Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

Pest »uäg holet PBOlETÁBJflí, EGYESÜLJETEK! MA >S¥f , täw'-Y'Lr V& * KL MSZMP PEST MEGYEI BIZÖfTSÉGK ÉS A MEGYEI TIM4US LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Ára. l,UO forint Növekedhet az ország tüdeje Sok pénzt fektetnek a fába 1988. SZEPTEMBK^45.5 Í^TÖR|jj)K S Az idén mintegy nyolcezer hektárra telepítenek erdőt, mindenekelőtt olyan részekre, amelyek mezőgazdasági műve­lésre nem alkalmasak. Elsősorban a lakott területek közelében telepítenek; ily módon a városokhoz közelebb hozzák a ter­mészetet és javítják a települések levegőjét, valamint növelik a hazai faellátást. Mindenekelőtt az ökológiai­lag megfelelő fafajták kapnak bizalmat, egyebek között az ártereken is, amelyeknek be­telepítésére a korábbi idő­szakban a kívánatosnál keve­sebb gondot fordítottak. Az erdészetekben megkez­dődött az idei erdősítésektől immár független, későbbi er­dőtelepítési program megala­pozása. A kormány, által jóvá­hagyott előirányzat szerint 1991—2000 között 150 ezer hektárra kerül új erdő. A csemeték neveléséhez már hozzáláttak, és részletesen azt is felmérték, milyen területek lesznek a színhelyei ennek a programnak. A MÉM tapasztalatai szerint a mezőgazdasági nagyüzemek érdeklődése a telepítések iránt jelentősen megnőtt. Értéktele­nebb földjeiket igyekeznek fa­termeléssel hasznosítani, ettől remélve a megfelelő jövedel­mezőséget. Az igény olyan mértékű, hogy nincs kizárva az sem; az előirányzatot je­lentősen túlszárnyalják majd. Ez azt jelentené, hogy 2000- ben az ország területének 20 százalékát borítják majd er­dők, és nem sokkal ezután el­érhetnék a 22—24 százalékos részarányt, ami az optimális értéket jelentené. A Pest megyei nagyüzemek körében is meglehetősen nagy az érdeklődés az erdőtelepí­tések iránt. Mint Bágyi János­tól. a megyei tanács főelőadó­jától megtudtuk, az idén a termelőszövetkezetek a terv szerint mintegy 520 hektáron ültetnek csemetéket. Ennél nagyobb arányú az erdőfel­újítás, amely az idén megha­ladja a 900 hektárt. Az or­szágos programhoz kapcsolód­va egyébként a Budapesti Er­dőfelügyelőség is elkészített egy felmérést. Az adatok ösz- szegzéséből kiderült, hogy az ezredfordulóig a termelőszö­vetkezetek mintegy 9 ezer, az állami gazdaságok pedig csak­nem 2 ezer hektárnyi új er­dőt akarnak telepíteni. Ám ha figyelembe vesszük a talaj- védelem szempontjait is, ak­Elegendő vetőmag a gazdaságoknak Nemesített fajták előnyben Pest megyében a szövetke­zetek és állami gazdaságok is javában készülnek a jövő évi kenyérnek való vetésére. Ez a munka gondos talajelőkészí­tést és természetesen jó minő­ségű vetőmagokat igényel. Ez utóbbiakból színvonalasnak tűnik a kínálat. Igaz, néhány legújabb minősített gabona­fajta vetőmagja már elfogyott, de búzából a készlet 50 szá­zalékkal haladja meg a gaz­daságok igényeit, rozsból még több mint 60 százalék áll ren­delkezésükre. Jelentősek a készletek őszi árpából is. Hírlik, hogy az üzemek ta­karékossági megfontolásból növelik saját vetőmag-kapaci­tásukat és ugyanakkor csök­kentik a fémzárolt vásárlásai­kat. Ezzel a megoldással a szakemberek jó része nem ért egyet, ugyanis a rossz vető­mag-szaporítás gátja lehet az adott fajta köztermesztésben való gyors elterjesztésének. Nem beszélve arról, hogy rontja bizonyos fajták bioló­giai értékét. Idén már többször elhang­zott, hogy rekord gabonater­mést takaríthattak be a me­gye több szövetkezetében, il­letve gazdaságában. Egy ked­vező őszi időszak, az elvetett magok számára elengedhetet­len mennyiségű csapadék, s egy a tavalyihoz hasonlóan enyhe tél növelheti az esé­lyeket egy újabb sikeres esz­tendő zárásához. Földgázzal fűt. A hazai gáz- és olajégőgyár- tás úttörője, a Pest Megyei Gépgyár az idén újabb kor­szerű tüzeléstechnikai berendezés sorozatgyártását kezdte meg. Az ÁGK elnevezésű automatikus üzemű gázkazán három tí­pusa családi házak gazdaságos és környezetkímélő fűtésére al­kalmas. Szeptemberben például 130-at készítenek a hosszú élettartamú öntöttvas hőcserélős kazánokból. Somogyi Attila, Nagy Gábor és Czvick Márton az új fűtőalkalmatosságokat sze­relik össze a szigethalmi gyárban. (Hancsovszki János felvétele) kor az újonnan fásított terü­letek nagysága elérheti a 20 ezer hektárt. Ennek nagy ré­szén akác, nemesnyár és fe­nyők díszlenek majd. Reformpárti esték A Reformpárti esték ren­dezvénysorozata a lakáspoliti­ka időszerű kérdéseinek meg­vitatásával folytatódott szer­dán. Az érdeklődő fiatalok kérdéseire Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Fővárosi Tanács elnöke, Somogyi László épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter és Jendrolovics Pál, az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal főosztályvezetője vála­szolt. Samir Budapesten Jichak Samir Izrael Állam miniszterelnöke magánlátoga­tásra szerdán Budapestre ér­kezett. V*! Gráz Robi ítilne „Mindenki megérti a prob­ftirnif xenene # lémánkat, irreálisan ala­SSSSKtSCIÓSfOt IS csonynak tartja a 20—46 fo­rintos órabért, s már-már embertelennek azt a túlmun­kát, amit azért kell végezniük pékeinknek, hogy az el­látás ne hagyjon kívánnivalót maga után. Az egyetér­tés tehát tökéletes. Csak éppen az intézkedés késlekedik. Pedig a pattanásig feszült helyzetben a kerepestar- csaiak nem külső'támogatásért kilincselnek. Pusztán azt szeretnék elérni, hogy saját pénzüket úgy használhassák fel, ahogy az a vállalatuknál a legcélszerűbb lenne.” (3. OLDAL) RfffiIS 3ai- Alit a tetején a , . » - .. . garabonciás deák talpig fe­meseSm SSliZ kelében! A következő pil­lanatban megsergette maga körül palástját, és már sis­teregtek is a villámok, szakadt az eső, kopogott a jég. Ijedtükben a lovak óriási vágtába kezdtek. A nép, át­ázva ugyan, de igen rövid idő alatt elérte a templomot.” (5. OLDAL) itöwStfífQcifGSn Sokan támadtak minket atest- * súly kegyetlen maximálása miatt, If#G*SCT®Fr pedig egyértelmű, hogy ezt a sport­ágat nem lehet akármekkora fenékkel csinálni. Gyakor­latonként 10-12 ugrás; egyáltalán nem mindegy, milyen is ezeknek az íve. Nórinak nincs gondja, csak azon szur­kolunk, lehetőleg ne rontson.”. (7. OLDAL) Magyar—szovjet kooperá­cióban is gyártják ezután a népszerű Robi kistraktorokat. A veszprémi „Robix” vállalat a grúz „Szuper—610” kistrak- torhoz szállít motorokat, a grúz gyár pedig cserébe ki­segítő egységeket, ekéket, ka-' pát szállít a Robihoz. Szovjet—amerikai atomrobbantás Fiszkéstetőn is mérték Az MTA Geodéziai és Geo­fizikai Kutatóintézetének geo­fizikusai a piszkéstetői föld­rengésjelző obszervatóriumban észlelték a szerda reggel, ma­gyar idő szerint 6 órakor, a szovjetunióbeli szemipala- tyinszki kísérleti területen végrehajtott közös szovjet— amerikai föld alatti atomrob­bantást. A nukleáris kísérletet Magyarországtól mintegy 5 ezer kilométer távolságban hajtották végre, s ennek rez­gései 7 perc 19 másodperc alatt érkeztek a Piszkéstetőn felállított obszervatóriumba. A magyar geofozikusok — hasonlóan más országok szak­embereihez — azért ellenőrzik saját méréseik alapján a rob­bantás nagyságát, hogy bebi­zonyosodjon; mérhetök-e nukleáris kísérletek a föld' különböző pontjain. A világ földrengésjelző obszervatóriu­mai most második alkalommal végeztek egy időben mérése­ket a genfi leszerelési értekez­let szeizmológiai csoportjának megbízásából. A szerda reggeli robbantás mérési adatait a szakemberek világszerte feldolgozzák. Az egyes országok észlelési ada­tait a genfi leszerelési érte­kezlet atomkísérleti megfigye­lésével foglalkozó szeizmológus szakértői csoportjának — az ausztráliai Canberrában széke­lő — nemzetközi adatközpont­ja gyűjti össze. A kísérletek eredményéről a későbbiekben részletes tanulmányt készíte­nék, s tesznek közzé. Rendkívül vonzó Szentendre Vízitaxik futnak a Dunán Vízitaxi ring a Dunán. A vállalkozásnak és látványnak egyaránt figyelemre méltó szol­gáltatás a Dunatúra Gazdasági Társaságé. Az idén második éve, hogy működik, s április 15-tol október közepéig áll az igénylők rendelkezésére. A Pe- tőfi-téri hajókikötőből tehet­nek vele utasai kötetlen és szervezett túrákat. Markos Gábor, a Dunatúra GT diszpécsere elmondta, hogy az elmúlt évük gyengén si­került. Tanulóesztendőnek szánták, s talán az volt a legnagyobb baj, hogy igazából nem bíztak vállalkozásuk si­kerében. Gyenge volt a rek­lámjuk is. Idén nagy a változás, a ta­valyinak négyszerese a for­galmuk. Átlagosan 10-12 piló­tájuk van. Jószerivel olyan dolgozók, akik ezt a munkát főállásuk mellett végzik. Gya­rapodtak egy lakókocsival, amolyan miniirodával, ahol a vízitaxizni vágyók a szük­séges útbaigazítást megkap­ják. öt hajójuk van. Nyugati licenc alapján a Szovjetunió­ban gyártott, Neptunusz né­ven ismert motorcsónakok, amelyeket nyolcvan lóerős Mercury-motorok működtet­nek. A hajópark egy időben ti­zenhét utast szállíthat. Az alapár menetidőben szemé­lyenként 600 forint óránként. Az állásidő minden megkez­dett óra után 300 forint ha­jónként és óránként. A diszpécser elmondta azt is. hogy vendégeik között bár­milyen hihetetlenül is hang­zik, több a magyar, mint a külföldi. Ez utóbbiak jórészt fiatalok, diákok. Akad közöt­tük természetesen olasz, angol, holland. Nem ritkák az USA- ból és Japánból érkezett tu­ristacsoportok sem. A négy vízitaxi a Duna Interconti­nental Szálló portáján rendel­hető meg. Ide érkeznek be a főváros valamennyi szállodá­jából az igénylések. Az utasok gyakorta keresik fel a Dunakanyart; Visegrá- dot, Zébegényt, Szentendrét. Ez utóbbi szinte naponta sze­repel a programokban. A Ko­vács Margit Emlékmúzeum különösen sok látogatót vonz. Kelikapter­szerencsétienség Egy, á Belügyminisztérium használatában levő helikopter szerdán Badacsonytördemir cen, a Szépkilátó környékén — szolgálati repülés közben — eddig ismeretlen ok miatt lezuhant és kigyulladt. A bal­eset következtében a helikop­teren tartózkodó négy személy közül hárman: Kiss Béla 39 éves rendőr őrnagy, Szabó Sándor 56 éves vecsési lakos és Varga István 59 éves bu­dapesti lakos a helyszínen meghaltak, egy személy köny- nyű sérülést szenvedett. UTÓLAG L endületet vett a válla­lati beruházási tevé­kenység az esztendő első felében, bár ennek le­hetőségét, az év kezdete­kor, a sokféle vállalati pa­naszra hagyatkozva, szinte mindenütt tagadták. A té­nyek azután azt mutatták, a panaszokkal szemben mégis került pénz beruhá­zási célokra, hiszen az év első hat hónapjában a vál­lalati kiadások több mint tizenegy százalékkal ha­ladták meg a tavalyi ha­sonló időszakban elköltött forintok összegét. Azt persze le kell ír­nunk keserves tapasztala­toknak a birtokában, hogy az elköltött több pénz nem egyenlő a több bevétellel, haszonnal. önmagában tehát a be­ruházási célú kiadások­nak a növekedése nem mi­nősíti a munkát. Azt azonban jelzi, hogy a köz­hiedelemmel ellentétben és a hirdetett helyzetre rá­cáfolva, a gazdálkodóknál van pénz, tehát nem vitte el az állami adóprés az utolsó filléreket is, amint ezt némely helyen elősze­retettel emlegetik. Kérdés persze, hogy ott van-e a pénz, ahol arra a legna­gyobb a szükség, s ahol van forint, ott vajon olyas­mit finanszíroznak-e belő­le, ami kellő kamattal ke­csegtet? Tavaly a megyében a két legjelentősebb gazdálko­dói körben, az iparban, il­letve a mezőgazdaságban a beruházási kiadások meg­haladták az 5,5, illetve a 2,6 milliárd forintot. Az összeg tekintélyes nagysá­gú. Akkor is az, ha tudjuk, a folyó áron számított rá­fordítások tényleges érté­ke kisebb, mint volt két-. három, s még inkább öt esztendeje. Az inflációt a gazdaság minden résztere­pén megszenvedik, nem ki­vétel tehát a fejlesztés sem. Ami miatt rengeteg a panasz. Ahogyan a lakos­ság nehezen tűri pénze tá­gulását, úgy a gazdálkodók is berzenkednek. Ezt nem tarthatjuk különlegesség­nek. Elgondolkoztató vi­szont, milyen meghökke­nést kelt, ha megfogalma­zódik a teljesen jogos kér­dés: vajon az alacsony ha­tékonyságú beruházási munkának, a befektetett forintok várt, de elmaradt hasznának nincsen befolyá­sa az inflációra? Tovább toldva a kérdést: legalább utólag miért nem kerülnek alapos elemzés alá a beru­házási eredmények a gaz­dálkodóknál? Miért nem vizsgálják legalább utóla­gosan, a várt (remélt) és a tényleges eredmények között miért olyan nagy a különbség? Miként lett a tervezett forintokból elma­radt haszon? Nemcsak ilyen furcsasá­gokra bukkanhatunk, ami­kor körbe járjuk a beru­házások terepét. Azt lát­hatjuk például, hogy a fej­lesztéseknek egy tetemes része már 1987-ben, tehát az ötéves terv második esz­tendejében nem sok kap­csolatot mutat a kidolgo­zott középtávú program­mal. S amikor ellenőriz­zük, vajon véletlen-e ez a jellemző, azaz visszakeres­sük . az előző ötéves terv­ben végrehajtott beruhá­zások kapcsolatát az ere­deti programmal, akkor kiderül, a gazdálkodók több­ségénél egy hosszú ide­je meglevő folyamattal kell szembenézni. Ráleltünk pél­dául olyan esetekre, ami­kor a cég által az ötéves terv utolsó esztendejében megvalósított beruházá­soknak csupán a 15—22 százaléka kötődött az ere­deti ötéves tervhez !S ilyen cég volt állami vállalat, mezőgazdasági szövetkezet egyaránt, azaz nincsen kü­lönösebb jelentősége a szektorális hovatartozás­nak. Hihetnénk persze, ez a hihetetlenül csekély arány éppen nem baj, hanem a gazdálkodóknak az erénye; jelzi rugalmasságukat, iga­zodásukat a megváltozott körülményekhez. Van ilyen eset is, de sajnos, csak sza­bályt erősítő kivételként. A szabályos, azaz az álta­$ lános esetek magyarázata egészen más! A kapkodás, a rögtönzés, a megalapo­zatlan tervezés ölt alakot ebben az arányban. Az mu­tatkozik meg benne, hogy a vállalatoknak, a szövet­kezeteknek sóikkal inkább jellemzője a beruházási munkában a taktikai lépé­sek megtétele, mint a stra­tégiai átgondoltság. Fej­lesztési stratégia nélkül vi­szont a taktikai lépések nem alkothatnak egységet. Szigetek lesznek egy vi­harzó tengerben, nélkülöz­ve az összeköttetést, a lo­gikai kapcsolatokat. I ejthető tehát, hogy az év első felének be­ruházási jellemzői — az említetteken túl például az is, hogy a nem rubelel­számolású importgépek be­szerzése egyharmadával (!) nőtt meg a tavalyihoz ha­sonló időszakhoz képest — több kétséget hordanak ma­gukban, mint amennyi egy­értelműséget. A beruházá­sok megélénkülésére — a hosszú ideje tartó vissza­fogás után — égető a szük­ség. De legalább utólag le­gyen erő, idő, bátorság an­nak elemzésére, miért nem sikerültek a korábbi fej­lesztések úgy, hogy szilárd fedezetet teremtsenek a mostani fejlesztésekhez. Mert bizonyos, a mostani élénkülés is ingatag tala­jon áll... Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom