Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

2 ^ßiifap 1988. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ Befejeződött a magyar-román csúcstalálkozó Szavak helyett közös tettekkel A közel 200 ezer lakosú, nagy történelmi múlttal ren­delkező város ma is megőrizte szép, régi arculatát. Arad új fejezetet nyit a magyar—ro­mán találkozók sorában. Legutóbb 1977. június 15-én és 16-án tartottak legmaga­sabb szinten tárgyalást Deb­recenben, illetve Nagyváradon, ahol Kádár János és Nicolae Ceausescu folytatott megbe­széléseket. A mostani munkatalálkozót gyorsan hozták tető alá, jófor­mán 24 óra alatt született meg a közös megállapodás. Nicolae Ceausescu csütörtökön tett ja­vaslata után vasárnap már sor került a legmagasabb szintű tanácskozásra. Nicolae Ceausescu már a szombatot is Aradon töltötte, munkalátogatást végzett. Ven­dégét a nagy múltú, teljesen rendbe hozott, új köntösbe öl­töztetett régi tanácsháza épü­lete előtt fogadta, amely ma a megyei pártbizottság szék­háza. Magyar részről Grósz Ká­roly, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Major László, az MSZMP KB irodá­jának vezetője, Szokai Imre, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője és Szűts Pál bukaresti nagykövet ült a tárgyalóasztalnál. Román v részről Nicolae Ceausescu, loan Stoian, az RKP KB titkára, Silviu Cur- ticeanu, az RKP KB titkára, Constantin Mitea, az RKP KB sajtó- és propagandaosztályá­nak első helyettese, Nicolae Mihai, az RKP KB külügyi osztályának helyettes vezető­je, és Traian Pop külügymi­niszter-helyettes foglalt helyet a tanácskozóasztalnál. Három és fél órás megbe­szélést folytatott első találko­zóján Grósz Károly és Nicolae Ceausescu. A hivatalos tár­gyalás után a két párt veze­tője újabb ' négyszemközti megbeszélést tartott. Ezt követően Nicolae Ceau­sescu díszebédet adott Grósz Károly és kísérete tiszteleté­re, amelyen mindketten rövid pohárköszöníőt mondtak. Ceausescu beszédében ki­emelte: úgy értékeli, hogy a megbeszélések jól kezdődtek és pozitívan alakulnak „azzal a közös akarattal, hogy meg­találjuk azokat az eszközöket, amelyekkel erősíthetjük párt­jaink, népeink együttműködé­sét, a jószomszédi kapcsolato­kat, azért, hogy bizalommal tekinthessünk a jövőbe”. Ki­fejezte reményét, hogy a megbeszélések új kezdetet je­lentenek a kapcsolatok fej­lesztésében. Grósz Károly megköszönte a meghívást, a kedves fogad­tatást. Pártunk megbízásából nyílt szívvel a legmesszebbmenő együttműködés szellemében jöttünk ide. A tárgyalás első szakasza arról győzött meg bennünket, hogy pártjaink, népeink érdekében további együttműködési lehetőségek állanak előttünk. Meggyőződé­sem, többször kell találkoz­nunk, hogy egymás álláspont­ját megismerjük, és a közös, jó szándékú eszmecserékben az együttműködés lehetőségeit feltárjuk. Hiszem, hogy nem elsősorban szavakkal, hanem tettekkel tudunk hozzájárulni az egyetemes haladás ügyé­hez, konkrét együttműködés­ben nyilvánulhat meg szándé­kunk. A népeink közötti együttműködés hozzájárulás lehet az enyhülés és az em­beriség érdekében a béke ügyéhez — mondotta. Végezetül sok sikert kívánt Románia népeinek a szocializ­mus építésének útján, az RKP-nak, hogy vezető szere­pét maradéktalanul töltse be, és Nicolae Ceausescunak pe­dig jó egészséget. A díszebéd után Grósz Ká­roly és kísérete rövid időre a részére fenntartott Maros fo­lyó melletti Park Szállóba ment. Délután helyi idő szerint négy órakor kezdődött az újabb megbeszélés a kíséretek bevonásávál. A tanácskozást követően az épület dísztermé­ben nemzetközi sajtótájékozta­tóra került sor, ezen Grósz Károly és Nicolae Ceausescu rövid bevezető után válaszolt az újságírók, tudósítók és ri­porterek kérdéseire. Helyi idő szerint este 7 óra­kor fejeződtek be a tanácsko­zások, ezt követően Grósz Ká­roly és Nicolae Ceausescu nemzetközi sajtóértekezleten vett részt a megyei pártbizott­ság erre a célra berendezett dísztermében. A tárgyalások gyorsítására sürget az ENSZ főtitkára Korai a béke esélyeiről szólni Gyorsabb munkára sürget­te az iraki és iráni tárgyaló­felet Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. A világ- szervezet vezető tisztségviselő­je szerint a két ország kül­ügyminisztere a megbeszélé­sek első két napján kellő fi­gyelmet szentelt egymásnak, de — tette hozzá Cuellar — a tárgyalások gyorsabb me­netére van szükség ahhoz, hogy az augusztus 20-án élet­be lépett tűzszüneti megálla­podás tartós békekötéshez ve­zessen. AU Akbar Velajati iráni külügyminiszter, az iráni kül­döttség vezetője a pénteki tár­gyalásokat követően kijelen­tette: egyelőre korainak tart­ja a béke esélyének latolgatá­sát a két ország között. Meg­jegyezte, hogy nem kívánnak kompromisszumokba bele­menni olyan ügyekben, ame­lyekért nyolc éven at harcol­tak. Más kérdésekről szólva az ABC amerikai televíziós tár­NDK-ból NSZK-ba diplomáciai kísérettel? Elhagyták az épületet a zsarolók Áz NSZK berlini állandó képviseletéről önként eltávoz­tak azok az NDK-állampol- gárok, akik csütörtök óta az épület megszállásával akar­ták kikényszeríteni az NDK- hatóságoktól áttelepülésük en­gedélyezését a másik német államba. Mint a rádió az NSZK-szó­vivő közlését idézve jelentet­te, az NDK hatóságai büntet­lenséget biztosítanak a szóban forgó személyek számára, de nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy engedélyezik kiuta­zásukat. Berlin világossá tet­te, hogy — mint megfogal­mazták — nem engednek a zsarolásnak. Az NDK-állam- pclgárok diplomáciai kíséret­tel szerettek volna Nyugatra távozni. A ZDF nyugatnémet tévé­állomás szerint egy év óta a korábbihoz képest gyakrab­ban előfordultak ehhez ha­sonló esetek, amelyeket aztán nagyobb feltűnés nélkül sike­rült rendezni: a kiutazásukat szorgalmazó NDK-állampolgá- rok végül is mindannyiszor távoztak az NSZK-képviselet- ről, mivel az NDK büntetlen­séget biztosított tettükért. Né­melyek más nyugati diplomá­ciai képviseletekre is beha­toltak — közölte a ZDF te­levízió. Csak röviden... JAVIER PÉREZ DE CUEL­LAR, az ENSZ főtitkára, Géni­ben megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével. A találkozót — amelyen az Izrael által meg­szállt területeken esetleg lét­rejövő ideiglenes palesztin kor­mányról volt szó — a palesz­tin vezető kérte. BIZONYTALAN IDEIG el­halasztották a palesztin moz­galom parlamentjének szere­pét betöltő Palesztin Nemzeti Tanács szeptemberre tervezett rendkívüli algíri tanácskozá­sát. A hírt Abu íjad, Jasszer Arafat egyik legközelebbi munkatársa közölte az El-Há- lidzs című, Abu Dhabiban megjelenő napilap által szom­baton közölt interjúban. IGOR ROGACSOV szovjet külügyminiszter-helyettes egy hétig tartó tárgyalásokra ér­kezett a kínai fővárosba. Kí­na és a Szovjetunió között el­ső ízben lesznek külön meg­beszélések a kambodzsai kér­désről. HANS-DIETRICH GEN­SCHER az NSZK külügymi­nisztere pénteken Bonnban megvitatta a romániai nemze­ti kisebbségek helyzetének problémáját Peisch Sándor ideiglenes ügyvivővel, a Ma­gyar Népköztársaság bonni nagykövetségének követtaná­csosával. saság riporterének elmondta, hogy országa mindaddig nem igyekszik befolyást gyakorolni az amerikai túszokat Libanon­ban fogva tartó Irán-barát ge­rillákra, amíg 1 Washington nem szabadítja fel a befa­gyasztott iráni pénzkövetelése­ket. Mint emlékezetes, az ame­rikai bankokban lévő iráni pénzeket zárolta az amerikai kormányzat, miután még 1979- ben a teheráni amerikai kö­vetség alkalmazottait majd másfél éven át házi őrizetben tartották. Jelentések szerint 8—9 milliárd dollárról van szó. Az atomkísérletekről Harmadik forduló Megérkezett Genfbe a2 atomkísérletek korlátozásáról, illetve beszüntetéséről szóló tárgyalások harmadik, hétfőn kezdődő fordulójára a szovjet és az amerikai delegáció. Mindkét delegáció vezetője reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi fordulón kidolgozzák a már aláirt két szerződés jegyzőkönyveit. E szerződések a kísérletek hatóerejét 150 ki- lotonnában szabták meg. Az egyik ilyen szerződést, az úgynevezett küszöbérték­megállapodást 1974-ben, a másikat, a békés célú kísérle­tekről szóló egyezményt 1976- ban írták alá, de eddig nem ratifikálták egyiket sem, jól­lehet mindkét fél tartja magát az előírásokhoz. Ezzel kapcso­latban 1986-ban szakértői szin­tű megbeszéléseket tartottak, a hivatalos tárgyalások pedig 1987 novemberében kezdődtek meg. Aktívabbá kell tenni a párbeszédet Tanácskozott a KB A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága szombati ülését megnyitva Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára nehéznek és feszültségtől terhesnek minő­sítette az ország helyzetét. Ezt követően a LEMP KB két tit­kára, a PB tagjai Wladyslaw Baka és Józef Czyrek ismer­tette a politikai bizottság be­számolóit, majd megkezdődött a vita. Wladyslaw Baka, akit a LEMP KB júniusi ülésén vá­lasztottak meg a KB gazdasá­gi titkárává, a PB tagjává, a jelenlegi helyzetet értékelve úgy fogalmazott, hogy a sztrájkok, a társadalmi elége­detlenség kitörésének közvet­len oka gazdasági jellegű: a megromlott belpiaci helyzet volt. Kritikus, de mindenekelőtt A Kapusztyin Jar-i bázison a szerződés szerint Megsemmisített fegyverek Megkezdődött az SS—20-as (RSZD—10) jelzésű szovjet közepes hatótávolságú rakéták megsemmisítése a Szovjet­unióban: vasárnap, a Volgog- rádtól csaknem száz kilomé­terre délkeletre fekvő Kapusz­tyin Jár támaszponton — az ENSZ leszerelési értekezletén részt vett küldöttségek képvi­selőinek, valamint amerikai megfigyelőknek a jelenlété­ben — három rakétát robban­tottak fel. A megsemmisített fegyverek helyén 15—18 méter mély és csaknem 45 méter széles tölcsér keletkezik, s a robbantást követően a rakéta­maradványok 35 másodpercen belül kiégnek. A Kapusztyin Jar-i bázi­son — amely a legrégibb ra­kétakísérleti terep a Szovjet­unióban — 1947-ben próbál­ták ki az első szovjet ballisz­tikus rakétát, összesen több mint 600 közepes hatótávol­ságú rakétát robbantanak fel, a megsemmisítendő 826 darab SS—20 háromnegyedét. A ma­PERBE FOGTÁK RONALD REAGANT Távollétében perbe fogták vasárnap Líbiában Ronald Reagan amerikai elnököt azzal a váddal, hogy meg akarta öletni Ho«- mer el-Kadhafi libiai államfőt, és megsértette az észak-afrikai arab ország szuverenitását. A meghozandó ítélet nyilvánvalóan végrehajthatatlan, így csak jelképes lesz. A vád alapját a Tripoli és Benghazi líbiai városok ellen 198« áprilisában végrehajtott amerikai légitámadások képezik. Az akkori támadások nyomán negyvenen meghaltak, és szá­mos ház romba dőlt a két városban. Találat érte Kadhafi tri- poli rezidenciáját is. A per Líbiában, de nem libiai bíróság előtt folyik: a havan­nai központtal működő Amerikai Antiimperialista Törvényszék nevű, latin-amerikai baloldali jogásztömörülés emelt vádat az Egyesült Államok elnöke ellen. Az 1981-ben, Nicaraguában lét­rehozott nemzetközi törvényszék szerint a Tripoli és Benghazi elleni amerikai támadások fő célja a libiai állauffö meggyilko­lása volt. Az amerikai elnök 24 órát kapott a törvényszéktől, hogy elküldje a tárgyalásra jogi képviselőjét. Ha az nem érkezne meg a megadott határidőre, a testület hivatalból rendel ki védőügyvédet Reagan számára. radékot pedig kilövéssel sem­misítik meg a Csita és Kanszk körzetében lévő támaszponto­kon. A tervek szerint szeptem­bertől kezdve minden hónap 15-én és 30-án három-három ilyen rakétát robbantanak fel. A rövidebb hatótávolságú OTR—22-es és OTR—23-as (SS—12-es és SS—23-as) raké­ták megsemmisítése már meg­kezdődött augusztus 1-jén a szári-ozeki hadműveleti raké­tabázis közelében, a kazahsz­táni dombvidéken (ezt meg­előzően hat ilyen rakétatestet semmisítettek meg a szovjet utászok próbaképpen). A wa­shingtoni szovjet—amerikai szerződés értelmében a Szov­jetunió három év alatt 826 kö­zepes és 926 rövidebb hatótá­volságú nukleáris rakétát semmisít meg, míg az Egye­sült Államok 689 közepes és 170 rövidebb hatótávolságú eszközt. Ezt követően azonban még hosszú évekig szigorú el­lenőrzést tesz lehetővé a két fél szakértői szárítóra a KHR—HHR-szerződés. önkritikus szellemben folytat­ta ülését vasárnap a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága. A politikai bizottság szombaton előter­jesztett két beszámolója után, arra mintegy válaszul, Zbig­niew? Messner kormányfő és Zdzislaw Sadowski, a reform megvalósítását irányító mi­niszterelnök-helyettes, aki nem tagja a LEMP-nek, egy­aránt védelmébe vette a kor- m .v politikáját, bár beismer­ték, hogy az év eleji egyszeri áremelésekkel elképzelt egyen­súlyjavító politika kudarcot vallott. Messher kormányfő, aki egyben a LEMP KB PB tagja is, hosszú felszólalásában a még most is tartó sztrájkok politikai jellegét hangsúlyozta, és úgy vélekedett, hogy az ott megfogalmazott gazdasági követelések teljesítése a len­gyel gazdaság összeomlását eredményezné. Ugyanígy vé­lekedett a legális szakszerve­zeti mozgalom országos köz­pontja, az OPZZ követelései­ről is. A lengyel szakszervezeti mozgalom országos tanácsának elnöke, Alfréd Miodowicz, aki a LEMP KB PB tagja is, fel­szólalásában fenntartotta a mozgalom bírálatát a kor­mánnyal szemben, változatla­nul azzal vádolva, hogy nem veszi kellőképpen és időben a mozgalom figyelmeztető jel­zéseit, elhúzza a megállapodá­sokat és ezzel maga is hoz­zájárul a feszültségek kiala­kulásához. Vasárnap délután még to­vábbi felszólalásokkal folyta­tódott a vita, ezt követően határozatok meghozatalával fejeződött be a KB ülése. A. lengj’el minisztertanács vasárnapi rendkívüli ülésén a kormány reformbizottságának javaslatára elvetette az ár- és bérstop bevezetését. A LEMP KB Politikai Bizottságának beszámolójában szereplő és a KB ülésén is többször megfo­galmazott indítvánnyal szem­ben foglaltak állást a nagy­üzemek vezetői és a szakszer­vezetek is, és így éles vita után született meg a döntés. Washingtoni felvonulás egy tüntetés évfordulóján Dukakis King programjáról Az amerikai- feketék kivív­ták ugyan állampolgári jogai­kat, de még korántsem való­sult meg gazdasági, kulturális egyenjogúságuk. Ezt állapítot­ták meg a szónokok azon a több mint félszázezres tömeg­gyűlésen, amelyet szombaton tartottak Washingtonban, a Lincoln-emlékmű előtt, a Martin Luther King által ne­Az urorvos a Mir állomáson marad hosszabb időre Szovjet—afgán űrexpedíció Ma kora reggel, közép-euró­pai idő szerint 6 óra 23 perc­kor indul útnak Bajkonurból az első szovjet—afgán űrexpedí­ció. Az afgán űrhajós két szov­jet társa kíséretében összesen nyolc napot tölt a világűrben, s részt vesz a Mir űrállomá­son a tudományos program­ban. A Szojuz TM—6 űrhajó indulását a szovjet telewzió egyenesben közvetíti. A két afgán űrhaj ős jelölt, Abdul Ahad Mohmand száza­dos és Muhammed Dauran Guljam Maszum ezredes csak­nem egy éve érkezett, s Csil­lagvárosban és Bajkonurban megkapta a szokásos kikép­zést. A szovjet szakemberek szerint mind felkészültségü­ket, mind fizikai állapotukat tekintve egyformán alkalma­sak az űrrepülésre, így csak az indulás előtt az utolsó órákban dől el, melyikük lá­togat el az űrállomásra. Az első legénység szovjet parancs­noka a tapasztalt Vlagyimir Ljahov, aki 1979-ben 175 na­pot, 1983-ban pedig 150 napot töltött a világűrben, társa pe­dig Valerij Poljakov orvos. A második legénységet Anatolij Berezovo) vezeti, 211 napos űrutazási tapasztalattal, má­sik szovjet résztvevője Ger­man Arzamazov orvos. A szovjet űrexpedíciókban eddig egyetlen orvos vett részt, Oleg Atykov személyé­ben. A jelen program érdekes­sége, hogy a szovjet—afgán űrvállalkozás orvos tagja a nyolcnapos út végén elválik társaitól: visszatérésük után a Mir állomáson marad, az ál­landó legénység tagja lesz. A kép még a szovjet—afgán közös űrrepülés előkészületei so­rán készült. Azt a pillanatot örökítette meg, amikor az űruta­zásra kijelölt két stáb tagjai közül Abdul Mohmand (bal ol­dalon) és Vlagyimir Ljahov tengeri gyakorlaton vettek részt gyedszázaddal ezelőtt vezetett nagyszabású polgárjogi tünte­tés 25. évfordulóján. A felvonulásnak erőteljes politikai színezetet adott, hogy azon részt vett Michael Dukakis, a demokrata párt elnökjelöltje és Jesse Jackson fekete lelkész, aki nemcsak a polgárjogi mozgalom ismert vezetője, hanem az utóbbi időszakban már befolyásos alakja a demokrata pártnak is. Távol maradt viszont George Bush, a republikánu- nusok elnökjelöltje. Jackson haladéktalanul ki is jelentette beszédében: az amerikai polgárjogi mozga­lomnak, a fekete választók­nak meg kell akadályozniuk, hogy Bush a jövő év január 20-a — az új elnök beiktatása — után még mindig Washing­tonban lehessen, vagyis elő kell segíteniük a demokrata párt választási győzelmét. Dukakis megkerülte ugyan a közvetlen választási propa­gandát, de azt hangsúlyozta, hogy pártja képes egyedül megvalósítani mindazt, ami Martin Luther King program­jából mindmáig megoldatlan maradt. Coretta King, az 1968-ban meggyilkolt Nobel-békedíjas polgárjogi vezető özvegye, va­lamint az amerikai feketék különböző szervezeteinek a gyűlésén felszólalt vezetői azt hangoztatták, hogy a politikai jogok kivívása után meg kell oldani a feketék és a más, hátrányos helyzetben levő ál­lampolgári csoportok egyéb problémáit is: a jobb mun­kaalkalom biztosítását, az ok­tatás színvonalának emelését, a gazdasági lehetőségek kiter­jesztését. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom