Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

* Évnyitó az esti egyetemen Őrizzük meg értékeinket Az általános és középisko­lák után a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemen is megkezdődött az oktatás szep­tember második hetében. Az ünnepélyes tanévnyitót a Lőwy Sándor Gépipari Szak- középiskolában tartották meg. Az elmúlt években kialakított hagyomány alapján, itt kö­szöntek el az 1987/88-as tan­évet sikeresen befejezett hall­gatók. Lábai László, a városi párt­bizottság titkára köszöntötte a 88-ban végzett és az idei évben a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem általános, szakosító tagozatán és speciá­lis tanfolyamain tanuló 216 hallgatót. Egy általános tago­zat, két politikai gazdaság­tan szakosító, három speciá­lis tanfolyam indult, ahol mű­velődéspolitikát, vezetési is­mereteket tanulhatnak. Lábai László megnyitóbe­szédében a jelenlegi politikai kérdésekről, feladatokról be­szélt. Szólt a gazdasági kör­nyezet változásairól, a gazda­ságot érintő kérdésekről. Az oktatáspolitikai kérdéseket be­ágyazta a történelem össze­függéseibe, kibontva azokat az értékeket, amelyeket meg kell őriznünk, védenünk, vigyáz- , nunk kell rájuk, jobban, mint az elmúlt években tettük. Be­szélt a párt feladatairól, a po­litikai intézményrendszer meg­újításának szükségességéről, az időszerű ideológiai kérdések­ről. Megerősítette: az okta­tásnak és művelődésnek a to­vábbiakban is segítenie kell az országépítő munkát. Fel­hívta a figyelmet arra a fele­lősségre, amellyel minden em­bernek rendelkeznie kell em­bertársai, környezete iránt. Az erkölcsi értékeket elő kell venni, és tudatosan tenni meg­valósításukért. Ebben a cso­korban felsorolta és értelmez­te a munkaerkölcs, a közös­ségi erkölcs, a hazafiság, hu­manizmus időtálló probléma­köreit. Tapasztalatokkal szí­nezett, érdeklődést kiváltó gondolatsora jó útravalót adott a tanulmányaikat befe­jezőknek és az azt megkez­dőknek is. Dr. Olajos Mihály, a városi pártbizottság első titkára át­adta a bizonyítványokat a gaz­daságpolitikai szakosítón, az általános tagozaton, valamint a politikai rendszerünk idő­szerű kérdései és a politikai vezetés, a pártmunka kérdé­sei speciális tanfolyamon vég­zett hallgatóiknak. Ezt követően megtartották az esti egyetem osztályaiban az első foglalkozásokat. Pr. L. Négyből legalább egyet Késői vendéglátás Jó lenne, ha legalább egy vendéglátó egység már reggel 6-7 órától nyitva tartana, és nem csak 9 órakor nyitnának, amikor már szeszt is lehet mérni, amin tetemes hasznuk van. Vámosmikola buszmegálló­jába Drégelypalánkról, Hont, Bernecebaráti, Kemence, Pe- rőcsény, Tésa községekből és Szob felől is érkezik a menet- rendszerű járat. A község így valamiféle csomópontnak is nevezhető. Ide érkeznek be a társközségekből az iskolások, nyáron az. egyre szaporodó ví- kendházak tulajdonosai, és a turisták sem 9 órakor érkez­nek. Sokan jönnek be a vá- mosmikolai üzletekbe vásárol­ni a környező községekből, de 9 óráig sehol semmit nem tud­nak elfogyasztani, sem egy feketét, sem egy üdítőt... (Azt a mellékhelyiséget, amit nyil­vánosnak neveznek, nemigen lehet használni, a tanács bár­mit tesz, azt a randalírozók széttörik.) Négy vendéglátásra alkal­mas hely lenne a községben, a rövidesen megnyíló pecse­nyesütővel együtt (amely talán nem délben nyit majd ki). Ezeknek az úgynevezett ven­déglátó helyiségeknek a nyit­va tartásáról már többször volt szó, ez a község lakossá­gának és az átutazóknak is ál­landó témájuk. De mint Sza­bó Lajos tanácstitkár elmond­ta, kérésük süket fülekre ta­lált. Szóvá tette azt is, hogy az áfész cukrászdájában egész nyáron nem lehetett fagylaltot kapni. Azt a választ kapta, hogy azt a Köjál tiltot­ta meg. Csak akkor árusíthat­tak volna, ha azt külön helyi­ségben készítik. Az emberek véleménye az, hogy ha már négy üzlet fog­lalkozik vendéglátással a köz­ségben, legalább egyik legyen reggel 6-7 órától nyitva. Ezt valószínűleg az áfész és a ma­gánüzletek vezetőivel a közsé­gi tanácsnak kellene megolda­ni. Talán lehetne azt is tenni, hogy hetenként más-más üzlet nyitna korán. Ez az intézkedés találkozna az emberek kérésé­vel, az üzleteknek pedig nem­igen okoznának különös meg­terhelést. Azt pedig így is kö­vetkezetesen be lehetne tarta­ni, hogy 9 óráig ne szolgálja­nak ki szeszes italt. K. G. Az akció záróhete Lomtalanítás A június óta tartó lomtala­nítási akció rövidesen véget ér. Az utolsó héten az alábbi utcákban helyez el konténere­ket a kommunális üzem: Deákvári fasor vége, Damja­nich u.—Vásártér, Erdős B. u. 5., parkoló, Erdős B. u. 46. C/5 épület, parkoló, C/6 épület tömbbelső, C/7 épület tömbbelső, C/8 épület tömb­belső, valamint a Vám u. 12. (M/6 épület) elé. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ Pártbizottsági állásfoglalás a vízlépcsőről Van lehetőség a megújulásra Két témát tűzött napirend­jére a Vác városi pártbizott­ság: az első félév gazdaság- politikai feladatainak végre­hajtásáról szóló beszámolót, valamint az ideológiai munka, az agitáció és információ kor­szerűsítésének feladatairól szóló tájékoztatót. A tervezett napirendek előtt azonban az előző testületi ülés óta eltelt időszakról, annak eseményei­ről és tapasztalatairól tájékoz­tatta a jelenlevőket dr. Olajos Mihály első titkár. Tájékoztatójának első részé­ben a pártalapszervezetektől kapott információk alapján, az időszak politikai közhangu­latáról rajzolt képet az előadó. Mondandójának, helyzetérté­kelésének lényege az volt, hogy az országos pártértekez­letet közvetlenül követő idő­szak bizakodó hangulatát ki­szorította a bizalmatlanság, amelyhez hozzájárult a sze­mélyi jövedelemadó egyre in­kább érződő hatása, a bekö­vetkezett áremelések, a bá­nyászok ' munkabeszüntetése. Zavart okoz Ebből az a következtetés von­ható le, hogy nem sikerült ér­telmezni a pártértekezlet ál­A táblák hitele Számtalanszor tapasztaltam, hogy egy-egy útjavításnál se­bességkorlátozó táblát raknak ki, s aztán múlik az idő, az út már majdnem újra elhasz­nálódik, de a tábla még min­dig ott áll, elhagyatva. A ku­tya se törődik már vele. Az út javítók azért, mert mit szá­mít egy ilyen tábla, nem érték! Az autósok azért, mert meg­szokták, és tudják, hogy a táb­lának nincs már semmi jelen­tősége. Az emberek nem hisznek a tábláknak sem. Tapasztaltam ezt akkor is, mikor a „Vigyá­zat! Életveszélyes permetezés” tábla mellett egy egész család igyekezett begyűjteni zöldbor­só-szükségletét, természetesen a tsz földjén. De hogyan hihetnénk a táb­lának, amikor a posta főkapu­ján tábla hirdeti: „Vasárnap nyitva; bejárat a másik ka­pun”. A másik kapunál még előzékenyebb táblák, idegen nyelven is hirdetik: „Nyitva vasárnap 8—12-ig”. Csakhogy a kapu itt is zárva! Bevallom, bosszankodtam, hogy ismét be­ugrottam egy táblának. A pos­ta esetében immár másodszor, mert tavaly is így jártam. Ak­kor is megírtam, s akkor le­vették. A hitelvesztés ilyen apró dol­gokon is múlik, R. L. Patinás gép, patinás technológia Országos Grafikai Műhely néven több mint egy lektíva dolgozik itt, s az ország bármely részén két, csekély anyagi térítés ellenében. A kőnyo mázott eszköze — az országban egyedül itt szák azt a speciális követ, amely fölé hajolnak Tamás főiskolai hallgató. Nemcsak a technológia, litográfus — jobbra — Tóth Ágota grafikus éve működik Vácott alkotóház. Négytagú kol- élő művész igénybe veheti szakmai segítségü- mtatásnak — amely a grafikusok egyik alkal- teremtettek alkalmat. Ma már nem bányász- a művészek. A kép előterében (balra) Molnár a gép is a múlt századból való. Szabó István munkáit sokszorosítja (Vimola Károly felvételei) lásfoglalását, a mindennapok jelenségei továbbra is zavaro­kat okoznak, az emberek kész válaszokat, megoldást várnak. Az alapszervezetekben, mivel nem látják a megoldás mód­ját, a párt értekezlet után megnövekvő magabiztosság lassan eltűnik ... Megértetni a célokat Ebben a testületnek, az ap­parátusnak saját felelősségét is meg kell vizsgálnia; fel kell mérnie, hogy a végrehajtás megszervezésében hol tart, hogy a pártszervezetek megta­lálták-e saját, helyi — a párt­értekezlet állásfoglalásából adódó — feladataikat. A me­gyei pártbizottság állásfoglalá­sát és a városi pártbizottság feladattervét már megismer­te a párttagság, ám a jelek arra mutatnak, hogy nem ér­tik meg mindenütt a pártbi­zottság politikai munkájának irányát, céljait. Vagyis — mint az első titkár mondta —, nem tudtuk következetesen tovább­vinni a feladattervben foglal­takat, a külső hatások erő­sebbnek bizonyultak a hangu­lat alakításában. A feladat­tervvel vállalkoztunk arra — folytatta az előadó —, hogy a szükséges változásokat elvé­gezzük, illetve indukáljuk, és ezt láthatóbbá, érzékelhetőbbé kell tennünk: politizálni kell vele az alapszervezetekben is. A feladatterv lehetőséget ad a szükséges megújulásra, de azt nem végzi el. Az elmúlt időszak jellemzője volt a nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos viták felerősödése. A pártbizottság folyamatos fi­gyelemmel kísérte az építke­zést, egyeztető és koordináló munkát végzett. A fellángoló viták halaszthatatlanná tették, hogy a testület állást foglal­jon az építkezés kérdésében. A pártbizottság támogatta a jogos igényeket, a környezet védelmét, a létesítményeknek a tájba illő kialakítását, óm a mai viták, ellenvélemények már nem a táj- és környezet- védelemre, hanem a politikai vezetés ellen irányulnak. A vita politikai tartalma az, hogy hogyan született a döntés, ki döntött és ki helyett. A vízlép­csőről folytatott vitában pozi­tívum az, hogy a kivitelezési folyamat nyilvánosságot ka­pott, s ez segíti, hogy a kör­nyezetet kímélő megoldások alakuljanak ki. A vita politi­kai útra való terelése viszont elvonja a figyelmet lényegi kérdésekről, a folyamatos, ér­demi egyeztetés gátját jelenti. Folytatni kell A pártbizottság magáévá tette azt az álláspontot is, hogy meg kell teremteni azo­kat a garanciákat, amely meg,- akadályozza, hogy ilyen hord­erejű kérdésekben a jövőben így szülessenek döntések. A demokratikus döntésekre ma már adottak a lehetőségek; a nem így hozott döntést, legyen az bármilyen jó is, a közvéle­mény nehezen fogadja el. A testület álláspontja szerint viszont ma már, az építkezés­nek ebben a fázisában, hibás és helytelen az építkezés leál­lítására vonatkozó követelés. A városvédők terve Megmenteni a ligetet! Vannak pontjai a város­nak. melyekre büszkék va­gyunk. Ezeket, mint a kár­tyában az adut, tartogatjuk, és akkor játsszuk ki, ha ven­dégeink jönnek. Már kipró­bált városnéző útjaink van­nak: kis és nagy kör. Ez utóbbihoz tartozik a liget bemutatása is. Igen — mond­juk büszkén —, áldás ez a kis zöld a városnak. Nem is tudjuk mi lenne nélküle! Nélküle? Föl se merülhet ilyesmi! — gondoljuk. Pedig már évek óta téma a meg­mentése. Miért? Rengeteg ár­talomnak és veszélynek van kitéve. Ezek egy része magát az élővilágot fenyegeti. A fo­lyamatos gondozás hiánya vagy a levegő szennyezettsége miatt fák pusztulhatnak ki, vagy a víz élővilága szenved helyrehozhatatlan károkat. De az emberi beavatkozástól is jogosan féltjük. Egy útépítés­től például. Bár útépítés egyelőre nem fe­nyeget, de a kompkikötő eset­leges áthelyezésével kapcso­latosan már szóba került va­lami hasonló. Ilyen és egyéb veszélyeket megelőzendő kez­dett foglalkozni a ligettel a Váci Városvédő és Városszé­pítő Egyesület. Nem titkolt szándékuk, hogy elérjék a vé­detté nyilvánítást. Ennek ér­dekében szerveztek szemlét környezetvédelmi szakembe­rek meghívásával augusztus 30-án. Mit láthattak? Mindenek­előtt halódó, már-már telje­sen elmocsarasodott kis mel­léktavakat. De ugyanezt érez­hették is, hiszen a rothadás­nak indult anyagoknak össze­téveszthetetlen szaguk is van. Láthattak még kényszerűség­ből kivágott beteg fákat, me­lyek vastag törzsét már üre­gesre ette a kór. — ízelítő­nek talán ennyi is elég, bár még folytathatnánk, s az oko­kat is elemezhetnénk. De ezek pontos meghatározása a szak­emberek feladata. Amennyi­ben továbblépés történik, ar­ról természetesen újra be­számolunk. D. Z. Végső búcsú Kovács Károlytól Hétfőn, szeptember 19-én délután három órakor a váci alsóvárosi temetőben vesznek végső búcsút rokonai, munka­társai, és az MHSZ tagjai Ko­vács Károlytól, a Forte-gyár 61 éves korában elhunyt nyug­díjasától. 1946 őszén ott dolgozott, az akkori Kodak Gyár újjáépí­tésén, és a későbbi Forte mun­katársa volt többféle beosz­tásban. 1948-ban a Magyar Szabadságharcos Szövetség (a későbbi MHSZ) egyik helyi alapító tagja volt, megbetege­déséig gépjárművezetésre ok­tatta a fiatalokat. A Munka Érdemrend bronz fokozata mellett ötször kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést, s az MHSZ-ben is elismerték tevékenységét. A Váci Vas­utas SE színeiben több motor­csónakversenyen ért el helye­zést Olvasóink írják A mi utcánk... Manapság, amikor világszer­te tombol a nosztalgiázás di­vatja, zsenge ifjúkorom sláge­re gyakran fülembe muzsikál: „A mi utcánk óh, be szép!" Hát, igen. a mi utcánk na­gyon szép utca, és hagyo­mányőrző, a nosztalgia hangu­latát ápoló. Egy olyan „S" ala­kú utcája városunknak, ahol megállt az idő! Mellette, kö­rülötte, közel és távol egy ilyen macskaköves utca nincs. Kerékpá/rt, autót próbára te­vő makacs burkolatával sze­rencséltet bennünket. A ke­rékpárosok csak a járdán köz­lekednek, riogatva nyugdíjast és kisdiákot, nem zavarva rendőrt és közterület-fenntar­tót! A gépjárművek is pattog­nak, mint egy crosspályán, az általuk okozott rezgések va­kolatot málasztanak, mennye­zetet repesztenek, emberi ideg- rendszert „edzenek". Ilyen kivételes utca a miénk, ilyen kivételezett pol­gárok a lakói! Hogy valóban nosztalgiából, vagy anyagi okokból ilyen a mi utcánk, az azért nem vilá­gos. Mert ugyan mi is „közfel­kiáltással” szavaztunk, mint a Mária Terézia korabeli nemes­ség: Életünket, vérünket és tehónkat, ezt teljesítjük is, a kockakő mégis rendíthetet­lenül áll a helyén. A múlt század hangulatát idéző közúti állapotot tükrö­zendő, lehetne utcánk neve méltán Múzeum utca. De ilyen már van Vácott. Apropó, el is felejtettem említeni, a mi kedves ódon utcánk Klein Károly nevét vi­seli! Brezovlch Károly Moh Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): szeptember 19-én este fél 6 és fél 8 órakor a Zsol­doskatona című olasz kaland­filmet játsszák. Főszereplője: Búd Spencer. Mikor, mi, hol? Élénkülő klubélet Szeptember 19., hétfő; 14 órától Madách-nap a művelő­dési központban, általános is­kolásoknak. — 18 órakor vi­deofilm-vetítés az ifjúsági klubban. Szeptember 20., kedd: Szí­nes műsor a Bartók Béla utca 1. számú épület alagsorában levő Diáktanyán, 14-től 18 óráig. — 17 órakor a kertba­rátok köre tagjai találkoznak a művelődési központ 8-as ter­mében. — 18 órakor évadnyi­tó a Hazafias Népfront nő­klubjában (4-es terem). — 125 éves a Nemzetközi Vöröske­reszt címmel kiállítás nyílik a művelődési központban, 18 órakor. Szeptember 21., szerda: 16 órakor a 24-es teremben Agyagvarázs címmel foglalko­zás a gyermekeknek. — 17 órakor a cukorbetegek klub­jának előadása: Szemünk be­tegségei. — 17 órakor a peda­gógusklubban Csernák Mi- hályné élménybeszámolója: Olaszországban jártunk. — 17 órakor az Űj barátok klubjá­ban beszélgetés a névnapok ünnepléséről. Szeptember 22., csütörtök: Prunkl János festőművész ki­állítása a Hincz Gyula állan­dó tárlat kamaratermében. — 16 órakor az éremgyűjtők egye­sületében Pálinkás Tivadar tart előadást Nagy-Britannia pénzei címmel. — 17 órakor a Dunakanyar Eszperantó Klubban társalgás és fordítás új folyóiratokból. Szeptember 23., péntek: Számítástechnikai termékbe­mutató a váci Technika Há­zában. — 16-tól 22 óráig fog­lalkozás az Enterprise klub­ban. Szeptember 24., szombat: Ma zárul a művelődési köz­pont emeleti galériáján az idei gyerek képzőművészeti kiállí­tás. 15 órakor a 6-os terem­ben videofilm-vetítés gyerme­keknek: A bátor lovacska. Szeptember 25., vasárnap: Asztalitenisz-mérkőzések a Szobi Szörp Kupa programja keretében. — Dunaújváros— Váci Izzó NB I-es mérkőzés idegenben. (Hetedik forduló). ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom