Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-21 / 226. szám
1988. SZEPTEMBER 21.. SZERDA ^%wf<gp A Szépművészeti Múzeum műtárgyai Külföldi tárlatokon Nagyszabású nemzetközi kiállításokra várják ezekben a hetekben-hónapokban a Szépművészeti Múzeum jeles műtárgyait. A berlini Pergamon Múzeumban októberben nyíló, majd Európa több fővárosában bemutatkozó Az etruszkok világa című tárlatra mintegy 70 tárgyat kölcsönöznek. Az i. e. VIII—II. században az itáliai Tiberis és Arno folyók által határolt területet lakó etruszkok virágzó művészetét felelevenítő kiállítás az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió nagy múzeumaiban őrzött etruszk emlékeket vonultatja fel. A tervek szerint mintegy 800 •tárgyat tartalmaz majd a bemutató, amelyek közül kiemelkednek a berlini múzeum nagyméretű kőszobrai és teljes siregyüttesei, a leningrádi arany ékszerek, s a vázafestészet, a bronz és agyag kisplasztika remekművei. A budapesti intézmény gyűjteményéből korabeli festett agyag- vázák s az épületdíszítő terrakotta-szobrászat remek darabjai utaznak a bemutatóra. A tárlat — amelyhez tudományos igényű katalógus készül a résztvevő országok kutatóinak közreműködésével — Berlin után Prágában, ezt követően, a jövő év nyarán Budapesten, majd Varsóban, Moszkvában és Leningrádban várja a közönséget. A brémai Kunsthalléban ugyancsak októberben nyílik meg a XIX. századi francia művészet — a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című bemutató, amely a budapesti intézmény legjelesebb korabeli festményeit, akvarelljeit és rajzait vonultatja fel. A grafikai tárból 30 lap, a modern osztály gyűjteményéből 20 kép kerül a tárlatra: főként reprezentatív impresz- szionista és posztimpresszionista művek. Egyebek között Delacroix Marokkói és lova, Courbet Sziklás táj, Manet Hölgy legyezővel és Gauguin Fekete sertések című alkotása, valamint Renoir és Cezanne több képe utazik a bemutatóra. Gödön október 2-ig Jó szórakozás A gödi művelődési ház Fészek presszójában, a Magyar Rádió irodalmi rejtvényműsora, a „Könyvről — könyvért” helyszíni közvetítésével kezdődik szeptember 30-án 15 órakor a gödi kulturális napok programja. Ugyanazon a napon, 17 órakor nyitják meg a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága kertbarátkörének hobbi- és terménykiállítását. A második napon, szombaton 9 órától kirakodóvásár lesz a művelődési házban és parkjában. Közben cserebere, videóvetítés, játéktanítás és más szórakoztató bemutatók várják az érdeklődőket. Este 18.30-tól Berkes János és vendégei: Kalmár Magda és Dömsödi Gábor műsorvezető vidám operett- és magyarnótaestjét láthatják, A zárónap kizárólag a leg- fiatalabbaké: 10 órától videómozi szórakoztatja a gyerekeket, délután 5-től tinidiscó zárja a gödi kulturális napok rendezvénysorozatát. A háromnapos esemény ideje alatt a nagyközségi könyvtár könyvvásárt rendez. Új Kossuth-relikviák Cegléden Ajándék a tengerentúlról A napokban tért haza az Amerikában élő Huziányl István, a neves történész, kutató, aki szenvedélyes munkát végzett a Kossuth-emlékek, -dokumentumok felkutatásában. Ceglédre is ellátogatott, nem jött üres kézzel. Az általa adományozott anyagból most kiállítás nyílt a Kossuth Múzeumban. — Mióta él Amerikában? — Alig voltam hatéves, amikor a szüleim — azzal a céllal, hogy szerencsét próbálnak — 1920-ban kivándoroltak. Hat éhes gyermekről kellett gondoskodni. Édesapám, a szabómester, bizony szörnyen nehezen tartotta el a népes családot. Á nagy gazdasági válság idején, az 1930- as évek elején különösen sokat nélkülöztünk. Nemegyszer annak is örültünk, ha kenyér került az asztalunkra. Szerettem volna tanulni. Elsősorban a történelem érdekelt. Igen ám, csak ahhoz, hogy Chicagóban gimnáziumba járhassak, dolgoznom kellett. Persze, később sem lett könnyebb. Ugyanis munka után, este jártam az egyetemre, ahol végül is kereskedelmi és számviteli diplomát szereztem. Közben leveleztem egy nemzetközi számviteli társasággal, s három esztendeig tanulmányoztam a számvitelt. — Mikor és hogyan kezdődött a Kossuth iránti rajongása? — Gimnazistaként többször megfordultam az egyik chicagói könyvtárban. Egyszer fellobbant bennem valami furcsa láz. Arra gondoltam, hogy utánanézek: valójában honnan is jöttem? Milyen az én szülőhazám? Elővettem a Kossuth és tábornokai című könyvet — két nap alatt kiolvastam. Ettől kezdve szinte habzsoltam minden olyan kiadványt, amelyben történelmünk e jeles alakjáról és Magyarországról esett szó. Aztán elhatároztam, hogy kutatná fogom a Kossuthoz fűződő emlékeket. Főleg az amerikai tartózkodása során elhangzott beszédek, megjelent újságcikkek, könyvek izgattak. Az Egyesült Államok második legnagyobb vágóhídiénak voltam az adóügyi igazgatója. Hogy a gyűjtőszenvedélyem kiélhessem, máshol is vállaltam munkát — természetesen este. Nem dohányzom, nem iszom alkoholt. A megspórolt pénzemből könyveket, térképeket vásároltam: némelyiket eredetiben. New Yorkból például az 1700-as évekből származó térképet sikerült szereznem. (Ezt a Széchényi Könyvtárnak ajándékoztam már.) Amit nem tudtam megvenni, arról pedig fotókópiát, mikrofilmet készítettem. Végül is szép kis házi könyvtárat gvűitöttem össze. Volt egy dédelgetett álmom, hogy könyvet írok, Kossuth Amerikában címmel. — Elkészült már ez a mű? — Sajnos, nem. Valószínű, hogy nem is fog elkészülni. Aligha lenne energiám arra, hogy megírjam. Hiszen 74 éves vagyok. Ezért arra gondoltam, hogy az egész gyűjteményemet, könyvtáramat — a Soros-alapítvány keretén belül — felajánlom a hazámnak. Erre talán 1989-ben kerül sor. — Most milyen alkalomból látogatott haza? — Ez az én Kossuth-utam. Az alapítvány ügyében jöttem. S ugyanakkor látni kívántam azt a 250 csomagnyi anyagot, amit tíz esztendőn át küldtem. A Széchényi Könyvtárban négy polc van teli az iratokkal. Bevallom, legjobban a Ceglédnek küldött ajándékaim elhelyezése tetszik, s ahogy ezeket bemutatják a közönségnek. Meghatódtam a látványtól. Ez a legszebb élmény számomra, amióta itthon vagyok. — Most jött haza először? — Óh, nem. Hiszen 1972- ben jártam első alkalommal itthon. Akkor dr. Burgert Róbertéit kukoricaprogramjának készítettem publicitást egy amerikai iroda számára. Azt igyekeztem bizonyítani, hogy érdemes a magyarokkal üzletet kötni. Azóta már számos személyiséget — minisztereket, vezérigazgatókat, üzletembereket — kalauzoltam üzleti útja során. Többek között dr. Szekér Gyulát, Romány Pált, Horváth Edét. Most Ván- csa Jenő vendégeként tartózkodom idehaza. Hegyeshalomnál ugyanúgy elérzékenyül- tem, mint tizenhat évvel ezelőtt. Jártam Bábolnán. Már az első nap rengetegen hívtak telefonon, ennyi invitálásnak képtelenség eleget tenni — voltam a Művelődési Minisztériumban. Elbűvöl ez a figyelmesség, szeretet. És mégis a legemlékezetesebb az, hogy Cegléden láthattam a Kossuth-munkám. Majdnem sírtam, amikor megpillantottam. Jövőre szeretnék újra eljönni a városba — ajándékokkal, hogy gazdagodjék a múzeum, amelynek a Kossuth- anyaga jobb, mint bármelyük hazai intézményé. — Igazán nemes gesztus az ön bőkezű adományozása; amit eddig tett, s amit felajánlott. Miért ilyen gavallér? — Azért teszem, hogy az újabb generációk még többet tudhassanak erről a csodálatos emberről, akinek az életútját évtizedeken át kutatgat- tam. Ez a gyűjtemény kint idegen földön van. Itthon jobb helye lesz. Fehér Ferenc Dimenzió kiállítás a vakok parkjában Térplasztikaként is érvényesül A Városliget egyik sarkán, az Ajtóst Dürer sor és a Május 1. út kereszteződésében különös, zárt park áll. A kerítésen belül mindenütt fehér szín segíti a tájékozódást, s a kapun szerencsésen túljutó véletlen látogató már a bejáratnál rovátkolt felületű kőlapba ütközik, összezáruló kör, su- gárszerűen futó utak: a vése- tek alapján a terület térképét ismeri fel a szem — vagy a tapogatózó ujj. Az elkerített, pázsitos ligetrész a vakok parkja. Nemrégiben új berendezési tárgyak kerültek — ha csak ideiglenesen is — a park fái alá. A zöld fűben hófehér, faragott kövekből összeállított alakzatok világítanak. Egyszerű, geometrikus formákból, középen átlyukasztott kockákból, gömbökből, téglatestekből épültek a kiállított darabok, alkalmazkodva a lehetséges látogatókhoz, akiknél a látást a tapintás pótolja. A bemutatott műkő kertépítő- és térplasztikák fantázianeve Dimenzió, azaz térbeli kiterjedés. Térbeliség, amelyet nemcsak a szem, hanem a kéz, a bőr érintése is érzékel. A szabályos, egyszerű formájú köveket tetszés szerint variálhatja a fantázia. Kihasználva praktikusságukat, kerítés, kerti asztal, pad készülhet belőlük, de az elemek egyszerű szépsége díszítőelemként, térplasztikaként is érvényesül. Illeszkednek a környezetbe, és sima, csiszolt felületüknek nem árt az eső, a hó. A különleges tárlat jubileumi alkalomból került a Városligetbe; az idén ünnepli ugyanis fennállásának 70. évfordulóját a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. Tagjai közé tartozik a kiállító is, az aszódi dr. Rácz Zoltán, a Gödöllői Tanács munkatársa. Tervei alapján születtek meg a Dimenzió plasztikus elemei, és tőle származik a találó el(Gottlieb Géza felvétele) nevezés is. A bemutató szeptember 28-ig látogatható. Senkit se riasszon el a bejáratnál lévő figyelmeztető tábla, mely szerint a parkba csak a szövetség engedélyével lehet belépni. A kiállítás ideje alatt ez a tilalom nem érvényes, a kapu minden érdeklődő előtt nyitva áll. M. L. Körösi Csorna Sándor sírjához Két keréken Indiába Handó Péter, 27 éves salgótarjáni villanyszerelő hétfőn a Kohászati Üzemek főbejáratától rajtolt kerékpárjával, hogy néhány hónapos kerékpározás után Jugoszlávia, TöPályázat tantervre, tankönyvre Választható módszerek Az általános és középiskolai oktatás tartalmi korszerűsítését, a gyakorló pedagógusok nevelő-oktató munkája során bevált, új módszerek közkinccsé tételét szolgálja az a tanterv- és tankönyvfejlesztési pályázat, amelyet az idén ismét meghirdetett a Művelődési Minisztérium. A pályázat célja, hogy támogassa és ösztönözze a különböző tanterveknek és taneszközöknek a rugalmas adaptációját a helyi sajátosságokhoz, az eltérő képességű tanulókhoz, s szélesítse a választható oktatási módszerek skáláját. Miként a Művelődési Minisztériumban elmondták, a tavalyi pályázatra 116 munka érkezett a legkülönbözőbb műfajokban: új tantervi koncepíR A DIÓFIGYELŐI VASÁRNAPI ŰJSAG. Visz- szaköszönt a szombati 168 óra egyik témája: az Űj Márciusi Eront megalakulása. Mint a nyilatkozatokból kiderült, céljuk, hogy közösen megvitassák társadalmunk időszerű kérdéseit és olyan álláspontokat, javaslatokat dolgozzanak ki, amelyekkel — véleményük szerint — sikeresen segíthetnek a kibontakozás programjában. Talán érdemes megemlíteni — az ügy jelentőségét bizonyítván —, hogy a Népszabadság szombati számában Nyers Rezső és Újhelyi Szilárd, a szervezet két vezetője egész oldalas összeállításban körvonalazta az Új Márciusi Front törekvéseit. Ám a két rádióműsor ennek kapcsán arra is fényt derített, hogy a progresszív gondolatok megfogalmazása mesz- sze gyökerezik. Történelmünk nehéz korszakában bontott zászlót ugyanis az a Márciusi Front, amelyik szellemi életünk leghaladóbb gondolkodóinak cselekvési programját határozta meg. Lengyel Balázs, aki a harmincas években vezető egyénisége volt annak a Márciusi Frontnak, elmondotta, hogy több tekintetben ma is érvényesek az akkori 1 célok. Megdöbbentett éppen ezért, hogy mindezekről — mind a mai napig — hallgatnia kellett. Felmerült bennem a kérdés: Vajon mennyi újdonságot tartogat még számunkra a múltunk? ÉVMILLIÓK EMBERKÖZELBEN. Juhász Árpád geológussal Egyed László beszélgetett. A fiatal kutató a jugoszláviai Dinári-hegység geológiai titkairól mesélt. Tudományos pontossága mellett érdekfeszítő, képszerű mondatokban elevenítette fel élményeit, amelyeknek színgazdagsága egészen magával ragadta a hallgatót. Ám rám legjobban egy egyszerű mondat hatott, amely egy történethez kapcsolódott. A kutatók útja fölfelé keskeny, meredek hegyi ösvényen vezetett. Lehetetlennek látszott a visszajövetel. Mégis megfordultak buszukkal. S mert kerülésre nem volt hely, minden szemből érkező autót, lakókocsit nyolcan-tízen megfogtak, s a sziklák közé tették. Elhaladtak mellettük, majd visszahelyezték azokat az útra. Mindebből azt a következtetést vonta le Juhász Árpád: Akaraterővel, szervezéssel mindent el lehet érni. S ez akár össznépi tanulság is lehet. KISKŐRÖSI SZÜRET. Aki emlékszik még az ottani szőlősgazdák tüntetésére, aligha számított vidám mulatságra. Trebitsch Péter riportja csakugyan nem erről szólt. Hanem arról a kilátástalan helyzetről, amelybe az almatermelők után most a szőlősgazdák kerültek. Egyikük kijelentette: a hírek szerint előbb-utóbb kiszántják a környékbeli vidékek tőkéit, közöttük megemlítette Aszód nevét. Nemcsak elkeseredésüknek adtak hangot, hanem tenni- akarásuknak is. Legfőképpen érdekképviseleti egyesületük elnöke, aki megjárt minden fórumot a védelemért. Annak ellenére, hogy tevékenysége eddig nem bizonyult eredményesnek, nem mondott le az igazságkeresésről. De hát hogyan is állunk? Az alma után a szőlő sem kelendő? Miközben szép csendesen lépül az állattenyésztés, s akkor még nem szóltam a parlagon heverő szántókról. Nem vagyok szakember, így minden bizonnyal információim csupán töredékesek. De milyen lehet akkor az összkép? Vennes Aranka ciók, alternatív tantervek és tankönyv-variációk, elsősorban a természettudományok, a matematika és az anyanyelvi-kommunikációs nevelés témaköreiből. A tanterv- és tankönyvfejlesztés országos tanácsának zsűrije mintegy 40 pályamunkát díjazott, s az odaítélt összegek mellett a minisztérium további segítséget nyújt a legígéretesebb elképzelések megvalósításához. rökország, Irán, Pakisztán érintésével Indiába érjen. Itt Delhin, Madrason, Kalkuttán át, mintegy tízezer kilométer megtétele után Darjeelingben felkeresi Körösi Csorna Sándor síremlékét, tisztelegve előtte a maga és honfitársai nevében. Handó Péter útját anyagilag támogatja a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, ahol egykor kitanulta a szak-? máját, továbbá a megyei tanács testnevelési és sportosztálya, valamint a KISZ. Az útra a turistafelszereléseken kívül egy komplett pótkereket, sebváltót és háromszáz küllőt vitt magával. Segítségére lesz, hogy tud eszperantóul, és a salgótarjáni eszperantó klub vezetőjétől megkapta több olyan eszperantista címét, akik az érintett országokban élnek. Ügy tervezi, hogy Indiából a jövő év tavaszán ér vissza Magyarországra. Pest megyeiek fellépésével A zenei világnapon Október 1-jén és 2-án Budapesten és Sándorfalván rendezik meg a zenei világnap központi ünnepségeit. Ezeken kívül még hat vidéki városunkban lesznek majd programok. Sándorfalván népzenei találkozóra kerül sor, amelynek keretében többek között a bugyi népdalkor is fellép. A nap programját népművészeti vásár, kiállítás, játszó- és táncház is színesíti. Budapesten négy múzeumban adnak koncertet a világnap alkalmából. Október 2-án a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a táborfalvi citera- zenekar és a Csutorás együttes mutatja be műsorát a közönségnek. 30—éO %-os energiaköltség-megtakarítást érhet el, ha o Delia gázüzemű, infravörös hősugárzóit használja háztáji gazdaságban, a nagyüzemi állattartásban, műhelycsarnokokban, raktáráruházakban. 400, 800, 2500, 5000, 7500 és 10 000 W-os teljesítményben készül, pébé-gáz-, földgáz- és biogázüzemre. A sugárzók megtekinthetők szeptember 23-ától október 2-áig az őszi BNV-n, a Delta kiállításán, az A pavilon 106-os standján és az építési szabad területen. A szabad területen bemutató és malacsütés infrasugárzóval. Megrendelhető: a DMA Infra Alkalmazástechnika! Irodán Tatabánya II., Dózsa György út 1. 2800 Telefon: (34)-12-042 Telex: 27-276 Megéri! Olcsó! 4
