Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
4 1988. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Új gépsoron A Petnü zsámbéki gyáregysége az NSZK-beli Battenfeld cégtől a granulálható PCV habosítására alkalmas gépsort vett. Képünkön az új gépsor összeszerelése látható. (Erdősi Ágnes felvétele) Szépítő tapasztalatok Mit takar az aranymedália? Az Országos Szépítő Egyesületek Szövetségének szervezésében tapasztalatcserén vettek részt a Börzsöny baráti kör és a Budakeszi Szépítő Egyesület képviselői, két csoportban, július közepén, illetve augusztus végén. Ez utóbbinak tagja volt Budakeszi nagyközség tanácselnöke is. A magyarok Westernholz- ban, az aranymedáliával kitüntetett településen vendégeskedtek. Mint az elismerés is tanúsítja, a tartomány legszebb falujában nézhettek körül a meghívottak. A látogatás sok-sok élményt és tapasztalatot — település- szerkezet, közigazgatás, faluszépítő munka területén — nyújtott. Ez utóbbiak annál is inkább hasznosíthatók Buda- I keszin, mivel Westernholz is hasonló adottságokkal rendelkezik. A háromezer lakosú, tíz településből álló faluban nagyszerűen kihasználják a természeti adottságokból adódó lehetőségeket, fokozatosan bővítik idegenforgalmi és kereskedelmi tevékenységüket. E területen, a falusi turizmus, a családos üdülés elterjesztésében van még tennivaló Budakeszin is. A nyugatnémet falu képviselői a közeljövőben viszonozzák a látogatást, ők is családoknál — egykori vendégeiknél — kapnak szállást és ellátást. Ugyancsak a Német Szövetségi Köztársaságból várnak vendégeket októberben Budakeszire. E látogatás célja, hogy Nekarshulm és Budakeszi között testvérvárosi kapcsolat létesüljön. Taksonyban mozdul az állóvíz Egyelőre még futja a pénzükből Tagadhatatlanok a változások, tgy summázhatnánk röviden a Taksonyi Nagyközségi Tanács munkájában és a község életében az utóbbi időben történteket. A változtatást a megyei tanács egyik korábbi, a községben végzett vizsgálata is sürgette. Taksonyban \ tanácsi intézményekben létszámcsökkentést, az apparátuson belül uj csoportszervezet kialakítását tervezik, s munkájukat rövidesen számítógép is segíti. Remélhetőleg a község jelenlegi vb-titkára — fiatal ember, január óta látja ei a feladatokat — hosszabb ideig marad, mint elődei. Talán ez utóbbiakkal is magyarázható Nyeste István tanácselnök optimizmusa, amely beszélgetésünk elején — a tanácsi gazdálkodás országos gondjainak.ismeretében — túlzottnak tűnt. Hiszen mind több helyen szükségessé válik az eddigi elképzelések, tervek újragondolása, sorolása, az adottságok-jobb kihasználásáV'Mihr den településié érvényes, ha talpon akar maradni; keresnie kell a gazdaságosabb életvitel lehetőségeit. Taksonyban másképpen lenne? Kinek olcsó, kinek drága A tanácselnök szerint szerencsés helyzetben vannak, egyelőre nem érzik az anyagiak szorítását, bár lehet, hogy már nem sokáig. — Az utóbbi két-három évben telkeket parcelláztunk, az idén hetvenet, jövőre újabb harmincat kívánunk juttatni a fészekrakóknak. A Duna partján ikerbeépítésre alkalmas hétvégi telkeket is értékesítettünk, így mintegy harminc, 200 négyszögöles telek talált gazdára. Ez a parcellázásra kijelölt terület kétharmada. — Lehet, hogy túl drágán adták és ezért nem keltek el? — Nem hiszem, mivel 1600 forintért adtuk négyszögölét. Kiskunlacházán például 3000 forintot is kértek. Mivel a földet a dunavarsányi termelő- szövetkezettől térítésmentesen kaptuk, ők a terület egyhar- madára vevőkijelölési jogot kaptak, mellyel eddig nem éltek. Miután a bevételre szükségünk van, hiszen a parcellázáshoz 14 millió forint hitelt vettünk fel, kénytelenek leszünk megsürgetni a termelőszövetkezetet. — A főútról letérve hamar elfogy a gyalogosok talpa alól a szilárd út... — Valóban, e tekintetben nem túl kedvező a kép. Tanácsi pénzből az utóbbi nyolc évben egyetlen méter járda sem épült. Az idén félmillió forintot terveztünk járdaépítésre. ami szintén nem sok. E 'Hónapban kezdjük a munkát a Lenin úton, ám a rendelkezésünkre álló pénz az út felére lesz elegendő, pedig részben társadalmi munkában készül. Ennél sikeresebb kezdeményezésnek bizonyult a kavicsolt utak építése, az elkészült mintegy háromszáz méter 600 ezer forintba került. — Mennyi a tanács éves, fejlesztésre fordítható pénze, s az mire elegendő? — Az idén hatmillió forintot fordíthatunk fejlesztésre, de a földterület termelésből való kivonásáért hárommillió forintot kellett fizetniük. így a maradékból gazdálkodunk. Üj kerítést építtettünk a labdarúgó- pálya köré, ez félmillióba került. Bővítettük a villanyhálózatot, a korábbi saját fúrású, ivóvizet adó kút mellé újabbat tervezünk. A kiviteli tervek most készülnek 80 ezer forintért. Ez is az idei költség- vetésünket terheli. Megfúrják a kutat A honvédségtől ígéretet kaptunk, ha a tervek elkészülnek, megfúrják a kutat. A gázvezeték-hálózat kiépítése Dunavar- sány, Bugyi, Kiskunlacháza, és Taksony közösen készíttetett tanulmánytervet. A községben most mérjük fel az igényeket. A gáz bevezetése körülbelül 30—40 ezer forinttal terheli a háztartásokat. E mellett a postával közösen a telefonhálózat bővítésére is készülünk. Sajót forrásból egymillió forintot fordítunk erre. így jövőre kilencvenről négyszázra emelkedhet az előfizetők száma. Eddig kétszáz új telefonigénylő jelentkezect, vállalva a 30 ezer forintos belépési díjat. Sokat várnak a Petőfitől Többéves együttműködési szerződésünk van a dunavarsányi Petőfi Tsz helyi üzemével, ennek legjelentősebb pontja, hogy öt év alatt a tsz-től — térítés nélkül — földterületet veszünk át. Ennek értéke eléri a 10 millió forintot. Reméljük, a gáz- és telefonhálózat kiépítésénél is számíthatunk a gazdaság segítségére — mondta a tanács elnöke. Ügy látszik, valami megmozdult, elkezdődött Taksonyban. Reméljük, a folytatás sem marad el... Uhrin Edit Budakalászon másként vélekednek A vezetést később korszerűsítik Negyedszázaddal ezelőtt bizonyára kevesen gondolták, hogy a két fonó- és három szövőgyár egyesüléséből létrehozott cég, a budakalászi központú Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat hazánk egyik legjelentősebb textilipari vállalatává nő. Akkoriban, 1963 tavaszán az érintettek nem túlzottan lelkesedtek az egyesülés gondolatáért, az önállóság elvesztéséért. még akkor sem, ha az elmaradott, korszerűtlen állapotok felszámolásának ígéretét hordozta is magában az elhatározás. Az idő azonban nem igazolta az akkori döntés ellenzőinek álláspontját. Még akkor sem. ha most a gyári önállóság növelésének kérdése, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat szervezetének korszerűsítése is napirendre került. Az elmúlt 25 év alatt ugyanis gyökeresen változott a helyzet a textilipar e dinamikusan fejlődő ágában. Az egykori 860 millió termelési értékkel szemben ma méltóbb, mint 3 milliárdnyi terméket produkál a vállalat immár 3 gyárból, s mintegy 5000 főből álló kollektívája. Csak az alap veit kellemúlt Talán említeni sem ne, a negyedszázadnyi idézése mégis megkívánja, hogy utaljunk rá: a fejlődés elképzelhetetlen lett volna a gyárak rekonstrukciója, a hetvenes évek közepén megkezdett fonodái, szövődéi korszerűsítések nélkül. Ennek eredményeként mondhatják manapság a lenfonósok, hogy a hajdani 600 milliós állóeszköz-állománnyal szemben ma már milliárdos nagyságrendben határozhatják meg gépeik, berendezéseik értékét. Mindez természetesen csak az alapját teremtette meg annak, hogy a Buda-Flax előrelépjen. A számok nem bűvölték el úgy őket, hogy ne vegyék észre; a mennyiségi növekedésnek is vannak határai, s fejlődni csak úgy tudnak tovább, ha alkalmazkodnak a piac mind gyorsabban változó igényeihez. Kétségtelen, hogy e felismerésig hazai vállalataink jelentős része eljutott. A termékszerkezet-váltás, a magasabb feldolgozottsági fokú termékek iránti igény, a gazdaságtalan termelés megszüntetésének szándéka szinte valamennyiüknél a talpon maradás egyetlen lehetőségeként vetődött fel. A teljes átalakulásig azonban — legalábbis Sokat tettek Törökbálintért Megőrzik emléküket Egy évvel ezelőtt alakult | meg a faluszépítő egyesület Törökbálinton, mintegy hetven érdeklődő részvételével. Ma száznegyven tagja van az egyesületnek, s egyre többet hallatva magukról, önállóan tevékenykednek környezetük szebbé tétele érdekében. Legutóbb a Szent István-szobor felújítását és környezetének rendbetételét vállalták, az elvégzett társadalmi munka értéke meghaladja az egymillió forintot. Még alig múlt el az ünnep, máris egy újabb feladatra vállalkoztak a szépítő egyesület tagjai. A község jeles személyiségeinek kívánnak emléket állítani, hogy nevüket utcák és terek is megőrizzék az utókor számára. Így teret neveztek el dr. Grimm Ferenc orvosról, aki ingyen gyógyította a rászorulókat és Zimán- di Ignác plébánosról, aki elsőként szervezte meg a gyermekintézményeket a községben. Ősi mesterség mestere Farkas Ferenc szentendrei bognár csaknem negyven éve űzi ezt a szép, de nem könnyű ősi mesterséget. A majdnem négy évtized alatt számtalan díszes-míves hintót és kereket készített, illetve javított meg. Hogy hányat, már maga sem tudja. Manapság, az autócsodák világában a szép hintókról szó sem lehet. Kerekekre sincs már igény. Farkas Ferenc ily módon most már asztalosmunkával keresi a kenyerét. Mint a fenti kép is igazolja, a hintó abszolút pontos tervrajz alapján készül. Lenti felvételünkön: így formálódik a kerék a mester keze alatt. egyelőre — kevesen jutottak el. E kevesek között találni most a budakalászi vállalatot is. Szinte naponta lehetne hírt adni újításaikról, a termékszerkezet-váltás eredményeiről — akár a finomlenprog- ram, akár a profilidegennek is nevezhető, műszaki termékek gyártása kapcsán. Gondolhatnánk, ilyen körülmények között a sikervállalatként emlegetett Buda-Flax- nál ezek után nincs más tennivaló, csak élni kell a negyedszázad alatt megteremtett lehetőségekkel. A vállalat vezetői viszont másként vélekednek. Nem egyedül keresték Az ok elsősorban a folyamatosan csökkenő nyereség, amely főképp a növekvő költségvetési elvonások következménye. Ezek után tehát nem lehet csodálkozni azon, hogy a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál ismét keresni kezdték a fejlődés felé vezető utat, amelyet szervezetkorszerűsítésként emleget a Buda-Flax kollektívája. Most jutottak el ugyanis arra a szintre, hogy a fejlődés korlátjának érzik a jó néhány helyen 15—20 éve változatlan, megcsontosodott szervezeti felépítést, s a vállalat működésének új lehetőségeit kutatják. Természetesen nem egyedül, hiszen a mai körülmények között ez nem járna sok sikerrel. A segítség a Pénzügykutató Részvénytársaságtól érkezett, amelynek munkatársait kérték fel arra, dolgozzanak ki variációkat a vállalat működési formájának módozataira. Az eredmény: október 1-jé- vel a nagyvállalat egy része részvénytársasággá, más egységei korlátolt felelősségű társasággá alakulnak át. A vátozás révén az évtizedes múltra visszatekintő Budakalászi Rostlentermelési Rendszer például a kft.-ként működő kereskedelmi egység leányvállalata lesz, míg a részvénytársasággá alakuló egységekkel szemben a vezérigazgatóság — egyelőre — állam- igazgatási irányítás alatt álló vállalat marad. Később, a születőben lévő vállalkozási törvény érvénybe lépése után azonban maga is részvénytársasággá alakul. A cél tehát az eredményesség, a Buda-Flax eddigi sikereinek túlszárnyalása. A döntéshozók ugyanis azt várják, hogy az átalakulás révén a jövőben vállalati vagyonuk valódi értékítélet szerint mérettetik meg, s hogy a szétváló tulajdonosi és működtető funkciók hatására megnövekedett jogkörükkel, felelősségükkel élve, a nagyobb önállóságot kihasználva, gyáregységeink a korábbiaknál még nagyobb hasznot hajtsanak majd. Többen figyelik majd Mindaz, hogy az elképzelésekből mi válik valóra, természetesen csak hosszú idő után lesz mérhető. Az azonban már ma is bizonyos, hogy a gyakorta megyénk egyik legsikeresebb vállalataként számon tartott Buda-Flaxra az elkövetkező hetektől a korábbinál jóval szélesebb körben figyelnek majd. P. Zs. Karbantartás Szigetszentmiklóson Kezdődhet a távfűtés Alig egy hónappal a fűtési idény kezdete előtt, a hőközpontok dolgozói elmondhatják, hogy felkészültek a télre, bár ez a kijelentés az utóbbi években olyan helyeken is elhangzott, ahol a tél később, „enyhe formábart is” okozott nehézségeket. Szigetszentmiklóson az építőipari és költségvetési üzemhez tartozó hőközpontban az elmúlt héten fejezték be a nyári karbantartást. Így már egy hete a hozzájuk tartozó mintegy 1000 lakásban, a köz- intézményekben ismét van meleg víz. Mint Nyercsán János fűtőművezető elmondta, hosszú idő óta ez volt az első olyan esztendő, amikor nem volt gondjuk az anyagellátással — folyamatos, előrelátó beszerzések eredményeként —, így viszonylag zavartalanul végezhették munkájukat. De az elkövetkező hetek, hónapok nem lesznek köny- nyűek. Az egész lakótelepen FÉG sprirec típusú hőcserélőket üzemeltetnek, s ezek gyártását a Fegyver- és Gázkészülékgyár beszüntette. Gyártmányuk nagy előnye volt, hogy kis helyet igényeltek és nagy teljesítményt nyújtottak. Hasonló hőcserélőt helyettesítő termék nem kapható, mi lesz tehát, ha a régiek elromlanák? Komoly gondot jelent az üzemvezetőnek, az anyagbeszerzőknek, hogy apró alkatrészek hiányoznak, így fordulhat elő, hogy 5 ezer forintot kell kiadni egy olyan részegységért, amelyből kiszerelhetik az égen-földön sem kapható alkatrészeket. Holott ez utóbbiak alig pár száz forintba kerülnének, ha lennének. A távolabbi tervek között szerepel a hőközpont számító- gépes vezérlése, melynek nyomán a jelenlegi három óránkénti ellenőrzés helyett, óránként ellenőriznék a kinti hőmérsékletet, s a kezelő maga módosíthatná a programot. A lakások hőmérséklete így mindig megfelelne a kinti hőmérsékletnek. A termometri- kus berendezés elkészítéséhez kivitelező lenne, költsége 1 millió 500 ezer forint, ami viszont hiányzik. Bár ez az ösz- szeg valószínűleg rövid időn belül megtérülne. U. E. Valutabeváltás Éjjel és nappal Az IBUSZ Nógrád megyei irodája pénzváltó berendezések beállításával megoldotta a megye mindhárom határátkelő állomásán a kötelező koronaváltás norjstop lebonyolítását. Az e határátkelő állomásokra érkező utasoknak sokszor okozott gondot, hogy a valutabeváltó helyek már délutántól zárva vannak. A most bevezetett éjjel-nappali szolgálat lehetővé teszi, hogy a nem tervezett, váratlan, sürgős családi jellegű, netán üzleti útra indulók a határon bármikor megvásárolhassák a továbbutazáshoz szükséges koronaösszeget. Az IBUSZ kezdeményezésének már kezdetben nagy a sikere, igen sokan igénybe veszik, ezért szóba került, hogy az új szolgáltatást a jövőben esetleg kiterjesztik más idegen pénznemek beváltására is.
