Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-27 / 205. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA VHAC PROLETÁRJAI. E £YE S!) U ETE X MA: XXXII. ÉVFOLYAM, 205. SZÄM Ara: 2,20 forint 1388. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Nehezen viseljük a kritikái (3. OLDAL) Kis üzletek az Ikarus nélkül (3. OLDAL) Gyülekezési és egyesülési törvénytervezetek (4—5. OLDAL) Füttykoncert helyett dudaszó (8. OLDAL) ______________________________________i~ A radén kezd tárgyalást a két főtitkár Magyar-román csúcstalálkozó Kölcsönös megállapodás alapján Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke augusztus 28-án, vasárnap Aradon munkatalálkozót tart. Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője pénteken nyilatkozott a sajtó munkatársainak. — Mint ismeretes, a magyar—román viszonyt hosz- szabb ideje terhelő problémák megvitatása érdekében a magyar fél több alkalommal különböző szintű kétoldalú tárgyalásokat szorgalmazott. Ezt pártunk Központi Bizottságának a Román Kommunista Párt levelére júniusban küldött válasza is megerősítette, amelyben többek között miniszterelnöki találkozót is javasoltunk. Az MSZMP főtitkára, Grósz Károly több nyilatkozatában is- hangsúlyozta tárgyalási készségünket. Az RKP főtitkára, Nicolae Ceausescu augusztus 25-én, csütörtökön diplomáciai úton indítványozta, hogy a hét végén legfelső szintű véleménycserére kerüljön sor. Az MSZMP Politikai Bizottsága ma soron kívüli ülésen megvitatta a MÁS ALAPON N em volna tanulságok nélküli időtöltés a magyarországi egyletek, körök múltjának felkutatása. De talán nem is kell a levéltárak megsárgult iratcsomóit átböngészni ahhoz, hogy képet kapjunk a második világháborút megelőző időszakról, hiszen akadnak közöttünk jó né- hányan, akik emlékeznek még az egykori legény- és leányegyletekre, a segélyező egyesületekre, vagy a munkásolvasókörökre. És emlékeznek arra is, hogy a. negyvenes években fokozatosan bomlásnak indultak a különféle csoportok, mozgalmak, s a politika erőszakos nyomására az 5Ö-es években tetőzött a folyamat. S nem csak Magyarországon. Az új társadalmat építő népi államok ugyanis azt tartották természetesnek, hogy nekik kell gondoskodniuk szinte valamennyi állam- polgári igény kielégítéséről, így a gyűlések szervezését, az egyesületek, társadalmi szervezetek életre hívását felülről kezdeményezték. Az egyéb kísérletek, az önszerveződés nem volt kívánatos. Ezek a ma már kritikusan szemlélt esztendők sokáig bénítóan hatottak közéletünkre. Gyaníthatóan közük volt például a 60-as években életre kelt ifjúsági klubmozgalom későbbi csendes kimúlásához is. Gyakran lehetett hallani akkoriban: mit akarnak, mit csinálnak ezek a gyerekek, miért bújnak el? Még a nem is távoli időkben is értetlenség, s olykor gyanakvás kísérte az cnszerveződő közösségek herejöttét. A 80-as években pedig olyan fonák helyzet állt elő, hogy miközben a hivatalos politika igényelte a közélet élénkülését, bátorította az állampolgárok véleményének kinyilvánítását, mégsem tudott mit kezdeni a sorra megalakuló egyesületekkel, sokszínű csoportokkal. Napjainkra világossá vált, hogy ez az állapot nem tartható fenn tovább! Ez ugyanis hátráltatja társadalmi fejlődésünket és hozzájárul azokhoz a politikai-intézményi zavarokhoz, amelyek az elmúlt évtizedben elmélyültek. Ez a felismerés indokolja azt, hogy az elképzelések szerint még az idén a parlament elé kerül az egyesületi és gyülekezési törvények tervezete, amelyeket a Hazafias Népfront szervezésében a napokban bocsátanak társadalmi vitára. A gyülekezési szabadság az állampolgároknak azt a jogát jelenti, hogy békés összejöveteleket, felvonulásokat tarthatnak, illetve szervezhetnek. Az egyesülési. jog alapján pedig — politikai, érdek- képviseleti, kulturális és egyéb célok megvalósítására — szervezett közösségeket hozhatnak létre és működtethetnek. A gyülekezési és egyesülési szabadság egymással szorosan összefügg. Az előbbi nélkül gyakorlatilag az utóbbi sem valósulhat meg. Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell szabályozni e két szabadságjog gyakorlását, hiszen alkotmányunk 64. és 65. paragrafusa rendelkezik erről. Magyarország ezenkívül elfogadta az 1948-ban szöve- gezett Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, valamint az 1966-ban hozott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányát, amelyek ugyancsak a békés gyülekezés jogát hirdetik. E jog gyakorlását azonban — a modern államokban ismert megoldásokhoz képest egyedülálló módon — jogszabály nem fejti ki és nem korlátozza. Ez a megoldás sem az állami szervek feladatai szempontjából, sem pedig az állampolgári jogok oldaláról nem megnyugtató. A korlátlanság ugyanis nem nyújt biztonságot az állampolgárnak, hiszen tisztázatlan, hogy e jogot milyen feltételek mellett és hogyan gyakorolhatja. Ugyanakkor ez a helyzet a hatóságoknak sem kedvez, mert nem rögzítik egyértelműen az előírások azt — az állam biztonsága, a közbiztonság, a közrend, a közerkölcs, a közegészség, valamint mások jogainak és szabadságának védelmében —, hogy mikor korlátozhatják e jogok gyakorlását. A z állam és az állampolgárok újszerű alapra helyezett kapcsolatának szabályozását mérföldkőnek tekinthetjük a demokrácia kiszélesítése felé vezető úton, hiszen az állampolgári aktivitás és kezdeményezőkészség széles körű kibontakoztatását szolgálja. Mindez abból fakad, hogy átfogó és mélyreható társadalmi, gazdasági reformokat csak egy, a folyamatok alakítására és befogadására képes, a különböző nézeteket, érdekeket, törekvéseket tagoltan képviselni tudó társadalomban lehet megvalósítani. Kövess László (A törvénytervezeteket lapunk 4—5. oldalán ismertetjük.) román kezdeményezést. A magyar nemzet iránti felelőssége tudatában, a kialakult helyzetre való tekintettel úgy döntött, hogy a szokatlanul közeli időpont ellenére magyar részről elfogadjuk a javaslatot. ; j* A kétoldalú legfelső szintű megbeszélés' tárgyalási készségünk megvalósulását jelenti. Párbeszédre ösztönöz bennünket az a körülmény is, ’hogy a magyar—román viszonyt terhelő problémák túlmutatnak a két ország kapcsolatain: zavarják a szocialista országok közösségének együttműködését és az európai enyhülés és bizalom további elmélyülését is. A főtitkári megbeszélésen mi a magyar, a román és az e tájon élő valamennyi nép egymásrautaltságát, történelmi sorsközösségét tartjuk szem előtt. Az előfeltételek nélküli tárgyalások hívei vagyunk, nincsenek kikötéseink a párbeszéd megkezdéséhez, a feszítő problémák rendezéséhez. A magunk részéről nyitottak vagyunk: felelősségteljesen mérlegelünk valamennyi román kezdeményezést. Elvi álláspontunk alapján arra tö-t. rekszünk, hogy a két nép valóságos érdekei és a kölcsönös előnyök alapján' kétoldalú kapcsolataink mesterséges akadályok nélkül fejlődjenek politikai, gazdasági, kulturális, lakossági és nemzetiségi téren egyaránt. Készséggel megtárgyalunk minden olyan kérdést, amely országaink, népeink, pártjaink közös érdeklődésére tarthat számot, amely joggal aggasztja hazánk lakosságát és mindinkább foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt Is. Meggyőződésünk: az MSZMP nemzeti és ’ internacionalista kötelessége, hogy eddigi tevékenységével összhangban, határozottan és felelősségteljesen mindent megtegyen a két nép kölcsönös érdekein alapuló együttműködés lehetőségeinek feltárásáért. Meggyőződésünk, hogy a magyar—román megbeszélések joggal tarthatnak számot széles körű érdeklődésre. Ebben is az utóbbi időben kialakított őszinte és nyitott tájékoztatási gyakorlatot kívánjuk követni — hangsúlyozta végül a szóvivő. Október 5-re összehívták az Országgyűlést^ Ülést tartott az Elnöki Tanács AgAiOtf A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott: A testület az Országgyűlést az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján október 5-én (szerda) 10 órára Összehívta. A Minisztertanács az Országgyűlés napirendjére javasolja: — a gazdasági társaságokról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, — az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását, — a bős—nagymarosi beruházás Helyzetéről szóló tájékoztatást, továbbá — az ügyrend-előkészítő bizottság tájékoztatóját az Országgyűlés ügyrendje korszerűsítésének állásáról. Miután az Országgyűlés illetékes bizottságai is megtárgyalták. az . - Elnöki Tanács módosította a lakásszövetkezetekről szóló korábbi jogszabályt, továbbá törvényerejű rendeletet hozott a letéti jegy bevezetéséről. A lakásszövetkezetek a jövőben a lakóházak felépítéséről és fenntartásáról való gondoskodás mellett foglalkozhatnak lakóházaik környezetének alakításával, tagjaik élet- körülményeit javító létesítmények építésével és fenntartásával. A lakásszövetkezetek a jövőben úgy is létrehozhatók A KISZ Központi Bizottságának ülése Vita a korszerűsítésről Először fordult elő a KISZ történetében, hogy a KISZ Központi Bizottsága olyan témát vitatott meg a nyilvánosság előtt, amellyel az MSZMP Politikai Bizottsága foglalkozik majd. A párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére vonatkozó javaslatot Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára terjeszti majd elő a Politikai Bizottság szeptember 6-i ülésén. A párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére vonatkozó javaslatot — már az Országos KISZ-értekezlet előkészítéseként is — tárgyalta az ifjúsági szövetség vezető testületé pénteken, kétnaposra tervezett ülésén. A testület elé terjesztett írásos javaslat vázolja az ifjúság helyzetét és a várható folyamatokat. Arra törekszik, hogy megfogalmazza az ifjúságpolitika hangsúlyait, kiemelve, hogy nem külön ifjúságpolitikára van szükség, hanem olyan jövőcentrikus társadalompolitikára, amely ifjúságpárti. Az ifjúsági intézményrendszerrel kapcsolatban a fiatalok körében elkezdődött folyamatokra, valós szándékokra és az alulról jövő kezdeményezésekre építve villantja fel a strukturálódási lehetőségeket, és jelzi az ifjúsági szövetségnek o más ifjúsági szerveződésekkel kialakítandó viszonyát. A KISZ mandátumot kér a Politikai Bizottságtól a szervezet politikai platformjának és felépítésének kidolgozására. lesznek, hogy a lakóházban lévő lakások a ív szövetkezet tulajdonában állpak, és a tagot-, a lakás állandó használó- tának joga illeti meg. Megnyílik a lehetőség arra, hogy a lakást vásárolni nem tudó leendő lakásszövetkezeti tagok kisebb ellenérték fejében juthassanak a használat jogán alapuló lakhatási lehetőséghez. A nyugdíjasházi elhelyezés iránti növekvő igény folytán az éjj szabályozás lehetővé teszi a lakások használatának jogán alapuló nyugdíjas- házi lakásszövetkezet szervezését. A törvényerejű rendelet október 1-jén lép hatályba. A letéti jegy a középtávú lakossági, vállalati és szövetkezeti megtakarításokat szolgálja, és kibocsátására bankok, valamint szakosított pénzintézetek jogosultak. Az új kamatozó értékpapír korlátozás nélkül átruházható. A letéti jegy lejárati ideje minimálisan egy, maximálisan három év, és igazodik az ügyfelek kívánságához. E szabályozás szeptember 15-én lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel é# választott meg, és kegyelmi ügyekben döntött. A népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp Andrást 1988. szeptember 1-jei hatállyal művelődési minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Abdul Vakil hazánkban Tárgyalás a Parlamentben Abdul Vakil, az Afganisztáni Köztársaság külügyminisztere, aki magyar partnere meghívására csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra hazánkba, pénteken megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően megkezdődtek a tárgyalások a Külügyminisztériumban az afganisztáni diplomácia vezetője és Várkonyi Péter külügyminiszter között. A tárgyalófelek mindenekelőtt megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Abdul Vakil megköszönte Magyarország politikai és Bőröndök tőkés exportra Érdről diplomáciai segítségét, amelyet a nemzetközi fórumokon nyújtott az afgán rendezés mielőbbi eléréséhez. Országa belpolitikai helyzetét érzékeltetve, elmondotta magyar partnerének, hogy az afganisztáni nép életében jelentős politikai változások mennek végbe. Az ország vezetésének egyértelműen kinyilvánított célja, hogy mielőbb és békés eszközökkel elérjék a nemzeti megbékélést, a helyzet rendezését. A kormány az alkotmányban is tük- röztette ezt az elhatározását; többpárti parlamenti köztársaságot alakítottak — hivatalos vallása az iszlám —, s az alaptörvény kinyilvánítja, hogy figyelembe veszik az országban élő valamennyi törzs és nemzeti csoport érdekeit. Várkonyi Péter beszámolt arról, hogy őszinte figyelemmel követjük és nagyra értéi keljük az afganisztáni nemzeti megbékélés elérésére tett erőfeszítéseket. Diplomáciai és politikai eszközeinkkel támogatjuk ennek megvalósító-. sát. Hangsúlyozta: fontosnak tartjuk, hogy az Afganisztánról szóló genfi megállapodások valamennyi részvevője. szigorú következetességgel hajtsa végre a dokumentumban rögzítetteket. Ez ugyanis modellértékű példa lehet a világ más konfliktusainak megoldásában. Abdul Vakil hivatalos 'látogatásra meghívta Várkonyi Pétert az Afganisztáni. Köztársaságba. A magyar diplomácia vezetője a meghívást elfogadta. A külügyminiszteri tárgyalásokat követően Abdul Vakil és Várkonyi Péter az 1988—1990-es évekre szóló kulturális csereprogramot írt alá. Az Afganisztáni Köztársaság külügyminiszterét pénteken az Országházban fogadta Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Med- gyessy Péter miniszterelnök* helyettes. A teljesítményének csaknem a teljes egészét, évente mintegy 55 millió forint értékű bőröndöt készítenek tőkés exportra a Texelektro érdi bőrdíszmű üzemében. Felvételünkön Szűcs Györgypé az úgynevezett proton varrógépen a kofferek egyik bőrrészét ölti a papírkerethez. • ' ■ ‘ . (Hancsovszki János felvétele) ,
