Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-04 / 185. szám

^^Cí\<vvr7s­MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» MA a XXXII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Ár»: |,I5£) Coriist 1988. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Grósz Károly az amerikai tárgyalásokról Politikai céljainkat elértük Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra, a Minisztertanács elnöke, szerdán az Országházban talál­kozott a hazai sajtó képviselőivel; tájékoztatást adott egyesült államokbeli és kanadai útjáról, s válaszolt az újságírók kér­déseire. A tájékoztatón jelen voltak — Házi Vencelnek, ha­zánk washingtoni nagykövetének kivételével — Grósz Károly kíséretének tagjai: Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alclnöke, a Tau­rus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Bartha Ferenc állam­titkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kapolyi László kor­mánybiztos és Kovács László külügyminiszter-helyettes. Raft Miklós, a Minisztertanács Hivatalának elnöke köszön­tötte a jelenlévőket, köztük Bányász Rezsőt — eddigi kor­mányszóvivőt —, hazánk Kanadában akkreditált nagykövetét. Grósz Károly úgy ítélte meg, hogy a hazánik iránti fokozott érdeklődés egyik oka az a ma­gyarországi szándék, amely a politikai intézményrendszer átalakítására irányul, s ame­lyet a májusi pártértekezlet is megerősített. Ugyancsak élénk figyelmet vált ki a nyugati or­szágokban — így az Egyesült Államokban is —, hogy a gaz­daság jelentős korszerűsítésé­re, a struktúra átalakítására, az irányítás modernizálására, korszerű érdekeltségi és ösz­tönzési rendszer kialakítására határoztuk el magunkat. Olyan tartalékok felszabadítására tö­rekszünk, amelyek a hazai fel­halmozódó magántőke mellett a külföldi tőke bekapcsolására is lehetőséget nyújtanak. Ez az az elem, amely a többi szo­cialista országban megfogal­mazott programhoz viszonyít­va törekvéseinkben nagyobb hangsúlyt kapott, s a várako­zásunkat meghaladóan is na­gyobb visszhangot váltott ki. A ..miniszterelnök utalt ar­ra, hogy a látogatás mostani megszervezésében szerepet játszott az Egyesült ÁllamoK belpolitikai helyzete is: az or­szág életében fontos, hogy a jelenlegi adminisztráció a Szovjetunió mellett más szo­cialista országokkal is keres­se a párbeszéd lehetőségeit. Ügy látszik — tette hozzá —: hazánik nyitottsága tűnt a leg­alkalmasabbnak arra, hogy ezt vállalják. Személyes kon­zekvenciaként szögezte le: a belpolitikai helyzetben szere­pet játszik az is, hogy az ame­rikai gazdaság nagy verseny- futásban van Japánnal, a nyugat-európai gazdasági tö­mörüléssel, a fizetőképes, tar­tós piacokért. Ebben a fize­tőképes, hosszú távú piacban előkelő helyen van a szocia­lista világrendszer, amellyel azonban ma még nem tudnak igazán közlekedni — részben saját tapasztalatlanságuk, rész­ben a szocialista világpiac sa­játos belső törvényei, moz­gásszokásai miatt. — Utunk eredményes volt, elértük — mindenekelőtt — politikai céljainkat — jelen­tette ki Grósz Károly. — Al­kalmat kaptunk arra, hogy jobban megismerjük az ame­rikai gondolkodásmódot, az ot­tani közéletet jellemző szoká­Avatás előtt Tárnokon Finiséhez érkezett a tárnoki általános Iskola és tornaterem építése. Pontosabban az utóbbié, hiszen az iskola már jó ideje készen, berendezve várja az augusztus 19-re kitűzött ünnepé­lyes avatást, majd pedig a szeptemberi évnyitót. A 46 millió forint végösszegű beruházáshoz a Pest Megyei Tanács 27 mil­lió forintos céltámogatást adott. De még így sem futotta volna tornateremre. Csupán tervezték, az évtized végi kezdéssel. A tanács bevételei azonban kedvezően alakultak a múlt eszten­dőben: a lakosság vállalta a településfejlesztési hozzájárulás további fizetését és házhely-értékesítésre is sor kerülhetett a pedagógus-illetményföldek felparcellázása (amelyről a peda­gógusok lemondtak), illetve a Sasad Tsz terület-fclajá'nlása jó­voltából. így vált lehetővé, hogy újabb 7 millió forintért szep­temberre elkészüljön a 24X12 méteres tornaterem is. (Hancsovszki János felvétele) Autobuszaivázak Szingapúrban Aláírták a szerződést Szerdán a Mogürt székhá­zában a Csepel Autógyár, a Mogürt és az amerikai tulaj­donban levő Cummins Szin­gapúr cégvezetői aláírták azt a szerződést, amelynek értel­mében a magyar külkereske­delmi vállalat 40 autóbusz­alvázat szállít Malaysiába. A Csepel Autógyár új fejlesztésű autóbuszalvázaira a délkelet­ázsiai országban helyi cégek építenek majd autóbuszkarosz­sbkat, az esetenként a fenn­tartás, az óvatosság, a féle­lem kontúrjait is jelző politi­kai témaköröket. Ugyanakkor lehetőségünk nyílt arra — el­sősorban az elnökkel, a kong­resszus két házának képvise­lőivel folytatott rendkívül je­lentős eszmecsere során —, hogy részletesen ismertessük hazánk törekvéseit, elképzelé­seit. háttérinformációval tölt­sük meg a programjainkról korábban szerzett ismereteket. Grósz Károly emlékeztetett arra, hogy egy magas szintű látogatásnak természetesen nem alapvető célja az üzlet­kötés, a pénzügyi megállapo­dások megkötése. Az út mégis alkalmat adott arra, hogy a kíséret három tagja: Tatai Ilona, Bartha Ferenc és Ka­polyi László konkrét üzleti megbeszéléseket is folytasson. A sajtótájékoztatót követően bensőséges ünnepségen elbú­csúztatták a szóvivői tisztség­ből leköszönt Bányász Rezsőt. Szmirnov látogatása az MSZBT-ben Az MSZMP KB meghívásá­ra hazánkban tartózkodó Geor- gij Szmirnov, az SZKP KB póttagja, az SZKP KB Mar­xizmus—Leninizmus Intéze­tének igazgatója, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság el­nöke szerdán a Magyar— Szovjet Baráti Társaság szék­házába látogatott. Apró Antal, az MSZBT elnöke és a poli­tikai tömegmozgalom vezető tisztségviselői fogadták a test­vérszervezet elnökét, és meg­beszélést folytattak vele. Az eszmecserén hangsú­lyozták, hogy az MSZBT, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és az SZMBT to­vább erősítik tevékenységü­ket, hogy teljesítsék alapvető feladataikat. Georgij Szmirnovot az MSZBT székházába elkísérte Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Georgij Szmirnov szerdán el­látogatott a MOM-ba is, ahol a helyi MSZBT-tagcsoport éle­tével ismerkedett. A londoni főpolgármester Budapesten Ismerkedés fővárosunkkal Iványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érke­zett Sir Greville Spratt, Lon­don City főpolgármestere és felesége. Kíséretében van Lon­don város két rendőrfőnöke, Richard. Saunders és Brian Jenkins. A főpolgármestert a Ferihe­gyi repülőtéren Nagy Richárd, a Fővárosi Tanács elnökhe­lyettese fogadta. Megjelent Leonard Vincent Appleyard, Nagy-Britannia és Észak-lr- ország Egyesült Királysága bu­dapesti nagykövete. Sir Greville Spratt megér­kezése után adott rövid nyi­latkozatában hangsúlyozta: — London City és az Egye­sült Királyság bizonyos ab­ban, hogy kölcsönös előnyök származhatnak a jó szándék egyre fokozódó megnyilvánu­lásából. Remélem, hogy mos­tani látogatásom bővíti a moz­gás kereteit. A főpolgármester és kísérete budapesti programja rövid vá­rosnézéssel kezdődött: a kül­döttség a Várba hajtatott, s a Halászbástyáról gyönyörködött a Duna két partjának panorá­májában. A küldöttség este a Bartók Béla emlékházat kereste fel, ahol rövid hangversenyt adtak tiszteletére. WeA«szomszédságban élíISmf dett, csalódott és bizalmatlan emberrel néztek farkasszemet a tanácsi vezetés, az országgyűlési képviselő és a meghívott ka­tonák. Érzelmi kifakadások, elkeseredett, indulatos közbeszólások és valóban nyugtalanító tények hang­zottak el. Hiszen bizonyítható, hogy a községnek a re­pülőtér felé eső részén található óvodájában több^ a hallássérült kisgyermek, mint a többi gyermekintéz-. ményben.” <3- OLDAL) BfltmmBririrgntlfr Ss „Egy feljegyzés szerint a UnOKmmt múlt században Tessedik m&S&BZSS ffoggstn Ferenc régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kikérte három építész­szakértő véleményét az ócsai templommal kapcsolat­ban. Egybehangzó véleményük szerint a templom a X. században épült.” OLDAL) Mt*ecvtP‘nd®láéÍik ”E naP°kban azonban nem * csak a távoIabbi jövő fog' CS lalkoztatja a tápiószeleie­ket, hanem a megtisztelő közeli feladat is: Néhány na­pon belül ugyanis hozzálátnak azoknak az olimpiai jelvényeknek a készítéséhez, amelyeket a Magyar Olim­piai Bizottság megrendelésére gyártanak.” (8. OLDAL) Közlekedésünk helyzetéről Miniszteri tájékoztató Urbán Lajos közlekedési mi­niszter szerdán baráti talál­kozón fogadta a közlekedési szakújságírókat Mogyoródon. Kérdésekre válaszolva el­mondta egyebek között, hogy végre elhárultak az akadá­lyok a tervezett nyugati re­pülőgépbérlés útjából. A Ma­lév három Boeing 737-es gé­pet bérel, amelyek várhatóan még ez év októberében meg­érkeznek Magyarországra, s a következő menetrendi perió­dusban már forgalomba is áll­nak. Tárgyalásokat folytat a magyar légitársaság a Pan- Am-mal is Magyarország és az Egyesült Államok közötti járatok közös üzemeltetéséről, s egy másik, ma még meg nem nevezhető nyugati céggel közös légi áruszállítási válla­lat létrehozásáról. A minisz­ter hangsúlyozta, hogy nyuga­ti gépek vásárlására nincs pénz, de a tárca vezetése tá­mogat minden olyan kezde­ményezést, amely a kiselejte­zendő légi járművek pótlását szolgálja. A vasúttal kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy megkezdődtek a Ganz-MÁ- VAG által gyártott villamos motorvonat üzemi próbái. A kissé drága, de korszerűnek mondható szerelvényekből a MÁV első lépésben hatvanat, a későbbiekben további mint­egy kétszázat szándékozik vá­sárolni. A motorvonatok a fő­városkörnyéki forgalomban közlekednek majd, a HÉV-hez hasonló gyorsasággal, sűrűség­gel. Urbán Lajos rámutatott: a magyar vasúti járműgyár­tást meg kell menteni. Ehhez — véleménye szerint — szük­ségesnek látszik létrehozni egy olyan részvénytársaságot, ame­lyet a gyártásban és az üze­meltetésben érdekelt válla­latok alkotnának. A hajózás kapcsán szóba került, hogy a közeli s a tá­volabbi jövőben nincs mód, illetve pénz kikötők építésé­re sőt az igen rossz állapot­ban lévő csepeli szabad kikö­tő rekonstrukciójára sem. Ez egyúttal azt is jelenti: reá­lis a veszélye annak, hogy a most épülő pozsonyi dunai ki­kötő „elszívja" a magyaror­szági forgalmat, s az ezzel együttjáró nem kevés hasznot. A közúti közlekedés helyze­te is sok kérdésre adott al­kalmat. így például arra, mi­ért nem épülnek gyorsabb ütemben autópályák. A mi­niszter utalt a már jól Is­mert tényre, hogy a rendelke­zésre álló szerény pénzügyi keretből csak „tűzoltásra" fut­ja. Emiatt egyre romlik a köz­lekedési hálózat, így az utak állapota. Ez a helyzet már sokáig nem tartható. Minden­esetre — az elfogadható hely­zet eléréséhez — az utak fenn­tartására a jelenleginél évente legalább 30 százalékkal több pénzt kellene fordítani, s fej­lesztésükre pedig évi 2—3 mil­liárd forintot. Ez lehetővé ten­né, hogy évente húsz kilomé­ternyi autópálya épüljön. Ar­ra a kérdésre, hogy vajon lesz-e autópályadíj, a minisz­ter válasza: egyelőre nincs döntés, de a jelek arra utal­nak, hogy erre a közeljövő­ben nem kerül sor. szériát. A mostani megállapo­dás mintegy 600 ezer dollár ér­tékű eladást jelent, s lényegé­ben folytatása annak a tavaly év végén aláírt megállapodás­nak, amely szerint közel egy­millió dollár értékben 100 ma­gyar autóbuszalvázat adott el a Mogürt ugyancsak a szinga­púri Cummins irodának Thai­földre. Ezekből ötvenet már leszállítottak. EGYEZSÉGEK T arthatjuk éppen a ma divatos tegnap-min- den-rossz-volt gon­dolatmenet alapján egy korábbi, elavult gyakorlat teremtményeinek azokat az együttműködési megállapo­dásokat, amelyeket a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága kötött a nyolcva­nas évek elején — és újí­tott meg azóta — a KISZ, a szakszervezetek, a nép­frontmozgalom megyei irá­nyító szervezeteivel, testü­letéivel. Ítélhetünk tehát így (is), csak éppen téved­nénk. Ezek az együttmű­ködési megállapodások va­lójában — és ez tagadha­tatlanul ritkán említett, ta­lán eléggé fel sem fedezett jellemzőjük — annak ta­núsítói voltak, hogy a hi­vatali, jogszabályi érintke­zések, munkakapcsolatok nem elegendőek a tanács és az említett szervezetek között. Nem elegendőek azért, mert a változó va­lóság kérdések sokaságát állította új megvilágításba, mert egyszerre mutatkoz­tak a feszültségek a köz- gondolkodásban és a gaz­dálkodásban. Az új, ugyan csak csírában mutatkozó tartalmak új formát köve­teltek; a mag cserepet, hogy kibontakozhasson a növény. Ma, amikor már eléggé gazdagok a tapasztalatok a megállapodások gyakor­latáról — a Szakszerveze­tek Pest Megyei Tanácsa elnökségével 1982-ben, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága elnök­ségével 1983-ban jött létre az egyezség, az ifjúsági szervezettel még korábban —, a visszatekintés igazol­ja a feltételezést, a koráb­ban említett szűk mozgás­terek tágításának szinte ösztönös kezdetét. Voltak, vannak bírálói ezeknek az egyezségeknek. Nem alap­talanul! Csak éppen a szok­ványos fordulatok, a tisz­teletkörök, a formális ele­mek mellett fel kell(ene) fedezni azt is, ami — mai kifejezéssel élve és a ki- átkoztatást ma már nem kockáztatva érte — a poli­tikai intézményrendszer korszerűsítése irányába mutatott és mutat ezekben az egyezségekben. Az ifjú­sági szervezettel kötött együttműködési megállapo­dás volt az alapja a töb­bi között azoknak az ak­cióknak, amelyek kereté­ben a helyi tanácsok ked­vezményes telkekkel segí­tették az otthont teremtő fiatal házasokat, ezen az alapon vett lendületet a számítástechnikai, az ide­gen nyelvi képzés. A szak- szervezetek és a tanácsok esetében a településfejlesz­tést segítő társadalmi mun­kaakciók közös szervezése, a tanácsi és a vállalati szo­ciális tervek egyeztetése, a munkaidőalap védelme, a művelődési intézmények célszerűbb hasznosítása, mint kiragadott elem, ér­zékelteti, mi mindenben ha­tott az egyezség rejtette erőkoncentráciő. S hason­ló a helyzet a népfront­mozgalom és a tanács kap­csolatrendszerében is. Ott például az iskolatanácsok létrehozása, a fogyasztói érdekek védelme, a kör­nyezetromlás további foko­zódásának megállítása al­kotott (sok más mellett) olyan csomópontokat, ame­lyekhez kötődve új tartal­mak és formák jöttek lét­re a mozgalom és a hata­lom, a politizálás és az igazgatás együttműködésé­ben. Rámondhatjuk persze az egyezségekre, valójában mindenki azt teszi, ami a feladata, a dolga. így igaz! Csak éppen nem külön- külön, szétforgácsolt erők­kel, egyeztetés nélküli ak­ciókkal, hanem utat nyit­va a koncentrációnak, az ún. társadalmi ellenőrzés­nek. S történt ez akkor, amikor valójában még csak szűk szakmai körökben és folyóiratokban esett szó (ha egyáltalán szó esett) a tár­sadalmi ellenőrzés fogal­máról, szükségességéről és (majdani) elkerülhetetlen­ségéről. Némileg nyersebben fo­galmazva: a merev hivata­losság kerülőútjai épültek ki ezekkel az egyezségek­kel, s mára sok tapasztalat halmozódott fel arra vonat­kozóan, milyen irányokban lehetséges és szükséges ke­resni a haladás útját. Ami vitathatatlan: az együtt­működési megállapodások teret nyitottak sok tekin­tetben a társadalmi önszer­veződésnek és önigazgatás­nak. Amibe az iskolataná­csokat éppúgy beleértjük, mint az egyesületeknek, a kluboknak a megye min­den táján erősödő hálóza­tát, azt a társadalmi ellen­őrzést, amely egyre több településen kap markáns arculatot a kommunista műszakok stb. teremtette anyagi források helyes fel- használását nyomon követ­ve, s a példák sorolhatók tovább. S okféle formális elem­től sikerült megtisz­títani az egyezséget kötött felek kapcsolatrend­szerét, amint az is friss eredmény, hogy éppen a társadalmi szervezetek kez­deményezésére próbálkoz­nak városi, községi taná­csok (például Cegléden) a tanácstagi beszámolók új rendszerével, a választóke­rületi. munkának a mai fel­tételekhez való igazításá­val. A hagyományos kere­teknek a feszegetése azt mutatja, hogy a hagyomá­nyos tartalmak átalakuló­ban vannak, azaz új kife­jeződési formát keresnek. S talán merészen nagy a lépés, de nem nehéz fel­fedezni a kapcsolatokat az említett egyezségek elindí­totta változások és az új alkotmány kidolgozásának napirendre kerülése kö­zött. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom