Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

TÁRSADALMI VITA AZ EGYESÜLÉSI ÉS

A Hazafias Népfront — a sajtó közvetítésével — több mint kétmillió példányban adja közre, bocsátja társadalmi vitára a gyülekezési és egyesülési jogokról szóló törvénytervezeteket, amelyek még az idén az Országgyűlés elé kerülnek. A társadalmi vita célja az, hogy az állampolgárok érdemben mondjanak véleményt a két szabadságjog gyakprásának feltételeit szabályozó tervezetekről. Ehhez persze az is szükséges, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az álláspontok kialakításához. A Hazafias Népfront szeptemberben egy teljes hónapon át megteremti erre a lehetőséget. A vitaanyagot megtárgyalják a különböző társadalmi és tömegszervezetek, országos körök, társaságok és intézmények. A kép azonban csak úgy lehet teljes, ha a városok, nagyközségek, községek lakossága, a különböző társadalmi helyzetű csoportok, érdeklődési körű emberek, önszerveződő közösségek is hallatják a hangjukat. Vagyis mindazok, akiknek mondanivalójuk van

a témáról. A HNF Pest Megyei Bizottságán a napokban összeállítják a társadalmi vita ütemtervét, amelyet lapunkban is közzéteszünk. A vélemények a mozgalom információs csatornáinak közvetítésével jutnak el az országos elnökség közjogi bizottságához, amely összegzi a tapasztalatokat. A bizottság ajánlásai nyomán az országos elnökség kialakítja az álláspontját, eldönti: mely véleményeket támogat és melyeket nem. Ám ez utóbbiakat is leteszi a törvény-előkészítők asztalára.

1988. évi....törvény az egyesülési jogról

'Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az egyesülési jog, mint alapvető szabadságjog gyakorlását biztosítsa, az alkotmány 65. §-a alapján — összhangban a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának rendelkezéseivel — a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. 8

(1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja az egyesülés szabadságát.

(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével.

2. §

(1) Az egyesülési jog alapján az állampolgárok társadalmi szervezetet hozhatnak létre.

(2) A társadalmi szervezet tömegszervezet, tömegmozgalom és egyesület formájában működhet.

(3) Tömegszervezetet és tömegmozgalmat jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is létrehozhatnak.

(4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá — ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik — a társadalmi szervezetek szervezeti egysége a jogi személyiséget nyilvántartásba vételével szerzi meg.

3. S

(1) A törvény hatálya nem terjed ki a jogszabály alapján létesített és működő társadalmi szervezetekre, illetőleg társadalmi szervekre. i

A VÁLTOZAT

(2) A politikai párt alapítására, szervezetére és működésére a törvény hatálya nem terjed ki; a politikai párt az alkotmány rendelkezései szerint, a törvény figyelembevételével fejti ki tevékenységét.

B VÁLTOZAT

(2) A Magyar Szocialista Munkáspártra a Magyar Népköztársaság Alkotmányának rendelkezései az irányadók.

C VÁLTOZAT

(2) E törvény rendelkezései politikai párt alapítására és nyilvántartásba vételére nem vonatkoznak; a politikai pártnak a társadalmi rendszerben elfoglalt helyére és szerepére az alkotmány rendelkezései irányadóak.

4. §

Nem kell a nyilvántartásba vételét kérni az állampolgárok olyan alkalmi közösségeinek, amelyek nem az e törvényben meghatározott szervezeti rend szerint működnek (nincsenek ügyintézői és képviseleti szervei, nincs szervezeti és működési szabályzata), nincs tagsága, illetőleg tevékenységét nem meghatározott cél érdekében fejti ki, vagy működése nem rendszeres.

A társadalmi szervezet

5. §

(1) A társadalmi szervezet az állampolgárok önkéntesen létrehozott olyan önkormányzattal rendelkező szervezete, amely a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott célra alakul — a tömegmozgalom kivételével —, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

(2) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alakítható, amit törvény nem tilt.

6. §

(1) A társadalmi szervezet alakításához az szükséges, hogy tömegszervezet és tömegmozgalom esetén legalább ezer, egyesület esetén legalább tíz alapító tag a szervezet megalakításának szándékát kimondja, szervezeti és működési szabályzatát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.

A VÁLTOZAT

(2) A megalakulás feltétele, hogy a társadalmi szervezetet a bíróság nyilvántartásba vegye.

B VÁLTOZAT

(2) A megalakulás feltétele, hogy a tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, országos egyesületet a Belügyminisztérium, a helyi vagy területi egyesületet a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága nyilvántartásba vegye.

(3) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben igazolni kell az (1) bekezdésben

meghatározott feltételek fennállását. A kérelemhez csatolni kell a társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatát.

(4) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek.

A szervezeti és működési szabályzat

7. 8

(1) A társadalmi szervezet a tagok érdekében, szervezeti és működési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A szervezeti és működési szabályzat az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

(2) A társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában

a) rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint a szervezeti rendről;

b) rendelkezni lehet bizottságok, csoportok, szakosztályok, egyéb szervezeti egységek szervezéséről, ezek jogi személyiségéről, valamint a szövetséghez tartozásról is.

(3) A társadalmi szervezet elnevezése és célja — az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül — nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.

A tagok jogai és kötelességei

l 8. 8 1

' (1) A tömegszervezet teljes jogú tagja magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet.

(2) Az egyesület teljes jogú tagja csak magánszemély lehet. Az egyesület tevékenységében jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pártoló tagként vehet részt.

(3) Ha a szervezeti és működési szabályzat megengedi, a társadalmi szervezetnek kiskorú tagja is lehet, illetőleg a kiskorú tagok részére ifjúsági csoport létesíthető.

(4) Nem magyar állampolgár akkor lehet a társadalmi szervezet tagja, ha a felvételét a szervezeti és működési szabályzat megengedi.

9. 8

A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja (vezetője) büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetőleg — a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén — nem magyar állampolgár is lehet.

10. 8

A társadalmi szervezet tagja

a) részt vehet a társadalmi szervezet munkájában és rendezvényein;

b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;

c) köteles eleget tenni a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kötelességeinek.

11. 8

Ha a társadalmi szervezet vagy valamely szervének határozata a tagok kisebbségének jogos érdekeit sérti, a kisebbséghez tartozó tagok a határozatot a bíróság előtt megtámadhatják. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A társadalmi szervezet szervezeti rendje

12. 8

(1) A tömegszervezet tagjai alapszervezetekben gyakorolják jogaikat, illetőleg teljesítik kötelességeiket; az alapszervezet legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kizárólag jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által létesített tömegszervezetekre.

(2) A tömegszervezet legfelsőbb szervét a tagok — a szervezeti és működési szabályzat által meghatározottak szerint — közvetlenül vagy közvetett úton választják. A legfelsőbb szerv, választja meg a szervezet vezetőségét és képviseleti szerveit.

(3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom szervezeti tagozódásáról, a szervezeti egységek jogi személlyé nyilvánításáról, a vezetőség elnevezéséről, összetételéről, valamint feladatairól a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

13. 8

(1) A egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet. A közgyűlés választja meg az ügyintéző és képviseleti szerveket.

(2) Ha az egyesület taglétszámának nagysága következtében közgyűlés nem tartható, a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezni kell küldöttgyűlés alakításáról, a küldöttek megválasztásának rendjéről.

14. 8

(1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább háromévenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet ösz- sze kell hívni akkor is, ha azt az ügyész vagy a bíróság indítványozza, illetőleg, ha a tagok egyharmada — az ok és a cél megjelölésével — kívánja.

(2) A társadalmi szervezet testületi szervei határozatképesek, ha a tagok fele jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt halasztásra kerül sor, a másodszorra összehívott ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(3) A testületi szerv határozatait — ha e törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a testület vezetőjének szavazata dönt.

(4) Az ügyintéző és képviseleti szerveket a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.

15. 8

(1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szer-f vének hatáskörébe tartozik:

a) a szervezeti és működési szabályzat meg-’

állapítása; j&j

b) az évi költségvetés meghatározása;

c) az ügyintéző szerv, illetőleg a vezetőség évi beszámolójának megtárgyalása;

d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;

e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a szervezeti és működési szabályzat kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását a szervezeti és működési szabályzat — a legfelsőbb szerv helyett — a szervezet más szervére bízhatja.

16. 8

A szervezeti és működési szabályzat elrendelheti, hogy

a) meghatározott ügyekben a döntés meghozatalához minősített többség szükséges;

b) a tagoknak a törvényben meghatározottól eltérő hányada kérelmére kötelező ösz- szehívni a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét.

Összeférhetetlenség

17. 8

A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének, illetőleg vezetőségének tagjai, valamint a társadalmi szervezettel elszámolási viszonyban álló állami szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetői nem lehetnek egymásnak hozzátartozói (Ptk. 685. § b pontja).

A társadalmi szervezetek szövetségei

18. s

A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint nyilvántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A tömegszervezetek és tömegmozgalmak sajátos jogai és kötelességei

19. §

(1) A tömegszervezetek és tömegmozgalmak az alkotmány és más törvények rendelkezéseinek megfelelően részt vesznek egyes állami feladatok ellátásában, hatósági jogköröket azonban nem gyakorolhatnak. Az állami szervek döntéseik előkészítése során kikérik az érdekelt szervezetek véleményét. A tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat érdekképviseleti feladatok ellátására jogszabály is feljogosíthatja.

(2) A tömegszervezetek, a tömegmozgalmak és az állami szervek megállapodhatnak együttműködésük formáiról.

(3) A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak költségvetési támogatásáról a költség- vetésről szóló törvény rendelkezik.

A társadalmi szervezet és az állam

20. 8

(1) Az ügyészség általános törvényességi felügyeleti joga a társadalmi szervezetre is kiterjed.

(2) Ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

21. 8

(1) Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

(2) A társadalmi szervezet pénzügyi ellenőrzését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el.

A VÁLTOZAT

A bíróság hatásköre

22. 8

(1) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) rendeli el.

(2) A bíróság az ügyész keresete alapján

a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet szervének vagy vezetőjének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

b) a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét;

c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;

d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése az l.v § (2) bekezdésébe ütközik;

e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

B VÁLTOZAT

Hatásköri szabályok

22. 8

(1) A Belügyminisztérium, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága

a) megsemmisítheti az egyesület szervének vagy vezetőjének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

b) az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a közgyűlést;

c) ha a működés törvényessége másképp nem biztosítható, az egyesület tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;

d) feloszlatja az egyesületet, ha annak működése az 1. § (2) bekezdésébe ütközik;

e) megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

(2) Az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadó, az egyesület működését felfüggesztő, a felügyelőbiztost kirendelő, az egyesületet feloszlató vagy megszűnését megállapító határozat bíróság előtt megtámadható.

(3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom tekintetében az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt jogosítványokat az ügyész keresete alapján a fővárosi, megyei bíróság; a d) pontban foglalt jogosítványt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa gyakorolja.

A társadalmi szervezet gazdálkodása

23. 8

A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl — a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

24. 8

(1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. A társadalmi szervezet költségvetési támogatásban részesülhet.

A VÁLTOZAT

(2) A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott céllal szoros összefüggésben, tagjai részére a társadalmi szervezet gazdálkodó tevékenységet is folytathat.

B VÁLTOZAT

(2) A társadalmi szervezet — célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében — gazdasági tevékenységet is folytathat. Gazdasági tevékenysége után külön jogszabályokban meghatározott adót köteles fizetni.

(3) A társadalmi szervezet vállalatot alapíthat.

A társadalmi szervezet megszűnése

25. 8

A társadalmi szervezet megszűnik, ha

a) feloszlását a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja;

b) más társadalmi szervezettel való egyei