Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-08 / 188. szám
1988. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ ^£M<m Szellemi fáklya szerepére vállalkoztak Emlékezés a Sarló mozgalomra Hatvan évvel ezelőtt, az 1926. augusztus 3. és 13. között a gombaszögi táborban alakult meg a csehszlovákiai magyarság haladó ifjúsági szervezete, a Sarló. A néhány fiatal ösz- szefogásával alakult mozgalom — később tagjainak szerteágazó pályája következtében — területileg kiterjedt Csehszlovákiára, Magyarországra, Romániára és Jugoszláviára, és haladó világnézetével hatott és hat még ma is megalakulásának hat évtizedes fordulóján, holott mindössze fél évtizedig állt fenn. Az évforduló alkalmából a Kossuth Kiadó könyvben emlékezik a Sarló-mozgalomra. A Sarló hatósugarában című kötet tanulmányokat, cikkeket és dokumentumokat tartalmaz, amelynek célja, az hogy minél teljesebben megvilágítsák e mozgalom hatását, akkori haladó szerepét. A kötet a többi között tartalmazza Balogh Edgár, Bo- ross Zoltán, Jócsik Lajos és mások írásait. A kötetet Sándor László szerkesztette és egyben ő írt értő, eligazító előszót hozzá. Időszerű a kötet, mert a határainkon túl élő magyarság mai helyzetére is utal, mégpedig azzai, hogy hatvan évvel ezelőtt hogyan lehetett elindítani egy olyan mozgalmat, amely a kisebbségben élő magyarság szellemi igényeinek kielégítésére törekedett, egyben önismeretre és történelmi tudatra ébresztő szerepet vállalt. A kötet megjelenése kapcsán hadd mondjuk el, hogy a Sarló sohasem tűzte célul, hogy tömegmozgalommá váljék: szellemi fáklya szerepére vállalkozott, elindította Szlo- venszkón és a Kárpátalján a regösjárást, síkraszállt a középiskolák önképzőköreinek, a cserkészet megújhodásáért, egyben néprajzi, majd szociográfiai gyűjtőmunkát és kutatást vállalt. Ezzel jelentősen hozzájárult a magyarság helyzetének feltárásához Csehszlovákiában. Hitet tett a baráti népek együttműködése mellett, és felhívta a figyelmet a szomszéd népek egymás mellett élésének fontosságára. A kötetben megjelent írások tanúsítják, hogy a Sarló miként vált gerjesztő erővé, hogyan szerzett szövetségeseket céljainak elismerésére. Kapcsolatot tartott fenn mindenekelőtt a csehszlovákiai haladó szervezetekkel, a kommunista értelmiséggel, a magyarországi ifjúsági szervezetekkel, de hatása kiterjed Romániára, Jugoszláviára is. Mindezzel a kötetben megjelent írások foglalkoznak. Ferencz László a Sarló ideológiai forradalmáról és a kommunista párttal való kapcsolatának kiépítéséről ír, hangsúlyozza annak fontosságát. Egyben választ is ad arra, hogy miért éppen Szlovensz- kó és Kárpátalja csaknem egymilliós magyar nemzetiségénél bontakozott ki ez a mozgalom. Egyrészt lehetővé tette ezt a Csehszlovákiában kialakult polgári demokrácia szabadabb légköre, másrészt az, hogy a kommunista pártnak ebben az államban jelentős szerepe volt a haladó eszmék terjesztésében. Viliam Plevza és Vlasta Plevzová tanulmányában a Dav (bololdali szlovák értelmiséget összefogó egyesület) és a Sarló, valamint a szlovák és a magyar forradalmi értelmiség két világháború közötti együttműködését Csehszlovákiában vizsgálja. Megállapítják, hogy ez az együttműködés nagyon hasznos és eredményes volt. Részletesen elemzi az együttműködés körülményeit, hatását. Nagyidat Ernő pedig azt kutatja, hogy miként alakult a Sarló kapcsolata a cseh haladó mozgalmakkal. Jócsik Lajos írása a magyarországi kapcsolatokról, szól. Kimutatva, hogy ezek szérteágazók Gödi Fészek-emléknapok Ady verseit szavalták Megkoszorúzták a munkásmozgalmi emlékművet (Fotó: Gottlieb Géza) Kultúra és sport mindig szorosan egymáshoz tartozott a Munkás Testedző Egyesület történetében. A gödi Fészek múzeumában láttam egy 1928-as plakátot, amelyen kultúrestet hirdetnek. Az atlétacsoport. ez alkalomból szavalókórussá alakult. A műsor igen változatos volt, Ady Endre, Upton Sinclair. Majakovszkij nevei és művei fémjelezték. Hatvannégy éve, hogy az akkori homokbánya területét birtokba vették a munkások. Az egyre fokozódó rendőri zaklatások elől húzódtak távolabb a főváros határától. A gyönyörű természeti környezet sokáig adott otthont a politikai oktatásnak, nevelésnek. De természetesen a pihenésnek. kikapcsolódásnak és nem utolsósorban a szórakozásnak is. Sokan húzták meg itt magukat hosszabb-rövidebb'ideig, akik aktívan kivették részüket a fasizmus elleni harcból. Akik még életben vannak, évről évre eljönnek, hogy megemlékezzenek egykori társaikról, az itt töltött időről. Természetes, hogy ezt az emlékezést kulturális műsor is színesíti. Sajnos, idén a dunakeszi József Attila Művelődési Központ fúvószenekarónak bemutatója elmaradt. De hallhattuk József Attila költeményét a lebukottakról. Kanalas Veronika gondozónő adta elő, aki a Ki mit tud?-on is indult és az országos elődöntőig jutott. Az egész napos program során még. számos más friss és régi emléket, élményt elevenítettek fel, akik kilátogattak az eseményre. Volt amatőr képzőművészek kiállítása, vására. Egyébként ezt valamivel jobban lehetett volna reklámozni, mert a meghívó alapján érdeklődők számára nem tudtak felvilágosítást adni. Tegnap délelőtt az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottsága titkárának, Domoszlai Gábornak megemlékezése után megkoszorúzták a Dunakeszi határában álló munkásmozgalmi és a kis házak között meghúzódó Fészek-emlékművet. voltak, bekapcsolódtak a magyarországi vitákba, amelyek a haladó mozgalmak szerepéről szóltak. Legmegrázóbb, egyben talán legtartalmasabb Balogh Edgár tanulmánya, amelyben a romániai magyarságra gyakorolt egykori Sarló-hatásról ír. Balogh egyik alapítója volt a Sarlónak, majd Erdélybe távozott, mert úgy érezte, hogy amit Csehszlovákiában elkezdett, azt igazán Romániában folytathatja, mert ott van leginkább szükség rá. Beszámol, hogy milyen eredményeket értek el, hogyan alakult úgy a helyzet, hogy a fejlődés a népfront felé haladt. Felsorolja azokat a szervezeteket, amelyek Erdélyben létrejöttek, s szellemi hatásukkal segítették ezt a célt megvalósítani. Végül keserűen állapítja meg, hogy azóta sokminden megváltozott Romániában, mégpedig a szocialista demokrácia, a nemzeti egyenjogúság és az élő keleteurópai néptestvériség rovására. Ezért, véleménye szerint érdemes visszafordulni azokhoz a forrásokhoz, amelyből ifjan merítettek. Pató Imre a jugoszláviai Hid és a Sarló kapcsolatát eleveníti fel. Hangoztatva, hogy a Hid köré tömörült fiatalok lényegében ugyanazt akarták, amit a Sarló-mozgalom tagjai: megmaradni magyarnak, szocialistának lenni egyben. Ahogyan egy idézet mondja:» „Magyarok vagyunk születésünk és nyelvünk szerint, s a magyar ..munkásság és parasztság érdekeiért folyó osztályharcba állottunk be a nemzetiségi és osztályelnyomás ellen.” Azóta sok minden történt Középkelet-Európában. Egy azonban ma is időszerű, a Duna-medence népeinek szocialista együttélését szorgalmazó Sarló intelme: A szomszédos országokban élő kisebbségnek a híd szerepét kell betölteniük, ápolniuk a baráti és a kulturális kapcsolatokat, s tudomásul véve, hogy „egymásra vagyunk utalva.” A kötetet eredeti képek és dokumentumok teszik még elevenebbé. Gáli Sándor Bemutató a szegedi Dóm téren Szegeden, a Dóm téren a Nemzeti Színház mutatta be a Csíksomlyói passió c. misztériumjátékot, Kerényi Imre rendezésében Countryfesztivál Szentendrén is j Vendégekből rendezőkké váltak Nem tudom, hányán hallgatnak éjszakai adásokat a rádióban. Aki szombaton sokáig fennmaradt, már megismerkedhetett hat fiatalemberrel, a szentendrei Blue Man countryzenekar tagjaival. Rövid idő alatt sikeres pályát futottak be. Két-három éve foglalkoznak ezzel a stilus- irányzattal, de már bemutatták videoklipjíiket a televízióban, megszólalt zenéjük a rádióban, gyakran koncerteznek. Meghívást kaptak a NOVIKI nemzetközi countryfesztiválra, ahol a hazai élgárdán kívül híres amerikai együttesek is fellépnek. Váratlan fordulattal két nappal korábban, augusztus 11-én, a Szentendrei nyár keretében' rendezőként is találkoznak a külföldiekkel. A csapat és a Duna-parti történetéről beszélgettünk Dömötör László főhadnaggyal, aki hegedűn, mandolinon és szájharmonikán játszik. — A bemutatásból már kiderült, hogy hivatásos katona vagy. A többiek is? Próba postafordultával — Igen, valamennyien a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán végeztünk. Pontosabban a dobosunk civil, de őt is katonaként ismertük meg. Neki nemrég ért véget sorkatonai szolgálata. Az együttes megszületése is a főiskolához kötődik, habár voltak már előzményei. 1976-ban Egerben az országos diáknapokon ismerkedtem meg szólógitárosunkkal. Szabó Imrével. A Dobó téren muzsikáltunk, tetszett egymásnak, amit csinálunk, beszélgettünk, barátkoztunk. Két évvel később Szentendrén találkoztunk újra, természetesen az volt az első gondolatunk, ha mindketten itt vagyunk, együtt kéne játszanunk. Akkor még polbea- t'et énekeltünk, bár nem ez a legjobb szó arra a műfajra. Azért nem lehetett igazán rossz, amit csináltunk, mert többen felfigyeltek rá, sok támogatást kaptunk a főiskolától és a politikai főcsoportfőnökség illetékeseitől. Egerek farmerben Vélótlenül kerültünk kapcsolatba a countryval. 1986- ban a főiskolások kulturális seregszemléjén csak ilyen kategóriában indulhattunk. Az esti szabadidőben né- hányan összejöttünk a résztvevők közül és magunknak muzsikáltunk, csak a zene kedvéért. Ekkor derült ki, mennyit ismerünk a country- dalok közül és kedvünk is van ezt játszani. Tv-FIGYELŐ GYERE HOZZAM FELESÉGÜL. Updike regényét a gimnazista korral szinte természetszerűen együtt járó nagy szerelmi csalódások idején vettem először kezembe. Valahogy úgy alakult a későbbiekben, hogy lelki problémáim orvoslásául többször is újra olvastam. Mi nyújtott vigaszt, ma sem tudom. Idegen környezetben, más. körülmények között élnek hősei. Fájdalmaim, nehéz perceim sem a szerelmi három-, illetve négyszög meglétéből fakadtak. A szereplők vívódása, határozatlansága azonban ismerős volt. Jó nézni kikapcsolódásként a kalandfilmek biztos öklű, határozott fellépésű, az életet egyértelműen feketének vagy fehérnek látó bál- ványait. Irigykedni is lehet rájuk, miközben mi sokkal kisebb küzdelmekben elbukunk, megalkuszunk. De igazán azonosulni csak azokkal tudunk, akik nem a számunkra rendezett álomvilág sztárjai, hanem a valós élet közkatonái. Persze ezek a közkatonák is főszereplőkké válhatnak — olykor szándékukon kívül —, ha elveszítik megszokott mozgásterüket, erkölcsi kapaszkodóikat. Updike teremtményei nem ilyenek. Képtelenek szakítani múltjukkal, félnek a drasztikus megoldásoktól. Így fájdalomkerülés közben tartósítják — bár kétségtelenül alacsonyabb fokon — a szenvedést. Megteremtik a se veled, se nélküled szinte kibírhatatlan szituációját. Talán ez a sokunk számára ismerős helyzet vezetett oda, a második-harmadik elolvasás után is tudott újszerűén hatni a regény, arra ösztönözve, ismét és ismét vegyem kézbe. Egy pillanatig sem ereztem unalmasnak. Nem így a tévéjátékot. Nem tudott lekötni, mindig az volt az érzésem, a színészek céltalanul csellengenek és arra várnak, mikor kezdődik majd az igazi felvétel. Lehet, hogy az elidegenedés divatos elméletét próbálták ilyen eszközökkel filmesíteni. Amennyiben tényleg ez volt a szándék, úgy az eredmény elfogadhatatlan. Az első húsz perc eltelte után csak azt találgattam, vajon napjaink jelensége, a szponzorálás elérte a játékfilmműhelyeket is, vagy csupán jobb híján kerültek az amerikai környezetbe a Hey-Hó üdítők és Hélia—D kozmetikumok. Elvégre a főhős reklámszakember, legalább ennyi haszon legyen a forgatókönyvből. A színészek közül csak Andorai Péter és Kiss Mari tudta a rá rótt feladatot többé-kevésbé jól megoldani. Így felbillent az egyensúly, a film némileg felemássá vált. VAJDA LAJOS. Most lenne nyolcvan éves. De mindössze harminchárom adatott neki. Mégis elég -volt arra, jelezze kivételes tehetségét, művészi nagyságát. Es belefért a szentendrei iskola megteremtése. Bartók és Kodály kortársaként az ő művüket kívánta meghonosítani a festészetben is. Amit lehet, meríteni kell a népművészetből. Nem lemásolva, hanem felhasználva, újjáteremtve azt. Kiegészíteni vele az európai irányzatokat, színt, életet, lendületet adva nekik, ö maga nem szólalhatott meg. Gondolatait naplójegyzeteiből,. műveiből ismerjük. Elsősorban ez utóbbiak beszélnek minden, szónál ékesebben. Tiszta vonalak és fotómontázsok. Megrendítő képek, amelyek fekete-fehér készüléken is varázslatosan színesek tudtak lenni. Hidat kell vernünk, vallották az alkotások. Kelet- és Nyugat-Európa között, földrajzilag és szellemileg egyaránt. Ez a szellemi örökség ma is kötelez minden felelősen gondolkodó embert. Nemcsak a művészeknek szólt az összeállítás, hanem mindnyájunknak. Ehhez mérten volt szép. Lírai és megrázó, harsány és visszafogott. Külön dicséret illeti a zene szerves kapcsolódását a képhez. Szabó Z. Levente Csakhogy ez komolyabb felkészülést igényelt. Addig például nem volt állandó basz- szusgitárosunk, mindig az játszotta a szólamot, akinek éppen volt valami ötlete. Megfelelő hangszerekről is gondoskodni kellett. Szakirodalom, kotta, jó szájharmonika. bendzsó idehaza alig-alig kapható. Mint annyiszor, most is a hadsereg sietett segítségünkre. Nemcsak pénzzel, hanem felszereléssel is támogattak minket. — Hogyan született a Blue Man név? — Sokáig Egerek-ként szerepeltünk. Ez jópofa volt, meg humoros, de kevesen értették. Főiskolai zsargonban az elsősöket, az újoncokat jelenti. Nyilvánvaló volt, ezzel a névvel szélesebb közönség elé nem léphetünk. A countryn belül az egyik legősibb forma a blue grass. Igyekeztünk ehhez hasonló nevet keresni. Sok hazai együttes jár ugyanebben a cipőben, nem volt könnyű még szabad variációt találni. Mikor végre kiötlöttük a Kék embert, szembetaláltuk magunkat a Váci utcában egy farmerbolttal. Azt a céget ugyanígy hívják. Lesz, ami lesz, felkerestük őket, hátha beleegyeznek, hogy mi is így nevezzük magunkat. Legnagyobb meglepetésünkre még arról is sikerült megállapodnunk, hogy mi reklámozzuk őket, cserébe elkészítik a fellépőruhákat. — Miként sikerült Szentendrére hívni a vezető amerikai együtteseket? Egyszeri alkalom — Eleinte csupán a Bojtorján fellépéséről volt szó. Mi velük álltunk kapcsolatban, ők hívtak meg minket az Eötvös klubbeli vendégszereplésünk és a Rockstúdióban vetített klipünk után a nemzetközi fesztiválra. Azután hallottuk, hogy újjáalakultak, új felállásban zenélnek. Gondoltuk, egy nagy koncert előtt biztosan örülnek egy közönségpróbának. Ök vetették fel, úgyis itt vannak Európában ezek az együttesek, miért ne lehetne két nappal hamarább már vendégül látni őket. Kissé váratlan volt ez az ajánlat, meg anyagilag sem álltunk úgy, hogy ezt egyedül eldönthettük volna. Megkerestük a szentendrei KISZ-bi- zottságot, a Szentendrei nyár szervezőit. Végül is megvan a szükséges pénz. Persze ez egyszeri alkalom, de a jövőben szeretnénk, ha a magyar együtteseknek teremthetnénk rendszeres fórumot. Végezetül Szabó Imrén és Dömötör Lászlón kívül említsük meg az együttes többi tagját. Horváth László basszusgitározik, Máté Zoltán ritmusgitározik, Tasnády Zsolt bendzsózik, Mezőfi István dobol. Sz. Z. L.
