Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
4 1988. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Húsbolt Nagyvarsanyban Közös erőből A nyolcszáz lakosú Nagy- varsányban jószerivel csak azt vehetik meg a faluban a helybeliek, ami a vegyesboltban kapható. Leginkább a tőkehúst hiányolják az ott élők. Űj üzlet építésére azonban sem a községet ellátó Taksony és Vidéke Áfész-nek, sem a helyi tanácsnak nincs pénze. Nyilvánvaló, hogy csak úgy léphetnek e téren előre, ha közös összefogással találják meg a legolcsóbb megoldást. Így kerül sor a jelenlegi vegyesbolt bővítésére. Az új rész kiépítése közel félmillió forintba kerül, amiből háromszázezer forintot a tanács biztosít. Tulajdonképpen a tehóból befolyt pénzt is erre fordítják. A fennmaradó összeget a Taksony és Vidéke Áfész adja. Ebből vásárolják meg a hűtőket, hogy a bolt alkalmas legyen tőkehús tárolására és árusítására. Világbanki hitelből Egerben a Csepel Autógyár III. számú gyárában világbanki hitelből négy even át tartó műszaki fejlesztés fejeződött be. Ennek eredményeként a gyárban évente 22 ezer 500 sebességváltó gyártására lesznek képesek. Termékeikből a hazai felhasználók — a Rába, a Csepel Autógyár és az Ikarus — mellett a KGST-országokba is szállítanak. Az idén megkezdték a már alvázra épített, úgynevezett ZF sebességváltók exportálását is. Ebből a Szovjetunióba, Bulgáriába, Lengyelországba és Thaiföldre is szállítanak, Az utolsó negyedév küszöbén Őszi számvetés a gazdaságról Az utolsó negyedév küszöbén a magyar gazdaság állapotát, annak pozitív vagy negatív jellegét nem lehet kizárólag a megszokott módon jellemezni, értékelni. A hagyományos elemzési módszernek az a lényege, hogy bizonyos adatokkal, általában az éves terv előirányzataival vetjük össze a rendelkezésre álló legfrissebb számokat, s az összehasonlításból vezetjük le azokat a következtetéseket, megállapításokat, amelyek az adott időpontban a gazdasági helyzetet jellemzik. Jelen esetben azért nem adhat százszázalékos — azaz objektív — eredményt s helytálló megállapításokat ez a módszer, mert a gazdaságban számos olyan tényező munkálkodik, amelynek hatásai nem számszerűsíthetők. Az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó bevezetésére gondolunk, s az idei esztendő eseményei közül a forint leértékelésére, előbb a konvertibilis valutákkal szemben, majd pedig a transzferábilis rubel árfolyamának már elhatározott emelésére. Az idei év egyébként eleve rendhagyónak ígérkezett. Két teljesen új adókonstrukció egyidejű bevezetése, a minimális 15 százalékra méretezett fogyasztói árszintemelkedés olyan megterheléseket jelentett, amelyek egyes vélemények szerint a tervben megfogalmazott alapvető feladatok — az eladósodás lassítása, 250 millió dollár aktívum a konvertibilis elszámolási forgalomban, a költségvetési hiány mérséklése, az infláció kézben tartása — megvalósíthatóságát is veszélyeztethették. Az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban a volumenteljesítmények mindeddig és várhatóan éves szinten is tervközelieknek minősíthetők. A mezőgazdaság bruttó termelése a tavalyi alacsony, 1986- hoz képest visszaesett szintet ebben az évben mintegy 5—0 százalékkal haladja meg. Az iparban fordítva lesz: több évi stagnálás után az elmúlt évben bruttó termelése majd négy százalékkal nőtt, ám az idén még az 1 százalékos növekedéshez is, jelképesen szólva, év végi hajrára, a negyedik negyedévben felfutó teljesítményre lesz szükség. Ha figyelembe vesszük, hogy az agrárszektor idei produktumából még csak most és a negyedik negyedben csúcsosodik az export, első pillantásra meglepő, szinte rejtély, hogy a konvertibilis elszámolású kivi tel az évkezdet óta dinamika san növekedett, s éves szinten is legalább az első félévi ütem — 20 százalék volt — fenntartása valószínűsíthető. Ebben az évben a tőkés piacon az eladási körülmények nekünk kedveznek, amit sommázva az tanúsít, hogy exportáraink a múlt év azonos időszakához képest mintegy 13 százalékkal emelkedtek, az alapanyagoké és nyersanyagO' ké 20 százalékkal, az agrártermékeké 7 százalékkal. Az egyes árucsoportok eltérő — az anyagoknál pl. 30 százalék feletti — exportdinamikája tehát igen nagy mértékben a magasabb árszintből adódik, az export volumene csak szerény mértékben emelkedett. Bizonyosra vehető, hogy az adósságképződés lassításához tervezett és szükséges 250 millió dollár összegű külkereskedelmi aktívum realizálódik, ebben azonban részük van a szerencsés körülményeknek. Ebben az évben mindkét viszonylatban — a konvertibilis és a rubelelszámolású forgalomban egyaránt — javulnak a cserearányok, s ez várhatóan elősegíti a népgazdasági jövedelem termelését. Rubelelszámolásban, mindenekelőtt a magyar—szovjet árucsere-forgalomban évek óta érzékelhető cserearány-javulásnak nemcsak pozitív hatása van. A kontingentált és nem növelhető energiahordozó-, alapanyag- és nyersanyagszállítások csökkenő árszint mellett a korábbinál kevesebb magyar termék — gépipari javak — exportjára nyújtanak lehetőséget, s újabban mind több feldolgozó ipari vállalatnak vannak kapacitáskihasználási gondjai. Ebben az ösz- szefüggésben a transzferábilis rubel több mint 10 százalékos felértékelése nem logikus, mert drágítja az amúgy sem bővíthető importot s erősíti az exportérdekeltséget, miközben az importtal nem ellentételezhető exportot nem kívánjuk, nem szabad növelni. Kevesebb jó szót, elismerést érdemel a kulcsfontosságú feladatok között szereplő költségvetési hiány mérséklése és az infláció tervezett keretek között tartása. A költségvetés az év kezdetétől hiánnyal gazdálkodott, s hiánya az év derekán jóval meghaladta a költségvetési törvényben az év végére megszabott összeget. Kérdéses, hogy a nyári hónapokban foganatosított intézkedések — egyebek között a központi áremelések — képesek a kívánt szintre szorítani a költségvetés hiányát, az viszont már a nyár folyamán bizonyossá lett, hogy a központi áremelésekkel a 15 százalékosra hirdetett infláció már nem tartható. G. I. Adómorál, fejkvóta, teho A számla Gödön sem népszerű Alkudozunk a mesterrel.' Sokat akar kérni a munkáért. Azt mondja, még így is kevés lesz a haszna, ami elmegy az adóba. Amikor látja, hogy az ajánlatából már nem lesz egyezség, szóba hoz egy másfajta megoldást. Ügy olcsóbb lenne. — Nem adok számlát — néz rám jelentőségteljes arckifejezéssel. A Gödi Tanács vezetői kénytelenek voltak összegezni az adórendszer bevezetésével kapcsolatos tapasztalataikat, mert kíváncsi volt rá a nagyközség párt-végrehajtóbizottsága. őket az emberek hangulatára gyakorolt hatás érdekelte. Siposné Szolcsányi Zsuzsa, a tanács vb-titkára az előző évekkel szembeni változásokat veszi sorra, amikor a hivatalában felkeresem. Szerinte először is azt a tévedést kell sokak szemléletében eloszlatni, hogy a személyi jövedelemadó a községi testület számlájára érkezik. Mint tudjuk, ez nem így van. Az pedig, hogy jövőre így lesz-e, mint azt többször lehetett olvasni különböző lapokban, ma még senki sem tudná megmondani. Pedig már szeptember végét írunk, a köz- igazgatásban lassan készülni kell az új esztendőre. Szerény költségvetés Az adóhivatalba kerülő pénzt úgynevezett fejkvóta alapján, a község állandó lakosságának száma szerint utalja le a megyei tanács, garantálva a megállapított ösz- szeg 97 százalékát, attól téve függővé a többi hármat, hogy miként valósulnak meg a tervezett központi bevételek. Nagyjából annyit lehet ma is ide számítani, amenyit a régi formák után kalkulálhattak, s amelyek egy része, mint például az ebadó, a lóadó, az erőgépek után fizetendő adó, megszűntek, más fajtájúakat pedig most nem a tanács kasszíroz be. — A féléves záráskor jól alakult a mérleg — mondja a vb-titkár, de csak azért, mert a tervet szerényen méretezték, s csak az alapellátásra költenek. A hetedik ötéves terv jelentősebb beruházása a Németh László Általános Iskola konyhájának és G‘5-ös: haszonelvű program A késztermék sikeresebb lenne Sok bírálat éri mostanában 1 a központi fejlesztési elképzeléseket, a kormányprogramokat, mondván: voluntarista döntések eredményei, piacidegenek, az anyagi támogatás biztos volta szinte egyenesen pazarlásra ösztönöz. Való igaz, nem egy — például az eocén — program balsikere alapot ad a bírálóknak, s mind több helyről hallani, hogy a kormányprogramok megvalósítására szánt pénz csökkenhet is. Csökkenő költségek Hogyan vélekednek erről a Mechanikai Művek Törökbálint, Diósd és Budaörs térségében levő törzsgyárában, ahol az országos középtávú kutatási és fejlesztési terv keretében az úgynevezett G— 5-ös programon dolgoznak az elektromos műszaki osztály dolgozói? Először is Márai György osztályvezető ismerteti a program lényegét: — Célunk — a Távközlési Kutató Intézettel együttműködve — a szilárd alumínium elektrolitkondenzátorok ki- fejlesztése, melyek számos területen felülmúlják az eddig ismert fólia, papír és elektrolit felépítésű kondenzátorokat, s helyettesíthetjük velük a tőkés importból származó tantálelektrolit kondenzátorokat. Ezek az alkatrészek a lehető legparányibbak, és alkalmasak a teljesen automatizált szerelésre. E mütyürök alkalmazásával az elektronikai készülékek méretei, előállítási költségei csökkennek, teljesítményük viszont növekszik. Felhasználásuk a számítástechnikában, a műszertechnikában és a távközlés fejlesztésében jelentene előrelépést. Egyedül nem menne — A vállalatoktól elvonják bevételük jó részét — mondja Kasza Károly műszaki igazgató. — Ilyen jelentős kutatásra, fejlesztésre ma semelyik gazdálkodó egységnek sincs ereje. Ezért szükséges az erők összpontosítása a termékszerkezet-váltás érdekében. A G—5-ös programban mi az Elektro-Coop Elektronikai- Ipari Együttműködési és Fejlesztő Vállalattal kötött szerződés alapján veszünk részt. Eddig megkaptuk mindazt az anyagi segítséget, amelyet a kutatások igényelnek. Reméljük, ez így marad a jövőben is. Varga János, az Elektro- Coop propagandairodájának vezetője szívesen megosztja értesüléseit: — Mind ez ideig semmi értesülésem sincs arról, hogy ebben az ötéves tervben bármennyit is változna, csökkenne kormányprogramunk anyagi támogatása. Mindez talán annak köszönhető, hogy a G—5-ös program a hazai szükségletek és igények alapján született meg. E fejlesztési elképzelés jogosságát igazolja az az előrejelzés is, amely szerint az elektronika e vívmányait a közeljövőben Japánban és Nyugat- Európában is a jelenleginél sokkal nagyobb arányban alkalmazzák majd. A kormányprogramban részt venni kívánókat szigorúan válogatták, de teljesítményelv, s nem szerkezeti felépítés szerint: nagyvállalat és kisszövetkezet egyenlő eséllyel pályázhatott. A fejlesztési elképzelések közül pedig csak azok kaphattak zöld utat, amelyeknek haszna bizonyítható, ösz- szegezhetnénk úgy is: ez egy haszonelvű kormányprogram. Lehet folytatni A kormányprogram eme erényei teszik lehetővé a kutatások folytatását erre az ötéves tervre. Hogy ennek eredményeképpen részesülünk-e majd vívmányaiból — például korszerűbb telefonkészülékekből —, nemcsak attól függ, hogy lesz-e pénz a kormányprogram folytatására a jövőben is, hanem a jelenlegi szabályzók módosításától is. Most ugyanis — a parciális ösztönzés miatt — a programban részt vevő vállalatok abban érdekeltek, hogy elektronikai termékeiket már azonnal, alkatrészként exportálják, holott a késztermék itthon is, külhonban is nagyobb sikernek örvendene. T. B. E. ebédlőjének szinte teljes újjáépítése, amivel most anyaghiány miatt késik a Fázis Kisszövetkezet. Ezenkívül legnagyobb program a gázvezeték-hálózat kialakítása a lakosság pénzéből, erre szavazták meg annak idején a területfejlesztési hozzájárulást. Kitartó levelezők A fejkvótát 2 ezer 148 forintban állapították meg Göd javára, s így több, mint 27 millió forintot tervezhettek ezen a bevételi rovaton. Házadót csak a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű otthonokért kell fizetni. A garázsért, műhelyért építményadó jár a tanácsnak, s ezekből összesen bejön 3,2 millió, a tehóból a másik 3 millió forint. Ezt kell viszonyítani az évi költségvetés 108 millió 18 ezer forintos főösszegéhez — igazít el Ma- rinkás Arpádné adócsoportvezető, aki Németh Zoltánné pénzügyi csoportvezetővel egybehangzóan állítja, hogy az elmaradások, a rossz adómorál még így is sok zavart okozna a gazdálkodásban. Tehát minden évben nagy gondot kell arra fordítani, hogy beérkezzen a pénz. Ezzel kapcsolatban egyfajta, sajátos agitációt is alkalmaznak, finom tapintattal hívják fel a figyelmet a fizetési határidőkre, s nem tekintik elsődleges módszernek a hatósági eszközöket. — összességében nem rossz az adómorál Gödön — mond ja a csoportvezető. Az évi 700 forintot még a nyugdíjasok nagy többsége is vonakodás nélkül vállalja, ak a kis jövedelme miatt kérvényezte az elengedését, szinte restelkedik, hogy miért is fogalmazta meg. Nem így viszont sok üdülőtelek tulajdonosa, noha némelyikük még nyugdíjas korában is 8—10— 12 ezer forintos havi bevételhez jut, de azért kérvényez, tiltakozik levelez. Pedig tudhatná, hogy ez az adó ugyanúgy behajtható, a fizetésből letiltható, mint bármelyik másik, amit elmulasztanak. A késedelmes fizetők pótlékot is utalnak, ha ez sem használ, jön a bérből való letiltás. A magánzóknál nélkülözhető ingóságokat foglalnak le, súlyosabb esetben az ingatlant árverezik el. — Sok ilyen fordul elő? — Szerencsére nem. Az idén a Váci Tanács kért adó- végrehajtást egy kisiparos ellen, akinek 200 ezer a hátraléka. Vácott lakik, de itt is van háza. Ingerült polgárok Siposné tapasztalata még az adóval és egyebekkel kapcsolatban. a megnőtt bürokrácia. A különféle hivatalok is feleslegesen küldözgetik hozzájuk az embereket, mindenféle szükségtelen igazolásokért. Az állampolgárok tűrőképessége nagyon alacsony. Minden a tanácsi dolgozókon csattan gorombán, bántón, s így ma már nem lehet új munkatársakat találni. — Nem bírok velük. Visz- szafogott teljesítménnyel dolgoznak a beruházásaink kivitelezői — fakadt ki Fogara- si Antal műszaki csoportvezető. Van olyan mester, aki megmondja: Neki elég hatezer forint havi bér. Azért tesz, amit tesz. Többet nem érdemes keresni, mert úgyis megadóztatják. A kisiparosok nem akarnak számlát adni, anyagot a munkához. Azt szerintük vásárolja meg az, aki rendel. Ezek a gödi tapasztalatok 1988 szeptemberében. Kovács T. István Megnyitó Százhalombattán Főszereplő a számítógép Az évente ismétlődő műszaki heteket az idén október 14. és november 11. között rendezi meg az MTESZ Pest megyei szervezete. Az eseménysorozat szervezését az elmúlt napokban kezdték meg a rendezők, előkészítve többek között az első napon 9 óra 30 perckor kezdődő megnyitót, amelyre a százhalombattai művelődési központban kerül sor a helyi intézőbizottság közreműködésével. Az itt tartandó tanácskozás címe és témája: A számítástechnika jelene és a jövő lehetősége Pest megyében. A szakmai nap keretében szó lesz korunk egyik leggyorsabban fejlődő tudományáról, amivel kapcsolatban nemcsak a hivatásos számítógépeseket, hanem a reálértelmiség szélesebb körét is várják, őket is érinti többek között a bérekről, a foglalkoztatásról szóló előadás, s a szekcióülések több megbeszélésre váró témája. A csaknem egy hónapig tartó eseménysorozat részletes programját füzet alakjában is közreadja a megyei szervezet, melynek megszerkesztéséhez várják a tagegyesületek levélben küldött információit. A neve: OD-MA Közös nemesítésű kukorica Többéves kísérleti program után megszületett az OD-MA, a magyar—szovjet közös kukoricahibrid. Nagy reményű takarmánynövényről van szó, amelyet mindkét országban sikeresen termeszthetnek a nagyüzemi táblákon. A két ország kutatói, mindenekelőtt a növénygenetikusok, kiemelkedő munkát végeztek; úgynevezett kétszeresen módosított, kétvonalas hibridet nemesítettek ki, ez pedig eléggé ritka a szakmai gyakorlatban. A programban magyar részről az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár vett részt, szovjet részről pedig az odesszai össz-szövetségi nemesítési és genetikai intézet. A magyar kutatók a szu- venirkukorica két testvérvonalának keresztezésével jutottak hozzá az egyik „szülőhöz”, míg Odesszában, az ottani Szmena kukorica két testvérvonalának „összehozásával” nyerték a szülőpáros másik tagját. Ez a genetikai program eredményezte végül is az OD-MA-t, amely önmagában mindkét kiinduló „alapanyagon”, vagyis mindkét szülőn túltesz a teljesítmények dolgában. A kukorica különben a FAO 300-as éréscsoportba tartozik, tehát egy olyan érési időben törhető, ami a gazdaságok szempontjából előnyökkel biztat. A közös kísérletek nyomán kinemesített hibridet a Szovjetunióban ismerték el először hivatalos állami fajtaként, miután az ottani kísérletek egyértelműen bizonyították jó termőképességét. Ezután a magyarországi kísérletek lezárásaként született meg a döntés: az OD-MA itthon is állami minősítést érdemel és azt meg is kapta. Mindenekelőtt exportcélra termesztik vetőmagját, mivel az érdeklődés meglehetősen nagy külföldön, főleg a Szovjetunióban. Már az elmúlt évben 700 hektáron termesztették szaporítóanyagát a Szovjetunióban. Magyarországon 1987-ben 1200 tonnát nyertek és ezt csaknem kivétel nélkül a Szovjetunióba szállították. Az idei vetőmagtermésből is jelentős exportot terveznek.
