Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

4 1988. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Húsbolt Nagyvarsanyban Közös erőből A nyolcszáz lakosú Nagy- varsányban jószerivel csak azt vehetik meg a faluban a helybeliek, ami a vegyesbolt­ban kapható. Leginkább a tő­kehúst hiányolják az ott élők. Űj üzlet építésére azonban sem a községet ellátó Tak­sony és Vidéke Áfész-nek, sem a helyi tanácsnak nincs pénze. Nyilvánvaló, hogy csak úgy léphetnek e téren előre, ha közös összefogással talál­ják meg a legolcsóbb megol­dást. Így kerül sor a jelenlegi vegyesbolt bővítésére. Az új rész kiépítése közel félmillió forintba kerül, amiből há­romszázezer forintot a ta­nács biztosít. Tulajdonképpen a tehóból befolyt pénzt is er­re fordítják. A fennmaradó összeget a Taksony és Vidéke Áfész ad­ja. Ebből vásárolják meg a hűtőket, hogy a bolt alkal­mas legyen tőkehús tárolásá­ra és árusítására. Világbanki hitelből Egerben a Csepel Autógyár III. számú gyárában világ­banki hitelből négy even át tartó műszaki fejlesztés fejeződött be. Ennek eredményeként a gyárban évente 22 ezer 500 se­bességváltó gyártására lesznek képesek. Termékeikből a ha­zai felhasználók — a Rába, a Csepel Autógyár és az Ikarus — mellett a KGST-országokba is szállítanak. Az idén megkezd­ték a már alvázra épített, úgynevezett ZF sebességváltók ex­portálását is. Ebből a Szovjetunióba, Bulgáriába, Lengyelor­szágba és Thaiföldre is szállítanak, Az utolsó negyedév küszöbén Őszi számvetés a gazdaságról Az utolsó negyedév küszö­bén a magyar gazdaság álla­potát, annak pozitív vagy ne­gatív jellegét nem lehet kizá­rólag a megszokott módon jel­lemezni, értékelni. A hagyo­mányos elemzési módszernek az a lényege, hogy bizonyos adatokkal, általában az éves terv előirányzataival vetjük össze a rendelkezésre álló leg­frissebb számokat, s az össze­hasonlításból vezetjük le azo­kat a következtetéseket, meg­állapításokat, amelyek az adott időpontban a gazdasági hely­zetet jellemzik. Jelen esetben azért nem adhat százszázalé­kos — azaz objektív — ered­ményt s helytálló megállapítá­sokat ez a módszer, mert a gazdaságban számos olyan té­nyező munkálkodik, amelynek hatásai nem számszerűsíthe­tők. Az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó be­vezetésére gondolunk, s az idei esztendő eseményei közül a forint leértékelésére, előbb a konvertibilis valutákkal szem­ben, majd pedig a transzfe­rábilis rubel árfolyamának már elhatározott emelésére. Az idei év egyébként eleve rendhagyónak ígérkezett. Két teljesen új adókonstrukció egyidejű bevezetése, a mini­mális 15 százalékra méretezett fogyasztói árszintemelkedés olyan megterheléseket jelen­tett, amelyek egyes vélemé­nyek szerint a tervben megfo­galmazott alapvető feladatok — az eladósodás lassítása, 250 millió dollár aktívum a kon­vertibilis elszámolási forga­lomban, a költségvetési hiány mérséklése, az infláció kézben tartása — megvalósíthatóságát is veszélyeztethették. Az anyagi termelés legfon­tosabb ágazataiban a volumen­teljesítmények mindeddig és várhatóan éves szinten is tervközelieknek minősíthetők. A mezőgazdaság bruttó terme­lése a tavalyi alacsony, 1986- hoz képest visszaesett szintet ebben az évben mintegy 5—0 százalékkal haladja meg. Az iparban fordítva lesz: több évi stagnálás után az elmúlt évben bruttó termelése majd négy százalékkal nőtt, ám az idén még az 1 százalékos nö­vekedéshez is, jelképesen szól­va, év végi hajrára, a negyedik negyedévben felfutó teljesít­ményre lesz szükség. Ha figyelembe vesszük, hogy az agrárszektor idei produk­tumából még csak most és a negyedik negyedben csúcsoso­dik az export, első pillantásra meglepő, szinte rejtély, hogy a konvertibilis elszámolású kivi tel az évkezdet óta dinamika san növekedett, s éves szinten is legalább az első félévi ütem — 20 százalék volt — fenntar­tása valószínűsíthető. Ebben az évben a tőkés pia­con az eladási körülmények nekünk kedveznek, amit som­mázva az tanúsít, hogy ex­portáraink a múlt év azonos időszakához képest mintegy 13 százalékkal emelkedtek, az alapanyagoké és nyersanyagO' ké 20 százalékkal, az agrárter­mékeké 7 százalékkal. Az egyes árucsoportok eltérő — az anyagoknál pl. 30 százalék feletti — exportdinamikája tehát igen nagy mértékben a magasabb árszintből adódik, az export volumene csak sze­rény mértékben emelkedett. Bizonyosra vehető, hogy az adósságképződés lassításához tervezett és szükséges 250 mil­lió dollár összegű külkereske­delmi aktívum realizálódik, ebben azonban részük van a szerencsés körülményeknek. Ebben az évben mindkét vi­szonylatban — a konvertibilis és a rubelelszámolású forga­lomban egyaránt — javulnak a cserearányok, s ez várhatóan elősegíti a népgazdasági jöve­delem termelését. Rubelelszámolásban, minde­nekelőtt a magyar—szovjet árucsere-forgalomban évek óta érzékelhető cserearány-javu­lásnak nemcsak pozitív hatá­sa van. A kontingentált és nem növelhető energiahordo­zó-, alapanyag- és nyersanyag­szállítások csökkenő árszint mellett a korábbinál kevesebb magyar termék — gépipari ja­vak — exportjára nyújtanak lehetőséget, s újabban mind több feldolgozó ipari vállalat­nak vannak kapacitáskihasz­nálási gondjai. Ebben az ösz- szefüggésben a transzferábilis rubel több mint 10 százalékos felértékelése nem logikus, mert drágítja az amúgy sem bővíthető importot s erősíti az exportérdekeltséget, miközben az importtal nem ellentételez­hető exportot nem kívánjuk, nem szabad növelni. Kevesebb jó szót, elismerést érdemel a kulcsfontosságú fel­adatok között szereplő költ­ségvetési hiány mérséklése és az infláció tervezett keretek között tartása. A költségvetés az év kezdetétől hiánnyal gaz­dálkodott, s hiánya az év de­rekán jóval meghaladta a költségvetési törvényben az év végére megszabott összeget. Kérdéses, hogy a nyári hóna­pokban foganatosított intézke­dések — egyebek között a központi áremelések — képe­sek a kívánt szintre szorítani a költségvetés hiányát, az vi­szont már a nyár folyamán bizonyossá lett, hogy a köz­ponti áremelésekkel a 15 szá­zalékosra hirdetett infláció már nem tartható. G. I. Adómorál, fejkvóta, teho A számla Gödön sem népszerű Alkudozunk a mesterrel.' Sokat akar kérni a munkáért. Azt mondja, még így is ke­vés lesz a haszna, ami elmegy az adóba. Amikor látja, hogy az ajánlatából már nem lesz egyezség, szóba hoz egy más­fajta megoldást. Ügy olcsóbb lenne. — Nem adok számlát — néz rám jelentőségteljes arckifejezéssel. A Gödi Tanács vezetői kénytelenek voltak összegezni az adórendszer bevezetésével kapcsolatos tapasztalataikat, mert kíváncsi volt rá a nagy­község párt-végrehajtóbizott­sága. őket az emberek han­gulatára gyakorolt hatás ér­dekelte. Siposné Szolcsányi Zsuzsa, a tanács vb-titkára az előző évekkel szembeni változásokat veszi sorra, amikor a hiva­talában felkeresem. Szerinte először is azt a tévedést kell sokak szemléletében eloszlat­ni, hogy a személyi jövede­lemadó a községi testület számlájára érkezik. Mint tud­juk, ez nem így van. Az pe­dig, hogy jövőre így lesz-e, mint azt többször lehetett ol­vasni különböző lapokban, ma még senki sem tudná megmondani. Pedig már szep­tember végét írunk, a köz- igazgatásban lassan készülni kell az új esztendőre. Szerény költségvetés Az adóhivatalba kerülő pénzt úgynevezett fejkvóta alapján, a község állandó la­kosságának száma szerint utalja le a megyei tanács, ga­rantálva a megállapított ösz- szeg 97 százalékát, attól téve függővé a többi hármat, hogy miként valósulnak meg a ter­vezett központi bevételek. Nagyjából annyit lehet ma is ide számítani, amenyit a ré­gi formák után kalkulálhat­tak, s amelyek egy része, mint például az ebadó, a lóadó, az erőgépek után fizetendő adó, megszűntek, más fajtájúakat pedig most nem a tanács kasszíroz be. — A féléves záráskor jól alakult a mérleg — mondja a vb-titkár, de csak azért, mert a tervet szerényen mé­retezték, s csak az alapellá­tásra költenek. A hetedik öt­éves terv jelentősebb beruhá­zása a Németh László Álta­lános Iskola konyhájának és G‘5-ös: haszonelvű program A késztermék sikeresebb lenne Sok bírálat éri mostanában 1 a központi fejlesztési elkép­zeléseket, a kormányprogra­mokat, mondván: voluntarista döntések eredményei, piacide­genek, az anyagi támogatás biztos volta szinte egyenesen pazarlásra ösztönöz. Való igaz, nem egy — például az eocén — program balsikere alapot ad a bírálóknak, s mind több helyről hallani, hogy a kor­mányprogramok megvalósítá­sára szánt pénz csökkenhet is. Csökkenő költségek Hogyan vélekednek erről a Mechanikai Művek Törökbá­lint, Diósd és Budaörs térsé­gében levő törzsgyárában, ahol az országos középtávú kutatási és fejlesztési terv keretében az úgynevezett G— 5-ös programon dolgoznak az elektromos műszaki osztály dolgozói? Először is Márai György osztályvezető ismer­teti a program lényegét: — Célunk — a Távközlési Kutató Intézettel együttműköd­ve — a szilárd alumínium elektrolitkondenzátorok ki- fejlesztése, melyek számos te­rületen felülmúlják az eddig ismert fólia, papír és elektro­lit felépítésű kondenzátoro­kat, s helyettesíthetjük velük a tőkés importból származó tantálelektrolit kondenzáto­rokat. Ezek az alkatrészek a lehető legparányibbak, és al­kalmasak a teljesen automa­tizált szerelésre. E mütyürök alkalmazásával az elektronikai készülékek méretei, előállítási költségei csökkennek, teljesít­ményük viszont növekszik. Felhasználásuk a számítás­technikában, a műszertechni­kában és a távközlés fejlesz­tésében jelentene előrelépést. Egyedül nem menne — A vállalatoktól elvonják bevételük jó részét — mond­ja Kasza Károly műszaki igazgató. — Ilyen jelentős ku­tatásra, fejlesztésre ma seme­lyik gazdálkodó egységnek sincs ereje. Ezért szükséges az erők összpontosítása a termék­szerkezet-váltás érdekében. A G—5-ös programban mi az Elektro-Coop Elektronikai- Ipari Együttműködési és Fej­lesztő Vállalattal kötött szer­ződés alapján veszünk részt. Eddig megkaptuk mindazt az anyagi segítséget, amelyet a kutatások igényelnek. Remél­jük, ez így marad a jövőben is. Varga János, az Elektro- Coop propagandairodájának vezetője szívesen megosztja értesüléseit: — Mind ez ideig semmi érte­sülésem sincs arról, hogy eb­ben az ötéves tervben bár­mennyit is változna, csök­kenne kormányprogramunk anyagi támogatása. Mindez talán annak köszön­hető, hogy a G—5-ös program a hazai szükségletek és igé­nyek alapján született meg. E fejlesztési elképzelés jogos­ságát igazolja az az előrejel­zés is, amely szerint az elekt­ronika e vívmányait a közel­jövőben Japánban és Nyugat- Európában is a jelenleginél sokkal nagyobb arányban al­kalmazzák majd. A kormányprogramban részt venni kívánókat szigorúan vá­logatták, de teljesítményelv, s nem szerkezeti felépítés sze­rint: nagyvállalat és kisszö­vetkezet egyenlő eséllyel pá­lyázhatott. A fejlesztési elkép­zelések közül pedig csak azok kaphattak zöld utat, amelyek­nek haszna bizonyítható, ösz- szegezhetnénk úgy is: ez egy haszonelvű kormányprogram. Lehet folytatni A kormányprogram eme eré­nyei teszik lehetővé a kutatá­sok folytatását erre az ötéves tervre. Hogy ennek eredmé­nyeképpen részesülünk-e majd vívmányaiból — például kor­szerűbb telefonkészülékekből —, nemcsak attól függ, hogy lesz-e pénz a kormányprog­ram folytatására a jövőben is, hanem a jelenlegi szabályzók módosításától is. Most ugyan­is — a parciális ösztönzés miatt — a programban részt vevő vállalatok abban érde­keltek, hogy elektronikai ter­mékeiket már azonnal, alkat­részként exportálják, holott a késztermék itthon is, külhon­ban is nagyobb sikernek ör­vendene. T. B. E. ebédlőjének szinte teljes új­jáépítése, amivel most anyag­hiány miatt késik a Fázis Kisszövetkezet. Ezenkívül leg­nagyobb program a gázveze­ték-hálózat kialakítása a la­kosság pénzéből, erre szavaz­ták meg annak idején a te­rületfejlesztési hozzájárulást. Kitartó levelezők A fejkvótát 2 ezer 148 fo­rintban állapították meg Göd javára, s így több, mint 27 millió forintot tervezhettek ezen a bevételi rovaton. Ház­adót csak a 100 négyzetmé­ternél nagyobb alapterületű otthonokért kell fizetni. A garázsért, műhelyért épít­ményadó jár a tanácsnak, s ezekből összesen bejön 3,2 millió, a tehóból a másik 3 millió forint. Ezt kell viszo­nyítani az évi költségvetés 108 millió 18 ezer forintos fő­összegéhez — igazít el Ma- rinkás Arpádné adócsoport­vezető, aki Németh Zoltánné pénzügyi csoportvezetővel egybehangzóan állítja, hogy az elmaradások, a rossz adómo­rál még így is sok zavart okozna a gazdálkodásban. Te­hát minden évben nagy gon­dot kell arra fordítani, hogy beérkezzen a pénz. Ezzel kap­csolatban egyfajta, sajátos agitációt is alkalmaznak, fi­nom tapintattal hívják fel a figyelmet a fizetési határidők­re, s nem tekintik elsődleges módszernek a hatósági eszkö­zöket. — összességében nem rossz az adómorál Gödön — mond ja a csoportvezető. Az évi 700 forintot még a nyugdíjasok nagy többsége is vonakodás nélkül vállalja, ak a kis jövedelme miatt kérvé­nyezte az elengedését, szinte restelkedik, hogy miért is fo­galmazta meg. Nem így vi­szont sok üdülőtelek tulajdo­nosa, noha némelyikük még nyugdíjas korában is 8—10— 12 ezer forintos havi bevétel­hez jut, de azért kérvényez, tiltakozik levelez. Pedig tud­hatná, hogy ez az adó ugyan­úgy behajtható, a fizetésből le­tiltható, mint bármelyik má­sik, amit elmulasztanak. A késedelmes fizetők pótlé­kot is utalnak, ha ez sem használ, jön a bérből való le­tiltás. A magánzóknál nélkü­lözhető ingóságokat foglalnak le, súlyosabb esetben az in­gatlant árverezik el. — Sok ilyen fordul elő? — Szerencsére nem. Az idén a Váci Tanács kért adó- végrehajtást egy kisiparos el­len, akinek 200 ezer a hátra­léka. Vácott lakik, de itt is van háza. Ingerült polgárok Siposné tapasztalata még az adóval és egyebekkel kapcso­latban. a megnőtt bürokrácia. A különféle hivatalok is fe­leslegesen küldözgetik hozzá­juk az embereket, mindenfé­le szükségtelen igazolásokért. Az állampolgárok tűrőképes­sége nagyon alacsony. Min­den a tanácsi dolgozókon csattan gorombán, bántón, s így ma már nem lehet új munkatársakat találni. — Nem bírok velük. Visz- szafogott teljesítménnyel dol­goznak a beruházásaink ki­vitelezői — fakadt ki Fogara- si Antal műszaki csoportveze­tő. Van olyan mester, aki megmondja: Neki elég hatezer forint havi bér. Azért tesz, amit tesz. Többet nem érde­mes keresni, mert úgyis meg­adóztatják. A kisiparosok nem akarnak számlát adni, anyagot a mun­kához. Azt szerintük vásárol­ja meg az, aki rendel. Ezek a gödi tapasztalatok 1988 szeptemberében. Kovács T. István Megnyitó Százhalombattán Főszereplő a számítógép Az évente ismétlődő műsza­ki heteket az idén október 14. és november 11. között rendezi meg az MTESZ Pest megyei szervezete. Az eseménysorozat szervezé­sét az elmúlt napokban kezd­ték meg a rendezők, előkészít­ve többek között az első na­pon 9 óra 30 perckor kezdő­dő megnyitót, amelyre a száz­halombattai művelődési köz­pontban kerül sor a helyi in­tézőbizottság közreműködé­sével. Az itt tartandó ta­nácskozás címe és témája: A számítástechnika jelene és a jövő lehetősége Pest megyé­ben. A szakmai nap keretében szó lesz korunk egyik leggyor­sabban fejlődő tudományáról, amivel kapcsolatban nemcsak a hivatásos számítógépeseket, hanem a reálértelmiség szé­lesebb körét is várják, őket is érinti többek között a bé­rekről, a foglalkoztatásról szó­ló előadás, s a szekcióülések több megbeszélésre váró té­mája. A csaknem egy hónapig tar­tó eseménysorozat részletes programját füzet alakjában is közreadja a megyei szervezet, melynek megszerkesztéséhez várják a tagegyesületek le­vélben küldött információit. A neve: OD-MA Közös nemesítésű kukorica Többéves kísérleti program után megszületett az OD-MA, a magyar—szovjet közös ku­koricahibrid. Nagy reményű takarmánynövényről van szó, amelyet mindkét országban sikeresen termeszthetnek a nagyüzemi táblákon. A két ország kutatói, mindenekelőtt a növénygenetikusok, kiemel­kedő munkát végeztek; úgy­nevezett kétszeresen módosí­tott, kétvonalas hibridet ne­mesítettek ki, ez pedig eléggé ritka a szakmai gyakorlatban. A programban magyar rész­ről az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár vett részt, szovjet részről pe­dig az odesszai össz-szövetségi nemesítési és genetikai inté­zet. A magyar kutatók a szu- venirkukorica két testvérvo­nalának keresztezésével jutot­tak hozzá az egyik „szülő­höz”, míg Odesszában, az ot­tani Szmena kukorica két testvérvonalának „összeho­zásával” nyerték a szülőpá­ros másik tagját. Ez a geneti­kai program eredményezte vé­gül is az OD-MA-t, amely ön­magában mindkét kiinduló „alapanyagon”, vagyis mind­két szülőn túltesz a teljesít­mények dolgában. A kukori­ca különben a FAO 300-as éréscsoportba tartozik, tehát egy olyan érési időben törhe­tő, ami a gazdaságok szem­pontjából előnyökkel biztat. A közös kísérletek nyomán kinemesített hibridet a Szov­jetunióban ismerték el elő­ször hivatalos állami fajta­ként, miután az ottani kísér­letek egyértelműen bizonyí­tották jó termőképességét. Ez­után a magyarországi kísérle­tek lezárásaként született meg a döntés: az OD-MA itthon is állami minősítést érdemel és azt meg is kapta. Mindenek­előtt exportcélra termesztik vetőmagját, mivel az érdeklő­dés meglehetősen nagy kül­földön, főleg a Szovjetunió­ban. Már az elmúlt évben 700 hektáron termesztették szaporítóanyagát a Szovjet­unióban. Magyarországon 1987-ben 1200 tonnát nyertek és ezt csaknem kivétel nélkül a Szovjetunióba szállították. Az idei vetőmagtermésből is jelentős exportot terveznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom