Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

1988. AUGUSZTUS 26.; PÉNTEK 3 Tanácskozott a megyei KISZ-bizottság Felkészülni a változásra lói szigetelnek A lakásépítők tudják iga- ián, milyen lényeges a födé­mek jó hőszigeteltsége. Ezek a jól szigetelő szerkezeti ele­mek a BVM váci betonelem- gyárában készülnek. Képün­kön Berceli István a présből kiemelt, még friss betonele­meket a szikkasztóhelyre emeli. A minőség egyik titka ugyanis az alapos kiszáradás. (Vimola Károly felvétele) — Eddig 8 millió 3’2Í ezer forint, aszálykárt jelentettem a Pest Megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályának. A több mint 120 hektáros kukorica- táblánkból az a rész, amely a dombos területen található, teljes mennyiségben lesilózás- rkerül. Mi nem ilyen ku­koricatermésekhez szoktunk hozzá, mint amilyen betaka­rítása előtt állunk. Számolni már tudnak Panaszkodnak még tovább is a növénytermesztési ágazat gondjairól, de témát váltunk. A napokban kapta kézhez a Budapesti és Pest Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatójának a le­velét. — Fehéren-feketén arról van szó, hogy amíg a GMV az év elején kötelezettséget vál­lalt arra, hogy az idén nem emelik a keverék- és szemes- takarmány-féleségek árát, közben nagyot fordult a koc­ka. Ugyanis szeptember 1-jé- től a szemes takarmányoknál átlagosan 5 százalékos — 17- 19 forintos —, a keverékek­nél pedig még ennél is na­gyobb mértékű áremelésre kényszerültek. Mázsánként bi­zonyos táptakarmányoknál 80 —100 forintos többletköltségek jelentkeznek, s kérdem én: a gazdálkodás mai szintjén, a szövetkezetek jó részének nem éppen előnyös pénzügyi pozí­cióit tekintetbe véve, ki tudja ezt az áremelést megemészte­ni? A szövetkezet elnöke érthe­tő lehangoltsággal említette, hogy azok, akik ezeket az in­tézkedéseket hozzák, lehet hogy számolni megtanultak, de gondolkodásmódjuk erősen megkérdőjelezhető. Még van a kasszában — Mennyi az önök által vá­sárolt éves táptakarmány­szükséglet? — Ez évre 400 vagonnyi! Ennek értéke 20 millió forint. Mi egyébként a Környei Me­zőgazdasági Kombináttól és a Herceghalmi Kísérleti Gazda­ságtól szerezzük be a 450 te­hénnek, 380 kocának és 4 ezer hízósertésnek a szükséges táp­mennyiséget. Eddig szállító- partnereink még hasonló tar­talmú levelet nem küldtek. Félő viszont, hogy ami késik, az nem múlik ... Pillanatnyi­Tegnap kibővített ülést tar­tott a KISZ Pest Megyei Bi­zottsága. A testület tagjai az ifjúsági szervezetet és az ifjú­ságpolitikát érintő javaslato­kat vitatták meg, melyekkel a közeljövőben a KISZ országos értekezlete foglalkozik. Az ülés résztvevői megálla­pították, hogv az MSZMP Központi Bizottságának 1984- es ifjúságpolitikai határozatá­ban hozott célkitűzéseket az eltelt időben bekövetkező gaz­dasági változások megvalósít­hatatlanná tették. Egyetértet­tek a vitára bocsátott anyag azon részével, amely a nega­tív folyamatok erősödésével számol. De a megyei testület álláspontja szerint figyelembe kell venni a közeljövőben el­fogadandó gyülekezési és egyesülési törvényt, annak kö­vetkezményeit, például azt, hogy a jövőben már nem a KISZ lesz az egyetlen ifjúsági szervezet. A párt ifjúsági szer­vezetének helyét, rangját csak akkor képes megerősíteni, ha kidolgozza önálló platformját, ezen az alapon körvonalazza politikai arculatát és korsze­rűsíti működési mechanizmu­sát, felépítését. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a párt vezető testületéi vázol­ják fel azokat- az alapelveket, amelyek ismeretében a KISZ­lag csak" reménykedünk.' Hát­ha... Mindenesetre ahhoz, hogy az 1988-ra tervezett 65 millió forintos árbevételt ál­lattenyésztési ágazatunk el tudja érni, még a régi áron kellene az állattartást megol­danunk — A súlyos aszálykárok miatt a megyében is több szö­vetkezet válhat az esztendő végére fizetésképtelenné. Önök­nél milyen a pénzügyi hely­zet? — Az Agrobanknál van fél millió forintnyi részvényünk. Ez nem sok, de valami. Pénz­ügyileg a Budapest Bankhoz kötődünk, fizetőképességünk még stabil. Egy biztos, nem szeretnénk rosszabb helyzetbe kerülni. Pedig pallosként le­beg a fejünk felett az, hogy az 50 százalékos vállalkozási adót esetleg a gazdaságokra is kiterjesztik. A téma a leg­frissebb értesüléseim szerint éppen tárcaközi egyeztetés alatt áll. A vitázók remélhe­tően elvetik ezt a katasztrofá­lis lépést! Már éppen kifújta magát az elmondottak után, amikor eszébe jutott még valami. Ha megvalósul, akkor valóban övön aluli ütést mér a gazda­ságokra. Szintén szeptember­től emelni kívánják a gyár­tók a műtrágyák árát. Versenyben a jobbakkal — Mennyivel? — Huszonöt százalékkal! Ne­künk évente 22 millió forin­tunk megy el ezekre a talaj­javítókra. Jobbára folyékony műtrágyát használunk, mint­egy 200 hektáron hagyomá­nyos szerves trágyázást. A Zsámbéki Medence Ter­melőszövetkezet pátyi, zsám­béki és biatorbágyi területek­re tagolódik. A megye azon szövetkezetei között tartják számon, amelyek a legjobbak- kal állnak versenyben. Vajon mennyit árthatnak nekik a már említett áremelkedések? ★ A tápáremelés hírével kap­csolatban megkérdeztük dr. Juhász Istvánt, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat gazdasági igazgatóját: mi in­dokolja a szeptember elsejei áremelkedést? Elmondta, hogy a fehérjék világpiaci ára előnytelenül tagság széles körű vitában korszerű, a fiatalok számára új ifjúsági szervezetet hoz lét­re. A megyei bizottság javas­latait eljuttatja a KISZ KB tagjaihoz. A jelenlévők megbízták dr. Kiss Jenő első titkárt és Szöl- lősi Istvánt, a KISZ KB tag­ját, hogy az országos értekez­leten tolmácsolják a testület véleményét. Tudományos konferencia A termőföld védelméről A talaj termőképességének megőrzéséről rendez tudomá­nyos tanácskozást szeptember 1-jén és 2-án Szarvason a Magyar Agrártudományi Egye­sület — jelentették be a szer­vezők csütörtöki sajtótájékoz­tatójukon. A konferencián a szövetkezetek és állami gaz­daságok szakemberei a tudo­mányos kutatókkal együtt azt vitatják meg, hogy a növek­vő igénybevétel mellett mi­ként lehet a talaj termőké­pességét megőrizni, illetve ja­vítani. Az eszmecserén kül­földi szakértők, köztük szov­jet akadémikusok is részt vesznek. emelkedett. Fehérjeféleségek­nél alacsony a nagykereske­delmi árrés. A felmerülő pluszköltségeknek csak egy részét téríti meg a költségve­tés, míg a másik részét ért­hetően, teherként a gazdálko­dóknak kell viselniük. A fe­hérjetakarmányoknál egyéb­ként a tényleges költségnöve­kedésnek csak öt százaléka há­rul a felhasználókra, a többit a költségvetés vállalja. Az ár­rendezést a MÉM és a Gabo­naforgalmi Tröszt együtt ha­tározta eL A hírrel kapcsolatos, hogy az étkezési búzánál, a jó mi­nőségűnél a GMV úgynevezett 20 forint exporteredmény visz- szatérítést fizet. Ezzel is eny­híteni kívánnak a takarmá­nyozási költségek okozta gon­dokon. (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt egyébként a rendelkezés végrehajtásakor pontosan tisz­tázzák. Villányi Miklós elmondta, hogy a kormány azokat az adótörvényeket tárgyalta, amelyeket a parlament októ­ber elejei ülésén tűz napi­rendjére. Ezek közül az egyik új, rendkívül nagy jelentőségű szabályozás az egységes vállal­kozási adótörvény. A gazda­sági, érdekeltségi viszonyokat alapvetően befolyásolja, kap­csolatban van — az ugyan­csak a mai ülésen jóváhagyott — társasági törvénnyel, an­nak alapvető törekvéseit tá­masztja alá. Lényeges eleme ez az intézkedés az egységes versenyfeltételek kialakításá­nak, azon keresztül, hogy első­sorban a tevékenységeket, szervezeteket, különböző nép- gazdasági ágazatokat azonos követelmények elé állítja. A pénzügyminiszter kifejezte azt a reményét is, hogy a vállal­kozási adótörvény előrelépést hozhat a tőkeáramlásban, ab­ban, hogy a tőke a jobb fel­tételekkel rendelkező, maga­sabb jövedelmezőséget elérő vállalkozások irányába mo­zogjon. E törvényre ható té­nyezők közül kiemelte a bér- szabályozás és a keresetszabá­lyozás kötöttségeinek lényeges oldását, s szólt arról is, hogy várhatóan 1989. január 1-jé- től egységes társadalombizto­sítási járulék lép érvénybe. Ennek mértékét a kormány most nem tárgyalta, arra szep­temberben tesz javaslatot a tárca a Szociális és Egészség- ügyi Minisztériummal egyet­értésben. A továbbiakban Marosán György a társasági törvény­nyel foglalkozó javaslatot is­mertette, kiemelve ezzel kap­csolatban: a legfontosabb kor­mányzati szándék a gazdasá­gi szervezet átalakításának és a vállalkozások nagyobb ará­nyú kibontakoztatásának a meggyorsítása. A társasági törvény minőségi változást hoz majd a tőkeáramlás, a tőkepiac megteremtésében, a gazdálkodó szervezetek ver­seny- és szektorsemlegességé­nek megteremtésében. Növeli az állampolgárok társulási le­hetőségeit, hiszen az eddi­giektől eltérően gazdálkodó szervezetekkel és külföldiek­kel is társulhatnak. Elősegíti a vegyesvállalatok alakítását és a működő tőke bevonását. A Minisztertanács úgy ítéli meg, hogy ez a törvényjavas­lat a jogalkotási gyakorla­tunkban is előrelépést jelent, mert a társasági törvény nem kerettörvény, államigazgatási, végrehajtási rendelkezések nem kapcsolódnak hozzá. Ha­tálya kiterjed belföldi jogi személyek és állampolgárok egymás közötti, valamint kül­földiek Magyarországon létre­hozott társaságaira. Informálták az újságírókat arról is, hogy a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke tájé­koztatta a kormányt az első félév ármozgásairól, valamint arról, hogy KSH előrejelzése szerint az idei áremelkedés mértéke maximum 17 száza­lék lesz. A kormányszóvivő beszá­molt arról, hogy a Miniszter- tanács meghallgatta Medgyes- sy Péter miniszterelnök-he­lyettes beszámolóját a pécsi bányában történt munkabe­szüntetésről. A kormány — a jelenlegi helyzetben természe­tesnek elfogadva — sajnála­tosnak tekintette, hogy ebben a konkrét ügyben ilyen ese­ményre került sor. Ügy ítélte meg, hogy ez elkerülhető lett volna, mivel az alapvető kiváltó ok a vállalati vezetés bizonytalansága és gyengesége volt. Más vállalatoknál ugyan­is ez a probléma nem lépett föl. A szóvivő kijelentette: a kormánynak a bányászat jö­vőjéről átgondolt és elfoga­dott koncepciója van, amely­nek lényege, hogy a bányá­szatra hosszú távon szükség van. De nem általában a szénbányászatra, hanem a gazdaságos szénbányászatra van szükség. A Péti Nitrogénművek sza­nálásával összefüggő kérdésre válaszolva kifejtette: a gyár leállítása nem várható, ugyan­is az év közben felére csök­kentett állami támogatások mellett is nyereséggel zárja az évet. Ez köszönhető a válla­lati termékek világpiaci ára emelkedésének, illetve belső ésszerűsítéseknek. A vállalat­nál a szanálási eljárás befe­jezés előtt áll, de ezzel egy­idejűleg tárgyalások folynak a Péti Nitrogénművek rész- vénvtársasággá alakításáról, s külföldi működő tőke bevoná­sáról. A szóvivő konkrét informá­ciók hiányában csak lehetsé­gesnek ítélte, hogy a kor­mány és a SZOT együttes üléseiről az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülé­séhez hasonló tájékoztatást kapjanak az állampolgárok. A pénzügyi tárca vezetője utalt arra is, hogy a napiren­den szerepelt a magánszemé­lyek jövedelemadójának és az általános forgalmi adónak a módosítása is. Ezzel összefüg­gésben hangsúlyozta, hogy nincs szó általános felülvizs­gálatukról, ahhoz legalább egy év tapasztalataira van szük­ség. Most tehát elsősorban azoknak a negatívumoknak, joghézagoknak, különböző el­lentmondásoknak a megszün­tetésére törekedtek, amelyek akadályozzák az adórendszer gyakorlati működését. Hangsú­lyozta, hogy néhány intézke­dés visszamenőleges, de kizá­rólag csak olyanok, amelyek a lakosság, vagy a gazdálkodó szervek számára nem jelente­nek hátrányt. Az új intézke­dések tehát nem lesznek alap­vető jelentőségűek, de néhány ponton azért lényegesek, így a magánszemélyek jövedelem- adójánál az előlegfizetési rend­szer problémáira vonatkozóan. E tekintetben a legnagyobb szélsőségek korrigálására van szükség. Ennek általános kor­rekciójára ugyancsak az egy évi tapasztalatok birtokában lesz lehetőség. Kitért arra is, hogy a szakszervezetek kezde­ményezésére a háromgyerme­kesek évi 12 ezer forintos adó- kedvezményét kiterjesztik a két gyermeket egyedül neve­lőkre. A parlament elé terjeszten­dő javaslatok közül Villányi Miklós felhívta a figyelmet arra: a lakásmobilitás elősegí­tése érdekében javasolják, hogy az öröklakást tanácsi la­kásra cserélők teljes bevétele adómentességet élvezzen. Az általános forgalmi adóval ösz- szefüggő módosítási javasla­tokra utalva elmondta, hogy egyszerűsíteni kívánják az adóvisszaigénylés rendszerét a lakásépítéskor. A termékek köre szélesebb lesz, s vissza­igényelhetővé válik a felújí­tanál, a lakáskorszerűsítésnél végzett munka általános for­galmi adója is. Egy kérdésre válaszolva Vil­lányi Miklós kitért arra is, hogy a személyi jövedelem­adótáblázattal kapcsolatos szakértői munkák, számítások elkezdődtek, s a kormány el­fogadta azt az álláspontot, hogy az adósávok mértékét a jövő évi fogyasztói árindexnek megfelelően módosítják. Utalt arra, hogy a személyi jövede­lemadóról szóló törvény azt a megfogalmazást használja, hogy az éves költségvetési terv előterjesztésének kereté­ben kell az adótáblázat mér­tékét módosítani. Megemlítet­te azt is, hogy a kormány ma döntött arról: hárommillió fo­rint nyereségig valamennyi vállalkozónak — tehát a nagy- vállalatoknak is — az általá­nos .50 százalékos adómérték­kel szemben 40 százalékot kell fizetni. Gyócsi László Már fárasztó — de hiányozna... Ki adja manapság társadalmi munkára a fejét? Olyanra, melyért nem jár külön pénz, s előnyt sem kínál? Tudom, kissé nyers a kérdés, de jobb minél előbb szembenézni a ténnyel, azzal, hogy egyre kevesebb a társadalmi munkás. Az olyan, a közért dolgozó, fáradozó ember, aki anyagi ellenszolgáltatást, előnyt nem vár, nem is kér. Ma, amikor a meg­élhetés körülményei szigorodtak, amikor inkább azt nézzük, milyen újabb — pluszfizetséggel járó — munkával lehet a családi költségvetés bevéte­leit növelni, a korábban megszokott életszínvonalat, életvitelt legalább nyomokban biztosítani. Fogynak a társadalmi munkások — de vajon elfogytak? Szerencsére még nem! Az augusztus huszadiki ünnepsé­geken még akadtak szép számmal, akik társadalmi munkájukért elismerésben részesültek. Egyikük Csorba Jánosné, az Ipolvölgye Tsz nagybörzsönyi mű­szerüzemének anyagkiadója és bér- számfejtője. 1970 óta tanácstag. 1975-től pedig a megyei tanács tagja. S augusz­tus 20. alkalmából a Pest Megyei Ta­nács és a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága tpbbek között az ő eddigi te­vékenységét is a Kiváló Társadalmi Munkáért cím odaítélésével ismerte el. Egy ember két munkakörben — nem sok ez egy kicsit? Minden tiszteletkört mellőzve így indult közöttünk a beszél­getés. Am szerinte ott, ahol huszonket- ten tekercselnek, szerelnek a műszer­iparnak. felesleges az irodisták számát gyarapítani. Pláne manapság, amikor meg kell fogni minden forintot. Talán nem is véletlen, hogy a féléves értéke­lés alapján a szövetkezet legnyeresége­sebb ágazata a műszeripari. A legnye­reségesebb? Ismételgetem szavait, s közben körülnézek a régi gazdasági épület kis szobájában. Már a vakolat is szökik innen, a bútorok néhány ge­nerációt kiszolgáltak. S aki az udvaron végigsiet, annak száraz időben is csak vidám nyak- és lábtörést kívánhatok. Kimondatlanul is vette a lapot, s új­ságolta: az új üzem a régi tanyaköz­pont helyén épül Nagybörzsönyben. Az udvar? Agyonkoptatott, hepehupás koc­kakövek, az öreg körtefa hullatja ter­mését. Egy évvel ezelőtt nem nézett a lába alá, s egy szétlottyadt körtén el­csúszott. Lábtörés, üzemi baleset. Jól emlékszik rá, nemcsak a gipsz súlya miatt — intőt hozott a postás. A me­gyei tanács elnökhelyettesétől, mert tá­vol maradt a tanácsülésről. Egy elejtett szóból derül ki, hogy a megyei tanács mellett működő környe­zetvédelmi bizottság tagja. Nem di­csekszik azzal sem, hogy a Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetést még 1981-ben megkapta a nagybörzsönyi napok szervezéséért. Amiről viszont szívesen, sokat mesél: szűkebb pátriá­jának látnivalói, a turisták, a nyara­lók, az erdei kisvasút. S házhelyet par­celláz a tanács. Végre itt maradnak a fiatalok, építkezhetnek! Tavaly társa­dalmi munkát szerveztek az orvosi ren­delő építésére, az idén pedig a vízmű­társulást hozták tető alá. Most ősszel pedig az iskola bővítéséhez kell ékes­szólóan társadalmi munkásokat hívniuk a tanácstagoknak. A gondok? Öt sem kerülik el. Mint tanácstagnak, helybeli lakosnak ugyan­csak fő a feje a cigánylakosság nehéz­kes beilleszkedése miatt. Más — a me­gye északi részéből ő az egyetlen, akit a megyei testületbe delegáltak. Nincs kinek a kocsijára felkapaszkodjon, ha a fővárosba szólítja kötelessége tanács­ülésre vagy a környezetvédelmi bizott­ság rendezvényeire. De akkor van iga­zán feladva a lecke, ha mondjuk a kihelyezett ülés meghívója Dabasra vagy Vecsésre szól. Nem a hajnali öt órai indulás izgatja, hanem a hogyan jutok haza kérdés megoldása. Mert egyetlen támasza hat éve béna férjé­nek, kilencvenéves apósának, saját édesapjának. Am ez szerinte nem lehet indoka társadalmi megbízatása, mun­kája elhanyagolásának. Ha egy mód van rá, a letkési, a szobi, a nagybör­zsönyi tanácsüléseken nemcsak ott van, hapem felkészül azokra. Fizetsé­gért? Bizony sokan úgy vélik, külön díjazásért szorgoskodik... Az utazó, a kiránduló gyönyörködik a Dunakanyarban, s megfogja Nagybör­zsöny és környéke. Am innen időre el­jutni valahova, s onnan vissza — nem kis izgalommal járhat. Fárasztja? Nem kertel: a kora miatt igen. Bár ha hol­naptól nem lenne megyei tanácstag, ki­kerülne a környezetvédelmi bizottság­ból, a tsz vezetőségi tagjainak sorából, céltalannak érezné életét. Pedig ahogy megfogalmazta, készülni kell erre is, közelegnek a nyugdíjasévek. Ami vi­szont nem hiányozna: az a sok, feles­legesen hosszú lére eresztett tanácsko­zás, olykor üres, magamutogató szó- cséplés. Mert még mindig sokat, nagyon sokat beszélünk, s keveset cselekszünk — szerinte is! Varga Edit Éhes disznó kukoricával álmodik Tápáremelés lesz szeptembertől A hét eleje óta tartó, s helyenként valóban kiadós esőből jócskán 'jutott Pest megye területére is. A Zsámbéki Meden­ce Termelőszövetkezet Pátyon levő központjában Szin Béla, a szövetkezet elnöke nagyon mégsem tud örülni a sok csapa­déknak ; A kormányszóvivő tájékoztatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom