Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
1988. AUGUSZTUS 4 , CSÜTÖRTÖK ySSSSSSSSSSSSSSSSSSSy'SSSSSSSfSSSSSSSSJ'SSS^ f Villanófény f E hasábokon is sokszor foglalkoztunk már az Omszk park tavával. Leírtuk egyebek között, hogy a víz szennyezettsége miatt tilos fürdeni, nyomatékosan felhívtuk a figyelmet arra, hogy a több hektárnyi terület emlékhely, ezért semmiféle vendéglátó egységnek nem adnak letelepedési engedélyt, elsősorban a pihenni, napozni vágyóknak tartják fenn a területet. Nos, az Omszk parkba látogatók többsége megértette ezt, valóban napozott és pihent a víz közvetlen közelében. Éppen ezért nagy meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a tó partjára, nyilván az illetékesek és a szakemberek tudtával és beleegyezésével, több száz fenyőcsemetét ültettek el. Ezt a fa- fajtát víz közelében, napozásra fenntartott területen telepíteni — merőben szokatlan és elhibázott dolog. Egyrészt hideg hatást kelt, másrészt szúrósak a levelei. A sok évtizedes tapasztalat mutatja, hogy fenyőfák között senki nem napozik szívesen. Elképzelhető, hogy néz majd ki a víz közvetlen közelében a parti sáv néhány év múlva, amikorra a sűrűn ültetett csemeték megnőnek. Vagyis a tűlevelűek telepítése éppen a legfontosabb célnak, a napozás és pihenés lehetőségének szab gátat. Vajon miért nem ültettek az ezért felelősök „vízhez illő” fajtákat az egyre szebb park tavának partján? Teszem azt fűz-, nyár- vagy égerfát. Olyat, amely nem zavarja a napozókat. nem kelt északi hatást, egyáltalán: illeszkedik a több hektáros terület faunájába. Talán az illetékesek kicserélik a csemetéket, amíg nem késő. Hiba lenne arra várni, hogy. a vendégek majd csak beletörődnek a megváltoztathatatlanba. Úttörőknek Munkásőrtáh&r Immár hagyomány, hogy a szentendrei Biksza Miklós munkásőr egység a szigeten a mupkásőr úttörőknek megrendezi a 10 napig tartó nyári táborozást. Az idén augusztus 15. és 23. között vonul a csaknem 100 tagú csapat a szigetre, ahol a munkásőr szülök főznek nekik és biztosítják a felügyeletet. A gazdag programban szerepel járörverseny, hajókirándulás, harcászati bemutató, kispuskalövészet, gránátdobás, KRESZ-vetélkedő, számháború, túra a Mogyoró-hegyre és sok strandolás. Ezek a táborok igen népszerűek, nagy élményt jelentenek a gyerekeknek. Az „idősebb” gyerekek később ifivezetőként, sőt munkásőrként térnek vissza a már hagyományos táborba. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Üzemmé fejlődött a lakatosműhely A vasasok törzsgárdatagok A Rózsa utcában működő ipari főágazat az Óbuda Tsz egyik meghatározó részlege. Mintegy 250-en keresik kenyerüket e falak között. Évente 180—190 millió forintos árbevételt érnek el. Felajánlás Török István, a főágazat igazgatója arról beszélt, hogy a vasasok csaknem hetvenen vannak, s n.voicvanöt-kilenc- venmillió forintos termelési értékkel járulnak hozzá az Óbuda Tsz összteljesítményéhez. Egy hajdani lakatosüzemből nőtt ki ez a kisebb gyár, ahol ma már számjegyvezérlésű esztergagépek is találhatók. Fő termékük a gépjármű-diagnosztikai berendezés, amelyet teher- és személygépkocsikhoz egyaránt gyártanak. Üj termék a Re- zomat lengéscsillapító berendezés. Itt fejlesztették ki a füstgázelemző készüléket, amelynek a környezetvédelemben szánnak jelentős szerepet. A vasasok szinte kivétel nélkül magasan kvalifikált szakemberek és törzsgárdatagok. Tizenöt-húsz éve dolgoznak a Rózsa utcában. Különösen büszkék a Szikra szocialista brigádra — vezetője Szabó Géza —, amelynek tagjai az 1987. évi teljesítményük alapján elnyerték a Pest Megyei Teszöv Kiváló Brigádja címet. A kollektíva humani- d&sát bizonyítja, hogy a kitüntetéssel járó 20 ezer forint jutalmat felajánlották egv kislány megsegítésére, aki szemműtétre vár. Ennek hallatán a főágazat vezetői elhatározták, hogy a tsz költségén a brigád tagjait egynapos kirándulásra viszik. A lakatosok minden munkát elvállalnak, ami a cégnek nyereséget hoz. Legyen szó akár kis vagy nagy szériáról. A rugalmasságukkal érték el, hogy nagy vállalatoknak végeznek bérmunkát. Egész nap A műszaki gumifeldolgozó ágazat jóval fiatalabb. Harmincán termelnek évi 20—25 millió forintos értéket. A tömítésektől a háztartási gumifélékig, a mozdonyokba beépíthető gumibakokig, vagy éppen a Hardy-tárcsáig mindent elkészítenek. Megrendelőik között olyan cégeket találunk, mint a BKV, az Ikarus. a Vidámpark. Külön kell szólni a gumi-, futózó gazdasági társulásról, amely talán a legismertebb. Évente 70 ezer személy- és 10 ezer tehergépkocsit látnak el felújított gumival. Sajnos, az általános forgalmi adó beÖt forintért adagja Lesz-e fagyiárkartell? Alig két hónapja nyitott a Fő tér 11. szóm alatt a Romantika íagylaltozó. Ezzel a belvárosban immár féltucat helyen kapható néhány száz négyzetméternyi területen a népszerű édesség. Azonban a tölcséres csemege olasz változatát csak a Romantika kínálja. És csak a Romantikában kerül egy adag 5 forintba. Amikor Várszegi Vilmossal, az új cég tulajdonosával beszélgettem, elmondta, hogy tudomása szerint rövidesen a többi maszek is emelni fogja az árakat. Lám-lám — gondoltam magamban —, milyen jól jön némelyeknek a piac áremelő hatása. Egyébként a műemlék jellegű hazat nagyon szépen rendbe hozta a fagyizót működtető polgárjogi társaság. Különösen az udvar tetszett, ahol a sárga napernyők alatt, a középen csobogó vízköpő mellett fagylaltkelyheket fogyaszthatnak a turisták. Ötven forintért darabonként. Amiből kitűnik, hogy a Romantika főként a vastagabb buksza,jú vendégek felé kacsingat. Igaz, a fagylalt minőségére eddig nincs panasz, s állandóan nagy a sor a hűtőpultok előtt. Egyelőre béke honol. a fagyisok között. Bár közülük né- hányan nem tagadják, hogy. a forgalmuk csökkenése jelzi a Romantika jelenlétét. Ók egyelőre maradnak a négyforintos adagok mellett, válaszul a konkurencia éleződésére. Ezek szerint mégsem lesz árkartell? vezetése óta a vásárlók nem viszik a futózott gumiköpenyeket, mert az áruk megközelítette az újakét. Őrjártunkkor 10—12 millió forintos készlet hevert a raktárakban. A' fémfeldolgozó részlegben főként fémtömegcikkeket állítanak elő. Itt készülnek egyebek mellett a kábelsaruk, a mágneszárak, a bútoripar által rendelt különböző fémszerkezeti elemek. Éppen ezekben a napokban térnek át a hárompontos zárak gyártására. A 30 tagú kollektíva évente majdnem 13 millió forintos értéket' termel. Török István szerint a bértömeggazdálkodás átmeneti lépés a bérreform felé. Eredményeként máris 25-tel kisebb a létszám a réginél. Sajnos, a nagyipar nehéz helyzete rájuk, a bérmunkát végzőkre erősen kihat. Roppant gondokat jelent az alapanyag-beszerzés. Derűlátás Török István abban bízik, hogy javul az ország gazdasági helyzete. Azt mondja, hogy a külföldiek megjelenése, akik valamilyen közös tevékenységbe akarják fektetni a pénzüket, azt jelenti, hogy bíznak a magyar piac megélénkülésében. A bérreformmal pedig erősödne a tulajdonosi szemlélet. Az ipari főágazat vezetőinek az a meggyőződése, hogy a magasan kvalifikált szakembereknek munkát kell adni. a teljesítményüket anyagiakkal elismerni, s akkor nincs szükség különösebb fegyelmezésre. Ezt az optimizmust mindenesetre mutatja az, hogy az Óbuda Tsz ipari főágazatában az utóbbi két évben 20 millió forintot fordítottak a munkakörülmények javítására, a szociális létesítmények felépítésére. a csatorna- és ener giahálózatra. Közművelődés, idegenforgalom A gondok ellenére eredményesen A városi tanács végrehajtó bizottsága nemrég tárgyalta a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkájáról szóló tájékoztatót. Az előbbi intézménynél főként azt vizsgálta a testület, hogy miként irányítja Szentendre város közművelődési munkáját. Az utóbbinál arra voltak kíváncsiak, milyen szerepet töltenek be a múzeumok a település életében és az idegenforgalomban. Aranyosok Az köztudott, hogy a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár hármas funkciót lát el. Irányítja és szervezi szűkebb hazánk 162 kultúr- házának és 387 könyvtárának a szakmai tevékenységét, ellátja Szentendre város művelődési és könyvtári feladatait, segíti a Dunakanyar 13 falvá- nak közművelődését. Szinte hihetetlen, hogy mi minden történik az Engels u. 7. szám alatti épületben, amelyet a hetvenes évek derekán csak városi kultúrotthonnak szántak. 'Évek óta remekül működik például a kórus, a kamarazenekar, az amatőr filmklub és a Kék Duna nép- táncegyüttes. ók ebben az esztendőben kaptak arany minősítést. A számítástechnikái foglalkozásokra havonta körülbelül ezer iskolás jár. Az ökológiai kukkantó tevékenysége országosan is elismert. A klubok közül a nyugdíjasoké a legnevesebb. Mellettük legalább megyei jelentőségű a sakkozók, a bélyeggyűjtők és az antialkoholisták. munkája. Az egyesületek programjait szintén a PMKK segíti. A közhasznú tanfolyamok sorából kiemelkedik a kazánfűtőknek, az idegen nyelvet tanulóknak és a talpmasz- százzsal foglalkozni kívánóknak szervezett kurzus. Gondot jelent, hogy leégett a Du- na-parti részlegük, emiatt az ifjúsági i klub heíyiséghiány- nyal küzd. Esztendők óta élénk érdeklődés kíséri a Szentendrei beszélgetéseket, amelyeknek a háziasszonya Endrei Judit. Olyan közismert és tiszteletben álló helyi polgárokat hívnak meg, akiknek érdekes az élettörténete. A fiatalok a Családi vasárnapokon és az ifjúsági diák hétvégeken szórakoznak. Két-három évvel ezelőtt gondot okozott, hogy csökkent az érdeklődés a színház, a hangverseny és a film iránt. Mára változott a helyzet, e műsorok látogatottsága jónak minősíthető. Mégis az eddig felsorolt programoknál népszerűbbek és látogatottabbak a gyermek- és bábszínházi előadások. A Kis emberek dalai, a Mesélő muzsika, a Zene—szó a nebulók százait vonzza. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár jelentős szerepet játszik az idegenforgalmi rendezvények szervezésében is. A szentendrei tavaszi napok sorozatának összeállítása teljes egészében az intézmény feladata. A programok mind jobban illeszkednek a varos, a tájegység hagyományaihoz, hangulatához. A Szentendre; nyár eseményeinek sorából a ' PMKK szakemberei rendezik a Bar- csay-udvar dzsessz- és folk- hangversenyeit, a városház- udvari színjátékokat, a komoly zenei hangversenyeket, a gyermekműsorokat és á külföldi együttesek bemutatóit. A Szentendre és Vidéke című városi havilap megjelentetésében is komoly szerepet játszott a PMKK, úgy is, mint az egyik lapgazda. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával közösen adtak ki a Barcsay-könyvet, s nemrégen jelent meg a Szentendrei füzetek legújabb száma, amely Szentendre a rómaiak korában címet viseli. Garázsban Külön kell szólni az intézmény könyvtáráról. Amikor 1975-ben eldöntötték, hogy az Engels u. 7, szám alatti, épii- . let megyei funkciókat is betölt, megkapta az 1950 óta módszeresen gyarapított könyvállományt. Jelenleg csaknem 170 ezer kötet található a termekben, ötszáznégyféle időszaki sajtóterméket őriznek, négyszáznegyvenhat magyar újság jár, a kézikönyvtár hétezer művel rendelkezik. A helytörténeti gyűjtemény a Pest megyére vonatkozó dokumentumokat őrzi, ezen belül a szentendrei anyag szinte hiánytalan. A Tanár, vendéglős, focista Nehezebb, mint a zöld gyepen Valóban nem tudhatja senki, merre viszi a sorsa. Pető László röviddel ezelőtt álmában sem gondolta, hogy a Tahitótfaluban található Vöröskő étterem és borozó szerződéses tulajdonosa lesz. Nem csoda, hiszen csaknem évtizedes NB. I-es futballista múlt áll mögötte, a zsebében pedig ott lapul a földrajz és testnevelés tanítására jogosító diploma. De menjünk sorjában! Amikor a Nyíregyháza 1985-ben kiesett az NB I- ből, a fiatal tanár Szegedre ment dolgozni, s ott játszott az NB II-ben. Most 30 éves, de úgy döntött, hogy alsóbb osztályban folytatja, a megtakarított pénzét pedig üzletbe fekteti. É ponton csúszik be a képbe a Szentendrei Petőfi SE és a Vöröskő étterem. Az előbbinek játékosra, az utóbbinak gazdára volt szüksége. Az étterem a Szentendre és Vidéke Áfész tulajdona. S mivel a szövetkezet patronálja a város sportját is, összejött az üzlet. Pető László ma már a megyei első osztályú csapat játékosa és az étterem vezetője. Meglehet, hogy a szőke csatár nehezebben boldogul az irodában, mint a zöld gyepen. Az emberek ugyanis elfelejtették az éttermet, mert hosszú hónapokig zárva álltak az ajtók. Pető László és bátyja először otthonossá varázsolta a helyiségeket, majd a programszervezésre koncentrált. Újraindították a diszkót, ismert énekeseket, táncosokat, humoristákat. zsonglőröket, bűvészeket hívtak meg. Tervezik, hogy helyt adnak rock and roll, pol-beat-, nosztalgia- és szolidaritási esteknek. A . sportsegélyalapra felajánlották egy diszkóprogram bevételét. Pető László volt edzőit — Mezey Györgyöt és Temesvári Miklóst — is szívesen látná egy beszélgetésre. A labdarúgásból maradt a Szentendrei Petőfi SE. Túl a harmadik évtizeden megyei első osztályban sem kis dolog a becsületes helytállás. Van bőségesen boríték i Aki a nyaralásból nem csak képeslapot akar küldeni, választhat a különböző méretű borítékokból és levélpapírokból. A Papíripari Vállalat szentendrei gyárában automata gépsoron készül — emberi kéz hozzáérése nélkül — a boríték hajtogatása, enyvezése. Csupán a csomagoláshoz kell szakértelem. nyomtatott betűket kiegészítik a hangzó dokumentumok, a mikro-, dia- és videofilmek. Nem használhatók viszont az elismerés jelzői a városban működő fiókköny vtárakrá. Pénz hiányában jelenleg csak kettő működik. Jobb a helyzet az iskolákban, ahová 1987-ig mintegy 400 ezer forint értékű könyvet telepített a PMKK. Az ez irányú erőfeszítéseket a városi tanács évről évre 40 ezer forinttal támogatja. Ám súlyosak a problémák az épület állaga és a raktárak tekintetében. Például á tető állandó beázása veszélyezteli a Barcsay-mozaikot. teljesen elhasználódtak a berendezések, a bútorok, a technikai eszközök. A Duna-parti közösségi ház pincéjének kiégése után társadalmi munkával rendbehozták a helyiségeket, de egyetlen berendezési darabot sem tudtak vásárolni. A pénzügyi zavarok immár a folyamatos munkát is bizonytalanná teszik. A bekötött folyóiratok a Felszabadulás-lakótelepen egy garázsban találhatók. A fiók- könyvtárak működtetéséhez a PMKK-nak nincs pénze. Mi a helyzet a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságán? Az tény, hogy Szentendre mint múzeumváros él az ország köztudatában, Rt található Magyarország legnézettebb kiállítóhelye. A látogatók száma esztendőnként meghaladja a milliót. Ugyanúgy mint az ország más részében, a gyűjtemények növekedésével nem tartott lépést a raktározás. Éneikül pedig az intézmény az értékőrző és feldolgozó funkciójának alig tud eleget tenni. Probléma van a mütargyvédelemmel is. Nagy segítségét jelent, hogy nemrégiben mégkapták a'Dunakahyar körút 1. szám alatti villát, itt alakították ki a restaurátorműhelyt. A központi épületben apró irodahelyiségekben 4-5 ember dolgozik. Sorozatok A tárgyi nehézségek ellenére a szakalkalmazottak tudományos munkáját minősíti Pest megye régészeti topográfiájának és irodalomtörténetének, feltárása, a néprajzi, történeti és képzőművészeti kutatás. S ezeken túl -az is, hogy 1972 óta, a szentendrei profilnak megfelelően, az érdeklődés erősen a képzőművészet irányába fordult. A Studia Comitatensia 18. kötete tavaly hagyta el a nyomdát, előkészületben található a 19. és a 20. szám. A minikönyvek sorozatban általános sikert aratott a Szentendre című minikönyv, valamint Dóka Klára hasonló témájú munkája. A múzeum szorosan együttműködik a PMKK-val, a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal, a Szerb Ortodox Egyházművészeti Gyűjteménnyel és a TIT-tel. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetői továbbra is fő feladatuknak tekintik a gyűjtemények és kiállítóhelyek védelmének korszerűsítését. Még az idén korszerű biztonsági berendezést szerelnek fel a Ferenczy és a Czóbel Múzeumban, s felújítják a Kovács Margit Múzeum hasonló berendezését. Ápolják a testvérvárosi kapcsolatokat Hódmezővásárhellyel és Kőszeggel, a külföldiek közül Suhl, Szófia és Omszk megye múzeumaival. Szívügyüknek tekintik, hogy mielőbb létrehozzák a varostörténeti gyűjteményt. Már sok tárgyi emléket összegyűjtöttek, s a művésztelepi galériában ezeket be is mutatták. A tanács végrehajtó bizottsága a két közművelődési intézmény tevékenységéről szóló tájékoztatót tudomásul vette. Az oldalt Irta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdösi Agnes
