Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-05 / 186. szám

Szedik a paradicsomot ▼A*’/. Az Arany János Termelő­szövetkezet paradicsomföldjein is szedik a paradicsomot. Sza- lay Zsigmondné. Király Já- nosné és fia szedik az érett piros bogyókat (felső képünk). Sipos László fogatos és Dé­nes Dénes rakodó gyűjtik ösz- sze és rakják a járműre a rekeszekbe szedett paradicso­mokat (oldalt). (Varga Irén felvételei) Rejtett kapcsoló Újfajta olcsó autóőr Újfajta autólopás-gátló mű­szer gyártását kezdte meg az Agroinnovia Gt. A szabadal­maztatott berendezés lényegé­ben egy elektronikus zár; csu­pán az autóban elhelyezett rejtett kapcsolóval válik in- díthatóvá a motor. A szerke­zet a műszer bekötőkábelé­ne 1c elvágására is rövidre zár, megakadályozza a gyújtást. Mivel az autólopások száma emelkedik, csupán az Állami Biztosító tavaly 12 millió fo­rintot fizetett ki az eltűnt autók után, az új műszer vár­hatóan sokak érdeklődését fel­kelti. Annál is inkább, mert viszonylag olcsó — ára 1000 forint alatti —, s a vészjelzők­kel szemben hangtalanul őrzi a kocsit, nem veri fel az éj­szaka csendjét. A Contravol elnevezésű műszer hamarosan megjele­nik az üzletekben. A Főváro­si Garázsipari Vállalat néhány szerelőt már betanított a mű­szer szakszerű bekötésére, de az ügyesebb autósok maguk is fölszerelhetik gépkocsijuk­ba az új lopásgátlót. A ké­szülék iránt osztrák és jugo­szláv kereskedők is érdeklőd­nek, s mivel hasonló műszert még sehol sem gyártanak, az Agroinnovia több európai or­szágban is bejelenti a szaba­dalmat. Virágot ne! A kórházban fekvő be­tegeknek látogatásuk al­kalmával ne vigyenek vi­rágot — így szól az intéz­mény vezetőségének kéré­se. Sem vágott, sem cse­repes virágot sem szabad hozzátartozóinknak vinni. (Mint megtudtuk, egyetlen kivétel akad: az igen drá­ga, dobozos csomagolású virág, rendszerint fiolás orchidea.) A Köjál előírá­sai tiltják ugyanis ezt, a fertőződés veszélye miatt. A rendelet egyébként országos érvényű — ezért is várják a betegek megér­tését. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÍVFOLYAM. 186. SZÄM 1988. ALGLSZTUS 5., PÉNTEK Dilemmák jelenidőben Mindig a halogatás a drágább Nehéz persze, hogy nehéz arra válaszolni, melyik kér­dés a legnagyobb, a legnehe­zebb az ember életében. Mind­egyik egyfajta feladatot je­lent, amit meg kell oldani, ráadásul optimálisan, azaz a lehető legjobb lehetőségki­használással, s azt is tudva, hogy az esetleges tévedést alig lehet módosítani. Lehetőségek így a nehéz feladatok so­ré oan talán az első helyek egyikén áll az, vajon milyen lakásmegoldást keressen-vá­lasszon magának az, aki vég­legesen Nagykőrösön akar le­telepedni? S hogy azonnal egy rendkívül jelentős könnyebb­ségre mutassunk rá, ezt már az előző kérdés eldöntötte; hi­szen itt eleve többféle meg­oldás jöhet számításba, amíg nagyobb vagy kisebb telepü­léseken legjobb esetben is csak fogcsikorgató egyetlen lehető­ség adatik. Mert á szerencsésebbje lak­hat szüleinél, esetleg bővítve az ősi hajlékot, kettéosztva a megszokott házat, környeze­tet Egyre kevesebben voksol­nak erre a megoldásra, talán oktalanul: Persze az indokok tárháza meglepően széles az önállóság féltésétől az új ott­hon igényéig, sőt, abba még az is belejátszik, hogy a szü­lök mai nemzedéke már mun­kahelyen dolgozó, így a nagy- rnamák-nagypapák ezelőtti feladatköre már korántsem annyira szűkülhet a gyerme­kekkel való foglalkozásra, mint tegyük fel, huszonöt esz­tendeje. Ám a megoldások pénzügyi oldalát tekintve, ez a legolcsóbb, s aki ki tud jönni anyósával-apósával — márpedig ez nem lehetetlen — s el is fér, akkor teszi a legjobban, ha marad. (Olyas féle közös beruházások költ ségcsökkentő hatásáról itt mar nem is nagyon keli be­szélni, mint amilyen például egy hűtőláda beszerzése.) Viszonylag könnyű helyzet­ben van az is, aki OTP-laka s megvásárlásával oldja me; gondjait. Nagykőrösön — szin­te egyedülálló módon az or szágban — akinek pénze van, vehet magának lakást, akár fé.-egy esztendőn belül is. Ráadásul ezek a lakások a környékben is, de országosan is olcsóknak számítanak, te­hát környezetükhöz képest előnyös itt letelepedni. . (Az egy másik kérdés, hogy en nek az olcsóságnak mégiscsak van ára: itt azért, nem tel­jesen biztos, hogy valami Kü­lönleges szakmával el lehet helyezkedni, másfelől a her/i fizetések az országos átlagtól jelentősen elmaradnak.) Akár a tanácson keresztül, akár közvetlenül az OTP-től, kel- háromszázezer forinttal la­kástulajdonossá válhat az em­ber. Talán ,a legnagyobb dilem­ma előtt az áll, aki építkez­ni szeretne. Az alapkérdés pedig az, építkezni vagy sem Nemlegesség esetén sincs baj, de az elmaradt lehetőség ki­használását ekkor nem kell keserű szájízzel emlegetn majd évek múltával. Persze, most azok számára kellene jó tanácsot adni. akik az önálló fészekrakás mellett döntenek. A legfontosabb ta­nács csak az lehet, ha már döntöttek, akkor a lehető leg­gyorsabban kezdjék el, m,ajd fejezzék be a munkaiatokat. Ezelőtt 15—20 esztendővel akár 5—6 évig is építettek (építgettek) egy-egy házat. Késlekedés Az asszonyok varrták a bundát Férfimunka volt ez a javából KAROLY ISTVÁN BAKA az első világháborúban orosz fogságban másfél esztendőt töltött az ázsiai kalmük lovas pásztorok között, úgy élt, mint a kalmükök, kerek sátorban lakott télen-nyáron, ételeiket ette, italaikat itta, csikós volt egy ménesben, megtanulta nyelvüket és együtt dalolt velük. A hagy9mányokhoz szigo­rúan ragaszkodó pásztornépek munkamegosztása a két nem között áthághatatlan törvény volt, másra nevelődtek a fiúk, megint másra a kislányok. „Az asszonyok varrták a bundát, bőrnadrágot, bőrbé­lésű nagykabátokat. A nagy legelőn dudvabokrokban ők fogták varjúvassal a görénye­ket, a farkasokat viszont a férfiak vadászták télidőben. A megszáradt bőrt vízben áztat­ták, ha meglazult, péppel ken­ték be. Ez a pép aludttej és mész keveréke volt, ezen állt nyolc napig — a szőrt nem kenték be —, nyolc nap után kitették ruűakon száradni, mint a ruhát szokták. Ha egé­szen megszáradt, kézi töréssel törték, puhították, mint mikor a ruhát mossák, két öklükön gyűrték-törögették órák hosz- szat. A kipuhult bőrt, hogy az idő ne ártson neki, kri- mekkel kenték be. A krimek a katlankóró gyökere, elap­rózzák kis szeletekre, kevés vízben megfőzik, ettől a bőr sárga lesz, puha, mint a se­lyem, időálló. Az • asszonyok a bőröket ösz- szevarrták, kiszabták, kívül­ről posztóval borították, sö­tétbarna, egész fekete posz­tóval, Rákóczi-bunda formára. Deréktól lefelé bő, fölfelé szoros. A mellén nyolc sűrű kötés volt, soronként három gombbal. A zsinór ezüst vagy arany. Csak a nők viselete volt. Sipkájuk lila, fekete vagy piros szélű fekete posz­tóból, olyan, mint a katolikus papoké, négysarkos, a sarka előre állt. A kers a férfiak simléderes sapkája. Ők posztónadrágban, télen juhbőr nadrágban, köd- mönben jártak és bokáig érő ujjas bundában. A férfibun­dát nem díszítették, egy asz- szony se cifrázta az ura ru­háját, nehogy elszeresse a másikat. A kalmükök sok húst esz­nek, kevés kenyeret. Sose sü­tötték, mindig főzték. Azon­kívül tejet, tejszínt fogyasz­tanak. Férfimunka volt a vadászat és a legeltetés. A kancsukát (karikás ostort) is a férfiak fonták. Olyan a nyele, mint a mi kancsukánké, hatvan cen­ti. A gulyásoké nem hengeres, hanem lapos, széles, az se igen hosszabb százötven cen­tinél. Lóbőrből, tehén- vagy borjúbőrből fontuk a karikás ostort. A nyers bőrt beáztat­tuk vízbe, éles fakéssel a szőrt lekapartuk róla a vályú szé­lin, tenyérnyi széles szalagot szabtunk ki elsőbb a bőrből, azt akasztottuk be a végin egy szögbe, majd bicskával egy fadarab segítségével sal­langra hasítottuk, tizenhat vagy harminckét szálra. A lovam deres volt, úgy is hívtam, hogy Deres. Jól fu­tott, a nyulat utolérte, ha száz/ méterre ugrott is föl előttem. Mikor leesett a hó, naponta hatot-hetet fogtam lovon. A ZAJRA KELT a nyúl, talpalt a havas pusztán. Rá a Deresre! Ha beértük, kan­csukával vertem le a lábá­ról.” H. L. Sokan kényelemszeretetnek nevezik ezt, pedig nem így van. Akkor a szükséges anya gok ára evekig sem változott, s jobban járt, aki csak las­san, pénze arányában épített. Ma akár több, százezer forin­tot is jelenthet féléves-éves késlekedés, úgy anyagárban, mint munkadíjban. Másfelől, pontosan ez a kés­lekedés az, amit ki kell vé­deni a gyors döntéssel. Alig hihető például a tény, hogy a teljesen közműve'sített tel­kek csak „csordogálva” kei­nek el a Gyopár utcában. Pedig elegendő egyetlen séta a város új kerületében, a né­piesen káderdűlőnek neve­zett részen, hogy bárki rá­jöjjön, saját szemével meg­győződve, a társasházak szé­pek, a tulaj donostársak nem vesztek össze (legalábbis any- nyira nem, hogy még min­den közösség együtt van!) s a lakásokat körülvevő térség sokkal kevésbé zsúfolt, mint a mellette lévő családi házas övezetben. Igaz, emitt kisebb a kert, de amott meg alig be­látható a porta. Más, olcsóbb telkekről — ilyenek is vannak — azért nem szólunk most, mert azok eleve közkedveltek. Térjünk vissza még az épít­kezőkhöz. Célszerű előre rög­zíteni — ahol lehet. írásban — a mesterekkel a kívánal­Mozi Pénteken a nagyteremben: Amerikai feleség. Színes, szinkronizált olasz film. Elő­adás 6 órakor. Vissza a jövőbe. Színes, szinkronizált amerikai fan­tasztikus kalandfilm. Előadás 8 órakor. A stúdióteremben: Dühöngő bika. Szinkronizált amerikai film, fél 6-kor. A Cifrakert parkmoziban: Amerikai feleség, 21 órakor. makat, s valamiféle biztosí­tékot is kérni nem teljesítés esetére. Persze, ma még a mester diktál — még mindig —, de ahogy fogy a fizetőké­pes kereslet, talán úgy lesz értéke a tisztességes munká­nak, az adott szónak. S min­denféle halogatás csak a vesz­teséget növeli. Nincs biztosíték Nincs rá biztosíték, hogy nem lesz drágább a faanyag, a cement, a tégla, vágj' a sok-sok kisebb tétel, amit a szállítás tesz drágává; a zárt­szelvény, a csavaráru, a cso- pögésmentes csap, vagy a mű­anyag tipli, hogy csak néhá­nyat soroljunk. Egyszóval az dönt jól, aki ma kezd, mert holnap már mások a feltéte­lek. B. O. Csökkenő terhek Adótételek Annak idején a házadóren­deletet mi is — a szakértők­től nyert értesüléseink alap­ján —, úgy harangoztuk ha mint ami jelentősen csökkent? úgy az adminisztrációt, mind a terheket. A tények is ezt mutatják} amíg például 1986-ban 708-1 tételnyi házadót összesen 893 ezer forint értékben fizette!» be, addig tavaly a tételek szá­ma mindössze 224-re zsugoro­dott és az összeg is 364 ezer forintra csökkent. Az idei esz­tendőben 466 nagykőrösi ház­adót fizető állampolgár van, ők 333 ezer forintot íizdtnek be. Jelentősen csökkentette a terheket az ebadó megszűné­se is, amivel — mint tudjuk —, megint csak az adminiszt­ráció túltengése csillapodott. 1987-ben 3529 tulajdonos mindössze 205 ezer forintot fi­zetett be. Az idén megszün­tették ezt az adóformát. Lopott - talált Kerékpárok Kerékpár-tulajdonosok fi­gyelmébe ajánljuk azt a rend­őrségi hírt, amely szerint két kerékpárt is találtak — eze­ket az idén lopták el. Akik birtokában vannak a szüksé­ges igazolásoknak, azok azt a rendőrségen, ai I. emelet 4. szobában mutassák be, s an­nak alapján vihetik majd el a meglelt „jószágot”. Az egyik számai KK 016845 (Csepel kemping), a másiké KV 011587 (May fair kem­ping). Sporthírek Nemzetközi birkózás A Miskolcon sorra került — nem kötelező jellegű és nem minősítő — országos junior és ifjúsági Fiíóez-emlékverse- nyen a tervtől eltérően nem vettek részt a körösi birkózók. Helyette itthon került sor sporteseményre. Az idén is a strandon ren­dezték az utóbbi években már hagyományossá váló nyári ba­rátságos csapatmérkőzéseket az utánpótlás részvételével, amit két külföldi klub fiatal­jainak szereplése nemzetközi­vé avatott. Az ellenfelek váró sunkban edzőtáboroztak. Nagy szurkolás közben több jó ösz- szecsapást is láthatott a szép számú érdeklődő. Derekasan helytálltak a helyiek. Ű ttörők, szabadfogásban: Nagykőrösi Konzervgyár Kini­zsi—Csepel SC, Évig vegyes 6-5. Győztesek: Vágó, Benyik, Sz. Nagy, Hegedűs, Sáros! Cs. és Tóth N. Úttörők, szabadfogásban: Wismut Aue (NDK)—Nagykő­rösi Kgy. Kinizsi 7-3. Győzte­sek: Sárosi Cs., Balogh és Kudri Z. Ifjúsági—serdülő—úttörő ve­gyes, kötöttfogásban: Nagykő­rösi Kgy. Kinizsi—Union Spor­tive Ivry 9-2. Győztesek: Sá­rosi Cs., Benyik, Barna, Ba­logh, Kudri Z., Vágó, Takács, Törőcsik és Szendi. SIKEREK ÉS GONDOK Kecskeméten kétnapos volt a sportlövők országos Erdész Kupa-viadala, amelyen az MHSZ Nagykőrösi Konzerv­gyár Lövész Klub sportolói is indultak és a nagyszabású, erős mezőnyű vetélkedőn di­cséretesen szerepeltek. A légpuskásoknál az ifjúsági leányoknál Bocskai Katalin 40/369-cel nemcsak aranyko­szorús szintet, de egyéni csú­csot is ért el. A légpisztolyosoknál a ser­dülő fiú Gyulai Zoltán 40/351- gyel szintén arany-, a serdülő leány Pintye Regina pedig 40/341-gyel bronzszintet telje­sített. Farkas Róbert két szám­ban is indult: a junior fiú lég­pisztolyosoknál 60/538-cal és sportpisztollyal 60/471-gyel egyaránt bronzszintű ered­ményt ért el. A szocialista brigádok lö­vészversenyét a szakmaközi bizottság idén kibővítette a vállalati, intézményi dolgozók 'városi versenyére, amely jól sikerült az MHSZ tormási .ló- terén. A Szentendrén megrende­zett megyei egyesületi sportlö­vőbajnokságon a konzervesek nem vettek részt, mert nem kaptak utaztató járművet. Az összevont körzeti, mezőgazda- sági dolgozói lövészversenyen Cegléden a nagykőrösi körzet­ből sajnos nem jelent meg senki. Budapestre tervezték a megyei diák sportlövőbajnok­ságot, de erről — talán az át­szervezés problémái miatt — a körzetünkbeliek nem kap­tak tájékoztatást. MODELLEZŐK Monoron vitorlás repülőmo- dellek körzeti nyílt versenyét rendezték. Az MHSZ Nagykő­rösi Kinizsi Modellező Klub három technikai sportolója kö­zül ketten értek el ott helye­zést. Az A/l-es kategóriában a fiatal Járvás Jácint 121 és Körtvélyesi Péter 124 pontot ért el. A nagykőrösi sportfürdőben városi úttörő motoros hajó­modellversenyre került sor, amelyen az első öt helyen Arany-iskplások végeztek: 1. Farkas Ferenc 30; 2. Bencsik Zoltán 30; 3. Körtvélyesi Pé­ter 16; 4. Járvás Jácint 9 és 5. Kovács Zsolt 5 ponttal. Ez­után az MHSZ Nk. Kinizsi MK tagjai a strandon sikeres hajó, az Ifjúsági-sporttelepen repülő- és az ottani aszfalton rádiós autómodell-bemutatót tartottak, sok érdeklődő előtt. PÉNTEKI PROGRAM Labdarúgás. Kinizsi-sport­telep, 15 óra 30 perc: Nagykő­rösi Konzervgyár Kinizsi— Csepel SC ifi, előkészületi mérkőzés. Sportlövészet. Szentendre: országos Steinmetz-emlékver- seny. Űszás. Városi strandfürdő, 10 óra: „Vakációakció” váro­si úttörőverseny. SZOMBATI ESEMÉNYEK Sportlövészet. Szentendre: országos puskás-pisztolyos Steinmetz-emlékverseny. Triatlon: Pécs—Orfű: „Ba­ranya” — országos férfi és női verseny. S. Z. ISSN 0133—2706 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom