Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-08 / 188. szám
/ 1988. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ 3 Meddig hozhat hasznot a nyomtató? Évek óta késik a rekonstrukció A mai magyar telefongyártás a hazai igényeknek megfelel, tehát nem az ipari háttéren múlik, hogy a telefonhálózat minősége, illetve a csatornák száma olyan, amilyen. A gazdasági kapcsolatok fenntartásához és az emberek közti kommunikáció javításához szükséges hálózat megteremtése tehát mindössze egyetlen akadályba, a pénz hiányába ütközik. Sokak által ismert, hogy a fejlett, világszínvonalú technológiák szocialista importját korlátozó tilalmi listán ugyan szerepelnek a nálunk használatosnál több csatornával rendelkező hálózatok is, de a jelenleg forgalomban lévő hazai fejlesztésű távközlő berendezések is bőven kielégítenék az igényt. Ezt bizonyítják a fejlettebb ázsiai, illetve más tőkés országokból érkező megbízások, szerződések. Az iméntiek ellenére el kell ismerni, hogy amit a magyar telefonipar produkál, az többségében nem sorolható a korszerű termékek közé. Ez a megállapítás természetesen vonatkozik a fővárosi Telefongyárhoz tartozó egységek termékeire is. A kényszer mozgat is Beszélgetőpartnerünk, Rigó Mihály főmérnök szavaiból kitűnik, hogy a világszínvonalat lépéshátránnyal követő nagykátai gyáregységnek is a legnagyobb gondja a hazai vállalatok többségének is nehézséget okozó háttéripar hiánya. Emiatt természetesen a gazdaságosság és a termelékenység mutatói is jóval kisebb szintet ütnek meg, hiszen a sokféle, kis sorozatban előállított alkatrész univerzális gépeket igényel. A rendelkezésükre álló berendezéseken jóval kisebb teljesítmény érhető el, mint egy hasonló értékű speciális masinán, ám a már említett háttéripari fogyatékosságok miatt rá vannak kényszerülve a nagyobb terhek — rezsi, készletezési költségek — vállalására. Talán ez a kényszerhelyzet is volt a mozgatórugója annak a folyamatnak, amelynek keretében úgy tervezték meg a kész berendezéseket, hogy azokban több funkció ellátásához is fel lehessen használni egyazon típusú alkatrészt. A főmérnök elmondása szerint az új technológiai rendszer kialakítására már korábban megvoltak az elképzelések, s most el is kezdődött a kevesebb élőmunkát igénylő, olcsóbban termelő és megbízhatóbban dolgozó automatikák munkába állítása. A legújabb távközlő berendezések működésében a digitális átviteltechnika jelenti a legnagyobb előrelépést. A gyáron belüli háttéripar megteremtése költséges, ugyanakkor tüneti kezelésnek minősíthető. Ez utóbbi tűzoltómunka esetében mégis érdemes említést tenni arról a számítógépes programcsomagról, amelynek segítségével javítani tudják a társgyárak alkatrészellátását. Ezzel, az itt megalkotott módszerrel csökken a félkész termékek aránya, s általa a váratlan megrendeléseket is könnyebben teljesíthetik. Az előnyök ellenére azonban jelentősen nő a kiszolgáltatottság az alapanyag-szállító cégekkel szemben. Arról már nem is beszélve, hogy ily módon a még gyakrabban megszakított sorozat-előállítás további költségekkel terheli a majdani végterméket. Nem tétlenkednek Felmerülhet a kérdés, ilyen pluszkiadások mellett mennyi pénze van a központnak — hiszen a fejlesztések ütemét ők határozzák meg a különböző gyáregységekben — a műszaki színvonal emelésére. Mert az elképzeléseket ugyan továbbítják a nagykátai gyáregységből is, ám a meghatározó a fejlesztésre fordítható pénzek összessége. A tekercsgyártás mennyiségi és minőségi színvonalának emelésére például sikerült vásárolni egy korszerű automata gépet. amely ugyan kevesebbfajta gyártmány készítéséle alkalmas, ám termelékenyebb, mint a hagyományos berendezések, valamint kevesebb embert is igényel a működtetése. A többmilliós értékű géppel a hazai tekercsszükséglet negyedét tudják előállítani. A részfejlesztés, illetve az említett modern berendezés beszerzése ellenére azt azonban el kell mondani, hogy a nagykátai alkatrészgyártásban már 10 éve nem volt komolyabb technológiai rekonstrukció. Kisebb értékű, ám a termelés volumenét és minőségét javító beszerzésekről ugyan beszámolhatunk, de a gyáregység elsősorban a belső finomításokra, illetve a hazai vállalatok fejlesztéseire hagyatkozik. Ilyen, saját dolgozóiktól származó ötletet alkalmaznak például a tekercsek ragasztásánál, a fém alkatrészek sor- jázásánál, illetve a forrasztások és ónozások folyamatának gyorsításánál. A felsorolt újítások is jelzik, hogy a vidéki gyárak szakemberei sem tétlenkednek. Átszervezéssel Bár a berendezések komp- lettírozása, illetve a gyáregységek közti termelés nagyságának megállapítása a központban történik, ám a különböző egységeknek nem mindegy, hogy az összbevételben mennyi a részesedésük, hiszen ennek arányában juthat pénz a fejlesztésre. Így tehát megéri a többletmunka. A nagykátai gyáregység persze a jelenlegi helyzetben a belső, vállalati kötelezettségek teljesítése mellett saját terméket is előállít. Több száz millió forintos bevételükben például jelentős részt képvisel a Mannesman Tally licenc alapján előállított mátrixnyomtató. A mintegy három éve született termék sorozat- gyártásának felfuttatását oly módon próbálják megoldani a nagykátaiak, hogy a gyártásfejlesztést elősegítő automata gépsorok mellől felszabaduló munkaerőt erre a területre irányítják át. A'tőkes piacokon az említett termék ugyan már nem a legkorszerűbb, s a hazai piac felvevőképessége is kicsi, de a szocialista országok érdeklődése nem csökken iránta. Az igények és az alacsony tőkés importhányad révén a nagykátaiak számára még gazdaságos — egy ideig — e termék előállítása. B. Gy. Olykor az alkalom szüli... Vagyonvédelem az üdülőhelyen $! A nyári hónapokban a családok százezrei pihennek, ^ nyaralnak vagy legalább néhány napra kirándulnak a ^ főváros környéki üdülőövezetben. A kikapcsolódás gond- ^ talannak szánt időszakát azonban gyakran zavarja meg kellemetlen, olykor súlyos anyagi kárral járó incidens. £ Sűrűn hallunk felfeszített, kifosztott gépkocsikról, vagy i olyanokról, amelyek egy idő után megrongálva, a bar- i bár próbálkozásoktól behorpadva, tönkretéve kerülnek g vissza a tulajdonoshoz. Ittasan, virtusból — Hogyan látja az üdülő- területek vagyonvédelmét Horváth András alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának a vezetője? — Egyik leggyakoribb bűn- cselekmény a gépkocsik önkényes elvitele, kifosztása. Ritkább eset, amikor a gépjármű nem kerül elő, és alkatrészként szétszerelve próbálják értékesíteni. Inkább az a jellemző, hogy fiatalok, az éjszakai órákban többé-kevésbé ittasan felfeszítenek gépkocsikat, és elhajtanak vele. Ezeket a bűncselekményeket rendszerint sorozatban követik el, egy-egy éjszaka többet is egymás után. A kocsikból eltűnnek a magnók, az otthagyott ruhafélék, és gyakran nagy pénzösszegek is vannak a táskákban, zsebekben. Megszokott dolog, hogy .ügyintézők, üzletkötők, anyagbeszerzők tíz- és százezer forintokat hordanaK maguknál. Persze, nem kellene ezeket az összegeket autóban tai'tani. Néha a fosztogatóknak még az ajtó kifeszítésével sem kell bajlódniuk, annyira megkönnyítik a dolgukat. — Hallhatnánk példát a sokat emlegetett könnyelműségre? — Érd környékén történt, hogy egy férfi meg egy nő kiszállt a. gépkocsiból. Tele voltak csomaggal, a kertkapu kinyitásával is bajlódtak, és közben a le nem zárt autó ülésén hagyták a diplomatatáskát, melyben nagy összeg volt. A pénz eltűnt, és sajnos a tettest azóta sem sikerült kézre- keríteni. Itt nem szervezett bűnözésről van szó, hanem az alkalomról, mely szinte kínálta a lehetőséget. Óriási értékek — Melyek a leginkább érintett területek? Lehet-e ilyen szempontból különbséget tenni? — Pontos statisztikai adataink még nincsenek, de ilyen szempontból legfertőzöttebb a ráckevei körzet, és ezen belül is Szigetszentmiklós környéke, ahol esetenként még a garázsban levő gépkocsikat is feltörik és kifosztják. Igaz, hogy olykor a tulajdonosok elmulasztják bezárni a garázsajtót, s így ez biztonsági szempontból nem sokat jelent. A budai és a váci körzetben ugyancsak sok ilyen eset fordul elő, és sajátos módon Szentendre, ha nem is mentes ezektől a bűncselekményektől, ott a legjobb a helyzet. A magyarázatnak sok összetevője lehetséges, de minden bizonnyal szerepet játszik, hogy a környékre irányuló turizmus az átlagosnál kulturáltabb. így a szándékos vandalizmus, a gépkocsirongálás kevesebb, mint máshol. — Ugyancsak gyakori bűn- cselekmény a víkendházak feltörése, kifosztása. — Ez inkább az őszi és a téli hónapokra jellemző, hiszen nyáron a tulajdonos vagy a rokonai, barátai a telken tartózkodnak. Éveken keresztül próbálkoztunk az üdülőterületi őrszolgálat megszervezésével, de ez, anyagi és jogi okok miatt megbukott. Kétségtelen pedig, hogy óriási értékek vannak az üdülőtelkeken, a víkendház elnevezés sokszor nem is helytálló, inkább villákat vagy családi házakat említhetünk. — Az értékek védelme tehát teljes egészében a lakosság feladata lenne? Önvédelmi reflexek — Nem akarjuk áthárítani a felelősséget, a megelőzés és a felderítés a rendőrség dolga, de nagyon sok múlik az érdekeltek magatartásán. Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy csökkennek az önvédelem reflexei. Ez nemcsak abban mutatkozik, hogy az utcai verekedés láttán a járóSzent Jobb-ünnepség Vácott kíséretével a jelenlevő többezres tömeg közösen elénekelte a Himnuszt, majd a Szózatot. Az utolsó néhány taktus alatt előállt a Pénzügyminisztérium páncélautója, melybe a még egyszer felmutatott Szent Jobbot elhelyezték. Ezt az aktust folyamatos taps kísérte mindaddig, amíg a méltóságteljesen kigördülő gépkocsi el nem tűnt a szemek elől... Több volt ez, mint ünnepi megemlékezés. Meditációra késztetett mindannyiánkat, jelképnek érezhettük e történelmi pillanatot: amikor vissza kell nyúlni az államteremtő gondolataihoz. Útmutatásai erőt adhatnak még ezer év távlatából is — a talpon maradáshoz. Vennes Aranka —Dudás Zoltán Lippert József építész tervei alapján készítették a gótikus templomra emlékeztető ereklyetartót (Hancsovszki János felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) kezű uralkodóról, aki rriár-már legendaként él a kései utókor emberének képzeletében. Mint mondta, nagy jelentősége volt annak, hogy a koronázási jelvényeket a római pápától, II. Szilvesztertől kapta szent királyunk, akinek a koronát a fejére is illesztette a pápa. Jelképezte ez az uralkodónak a világi hatalomtól való teljes függetlenségét és vallási elkötelezettségét, amelyet az általa alapított püspökségek sorában a tizedik, s egyben utolsó, a váci püspökség is jelképez. Az Egyházközségek Országos Tanácsának képviselője, Csermely László szerint honalapítónk személye ma is példát és vigasztalást nyújt. Valamennyi beszédet közös éneklés követett, majd a Himnusz hangjai zárták a fogadási ceremóniát. A Szent Jobb Vácott tartózkodása idején az éjszakai za- rándoklásnak egészen sajátos hangulata volt. A hívek ekkor is háromóránként váltották egymást, s ilyenformán — az ereklye mellett — reggelig virrasztók énekeltek. Reggel 6 órától misék kezdődtek. Először a szerzetesek és apácák számára, majd a fiataloknak, később pedig, utolsó szertartásként, a Szent Jobb elvitele előtt az összes megjelent hívőnek. A székesegyház ekkor szűknek bizonyult. A kinnrekedtek tűző napsütésben, hangszórókon keresztül hallgatták a misét, amely két órán keresztül tartott. Ezután elkezdődött a búcsúztatási ünnepség. Először dr. Bóth János tanácselnök mondott beszédet, melynek utolsó mondata így hangzott: „Azzal az óhajtással térek innen haza, hogy teljesedjék be a himnuszt áldás.” Közös éneklésre került sor, majd újabb beszéd következett. A Boldogasszony anyánk kezdetű dal után Marosi Izidor püspök búcsúztatta nemzeti ereklyénket. A fiatalok feladatáról beszélt, akik — ha komolyan veszik a Szent Ist- ván-i örökséget, akkor meg is valósíthatják apostoli királyunk álmát. Végül a soroksári zenekar Az ünnepségsorozat részeként Szent Istvánhoz kapcsolódó kiállítást nyitottak a Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskolában. Itt látható Blaskó János, helyi szobrászművész Vác város alapítójáról, I. Géza királyról készített álkotása is. A jó kapcsolat alapja Szépítőszer a Lenfonóból kelők hátat fordítanak, és lehetőleg még a tanúskodásból is igyekeznek kimaradni. A vagyonvédelmet illetően is rosszul működnek ezek a reflexek, különösen az üdülőterületeken. Gyanús idegen — Miért ez a megkülönböztetés? — Sajátos dolog, az ember azt hinné, hogy a pihenés, ki- kapcsolódás közben jobban ügyelünk a körülöttünk levő dolgokra, mint egyébként, de ez nem így van. A fővárostól távolabbi, kisebb mezőgazda- sági jellegű településeken szinte azonnal felfigyelnek a gyanúsnak tűnő idegenre. Kérdezgetik, mit akar, jelzik is a rendőrségen, ha úgy látják, hogy valami nincs rendben. Üdülőhelyeken ezt sajnos nem tapasztaljuk. — Mit tehetünk tehát javaink biztonságáért? — Sokat jelentenek a technikai biztonsági berendezések. Ezt tapasztaljuk például a benzinkutaknál is, ahol, mióta páncélszekrényeket helyeztünk el, hoppon maradnak a betörők. A gépkocsikra felszerelt biztonsági berendezések az esetek nagy többségében hatásosak. Ami pedig a hétvégi hazakat illeti, megint csak az önvédelmi reflexeket említhetem. Döntő az is, hogy mikor kapunk bejelentést egy-egy betörésről. Tavasszal érkezik hozzánk az ilyen természetű bejelentések nagy többsége, holott a ház feltörése, kifosztása esetleg negyed vagy fél évvel korábban történt. Időben kapott jelzések nyomán meg lehet előzni a bűncselekmény-sorozatokat. Ga. J. Több mint egy évtizeddel ezelőtt sokan meglepődve kapták fel fejüket a hírre: Budakalászon, egy textilgyár területén szépségszalon nyílt. A rossznyelvek szerint a vállalat vezetői vélték úgy, hogy az ott dolgozók küllemét kell csinosítani, a jóindulatú vélemények szerint azonban arról volt szó, hogy a Bu- da-FIax Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál dolgozó, több műszakos fonó- és szövőnők életén akartak könnyíteni a szépségszalon nyitásával a döntés hozói. Azóta sok minden történt Budakalászon, s mára megértük azt is, hogy a neves textilipari vállalat már nemcsak fodrászatot és kozmetikai szalont működtet, hanem szépítőszerek gyártásába is belevágott. Arról, hogy pontosan mi is a helyzet, hogy a Buda-Flax termékszerkezet-váltásának legújabb fázisáról' beszélhetünk-e, Salamon Ferencnét, a vállalat gazdasági tanácsadóját kérdeztük. — Valójában nem is a Buda-Flax gyártja az új kozmetikai szereket. Régi, jó partnerünk, a nemesvámosi Csopak Tája Termelőszövetkezet vezetői kerestek meg bennünket: együttműködnénk-e velük egy gazdasági társaság létrehozásában, amelynek keretében a szövetkezet tulajdonában levő szabadalom alapján gyártatnánk hajápoló szereket, balzsamokat. hajrögzítő zseléket ... Ma már hivatalos okmányok, cégtábla, mintabolt, s természetesen a szépítőszerek jelzik: az üzletet nyélbe ütötték. Igaz ugyan, hogy a Csopak Tája Tsz-ben már évek óta foglalkoznak kozmetikai szerek gyártásával, ám az eddig túlnyomórészt csak kozmetikusok számára készített arcpakolások és szépítőszerek körét a gazdasági társulás keretében tovább bővítik, s házilag is használható változatokat fejlesztenek ki. A gazdasági társulás két alapítója közül természetesen a kozmetikai szerek gyártásában nagyobb tapasztalattal rendelkező termelőszövetkezet fektetett többet a vállalkozásba. A Buda-Flax 25 százalékos részaránnyal járult hozzá az alapításhoz, illetve a beruházás költségeihez — ám ez a negyedrész is többmilliós befektetést jelent. Azt persze ma még nem tudni, milyen sikerrel. A budakalásziak mindenesetre arra számítanak, hogy az év végen már a nyereségből osztalékot kapnak. Hogy reményeik nem alaptalanok, azt jelzi, hogy az Anaconda nevet viselő gazdasági társulás termékei iránt már a norvég, illetve a nyugatnémet piacon is érdeklődnek. A kutatásnak, fejlesztésnek azonban az elért sikerekkel nincsen vége. A tervek szerint az Anaconda GT saját laboratóriumában kísérletezi ki újabb és újabb szépítőszereit. Salamon Ferencné szerint ez alapot jelent a bizakodásra: a jövőben talán megtalálják annak is a módját, hogy hogyan tudnák hasznosítani a kozmetikai szerek gyártásában a lenolajat. Hiszen, mint a gazdasági tanácsadó mondja, az Anaconda GT alapítóinak sokéves jó kapcsolatát a nemesvámosiak által a Buda-Flax számára termesztett len alapozta meg. P. Zs.
