Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
2 &£Mod 1988. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK Véget értek a szovjet—amerikai konzultációk A hangsúly az ellenőrzésen van Genfben szerdán véget ért a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló ABM- szerződés betartását ötévenként. áttekintő szovjet—amerikai tanácskozások újabb fordulója. Ez alkalomból Genna- gyi) Geraszimov csütörtökön ismertette a Genfben tárgyaló szovjet küldöttségvezető nyilatkozatát. A szovjet nyilatkozat közzétételét az tette szükségessé, hogy a tanácskozás befejezésekor az amerikai delegáció a tényeket nem tárgyilagosan bemutató egyoldalú nyilatkozatot hozott nyilvánosságra. A szovjet külügyi szóvivő moszkvai sajtótájékoztatóján í'ámutatott, hogy a Szovjetunió számára az eszmecserék célja az ABM-szer- ződés hatályának megerősítése, a leszerelés ügyének előmozdítása volt mind a politikai jellegű,- mind a műszaki kérdések megvitatásakor. Geraszimov emlékeztetett rá, hogy Viktor Karpov genfi nyilatkozata kitér az amerikaiak által rendszeresen az ABM-szerzédés megsértéseként emlegetett krasznojarszki rádiólokációs rendszer ügyére. Noha a berendezés — hangoztatja a szovjet dokumentum — űrobjektumok megfigyelését szolgálja, az amerikai aggodalmak eloszlatására a szovjet fél kész leszerelni az állomást, ha az Egyesült Államok vállalja, hogy az 1972- ben aláírt eredeti formában betartja az ABM-szerződést. Reagan elnök szóvivője is azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a Krasznojarszkban épülő szovjet radar teljes megsemmisítéséig nem hajlandó megállapodást kötni a hadászati fegyverek számának csökkentéséről. A szóvivő, Mariin Fitzwater azonban azt mondotta, hogy a rakétákról folytatják a tárgyalásokat, függetlenül ettől a közléstől. Fitzwater szerint a Szovjetunió „feltételekhez akarja kötni” az épületek lebontását, és ezek a feltételek Washington számára elfogadhatatlanok. A Szovjetunió értékelése szerint lényeges haladás következett be a nukleáris robbantások korlátozásáról, illetve teljes beszüntetéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokgn. Ezt Igor Paljo- nih szovjet küldöttségvezető fejtette ki a tárgyalások újabb fordulójának szerdai plenáris ülésén. Paljonih azt nevezte a közeljövő legfontosabb feladatának, hogy a két tárgyaló- küldöttség végleges egyetértésre jusson a békés célú föld alatti atomrobbantásokra Vonatkozó 1976-os szerződés új jegyzőkönyvének szövegét illetően. Mint hangsúlyozta, a szovjet fél egyersmind arra is hajlandó, hogy amerikai partnereivel együtt meggyorsítsa a föld alatti atomrobbantások hatóerejét korlátozó 1974-es kétoldalú szerződés ellenőrzését szabályozó egyeztetett intézkedések kidolgozását. Ezekhez a lépésekhez megfelelő feltételeket teremtenek a szovjet—amerikai nukleáris robbantási kísérletek, Chilében népszavazás a diktátor sorsáról Halottak, sebesültek, tüntetések Három agyonlőtt, több tucat sebesült és 896 őrizetbe vett az eddigi mérlege a Pinochet ismételt államfővé je.-; lölését követő chilei tömegtiltakozásnak és a rendőri beavatkozásnak. Az agyonlőttek között egy 14 és egy 15 éves gyermek is szerepel. Hivatalosan is bejelentették, hogy a diktátor hatalmon maradásáról szóló népszavazást október 5-én tartják. A chilei katolikus egyház nyugalomra, békességre és türelemre intette híveit. Felszólította őket, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak és sürgette a hatóságoktól, hogy teremtsenek tényleges lehetőséget a választópolgárok részvételére a szavazáson. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma felszólította a chilei kormányt, biztosítsa a népszavazáshoz szükséges békés feltételeket és a szabad részvételt. Csak rövidín... ROLAND DUMAS francia külügyminiszter csütörtökön Madridban Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszterrel tárgyalt. Megbeszéléseik középpontjában közöspiaci kérdések álltak, mivel a jövő év első felében Spanyolország, majd a második félévben Franciaország fogja betölteni a szervezet soros elnökének tisztét. CSIEN CSI-CSEN kínai külügyminiszter csütörtökön fogadta Igor Rogacsov külügyminiszter-helyettest, aki a szovjet küldöttséget vezette a kambodzsai kérdéssel foglalkozó kínai—szovjet munkatalálkozón. MOAMER EL-KADHAFI ezredes, a líbiai forradalom vezetője szerdán azt javasolta, hogy az Algéria és Líbia közötti egyesülési tervet egy következő szakaszban terjeszszék ki Tunéziára is, és a három ország lépjen államszövetségre egymással. REGIONÁLIS kérdésekről kezdett konzultációt Moszkvában Julij Voroncov szovjet és Michael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes csütörtökön. VIETNAMBAN 5083 foglyot bocsátottak szabadon, köztük a volt dél-vietnami rendszer harminc tisztjét és tisztségvi^ selőjét. Az amnesztiát szeptember 2-a, az ország nemzeti ünnepe alkalmából hirdették meg. TÖBBNAPOS NDK-beli látogatását befejezve a svéd haditengerészet küldöttsége csütörtökön az NDK nemzetvédelmi minisztériumát kereste föl, ahol fogadta őket Heinz Kessler hadseregtábornok, nemzet- védelmi miniszter. VITA ÉS POFONOK A PARLAMENTBEN Botrányos jelenetek színhelye volt az Indiai szövetségi parlament csütörtökön. A kormánypárti és ellenzéki törvényhozók a tisztelt ház tagjaihoz cseppet sem méltó módon ordítoztak egymással, mi több, a veszekedés tettlegességig is fajult, talán először a parlament életében. A káosz kiváltó oka: a rendőrség erővel akadályozott meg egy Andra Pradesh állambeli küldöttséget abban, hogy Radzsiv Gandhi kormányfő rezidenciája elé vonuljon. Az ellenzéki pártok képviselői hevesen tiltakoztak a hatósági beavatkozás miatt, és bocsánatkérést követeltek a miniszterelnöktől. Szó szót követett, majd elszabadultak az indulatok, olyannyira, hogy egy törvényhozót orvosnak kellett elsősegélyben részesítenie. Andra Pradesh államot az ellenzéki Telugu Deszam párt kormányozza A helyi törvényhozás néhány száz képviselője azért szeretett volna a kormányfői rezidenciához vonulni, hogy átadjon egy petíciót Radzsiv Gandhinak: kérelmezni akarták, hogy a szövetségi kormány ne húzza tovább néhány beruházási program engedélyezését az állam számára. A helyszíni beszámolók szerint a küldöttséget a rezidencia közelében feltartóztatták. mondrán, fogadásuk nem szerepel a kormányfő programjában. Amikor a törvényhozók nem engedelmeskedtek a felszólításnak és át akarták törni a kordont, a rendőrök könnyfakasztó gránátokat alkalmaztak. Egyes szemtanúk azt mondták, hogy a rendőrök botokkal ütlegelték is őket — ezt a rendőrség tagadja. Az ellenzéki pártok az ügyet a „demokratikus normák szégyenteljes” felrúgásának minősítették. Bejelentették, hogy tiltakozásul a történtek miatt bojkottálják a törvényhozás jelenlegi ülésszakának még hátralevő részét. melyek első szakasza augusztus I7-én zajlott le Névadóban, második szakasza pedig szeptember 14-én esedékes a szemipalatyinszki kísérleti telepen — mondotta Paljonih. A szovjet küldöttségvezető reményét fejezte ki, hogy az ellenőrzési mechanizmus végleges kialakítását követően hamarosan ratifikálható lesz a két szerződés. Ratifikálásukat az amerikai fél eddig arra hivatkozva tagadta meg, hogy betartásuk nem ellenőrizhető megbízhatóan. Peking Több százmillió nő Csütörtökön megkezdődött Pekingben a kínai országos nőszövetség é. kongresszusa. A több százmillió tagot tömörítő nőszövetség vezetésének munkájáról CSang Kuo- jing első alelnök tartott beszámolót, ebben határozottan állást foglalt a nők egyenjogúságának minden területen való biztosítása és érvényesítése mellett és arra szólította fel a kínai asszonyokat és lányokat, hogy boldogulásuk érdekében használják ki azokat a nagyszerű lehetőségeket, amelyeket a reform és a nyitási politika biztosít számukra. Willy Brandt beszéde az SPD-kongresszuson Kedvezőek a jövő kilátásai A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) münsteri kongresszusán Willy Brandt, a párt tiszteletbeli elnöke az elkövetkező időszakot a világpolitikában a tárgyalások várható reményteljes évtizedének nevezte, amelyben az NSZK-ra is tevőleges szerep vár az enyhülés és az együttműködés politikájának megfordíthatat- lanná tétele szempontjából. A „90-es évek békepolitikája” című csütörtöki beszédében a Nobel-békedíjas nyugatnémet politikus hangot adott annak a véleményének, hogy minden esetleges visszaesés ellenére nem kedvezőtlenek a jövő nemzetközi politikai kilátásai. Brandt, aki nagy érdeklődéssel kísért referátumát a második világháború kitörésének, a náci Németország Lengyel- ország elleni agressziójának évfordulóján tartotta, megismételte: német földről soha nem indulhat ki háború, csakis béke. Pártja nevében a lengyel néphez fordulva kifejezte hő óhaját, hogy a szomszédos ország megtalálja a módját a belső érdekegyeztetésnek'és lesz ereje a belső társadalmi szolidaritás létrehozásához is. A szónok értékelése szerint a NATO még mindig nem válaszolt érdemben a keleti fél több messzemenő és komoly tárgyalási és leszerelési indítványára, s eközben a nyugati szövetség úgynevezett átfogó leszerelési koncepciójának most folyó előkészítésére hivatkozik. Brandt szerint ez azért is megengedhetetlen késlekedés, mivel felkelti a gyanút: a Nyugat nem bízik a szovjet változások tartós sikerében. Erélyesen eltanácsolta a Nyugatot attól, hogy ilyen irányvonalra térjen az összeurópai biztonságnak e döntő területén, s lényegében még hazai nehézségeket is okozzon ily módon Gorbacsov főtitkárnak. Gorbacsov főtitkár több területen is elébe ment nyugati partnereinek és magáévá tette a nyugatnémet szociáldemokraták némely tételét is, így a közös biztonság és a katonai fölények leépítése tekintetében — fejtette ki Brandt. Az idő parancsa most az, hogy a katonai szembenállást az átfogó együttműködéssel és a rendszerek és eszmék békés versenyével helyettesítsék. A népeknek nem elzárkózásra, hanem arra van szükségük, hogy tanuljanak egymástól. A történelem fogja eldönteni, melyik rendszer biztosít jobb utat az egyénnek és a népeknek — mondotta Brandt. Az SPD kongresszusán csütörtökön elfogadott leszerelési és külpolitikai határozat az amerikai—szovjet rakétaszerződés után további lészerelési intézkedéseket sürget a hagyományos, a nukleáris és a vegyi fegyverzet területén. A pártelnökség nagy többséggel elfogadott javaslata a hagyományos fegyverzet területén lehetségesnek tartja a NATO-erők felére való csökkentését, valamint a támadó fegyverrendszerek még nagyobb csökkentését, s ugyanezt követeli a Varsói Szerződéstől. A kongresszus az esti órákban nagy többséggel ismét Hans-Jochen Vogelt választotta meg az SPD elnökének. Lengyelországban lassan ismét dolgoznak Ki ölte meg a rendőrtisztet? Csütörtökön délután befejeződött a 11 napja tartó sztrájk a gdanski Lenin hajógyárban. A tiltakozó akciók végét jelző tárgyalási hírek érkeztek Sta- lowa Wolából és Szczecinből is. Ügy tűnik tehát, hogy eredményesek az erőfeszítései Lech Walesának, aki Czeslaw Kisz- czak belügyminiszterrel szerdán folytatott varsói megbeszélése után utazott Gdanskba, bogy a sztrájkok befejezésére szólítson fel. Küszöbönáll a megállapodás az utolsó sztrájkoló bányában, a „Manifest Lipcowy- ban”, ahol a legrégebben, augusztus 15. óta áll a munka és abban az egy szczecini buszgarázsban is, ahol változatlanul bénán áll néhány autóbusz. Felvették a munkát a gdanski kikötő egyes és kettes körzetének dokkmunkásai is. Ahol még tárgyalások folynak, ott a téma a sztrájkolok gazdasági követeléseinek és biztonságos elvonulásra vonatkozó kérelmüknek a teljesítése. A lengyel kormány szóvivője Varsóban kijelentette, hogy akár eredményesek lesznek a tárgyalások a Stalowa Wola-i acélműben, ami hadiüzem, akár nem, az ország vezetése erőszakkal is felszámolja a munkabeszüntetést. Bejelentette egyben, hogy a kohómű területén a szolgálati helyén tartózkodó egyik rendőrtiszt szerdán este életét vesztette. Egyelőre nem ismeretes, hogy gyilkosság áldozata lett-e, vagy öngyilkosságot követett el a sztrájkolok lelki terrorja vagy tettlegessége miatt. A kormány szóvivője Lech Walesának a sztrájkok beszüntetésére vonatkozó felhívását „értelmes és pozitív lépésnek” nevezte. MANDELA MAGÁNKLINIKÁN Nelson Mandelát, a fajüldözés ellen küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetőjét a dél-afrikai hatóságok szerdán a fokvárosi Tygerberg állami kórházból átszállították egy helybéli magánklinikára. A hetvenéves politikust tuberkulózisa miatt kezelik. Mandela állapota orvosai szerint gyorsan javul, ezért a kórházi ápolás már szükségtelen. A lábadozás heteit magánklinikán töltheti. A pretoriai kormány csütörtöki bejelentése nem tér ki arra, hogy Mandelát — aki eddig 26 évet sínylődött börtönben politikai szerepe miatt — változatlanul rabnak tekintik-e a hatóságok. Mivel két héttel ezelőtt Pieter Botha dél-afrikai elnök kijelentette, hogy komolyan fontolóra vette Mandela szabadon bocsátását, helyi megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy az ANC vezetőjének a magánklinikáról már nem kell visszamennie börtönébe. Nyilatkozott az iráni külügyminiszter Nem lesz könny Irán kész lehetővé tenni az iraki hajók áthaladását a saját felségvizein a Hormuzi- szorosnál, de fenntartja magának a jogot, hogy ellenőrizze azokat a vízi -járműveket — jelentette ki az egyiptomi Al- Ahbár című lapban csütörtökön megjelent nyilatkozatában Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter. Az interjú ténye a meglepetés erejével hatott, hisz az öböl menti háborúban az Irakot támogató Kairó és Teherán viszonya igen kiélezetté vált, s egy nappal korábban az egyiptomi belügyminiszter, Zaki Badr annak veszélyét hangoztatta, hogy az Iránhoz kötődő iszlám szélsőséges mozgalmak beépültek az államgépezetbe. Az Al-Ahbár hasábjain Velajati kifejtette: „háborúban állunk Irakkal, amely országunk területének egy részét megszállja. E helyzetben lehetetlen, hogy a hajóikat úgy kezeljük, mintha semmiféle határvita nem lenne közöttünk. Velajati szerint a Genfben folyó iraki—iráni tárgyalásokon nem lehet könnyű haladásra számítani, a továbblépéshez enyhültebb légkörre, s főként az előzetes bagdadi feltételek visszavonására lenne szükség — mondotta. Velajati végezetül reményét hangoztatta, hogy hamarosan minden hadifogoly visszatérhet hazájába. E kérdés Kairót is közelről érinti: az iraki hadsereg oldalán önkéntesként harcoló több ezer egyiptomi került iráni fogságba. Á hallgatás övezete II. Piros csíkos ügyiratok Évtizedeken át hallgatás övezte a munkatelepek, a börtönök, a vizsgálati fogságban élők számára rendszeresített magánzárkák kérdését. Volt nyilvános bírósági tárgyalás — majd a nyilvánosság kizárásával következett a büntetés-végrehajtás. Az ellentmondás nyilvánvaló. És most Murmanszkban a Szovjetunió Belügyminisztériuma az újságírók részvételével kerek- asztal-beszélgetést rendezett, ahol arról volt szó, amiről korábban azt tartották: „nem publikus”. Nyilvánvaló, hogy ezzel egy, az emberi jogokkal kapcsolatos komoly kérdés lép ki a homályból. Naivitás lenne azt hinni, hogy Anatolji Szorenko, ez a 40 éves alezredes, a Mur- manszk közelében lévő szigorított munkatábor parancsnoka — rendőrtiszti főiskolát végzett és a Szovjetunió Belügyminisztériuma Akadémiáját, három gyermeke van, 15 éve dolgozik ebben a táborban — beosztottjaival együtt majd átneveli Bektyaskint, aki kijárta a bűnözés negyvenéves „főiskoláját”. De rendién való-e, hogy a javító-nevelő büntetés-végrehajtási intézetek csak az elzárás és a termelés feladatait vállalják magukra? Szorenko „előkelő” helyezést kapott: munkatelepe statisztikai adatai szerint tíz elítélt közül kiszabadulása után három visszakerül ide, országos átlagban á munkatá borokba zárt elítéltek mintegy egyharmada harmadik büntetését tölti vagy ennél is többször elítélték már. A munkatelepeken tartózkodó elítéltek száma újabban jelentős mértékben csökkent, ami nemcsak a bűnzés csökkenésének és a nemrég meghirdetett széles körű amnesztiának köszönhető, hanem annak is, hogy a bíróságok csak igen súlyos esetekben szabnak ki szabadságvesztés- büntetést. Ugyanis világosan telismerték, milyen továbbképzést nyújthat egy újoncnak a zárt büntetés-végrehajtási intézet. Végtére is ismeretes, milyen szomorú következményekkel jár, ha összezárnak egymással normális és szellemileg elmaradott embereket. súlyos pszichopatákat és beteges nemi hajlamúa- kat. El lehet-e különíteni őket úgy. hogy ne találkozzanak egymással a szűk zárkában vagy a láger zsúfolt közös helyiségeiben? Lehetetlen. Nem. nem a munkatelep a felelős az elítéltek súlyos bűneiért, de ha belepillantunk azokba az ügyiratokba, melyek borítólapján piros csík jelzi, hogy különösen veszélyes elítéltekről van szó, akinek a szökésétől tartani lehet, azt látjuk: ritka eset, hogy súlyos bűncselekményért kapta volna első büntetését. Többnyire verekedésért, kisebb értékű lopásért, ittas állapotban elkövetett botrányokozásért íttélték el először. Teltek-múltak az évek, egymást követték a szabadságvesztés-büntetések, és ma már mindnek ott a neve mellett a jelzés: kegyetlen és vakmerő bűncselekményekért ítélték őket szigorított münkatelepen letöltendő szabadságvesztésbüntetésre. A munkatelep iskolája? Talán az élet iskolája. Ugvan- azé a ragyogó és tiszta életé, melyben rájuk nincs szükség, ők rontják a képet. Nem gondolkodtunk el ezeken a kérdéseken, megpróbáltuk kike- rülnia reszocializáció súlyos problémáját. A bezártság hosszú évein át ezek az emberek havonta tíz rubelért vásárolhatnak a tábor kis boltjában, ahol mahorkán, cigarettán, fésűn, füzeteken, teán és olcsó cukorkán kívül semmi más nem kapható. Ha innen kikerülnek, még egy közönséges boltban, az utcán is elveszett embernek érzik magukat. Mit mondjunk akkor a munkába állásról? Hiszen az üzemek nem is igen akarják felvenni őket! A múlt évben a munkatelepekről szabadult 11 ezer ember felvételi kérelmét utasították vissza indokolatlanul a különböző üzemek. Most az hirdetjük: kapjanak több önállóságot és jogot a helyi tanácsok! Csakhogy más szemmel nézi az ember ezeket a jogokat, ha megtudja: az ország több mint 70 városa úgy döntött, hogy a korábban elítélt személyek esetében korlátozza a bejelentkezési lehetőségét. Annak idején ez odáig fajult, hogy Leningrádban határozat született: büntetett előéletű fiatalok nem jelentkezhetnek be a városba. De hát hol éljenek, ha nem a szüleiknél? Mondjuk ki nyíltan: a rendteremtési törekvéssel a szabadultakat a gyakorlatban visszakényszerítjük a munkatelepre. Az. hogy a bűnösnek bűnhődnie kell, nem jelentheti azt, hogy meg kell szakítania minden kapcsolatát a szabad élettel. Nehéz megérteni, miért írhat egy javítómunkára ítélt ember hozzátartozóinak havonta csupán egy levelet. Azon a munkatelepen, ahová elátogattunk, három — mindössze három! — helyiség van, ahol az elítéltek találkozhatnak hozzátartozóikkal. Évente két látogatást engedélyeznek. De mindhárom helyiség ottjártunkkor üresen állt... Viktor Losak Moszkovszkije Novoszty
