Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-16 / 195. szám

\ A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 16., KEDD Csak helyileg készültek számítások Hörgő csapok, tározó és bizalom Év végéig megoldódnak a vízellátási gondok? Visszapillantva a‘város fö­lött sebesen elszálló időre, csodálkozunk, mennyi min­dent másként látunk, akár csak évtized távolából is. Mai megítéléssel korlátolt gon­dolkodásnak számít az, ha valaki a 70-es évek vége tá­ján nem érezte át eléggé pél­dául a városi vízműhálózat fejlesztésének időszerű vol­tát. Utólag könnyű az okos em­ber szerepében tetszelegni, de furcsának hat, hogy akkori­ban inkább csak a távolabbi jövő igényeként merült fel a víztározó megépítésének ter­ve, s mai szemmel főleg az a különös, hogy mégis napi­rendre került, és megkezdő­dött a kivitelezés anno 1980- ban. Mert akkor még más vi­lág járta. A tanácsnak, és a költségek mintegy harmadát vállaló. PVCSV-nek futotta rá a • költségvetésből. Ma aligha lehetne a jelenkorral össze­függő, cáfolhatatlan kénysze­rítő tények nélkül imigyen ki- kanyarítani bármire is fej­lesztési keretet. Az, hogy az építkezés meg­lehetősen ráérős tempóban kezdődött, és haladt jó ideig, a víztározóhoz fűződó fenti szemlélettel is összefüggött, de így utólag a kivitelezők munkamorálját is felrója ok­ként nemcsak a közvélemény, hanem a szakma is. Először 1985-ben figyelmeztetett a víz­ellátás akadozása arra, hogy a vízműrendszert kinőtte a város, bővítése aktuálisabb, mint bárki gondolná. Ekkor­tájt már elkészült az eredeti tervek módosítása is, követ­kezményeként a városi ta­nács és a beruházó egyre szű­külő pénzügyi lehetőségeinek. Az eredetileg 19 ezer köbmé­ter napi kapacitásúra terve­zett rendszerben a tározó 5 ezer köbméteresre állapítta­tott meg, ami a jelenlegi 3600 —4000 köbméter napi vízfo­gyasztást figyelembe véve, hosszabb távra megfelelő víz- puíferolást jelent. Egy évvel később, 1986-ban a PVCSV átvette az eddigi vállalkozóktól a beruházás bonyolítását. Még abban az évben 18 millió forintból megfúrták a kutakat, elvégez­ték a technológiai szerelése­ket, beszerezték a szükséges importeszközöket. Lendületet vett a munka, s elérhető kö­zelségbe került a tározó be­kapcsolása a hálózatba, az 1987-es évbén. Noha újabb, kutak fúrásá­val a korábbiakhoz képest az utóbbi időben kiegyensúlyo­zottabb lett a vízellátás, csö­pögő, hörgő csapok jelzik, hogy a tározó még mindig nem funkcionál. Miért? É kérdés igen régen ott lóg a Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak a rokonoknak, szomszé­doknak, ismerősöknek, akik sze­retett férjem és fiam, édesapám és testvérem, id. Csörgő Mihály és ifj. Csörgő Mihály temetésén részi vettek, sírjukra koszorút, virágot helyeztek, nagy bánatunkban ve­lünk együtt éreztek. A gyászoló család. Köszönetét mondok mindazok­nak, akik szeretett férjemet elkí­sérték utolsó útjára. Sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, részvé­tüket táviratban fejezték ki. özv. Szűcs Lászlóné. Fájó szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, jó szomszédoknak, ismerősöknek, bu­rátoknak, akik drága édesanyánk, nagymamánk, özv. Moiskó János- né Hegedűs Eszter temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, bánatunkon enyhíteni igyekeztek. Lánya, fia, veje és unokái. levegőben, s aligha sértünk meg hivatali titkot, ha globá­lisan vázoljuk első számú okát, nevezetesen azt, hogy a tanácsi költségvetés ide szánt részét rendre elszippantották olyan beruházások, mint pél­dául az orvosi rendelő, de mondhatnánk mást is, amik ugyancsak fontosak ennek a városnak. De komoly dilem­mát okoz, helyes volt-e ez a tényleges sorrend a feladatok között. Egy szó, mint száz, az eltelt évek, a lakosság vízel­látással kapcsolatos elégedet­lensége mondatja, a kelleté­nél tovább kínlódott a víztá­rozó ügye. Szembeötlik egy érdekes el­lentmondás. .A kutak jelenlegi kapacitása akkora, hogy ké­pesek lennének napi ötezer köbméter vizet adni a város­nak. A bökkenő ott van, hogy a víztoronyba menő vezeté­kek szőkék, nem képesek el­szállítani ekkora víztömeget. Vagyis ez azt jelenti, hogy ezekkel a vezetékekkel a tá­rozó nem tudja betölteni 'kül­detését. Innentől a dologban egyik legilletékesebbnek ad­juk át a szót. Hegedűs László, a PVCSV nagykőrösi üzem­egységének vezetője: í:::í — Tekintettel arra, hogy az új gazdasági szabályozók elég­gé megviselték a pénzügyi gazdálkodást, újból számba kellett venni, mennyi az. ami a tározó befejezéséhez feltét­len szükséges. Végleges befe­jezésről ez évben sem beszél­hetünk. Az utak építéséről, kezelőépületeki’ől egyelőre lemondtunk, mindenekelőtt nagy, 300-as átmérőjű csöve­ket fektetünk a torony felé a Mintakert, Alpári, majd a Vadas utcákban, melyek így egyúttal közművesítve lesz­nek. A vízműtelepen befejeződ­tek a technológiai szerelések, a kutak működnek, jelenleg a medence, feltöltését előkészítő munkálatok, elektromos sze­relések, és a gáztalanító épí­tése folyik, év végéig kiküszö­bölhetjük a város vízellátásá­ban jelentkező problémákat. — Az utolsó gondolattal a lakosságot leginkább érdeklő kérdésekre megadtuk a vá­laszt. De nem teljes értékű, amíg néhány dolgot nem tisz­tázunk. például a víz vasla- lanítását. Erről nem esett szó, pedig néhány hónapja tapasz­talt vízzavarosság arra fi- gyeljneztet, hogy ezzel a je­lenséggel később is számolni lehet. — A vastalanító beiktatásá­val a 34.milliós költség 54 mil­lióra emelkedett volna. Erre egyszerűen nincs pénz. Vi­zeink minimális mértékben ugyan, de valóban a határér­ték fölött tartalmaznak vasat, ezért nincs kizárva, hogy a februárihoz hasonló zavaros­ság előfordul. — A toronyból kimenő cső­hálózat kapacitása elegendő-e csúcsfogyasztáskor, illetve el­bír-e újabb fogyasztókat? — A négy éve végzett áram­lási vizsgálatok felderítették a szűk keresztmetszeteket, 85- ben ezek kicserélésére építet­tük rekonstrukciós tervün­ket. A Petőfi, Kossuth, Biczó Géza, a Damjanich utcák érintettek ebben elsősorban. Most van a böjtje, hogy an­nak idején nem volt a város­nak egységes, komplex tanul­mányterve a vízhálózat fej­lesztéséről, csak helyileg ké­szültek számítások a fogyasz­tás alakulásáról. A vezeték- cserékkel párhuzamban ter­mészetesen bekötésekre is van lehetőség, bár új vezetéksza­kaszokat egyelőre nem épí­tünk. Vállalatunknak fontos érdeke a fogyasztók számá­nak növelése, de erre csak ak­kor alapozhatunk, ha a kielé­gítő vízellátás megteremtésé­vel bizalmuk is lesz. Az üzemegység-vezető utób­bi gondolatát utalásképpen fogtuk fel a tározónál kicsit „megülepedett” szakipari mun­kák gyorsítására, - a már vég­legesnek mondott határidő be­tartására. Remélhetőleg fon­tosnak tartják ezt a vízellá­tásban illetékes szervek avég- ből is, hogy az adott szónak végre hitele legyen náluk. My. J. Messze vannak a szomszédok Koszó Bálint titka A KÉT ÖREG csendben bo- rozgatott az eperfa alatt. Nem ittak sokat. A fél liter vörös­borból még mindig volt a kancsóban, pedig már két órá­ja üldögéltek együtt. Valami­kor egy hajtásra megittak volna ennyit, de az már régen volt: Koszó Bálint, a házigaz­da,'hetvenkét éves, Sarus Im­re. a vendég, hetven. Sarus Imre a házigazdára nézett. — Az asszony? Koszó Bálint felemelte a karját-, s egy félkört csinált vele a levegőben. Azt jelen­tette ez, hogy valamelyik ta­nyán. Koszó Bálint feleségéről mindenki tudta, hogy nap­hosszat alig van otthon. Az urát ellátja, ebéd, vacsora mindig van időben az aszta­lon. de ő állandóan szomszé- dol. Felkeresi a hozzá hasonló öi'egasszonyokat és órákat su­tyorog velük, hol a konyha sarkában, hol az udvaron. Koszó Bálintnénak rettene­tes szája volt. Otthon csak veszekedett, az ura minden szavába, minden mozdulatába belekötött; ha meg oda volt, .hordta-vitte a pletykát. — Te, Bálint! — szólalt meg újból Sarus Imre, — Miért nem mentek ti be va­lamelyik gyereketekhez a vá­rosba? Akármelyik magához venne, de te . nem akarsz kö­télnek állni.-Koszó Bálintnak két fia meg két. lánya volt, tényleg beto- gadta volna őket bármelyik. — Jó ez a kadar, mi? — kérdezte a gazda, mintha nem is beszéltek volna semmiről. — Jó. — Még van egy kicsi belőle. Újig kitart. Sarus Imre nem tudta el­képzelni, mire kellett ez a ki­térő. i — Hogy mért nem megyünk be a városba? — nézett egy­szerre Koszó Bálint a vendég­re. — Igen. — Az asszony miatt. Tudod, milyen: szereti járni a tanyá­kat.. — Hát ezért? Gyakori a feledékenység Elkerülhetünk egy bosszúságot — Azt az állampolgárok többsége sejti, hogy önök az ingatlannal kapcsolatos teen­dőket végzik. Valójában mi­vel foglalkoznak? — kérdezem dr. Somodi Istvánt, a ceglédi földhivatal vezetőjét. — Különböző szervek látták el a földügyi feladatokat, egészen 1967-ig. Akkor jöttek létre a földhivatalok, a föld­mérés, -használat és -védelem került a hatáskörükbe. Majd 1972-ben a bíróságtól átvették az ingatlan-nyilvántartást. A 70-es években megvalósult az egységes nyilvántartás — ami nem kis munkával járt — amely azért nem hibátlan. Változások — Melyek a hibák? — Nagy gondot jelent az, amikor a gyeptelepről kide­rül, hogy már szántóföld. A magánszemélyeknél leggyako­ribb az, hogy valaki új lakás­ba költözik — esetleg átszá­mozzák a házát — vagy ha­gyatéki eljárással ingatlanhoz jut, de ennek ellenére a ko­rábbi címe szerepel nálunk, mert minket elfelejt értesíteni. — Ezek az elhallgatások miként befolyásolják azt, hogy mennyire naprakészek? — A nyomtatványon az a rész, amely a föld területi és leírási adatait tartalmazza, az megközelítően naprakész. A nyilvántartó lapok tulajdoni rovatában előforduló hiányos­ságok okozzák a legtöbb prob­lémát. Ebbe a mezőbe kerül­nek a személyi adatok, s ezek változtatásáról feltétlenül ér­tesíteni kell bennünket — 30 napon belül — szóban vagy írásban. Egyébként éppen ez évben végezzük a személyi számok felvezetését, nemcsak Cegléden, de Nagykőrösön is. S természetesen e munka so­rán minden hiányzó adatot igyekszünk pótolni. — Sok az elhalálozott sze­mély, akiről nem tudunk. S nemegyszer megtörténik, hogy amikor a hozzátartozók leltá- roztatiák a hagyatékot a ta­nácsnál — ami aztán a köz­jegyzőhöz kerül —, a tsz-ben lévő ingatlanról nem beszél­nek ... — Az efajta feledékenység- ből milyen kellemetlenség le­het? — 'Számos gond adódhat ké­sőbb. Van több évtizedes el­maradás is. amelyet az egysé­ges nyilvántartás szerkesztése­kor sem ismerhettünk fel, mert a tulajdonos távol ma­radt. — Az embereknek a hiva­talról többnyire az unalmas várakozás, hosszadalmas ügy­intézés jut eszébe. Önök bü­rokratikusak-e? — Ahogy minden állam- igazgatási szerv, mi is igyek­szünk — a jogszabályok adta kereteken belül — az ügyinté­zés idejét rövidíteni. Hozzánk és a nagykőrösi kirendeltsé­günkhöz évente mintegy 28— 30 ezer különféle ügyirat ér­kezik. A föld nyilvántartásá­val és mérésével kapcsolatos Koszó Bálint körülnézett, mintha azt akarta volna meg­tudni, nem hallgatja-e őket valaki. — Milyen messze vannak itt a tanyák egymástól ? — Ügy... öt-hatszáz mé­terre. — A városban mennyire vannak a szomszédok? — Semennyire. — No látod! Az asszony szeret szomszédoini. Hát szomszédoljon. A városban is ezt tenné. Érted már? — Nem. — Itt, ha három helyre el­megy, az egy délelőtt. Ott megjárná egy fél óra alatt. Ha bemennénk' a városba, egész nap csak veszekedne velem. Itt meg: elmegy, aztán délben látom, aztán este. fearus Imre vigyorogni kez­dett. — Hogy te milyen okos vagy! Koszó Bálint a szájára tette az ujját. — De ez titok! — Csak az Istennek mon­dom el. ha meghalok — emelte esküre Sarus Imre a kezét. KOSZÓ BÁLINT .kacsintott egyet, és kiöntötte a maradék bort a poharakba. Tóth Tibor adatszolgáltatási aktát 8 na-' pon belül kell intéznünk. Az utóbbi években a teendőink több mint felét azonnal elvé­geztük. Az idén kissé megtor­pantunk. Ugyanis jelenleg nem lehet beszerezni a iná- sológépünlfliöz szükséges pa­pírt. így kénytelenek vagyunk írógéppel dolgozni. Am ez hosszú távon nem rhegy. Az ügyek másik nagy csoportjára 30 napunk van — bonyolul­tabb esetekben 60 is. Ezeknek az iratoknak körülbelül a fe­lét 20 napon belül elintézzük. Rengeteg a különféle kölcsön, amelyekhez kapcsolódó felada­tainkat általában 7—10 nap alatt végezzük. Mivel számos dolgot hamarabb megcsiná­lunk. ez bizonyos csúszást is okoz. Hiszen a határidők rö­vidítése igencsak leköti a munkatársainkat. Ezért elő­fordulhat, hogy egy hagyatéki végzésen alapuló tulajdonjog beszerzését 30 nappal meg kell hosszabbítani. — Kérnek-e soron kívül ügyintézést? Nincs kifogás — Természetesen. Sokszor nehéz nemet mondani, s az adott lehetőségeken belül igyekszünk az ilyen kérést teljesíteni. Az összes ügy mintegy 8—10 százalékát ily módon intézzük el. Ahhoz, hogy a munkánkat még gyor­sabban végezhessük el, a munkaidőnk 60 százalékát za­vartalanná kéne tenni. S ak­kor nem beszéltem a rendkí­vüli esetekről, amikor hivata­los szervek fordulnak hozzánk egy-egy sürgős esettel. — Hitelesnek veszik-e a megállapításaikat, vagy akad­nak kételekedők? — Körülbelül az ügyek 90 százalékát úgy intézzük el, hogy nincs kifogás. Azt hi­szem, ez nem rossz arány. Aztán persze van olyan, hogy az ügyfél szerint a tulajdon nincs jól nyilvántartva — többnyire azért, mert a válto­zásokat nem jelezte. — Vajon tudják-e követni, hogy valakinek az országban hány ingatlanja van? — Ez jó néhány országban megvalósult már. Ehhez egy központi nyilvántartásra len­ne szükség, ami elsősorban a technikán múlik. Nálunk ez egyelőre álom. Ezért az em­berek becsületességére hágj at­kozunk. Elhallgatják — Es lehet hinni nekik? — Amikor nyilatkozatot tesznek, a törvény figyelmez­teti őket az elhallgatás követ­kezményeire. Sajnos, az esetek többségében mégsem őszinték a lakosok. — Tájékozottak a honpolgá­rok? — Mit szépítsem. Föld-, la­kás- és telekügyben korántsem járatosak. Bizony lenne pótol­nivaló. Talán megfelelő fóru­mok, rendezvények szervezé­se segíthetne ezen a gondon. A legegyszerűbb persze az, hogyha valakinek ügyes-bajos dolga akad, érdeklődjön ná­lunk, szívesen adunk felvilá­gosítást. S így esetleg elkerül­het egy bosszúságot. F. F. Kedden a nagyteremben. A kis szemtanú. Színes amerikai bűnügyi film. Előadás 6 óra­kor. Most és mindörökké. Ame­rikai film. Előadás 8 órakor. A stúdióteremben: István, a király. Színes, zenés ma­gyar film. fél 6-kor. A Cifrakert parkmoziban: A kis szemtanú, 21 órakor. Sporthírek] Triatlon nehéz terepen Debrecenben rendezték mi­ni pulykatusa néven a diák­olimpia területi triatlonviada- lát. Mivel e- verseny nyílt volt. elindult a Nagykőrösi Toldi DSK igen aktív szak­osztályának tíz tagja is. Ösz- szesen kilencven induló volt. A körösiek közül többen ér­tek el helyezést. A következő sportolók: II. korcsoport (13-ik éve­sek) úszni 300 métert, kerék­pározni 2500 métert, s futni 2000 métert kellett folyama­tosan: 2. ifj. Bocskai László 31:27; 7. Kiss Attila 35:00; 8. Vörös Réka (a második leg­jobb leány) 35:07 és 11. Pör- ge Rita (a 3. legjobb leány) 41:36 perccel. V. korcsoport (III—IV. év­folyamos középiskolások (500 méter úszás, 15 km kerékpá­rozás és 5 km futás után): 2. Márki László 1 óra 10 perc, 23 másodperc, 6. Herkó Lász­ló 1:17:28 óra. A rendező Oxigén Klub a felnőtteknek is szervezett ver­senyt. harminc induló közül: 11. Nacsa Tibor 1:03:46; 13. Fanczel István 1:04:1; 20. Far­kas János 1:08:54 óra (utóbbi a negyven éven felüliek sze­nior kategóriájában második lett). A felnőttek távja meg­egyezett az V. korcsoportoso­kéval. ★ Miskolcon „Bolyai”-triatlon versenyre került sor, nagyon kemény , terepen. Miskolc­tapolcán 1500 méteres úszás volt a bevezető. Az Egyetem - város, Vargahegy. Hollóstető és vissza útvonalon 48 kilo­métert kellett kerekezniük a résztvevőknek úgy, hogy 680 méteres volt a szintkülönb­ség. Ez nagyon megerőltető volt, nemcsak az alföldieknek. Ezt tízkilométeres futás kö­vette. kb. 150 méteres szint- különbséggel, négy km-es emelkedővel. Az öt körösi sportoló közül dr. Mohos Im­re szerepelt a legjobban, aki a szenior kategóriában (a negyven év felettiek között) a harmadik helyen végzett. ★ A toldisok Szeged város triatlonbajnokságán is elin- i dúltak. A felnőtteknek 1500 métert kellett úszni, 30 km-t kerékpározni és 5 km-t futni. Ugyanez a fiataloknál 300 méter, 10., illetve 2 km volt. A körösiek helyezései ezek voltak. Felnőttek (36 induló közül): 15. Farkas János 1 óra 59 perc 48 másodperc (szeniorok­nál második lett); 20. Márki László 2:05:23; 24: Kiss Atti­la 2:18:24; 34: id. Bocskai László (a mezőny legidősebb­je. 67 éves) 2:51:30 óra. Pajtások, leányok (1975. szeptember 1. utáni születé­sűek) : 3. Pintye Regina 59 perc 15 másodperc. Fiúk (24- én voltak): 3. ifj. Bocskai László 42; 10. Kiss Attila 44:27 és 14. Godó Csaba 48:29 perc. 4r A dunaújvárosi viadalra más rendezvényekkel való ütközés miatt nem tudtak el­indulni a körösi sportolók. A toldisok házi triatlonverse- nvén 47-en teljesítették az előírt távot (köztük 6 leány és 4 nő is). KERÉKPÁROZÓK A „vándorkerék” — kerék­páros mozgalomban (amit a főváros környékén rendeznek) két fő vett részt Nagykőrösről, öt hétvégén kb. 3—300 kilo­métert kerekeztek, előre ki­jelölt helyekre. így városunk­ból először Gödöllőre, majd Vácrátótra, azután Zsámbék- ra, következőleg Vácra, befe­jezésül Esztergomba (és min­denünnen vissza) kerékpárral összesen 1500 kilométert tet­tek meg. Érdemes a nevüket megjegyezni: Kora Sándor, a konzervgyár dolgozója és Dob- nik Róbert, a Vagi Szakmun­kásképző Intézet tanulója. A megtételt igazoló kártyájuk alapján sorsoláson vesznek részt. Szurkolunk a szerencsé­jükért! KEDDI MŰSOR Sakk. KISZ-bizottság, 14 óra: ..vakációakció” — váro­si úttörőverseny. S. Z. ISSN «133—2708 (Nagykőrösi Hírlap r

Next

/
Oldalképek
Tartalom