Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-24 / 202. szám

Papírgyári alapanyag A nagymarosi vízlépcső építése miatt a Duna Menti Tsz er­dészeti ágazata az Ipoiydamásd mellett víz alá kerülő nyár­fás vágásához kezdett. Képünkön az erdészeti dolgozók a 2D évnél idősebb fákat darabolják, amelyeket azután a papír- gyártásban hasznosítanak, valamint raklapokat készítenek be­lőlük. (Vimola Károly felvétele) / Szabályozzák az Ipoly egy szakaszát Szabad strand Letkésen Gyakran hallunk, olvasunk mostanában a nagymarosi víz­lépcső építéséről. Ezúttal, en­nek a munkának az egyik mellékszáláról, az Ipoly folyó szabályozásáról szólunk. Lel­kesen, az egyik érintett falu­ban, Kovács István tanácsel­nöknél érdeklődtünk erről. El­mondta, hogy az Ipolyt Ipoly- tólgyes és Nyerges-patak kö­zött rendezik. A lényeg: a na­gyobb hajtűkanyarokat levág­ják, ezzel megoldva a folyó­meder szélesítését. Kiépítik a védőgátrendszert is, megszün­tetve az árvízveszélyt. A bel­víz problémáját pedig övcsa- R rna létesítésével oldják meg, amelyen keresztül egy gyűj­tőbe kerül a víz, innen pedig szivattyú segítségével továb­bítják a folyóba. A letkési vezetők messze­menően figyelembe veszik a község lakosainak érdekeit: Ennek szellemében született a gondolat, hogy a Letkést Ipolv- szakállal összekötő híd balol­dalán — ahol a folyónak egy holtága alakul ki, az átrende­zés során — szobád strandot alakítanak ki, amely megszün­teti az eddigi vacUürdőzést az Ipoly különböző re: zein. A munkálatokban két és fél száz munkagép meg em­ber vesz részt a környéken. A munkások többségét Letkésen és Ipolytölgyesen, kiadó szo­bákban szállásolták el. Ko­vács István elmondta, hogy a helybeliek eleinte idegenked­ve fogadták ezt a megoldást, de a lakosok többsége rájött, most már, hogy nincs abban semmi rossz, ha fizetővendég­szolgálat szerveződik falujuk­ban. Ez talán a helyi turiz­mus egyik előfutára lehet. B. Cs. Cikkünk nyomán Gyors útjavítás Perőcsény község lakossága, a hétvégeken idelátogató .ház- tulajdonosok és a Volán autó- buszvezetők nevében meg­köszönöm. hogy az újságban megjelent írásom — Fagykar nyáron — nyomán a községbe vezető egv kilométeres útsza­kaszt felújították, illetve tel­jesen kijavították. Külön megköszönöm az út­fenntartó vállalat gyors in­tézkedését, hogy mintegy há­rom nap leforgása alatt lehe­tővé tette az út helyreállítá­sát és ezzel elősegítette a balesetek elkerülését. Kérem, hogy hasonló esetek­ben továbbra ’s legyen az újság a lakosság segítségére, melyet az olvasók az elisme­résükkel nyugtáznak. Csömör Nándor Köitözik a kiáliítás Ősszel ismét nyit Több heti nyitva tartás után bezárt a Szent István emlé­kére rendezett kiállítás. Ez­zel azonban nem ért veget pá­lyafutása, augusztus 24-től ugyanis Újpestre kerül a nép­hadsereg flottillájának lakta­nyájába. Ha a katonák is megismer­ték ezt a gazdag anyagot, ak­kor életének újabb állomása­ként ismét Vácra kerül. A le­véltárban vállalkoztak , arra, hogy szeptember második két hetében ismét közzéteszik, hogy az iskolások is megnéz­hessék. Második nekifutásra Magányosok klubja alakul Semmi okuk az elkesere­désre azoknak a szervezők­nek, akik egy új, a magányo­soknak társaságot kínáló klub alakítására vállalkoztak, de az első találkozó alkalmával nem sikerült életre kelteni le­endő közösségüket. Egyedül a forró nyár, a szabadságolások dömpingje lehetett oka, hogy kevesen mentek el a deákvári ételbárba. Augusztus 26-án, 18 órakor újra próbálkoznak. A helyszín változatlan. Szándékaikról és bálterük­ről érdemes- elmondani, hogy az elvált, özvegy vagy más okból egyedül élő honfitársak­ra számítanak a lelkes szer­vezők. Patronálásukat a Ha­zafias Népfront Vác Városi Bizottsága vállalta, most fel­adataik között szerepel az újonnan alakuló klubok segí­tése is. Az alakulás előtt még nem Kialakult elképzelésekkel A pillanat mesterénél Robotka János, a Cement- és Mészművek váci gyárá­nak műszaki konstruktőre, a város lakója fényképező­géppel a vállán gyakran járja Vác utcáit, tereit, ke- '? resve a megörökítésre ér- ^ deines témát, pillanatot. ^ Vác műemlékeiről készített jí diaporámáival, fekete-fehér ij fényképeivel országos ver- senyeken is jelentős ereil- //. ményeket ért el. Lgeutóbb az Így élünk — így építünk című IV. országos fo­tópályázaton kategóriája eisö díját sikerült megszereznie. Ebből az alkalomból rövid be­szélgetésre invitálom. 9 Mióta fényképez? — Tizenöt éve kezdődött ér­deklődésem a képalkotás fi­zikai és kémiai folyamata iránt. Teljesen az alapoknál kezdtem, annyira, hogy akko­riban még egy helyesen exT ponált filmkocka is sikerél­ménynek számított. Idővel megismertem a képszerkesz­tést, és igyekeztem képeim­nek érzelmi töltést adni. Ab­ban, hogy a figyelmem a fo­tózás felé fordult, nagy ré­sze van annak a környezet­nek, amelyben élek. Halálozás. Suba Vilmosné szül. Szabó Márta, az MNB váci igaz­gatóságának nyug. főelőadója 64 éves korában elhunyt. Hamvait augusztus 26-án 14 órakor kísérik végső nyugvóhelyére, a Kisváci ref. temetőben, (x) ISSN 0133:—2759 (Váci Hírlap) 0 Milyen szempontok sze­rint választ témát? — Eleinte véletlenszerűen bukkantam a témára, s ami számomra érdekesnek tűn;, azt lefényképeztem. Ma már előre kialakult elképzelések­kel közelítem meg a témát, s igyekszem úgy feldolgozni, hogy másokban is érdeklődést keltsen. Téma lehet a mun­kám is. Véleményem szerint egy műszaki konstrukció is ugyanúgy, mint a fotó, igény­li a belső harmóniát. A leg­utóbbi első díjas képemen si­került érzékeltetnem egy ha­talmas vasszerkézet nyomasztó tömegével szemben az egyen­súly biztonságát. 0 Volt már önálló kiállí­tása? — Nem, de tagja vagyok a Dunakanyar Fotóklubnak, s a klubon belüli munka segít el­igazodni a fotóművészet zeg- zugaiban. Ezenkívül olyan le­hetőségek nyílnak meg előt­tem munkáim bemutatására, amire egyénileg nincs lehető­ség. O Elismert fotósnak érzi magát? — Nem tagadom, hogy a versenyeken elért jó erdmé- nyek örömmel töltenek el. A versenyzsűri döntését pedig visszaigazolásnak tekintem a munkám minőségét illetően. Már említettem, hogy önálló kiállításom még nem volt, de ez nem kedvetlenít el, mert úgy vélem, hogy egy kiállí­tás talán rangosabb, de a ver­seny egy őszintébb megmére­tés. Tóth Gézáne sokat mondhatunk el leendő terveikről, annál kevésbé, mert programjaikat és a mű­ködés feltételeit a tagokkal együtt szeretnék megbeszélni. VÄCI ^Ííiia p.«—' ■■■*.. ■■■■ ■ ■ ■- 1 ■■1 .....* ^ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 24., SZERDA Az utazás új útjai Amikor megáll az expressz is Hétfőn, augusztus 22-én reggel meglepődtek azok, akik vonatra vártak a váci vasútállomáson. Néhány perccel nyolc óra után feltűnt a kanyarban a Budapest felől érkező Hungária expressz, de most nem rohant át, hanem rövid időre megállt a negyedik vágányon. A csomagokkal várakozó, láthatóan szervezett csoport gyorsan felszállt a számukra fenntartott kocsiba, s a magasra lendülő zöld tárcsa már jelezte, hogy a sze­relvény folytathatja útját Pozsony—Prága—Berlin felé. Szikom János, a Széchenyi utcai IBUSZ-iroda vezetője adott magyarázatot a menet­rendtől való eltérésre. Húsz­főnyi csoportjuk indult az NDK-ba. Áz út célja Szász- Svájc. Nagy Lajos főfelügyelő, a váci vasútállomás főnöke segített abban, hogy a váci turistáknak ne kelljen Buda­pestre utazniuk az induláshoz. Három órát takarítottak meg azzal, hogy a Hungária egy percre megállt. Pénteken éjjel ismét lehetővé teszik, hogy lakóhelyük állomásán száll­hassanak le a vonatról a ki­rándulók. Korábban á Prágá­ba utazók is kaptak hasonló, figyelmes segítséget. Az irodavezető arról beszélt, hogy a januárban életbe lép­tetett új rendelkezések alap­vetően megváltoztatták az ide­genforgalmat. Mindhárom vá­ci idegenforgalmi iroda mun­kája -megnövekedett, egy iroda nem is tudná kielégíteni az igényeket. , Szaporodtak a gondok is. A valutaellátás nehézkes, főleg a szocialista országokba in­duláskor. Több az egyénileg utazó, s kisebb az érdeklődés a szervezett társasutazások iránt. Az IBUSZ-iroda új le­hetőséget kínál a Nyugat- Európába tartó egyéni utazók­nak. Szállást, költőpénzt biz­tosít az IBUSZ valutakerete terhére, segítséget nyújtanak az üzemanyag vásárlásához is. A vízumok beszerzése is gyor­sabb, ha rajtuk keresztül tör­ténik. Az IBUSZ vízumosztá­lyán keresztül például két hét alatt biztosítják az NSZK ví­zumot. A Széchenyi utcai helyiség kicsi és zsúfolt. Az ötfőnyi munkacsoport türelmesen, le­hetőleg, gyorsan igyekszik ki­elégíteni az igényeket. Ezek-­Sokféle látványosság, ének és gitárszó Hangulatos ünnepi délután volt •/, Nehéz eldönteni, hogy csu- £ pán alkalmilag összegyűlt ^ közönség volt-c az, amely í az ünnep délutánján a ? püspöki palotánál álló ^ Szent István-szobor előtt ^ résztvevője volt a koszorú- ^ zási ünnepségnek, vagy ki- ^ fejezetten erre az alkalom­éi ra jöttek. Kevesen voltak, s talán ép­pen ezért sikerült meghittre az emlékezés. Illés Mária, a Hazafias Népfront Vác Váro­si Bizottságának titkára mon­dott rövid beszédet, majd a koszorúk és virágok elhelye­zése után ének és gitárszó tette még meghittebbé az ese­ményt. Ezután megtekintették a Szent István-kiállítást a Lő- wy Sándor Gépipari Szakkö­zépiskolában. Ám később is volt program bőven. A hiva­talos ünnepi köszöntő után a sétányon, a zenepavilon előtti téren ígérkezett sokféle létVá- nyosság. A műsor sikeres volt, s az időjárás is — talán még utol­jára — kitett magáért. Fo­gyott az üdítő, a sör. Nagy keletje vol't a rágni, ropogtat­ni valóknak is. A szotyola és a tökmag úgy látszik, elen­gedhetetlen kelléke marad az ilyen összejöveteleknek, csak A koszorúzás előtti percek meg kellene tanulni a kultu­rált fogyasztást. Többen napozással, fürdő­zéssel ünnepeltek, ez a strand és a komp forgalmán is meg­látszott. Igen, a kompén is, ugyanis a túloldali szabad strandról sokan igyekeztek vissza, hogy még lássanak va­lamit a szórakoztató műsor­ból is. A zenepavilon előtt a szórakoztató műsort várják (Kép és szöveg: Dudás Zoltán) Mindent egybevetve, jó hangulatban zajlott áz ünnepi délután. ben a hetekben rendezik Sze­geden a szabadtéri játékokat. Két autóbusz megtelt érdek­lődőkkel. Korábban az előadás után — szálláshely hiányá­ban — társasgépkocsiba ültek, s indultak vissza, Vácra. Idén alvóhelyeket szerzett az IBUSZ, így ismerkedhettek a Tisza-parti város sok neveze­tességével és a kiállításokkal, a bemutatókkal. Zalakarosra, Kőszegre is terveznek utat az év hátralévő hónapjaiban. Lesz többször egy-egy napos bécsi bevásárlójárat. A cél mindig: Váctól Várig. Ismeretes, hogy az IBUSZ átvette a DCM munkásszállá­sának egy részét. Több len­gyel csoport érdeklődött az új típusú szolgáltatás iránt. Ők adják a szállást, a tőlük 200 méterre található étterem biztosítja az ételeket, italo­kat. Egyéni vendéglátásra egyelőre ott nincsen lehető­ség, de szívesen fogadnak ha­zai, vagy a határon túlról ér­kező csoportokat. Papp Rezső Ingyen hívják G. kitanulta a reklám­szakmát. Miközben az idegenfor­galommal terhelt Balaton- parti község boltocskáiban toporgott, s idegesen kons­tatálta, hogy Zenit fényké­pezőgépébe kizárólag Kori dák Gold elnevezésű szí­nes filmet tud vásárolni, mert az egész településen nincs másfajta, nos akkor villant eszébe a televízió. Aha, mondta G., de hiszen ez a nyári olimpia filmje, ez a Kodak Gold, amit a Fotex ingyen hív elő. És a jó üzlet reményében szur­kolt le egyetlen tekercsért 360 forintot. Ez ugyan nem volt benne a tévéreklám­ban, de G. alig-alig bán­ta, mert ugye ingyen fog­ják hívni. Szélsebesen történt min­den. G. két nap leforgása alatt kézhez kapta a csa­ládi nyaralás izgalmas pil­lanatait rögzítő fölvétele­ket. És a számlát 780 fo­rintról. Az átlagosnál sem­mivel sem szebb, semmi­vel sem jobb fényképeket nézegetve G. arra gondolt, hogy ez ugyan nem volt benne a tévéreklámban, na de ingyen hívták. És most már ismeri a szakmát. (v.) Jegyzet az ellátásról Meddig mutogatunk? Általában minden év végén elhangzik a hivatalos közlés: az elmúlt évben a közellátás kielégítő volt, az átlagosnál na­gyobb és kirívóbb hibák nem adódtak. Ez a megállapítás annyira általános, hogy legfeljebb a tör­ténészeket elégítheti ki. Hiszen ebben minden benne van — csak éppep az élet, az apró történések sokasága nem tükrö­ződik. Mert igaz, van kenyér bőven, de kétnapos, kemény, s csak sütőben való felmelegítéssel vagy egyéb háziasszonyi ügyes­kedéssel és mesterfogásokkal lehet ehetővé tenni. Mert igaz, van kenyér reggel, sőt úgy délelőtt ll-kor már zsemle és ka­lács is. Igaz, ki van téve a pultra, kiporciózva vékony papír­csíkkal letakartan (ez az állítólagos csomagolás, ami kötele­ző), csupán az a baj, hogy csak az veheti meg, aki akkor rá­ér. Mert aki dolgozik, és mondjuk két órakor megy vásárol­ni, a tisztviselők csak délután négy után, annak már mindez a múlté. (És még bosszankodunk a hivatalokból kisurranó tisztviselők miatt, akik csak „átugranak” az ABC-be.) No és a hús, a - felvágott? Szállítók kegyeitől függően, rend­szerint csaknem azonos időszakokban létezik, van, de hogy mikor, azt csak a bennfentesek tudják. Akkor van bőven a pult felett is, egy-két óráig. Aki későn jön, lelke rajta. Ha a szegény fogyasztó érdeklődik, kétféle választ kap. 1. Az elosztótól (nem nagykereskedelem): Dunát lehetne rekesz- leni, annyi árunk van, de a kereskedelem nem rendel! 2. A kereskedelemtől: Hiába rendelünk, a felét sem kapjuk a kért mennyiségnek. Mutogatnak, mutogatunk egymásra. Tessék mondani, való­ban elhiszik, hogy elhisszük? Régi mondás: Ha lassabban hajtok a kocsimmal, az ország nagyobbnak látszik. De hiszen ez nem a vakok országa! R. L. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom