Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-05 / 186. szám

1988. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK &£íri*m 3 *1 A sértettek felelőssé tehetők Az okokat vizsgálták A nagy kárt okozó, társa­dalmi tulajdont károsító bűn- cselekmények többségében va­lamilyen formában a sértettek is felelőssé tehetők, mert sok esetben a szakszerűtlenség, az ellenőrzés, illetve a vagyon­védelmi berendezések hiánya teszi lehetővé azok elköveté­sét — állapította meg a Leg­főbb Ügyészség nemrég lezá­rult vizsgálata. Százezer forint felett Az elsősorban az 1987 el­ső felében vádemeléssel vagy a nyomozás megszüntetésével befejezett ügyekre kiterjedő felmérés célja a társadalmi tulajdont károsító, nagy kárt okozó bűncselekmények elkö­vetésére lehetőséget adó okok és az ezekkel kapcsolatos úgy­nevezett szignalizációs tevé­kenység — a megelőzést .cél­zó jelzési kötelezettség — elemzése volt. Valamennyi olyan, társadalmi tulajdont károsító lopás, sikkasztás, csa­lás, hűtlen, illetve hanyag ke­zelés vagy rablás miatt foly­tatott büntetőügyet áttekin­tettek — összesen 559-et —, amelyben az okozott kár, a vagyoni hátrány összege meg­haladta a 100 ezer forintot. Ezúttal csak a sértettek ma­gatartásával, mulasztásával összefüggésbe hozható bűnel­követési okokat és körülmé­nyeket elemezték. Az értékelés szerint a nyo­mozó hatóságok — viszony­lag kevés kivételtől eltekintve — a bűncselekmények okai­nak feltárását megfelelően elvégezték. Ugyanakkor a szignalizáció nem teljesen ki­elégítő, mert a felderített okokról esetenként elfelejtet­ték tájékoztatni az érintette­ket. A most elemzett ügyek közül 182-ben éltek ezzel a le­hetőséggel. Kétségtelen, a jel­zések számának alakulását befolyásolja az a körülmény, hogy e bűncselekmény-kategó­riák egyre nagyobb hányadát maguk a sértettek tárják fel, így az azokat lehetővé tevő okok ismertek az érintettek előtt. Felületes ellenőrzés Egy négy évvel ezelőtti je­lentés szerint korábban e bűn- cselekményeket leggyakrabban a biztonsági berendezések hiá­nya tette lehetővé, s csak ez után szerepeltek az ellenőrzés fogyatékosságai. Mára e kettő helyet cserélt. Az ellenőrzés, a felügyelet teljes hiánya, illet­ve a felületesség, a szaksze­rűtlenség a vizsgált ügyek mintegy 40 százalékában tet­te lehetővé a bűncselekményt, holott a megelőzéshez sok esetben elegendő lett volna a szakértelmet sem igénylő gon­dosság. A vagyonvédelmi be­rendezések, intézkedések, a személyi védelem hiánya vagy nem kielégítő volta az esetek 34 százalékában szerepel bűn- cselekményt előidéző okként. Ám ez nem mindig róható fel egyértelműen a sértettek­nek, sok vállalat anyagi hely­zete nem engedi meg értékes vagyonvédelmi eszközök be­szerzését, például őrök alkal­mazását jem. Nemegyszer in­kább a kockázatot vállalják, mintsem a vagyonvédelmi ki­adásokat. Helyenként tapasz­talható, hogy a biztosítással kapcsolatos gazdálkodói szem­lélet a megelőzés ellen hat, mert a díj fizetése sokkal kisebb terhet jelent a válla­latoknak. Súlyos hanyagságok Az ügyek 26 százalékánál a szervezeti, ügyviteli rendelke­zések hiánya, azok tökéletlen­sége, be nem 'tartása, a bi­zonylati fegyelem hiányossága vezetett bűncselekményhez. Ezen okok mellett a leggyak­rabban a sértett alkalmazott­jának, ellenőrzésre hivatott dolgozójának szándékos köz­reműködése, szakképzetlen­sége, egyéb alkalmatlansága, összeférhetetlensége, nemegy­szer súlyos hanyagsága is közrejátszott a károkozásban. Az ügységi vizsgálat megál­lapította, hogy a nyomozó ha­tóságok az esetek túlnyomó többségében felderítették a bűncselekmények elkövetését közvetlenül lehetővé tevő okokat, körülményeket. Eze­ket elméletileg valamennyi esetben az intézkedésre jogo­sultak tudomására kell hozni. A felmérés során azonban több olyan üggyel találkoz­tak, amelyben a "hasonló jel­legű bűncselekmények, elkö­vetési módok megelőzésében országos jelentősége lett volna a szignalizációnak. Széjtátva Bugázék Per lesz belőle, tudja az egész kisváros. Az apa fel­jelentette az ABC-áruház vezetőjét, aki — el nem ítél­hető módon — felpofozta az apa tizenhét esztendős fiát. Könnyű testi sértés, ez a vád. A két nagyon nagy po­fon tanúk előtt esett meg, a bizonyításnak nincsen akadálya. Amint hallani azonban, senki sem kíván tanúskodni. Annak ellenére ódzkodnak, hogy apuka nem akárki, hanem befolyásos ember a városban. Tanú mégis van, a fiacskán kí­vül. Maga a tettes, az áru­ház vezetője. Nem tagadja a dolgot. Igen, ott az eladó­térben keverte le a két po­font mindenki szeme lát­tára. S tette azért, mert a fiúcskát két nap alatt har­madszor kapták el, amint éppen lopott. Italt. Gint. Márkásat. Drágát. S ami­kor harmadszorra előkerült az üveg a nagy sporttáska aljáról, a vigyorgó fickónak lekeverte jobbról és balról a járandóságot. Hiba. No igen. Először az­zal zavarták el a kölyköt, hogy még egyszer meg ne próbáld. Másodszor már go­rombábban. Azzal, hogy most már azután takarodj, s harmadszorra következett a pofon ... Talán ez a sor­rend volt a hibás? Rögtön az első esetnél jegyzőköny­vet kellett volna felven­ni... A kereskedő fuldok- íik a méregtől. Ha én min­den bugázőtól elveit hol­miról jegyzőkönyvet vennék fel... ! S az égre néz. Uram, maga nehogy azt higgye, a kisnyugdíjas lop. Nehogy azt higgye, kenyeret, tejet visznek. Nem, nem és nem. Italt, kávét, édességet, pi­perecikkeket. S nem akár­kik. Hanem akiknek telne rá. Akad néhány lump. Rá­nézésre tudjuk, italt fog lopni. De a többi... ! Bugázók. Valamikor a mag kifejtőit, kiverőit illet­ték ezzel a tisztességes el­nevezéssel, mára a balkéz­ről szerzők, az üzleti szar­kák megjelölője lett. A vá­rosi tanácsnál azt mondják, a szabálysértési ügyeknek több mint a negyven, szá­zaléka bolti lopás. A me­gyében „csak” egyharma- da. Még csak? Már? MOTTO Az átlagosnál magasabb követelmények A bizalomra épül ma is minden Negyedszázaddal ezelőtt nyitották meg a sturovói — a magyar helységnevet hasz­nálva: párkányi — közös csehszlovák— magyar vasúti határállomást, amely azóta jelentős fejlődésen ment keresztül. A MÁV szobi vonala ugyanis az egyik legfontosabb tranzitút — erre haladnak át az északról dél felé közlekedő vonatok. — Amikor felmerült a gon­dolat, a gazdasági fellendülés idején, rendszerint hat-tíz órát álltak a szerelvények a határállomásokon — mondja Horváth Tibor, a Csehszlovák Vasutak, a CSD sturovói ál­lomásfőnöke. — Közben mind­két országban megkezdődött a vonalak villamosítása, a na­gyobb teherbírású vágányok kiépítése, s egyszer csak elju­tottunk oda, hogy szembe ta­láltuk magunkat a veszteg- lésből eredő zsúfoltsággal. Itt, Sturovóban megvoltak a felté­telek ahhoz, hogy egy korsze­rű rendező pályaudvart alakít­sunk ki, s az ésszerűség is azt diktálta, ha egyszer lehet, ak­kor ne külön-külön, hanem együtt végezzük azokat a fel­adatokat, amelyek a határál­lomásokon feltétlenül szüksé­gesek. Mérhető a haszon A múltat jól ismeri a MÁV párkányi hivatalos képviselője, Eernát István főtanácsos is, aki a kezdetektől itt dolgozik: — Annak idején, két és fél évtizeddel ezelőtt úgy szólt a megállapodás, hogy a beruhá­zás költségeit fele-fele arány­ban fizeti a két ország — em­lékezik vissza a múltra. — Most már a CSD tartja fenn a pályaudvart, a MÁV viszont külön fizet a szolgáltatásokért. Az elköltött pénz azonban mérhető hasznot hoz, mert gondoljon csak bele: a vona­tok állásideje azóta jelentő­sen csökkent! A nemzetközi kereskedelem hullámzásait jól érzékelhetően mutatják az egy-egy eszten­dőben mért teljesítmények. Az adatokat vizsgálva például ki­kiderül. hogy 1978-ig viszony­lag egyenletesen, évente mint­egy tíz-tizenkét százalékkal nőtt a forgalom Párkányban, ami azt jelenti, hogy naponta kevés híján háromezer kocsi haladt át a határon. Azóta né­mileg csökkent a forgalom, amely a kisebb ingadozásoktól eltekintve az utóbbi időben szinte változatlan. Beszélgetőpartnereim nem tagadják, kezdetben voltak nehézségek a közös munkában. Nem is annyira a nyelvisme­ret hiánya okozott gondot — Párkányban az emberek több­sége még ma is jól beszél ma­gyarul, s azóta Bernét István is megtanulta a szlovák nyel­vet —. hanem a gyakorlatlan­ság. Az együttműködésben döntő fontosságú a bizalom, Sturovóban ma is erre épül minden. És a jövő is — hívta fel figyelmemet a MÁV képvi­selője, mert a fő cél az, hogy minél gyorsabban haladjanak át a vonatok a határon. Jelen­leg átlagosan alig kétszáz per­cet kell várakoznia egy-egy szerelvénynek, s ha belegon­dolunk a korábban már emlí­tett többórás ácsörgásba, ak­kor ez figyelemre méltó javu­lás! Nem vált valóra, de... A gyorsasághoz azonban ésszerű munkamegosztásra, jó szervezésre van szükség. Még akkor is, ha a korábbi tervből, miszerint Sturovóban irányvo­natokat állítanak össze Ma­gyarország déli határain túlra, a túlterheltség miatt nem lett semmi. Ehelyett a hazánkba érkező szerelvényeket Rákos­rendezőn és Ferencvárosban bontják szét és állítják össze ismét a továbbhaladási irány­nak megfelelően. Az utóbbi időben a MÁV kezdeményezé­sére Pozsonyban állítanak ösz- sze Magyarországon átmenő irányvonatot, s ez nagy köny- nyebbséget jelent a további munka során. A közös határállomáson je­lenleg 350 magyar és 870 cseh­szlovák vasutas dolgozik köz­vetlenül a forgalomban. Ber­Csöndes a vásár, nincs tülekedés Szezon végi akció az üzletekben Már az őszi napokra gondolnak Van miből válogatni a gödöllői Skálában. Cs most 30—40 százalékkal olcsóbb árusítanak 30—40 százalékos kedvezménnyel. Sőt, néhány cikket fél áron 1 A következő ipari fizetésnapokra gondolva számítanak még a forgalom megnövekedésére. Legalábbis remélik. Kedvező tapasztalat, hogy aki betér az áruházba, mast is vásárol, esetleg már az őszi napokra gondolva. A Pest Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat több mint kilencven szaküzletében is olcsóbban kínálják a nyári holmikat, gyermeknek, felnőtt­nek valót egyaránt. A boltve­zetők — mind a szerződéses, mind a jövedelemérdekeltségű üzletekben — maguk döntöt­ték el készleteik és a helyi szokások figyelembevételével hogy mit tettek az akciós áru­alapba. Központilag nem sze­reztek be semmit a szakboltok számára, de azt tudják a vál­lalat központjában is, hogy a nagykereskedelem nagyon sze­rény választékot kínált a vá­sárra. A megyei ruházati kis- ker boltjaiban rendezett sze­zon végi vásárok egyébként is kezdenek veszíteni jelentősé­gükből azóta, amióta a jövede­lemérdekeltség következmé­nyeként az üzletek gyakrabban élnek az árkedvezményes ak­ciók lehetőségével. Év közben többször csökkentik készletei­ket úgy, hogy bizonyos ruhá­zati cikket vagy többet 20—40 százalékkal olcsóbban árusíta­nak „amíg a készlet tart”. Az Érdi Skála Áruházban a nyári vásár első két napján megduplázódott a forgalom. Ami nyári, az mind 30—40 százalékkal olcsóbban kapható. Ha az egész árualap elkel, egy­millió forintot spórolnak meg a vásárlók. Csak a ruházati osztályon 1,7 millió forint ér­tékű áru között válogathatnak: szoknyákat, pantallókat, sor­tokat, férfiingeket, fürdőru­Blzony, a szandálok még en­gedményes áron is drágák Minden nyári cikket vásárra dobtak az érdi Skála Áruház­ban (Hancsovszki János felvételei) hákat, gyermek- és bébihól- mikat kínálnak. Fogy szépen, ha nincs is tülekedés. Csupán a cipőosztályon kicsi a forga­lom, mert a szandálokat még így is drágállják a vásárlók. K. E. Feltétel: a konvertibilis bevétel Ahol ösztönöz a prémium Az Idén kereskedőházi formában működő Agker Kft, az állami gazdaságok kereskedőháza az első félévben csaknem 32 millió dol­láros konvertibilis exportot bonyolított le, csaknem ötödévei többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az ez évre tervezett bevételnek ötvenöt százalékát teljesítették félévkor, noha a mezőgazdasági export rendszerint az év első felében a gyengébb. Még csak most kezdődött, korai még következtetéseket levonni — tanácsolták a ke­reskedők. Az általános tapasz­talat azonban a három nap után, hogy ez a nyári ruházati vásár nem olyan, mint amit megszoktunk. így ömlesztve is szűkebb a kínálat a korábban szokásosnál. Pedig állítólag sokan spóroltak rá, többen mint máskor. Hiszen a pénz­tárcánk laposabb, az árak meg ... 1 Azok bizony még en­gedménnyel számolva is bor­sosak. Ha meggondoljuk, még­is csak szezonális és divatcik­kekről van szó. De nézzük konkrétan, hol, mi kapható, s hogy megy az üzlet. A váci Dunakanyar Áruház­ban 4,5 millió forint értékű árualappal nyitották az akciót. Megerősítették a véleményün­ket, nem igazi vásár ez. Ér­deklődés még csak tapasztal­ható, vásárló azonban keve­sebb, mint amennyire számí­tottak. Így nagyon valószínű, hogy nem csak két hétig tart majd a szezon végi náluk. Sok­féle női és férfi nyári felső- ruházati cikket, férfiingeket, sőt kötöttárut, mellényeket, pulóvereket, egyes csecsemő- ruhákat, pamut méterárut és lakástextíliát, valamint női. férfi- és gyermekszandálokat nát István azt mondja, nem könnyű ma jó munkaerőt ta­lálni, de így is válogatni kell a jelentkezők között, mert aki naponta átjár dolgozni, annak az átlagosnál fegyelmezet­tebbnek kell lennie. Elvégre odakint mégiscsak egy orszá­got képviselnek. A szakmai hozzáértés, a megfelelő em­beri magatartás ugyancsak fontos követelmény. — Sajnos, Vác vonzáskör­zetének északi részéről már alig-alig jelentkeznek hozzánk, míg korábban főleg Szobról és környékéről, valamint Vámos- mikoláról és környékéről jöt­tek ide dolgozni az emberek — mondja a MÁV képviselő­je. — Már az sem nagyon von­zó, hogy munkatársaink havi 750-800 forintot kapnak a fi­zetésükön felül és valutát is, s bizonyos kedvezményeket él­veznek a vámnál is. Akik vi­szont vállalják az átlagosnál magasabb követélmények tel­jesítését, jól érezhetik magu­kat a vasútnál. Sok barátság szövődik a helyiekkel, gyako­riak a közös rendezvények is. Nem ritka hogy a magyarok csehszlovák, míg a csehszlo­vákok magyar kitüntetéseket kapnak. Mint legutóbb is ami­kor a közös határállomás ne­gyedszázados fennállását ün­nepeltük. Még a szokott mederben Ma még a megszokott me­derben halad az élet Sturovó­ban. Az igazi szállítási csúcs december és január közepe között tetőzik náluk, ám addig még sok víz lefolyik a Dunán. És sok ezer kocsi halad át a két ország határát jelző Ipoly öreg acélhídján, mindkét irányba. Furucz Zoltán Az Ágker-nél újszerű, ösz­tönző premizálást vezettek be, ebben elsősorban az egyes ke­reskedelmi ügyletek eredmé­nyességét, és a konvertibilis elszámolású kivitel növelését ismerik el. Az anyagi ösztön­zés érdekében a kollektív szerződést is ennek megfele­lően módosították, aminek lé­nyege, hogy a kitűzött pré­miumösszeg negyven százalé­kát akkor fizetik ki az áru­forgalmi osztályok dolgozói­nak, ha a konvertibilis piaci árbevételt az adott hónapban teljesítik. A prémium további ötven százaléka akkor jár, ha a kereskedelmi tevékenység általában is eredményes. A prémium tíz százalékát ve­szik föl a dolgozók akkor, amikor a forgalom eléri a tervezettet. A prémium alapösszegét egyébként annyi százalékkal toldják meg, ahány százalékkal a kivitel növekszik. Ha vi­szont ez nem teljesül, akkor a forgalom egyszázalékos csök­kenése a kifizetendő pénzt egy százalékkal „apasztja”. Ha a teljesítés a tervezettnek a nyolcvan százalékát nem éri el, a prémiumot a kollektíva minden tagjától megvonják. A nagyobb ösztönzés ered­ménye a cégnél, hogy a ke­reskedelmi szakemberek job­ban jeleskedtek az új piacok feltárásában, és a kisebb té­telű, értékesebb áruk eladásá­ban. Az Ágker-nél az eddig szerzett tapasztalatok birto­kában még finomítanak az új­fajta prémiumrendszeren, ami lehetővé teszi, hogy a koráb­binál nagyobb anyagi elisme­rést azok kapjanak, akik a vállalat eredményeihez na­gyobb mértékben járulnak hozzá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom