Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA:~ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TINACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 204. SZÄM Áru: I.JfO forint 1988. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK A kormányszóvivő tájékoztatója Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a gazda­sági társaságokról, és a vállalkozási nyereségadóról szóló tör­vény tervezetét, valamint az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására tett ja­vaslatokat. Ügy határozott, hogy a két új törvény megalkotására, valamint az említett, hatályban lévő két törvény módosítá­sára vonatkozó törvényjavaslatait az Országgyűlésnek be­nyújtja, s kéri ezeknek az őszi ülésszak napirendjére való felvételét. A Minisztertanács megtárgyalta a táppénzek 1988. évi alakulását, és módosított egyes táppénzszabályokat. Egyúttal tájékoztatást kapott a társadalombiztosítás finanszírozásának korszerűsítéséről. A kormány áttekintette a költségvetési reformmunkák jelenlegi helyzetét, és elfogadta a feladatok ütemezésére tett javaslatokat. Egyetértett azzal, hogy erről a pénzügyminisz­ter az Országgyűlésnek tájékoztató jelentést nyújtson be. A Minisztertanács ülését kö­vető kormányszóvivői tájékoz­tatón az egyes főbb napirendi pontok előadóiként részt vett dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter és Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter. Marosán György kor­mányszóvivő mindenekelőtt az ülés hangulatáról, élénk vita­szelleméről, a tanácskozásra általánosan jellemző megálla­pításokról tájékoztatta a saj tó képviselőit, majd átadta a szót a meghívottaknak. Csehák Judit a társadalom- biztosítási rendszer reform­koncepciójáról szólva kiemel­te: a kormány a döntés értel­mében javasolja majd a par­lamentnek, hegy a költségve­tési reform részeként válassza le a társadalombiztosítási gazdálkodást az állami költ­ségvetésről. Az állami garan­ciák meliflt a társadalombiz­tosítás gazdálkodjon önállóan, s a továbbiakban főként saját járulékbevételeiből fizesse ki a biztosítottak ellátásait, le­gyen önal'ó vagyona, legyen bankja, a megtakarításait sa­ját maga használhassa fel. Mindez hosszú távon nagyobb biztonságot garantál az ellá­tottaknak, a beteg és sérült embereknek. E munkának a megalapozásához, kibontakoz­tatásához természetesen nem elegendő egy év, egy évtizedet is meghaladó reformfolyamat megkezdéséről van tehát szó. A táppénzszabály módosítá­sa kapcsán Csehák Judit be­jelentette, hogy október 1-jei hatállyal megváltozik a táp­pénzszámítás rendje. A 31 napnál nem hosszabb kereső- képtelenség idejére járó táp­pénz megállapításánál a tava­lyi bruttósított átlagkeresetbe nem számít bele az év végi részesedés és a jutalom össze­ge. Ez a módosítás megszün­teti azt az ellentmondást, hogy a táppénz igénybevétele esetén a havi nettó kifizetés összege meghaladja a bérfize­tés nettó összegét. Ez az in­tézkedés a januártól kézhez kapott táppénz összegét körül­belül 10 százalékkal csök­kenti. Ezzel összefüggésben Maro­sán György bejelentette azt is: a Szociális és Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésé­re a kormány csütörtökön döntött arról, hogy a 70 éven felüliek számára — ugyan­csak október 1-jétől kezdő­dően — kétszázalékos, de mi­nimum 100 forintos nyugdíj- emelést vezetnek be. Enne* az idei évre a kihatása kö­rülbelül 300 millió forint. El­hangzott az is, hogy a 70 éven felüliek körében a há­zastársi pótlékot is kiegészítik ennek az összegnek a felével. Csehák Judit az újságírók kérdéseire válaszolva szólt a társadalombiztosítás finanszí­rozásának korszerűsítésével kapcsolatban felvetődő állami garanciák problémájáról is. Mint mondta, a jövő évi terv- készítés során arra töreked­nek, hogy a járulékok emelé­sével és az állami adókból be­folyó támogatásokkal együtte­sen ne csak a kiadásait tudja fedezni a társadalombiztosí­tás, hanem jelentős mértékű kockázati alappal is rendel­kezzen. Állami garanciákra természetesen szükség van, és maradnak továbbra is olyan tételek, amelyeket a költség- vetésnek kell fedeznie; így például az anyasági ellátást, a családi pótlékot és a gyermek­Korszerű talajművelés Bemutató a fóti határban Vörös lángok terjednek a nyári tarlón. Száll a korom­fekete füst. Ijesztő látvány. — Sajnos, ez a jellemző — hangoztatta a diafelvétel előtt állva az előadó, dr. Birkás Márta egyetemi docens, kandidátus, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanára. — Kétségtelen, hogy nem nagyon tudjuk hová tenni a szalmát, de, hogy az eljárás árt a ta­lajnak, amit két-három évig nem hever ki. az is biztos, mondta későbbi beszélgetésük alkalmával. A fóti Vörösmarty Ter­melőszövetkezet volt tegnap a házigazdája annak a talaj­művelési tanácskozásnak és bemutatónak, melyet a szek­szárdi KSZE Növénytermelési Rendszer, valamint a MAE, a MÉSZÖV megyei vezetői ren­deztek Pest és Bács megye vagy negyven termelőszövet­kezete képviselőinek. Dr. Rózsa Attila, a KSZE igazgatóhelyettese megnyitó- beszédében arról szólt, hogy Magyarországon a talajműve­lés lényeges feltétele az öntö­zés. Ám, ha csak Pest me­gyét nézzük, azt látjuk, hogy ez 26 ezer hektárnyi terüle­ten lehetséges, mégsem kerül rá sor, csak mindössze hat­ezer hektáron, mert az anya­gi feltételek hiánya korláto­kat szab. Az öntözést bizo­nyos mértékig pótolhatják a mezőgazdasági nagyüzemek a korszerű műveléssel, a gépek helyes és rendeltetésszerű al­kalmazásával. Más kérdés, hogy az utóbbi időben a gaz­dasági nehézségek miatt a vásárlások is ritkábbak. Mészáros Gyulának, a fóti tsz termelési igazgatójának köszöntő szavai és a gazdasá­got bemutató tájékoztatója, valamint dr. Birkás Márta előadása után dr. Jóri J. Ist­ván, a MÉM Műszaki Intézet főmunkatársa diafilmes elő­adása következett az alapmű­velésben használható és erre a célra kapható gépekről, majd a résztvevők autóbusz­ra szállva Főt és Budapest határában, a fóti tsz földjein felsorakoztatott gépek bemu­tatóját tekintették meg Ko­vács Mihálynak, a KSZE fej-1 lesztőmérnökének hangszórós tájékoztatása alapján. ' K. T. I. neveléshez kapcsolódó szolgál­tatásokat, valamint támogatá­sokat, a szociális segélyeket, a társadalombiztosítás által biz­tosított szociális ellátásokat, illetve a régi, alacsony nyug­díjak értékmegőrzésére és ér­tékemelésére fordítható össze­get, tehát a szociális minimum garantálását. Egy pontosító kérdésre rea­gálva Csehák Judit elmondta azt is, hogy a szakszervezetek­kel egyetértésben a táppénz­számításnak egy olyan módo­sításával értettek egyet, amely szerint az év végi nyereség, az egyszeri jutalom és a hűségju­talom nem számít bele a rövid ideig, 31 napig terjedő táp­pénz alapjába. A hosszú ideig tartó táppénz kiszámításakor továbbra is figyelembe veszik. (Folytatás a 3. oldalon.) l/ak—Irán Béketárgyalás Külön asztalnál, de egy te­remben — a genfi Nemzetek Palotájába« — ült le csütörtö­kön az iraki és az iráni kül­ügyminiszter, hogy Javier Pe­rez de Cuellar ENSZ-főtitkár közreműködésével megvitassa a háború befejezésével és még inkább a béke újrakezdésé­vel kapcsolatos teendőket. A két fél között augusztus húszadika óta tűzszünet van érvényben, amit az tett lehe­tővé, hogy Irán is hajlandó volt elvben elfogadni a Biz­tonsági Tanács 598. számú ha­tározatát. Ez azonban csak a legelső lépés volt Pérez de Cuellar a közös megbeszélés előtt külön-külön fogadta Tarik Azizt és Ali Akbar Velajatit, az iraki, , il­letve az iráni külügyminisz­tert. Emléktábla-avatás, emlékkiállítás Ötvenéves a Magyar Nemzet Fél évszázados jubileumát ünnepelte csütörtökön a Ma­gyar Nemzet, u Hazafias Nép­front napilapja. Az évforduló alkalmából délelőtt emléktáblát avattak a fővárosban, az Aradi utcai Globus Nyomdának, a szer­kesztőség egykori épületének falán. 1 ‘ w A magyar szellemi élet öt­ven évvel ezelőtti jeles ese­ményére emlékezve Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra. az ünnepség szónoka hang­súlyozta: 1938-ban kiélezett politikai viszonyok között jött tétre a lap; az alapító Pethö Sándor egy rövid, átmeneti időszak tétova politikai kísér­letei közepette indíthatta út­jára napilapját. S bár a tény­leges kormányzati támogatás percek alatt megszűnt, a Ma­gyar Nemzet maradt. Ahogy a politikai események felgyor­sulva görgették a katasztrófa felé az országot, az újság úgy próbálta feltartóztatni a vé­get, figyelmeztetni a magyar nemzetet. A szerkesztőség munkatársai a bilincsbe vert beszéd mesterei lettek, amikor írásaikban felhasználták az éppen adottat és lehetségesét, amikor — a sorok közé rejt­ve az üzenetet — kitalálták a gyakran megjelenő szlogent: Olvassa el a Magyar Nemzet minden sorát! A márványtábla az elmúlt ötven év küzdelmeinek emlé­ket állítva nemcsak a Magyar Nemzet múltját idézi, hanem azt is hirdeti, van és lesz is ez az újság — mondta befe­jezésül a HNF OT főtitkára Illyés Gyula gondolatával zár­va beszédét: „...legyen ele­gendő hűségünk és szívóssá­gunk, mert ettől áll egybe egy-egy ország, s lesznek nem­zetté a nemzedékek”. Az emléktáblán ezután az MSZMP Központi Bizottsága nevében koszorút helyezett el Berecz János, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára és Karvalics László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyet­tese. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa koszorúját Hu­szár István és Garamvölgyi József titkár helyezte el. El­hozták a megemlékezés virá­gait a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének, a Nyom­da, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szak- szervezetének képviselői. Meg­koszorúzták az emléktáblát a VI. Kerületi Tanács, illetve a Magyar Nemzet szerkesztősé­ge és a Pallas Lap- és Könyv­kiadó vezetői is. Délután a lap öt évtizedes történetét felelevenítő kiállítás nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlatot Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nyi­totta meg. Már fárasztó — ”Ki adia manaPsáS társa­j ti' dalmi munkára fejét? CSC hiányozna. . . Olyanra, melyért nem jár külön pénz, s előnyt sem kínál. Tudom, kissé nyers a kérdés, de jobb minél előbb szembenézni a ténnyel, az­zal, hogy egyre kevesebb a társadalmi munkás. Az olyan, a közért dolgozó, fáradozó ember, aki anyagi el­lenszolgáltatást, előnyt nem vár, nem is kér.” (3. OLDAL) Tánáremelés lesz »“ Eehéren-feketén ar­ról Van szó, hogy amíg. szeptembertől a GMV az év elején kö­telezettséget vállalt arra, hogy az idén nem emelik a keverék- és szemestakarmány-féleségek árát, közben na­gyot fordult a kocka. Ugyanis szeptember 1-jétől a sze­mes takarmányoknál átlagosan 5 százalékos — 17-19 forintos —, a keverékeknél pedig még ennél is nagyobb mértékű áremelésre kényszerültek.” (3. OLDAL) A— Aj /nC ‘„A kórkép ma már egyre na­**'*"?„ , „„ gyobb érdeklődésre tarthat megelózéseréi számot, mivel a fertőzések száma növekszik, s egyelőre a gyógyítás nem megoldott kérdés. Az AIDS félelmet teremtett és hatással van egész Európa orvosi gondolkodására, azt nem kis mér­tékben meg is változtatta.” (6. OLDAL) Kádár János fogadta a svájci pártküldöttséget Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elnöke csütörtökön délelőtt a Közpon­ti Bizottság székházában fo­gadta a Svájci Szociáldemok­rata Párt küldöttségét, amely Helmut Hubachernek, a párt elnökének vezetésével az MSZMP KB meghívására tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbe­szélésen kölcsönösen tájékoz­tatást adtak a két párt előtt ál­ló feladatokról, és áttekintet­ték a nemzetközi élet idősze­rű kérdéseit. Hangsúlyozták, hogy a béke, a nemzetközi biz­tonság, a leszerelés érdekében további közös erőfeszítésekre van szükség. A találkozón részt vettek a svájci pártküldöttség tagjai: Ursula Mauch, a párt parla­menti ‘ csoportjának elnöke, André Daguet, a párt kb veze­tő titkára, Pierre Aguet és Peter Bodenmann parlamenti képviselők, valamint Gecse At­tila, a KB külügyi osztálynak helyettes vezetője. Döntés a Ganz Mozdony- és Vagongyárról Részvénytársasággá alakul A kormány illetékes vezetői szerdán döntöttek a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vál lalat sorsáról, miután a sza-. náló szervezet bejelentette, hogy nem lát lehetőséget az eladósodott vállalat állami segítséggel való talpra állításá­ra A vállalat adóssága és vagyona között igen jelentős a különbség — a mintegy 17 milliárd forintos adóssággal szemben alig több, mint két­millióid forint értékű a va­gyona —, ekkora tartozást a vállalat nem tud önerejéből Hátrányos helyzetben is eredményes munka Tanévelőkészítő tanácskozás Tanévelőkészítő tanácsko­zást tartottak tegnap az álta­lános iskolák igazgatóinak Gödöllőn, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. Mint az előadó, dr. Novák István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője hangsú­lyozta, nem gondolták, hogy egyetlen összejövetellel fel ler hét készülni a feladatokra. Ehhez az igazgatóknak és a tantestületeknek több hónapos munkája szükséges. Csupán a legfontosabb tennivalókra, gondokra igyekeztek felhívni a figyelmet, a Művelődési Mi­nisztérium megyei vizsgálatá­nak főbb tapasztalatai alap­ján. A minisztérium ötvenegy munkatársa közel kétszáz in­tézményt vizsgált meg 1980 és 1987 között. Kiderült, megyénk az oktatás körülményeiben, feltételeiben a leghátrányo­sabb helyzetben van az or­szágban. Ennek ellenére ered­ményességben a listavezetők közé tartozunk. Elismerés és dicséret illeti tehát a vezetők, pedagógusok munkáját, tevé­kenységét. A tárgyi feltételek hiánya arra ösztönözte a mi­nisztérium illetékeseit, hogy a j vőben saját anyagi forrá­saikból kiemelten támogassák a Pest megyei beruházásokat. A lemaradás így is csak több ötéves terv eredményeként hozható be. Az elkövetkező év kiemelke­dő feladata, hogy javítsák a napközis ellátás szakmai szín­vonalát, növeljék a tanulószo­bát, napközit ■ igénybe vevő gyerekek számát. Különös gondot kell fordítani a gyógy­pedagógiai hálózat szélesítésé­re, eredményesebbé tételére. Társadalmi segítségre számíta­nak az iskolák külső képének, sportfelszerelésének gazdagí­tásában. Az igazgatók felada­ta, hogy jobban megszervez­zék a testnevelési órákat, mert gyakran előfordul — kü­lönösen alsó tagozatosoknál —, hogy a tantervben rájuk szánt időben sem jutnak be a tor­naterembe. Az új oktatási tör­vény bevezetése óta elvben csak iskolaérettek kezdik meg tanulmányaikat az intézmé­nyekben, ám ennek eredmé­nye nem jelentkezik a gyakor­latban. Valószínű, hogy az ér­tékelésben még élnek a ko­rábbi helyzetben kialakult megszokások. Minden pedagó­gusnak felül kell vizsgálnia munkáját ebből a szempont­ból is. így nyugodtan büszkél­kedhetünk majd azzal az adat­tal, hogy a nyolc általánost eredményesen elvégző tanulók aránya1 megyénkben megha­ladja az országos átlagot. *■ Sz. Z. L. rendezni, a költségvetésnek pedig sem módjában, sem pe­dig szándékában nem áll azt átvállalni. Az érintett társadalmi és szakmai szervezetekkel - egyet­értésben végül is olyan kor­mányzati döntés született, hogy a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat budapesti törzsgyára — a birtokában lévő anyagi és szellemi po­tenciál egységes megőrzése, a veszteségek minimálisra csök­kentése érdekében — irányí­tott, gyorsított és egyszerűsí­tett felszámolásra kerül, vár­hatóan még szeptember vé­géig. A hazai vasúti jármű- gyártás fenntartása érdekében azonban ez a tevékenység ezt követően részvénytársaság for­májában újjászerveződik. A részvénytársaság tagjai a vál­lalat hazai vevői, beszállítói s pénzintézetek lesznek, de ajánlatot tettek a részvételre külföldi cégeknek is. A Ganz Mozdony- és Vagongyár Vál­lalat két leányvállalata egy- egy önálló vállalatként műkö­dik tovább; az átszervezés a tervek szerint még e hónap­ban megtörténik. A leányvál­lalatok önállósításával a Ganz Mozdony- és Vagongyár 3200 dolgozója közül mintegy két­ezernek a sorsa megnyugta­tóan rendeződik: várhatóan a törzsgyár dolgozói is megtart­hatják munkahelyüket, csak a munkáltatójuk lesz más. Az újjászerveződő vállalatok nem maradnak munka nélkül, mert már eddig is mintegy 3 milliárd forintos hazai és külföldi megrendelésük van a jövő év közepéig szóló szállí­tásokra. Számos olyan gazda­ságosan előállítható termékük van, amelyek iránt jelentős a fizetőképes külföldi kereslet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom