg, mert ak­kor felemelik a ló árát. Elmondja még, hogy a ló­vásárnak tudománya van: vi­gyázni kell, nehogy az állat beteg legyen vagy öreg. — Becsapnák az embert, ha nem vigyáz, öreg lovat vesz, aminek kibokszolták a szőrét valami szerrel, a fogát meg kifehérítették! Hasonló a helyzet a szom­szédos autópiacon is: tízéves Ladát árulnak tízezer kilomé­terrel, ütött-kopott Trabantot mint rendkívüli vételt. Mind­Szculból jelenti munkatársunk, Jccha Károly Aranyos hétvége az olimpián Darnyi Tamás 2C0 méteres ve­gyes úszásban győzőt^, ezúttal is világcsúccsal Borkai Zsolt lólengésben a Egerszegi Krisztina tizennégy magyar hagyományok méltó évesen új országos csúccsal folytatója olimpiai bajnokságot nyert Grül a gazda, bánatos a maiad ezt azonban csak a szélvédő­re kifüggesztett feliratok hir­detik, tulajdonosaik békésen alszanak az ülésen — nincs vevő, nincs érdeklődő. Jobb híján álmukat vigyázza Reich László és Tábori Gábor rend­őr őrmester. — Felügyelni jöttünk ki a piacra, nehogy valaki lopott gépkocsit akarjon forgalomba hozni. Ilyen eset azonban itt már nagyon régen fordult elő utoljára, és ma sem valószí­nű: aki itt van, mind ismer­jük már, hetek óta itt árul­ják az autójukat. A jövő hé­ten is találkozunk velük, mert ma még egyetlen üzletet sem kötött senki. A helypénzszedő néni tehe­tetlenül tárja szét karját: — Hónapról hónapra ke­vesebben jönnek ide. Nézze, az az árus negyven forintért ad egy pár használt cipőt, mégsem vesz tőle senki, azt mondják, drága. Hogy meny­nyi volt a mai bevétel hely­pénzből? Fillérek, csak fillé­rek ... — Az a baj Szigetszentmik. lóson — panaszkodik az egyetlen kereskedő, Králik József, — hogy vasárnap van a vásár, nem szombaton. Most mindenki odaát van, Sziget­halmon, a nagypiacon! Szigethalmon valóban úgy tűnik, mintha mindenki itt lenne. A főútról könnyű a pia­cot megtalálni: hol a „Csipkés kombiné” vagy a „Végleg a szívügyem maradtál” című slágerek hangjai után, hol a (Folytatás a 3. oldalon.) , A repülőgépmodellek nagy sikert arattak Három újabb magyar arany­érem a hétvégen, — ez a bő termés már valamennyi opti­mista várakozást fölülmúl. Rá­adásul mindhárom magyar si­kersportágban, még véletle­nül sem kicsúszott siker jó­voltából született. Kellemes gond, de a „születési sorren­det” meg kell tartani. A kétszeres magyar olim­piai bajnok Magyar Zoltán nem maradt követő nélkül. Borkai Zsolt révén tovább folytatódik egy bravúros soro­zat. A Győrből elszármazott tornász ugyanis hatra szaporí­totta a magyar olimpiai csa­pat aranyérmeinek számát, a legmagyarabb szeren, a lovon. #3 éxyixS „Közrejátszott ebben tálán _ " , _ történelmi tényezőként a ki­CS llSSG/yOmÜny* telepítési politika, s rossz hagyományként a megkülönböztetés is — jegyzi meg. Éppen ezért értékeljük, hogy a magyar lakossággal egyenlő jogok illetnek meg bennünket is. Elvárjuk azon­ban — a nehéz gazdasági helyzet ellenére — a nemzeti­ségi tudat és kultúra fenntartásához az anyagi támoga­tást.” (3* OLDAL) Mkontrázott »w­U Ir CTC szerű labdát adott a jobb ol­dalon szabadon álló Simonnak, aki 14 méterről lapo­san a kapu jobb oldalába lőtt.”. Hónapról hónapra kevesebben Hová lett a régi vásár?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom