Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

Válasz a válaszlevélre Min múlik az igazi tekintély? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ A mezőgazdaság kilátásai Fenntartani az érdekeltséget „Tisztelt ,,-cz”/ A József Attila Gimnázium negyedik osztályos tanulói vagyunk, s a Pest Megyei Hírlap szep­tember nyolcadikén megjelent cikkéhez szeretnénk pár gon­dolatot fűzni. ön az említett cikkben in­dulatos hangnemmel beszél az elsősök „beavatásáról”, eltúl­zott tényeket sorakoztatva. Félreértések elkerüléséért, szeretnénk pontosan leírni, hogy például ebben az év­ben hogyan zajlott le ez a be­avatás: negyedikes fiúink az öltözőbe invitálták a „kicsi­ket” és józan tanácsokkal lát­ták el őket. Például, hogy zu­hanyozzanak a testnevelés óra után {ez, úgy gondoljuk, el­várható, és egészséges köve­telmény, nemcsak nekik, de az utánuk jövő osztálynak is), vagy hogy ne viselkedjenek az idősebbekkel szemtelenül, köszönjenek nekik, ne állja­nak eléjük a büfé vagy a menza előtti sorban és visel­kedjenek a lányokkal úgy, ahogyan illik. (Sajnos az il­lem terén elég hiányosak az ismereteik.) Az intelem végén diákká avattuk őket, évtize­des szokás szerint. Szó sem volt arról, hogy elgáncsol­juk, rugdossuk őket, vagy esetleg fejbe verjük egy tál­cával a menzán. Ennek már csak azért is kicsi a valószí­nűsége, hogy megtörténhetett, mert a mi menzánkon nincse­nek tálcák, hacsak nem arra az egy-kettőre gondolt, amin a poharakat kiadják. Feltételezzük, hogy nem­csak pár „nyakigláb, vigyor- gó kamasz” beszámolójából ítélt, hanem járt is az isko­lánkban (?), esetleg meg is hallgatott pár elsőst. Külön­ben hogyan lehetne megírni egy ilyen vádakkal teli, sú­lyos cikket?! De nézzük most egy pilla­natra a másik oldalt, vagy ahogyan ön mondaná, isko­lánk szenvedő alanyait, az Alsóbb évfolyamokat. Róluk ugyanis kevesebbet beszélnek. Pedig lenne mit. Például, hogy ne legyenek szemtelenek, vagy hogy ne üljenek a folyo­só közepére, így talán meg­akadályozhatnák, hogy hasra essünk bennük, de ha már megtörtént, elvárhatnánk tő­lük egy „bocsánat”-ot. És ha végignézünk a lányokon: né- hányuk vad-avantgárd smink­je, vagy nem éppen iskolába illő ruhakölteménye láttán nemcsak mi felsősök borza­dunk el, hanem minden józan gondolkodású ember. Mi nem ilyenek voltunk. Mi komolyan nagyobbnak láttuk a nagyobbakat. És a mi fiaink még beavatást sem így fog­ták fel. Pedig ők keményeb­bet kaptak. Kár volt egy pél­da alapján általánosítania. Leginkább az utolsó sorai­val nem értünk egyet. Azt ír­ja, ha meglátunk egy alsóbb évfolyamost, rögtön az jut eszünkbe, hogy jól belerúg­junk vagy elgáncsoljuk a lépcsőkön. Ha nem járt még az iskolánkban, hogy ezt a kijelentését legalább önmagá­nak bizonyítsa, mi megkí­méljük a fáradságtól azzal, hogy megmondjuk, ez nem így van. A mostani alsóbb és fel­sőbb évfolyamosok között jó viszonynak mondható kap­csolat uralkodik. Egyébként cikkét felolvastuk az elsősök­nek, akik megerősítettek min­ket abban, hogy a cikkben említett vádak alaptalanok, ön azonban a tények eltúlzásával valótlanul negatív képet fes­tett nemcsak a felsősökről, de egész iskolánkról. A gimnázium és a szakközép­iskola felsőbb évfolyamos tanulói” Kedves... De hogyan is es­sék ez a megszólítás? Levelük végére ugyanis, kedves fiúk, először azt írták, hogy „a ne­gyedikesek nevében: Szabó Andrea”, ezt aztán sűrűn át­ikszelték, s helyette írták azt, hogy „a gimnázium és szak- középiskola felsőbb évfolya­mos tanulói”. Tehát nem tu­dom, hogy kedves fiúk vagy kedves lányok — bár a cikk­ben és a levélben is, mi taga­dás, fiúkról esett szó. Akkor hát hadd válaszol­jak. Először arra, hogy bizony jártam az iskolájukban, oly­annyira, hogy négy évig diák­ja is voltam, sőt ugyané gim­názium diákja volt a monori szerkesztőségben minden mun­katársam, s azóta is előfor­dulunk olykor-olykor az alma mater falai között, bár, szó se róla, megtehetnénk sűrűb­ben is. Vannak tehát gyér is­mereteim. De erről jut eszem­be: hol írtam a cikkben azt, hogy a monori József Attila Gimnázium és Szakközépisko­la az, amiről konkrétan szó van? Nem azért mondom, de akad Monoron jó pár diák, aki középiskolás, de nem itt­hon, elsős ugyan — vagy fel­sőbb évfolyamos — de nem itt kell elszenvednie a „beavatá­sokat” és nem itt „avat be”. Ám ha már egyértelműen magukra vonatkoztatták a le­írtakat, legyenek kicsit őszin­tébbek ... A levelükben leírt „beavatás” például engem igen elragadtatott. Vannak ugye az elsősök. A negyedike­sek meg három-négy hatalmas évvel idősebbek náluk. Ennél­fogva jogukban áll, hogy ki­oktassák őket arról: zuha­nyozzanak, ne szemtelenked- jenek, köszönjenek, és gyara­pítsák hiányos ismereteiket az illem terén. Szinte hallom, ahogy az elsősök megilletődött hada kórusban kiált eme „fentről jövő” zengzet halla­tán: Igenis, kérem! Ügy te­szünk, ahogy tetszettek mon­dám! És mindent megszívlel, és nem támad kisebbrendű­ségi komplexusa, és nem érzi magát hülyegyereknek, akinek épp most kellett megtudnia, mire való a szappan ... Habár ezekkel az elsősökkel tényleg nem lehet minden rendben. Ha direkt a folyosó közepére ülnek, meg ilye­nek ... A negyedikesek, azok igen, hiszen — mint levelük­ben írják — „komolyan na­gyobbnak látták a nagyobba­kat”. Ami ugyan viszonyítás kérdése is, mert termetre ta­lán nagyobbak, de én azért már láttam negyedikest, aki meg sem közelítette egy elsős észbeli képességeit, úgyhogy ez esetben is testi erőfölényen kellett alpulnia a „tekintély­nek” — amely erőfölény gya­korlati bemutatásának emle­getésekor (hát még gyakorlá­sakor!) megint csak ott va­gyunk, ahol a part szakad. Per­sze nem ez a jellemző. Érzé­sem szerint azonban az sem jellemző, hogy az elsős szem­telen, hogy direkt a folyosó közepére ül, csak hogy hasra essenek benne, valamint hogy vad-avantgárd a sminkje, és olyan ruhákban jár, hogy bor­zadni kell tőle. Szerintem az a jellemző — jó lenne, ha ennyiben marad­nánk —, hogy vannak szélső­ségek itt is, ott is. Vannak negyedikesek, akik igenis el­gáncsolják az elsőst és fejbe­verik. És vannak elsősök, akik szemtelenek, és fogal­muk nincs az illemszabályok­ról. A többség — ahogyan le­velükben írták — normális és jó viszonyban él egymással. A múltkori cikk a szélsősége­sekről kívánt szólni, s mert az erőszak mégiscsak sötétebb dolog a könnyebben korrigál­ható szemtelenségnél — hát elsősorban: az erőszak ellen. Nem eltúlozva a tényeket, amelyek vannak, léteznek, Monoron is, máshol is. Legközelebb pedig ne ol­vassák fel a cikkeket az el­sősöknek. Tudnak ők olvas­ni. Mondják azt nekik, hogy srácok, ez meg ez volt a Mo­nori Hírlapban, nincs kedve­tek megbeszélni? Mert úgy, hogy a „nagyok” felolvastak, a „kicsik” meg rámondták az áment (hogy is mertek volna tiltakozni, hiszen még a zu­hanyozás fontosságával sin­csenek tisztában ...) — vala­hogy nem tűnik igazán de­mokratikusnak. Pedig ezt ma­guk, kedves fiúk és kedves lányok, már kedvük szerint gyakorolhatják. Remélhetőleg egyre több sikerrel és hosszú ideig. Szól ez a kívánság a szereteten és féltésen kívül önös érdekből is, mert hát reméljük: majdan a mi ja­vunkra is... Koblencz Zsuzsa Falugyűlés Szeptember 19-én — ma hétfőn este hat órakor a Rá­bai Miklós Művelődési Ház­ban rendkívüli falugyűlést tartanak Ecseren. Témája; a II. gázprogrammal kapcsola­tos kérdések. Kérik a lakosságot, akinek az I. program végrehajtásával, munkálataival észrevételük van, az is menjen el, hozzá­szólásaikkal segítsék a teljes program végrehajtásának megvalósítását. Újabb vitafórum Ismét megrendezik a gyü­lekezési és az egyesülési jog­ról szóló törvénytervezet vi­táját Monoron, a művelődé­si központban szeptember 19-én, hétfőn 17 órakor. Aki személyesen nem tud részt venni a fórumon, az írásban is elküldheti véle­ményét, javaslatát a Hazafias Népfront Monor Városi Jogú Nagyközségi Bizottságához (Monor, Kossuth L. u. 78-80.). A közelmúltban ifjúsági parlamentet tartottak a Rá­kos Mezeje Tsz-ben. Ezen a fórumon intézkedési tervet fo­gadtak el az ifjúsági törvény végrehajtásáról, amely tartal­mazza az ezzel kapcsolatos további feladatokat a terme­lőszövetkezetben. Érdemes egy kicsit tallózni az intézkedési tervben. Határozott cél, hogy a tsz- ben dolgozó fiatalokat mun­kahelyi teljesítményük, embe­ri magatartásuk alapján kell megítélni, megbecsülni. A pályakezdő fiatalok beil­leszkedésének elősegítése ér­dekében tervszerűen szüksé­ges foglalkozni velük — kü­lönösen ott, ahol több társa­dalmi ösztöndíjas van. A közvetlen munkahelyi ve­zetők feladata, hogy a fiata­lok több munkaterületet meg­ismerjenek. A helyi sajátos­ságok figyelembevételével vá­lasszák ki azokat a lehetősé­geket — munkahelyi tanács­kozás, csoportos vagy egyéni beszélgetés stb. —, amelye­Már korábban terveztük a találkozást Gyovai Pállal, a Pest Megyei Teszöv titká­rával. A napokban sikerült beszélgetni vele. Nyereség nélkül? — Van-e félnivalója a ter­vezett elvonások miatt? — kérdeztük. — Van. Ugyanis a jövő év­ben 23 milliárd forint állami támogatás megvonásával lehet számolni a mezőgazdaságban, az új szabályozók szerint. S kemény kötélhúzás lesz azon, hogy ebből az összegből meny­nyi jusson a fogyasztókra és mennyi a mezőgazdaságra. Ha e teherből nagyon magas lesz a termelői hányad, akkor ka­tasztrofális helyzetbe kerül­hetnek gazdaságok. Ugyanis az egész téeszkör nyeresége, az állami gazdaságokkal együtt éppen 23 milliárd forintnyi lesz. Tehát, ha minden támo­gatást megvonnának, akkor nyereség sem képződné, s a téeszek így nem emelhetnék az értékesítési árat sem, hogy továbbhárítsák a terheket, ha megszűnne a fehérje, a műtrá­gya előállítására a támogatás, akkor azt követné egy legalább 25 százalékos áremelés a tej, a hús értékesítésénél. S mert a húsra kilónként körülbelül 70 forint a dotáció, fönnáll a veszélye annak, hogy a terme­lők nem tudnak majd expor­tálni. — Nyilván nem minden ál- lamú támogatás szűnik meg ... — Az alacsony aranykorona­értékű földekkel bíró terme­lőszövetkezetek eddigi támo­gatása megmarad. A nyere­ségadó vagy a vállalkozási adó lesz 50 százalékos. A klasszikus mezőgazdasági te­vékenységre 20 százalékos adó- kedvezményt kapnak a gaz­dasagok, s még néhány terü­leten számíthatunk támoga­tásra. — Napjainkban hol állnak a rangsorban Pest megye ter­melőszövetkezetei, állami gazdaságai? — Itt a megyében még elég jó a helyzet. A hetvenöt me­zőgazdasági üzem közül tíz gyengélkedik. Vannak veszte­séges ágazatok is. De veszte­séges téesz nincs a megyében, ám az országban több mint 200 ilyen van, ezek akut prob­ken keresztül tájékozódhat­nak a tsz szervezeti felépíté­séről, jogaikról és kötelezett­ségeikről. A vezetőség évenként egy alkalommal tájékoztatást kér a közös gazdaság ifjúsági fe­lelősétől a fiatalok helyzeté­ről. Fontos teendő a tovább­képzés és átképzés folyama­tos szervezése, a szakképzet- lenek betanítása. A továbbtanulási szándékot ezután is kiemelten támogatják a Rákos Mezeje vezetői. Törekednek majd — a le­hetőségek arányában — a fia­talok lakásépítésének támo­gatására, házhelyeket adnak, ha erre alkalmas földrészletet találnak. Ugyancsak a szociális-jóléti munkát minősíti majd, hqgy bővítik az olcsó üdülési lehe­tőségeket. A belföldi üdülése­ken kívül hamarosan lehető­ségük lesz a fiataloknak (is) jugoszláviai tengerparti nya­ralásra. —ér lémát jelentenek a jövőben is. Néhányat valószínűleg fel kell majd számolni. De arra is van­nak már elképzelések, hogy ezek a gyengén működő ter­melőszövetkezetek más szer­vezeti formában tevékeny­kednének tovább, például szakszövetkezetként. így is meg lehet kísérelni az anya­gi érdekeltség fenntartását ott, ahol nem megy a nagyüzemi termelés. Bizonylati fegyelem — Végül is ki fizet a vesz­teségekért? Egyáltalán fele­lősségre vonhatók a vezetők, ha hibájukból keletkezett a veszteség? — Az a tapasztalatom, hogy amikor a vezető emberek vá­lasztásáról, indításáról van szó, akkor viszonylag jól mű­ködnek a demokratikus fóru­mok. Ám, ha kiderül, hogy a vezető kiválasztásakor még­sem voltak eléggé körültekin­tőek, ugyanezen demokrati­kus fórumok gyengének bizo­nyulnak; amikor a visszahí­vásról, számonkérésről lenne szó! Elég gyakori, hogy ezek a termelőszövetkezeti fórumok kívülről várják a segítséget, a rendcsinálást. A „külsők” pe­dig azt mondják, hogy az ilyen Sokáig nem hallattak ma­gukról a Gyömrői Sportegye­sület férfi és ifjúsági sakko­zói. Nincs ebben semmi külö­nös, hiszen a nyár amolyan holt szezon a fekete-fehér bá­buk kedvelőinek. Am ahogy közeledik az ősz, egyre több­ször rendeznek különféle ver­senyeket, a bajnokságok is folytatódnak. A gyomrot felnőtt sakkozók közül ezúttal Pálinkás János vett részt az alkotmánynapi Gázláng Kupán — Hajdúszo­boszlón. Sikeresen szerepeit, mert sikerült növelnie Élő­pontjait. A szomszédban Mag­lódon az ISG járműgyára szer­vezésében rendeztek alkot­mánynapi villámsakkversenyt. Jakab András az első, Nagy- szegi Tamás a második he­lyet szerezte meg. A fővárosban a Steindl Im­re utcában folytatódott a me­gyei ifjúsági sakkcsapat-baj­nokság. A négytagú gyömrői iíigárda az első két akadályt sikeresen vette. Eredmények: Főt 11—Gyömrő 0-4, Gyöm- rö—Isaszeg 3-1. Jakab And­rás, Kovács Richárd és Nagy- szegi Tamás 2-2 pontot szer­zett, Fábián Tamás mérlege egy győzelem, egy vereség. (A hét végén újabb két fordulón jutottak túl a gyömrőiek, ezek eredményeiről, lapzártáig még nem kaptunk jelentést.) A gyömrői fiatalok célja a do­bogós — harmadik — hely megszerzése. i A felnőttegyüttes a megyei I/B csapatbajnokságban sze­repel. A táblázat állása az őszi folytatás előtt a követke­ző: 1. Dunavarsányi Petőfi II. (43 pont), 2-3. Göd és Gyöm­rő (38-38 pont). Ügy tűnik, a dunavarsányiaktól már nem lehet elvenni az első helyet Ezen nem kell csodálkozni, hi­szen I. csapatuk jól szerepel az NB Il-es bajnokságban is. Annál nagyobb harc várható a 2. és 3. helyért. Erre a gö­dieken és gyömrőieken kívül a szentendreiek pályáznak még eséllyel. Mindenesetre a gyömrői fér­fiak őszi sorsolása eléggé ked­vezőtlen, hiszen háromszor idegenben kell asztalhoz ül­problémákat belülről kell ren­dezni. Aztán a legvégén na­gyon sok változat szerint más­más fizeti a veszteséget: be­léphet a Teszöv, a KTÁ, vagy az összes termelőszövetkezet kaihatmaradványainak terhé­re írjuk le a rossz munka miatt összegyűlt veszteséget. Máskor maga a termelőszövet­kezet fizeti a veszteséget, vagyis a tagság, az egyes ága­zatokban. A dolog úgy bonyo­lódik, hogy néhány ember vil­lát épít magának, meggazda­godik, s a veszteséges gazdál­kodásból származó megráz­kódtatást mégis túléli. Ugyan­is az igazságszolgáltatás előtt nem felelnek mert helyen­ként s esetenként gyenge a bi­zonylati fegyelem is. Az ilyen ügyekben sem az ország ille­tékesei, sem a helyi közösség nem képes igazán hatékonyan fellépni. Olyan rendszert kel­lene kialakítani, ami eleve megelőzné az ilyen ellentmon­dásos helyzetek kialakulását. Megfelelő rendszer E rendszer szerint jobban utol lehetne érni a közvetlen felelősöket, s nagyjából a kár­térítés mértékét is meg lehet­ne állapítani. A. L. A. niük, s csak kétszer mérkőz­nek otthonukban. Az őszi me­netrend: szeptember 25.: Rác­keve (idegenben), október 9.: Dunavarsány II. (otthon) ok­tóber 23.: Váci Izzó (idegen­ben), november 13.: Göd (ott­hon), november 20.: Nagykáta (idegenjoen). Folytatódnak a heti edzé­sek. A szakosztály vezetői minden szombaton 17 órától 20 óráig várják a sakkbaráto- kat Gyomron, a Fábián-féle teázóban. (Gyömrői Tompa Mihály utca 22.). Számítanak új jelentkezőkre is, elsősor­ban fiatalok jelentkezését vár­ják. G. J. Labdarúgás Győzelmek Az üllői öregfiúk labdarúgó- csapata a legutóbbi forduló­ban Dunavarsányt fogadta, s a jó iramú színvonalas küzde­lemben 2-0 arányban győzött. A nézők jól szórakoztak, mert bár a vendégek többet támad­tak, a hazaiak lőtték a gólo­kat. A mezőny legjobbjának Gudra Gábor bizonyult, de a többiek is mindent megtettek a siker érdekében. Gyömrőre a Horány együt­tese nem érkezett meg. Jó lenne, ha végre bejelentené ez a csapat, hogy visszalép a baj­nokságtól, mert eddig egyetlen mérkőzésére sem utazott el. Ma délután újabb fordulót játszanak a bajnokságban, az üllőiek és gyömrőiek egyaránt idegenben lépnek pályára. Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzés: Monori-er­dő—Űri 2-1 (0-0), Monori-er- dő, 200 néző, vezette: Szuda. Zuhogó esőben, második fél­időbeli teljesítménye alapján megérdemelten nyertek a ha­zaiak. s jutottak a megyei MNK-selejtezőbe. Gól: Maczkó (11-esből), Gáspár Gy., illetve Richter. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Termetes káposztafejek Javában szedik a vecsési káposztát, amely idén minden eddi­gi termésátlagot felülmúlt. A szorgos munka és a rendszeres öntözés eredményeként 0-8 kilós fejeket szüretel — felvételün­kön — a Mátyás család (Vimola Károly felvétele) Ifjúsági parlament után Segítik a beilleszkedést Sakkéfet Gyomron Útban a dobogó felé?

Next

/
Oldalképek
Tartalom