Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-04 / 185. szám

h Abonyi krónikái Áruellátás, kereskedelem Ä lakosság áruellátása, a kereskedelem tevékenységé­nek Színvonala az. egyik leg­fontosabb hangulati tényező. Ebből , kiindulva az abonyi pártbizottság a minap részle­tes tájékoztatást kért a Dél- Pest Megyei Ái'ész helyi ügy­vezetőségétől a szövetkezetnek a nagyközségben működő ke­reskedelmi és vendéglátó egy­ségei tevékenységéről, va lamint a felvásárlás helyzeté ről. Zsemlye Györgynének, az ügyvezetőség irányítójának tájékoztatójából egyebek kö­zött kiderült, hogy a kisiie reskedelmi részlegek az év el­ső hat hónapjában 126 milliós forgalmat bonyolítottak le, ami az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 107, a tervezettel összehasonlítva pe­dig 102 százalékos teljesítés­nek felel rííeg. A féléves ta­pasztalatok arra utalnak, hogy az élelmiszer-forgalom nőtt, a ruházati cikkek iránti keres let pedig csökkent. Vegyes iparcikket 46 millió forint ér­tékben adtak el, ami a terve­zetthez viszonyítva 102 száza­lékos teljesítésnek felel meg. A vendéglátó egységek forgal­ma mind a bázis, mind az előre beütemezetthez viszo­nyítva csökkent, s amit jó volt hallani: a vártnál lénye­gesen kevesebb szeszt adtak el, viszont növekedett a me­leg étel, s az üdítőitalok irán­ti kereslet. A ma még egyetlen élelmi­szer ABC-kisáruház az év el­ső felében csaknem 26 milliós forgalmat bonyolított le. A bolt igyekezett figyelembe venni a fogyasztói igényeket még akkor is, ha időnként né­hány áruféleségből átmeneti hiány volt. Főleg az olcsóbb élelmiszerek iránt nőtt a ke­reslet. Ez az üzlet — s rajta kívül még jó néhány — élt az úgynevezett többcsatornás beszerzéssel, a Ceglédi Füszért és a termelő- vagy nagyke­reskedelmi vállalatok mellett monorit, szolnokit, nagvkátait, sőt szegedit is megkereste«, hogy * választékot bővítsék és a mennyiséget növeljék. Az alapvető ■ élelmiszerekről szólva a tanácskozás résztve­vői egyetértettek abban, hogy az utóbbi időben ismét rom­lott a helyi készítésű kenyér minősége, főleg az „Erzsébet" elnevezésűvel és a házi jelie­gűvel elégedetlenek a vásárt lók, a rozslángból pedig ke­vés jut a boltokba. Olykor­olykor kifogás merül fel a tej minősége ellen, aminek alapvető oka, hogy — főleg a meleg, nyári hónapokban — a hűtőlánc megszakad, mivel a szállítás éjszaka történik, a bolti raktározás és hűtés vi­szont csak a reggeli órákban kezdődik. Bár a tejipar a megromlott élelmiszert visz- szaveszi, ám a körülmény mégis bosszantó, főleg, ha a felhasználás közben derül ki, hogy rossz az áru. A település lakossága, igen megkedvelte a tartós tejet, sajnos a kereslet messze felülmúlja a kínála­tot. Tőkehús, töltelékáru Ceg­lédről, Szolnokról és Szeged­ről érkezik Abonvba, sőt a CÁT is szállít. Ha a kínálat nem is gazdag, valamihez azért mindig hozzájuthat a vevő. Olcsó húsos c.sont rit­kán van és újabban ismét nem kapni élő halat a köz­ségben. Javult a vegyiáru-kínálat, s az olcsóbb pamutan.vagokat kivéve, ruházati cikkekből is kielégítő készletei voltak a bol­toknak. Az emberek spórolási szándékát tükrözi, hogy a mé­teráruk iránt megnőtt a ke­reslet. A műszaki áruházból többnyire azoknak a vevők­nek kellett üres kézzel távoz­Az Omnibusz Utazási Iroda ceg­lédi fiókirodája autóbuszos tár­sasutazásokat hirdet kedves uta­sai részére. Egynapos kirándulás Becsbe, augusztus ái-án. program: rövid városnézés, visszaútban bel­földön ' vacsora. Részvételi díj: 11)1)0 Ft plusz 28 ATS. Utazás Isz­tambulba, szepiember 17—23-álg (7 nap), elhelyezés 2—3 ágyas szál; lodai szobákban félpenzióval. Részvételi díj: 5300 Ft plusz 130 DEM. Látogatás Rozsnyóra au­gusztus 24-en. Részvételi díj: 71)0 Ft (ebéd Rozsnyón). Kirándulás Pozsony—Bécs. kétnapos, elhe­lyezés Pozsonyban 2 ágyas, szállo­dai szobákban félpenzióval. Idő­pont: augusztus 19—20-án. Részvé­teli díj: 2500 Ft plusz 20 ATS. Ér­deklődni és felvilágosítás, vala­mint jelentkezés az Omnibusz Utazása Iroda fiókirodájában, Cegléd, Szabadság tér ő. vagy te­lefonon: (20)-11-672. ni, akik különféle hűtőberen­dezéseket, női kerékpárt, asz tali varrógépet akartak vá­sárolni, s átmenetileg hasonló sorsra jutottak azok, akik mo­torkerékpár-, kerékpáralkat részhez kívántak hozzájutni. Á növényvédőszer-bolt a rend­szeresen keresett portékák 70 százalékát kapta meg, a bú­torüzlet gyermek- és kárpito­zott bútorra még szerződést sem tudott kötni. A Napsu­gár Kisáruház hiánycikk-listá­ján pedig a kozmetikai, haj- és fogápolási szerek, valamin1, az alufólia szerepelt. Az utóbb említett kereskedelmi egység megkezdte a papír- és tan­szervásárt. A szükséges kész­let mintegy 90 százaléka be­érkezett, de kedvezményt ez­úttal nem tudnak adni, mert ezt a lehetőséget a Piért sem adta meg. Hétfőn, augusztus elsején az abonyi ruházati boltban is elkezdődött az im­már hagyományos nyári vá­sár, amelynek során egymil­liónál nagyobb értéket képvi­selő árut kínálnak 30—40 szá­zalékos engedménnyel meg­vételre. * A szövetkezet helyi felvá­sárló telepén jelentősebb té­teleket változatlanul nyúlból, mézből és galambból vehetnek ót. Nem azért, mintha zöld­séggel és gyümölccsel nem szívesen foglalkoznának, ha­nem mert a jelenlegi felvá­sárlási árak annyira alacso­nyak, hogy a termelők „nagy ívben” elkerülik a telepet. A megbeszélésen elhangzot­takat és a véleményeket Ha- bony István, az MSZMP abo­nyi titkára, összegezte. El­mondta, hogy elsődlegesen a megfelelő élelmiszer-ellátás­ról kell gondoskodni, s ezen belül is a napi élelmezési cikkekből legyen mindig ele­gendő. Minden kereskedelmi egységnél jobban ügyeljenek a higiéniai követelményekre, korszerűsítsék a felvásárlást, elfogadható módon rendezzék a Háry és strandbüfé mű­ködését, valamint augusztus 1-jétőí az ABC-kisáruház üvegvisszaváltó helyén térje­nek vissza arra a régi gya­korlatra, hogy az áruháznál vásárolt palackok ellenértéke fejében ne blokkot, hanem készpénzt kapjanak az embe­rek. Mivel egy korábbi állás­pont szerint ez a megoldás hátrányosan érinti az ottani dolgozókat, Szabados József- nét, az áruház vezetőjét ar­ról kérdeztük, számukra mi lenne a megfelelő megoldás. — Két lehetőség van — mondta. — Az egyik: folya­matosan legyen megfelelő mennyiségű göngyölegünk, s a rekeszeket rendszeresen szál­lítsák el, valamint az üveg­visszaváltás címén kifizetett összeg számítson be az éves forgalmunkba. A másik s ta­lán a legjobb változat: az ABC-től teljesen független személyt bízzanak meg ezzel a munkával, aki gondoskodik rekeszről és minden egyébről. Gy. F. PEST MEGYEI H S R LAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 4.. CSÜTÖRTÖK Beszélgetés a vesztes félle! Az értesítés nem érkezett meg Július 20-án megjelent Aki kellemes csalódást ígér című interjiínkban bemutattuk Giba Istvánt, a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola új igazgatóját, aki tisztségét pályázat útján nyerte el. A sportszerűség azt kívánja (és olvasóink is kérték), hogy szólaljon meg a vesztesek egyike is. Akit beszélgetésre kértünk, együtt startolt a későbbi pályadíjassal, de a finisbe (önhibáján kívül) nem ért el. Banai István. — ön agrármérnök, eddigi pályafutása során szinte mind­végig a növényvédelem szak- igazgatási és gyakorlati terüle­teivel foglalkozott. Jelenleg az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer Pest megyei szakta­nácsadója. Bevallom, ilyen szakmai önéletajzzal nekem eszembe sem jutna megpá­lyázni egy középiskola igazga­tói székét. — Csakhogy a pedagógia sem áll olyan távol tőlem, mint gondolná. Ha nem is hosszú ideig, de gyakorlatve­zetőként és tanfolyami oktató­ként belekóstoltam. Tetszett, hogy új ismereteket adhatok át, hogy egy szakmára és ez­zel együtt bizonyos emberi normákra is megtaníthatom a diákokat. A közmorál ma elég­,é alacsony ^zinten van Ma­gyarországon — úgy érzem. Márpedig az egészségügy és a mezőgazdaság egyre kemé­nyebb, időnként embertelenül nehéz terepein csakis a morál adta tartással lehet boldogul­ni. És a 14—18 éves gyerekek még képlékenyek, fogéko­nyak. — Esetleg anyagi megfonto­lás is közrejátszhatott abban, hogy pályázott. — Anyagi megfontolás? Egé­szen. biztos, hogy igazgatóként rosszabbul jöttem volna ki, mint most. — Ennek dacára merésznek tartom a vállalkozását. Még ha állatorvos, vagy más orvos lenne, hát üsse kö... — Ahogy vesszük. Szerintem az állategészségügyi képzés le­áldozóban van, már akkor sem tartottam szerencsésnek, amikor bevezették. Amit lehe­tett, meg is tettem azért, hogy növényvédelmi és agroké­miai profil fejlődjön ki. De mindhiába, mert a város ve­zetői más következtetésre ju­tottak. — Milyen esélyt adott saját magának a pályázaton? — Arra tippeltem, hogy 50 százaléknyi esélye van Giba Emlékülés, avatéiinnepségek légy évtized után Két fontos esemény évfor­dulójáról emlékeznek meg augusztus 19-én Abonyban. Negyven évvel ezelőtt, 1948 őszén hat tsz alakult a mos­tani nagyközségben és ugyan­ebben az esztendőben kezdte meg működését a mezőgazda- sági gépállomás. A négy év­tizeddel ezelőtt történtek fel­elevenítéséről a párt- és. nép­frontbizottság, a tanács, vala­mint a három termelőázövet- kezet az év elején közösen döntött. Az eseménysorozat 19-én reggel 9 órakor a tanácsháza most felújított dísztermében az egykori alapítók és későb­bi munkatársak részvételével kezdődő emléküléssel veszi kezdetét. Először Marosi Gyu­la nyugdíjas, a gépállomás egykori szervezőjének referá­tuma hangzik el, amit öt korreferátum követ. Ezeket Dogossy Ferenc Kossuth-díjas. volt főmérnök, dr. Sasi István ugyancsak Kossuth-díjas, nyugdíjas gépészmérnök, Cs. Molnár Pál traktoros, Kocsis Sandorné nyugdíjas . revizor, volt traktoros tartják, majd Mészáros Gyula, az Űj Világ Tsz elnöke foglalja össze a szövetkezeti mozgalom negy­ven esztendejének főbb ese­ményeit. Az emlékülés részt­vevői ezután az egykori gép­állomás helyén működő Me­chanikai Művek abonyi gyár- egvségénél tesznek látogatást, majd a József Attila Tsz-t keresik fel, ahol erő- és mun­kagép-bemutatót tekintenek meg. Délután 3 órakor a Ságvári Endre Tsz központ­jában a gépállomás történeté­ből dokumentumkiáliítás nyí­lik, amelyet Molnár Zoltán elnök nyit meg. Mivel ezen a napon lesz a 20-S megemlé­kezés is. 4 órakor a tsz-em- lékműnel községi és téravató ünnepséget rendeznek. Ettől az időponttól a tér az Alkot­mány tér nevet viseli majd. j Itt Pásztor Pál, a József At­tila Tsz elpöke mond beszé­det. Másnap, 20-án délután 3 órakor a futballpályán fel­avatják az új sportházat, amely társadalmi összefogás­sal, tanácsi, üzemi támogatás­sal és a helybéli kisiparosok közreműködésével épült. —ki Istvánnak, aki később igazga­tó lett, és a másik két jelent­kező 25—25 százalékon oszto­zik. — Mondom, hogy merész ... — Szóval, abban azért bíz­tam, hogy ha — miképpen a .jogszabály tartja — a tantes­tület több jelölt közül választ­hat titkos szavazással, akkor talán nekem is lehet keresni­valóm. — Ezt most. nem értem. Azt mondja, csupán egy negyed részre tartotta magát esélyes­nek, miközben nagy reménye­ket fűzött a tantestület véle­ményéhez. — Na jó, mondjuk, a tanári karból esetleg szimpátiát vál­tott volna ki, amit én a prog­ramomban megfogalmaztam. Azzal a meggyőződéssel vágtam neki a dolognak, hogy ennek az iskolának elsősorban me­nedzselésre van szüksége. Az oktatómunkához megfelelő szakgárda áll rendelkezésre, a soron következő feladatok vi­szont nem föltétlenül pedagó­gusi képzettségű vezetőt igé­nyelnek — meglátásom szerint. A menedzselés tudományának alapjait pedig a jelenlegi mun­kahelyemen magamba szív­tam. — Mi az, amit igazgatóként menedzselt volna? Mi hiány­zik ebből az iskolából? — Sok minden. Gondolkod­tam például egy nagyobb kol­légium létrehozásán, ahol va­lamennyi diák elférne. — Nem tagadom, hogy ez nagyon fontos, de talán akad ennél súlyosabb hiány is. — Akad. Ennek az intéz­ménynek sajnos nincs gyakor­lótérepe. noha elengedhetet­len volna. — És a rá költhető pénzt honnan teremtene elő? — A munkám .során nagyon sok gazdasággal kerültem kap­csolatba. amelyek annyi, de annyi mindenre adnak támo-' gatást. Miért pont erre ne!? Az üzemi gyakorlatokért ka­pott apró. összegek is sokra mennének. No meg a társadal­mi munka. — Milyen, sikert aratott az elképzeléseivel a tanárok kö­rében? — Erről fogalmam sincs. Ami tény, hogy a háromból egyet­len pályázó került a tantestü­let elé, közüle lehetett válasz­tani. — Mi állt abban a levélben, amelyben értesítették, hogy ön kiesett a jelentkezők sorából? — Még eddig nem kaptam ilyen értesítést. Persze, elkép­zelhető, hogy nem is kell kül­deni. — Kell vagy sent, ahhoz elég kicsi á város, hogy ne az új­ságból tudja meg. miként zá­rult le a pályázat. — Természetesen az ismerő­sök rögtön szóltak, hogy a tan­testület 21-19 arányban Giba Istvánra szavazott. Az új igaz­gatónak tiszta szívből gratulá-. Autósmozi 'Augusztus 8-tól 10-ig este fél 10-kor az autós kertmozi- ban, a Vasutas-sporttelepen: Piedoye Hongkongban, szí­nes, szinkronizált olasz film­vígjáték, A címszerepben: Búd Spencer. HiSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) lók, tudom, hogy meg fogja állni a helyét. Az, hogy a pá­lyázati eljárásban érzésem sze­rint háttérbe szorultak a de­mokratikus elemek, úgy hi­szem, neki sem kedvezett. — Sokat rágódik a kudar­con? — Egy csomó munkám ve­szett kárba, mert még annyi lehetőséget sem kaptam, hogy a tanári kar előtt mérettessek meg. Ha egyáltalán kudarcról lehet itt beszélni, az mindösz- sze ennyi. Persze az lett volna az igazi: egy valódi verseny­ben veszíteni. Varga Sándor Cipők, papucsok Az augusztus végén Budapes­ten sorra kerülő kiállításon és szakvásáron a Peinü ceglédi cipőgyára az 1989. első félévi kollekcióját bemutatja a ke­reskedelem hazai szakembe­reinek. A ceglédiek 80—90 mo­dellt kínálnak utcai cipőkből, papucsokból (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Üvegszónyeg A közterületek tisztán- tartói tudják igazán, hogy az összegyűjtött hulladék­ban milyen nagy mennyi­ségű fölös üveg van. A parkok, terek, buszmeg­állók hulladéktárolóiban, még inkább az italboltok szélében néha több az üveg, mint a szemét. S még az a jobbik helyzet, ha a fölösleges üveg a szemétgyűjtőkbe kerül. Mert ha hajnalonként kicsit körülnéz az ember, bizony találni szép szám­mal eldobált italosüvege­ket a parkok füvében, a virágágyások között, a kül­területi utcák árkában. Alig valamivel a vasút­állomás után a sínek men­tén helyenként az üveg­cserepek szinte szőnyeg­ként borítják a vaspálya környékét, az árkokat, a kőagyazatot. Azonban az üvegszőnyeg itt-ott már megjelent a város útjain is. Eddig csak a nagy átmenő forgalmú utak mentén hagyták a csillogó éles cserepeket a magukról megfeledkezett gépkocsivezetők. A veszé­lyes hulladék az aszfalton egyre beljebb ér a város­ba. Az Ipartelepi úton már kifejezetten ajánlatos az óvatosság a nagy foltokban található üvegcserepek miatt. Arrafelé bizony nem is ritka a durrdefekt­tel kínlódó kerékpáros, motoros vagy gépkocsive­zető látványa. Persze elképzelhető, hogy van, aki a saját csapdá­jába esik, amikor a kocsi­jából korábban kidobott üveg cserepeire hajt. De hát ez már az ó baja, mondhatnánk. Csakhogy ez nem igaz. mert valaki­nek a hanyagsága általá­ban mindig másnak okoz bajt. Márpedig a város útjain bekövetkezett ilyen balese­tekért, ha jól meggondol­juk, a fenntartó is felelős, még akkor is, ha nem an­nak emberei szórják el a gumilyukasztó szemetet. Vajon mibe kerülne az utak gazdáinak, ha ezekért a durrdefektekért kártérí­tést kellene fizetni? Való­színűleg sokba. De talán égyszerűbb volna nem megvárni azt. hogy e sa­játos kártérítési igények­nek kialakuljon- a" jógi gyakorlata. Nem? A. L. A. Lakótelepi dinnyeboit Ezen a nyáron mézédesre érlelte a napsütés a görögdinnyét, $ az ára Is elfogad ható (Apáti-Tóth Sándor felvétele) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom