Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

PEST MEGYEI BJAÍ, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM. 219. SZÁM Ára; 1,80 forint 1988. SZEPTEMBER 13., KEDD Irány: a demokratikus szocializmus A reformpárti esték nyitánya Budapest—Szöul Állandó képviselet A Magyar Népköztársaság kormánya és a Koreai Köz­társaság kormánya, felismerve kapcsolataik normalizálásának szükségességét, és azért, hogy megteremtsék és szilárd ala­pokra helyezzék gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kul­turális, sport, műszaki-tudo­mányos, valamint konzuli és egyéb kapcsolataikat, megál­lapodtak abban, hogy a két ország állandó képviseletet lé­tesít Szöulban, illetve Buda­pesten. A két ország kormánya meg van győződve arról, hogy az állandó képviseletek felállítá­sa hozzájárul kapcsolataik kü­lönböző területeken történő előmozdításához. A két kor­mány megállapodott továbbá arról is, hogy egy közeli idő­pontban tárgyalásokat kezde­nek kétoldalú kapcsolataiknak a diplomáciai kapcsolatok fel­vételével járó rendezéséről. MÄ: Mom mondták ki £•«* » £ OS Uf®sSÓ SXÓt rint Vácott a Ganz Da­nubius gyáregységében már egy éve üzemel a festősor az ottaniak legnagyobb megelégedésére. A hír igaz, csak... Nem egy éve, hanem néhány hónapja nem üze­mel, hanem próbaüzemet tartanak és ami a megelége­dettséget illeti... Nos, erről kérdeztük a legilletékeseb­bet, az ottani üzemvezetőt, aki viszont közölte, nem il­letékes, kérdezzük inkább a váci műszaki osztály meg­bízottját.” (3. OLDAL) Aliséi Msster Kör '„Könyvet vásárolni nem * - m.. s «a m tartozik az olcsó mulatsá. sOgGi/d gok közé, viszont az értel­miségi címre számot tartó állampolgár élete aligha kép­zelhető el nélküle. A szerény anyagi körülmények kö­zött élő diákok és pedagógusok könyvbeszerzéseit meg­könnyítendő szervezte meg nemrégiben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat az Alma Mater Kört.” (5. OLDAL) A pzsfák fazbu „Kincses Károly nem tett ' nnrnrntmOrtm üStsw* le róla> hogy gyűjtését szé- ©i* lesebb publikum elé tárja, ezért előfizetési felhívást akasztott ki a tárlaton: azok jelentkezését várja, akik áldoznának négyszáz forintot, hogy album készüljön az anyagból. Ez egy újabb, apró lépés lehetne a cél felé, amit már az egykori erdélyi mester is „forgatott elméjében.” (5. OLDAL) A história fényes ”7°^, f1?.1 .J.°évval ez­g , , előtt készítettem Nagy­ítSgSfi&zS kőrösön riportot az első olimpiájára készülő Donáth Ferenc tornásszal. Akárcsak az érettségin, Montrealban is jól felelt. Csapattagként negyedik, nyújtón pedig hatodik lett. Moszkvában ja­vított, a magyar együttes bronzérmet szerzett.” (7. OLDAL) '.Gombamérgezés gyanú­jával négy felnőttet és két gyermeket szállítottak Tahitótfaluból, illetve Buda­pestről vasárnap éjszaka budapesti kórházakba. Tahi- tótfalui fiatalok budapesti látogatóikkal Visegrádon szedték a gombát. Elmondásuk szerint régóta gombász­nak, ismerik a gyilkos galócát.’’ (8. OLDAL) fzombomérgesés A Budapesti Műszaki Egyetem központi épülete előtt több ezer fiatal demonstrálta érdekelt- • ____,, ségét a reformok átfogó és következetes megvalósításában. P etíciót nyújtottak át a Parlamentijén Tüntetés a vízlépcső ellen Több ezer fiatal — főváros­ban tanuló egyetemista, főis­kolás, középiskolás, dolgozó értelmiségi — gyűlt össze hét­főn, késő délután a Budapesti Műszaki Egyetem központi épülete előtt, hogy hitet tegyen a reformok átfogó és követke­zetes megvalósítása mellett, követelve, hogy a reformreto­rikát kövessék a reformtettek, hogy a változások ne álljanak meg a megyehatárokon, az in­tézmények kapujánál. Az irány a demokratikus szocializmus! gondolatisága je­gyében megrendezett politikai nagygyűléssel vette kezdetét a reformpárti esték egy héten át tartó programsorozata. A KISZ Központi Bizottsága és BME- szervezete közös kezdeménye­zésű rendezvényén elsőként Orosz Csaba, a Műegyetem KISZ-bizottságának titkára lé­pett a mikrofonhoz, köszöntöt­te a nagygyűlés résztvevőit, majd bejelentette, hogy a Du­na két partján egy időben két demonstráció zajlik. Ugyan­ebben az időpontban ugyanis a Nagymaros Bizottság a Visegrád—Nagymaros építke­zés leállításáért rendezett tün­tetést., Mindkét megmozdulás helyszínén egy közös doku­mentum néhány mondatát ol­vasták fel. A dokumentum le­szögezi: „Szándékaink, célki­tűzéseink között vanak eltéré­sek. de közösen ítéljük meg úgy, hogy felemelkedésünk alapvető feltétele, hogy az ál­lampolgárok és csoportjaik szabadon fejthessék ki vélemé­nyüket, részesei lehessenek a döntéseknek. Közösségi létér­dekünk, hogy a nép érdekeire hivatkozó kormányzást fel­váltsa a nép általi kormány­zás, ezzel váljék visszafordít­hatatlanná a fordulat.” Ezt követően Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja szólt a demonstrá­ció részeseihez, megállapítva, hogy gazdaságilag hatékony, teljesitményelvű társadalomra van szükség, olyanra, amely értékén méri a tudást, a szak­értelmet, amely nem adja fel az életesélyek egyenlőségének eszméjét, amely működési el­vében demokratikus. Arról, hogy milyen vezető erővel kell végigvinni az átalakulást, az ifjúság többsé­ge azt vallja, minden társa­dalomban van vezető erő. Az átfogó reformokat a párt veze­tésével óhajtjuk, és tudjuk, hogy ehhez a pártnak is át kell alakulnia. Kortársai, ta­núi és kivitelezői vagyunk az állam és a párt formális szét­válásának. Ez szükségszerű folyamat. Szükség van rá, hogy a párt valódi, politizáló párt lehes­sen. — Minden generáció annyit ér, ^mennyi valós eredményt utódai számára átörökít. Akit önző szempontok, a túlélés vá­gya vezérel, a történelem szá­mára percemberré válik. Az ifjúság nem lehet az átfogó re­formok fő hajtóereje és moz­gatója, nem lehet, mert megté­veszthető. De az ifjúság lehet segédcsoport, amely akarja a változásokat, azokhoz kíván csatlakozni, akik valóban de­mokratikus szocializmust óhaj­tanak. Kívánom, hogy az ifjú­ság ezt az utat válassza — fe­jezte be Hámori Csaba. — A demokratikus szocia­lizmust lehet választani, mert megfelel nemzeti identitásunk­nak, önazonosságunknak, mert megfelel lelkiismeretünknek, s megfelel annak a célszerűség­nek, amely egy megosztott nemzetben is egységet tud te­remteni, sőt megújítani képes azt az egységet — kezdte be­szédét Pozsgay Imre állammi­niszter, a Politikai Bizottság tagja, — Az az eszme és gondolat, amelyre a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága és Budapest KISZ-vezetői ezt az alkalmat megteremtették, köz­megegyezéses alap is lehet számunkra — jelentette ki, majd utalt arra, hogy a Duna két partján politikai esemé­nyek zajlanak, mégis szoron­gás és riadalom helyett ezek­ből valami közös elgondolásra lehet következtetni. Arra. hogy az országban többségben vannak azok, akik e válsá­gokkal terhelt helyzetben a nemzeti egység és nem a poli­tikai válság felé kívánják te­relni az országot. Este a fórumokon, a héten a különböző rendezvényeken is ezekre a kérdésekre kell ke­resni a választ. — Egy aktív, tettrekész és a lesújtottságból is emelt fejjel feltápászkodni kész ország élt itt, 1947—48 fordulójáig, az az­után meghirdetett szociális program bizakodással töltötte el az embereket, de egy oli- garchisztikus vezetés felelőtlen becsvágya és zsarnoksága ki­ábrándította azokat is, akik korábban akár az életükkel is hajlandók lettek volna ezekért az eszmékért helytállni — em­lékeztetett a szónok. — Ezt a műveletet, amely a nemzeti önvizsgálást, és belőle a nem­zeti önismeretet kicsiholja, nem takaríthatjuk meg ma­gunknak — szögezte le. — De addig is, míg a helyes és meg­felelő következtetésig elju­tunk, van néhány dolog, ami­ben nem tévedhetünk. Ma fordulatra van szükség, nyílt, nyilvános politizálásra, demok­ratikus szocializmusra. — A diktatórikus döntések­nél nincs pazarlóbb döntés —, jelentette ki nagy taps köze­pette. — A népet alattvalói tu­datba sodró politikai szerveze­teknél és infantilis politikai kultúránál nem nehezedhet nagyobb teher egy nemzet éle­tére. Tagolatlan, egymással is versengeni képes, bizonyos kérdésekben politikai alterna­tívákat is nyújtani tudó in­tézményrendszer nélkül nincs kibontakozás. Egy nemzet számára nagyon fontos a mér­tékek megtalálása. A régi böl­csek úgy vélték, hogy az em­ber maga a mérték. Én is úgy vélem: mi magunk vagyunk a mérték, a személyiségünk kiteljesítéséhez, a bennünk rejlő energiák érvényesítéséhez nem hitehagyott és kiürese­dett, hanem valóságos intéz­mények állnak rendelkezé­sünkre. Ezt a fajta mértéket fogjuk megtalálni abban a po­litikai programban, amelynek útját elindította az idei máju­si pártértekezlet, amelynek mozgatórugói között vannak azok a szerveződések is, ame­lyek nagyon lényeges kérdé­sekben ma is polemizálnak velünk. Kihívást jelentenek számunkra, és botrányt érzünk ott, ahol a jövő politikai kul­túrájában már partneri, pár­beszédes együttműködést talá­lunk. Ebből a botrányból, amely ma még sérti fülünket, szemünket, egy együttműködő, közmegegyezést megteremtő Magyarország kerekedhet ki. Egy, a Dunán a szónokkal szemben elúszó román felség­jelű hajó indította gondolat­kört kifejtve Pozsgay Imre vé­gezetül hangsúlyozta: ha mi még ezer évig az együttélésre akarunk berendezkedni, akkor ezeket a jeleket kell természe­tesnek tekinteni. A Dunát, mint népeinket összekötő, nem csupán szimbolikus értéket tiszteletben tartani, és ezen a tájon a népek kapcsolatát épí­teni. Van helyünk Közép- Európában! Miért tévesztettünk utat?, Tág tér vagy szűk kényszer- pálya a fiataloknak? — Ezekre a kérdésekre keresték a vá­laszt a BME auditorium ma­ximum termében a nagygyű­lést követően rendezett pol- pódium részvevői. A BME E épületében Üt a jogállamiság felé címmel ren­deztek pódiumvitát, amelynek meghívottjai Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának vezetője, Bihari Mihály politológus és Kukorelli István államjogász voltak. A vitavezető tisztét Kéri László politológus töltöt­te be. A késői órákig tartó vita­estet követően filmvetítések, koncertek várták az érdeklő­dőket. Tízezres felvonuló tömeg részvételével a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer megépí­tése ellen tiltakozó tüntetést tartottak hétfőn Budapesten. A különféle környezetvédő és más, kulturális, társadalmi alapokon szerveződő csopor­tok felhívására este öt óra táj­ban több ezren gyűltek össze tiltakozó feliratokkal a Belvá­rosban, a Vörösmarty téren, hogy — a rendezők meghirde­tett szándéka szerint — „fe­gyelmezetten képviseljék állás­pontjukat” az éles társadalmi vitát kiváltott nagyberuházás­sal kapcsolatban. A demonst­ráció főbb követeléseit kifeje­ző gondolatok között — Tün­tetünk a vízlépcső ellen! Kö­veteljük a nagymarosi építke­zés azonnali leállítását! Írják ki a népszavazást! — jelmonda­tok kerültek a transzparen­sekre. Az egyre gyarapodó sokaság a rendezők irányításával 6 óra körül indult el a nagy­gyűlés színhelyére, a Kossuth Lajos térre. Az egyszerre több irányból meginduló menet „Demokráciát! — népszava­zást!” jelszót ismételgetve a forgalom elől elzárt József Attila utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Alkotmány utca érintésé­vel érkezett a rendőrkordon­nal övezett Parlament elé. A téren felállított rögtön­zött emelvényre lépő szónokok egymás után mondták el vers­be szedett, elemző írásba fog­lalt aggályaikat a vízlépcső- rendszer esetleges természeti, gazdasági, politikai hátrányai­TILTAKOZUNK! Mi, nagymarosiak meg­ütközéssel olvassuk és halljuk, hogy — települé­sünk nevét felhasználva — hozzájárulásunk és vé­leményünk meghallgatá­sa, ismerete nélkül külön­böző csoportok „Nagyma­ros Bizottság” néven szer­vezkednek, akciókat és tüntetéseket rendeznek a vízlépcső megépítése ellen. A nevünket engedé­lyünk nélkül használó „Nagymaros Bizottság” ez­zel a névhasználattal fél­revezeti és megtéveszti a közvéleményt, nem Nagy­maros lakosságát képvise­li, és olyan propagandát fejt ki, amely települé­sünk alapvető érdekeivel ellentétes. Elhatároljuk magunkat ról. A várható károkat, illetve a sokat halogatott probléma körül kialakult feszült helyzet következményeit számba véve egyöntetű volt a vélemény: a kérdést csak a lakosság leg­teljesebb bevonásával lehet megoldani. Ugyanakkor meg­fogalmazódott az is, hogy e kérdés demokratikus rendezése alapja lehet egy megújuló po­litikai konszenzusnak. Ezt a gondolatot fogalmazta meg az a petíció is, amelyet a tüntetők küldöttsége nyújtott át a Parlamentben. A Grósz Károlynak, az MSZMP főtit­kárának és Straub F. Brúnó­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének címzett beadványban — pontokba szedve az építkezés ellenérveit — követelték a az egyoldalú és a teljes­körű objektivitást mellőzd kampánytól, amely az építkezés leállítását köve­teli. Tiltakozunk községünk nevének ilyen formában történő használata ellen, s követeljük, hogy azonnal változtassák meg nevüket! Mindezt annak tudatá­ban tesszük, hogy Nagy­maros lakossága földraj­zi helyzetéből adódóan leg­alább olyan mértékű fele­lősséget érez a Dunaka­nyar környezetének és szépségének megóvásában, a környezet védelmében, mint bárki ebben az or­szágban. Nagymaros, 1988. szep­tember 10. A Hazafias Népfront Nagymarosi Bizottsága és a nagyközség társadalmi szervezetei vizierőmű munkálatainak azonnali leállítását, illetve végleges döntés hiányában az építkezés felfüggesztését és népszavazás kiírását. Az ötta­gú küldöttséget az Országház­ban Straub F. Brúnó fogad­ta. Az Elnöki Tanács elnöke ígéretet tett arra, hogy a kö­veteléseket továbbítja az Or­szággyűléshez és a kormány­hoz. A petíció fogadtatásáról a szervezők beszámoltak a nagy­gyűlés résztvevőinek. Ismertet­ték azt a közleményt is, amit a tüntetést szervezők és az ugyancsak ebben az időpont­ban, a Duna másik partján, a Budapesti Műszaki Egyetem parkolójában szervezett politi­kai nagygyűlés rendezői fogal­maztak. Ebben kifejezték, hogy a reform megvalósítása nélkül nem lehet a vízlépcső ügyét megoldani és viszont. A nagygyűlésen szót kapott Freda Meissner-Blau asszony, az Ausztriai Egyesült Zöldek Pártjának vezetője és Peter Pilz, a párt parlamenti képvi­selője, valamint Johannes Hawlik, az Osztrák Néppárt parlamenti képviselője és Franz Meister, az Osztrák ökológiai Intézet munkatársa. Hozzászólásaikban kifejezték aggodalmukat az erőmű építé­se miatt, hangsúlyozva, hogy ez az osztrák környezetvédő­ket is érthetően foglalkoztat­ja. A tüntetés — miután a résztvevők közösen elénekelték a Himnuszt — rendbontás nél­kül a késő esti órákban fel­oszlott. ★ A Hazafias Népfront Nagy­marosi Bizottsága és a nagy­I község társadalmi szervezetei nyilatkozatot adtak ki. Tízezres tömeg tüntetett a vízlépcső ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom