Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

-------Nyl'T P EST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG« ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Ára: I.ÍSO forint 1988. AUGUSZTUS 9., KEDD Szentendrére is ellátogatott Hans Daniels tárgyalásai Hans Daniels, Bonn főpol­gármestere — aki Iványi Pál­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívásá­ra vasárnap érkezett Buda­pestre — hétfői programját városnézéssel kezdte. Felesé­gével együtt először rövid sé­tát tett a Várban, megtekin­tette a Mátyás-templomot és a Hilton Szálló Dominikánus udvarát, majd ellátogatott a Bazilikába. A bonni főpolgármestert és feleségét délelőtt hivatalában fogadta Ivánvi Pál. A meg­beszélésen jelen volt Hans Alfred Stegér, a Német Szö­vetségi Köztársaság budapésti nagykövete. A tárgyalásokról Iványi Pál. rövid tájékoztatást adott az MTI- munkatársának: — Daniels úr — aki nem­csak Bonn főpolgármestere, hanem képviselő is a Bundes­tagban — elsősorban a ma­gyarországi gazdasági és poli­tikai reform eddigi eredmé­nyeiről s a további tervekről érdeklődött. Különösen az foglalkoztatta, hogy a hazánk­ban zajló változásoknak mi-,’ lyen hatása lehet a szocialista országok fejlődésére. Tájékoz­tatást kért többek között vá­lasztási rendszerünkről és a várható módosításokról, a ta­nács szervezetéről, a testüle­tek működéséről. Érdekelték a bankrendszer változásai, az adórendszer bevezetésének ta­pasztalatai, a készülő társa­sági törvény alapelvei, az al­kotmány és a tanácstörvény tervezett módosítása, az egye­sülési és gyülekezési jog tör­vénybe iktatásának előkészü­letei. — A főpolgármester úr — kérésemre — ismertette, mi­lyen forrásokból táplálkozik Bonn város költségvetése, s miként, használják fel a ren­delkezésre álló összeget. Ki­tért arra, hogyan érvényesül náluk a gyülekezési jog, s mi­lyen szociálpolitikai intézke­déseket tesznek. — A találkozó végén NSZK-beli meghívást fogad­tam el. Jövőre lesz ugyanis Bonn 2000 éves, s az ünnep­ségsorozaton — amelyhez ma­gyar hetek is kapcsolódnak — szívesen látják Budapest Fő­város Tanácsának elnökét is. Délután dr. Hans Daniels és felesége Szentendrére látoga­tott. A tanácsházán dr. Bertalan Ferenc vb-titkár Szentendre múltjáról, sajátosságairól s napjaink ■ legfontosabb helyi teendőiről tájékoztatta dr. Hans Danielst. A főpolgármester egyetlen tervezett programot, sem akart elmulasztani. Előbb a Kovács Margit Múzeumot tekintette meg, majd a Blagovesztensz- ka-templomban tett rövid sé­tát. A látogatás kedves szín­foltja volt, amikor a bonni főpolgármester és felesége a Vujicsics Tihamér Zeneisko Iában szót váltott a Magyar Tudományos Akadémia Soros­alapítványa és a Jeunesses Musicales támogatásával ta­nuló ifjú zenei tehetségek tá­borának tagjaival. A vendég meghallgatta az NDK-beli Meiningen Dunaka- anyarban tartózkodó fúvósze-. nekarát, s igen nagy elisme­réssel nyilatkozott a gyerekek kiemelkedő teljesítményéről. Dr. Hans Daniels megyénk­ből Esztergomba indult, ahol találkozott Paskai László bí­borossal. Világbanki hitel felhasználásával Új gyáregység a DKV-nál Űj egység kezdte meg a termelést a Dunai Kőolajipari Vállalatnál: termel a hidro- gén-fluoridos alkilezőüzem, amelyet világbanki hitel fel- használásával építettek meg. Az üzem — amely krakkgá- zokból és izobutánból gyárt egy benzinkomponenst, az al- kilátbenzint — máris száz- százalékos kapacitással dol­gozik. A beruházás 1,4 milliárd fo­rintba került. Az eljárás li- cencadója az amerikai Uni­versal Oil Products (UOP); e cégtől vásárolták a vállalat fluid-katalitikus krakküzemét (FCC) is. A kiviteli terveket az olasz Snamprogetti Milano készítette, a cég részt vett az áru beszerzésében, az üzem ellenőrzésében és — az UOP­Korszerű rádiótelefon pal közösen — indításában is. Az Olajterv feladata volt a ter­vek honosítása és a hazai ter­vezés, amelyben altervezőként az Iparterv is közreműködött. Az üzem építészeti kivitelező­je a Mélyépítő Vállalat volt. a technológiai szerelést a Ve­gyiműveket Építő és Szerelő Vállalat (Vegyépszer), a ha­zai készülékek gyártását a Vegyépszer és a Budapesti Kőolajipari Gépgyár, az erő­átviteli és egyéb villamos sze­relési munkákat a Villanysze­relőipari Vállalat és a VER- TESZ, a szakipari munkákat pedig a Hőtechnika és az ORSZAK végezte. A kivitele­zési munkák végső fázisában jelentős szerelési munkát végzett a DKV gépészeti fő­mérnöksége. A jelentős beru­házás irányítási, szervezési feladatait az eddigi gyakorlat szerint saját fővállalkozásban a Dunai Kőolajipari Vállalat fejlesztési főmérnöksége lát­ta el. Diákparlamenti levél Grósz Károly válasza Ez év áprilisában a kecs­keméti országos diákparla­ment küldöttei levelet intéz­tek a Minisztertanácshoz, amelyben több javaslatot té­ve kérték az oktatásügy ki­emelt támogatását. A diákparlament levelére Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, miniszterelnök vála­szolt. ★' A Minisztertanács megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy a középfokú nevelési-ok­tatási intézmények tanulói a Kecskeméten megtartott or­szágos diákparlamenten elkö­telezetten és felelősségteljesen vitatták meg a magyar köz­oktatás jelentős gondjait, gaz­dasági, pénzügyi nehézségeit, és javaslatukkal a kormány­hoz fordultak. A Miniszterta­nács egyetért a diákparlament levelének tartalmával, így az­zal a fontos gondolattal is, hogy az elmúlt évben elfoga­dott, a stabilizációt és a ki­bontakozást szolgáló munka- programjának megvalósulása többek között az oktatás ki­emelt fejlesztését is feltétele­zi. A közoktatás fejlesztésével kapcsolatos célok megvalósu­lása — ahogy más területeken is — az egész társadalom megértését és a Miniszterta­nács munkaprogramjának gya­korlati támogatását igényli. A Minisztertanács egyetért azzal, hogy a következő évi költség- vetés előkészítése során és a tervezési folyamatokban fel kell tárni a közoktatás fej­lesztésére fordítható többlet- forrásokat. Az országos diák­parlament javaslatának megfe­lelően a rendelkezésre bocsát­ható többletforrások felhasz­nálásának tervét társadalmi vita után a művelődési mi­niszter 1988 végéig a Minisz­tertanács elé fogja terjeszteni. A lavasntnsok >>De nem is a kereskedők nagy _ _ “1 -m száma okozott fejtörést, mint hátulnéxethól inkább az ellenőrizhetetlen, ugyanakkor a józan észnek gyakran ellentmondó árak, amelyek ugyancsak hozzájárultak a vendégszám csökke­néséhez.” (3. OLDAL) lAwrrnvnr/« „A kuratórium döntése . . értelmében a Népművé­kurfoskalacs lesz! szeti Egyesület ócsai szö­vő szakköre egyszeri, harmincötezer forintos támogatás­ban részesült. Öcsán az Ady Endre utca 4. szám alatti parasztházban most is élénk munka folyik. A szobában fa­liszőnyeg készül, az udvaron teknőt faragnak, néhányan a tetőt javítják.” (5- OLDAL) Kódszám .ijS"S2“u. a kukorica kapalasara hogy a dolgozót Géza bácsi kukoricakapáláson érte. Elment az orvoshoz megkérdezni, mi baja van ennek az embernek. Az or­vosi titoktartás miatt ugyanis a beteglapra _csak egy kódszámot írnak.” (<>• OLDAL) K0rS „Elsőként az elnökségi ülés ". , - került szóba és annak is a a regi móaoit legfontosabb napirendje: történetesen, hogy megyénk labdarúgása kövesse-e sza­bálymódosítással az MLSZ közelmúltbeli döntését. Az elnökség egyhangúan úgy döntött, hogy nem. Tehát me­gyénkben a labdarúgó-mérkőzések a korábbi versenyki­írás szerint zajlanak.”, (7. OLDAL) Georgij Szmirnov megbeszélései Hasznos eszmecsere Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására Georgij Szmirnov, az SZKP KB pót­tagja, a Marxizmus—Leniniz- mus Intézet igazgatója augusz­tus 1. és 8. között hivatalos látogatást tett hazánkban. Munkaprogramjának utolsó napján fogadta Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára és Pál Lénárd, a Központi Bi­zottság titkára. A nyílt, őszin­te légkörű találkozókon véle­ményt cseréltek a szocializ­mus építésének időszerű kér­déseiről. a két párt együttmű­ködéséről az ideológia terén. Georgij Szmirnovot hivata­los látogatása során fogadta Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke. Georgij Szmirnov, aki a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke is, megbeszélést folytatott Apró Antallal, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság elnökével és Bíró Gyulával, a társaság főtitkárával. Ismer­kedett az MSZBT központi szerveinek tevékenységével, s ellátogatott a Magyar Optikai Művekben működő tagcso­porthoz. Georgij Szmirnov hazauta­zása előtt szabadságának egy részét a Balatonnál tölti. Veszélyes hulladék Pályázat kettős céllal A Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztériumban hétfőn kihirdették a veszélyes hulladékok kezelési technoló­giájának fejlesztése érdekében kiírt pályázat eredményét. A meghirdetők szándéka szerint a tervpályázat kettős célt szolgált. Ösztönözni kí­vánták a veszélyes hulladékok átmeneti és végleges tárolási technológiáinak fejlesztését, valamint segíteni, hogy előtér­be kerüljenek azok az eljárá­sok és módszerek, amelyek csökkentik a veszélyes anya­gok mennyiségét. A tervpályázat iránt igen nagy volt.az érdeklődés szak­mai körökben. A kiírást több mint kétszázan vásárolták meg, s minden ötödik érdek­lődő be is nyújtotta pályamű­vét. A beérkezett 39 pályamű­ből végül is 36 volt értékelhe­tő. A pályázatok a legkülön­bözőbb hulladékkezelési és -tárolási kérdésekkel foglal­koztak, változatos megoldáso­kat javasoltak, mindez igazol­ta a kiírók előzetes várakozá­sát. A közeljövőben megkezdik a műszaki átadását annak a 154 méter magas épületnek, amely a Postai Beruházó és Tervező Intézet, valamint Budapest Főváros Tanácsa beruházásában, a 31. Sz. Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében épül Bu­dapesten, a Száva utcában. Segítségével a telefonnal ellátott gépjárművek kapcsolatot teremthetnek egymással, fővárosi te­lefontulajdonosokkal és bekapcsolódhatnak a távhívó rend­szerbe. A torony 1989 végén kezdi meg működését. T arthatjuk szükségből lett erénynek, avagy a józan észre támasz­kodó bölcs belátásnak, tény így is, úgy is, hogy a me­gye iparvállalatainál egyre gyakrabban látja az em­ber: a fejlesztés, a beruhá­zás nem egyenlő az épít­kezéssel. A korábbi gyakor­latnak, amikor az ilyen cé­lú kiadásoknak legkeve­sebb a felét az építés jelle­gű feladatoknak a fedezete kötötte le, vége szakadt, és napjainkban ez az arány egyharmadra süllyedt. Ami már-már megközelíti a fej­lett ipari országokban ki­alakult helyzetet, ahol egy­negyed az építés részesedé­se. Igaz, az ottani szakem­berek még ezt is soknak tartják... Sok az igazság ugyanis a szakembereknek abban a véleményében, amely sze­rint az építés (az épít­mény) hosszú időre szinte megbénítja a termelés tech­nikai, technológiai felté­teleit, hiszen mindent adott helyhez (térhez, csarnok­mérethez stb.) kell hozzá­fabrikálni. A mai techni­kai, technológiai színvonal viszont egyre kevésbé tűri az ilyen fabrikálást, gyak­ran sérthetetlen a techno­lógiai rend, mert máskü­lönben az elkészült t/ermék nem az, mint aminek len­nie kellene. S lám, milyen érdekes, mert a nálunk be- idegzettel teljesen ellenke­ző gondolkodásmód ez! Nem a beruházást, még csak ELŐTOLÁS nem is annak költségét vizs­latja, sokkal fontosabbat lel annál: a végső célt, az ér­tékesíthető terméket. S ha a termék nem jó, nem olyan jó, mint amilyennek lennie kellene, akkor volt-e vala­mi értelme az egész fejlesz­tésnek, a beruházási költe­kezésnek? Vitathatatlan, ilyen szem­üvegen át nézve valóban hátrább kerülhet az építés, hiszen alapvető befolyása a termékre nincsen vagy csu­pán csekély. Annál nagyobb befolyása van arra a gé­peknek, a berendezéseknek, azoknak a forintoknak, ame­lyeket ilyen célra költöttek el a munkát < elhatározók. Amikor tehát az ipari üze­meknek a gépi beruházások növelését kiszolgáló erőfe­szítéseit tapasztaljuk, akkor jó törekvéseket látunk. Jó dolgot, ám azt ne higgyük, ezzel már rendben is van minden, a dolgok ménnek a maguk útján. Hiszen igaz, a fejlesztési kiadásoknak növekvő része a gépek és berendezések fedezete, csak éppen a részesedés bővülé­se ellenére is, ennek a pénz­nek a reálértéke egyre ki­sebb. A mostani, valami­vel több rríinU 2,4 milliárd forint (ennyit költenek a megyében dolgozó iparvál­lalatok, ipari szövetkezetek gépekre, gépjellegű beren­dezésekre) nem egyenlő az­zal a kétmilliárddal, ame­lyet az évtized elején adtak ki. Sajnos, nem húsz száza­lékot tesz ki a pénz érték- vesztése 1980-hoz mérten ... A forgácsoláskor az elő­tolással határozzák meg, mekkora legyén egyszeri befogásra az anyag levá­lasztása. Az előtolás pontos beállítása, kényesebb meg­munkálandó darabok ese­tében, tovább tart, mint maga a forgácsolás ...! Ho­gyan kerül ide ez a példa? Ügy, hogy a beruházások „előtolása”, sajnálatosan ta­pasztaljuk a megyében, sok- kal-sokkal csekélyebb időt emészt fel, mint maga a ki­vitelezés. Tudunk olyan gépberuházásokról, ahol a döntést hozók még annyi fáradságot sem vettek, hogy átnézzék a szakkereskedel­mi vállalat által felkínált prospektusokat... Eleve el­döntötték, nekik csakis az kell. Az a bizonyos az, egy világhírű tőkés cég termé­ke volt, amihez az anyagot is importálni kellett volna, mert a hazainak a minősé­ge nem megfelelő. A vásár­lás létrejöttét végül is ha­talmi szó (adminisztratív beavatkozás) akadályozta meg. S tudunk sajnos olyan esetről is, amikor a meg­vásárolt berendezés nem fért be (!) a neki szánt helyre, rohammunkában kellett megmagasítani a csarnok tetőszerkezetét... Ezért nem tapsikolunk örö­münkben, amikor azt lát­juk, a megyei gazdálkodók egy jelentős része már-már automatikusan a tőkés be­hozatal mellett voksol, hol­ott gyakran a fogadókész­ség minimális ... Így ke­rekedik ki azután az a helyzet, amikor elillan a pénz — a megyében a leg­utóbbi években a gépbe­szerzéseknél a tőkés vásár­lások értéke ötven-hatvan százalékkal haladta meg a rubelért történő szállításo­két —, de a haszna, kama­ta messze elmarad a vára­kozásoktól. B otorság lenne ezt álta­lában elítélni, bár szemben áll az orszá­gos képpel. Országosan ugyanis tavaly a gépberu­házásoknak a 27 százaléka jutott belföldi, 55 százaléka rubel- és 18 százaléka kon­vertibilis elszámolású vá­sárlásokra. Mégis, az álta­lános és sommás megítélés helyett csupán annyit jegy­zőnk meg. hogy az a bizo­nyos előtolási, beállítási szakasz, tapasztalataink bir­tokában sokféle kétséget kelt bennünk, sőt, nyugta­lanságot is. Mert nyugta­lanító, ha az egyik oldalon megy ki a pénz, a másikon viszont nem a forintok, ha­nem csak a kérdőjelek sza­porodnak. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom