Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

mmsr • MIM YE! 19*1'AUGUSZTUS 17., SZERDA Eötvös alapítványt nyertek Honismeret — négy félévre Még a napokban is érkeztek levelek a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola két pedagógusához. Az egyiket Győrből Fücsek Piroska küldte: .,nagyon megtetszett a hiedelmek és népszokások témaköre. Úgy döntöttem, hogy a szakdolgozatomat ilyen témában írom, Bo- gyoszlóval kapcsolatban. Ezért szeretném, ha segítené­nek kérdőívekkel, könyvajánlatokkal.” Egy fóti peda­gógus, Iványi Györgyné Suszter Gabriella öt éve végzett a főiskolán. Csupán azért jelentkezik, mert sajnalja, hogy az idén nem tudott részt venni a honismereti szakkörvezető-képzö tabor munkájában. kák. így tehát tulajdonkép­pen a most ősszel induló szakkollégiumot is segítette az alapítvány, hiszen enélkül nem tudtunk volna újabb tan­könyvet adni a diákoknak. Telik még arra is, hogy meg­újítsuk a húsz esztendővel ezelőtt készült szakkörvezetői kötetet. L udományos jellegű támogatás Kevesen tudják, hogy ez a tábor félidőben bezárhatott volna az Eötvös alapítvány nélkül. S mi lesz jövőre? — Újra megpályázzuk! — válaszol Kovács József és fe­lesége, Kovács Józsefné a Zsámbéki Tanítóképző két pe­dagógusa. — Ahhoz, hogy a tábor tovább éljen, tevékeny­sége összefüggő folyamat le­gyen. mindenképpen szüksé­ges az anyagi segítség. Ám az Eötvös alapítvány szá­munkra tudományos jellegű támogatást is jelentett! Annak idején — iátva a ne­hézségeket — a két ismert és elismert szakember levelet írt Tokai Andrásnak, az alapít­vány titkárának és Keresztury Dezső akadémikusnak, aki a kurátor tisztét tölti be. Azt válaszolták, küldjék el a do­kumentációt, amelynek alap­ján aztán a bizottság száz­ezer forintot juttatott számuk­ra. — Mire fordítják még ezt az összeget? — Egy második tankönyv­re! Ebben azok a témák kap­nak helyet, amelyek az első honismereti jegyzetbe már nem kerülhettek bele. Például dr. Benda Kálmán: Magyar­ságtudat, dr. Gémes Balázs: Népi gyógymódok, A hatá­rainkon túl élő magyarság néprajza, Koncsol László: Ipoly menti tárgyi és szelle­mi néprajz, dr. Idei Miklós: A burgenlandi magyarság kér­dései című tudományos mun­Magyarságtudat és nacionalizmus — Hányán kezdenek a szakkollégiumban? — Reményünk szerint ti­zenöt fiatal. Módunk lesz ki­próbálni a tantervűnket négy féléven át. Az anyag elegendő alapot ad ahhoz, hogy bárme­lyikükből elkötelezett ember váljon. — Nem vezethet ez szélső­séges érzelmek kialakulásá­hoz? — Világosan kell látni: lé­tezik a rettegett nacionaliz­mus, ugyanakkor jogos a ma­gyarságtudat is. Ezt a két el­lentétes dolgot egy tanítónak el kell tudni választani egy­mástól. Eötvös József, máso­dik kulturális minisztersége idején, 1860-ban, egy Berzse­nyi-szobor avatásakor úgy fo­galmazott: a hazaszeretet olyan legyen mint a fenyőfa, amelynek gyökerei mélyen a földbe kapaszkodnak és a fa sohasem hervad. Mindenkor tisztázni kell a határvonala­kat és a fogalmakat is. Illyés Gyula ötágú'Síp hasonlata jut eszembe: az öt földrész mind­egyikén található a magyar irodalomnak hajtása. Nyugod­T anköny vkörkép Egész évben árusítanak Az új iskolai év tanköny­veinek túlnyomó részét idejé­ben kézbe vehetik a diákok, s többségüket már az iskolákba szállították a terjesztő vállala­tok. Schröder Gézának, a Tan- könyvkiadó Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének tájékoz­tatása szerint az 1988/89-es tanévre 1250-féle kiadványt kellett gondozniuk, közülük 80 az új, s mintegy félezer az újranyomtatott kötet. Az idén megjelenő csaknem 26 millió példány nyomtatásában első­sorban a papírhiány — amely már áprilistól éreztette hatá­sát —, valamint egyes esetek­ben a kéziratleadások csúszá­sa okozott gondot. Emiatt az általános iskolákban négy-, a gimnáziumokban nyolc-, a szakközépiskolákban kilenc-, a műszaki szakközépiskolákban hétféle tankönyvre kell várni szeptember közepéig. Egy-két hetes csúszással ér­kezik csak az általános isko­lákba az új első osztályos ének-zene, az ugyancsak új tagozatos, ötödikes orosz tan­könyv és a kiegészítő iskolák Természeti ismeretek című új tankönyve, továbbá késéssel jelenik meg az ötödikes orosz tankönyvek egy része is. A gimnáziumi kötetek közül szeptember 10-ig húzódik pél­dául a 1—3. évfolyamos Műal­kotások elemzése című tan­könyv, a 4. osztályos spanyol tankönyv és a 4. osztályos iro­dalmi szöveggyűjteménynek a megjelenése, illetve kiszállítá­sa. További csúszás várható a két tannyelvű gimnáziumi tan­könyvek egy részénél is: a fordítások, lektorálások és a különböző műszaki nehézségek miatt mintegy 30 új ilyen tan­könyv kiadása csak szeptem­ber végétől várható. Miként a műszaki igazgató- helyettes elmondta, a papír­hiány az idén a korábbinál jóval nagyobb erőfeszítéseket követelt meg mind a kiadás­szervezésben, mind a gyártás­ban. Az év közben például csaknem negyven munkát kellett váratlanul átcsoportosí­tani az egyik üzemből a má­sikba, amely mintegy 4—4,5 millió kötet soron kívüli meg­mozgatását jelentette. Ennek eredménye az idei, viszonylag zökkenőmentes ellátás, ám a szovjet papírimport visszafo­gása már a jövő esztendei tankönyvkiadást is veszélyez­teti. A tankönyveknek csak­nem 35 százaléka készül ugyanis újságnyomópapírra, s még 1988-ban mintegy 800 tonna papírt kellene felhasz­nálni ahhoz, hogy a jövő esz­tendei kiadványok szokásos előgyártását időben biztosít­sák. Ennek a mennyiségnek a beérkezése — így mintegy 10 millió, jövőre esedékes tan­könyv kinyomtatása — ma még bizonytalan. A terjesztőkkel a napokban tartott megbeszélések szerint egyébként az új tanévre már megjelent kötetek kiszállítása rendben lezajlott. Az általános iskolai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai kiadványokat — a már megszokott módon — a tanévkezdés előtt csak az iskolákban lehet megvásárolni. Azok a tankönyvek, amelyek szeptember elején nem kelnek el, az évközi árusításra kije­lölt boltokban vásárolhatók meg a fővárosban, illetve vi­déken a könyvtértékesítéssel is foglalkozó Művelt Nép-bol­tokban és az áfész-üzletekben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat szeptember 1-jétől 4-ig a városligeti Petőfi Csar­nokban rendez tankönyvvá­sárt, s szeptember 4-töl 24-ig több mint húsz fővárosi bolt­ban árusít általános iskolai és gimnáziumi tankönyveket. Az Október 6. utcai Tankönyv- centrumban és a V. kerület Deák Ferenc utca 15. szám alatti Móricz Zsigmond Köny­vesboltban egész évben árusí­tanak tankönyveket. tan vonatkoztathatjuk ezt a magyarságtudatra is, s ahogy ő mondta: nincs jogom le­mondani egyetlen magyar testvéremről se. Nem zsámbéki magánügy — Nem marad-e zsámbéki magánügy a honismereti szak- kollégium? — Nagyon szeretnénk, ha minden tanítóképző bevezet­né. ezt az oktatási formát. A mi tapasztalatunk az, hogy valamennyi tanítványunk fo­gékonyabbá vált a múlt érté­kei iránt. Például nem enge­dik a mélyszántás közben elő­került urnát szétverni — mondván: hátha kincs van benne —, hanem megkeresik a régészt. Észreveszik a pad­lások lomjai közt az értéke­ket, amely egy község, egy megye múltját dokumentálják. Diákom vette észre az egyet­len eddig előkerült 1944-es szovjet frontfaliújságot is. A gyűjtő, a szakköri tag álta­lában többen nyer, mint a tudomány, de minden újabb eredmény fokozza a csoport kedvét is. Mindezekre azon­ban legelőször a tanítókat kell — megtanítani... Vennes Aranka K IALLITOTERMEKBOL Valami újat lelni, kitalálni Kocsis Imre gyűjteményes tárlata a szentendrei képtárban Fantasztikusan sokféle le­het a képzőművészet. Sok álom, energia hajtja fejlődé­sét előre, biztosítja létét. Ko­csis Imre felderítő inspirá­ciókkal rendelkezik. Ady so­rának szellemében halad, gyorsul, meghallja és megva­lósítja a Valami újat lelni, kitalálni felhívást, Indulása is egy nagy telitalálat; a zal- kodi építőtábor tótágast álló talicskája még 1975-ből. Mű­vészet és. dokumentum e kép; maradandónak bizonyult ér­ték. Erénye, hogy1 soha nem ismétel, hanem vár, amíg kép­zelete előtérében nem lát újabb felfedezést.. Szabad asszociációk Vihar-kaszás Ilyen az 1970-ben a velen­cei biennalen is bemutatott 133 nap című kép, ahol a ta­licska szerepét a festői térben aszimmetrikusan szétszórt vi­rágok veszik át. önfegyelme szigorú, nem a világdivat, ha­nem a korszellem vezényeli erőit, kellő mérséklettel ötvö­Országos Megyei csapatok szereplése Országos történelmi-politikai játékot rendez a táborozó kö- .zépiskolás diákoknak a hét végén a KISZ Központi Bi­zottsága: augusztus 19-én, pénteken 16 helyszínen zajlik majd az István király évfor­dulóját köszöntő ifjúsági moz­galmi rendezvény. A vetélkedő jellegű játék címe: Korszakváltó — órán­ként százzal. Ennek megfele­lően pénteken 10.00 órakor a játék helyszínein István ki­rály megkoronázásának évét, 1000-et írnak majd, s minden órában egy újabb évszázadba lépnek a vetélkedő résztve­vői. Írásos, szóbeli, ügyességi- gyorsasági feladatok megoldá­sában mérhetik össze erejüket, számöt adva az államalapítás­ról, az államiságról, az alkot­mányról s általában a magyar történelemről megszerzett tu­dásukról, állampolgári ismere­teikről. A történelmi-politikai játék központja Budapesten, a KISZ KB székházában működik majd. Ezt az alkalmi stúdiót rádióvonalon kötik össze a 15 helyszínnel, s így központilag, kapják meg a feladatokat a csapatok. A játékot Novotny Zoltán és Vágó István vezeti. Minden helyszínen „korszak­váltó-őr” gondoskodik majd a szükséges kellékekről, infor­mációkról, esetenként méri, hitelesíti és rögzíti, illetve a központba továbbítja az ered­ményeket. A történelmi-politikai játék pénteken az esti órákban, a XX. századba érkezve ér majd véget. A győztes a balatonsze- mesi, a balatonfüredi, a kecskeméti, a ceglédi, a velen­cei, a zalaegerszegi, a tatai, a nagykőrösi, a salgóbányai, a békéscsabai, a kalocsai, a csopaki, a debreceni, a szol- nok-tiszaligeti és a siófoki helyszíneken vetélkedő csapa­tok közül kerül majd ki. A legjobbak értékes jutalmak­ban részesülnek. zi a rajz közmegegyezéses je­leit a szabad asszociációival. Rendezett a felülete; mélyen intellektuális. Az 1976-os Ki­rakata hiperrealista, ide so­rolhatók a Maneken és az Előszoba című művek, ame­lyeknek valóságos tükre min­ket is — minden nézőt — a kép részévé avat. Érezte Ko­csis Imre ekkor is, hogy vál­toztatnia kötelező. Távol áll tőle minden kényelem. Nem járt vizeken hajózik képzele­te, s a Kulcslyuklátkép című kép különös és egyedi néző­pontja is. Mire feleszmélünk, hogy Kocsis Imre megint mit talált, ő már ismét másutt jár; ezt bizonyítja a Marokkó című sorozat, a pálcikás játék festői adaptációja. A játék válik rajzi kezdeményezéssé, fantáziája ekkor is szabad szárnyalással tör előre, miköz­ben f formateremtés ismét a szigorú fegyelem jegyében testesül meg. Érzelmek és élmények Ügyel arra, hogy az új tech­nikai eljárásokat a festmény részévé avassa, koordinálja a homok, a film, a rajz, a ra­gasztó, a kasírozott fotó és a tus arányait, de csak az esz- tétizált felület keretein belül. 1985-ben készült a Kaszás cí­mű sorozat — a fotó igézeté­ben —, amelyet szétszabdal, de ezt is a rend jegyében cse lekszi. Rádiófigyelő! ALMA ÉS FAJA. Milyen kicsi a világ! — mondogatjuk gyakran, amikor valakiről ki­derül: ugyanabban a város­ban születtünk, esetleg közös tanáraink, ismerőseink vol­tak, vannak. Bácskay Mihály szentesi iskolaigazgatóval még sosem találkoztam személye­sen, de a róla és gyermekei­ről készült dokumentummű­sor hallatán rájöttem, sok szálon — ismeretlenül is — régi tisztelője vagyok. Gácsi Sándor összeállításából derült ki számomra, hogy ő a már híressé vált drámatörténeti fakultáció életrehozója, har­cos védelmezője. A műsor so­rán elhangzott: azóta már másutt is akadtak követői, például Debrecenben, ahol színművészeti főiskolát vég­zett volt tanítványa a szak­mai irányító. A diákszínját­szók gödöllői fesztiválján ta­lálkoztam ezzel a színésszel, Jantyik Csabával. Sókat be­szélgettünk elképzeléseiről, módszereiről. Azóta tudom, nagyon sokat tanult egykori tanárától. Nem csupán szak­ismereteket, hanem elsődle­gesen emberséget, magatar­tást. Bácskay Mihály mondta: ha valamit elkezdek, azt vé­gigcsinálom. Vállalva az újí­tóknak gyakran kijáró aka­dályokat, ellenségeskedéseket is. Ezt a töretlen hitet, lelke­sedést tanítványain kívül négy gyermekének is átadta. Lánya, Erzsébet, szólt a fiúkról, örö­meikről, nehézségeikről. Mi­hály szintén tanár, a Stras­bourgs egyetem ösztöndíját elnyerve, jelenleg Franciaor­szágban ismerteti meg az ér­deklődőket a magyar nyelv­vel és irodalommal. János szí­nész lett; előbb Kecskeméten, majd Szegeden dolgozott. Je­lenleg nincs szerződése. Saj­nos, példa értékű a sorsa. A kevesebb pénz arra késztette a színházak igazgatóit, hogy néhány alkalmazottól megvál­janak. Az átmeneti elhelyez­kedési nehézségek utolérték a művésztársadalmat is. Adva volt egy pályakezdő fiatalem­ber, aki koránál fogva még természetszerűleg nem bizo­nyíthatott sokszor, ugyanak­kor őszintesége, következetes­sége nehéz emberré avatta, íme, egyszerű a megoldás, nincs több gond vele. Mert Bácskay Mihály erre is meg­tanította gyermekeit: soha nem szabad pillanatnyi érde­kek miatt feladni az elveket, az őszinteséget ORVOS — MUNKA NÉL­KÜL. B. Király Györgyi ri­portja megyénkbe, Mende községbe kalauzolta el a hall­gatót. A történet rövid és egy­szerű. Dr. Csernik Zoltán, aki tizenegy éve körzeti orvos itt, egy bürokratikus huzavona miatt megharagudott a ta­nácsra és első mérgében be­adta felmondását. Később, higgadtan végiggondolva, ezt visszavorita. Csakhogy a ta­nácselnök a visszavonást nem fogadta el. Hiába készül el ha­marosan Csernik doktor saját erőből épített háza, amelynek földszintjén új orvosi rende­lőt alakított ki, úgy tűnik, az ő munkájára már nincs szük­ség a községben. Természete­sen az ügy hátterében sok személyes harc, ellentét húzó­dik meg. Az orvos úgy véli, személyes bosszú áldozata, ugyanakkor az is kiderült: az utóbbi időben, éppen a feszí­tett tempó miatt, már nem tudta megfelelően ellátni fel­adatát. Kétségtelen: hosszabb pihenőre, kezelésre szorulna. Kérdés, ilyen módon kell-e segíteni rajta? Azt ugyanis nem értettem tisztán a riport elhangzásakor, hogy milyen státusban van jelenleg. Elfo­gadták ugyan a felmondását,’ felszólították a szolgálati la­kás elhagyására is, de táp­pénzt kap. Kitől, milyen cí­men? És mi lesz, ha meg­gyógyul? Üjra megpályázhat­ja saját korábbi állását? Ez a huszonöt perc csak íze­lítőt adhatott, új és új kérdé­seket vetett fel, de a válasszal adós maradt. Mindannyian hibázunk, de ennek nem ké­ne ennyire életre szóló, végze­tes következményekkel jár­nia. Ezért is érdekes lett vol­na többet megtudnunk... _ Maneken 1 Az utóbbi években egy hallatlanul széles földrajzi sáv hat munkásságára: Japán és Kuba. Japán úgy, hogy szentendrei kertjét szerkesz­tette a távol-keleti minta alap­ján, a maga által ültetett vi­rágok válnak inspirátorává. Kuba a maga való testiségé­vel, hiszen 1987-ben ott járt tanulmányúton. Kocsis Imre azonban ezúttal is csak bizo­nyos mérsékléssel és egyéni szelekcióval figyel az ajánl­kozó motívumra, szűkíti azt, és egyúttal más élményekkel növeli, bővíti, finomítja. Debrecenben avatták fel nagyméretű alumíniumpan- nóját. Képi racionalizmusá­ban rejtett érzelmek és élmé­nyek sokasodnak, s azért tár­sul hozzá a siker, a megoldás, mert saját vallomása szerint nem szereti a félmunkát, vé­gére jár a dolgoknak. Kocsis Imre pályaképe a képzőmű­vészet egyik útja és lehetősé­ge, nem zsákutca, hanem eredmény. Ebben a szellem­ben állított méltó emléket a nagy lepkével llosvai Varga Istvánnak is, aki ismert lep­kegyűjtő és a szentendrei fes­tészet meghatározó alakja volt. Kocsis Imre tisztének érzi, hogy megörökítse az elő­dök alakját, munkásságát, mert a múlt értelmezése a jö­vőteremtés lényege is. Jó ér­zés arra gondolni, hogy Ko­csis Imre holnap sem áll meg, elkerüli önmaga manierizmu­sának buktatóját és az 1990- es Kocsis-képek is újabb meg­lepetést keltenek majd ben­nünk. Nemes gesztus Sz. z. L. A szentendrei Vajda Stúdió tagjai — Aknay János és má­sok, így Balogh László, Deim Pál műveiket adományozták az erdélyi magyar menekül­tek megsegítésére. Jó a kiállí­tás és nemes a gesztus, sok a vásárlás is. Losonci Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom