Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-25 / 203. szám
■ Abonyi krónikái A huszonéves tsz elnök A termelőszövetkezeti mozgalom Abonyban 1948—1984 címmel könyv .jelent meg a napjainkban működő / három mezőgazdasági nagyüzem' gondozásában. A mű 206 oldalon fényképes illusztrációkkal, négy fejezetben dolgozza fel a mezőgazdaság nagyközségbeli szocialista átszervezését, a termelőszövetkezetek történetét és fejlődését. A könyv harmadik fejezetének első oldalain olvasható, hogy az abonyi tsz-szervezés második szakasza 1959 februárjában kezdődött és az ev utolsó hónapjaiban fejeződött be. A szervezőmunka eredményeként Abonv 1959. december 23-án termelőszövetkezeti község lett, a föld 97.2 százaléka . a szocialista szektorhoz tartozott. Az Üj Világ Tsz tagsága 1959-ben mintegy 230 taggal növekedett és a művelhető földterület 1500 kataszteri holddal gyarapodott. Az új tagok rövid idő alatt megszokták a közösséget, s olyan igyekezettel végezték a munkát, mint akik jóval előbb a közös gazdálkodást választották. A községi párttitkár az Űj Világ Tsz-t a fiatalok szövetkezetének nevezte, mivel az akkori elnök alig volt több huszonkét évesnél és hasonló korosztályba tartozott a mezőgazdász és a főkönyvelő is. Az abonyi termelőszövetkezetek legifjabbjai közé tartozott a Kinizsi. Elnöke a napjainkban is aktív közéleti tevékenységet folytató Forgács István volt, aki fejlődésük lehetőségét akkor még így határozta meg: — önerőből kell gazdagabbá lennünk, ezért erdőinkből fát gyűjtünk, hogy istállókat, karámokat építhessünk. A tsz-mozgalom továbbfejlesztése gépeket igényelt. A gépállomás fögépésze, Dögös sy Ferenc mondta: Komoly feladatot kaptunk, s nem keveset. Három tanfolyamat Szerveztünk, az egyiken alap fokú traktorosok, a másikon vontatósok képzése folyik, és a gyakorlattal rendelkezők továbbképzésen vesznek részt, ők fogják a tsz-ek földjeit megművelni. A gépállomás létrejöttének és a termelőszövetkezetek megalakulásának 40. évfordulóját a minap ünnepelték Abonyban. Gy. F. Milyen lesz a termés ? Növényjóslat Abonyban legalább két hónapja nem volt kiadós eső, és ez, valamint a tartós forróság néhány növényi kultúrát alaposan megviselt. A József Attila Tsz-ben pillanatnyilag 5-7 millió forintos kárral számolnak, ami alapvetően a csapadékigényes kukorica hozam- csökkenéséből származik majd. A napraforgó sem az igazi, ám ennek a növénynek a termése előreláthatólag csak 2-3 mázsával lesz kevesebb a tervezettnél, mivel a tenyészide- je eltér a tengeriétől, s így a nagy meleg inkább a gyengébb minőségű földterületeken „aratott”. A cukorrépa az egyedüli kapásnövény, amelynek sorsa még nem dőlt el: lehet jó és rossz termes egyaránt. Becsöngetés előtt a szakközépiskolában Javuló feltételekkel Egy hét múlva, szeptember elsején reggel kilenc órakor az Április 4. Közgazdasági Szak- középiskola kihelyezett abonyi tagozatánál is megszólal a csengő. Az új tanévben a két második és két első osztályban 100 tanuló képzéséről fognak gondoskodni. A helyiek aránya valamelyest jobb a tavalyinál, hiszen a két abonyi általános iskolából kereken 20 diákot vettek fel. Mindezt Faragó László tagozatvezetőtől hallottuk, aki beszámolt arról is, hogy az itt továbbtanulni szándékozók körében némi túljelentkezés volt, ezért helyhiány miatt 15—20 gyermek kérekpét el kellett utasítani. Az új első osztályosok általános iskolai tanulmányi átlaga jó közepes, valamivel jobb, mint az előző első osztályosoké. Látogatásunk időpontjában az egykori Kinizsi Gimnázium épületében — ahol most a tagozat működik — belső karbantartási munka, festés, mázolás folyt, és az ebédlőt a korábban ugyanerre a célra használt melléképületbe helyezték vissza. Mind az oktatás célját szolgáló épület belső karbantartását, mind a majdani étkezőhely kiképzését a helyi gamesz végezte. A ma már nem általános, de létező teremhiány miatt az új évben s Somogyi iskola három osztálya kap még itt elhelyezést. — Javulnak az oktatás tárgyi feltételei is, korszerű vü- lanyírógépeket, valamint sokszorosítót rendeltünk — mondta Faragó László. — Az utóbbit azért kértük, hogy a tanulók megismerjék ezt a csaknem általános, s az ügyviteli munkában mind jobban elterjedt berendezés alkalmazását és kezelését. A gyakorlati munkával való ismerkedés céljából a mostani második; osztályba lépők többsége kéthetes szakmai, gyakorlaton vett részt a nyáron. Bár nem végzetes, de gond marad továbbra is, hogy nincs és nem lesz továbbra sem saját tornatermünk, változatlanul a Lumumba úton található és a községi sportkör használatában, lévő edzőtermet vehetjük igénybe. Ez a körülmény annyiban kellemetlen, hogy ezután nem két, hanem négy osztálynak kell „albérletben” testnevelési órákat tartani. — önállósul-e ez a tagozat ? — Legjobb tudásom szerint 1989. január elsejétől igen, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megvannak. Az oktatói létszám már most szeptember 1-jétől ötre nő. — Második osztály nem lesz, mivel tavaly első sem volt, viszont örömmel vennénk, ha ez nem ismétlődne — hangoztatta Faragó László. — Az üzemekhez, intézményekhez erről szóló felhívásunk időben eljutott, de pillanatnyilag változatlanul nincs annyi jelentkező, hogy majdani első osztályról beszélhessünk.. —ki Görögországban Fesztiválon énekelnek A Kardos Pál pedagógusénekkar ma, augusztus 25-én, kora reggel indul Görögországba, ahol részt vesz a kar- ditsai nemzetközi kórusfesztiválon. Az igen nehéz műsorban hat kötelező és négy szabadon választott művet mutatnak be. Az együttes szeptember 3-án érkezik haza. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK Miért halt meg Nyúzó Erzsébet? (2.) A kutyák az ágyban is harapták A tápiószőlősi útelágazásnál véletlenül együtt szálltunk le az autóbuszról az egyik tanúval, a másikkal az Űjszilvási úton találkoztunk, s ők mutatták be a harmadikat. Gyorsan terjedt a hír, hogy riportos emberek járják a falut. Barna Sándor és Nyúzó Erzsébet 1954-ben kötöttek házasságot, 1962-ben telepedtek le Tápiószőlős külterületén, az TJjföld 11-es számú tanyán. Eleinte jól éltek. A férj piacra járt személygépkocsival, többnyire Jászladányba, ahol viszonteladóknak adta át, ami a tanyából kikerült. 1 A szomszédok, ismerősök szerint akkor változott meg a magatartása, amikor megvette vagy tíz éve az első autót. Egyre gyakrabban kimarado- zott, ittasan vezetve tért haza, s emlegetni kezdte, hogy mennyivel jobb nőkkel voit dolga idegenben, mint az ő asszonya, akit cigányosan csak romnyinak nevezett. A férfi kicsapongásait az asszony nehezen viselte el, már csak azért is, mert neki annyival többet kellett dolgoznia a gazdaságban. Sétálgatott az úton Az évek múlásával a helyzet súlyosbodott. Az sem számított, hogy a feleségre három gyermek fölnevelése is nehezül. Eljött az az idő, amikor az asszony fényes nappal már nem kerülhetett a férje szeme elé, mert az szó nélkül ütötte, hol ököllel, hol lóhajtó ostorral, máskor meg hámfával. Az üldözött feleség éjszakákon át sétálgatott az országúton, várva, hogy a mindig részegen hazatérő férje mikor alszik el, s mikor fekhet melléje a heverőre, a télen fűtetlen nyári konyhában. Sokszor valamelyik közeli szalmakazalban aludta át az éjszakát, máskor a szomszédoknál keresett menedéket, de egyszer oda is utána ment a férje, s megverte háziasszonyt és annak barátnőjét. Akkor már csak haragosai voltak a környéken, mindenki gyűlölte a férfit. Az asszony pedig az állandó megaláztatások, a verések, a túlhajszoltság, a mellőzöttség miatt bánatában az alkoholhoz menekült. A férjnek most már igazán volt indoka a veréshez. Sőt! Nem is egyszer a szomszédok szeme láttára ráuszította házőrző kutyáit az asszonyra. Az állatok ledön- tötték a lábáról a szerencsétlen nőt, s összevissza marták. Egy alkalommal a kutyák elől bemenekült a nyári konyhába, de azok utána mentek, s még az ágyban is marták, harapták, ahol érték. Nem is egy esetben a tápiószőlősi körzeti orvos adott veszettség elleni védőoltást az összemardosott asszonynak. A városi tanács tájékoztatója Védekezés lepke ellen A Ceglédi Városi Tanács műszaki osztálya értesíti a város és környéke lakosságát a Pest Megyei Növény egészség- ügyi és .Talajvédelmi Állomás tájékoztatása alapján, hogy az amerikai szövőlepke rajzása a megye déli részén ismét megkezdődött. A szövőlepke elleni védekezés kötelező és közügy. Amennyiben a városból és környékéről származó terményeken a fertőzést észleli az ellenőrző hatóság, a területet exportzár alá helyezik. A védekezés a kártevő ellen az 5'1988. MÉM rendelet szerint kötelező. Szeptember első felében igen erős fertőzésre kell felkészülni, mivel az enyhe időjárás miatt viszonylag jól teleltek. A kártevő elleni védekezés legegyszerűbb és leghatásosabb módja a fiatal hernyók által készített hernyófészkek levágása és elégetése. Minden lakónak kötelessége a kertjében, az utcán a háza előtt álló gyümölcs- és díszfák fertőzöttségének figyelemmel kísérése és a szükséges védekezés. A későbbiek során a kifejlett hernyók szétmászása után már csak a kémiai védekezés segíthet. ISSN 0133—260* (Cégiéül A férj durvaságait a feleség birkatürelemmel viselte, s titkolta a verésből, a kutyaharapásból származó sérülései okát. Ezért nem tehettek érte semmit sem a rokonok, a szomszédok. Akik pedig a pártját fogták, azokat a férj megfenyegette, veréssel ijesztgette. Legfeljebb kézzel A gyerekek sajnos nem segítettek anyjukon, magára hagyták. Pedig Barnáné egészségi állapota szemlátomást gyorsan romlott. A valamikor száztíz kilós asszony a karácsonyt már alig nyolcvan kilósán, önkívületi állapotban érte meg... Az Üjfold 11-ben egy fiatal- asszony nyitotta ki a kiskaput. Ö és családja november közepe óta lakik Barna Sándornál albérletben. Nem sokat kért a tulajdonos, ezer forintot havonta, mert ő jó ember, s nem akarja megnyomorítani a többgyermekes családot anyagilag. Barna Sándort az évtizedek óta lakott nyári konyhában találtuk meg. Első pillantásra megállapítható, hogy szinte semmi sem változott a 12 négyzetméteres helyiségben. Csak a régi tűzhelyet cserélte ki a nagy házból hozott kályhával. Büszkeséggel mutatta a gazda, hogy milyen nagy, s szépen gondozott kertjük volt valamikor. Volt. Mert a gyümölcsfák roskadoztak az almától, szilvától, körtétől, diótól, de senki sem szedte le a termést. A föld műveletlen, a két holdat sem igazán akarta megmutatni, talán mert úgy hírlik, hogy a méteres paréjt a földben maradt burgonya zöldjével együtt kellett lekaszálni. Amikor a verésekről érdeklődtünk Barna Sándortól, rendkívül erős hangon, nagy indulattal tiltakozott, hogy ő soha nem bántotta, legíeliehb kézzel. Aztán hihetetlenül megszelídülve mesélni kezdte életük történetét. A katonaság előtt három évig udvarolt Nyúzó Erzsébetnek. Bevonulás után sem szakadt meg kapcsolatuk. De, mert más vailásúak voltak, a leendő anyós minden eszközzel akadályozta a készülő „vegyes” házasságot. Amikor Baij- na Sándor leszerelt, megtudta, hogy menyasszonya férjhez ment máshoz. Azt már másoktól tudtuk meg, hogy a megrázkódtatás hatására fölakasztotta magát, de valaki megmentette az életnek. Addig-addig udvarolt korábbi választottjának, amíg az fél évi házasság után elvált első férjétől, s néhány hónap múlva már hozzáment feleségül. Idáié ért életük történetével Barna Sándor, amikor e sorok írójában akaratlanul is fölvetődött a gyanú. Nem lehet, hogy későn ébredt bosszúvágyból bánt olyan kegyetlenül az asszonnyal, amiért nem hozzá ment elsőként feleségül? A férfi őrjöngve tiltakozott a gyanúsítás ellen. Aztán hirtelen magába roskadt, s szavait nem lehetett érteni a zokogástól. Annyit később még nagy nehezen kinyögött, hogy a szomszédok ráverték a balhét a bíróságon, ö artatlan a felesége halálában ,lt, Nem jogerősen Barna Sándor ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság indított eljárást emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt. Azonban az emberölést nem lehetett rábizonyítani, ezért az eljárást megszüntették. De az elhunyt édesanyjának panasza folytán a Legfőbb Ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el segítségnyújtás elmulasztása bűntettének alapos gyanúja miatt. A Ceglédi Városi Bíróság 1988. július 8-án hozott ítéletében bűnösnek mondta ki Barna Sándort segélynyújtás elmulasztásában, ezért 1 év és hat hónapi, börtönben töltendő szabadság- vesztésre ítélte főbüntetésként, mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. Aszódi László Antal Tenyérkoptató Hogy alkalmatosabb eszköz nincs is e kerek világon a higiéniai követelmények ápolására, mint a jól bevált seprű, azt ugyebár nem vitatja senki. Mert seprűnyélen ülve lovagoltak ki gyermeki képzeteinkből valaha a tisztátalan boszorkák, seprűnyéllel nógatjuk például virgonc lurkóinkat, ha piszkos kézzel akarják megkaparintani a kenyeret. De hogy milyen felbecsülhetetlen értéke lehet a seprűnek egy élelmiszerüzletben. azt maja csak ezután fogja felderíteni a tudomány! Mert teszem azt, ha egy mosolygós boltoskisasszony épp a legnagyobb igyekezettel tisztogatja a követ — mint minap az egyik ceglédi ABC-ben — és hivatástudatának magaslatán azért mégis észreveszi a napi, heti beszerzéseit megkísérlő vevőt, abban még igazán nincs semmi említésre méltó. De ha ugyanezzel a kezével — mert hát melyikkel másikkal? — megfogja a nápolyiszeleteket, az már nem akármi, hanem példaadó, s természetesen követésre méltó cselekedet. Mert adott az emésztési zavarokkal küszködő vásárló, aki ily módon nemcsak édességhez, hanem megszámlálhatatlan jótékony baktériumhoz is hozzájuthat. Így aztán nem várat magára az emésztés, mert még a lenyelés előtt megkezdődik a zacskóban. — Mennyit kap ezért a munkáért? — kérdem a kedves, előzékeny eladónőt. — Egypár forintot. — Van-e valamilyen előírás arra, hogy a takarítás után kezet kell mosni, csak úgy lehet megfogni az élelmiszert? (Szándékosan nem kérdek kenyeret, mert annak le lehet vágni a héját — kapnám meg válaszul —, de a nápolyival mit kezdhetek, kutyám sincs már...) — Természetesen! — mondja. Ügy, hát akkor nem az előírásokkal van baj, hanem a belsőépítésszel, aki túl messzire tervezte a vízcsapot a pulttól. Különben is koptatják ők eleget a tenyerüket mindenféle sze- letelnivalóval, minek koptassa még a szappan is — latok a dolgok mélyére. Nem is beszélve az ácsor- gásról, szaladgálásról, amit igazán senki sem irigyelhet tőlük, mert ugye embertelen lenne még azt is megkövetelni, hogy újabb lépéseket tegyenek a vízcsapig. Ideje most már nekünk. vevőknek szaladni, mondjuk egy olyan boltig, ahol van valamilyen fogó, vagy lapát, esetleg selyempapír az efféle zacskótöltö- getéshez, hátha sikerül felfedeznünk ilyet is tágas városunkban. Z. Z. A borsó hajón utazik Kubába A lengyel tengerpartig vasúton, onnan pedig hajón utazik az a 130 vagonnyi étkezési bor- sosza-llitmany, amit a CÁT feldolgozó üzeméből indítanak útnak Kubába. Dezső József — képünkön — targoncával szállítja a tárolótérből az ipari vágányokhoz a borsót. (Apáti-Tóth Sándor felvétele)
