Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-24 / 202. szám

^MHaa 1988. AUGUSZTUS 24.; SZERDA' 5 Római erőd Visegrádon Csak papíron léteznek tovább f times, latin sző. Jelen­tése: határ. így hívták a * romai birodalom határát £ védő erődítmények lánco­latát is. Visegrádtól három £ kilométerre a negyedik £ századból való római erőd £ nyomaira bukkantak. A ré- 4 geszek július közepe óta '■kutatnak a területen. Szőke Mátyás, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igaz­gatója szerint minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a vá­ros és Esztergom közötti sza­kasz volt a legerősebb, a leg­jobban kiépített határrész. A lánchoz háromféle építmény tartozott. A legnagyobbak a várak voltak, a legkisebbek a hozzávetőlegesen tízszer tíz méter alapterületű őrtornyok. A kelet felől érkező nomád pásztornépek betöréseitől véd­ték a nagy birodalmat, követ­ve a természeti határ vonalát, a Dunát. Ami akkoriban se­gítette ezeket a várakat, erő­döket és őrtornyokat, most végső pusztulással fenyegeti. A vízlépcső építése miatt a területet hamarosan elvesztik a régészek. Most azért folyik megfeszí-' tett munka, hogy legalább a három alaptípust megmentsék az utókor számára. A Sibrik dombon látható a vár, a mos­tani munkálatok pedig egy kis erőd alapfalait hozták felszínre. Az említett szaka-, szón ebből több mint húsz volt az ókorban, most az épít­kezés miatt talán egyet sike­rül csupán megmenteni. Pe­dig a lelet rendkívül értékes, nemzetközi érdeklődést váltott ki. Mi sem jellemzőbb, az egyik régész doktori disszer­Csak nekünk, laikusoknak. Pávai Éva régésznek nem egy­formák a kövek (Gottlieb Géza felvételei) Péntektől a televízióban Jiri Menzel-sorozat A világhírű csehszlovák rendező, Jiri Menzel filmjei­ből összeállított sorozatot in­dít a televízió augusztus 26- án. A csehszlovák filmes új hullám egyik legkiemelke­dőbb egyénisége, az Oscar-dí- jas alkotó pályáját hét, 1966 és 1986 között készült mun­kája reprezentálja. A most 50 esztendős mű­vész — aki színpadi rendező­ként és színészként is jól is­mert — 1963-ban végzett a prágai Filmművészeti Főisko­lán. Pályáját kisfilmekkel kezdte. Első igazi nagy sike­rét az 1966-os Szigorúan el­lenőrzött vonatok című film­jével aratta, amely előbb a mannheimi fesztiválon nyert nagydíjat, majd mint az év legjobb külföldi filmje Oscar- díjat kapott. A Menzel-cik- lust a képernyőn ez a pro­dukció nyitja majd, s a Sze­szélyes nyár című 1967-es munkája követi. Ez utóbbi Karlovy Varyban nyert több díjat. Mind a II. világháború, az ellenállás korát idéző Szigo­rúan ellenőrzött vonatokra, mind a Vancura kisregényé­ből készült Szeszélyes nyárra már jellemző az a sajátos humor és groteszk feldolgo­zásmód, amely későbbi film­jeinek is leginkább sajátja. E produkciókban egyébként Menzel színészként is közre­működött. A sorozat további filmjei: az 1975-ös Magány az erdő- szélen, az 1978-as Mesés fér­fiak kurblival, az 1980-ban készült Sörgyári capriccio, az 1984-es Hóvirág ünnep és az 1986-os Az én kis falum cí­mű alkotások. Pályázati felhívás Aktfotók A szentesi művelődési központ 1989 májusában ötödik alkalommal szervezi meg az országos aktfotó­kiállítást. Erre bárki pályázhat aktfelvételekkel technikai és szám­beli korlátozás nélkül. Méretmeg­kötés, hogy a nagyítások hosszabb oldala minimum 24 cm lehet. A rendezők kérik a pályázókat, hogy a felvételek hátoldalán a kép cí­mét, a szerző nevét és pontos la­káscímét tüntessék fel. A pálya­munkákat ajánlott küldeményként adják fel, jövő év április 1-jéig, a szentesi művelődési központ címé­re: (»600 Szentes, Tóth József u. 10—14. Részletes információt End­réd! Józsefné ad. A kiállítási anyagokból vándor- kiállítás lesz, ezért az elfogadott képeket az alkotók nem kapják vissza. A színvonaltól függően a bírálóbizottság több kategóriában is javasolhatja az alkotók erköl­csi, anyagi elismerését. A zsűri döntésével szemben fellebbezést nem fogadnak el. A régészek maguk lapátolnak is, tekintettel a munkaerő- hiányra lep építése törölt el sokat az ókori emlékekből, itt a víz­lépcső jelenti a hasonló sor­sot. Tudják, lesz olyan kis erőd, melyet éppen csak fel­tárnak és dokumentálnak. Alaprajzot készítenek, lefény­képezik, aztán visszatemetik, mert közeleg az építkezés. Szabó Z. Levente A kísérletezés szabadságával Kádár György Kossuth-dí- jas festőművész alkotásait a váci Madách Imre Művelődé­si Központban, Gaál József műveit a Hincz Gyula Ál­landó Gyűjteményben, Hegyi György mozaikjait a Tungs­ram Fényforrás váci gyárá­ban láthatta a közönség. Kádár György organikus formál Kádár György képzőművé­szetünk égjük élő klasszikusa, akiinek külön érdeme a rend­szeres megújulás. Ezúttal is új szemléletű képeket muta­tott be az organikus formák­ban. 1949-től 1974-ig a Kép­zőművészeti Főiskola tanára­ként nemzedékeket nevelt, s közben könyvgrafikákat, pla- ká tokát, nagyméretű mozai­kokat, faimtarziákat, gobeli­neket . készített — a táblaké­pekről, rézkarcokról és linó­metszetekről nem is szólva. Alumíniummal is dolgozik — feleségével Tury Máriával közösen műve jelezte képző- művészetünk európai rangját a brüsszeli világkiállítás ma­gyar pavilonjában. A Magyar Népköztársaság kiváló mű­vésze, egyéni kiállítása volt Budapesten, Szegeden, Szom­bathelyen, Vácott, Rómában és az USA-ban, művei szere­peltek Kínában, a Szovjet­unióban, Ausztriában, Egyip­tomban, Finnországban, Fran­ciaországban, Japánban, Tu­niszban, sok alkotása találha­tó hazad és külföldi múzeu­mokban. Munkásságált a kifogástalan szakmai tudás, széles vizuális műveltség és rajzi érzékeny­ség jellemzi. A festészet min­den elágazását, valahány mű­faját odaadással és palléro­zott ízléssel, felkészültséggel műveli. Belső nyugtalanság­gal is, teremtő lázzal, önma­gához címzett türelmetlenség­gel. Ez lendíti előre. Most be­mutatott organikus formái — tizenhat tételben — egy Pas­torale szimfónia képekben éledő világát, létünk rétegeit tárják fel. A formák küzdel­me bennünk megnyugvássá változik a színek harmóniája révén. Külön glóbusz ez a so­rozat, mert Kádár György szüntelenül új távlatokra tö­rekszik és álmai műveikké válnak. Hegyi György mozaikjai Rádiófigyelői NEMZEDÉKEK JÖVÖJE. Meggyőződésem nem vetjük el messzire a sulykot, ha azt mondjuk, hogy az utánunk lépő nemzedékek tekintélyes részének sorsa forog kockán, ha nem leszünk képesek a szakmunkásképzésünk öncé­lú, egy helyben toporgását egyszersmindenkorra meg­szüntetni. Most már mindjob­ban érzékeljük, hogy a szün­telenül változó világ szünte­len változó viszonyai között csak kudarcot vallhatunk a hi­hetetlenül elmaradt oktatási módszereinkkel és tananya­gunkkal egyaránt. Ennek el­lenére mégsem tudunk mást, csak sopánkodni. Az oktatás az iparban, az ipar pedig az oktatásban keresi a bűnbakot. A nagyobb felelősség termé­szetesen az oktatásügy vállát terheli. Már régen rendet kellett volna teremteni például az általános iskolai oktatás há­za táján. Lehetetlen állapot, hogy a nyolc általánost vég­zettek nagy hányada nem tud tisztességesen írni, olvasni, bajban van a számtani alap­műveletekkel, amikor a szak­munkásképzőbe kerül. Ott kell velük kínlódni, hogy a hiányokat pótolják — a szak­mai tárgyak rovására. Ami a tananyagot illeti, az is messze elmarad a korsze­rű követelményektől. Még ma is közel négyszáz szakmát ta­nítunk megközelítően részle­tes ismeretekkel. Holott az ipar változó igényeihez alkal­mazkodva kellene magas fokú műszaki érzékenységre nevel­ni a fiatalokat, mely alapot ad az új ismeretek befogadásá­ra; vagyis az állandó önképzés­re, mely egész életüket végig fogja kísérni. Tűrhetetlen az az állapot is, mely egyes — elsősorban szak- középiskolákban — uralkodik. A tanári kar kettéosztottsága: „humán” tanárokra és „szak” tanítókra. Számos iskolában hiányzik ugyanis az összhang, egymás tantárgyait lekezelik, ki-ki a maga szája íze sze­rint kollégáját „szakbarbár­nak” minősíti. Mindez — nem is beszélve a felnőttoktatásról — a pe­dagógusokat a munkanélküli­ség árnyékában, mely hozzánk is beköszöntött, világszerte foglalkoztatja. Erről tanúsko­dik az a tanácskozás, melyet az Európai összehasonlító Pe­dagógiai Társaság a közel­múltban rendezett meg ha­zánkban. Ezen a nemzetközi eszmecserén a rádió részéről mikrofonjával Sugár Ágnes is részt vett. így alkalma volt a jelen lévők közül egy angol és egy hongkongi professzort is megszólaltatni. Szavaikból kiderült, hogy náluk is ha­sonló problémák bukkantak fel, de előbb kaptak észbe és a maguk sajátos viszonyai szerint igyekeznek a pedagó­gusok is állni a versenyt a műszaki változásokkal. GONDOLAT—JEL. Mit ta­gadjam, ez alkalommal az összeállítás meglehetősen egy­pályakezdő Gaál József figuráit a sajátos képösszevonás módszere jellemzi kemény festményt, a táblakép méreteire módosítva a lakás- kultúra részévé avatja. Művei bekopogtatnak otthonaikba. Ezúttal a felületkezelésben ért el sok árnyalatban szá­mottevő eredményt. Az ecset- nyomokat egészíti ki mozaik- kövekkel vagy más ainyagok- kal, mélyítve, domborítva a formákat, ügyelve arra is, hogy elvonatkoztatásai éppen a reális jegyek jelenléte révén közérthetőek maradjanak. Re­meklés a Szent Flórián histó­riáját megörökítő mozaik színvilága, a szentendrei Kő­hegy látványa és Zagorszk tor­nyai. Ezt a több évezredes mű­fajt általában nagy méretben alkalmazták Bizáncban, Ra- vennában. Az elmúlt évtize­dekben népszerűvé vált ide­haza is. Hegyi György újdon­sága az, hogy a mozaikot, a hangúra sikerült. Ugyanis eleve túlságosan rátelepedett Sükösd Mihály és Szénást Sándor párbeszéde egy ko­rábbi Sükösd-levéllel kapcso­latban, amit nem volt alkal­mam hallani. Mindenesetre a mostani — a maga nemében színvonalas — eszmecsere túl­ságosan elvontnak hatott, Olyan művelődéspolitikai magatartásokat — ha tet­szik: irányzatokat — bon colgattak, amik felett már ré gén eljárt az idő, szükségte­lennek érzem, újra felemleget­ni. Nem azért mert nem sza­bad, hanem mert elvesztette időszerűségét. Ami viszont a végén mégis felvillanyozta a hallgatót, az a négy évvel ezelőtt készült in­terjú, a korábbihoz képest részletesebb ismertetése Szer- gej Paradzsanov filmrende­zővel, aki a börtönből szaba­dulva egyenesen nyugdíjba vonult és életútjáról való be­számolója a maga nemében megindító volt. Végül min­den rendeződött, filmjét meg­hívták idén Cannes-ba, de nem készültek el időre az utómunkálatok, most azonban éppen külföldön vesz át egy diplomát, amely, mint a kor egyik legjobb filmrendezőjét tünteti ki. (A műsorvezetővel ellentétben nem érzem ezt a részt az előbb említett beszél­getéshez adaléknak, mert négy évvel ezelőtt még más volt a megítélés a hazájukban egyes szovjet alkotók eseté­ben is.) Szombathelyi Ervin Gaál József bemutatkozása Hincz Gyula örökségül hagyta ránk, hogy istápol- nunk kötelező a fiatal művé­szek törekvéseit, hiszen csak a kísérletezés szabadságán alapuló művek révén halad­hat előre a vizuális kultúra. Ennek jegyében láthatjuk a vá­ci állandó gyűjteményben Gaál József pályakezdését, mely vonzó és ígéretes. Gaál József Tahitótfaluban született 1960-ban, a szentend­rei rajzkor tagja volt, 1986- ban végzett Raszter Károly, Rozanits Tibor, Kocsis Imre tanítványaként a Képzőművé-, szeti Főiskolán. Ahogy végzett, azonnal Derkovits-ösztöndíjat kapott, éppen a tehetsége el­ismeréseként. Pályakezdő lété­re hallatlanul magabiztos a formakultúrája, példát mutat a felületkezelés lelkiismeretessé­géből, ez alkalmassá teszi őt' arra, hogy gondolatait messze­menően kifejezze rajzainak aszkézisével. Még a nyitánynál tart, még-- is siker koronázza bemutatko­zását nemcsak Vácott, hanem Budapesten, Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Tihanyban, Helsinkiben, Itáliában, az NSZK-ban és Lódzban is. Álomvilágát egyéni mitológiá­val és kifinomult pecsétnyo­mó technikával teszi emléke­zetessé. Losonci Miklós tációt készített a környékbeli feltárások alapján. Ám a munkát sok körül­mény gátolja. A megfeszített tempó, a rohammunka kény­szere nagyon hátrányos szak­mai szempontból. A területen még mindig lovarda működik. Amint az képeinken is látha­tó, a régészek maguk végzik a legnehezebb fizikai munká­kat is, mert az új adószabá­lyozás miatt nem kapnak munkást. Eddig legalább az időjárás megkegyelmezett, de az utóbbi napokban már ez sem mondható. Ennek ellené­re Gróf Péter, Pávai Éva és Gróh Dániel minden tőlük telhetőt megtesznek a lelet­mentésért. Óbudán a lakóte­Az erőd alapfalai már felszínre kerültek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom