Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-13 / 219. szám
PEST MEGYEI BJAÍ, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM. 219. SZÁM Ára; 1,80 forint 1988. SZEPTEMBER 13., KEDD Irány: a demokratikus szocializmus A reformpárti esték nyitánya Budapest—Szöul Állandó képviselet A Magyar Népköztársaság kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya, felismerve kapcsolataik normalizálásának szükségességét, és azért, hogy megteremtsék és szilárd alapokra helyezzék gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport, műszaki-tudományos, valamint konzuli és egyéb kapcsolataikat, megállapodtak abban, hogy a két ország állandó képviseletet létesít Szöulban, illetve Budapesten. A két ország kormánya meg van győződve arról, hogy az állandó képviseletek felállítása hozzájárul kapcsolataik különböző területeken történő előmozdításához. A két kormány megállapodott továbbá arról is, hogy egy közeli időpontban tárgyalásokat kezdenek kétoldalú kapcsolataiknak a diplomáciai kapcsolatok felvételével járó rendezéséről. MÄ: Mom mondták ki £•«* » £ OS Uf®sSÓ SXÓt rint Vácott a Ganz Danubius gyáregységében már egy éve üzemel a festősor az ottaniak legnagyobb megelégedésére. A hír igaz, csak... Nem egy éve, hanem néhány hónapja nem üzemel, hanem próbaüzemet tartanak és ami a megelégedettséget illeti... Nos, erről kérdeztük a legilletékesebbet, az ottani üzemvezetőt, aki viszont közölte, nem illetékes, kérdezzük inkább a váci műszaki osztály megbízottját.” (3. OLDAL) Aliséi Msster Kör '„Könyvet vásárolni nem * - m.. s «a m tartozik az olcsó mulatsá. sOgGi/d gok közé, viszont az értelmiségi címre számot tartó állampolgár élete aligha képzelhető el nélküle. A szerény anyagi körülmények között élő diákok és pedagógusok könyvbeszerzéseit megkönnyítendő szervezte meg nemrégiben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat az Alma Mater Kört.” (5. OLDAL) A pzsfák fazbu „Kincses Károly nem tett ' nnrnrntmOrtm üStsw* le róla> hogy gyűjtését szé- ©i* lesebb publikum elé tárja, ezért előfizetési felhívást akasztott ki a tárlaton: azok jelentkezését várja, akik áldoznának négyszáz forintot, hogy album készüljön az anyagból. Ez egy újabb, apró lépés lehetne a cél felé, amit már az egykori erdélyi mester is „forgatott elméjében.” (5. OLDAL) A história fényes ”7°^, f1?.1 .J.°évval ezg , , előtt készítettem NagyítSgSfi&zS kőrösön riportot az első olimpiájára készülő Donáth Ferenc tornásszal. Akárcsak az érettségin, Montrealban is jól felelt. Csapattagként negyedik, nyújtón pedig hatodik lett. Moszkvában javított, a magyar együttes bronzérmet szerzett.” (7. OLDAL) '.Gombamérgezés gyanújával négy felnőttet és két gyermeket szállítottak Tahitótfaluból, illetve Budapestről vasárnap éjszaka budapesti kórházakba. Tahi- tótfalui fiatalok budapesti látogatóikkal Visegrádon szedték a gombát. Elmondásuk szerint régóta gombásznak, ismerik a gyilkos galócát.’’ (8. OLDAL) fzombomérgesés A Budapesti Műszaki Egyetem központi épülete előtt több ezer fiatal demonstrálta érdekelt- • ____,, ségét a reformok átfogó és következetes megvalósításában. P etíciót nyújtottak át a Parlamentijén Tüntetés a vízlépcső ellen Több ezer fiatal — fővárosban tanuló egyetemista, főiskolás, középiskolás, dolgozó értelmiségi — gyűlt össze hétfőn, késő délután a Budapesti Műszaki Egyetem központi épülete előtt, hogy hitet tegyen a reformok átfogó és következetes megvalósítása mellett, követelve, hogy a reformretorikát kövessék a reformtettek, hogy a változások ne álljanak meg a megyehatárokon, az intézmények kapujánál. Az irány a demokratikus szocializmus! gondolatisága jegyében megrendezett politikai nagygyűléssel vette kezdetét a reformpárti esték egy héten át tartó programsorozata. A KISZ Központi Bizottsága és BME- szervezete közös kezdeményezésű rendezvényén elsőként Orosz Csaba, a Műegyetem KISZ-bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz, köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd bejelentette, hogy a Duna két partján egy időben két demonstráció zajlik. Ugyanebben az időpontban ugyanis a Nagymaros Bizottság a Visegrád—Nagymaros építkezés leállításáért rendezett tüntetést., Mindkét megmozdulás helyszínén egy közös dokumentum néhány mondatát olvasták fel. A dokumentum leszögezi: „Szándékaink, célkitűzéseink között vanak eltérések. de közösen ítéljük meg úgy, hogy felemelkedésünk alapvető feltétele, hogy az állampolgárok és csoportjaik szabadon fejthessék ki véleményüket, részesei lehessenek a döntéseknek. Közösségi létérdekünk, hogy a nép érdekeire hivatkozó kormányzást felváltsa a nép általi kormányzás, ezzel váljék visszafordíthatatlanná a fordulat.” Ezt követően Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólt a demonstráció részeseihez, megállapítva, hogy gazdaságilag hatékony, teljesitményelvű társadalomra van szükség, olyanra, amely értékén méri a tudást, a szakértelmet, amely nem adja fel az életesélyek egyenlőségének eszméjét, amely működési elvében demokratikus. Arról, hogy milyen vezető erővel kell végigvinni az átalakulást, az ifjúság többsége azt vallja, minden társadalomban van vezető erő. Az átfogó reformokat a párt vezetésével óhajtjuk, és tudjuk, hogy ehhez a pártnak is át kell alakulnia. Kortársai, tanúi és kivitelezői vagyunk az állam és a párt formális szétválásának. Ez szükségszerű folyamat. Szükség van rá, hogy a párt valódi, politizáló párt lehessen. — Minden generáció annyit ér, ^mennyi valós eredményt utódai számára átörökít. Akit önző szempontok, a túlélés vágya vezérel, a történelem számára percemberré válik. Az ifjúság nem lehet az átfogó reformok fő hajtóereje és mozgatója, nem lehet, mert megtéveszthető. De az ifjúság lehet segédcsoport, amely akarja a változásokat, azokhoz kíván csatlakozni, akik valóban demokratikus szocializmust óhajtanak. Kívánom, hogy az ifjúság ezt az utat válassza — fejezte be Hámori Csaba. — A demokratikus szocializmust lehet választani, mert megfelel nemzeti identitásunknak, önazonosságunknak, mert megfelel lelkiismeretünknek, s megfelel annak a célszerűségnek, amely egy megosztott nemzetben is egységet tud teremteni, sőt megújítani képes azt az egységet — kezdte beszédét Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagja, — Az az eszme és gondolat, amelyre a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága és Budapest KISZ-vezetői ezt az alkalmat megteremtették, közmegegyezéses alap is lehet számunkra — jelentette ki, majd utalt arra, hogy a Duna két partján politikai események zajlanak, mégis szorongás és riadalom helyett ezekből valami közös elgondolásra lehet következtetni. Arra. hogy az országban többségben vannak azok, akik e válságokkal terhelt helyzetben a nemzeti egység és nem a politikai válság felé kívánják terelni az országot. Este a fórumokon, a héten a különböző rendezvényeken is ezekre a kérdésekre kell keresni a választ. — Egy aktív, tettrekész és a lesújtottságból is emelt fejjel feltápászkodni kész ország élt itt, 1947—48 fordulójáig, az azután meghirdetett szociális program bizakodással töltötte el az embereket, de egy oli- garchisztikus vezetés felelőtlen becsvágya és zsarnoksága kiábrándította azokat is, akik korábban akár az életükkel is hajlandók lettek volna ezekért az eszmékért helytállni — emlékeztetett a szónok. — Ezt a műveletet, amely a nemzeti önvizsgálást, és belőle a nemzeti önismeretet kicsiholja, nem takaríthatjuk meg magunknak — szögezte le. — De addig is, míg a helyes és megfelelő következtetésig eljutunk, van néhány dolog, amiben nem tévedhetünk. Ma fordulatra van szükség, nyílt, nyilvános politizálásra, demokratikus szocializmusra. — A diktatórikus döntéseknél nincs pazarlóbb döntés —, jelentette ki nagy taps közepette. — A népet alattvalói tudatba sodró politikai szervezeteknél és infantilis politikai kultúránál nem nehezedhet nagyobb teher egy nemzet életére. Tagolatlan, egymással is versengeni képes, bizonyos kérdésekben politikai alternatívákat is nyújtani tudó intézményrendszer nélkül nincs kibontakozás. Egy nemzet számára nagyon fontos a mértékek megtalálása. A régi bölcsek úgy vélték, hogy az ember maga a mérték. Én is úgy vélem: mi magunk vagyunk a mérték, a személyiségünk kiteljesítéséhez, a bennünk rejlő energiák érvényesítéséhez nem hitehagyott és kiüresedett, hanem valóságos intézmények állnak rendelkezésünkre. Ezt a fajta mértéket fogjuk megtalálni abban a politikai programban, amelynek útját elindította az idei májusi pártértekezlet, amelynek mozgatórugói között vannak azok a szerveződések is, amelyek nagyon lényeges kérdésekben ma is polemizálnak velünk. Kihívást jelentenek számunkra, és botrányt érzünk ott, ahol a jövő politikai kultúrájában már partneri, párbeszédes együttműködést találunk. Ebből a botrányból, amely ma még sérti fülünket, szemünket, egy együttműködő, közmegegyezést megteremtő Magyarország kerekedhet ki. Egy, a Dunán a szónokkal szemben elúszó román felségjelű hajó indította gondolatkört kifejtve Pozsgay Imre végezetül hangsúlyozta: ha mi még ezer évig az együttélésre akarunk berendezkedni, akkor ezeket a jeleket kell természetesnek tekinteni. A Dunát, mint népeinket összekötő, nem csupán szimbolikus értéket tiszteletben tartani, és ezen a tájon a népek kapcsolatát építeni. Van helyünk Közép- Európában! Miért tévesztettünk utat?, Tág tér vagy szűk kényszer- pálya a fiataloknak? — Ezekre a kérdésekre keresték a választ a BME auditorium maximum termében a nagygyűlést követően rendezett pol- pódium részvevői. A BME E épületében Üt a jogállamiság felé címmel rendeztek pódiumvitát, amelynek meghívottjai Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, Bihari Mihály politológus és Kukorelli István államjogász voltak. A vitavezető tisztét Kéri László politológus töltötte be. A késői órákig tartó vitaestet követően filmvetítések, koncertek várták az érdeklődőket. Tízezres felvonuló tömeg részvételével a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése ellen tiltakozó tüntetést tartottak hétfőn Budapesten. A különféle környezetvédő és más, kulturális, társadalmi alapokon szerveződő csoportok felhívására este öt óra tájban több ezren gyűltek össze tiltakozó feliratokkal a Belvárosban, a Vörösmarty téren, hogy — a rendezők meghirdetett szándéka szerint — „fegyelmezetten képviseljék álláspontjukat” az éles társadalmi vitát kiváltott nagyberuházással kapcsolatban. A demonstráció főbb követeléseit kifejező gondolatok között — Tüntetünk a vízlépcső ellen! Követeljük a nagymarosi építkezés azonnali leállítását! Írják ki a népszavazást! — jelmondatok kerültek a transzparensekre. Az egyre gyarapodó sokaság a rendezők irányításával 6 óra körül indult el a nagygyűlés színhelyére, a Kossuth Lajos térre. Az egyszerre több irányból meginduló menet „Demokráciát! — népszavazást!” jelszót ismételgetve a forgalom elől elzárt József Attila utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Alkotmány utca érintésével érkezett a rendőrkordonnal övezett Parlament elé. A téren felállított rögtönzött emelvényre lépő szónokok egymás után mondták el versbe szedett, elemző írásba foglalt aggályaikat a vízlépcső- rendszer esetleges természeti, gazdasági, politikai hátrányaiTILTAKOZUNK! Mi, nagymarosiak megütközéssel olvassuk és halljuk, hogy — településünk nevét felhasználva — hozzájárulásunk és véleményünk meghallgatása, ismerete nélkül különböző csoportok „Nagymaros Bizottság” néven szervezkednek, akciókat és tüntetéseket rendeznek a vízlépcső megépítése ellen. A nevünket engedélyünk nélkül használó „Nagymaros Bizottság” ezzel a névhasználattal félrevezeti és megtéveszti a közvéleményt, nem Nagymaros lakosságát képviseli, és olyan propagandát fejt ki, amely településünk alapvető érdekeivel ellentétes. Elhatároljuk magunkat ról. A várható károkat, illetve a sokat halogatott probléma körül kialakult feszült helyzet következményeit számba véve egyöntetű volt a vélemény: a kérdést csak a lakosság legteljesebb bevonásával lehet megoldani. Ugyanakkor megfogalmazódott az is, hogy e kérdés demokratikus rendezése alapja lehet egy megújuló politikai konszenzusnak. Ezt a gondolatot fogalmazta meg az a petíció is, amelyet a tüntetők küldöttsége nyújtott át a Parlamentben. A Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének címzett beadványban — pontokba szedve az építkezés ellenérveit — követelték a az egyoldalú és a teljeskörű objektivitást mellőzd kampánytól, amely az építkezés leállítását követeli. Tiltakozunk községünk nevének ilyen formában történő használata ellen, s követeljük, hogy azonnal változtassák meg nevüket! Mindezt annak tudatában tesszük, hogy Nagymaros lakossága földrajzi helyzetéből adódóan legalább olyan mértékű felelősséget érez a Dunakanyar környezetének és szépségének megóvásában, a környezet védelmében, mint bárki ebben az országban. Nagymaros, 1988. szeptember 10. A Hazafias Népfront Nagymarosi Bizottsága és a nagyközség társadalmi szervezetei vizierőmű munkálatainak azonnali leállítását, illetve végleges döntés hiányában az építkezés felfüggesztését és népszavazás kiírását. Az öttagú küldöttséget az Országházban Straub F. Brúnó fogadta. Az Elnöki Tanács elnöke ígéretet tett arra, hogy a követeléseket továbbítja az Országgyűléshez és a kormányhoz. A petíció fogadtatásáról a szervezők beszámoltak a nagygyűlés résztvevőinek. Ismertették azt a közleményt is, amit a tüntetést szervezők és az ugyancsak ebben az időpontban, a Duna másik partján, a Budapesti Műszaki Egyetem parkolójában szervezett politikai nagygyűlés rendezői fogalmaztak. Ebben kifejezték, hogy a reform megvalósítása nélkül nem lehet a vízlépcső ügyét megoldani és viszont. A nagygyűlésen szót kapott Freda Meissner-Blau asszony, az Ausztriai Egyesült Zöldek Pártjának vezetője és Peter Pilz, a párt parlamenti képviselője, valamint Johannes Hawlik, az Osztrák Néppárt parlamenti képviselője és Franz Meister, az Osztrák ökológiai Intézet munkatársa. Hozzászólásaikban kifejezték aggodalmukat az erőmű építése miatt, hangsúlyozva, hogy ez az osztrák környezetvédőket is érthetően foglalkoztatja. A tüntetés — miután a résztvevők közösen elénekelték a Himnuszt — rendbontás nélkül a késő esti órákban feloszlott. ★ A Hazafias Népfront Nagymarosi Bizottsága és a nagyI község társadalmi szervezetei nyilatkozatot adtak ki. Tízezres tömeg tüntetett a vízlépcső ellen
