Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-16 / 195. szám

1988. AUGUSZTUS 1«.; KEDD Videofilmek, könyvek a napi munkához A politikai kultúra eszköztárai Az országos pártértekezletet követően a Reflektor Kiadó célja a reformfolyamatokat rendszeresen — az összefüggé­sek minél több oldalú bemu­tatásával — ismertetni. Ilyen A 8X6? reformok után —1 Reformok előtt című kötet, amelyik hat szocialista ország — Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Jugo­szlávia és Kína — reformjá­nak történetébe avatja be' az olvasót. Külön érdekessége a kötetnek, hogy Nyers Rezső és Tálas Barna beszélgetése ve­zeti be, ők részletesen szólnak a reformok eltérő vonásairól, a reformfolyamatok törvény­szerűségeiről, a magyar ta­pasztalatokról. Készül a reform legfonto­sabb kérdéseit taglaló •— a politikai intézményrendszer korszerűsítésének szükségessé­gét és lehetőségét sokoldalúan tárgyaló 60 perces videomüsor is. A pár tért ekezletről egy 90 perces videoműsorós program készül, majd ismételten vissza­térünk a legfontosabb kérdé­sek feldolgozására. Ezt több éves programnak tervezzük. Folyamatosan jelentetünk meg anyagokat a szocialista plura­lizmus értelmezéséről. Egv- egy követésre méltó példát dolgozunk fel 3X30 perces szí­nes videofilmre — egy mező- gazdasági termelőszövetkezet és két ipari üzem — eredmé­nyes kibontakozási útját nyo­mon követve. Megjelent az Erkölcs és vi­lágnézet a mai magyar társa­dalomban című 160 perces videoműsorunk. Foglalkozunk az erkölcsi tényezők lebecsülé­sének okaival, az erkölcs fej­lődését meghatározó állandó és változó tényezőkkel, a köz- gondolkodás ideológiai prob­lémáival. Kerekasztal-beszél- getés során olyan időszerű kérdésekre keresték a választ a résztvevők, mint a marxis­ta emberkép és a szocializ- musfelfogás kölcsönös \össze­függései és történeti változá­sai, vagy az emberi tényezők •működtetésének feltételei, fel­adatai a társadalom gazdasági, politikai és szellemi életében. A különböző világnézetű emberek együttműködésének, a cél érdekében való cseleke­detének kérdéseit taglalja a Közös felelősséggel című 84 perces videomüsor. Ennek első részében bemutatjuk a vallá­sok és az egyházak kialakulá­sának körülményeit, funkció- változásait, mindenekelőtt a magyarországi sajátosságok szem előtt tartásával. A máso­dik rész áttekintést nyújt azokról az összefüggésekről, amelyek történelmi fejlődé­sünk felszabadulás utáni és jelenlegi szakaszában jellem­zik az állam és az egyházak' viszonyát, értékelve, értelmez­ve a várható tendenciákat is. A Jövőnek urai vagyunk cí­mű 100 perces, kétrészes, lí­rai hangvételű, történelmi át­tekintést nyújtó videofilmen mutatjuk be a napjainkban is még sok vitát kiváltó, épülő bős—nagymarosi vízlépcsőt. Ebben az évben ünnepeljük a magyar munkásosztály for­radalmi pártja születésének 70. évfordulóját. 1918. novem­ber 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. A Vonat című 30 per­ces videofilm az alakulást megelőző forradalmi harcok­ról, a szocialista társadalom építésének feladatairól, gond­jairól szól. A videofilm orosz, német, angol, spanyol, francia és olasz nyelvű változatban is készül. Ugyancsak a Magyar Kom­munista Párt megalakulásának 70. évfordulójára képes albu­mot jelentetünk meg. Eddig alig, vagy egyáltalán nem lá­tott kép- és dokumentum­anyagával, valamint legújabb kutatási eredmények közre­adásával segíti a XX. század 7 mozgalmas évtizedének fel­dolgozását mindazoknak, aki­ket a gazdag történelmi kor­szak érdekelv A materialista világnézet, a történelmi tudat, ezen belül a magyarságtudat formálását, megerősítését segítő művek megjelentetését kiemelt fel­adatnak tartjuk. Igv a magyar történelem nagy alakjai so­rozat folytatása mellett még ebben az évben megjelentet­jük Az emberiség története cí­mű színes, gazdagon illusztrált sorozatot. Az első kötet az emberi faj kialakulásával fog­lalkozik. Hasznosítható isme­reteket nyújt többek között a naprendszer, benne a föld ke­letkezéséről is. A második kö­tet azt tárgyalja, hogy miként alakult a magyar föld a kü­lönböző földtörténeti korok­ban. A Politikai humor 1945— 1948. című kötet azt mutatja be, hogy a történeti folyama­tok, a politikai események ho­gyan tükröződnek vissza a hu­morban. A kötetet a politikai könyvnapokra jelentettük meg. Bízunk abban, hogy elnyeri az olvasók tetszését. A fentieken túl még számos újdonsággal jelentkezik a kiadónk. Közöt­tük a politikai oktatást segítő korszerű ismerethordozókkal — mint például a számítógé­pes oktatóprogramok, a retori­kai segédanyagok és a ne­gyedévenként megjelenő mód­szertani füzetek. Csodákra még két ember sem képes Jobb híján lehet kaszálni is Nem hiszem, hogy akad ember, aki megmon­daná, honnan is datálhatjuk piros betűs ünnepeink­hez kötött átadási ceremóniáinkat, határidőinket. Mint ahogy az sem valószínű, hogy bárki is meg tudná mondani, vajon hány ünnep fénj'ét homá- lyositotta el egy-egy településen, gyárban, közös­ségben a határidő-módosítás vagy az ugyan át­adott, de hevenyészett módon összetákolt létesít­mény. Most a pátyiakra került a sor, hiszen a négyezer lelket számláló község lakói még jő ideig nem vehetik birtokukba azt az ABC-áruhá- zat, amelynek átadását augusztus 20-ára ígérte a Kultűrmvcst Fővállalkozási Betéti Társulás. Az építkezés utcai frontjá­ról csendesnek látszik a te­rület. A belső oldalon hasonló a helyzet. Mozgásnak, életnek nyoma sincs a félbehagyott építkezésen. Csak bent, a szomszédos épület építésveze­tői irodájában oltja szomját egy ember, az ABC építésé­hez kivezényelt brigád egyik fele. Ki tudja, a kollektíva rpásik tagja hol van éppen? Igaz, ha szem előtt lenne, ak­kor sem változna semmi. Re­ménytelen vállalkozásnak tű­nik, hogy az augusztus 20-i átadásig a 2 tagú brigád be­fejezze a félig kész épületet. Tető nélkül vakolnak Vilmos, ez említett brigád helyszínen tartózkodó tagja jövetelünkre kiballag az irodá­ból, s komótosan hordani kez­di , a téglákat — egyik kupac­tól a másikig. Mondja, nem sok értelmét látja az előírt Bemutatkozik az Omszki Képzőművészeti Múzeum Tárlat Pest megyei alkotásokból Pest és Omszk megye tovább ismerkedik egymással a művészetek terén is. Az Omszkba látogató delegációk részére összeállított kulturális programban — o város nevezetességeinek megtekintése mellett — szerepel a megyei képzőművészeti múzeum meglátogatása, amely híres gazdag és különleges gyűjteményéről. A követke­ző, az 1989. esztendő e képzőművészeti múzeum jubi­leumi éve lesz. Hatvanöt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a nézők előtt és mutatta be első szerzeményeit. Omszk történelmi központ­jában, a Lenin téren magaso­dik egy régi kastély. Az épü­let szigorú építészeti arcvoná­sai napjainkig őrzik magasz­tos méltóságát a szibériai kor­mányzó volt kastélyának, ame­lyet a múlt század hatvanas éveiben emeltek, Vágner épí­tőművész tervei szerint. Ebben az épületben mutat­ja be gyűjteményeit Szibéria egyik legrégibb, legpatinásabb múzeuma — az Omszki Kép­zőművészeti Múzeum: össze­sen kilencezer festményt, gra­fikát, szobrot, iparművészeti alkotást őriz. Gazdag és sokoldalú az a gyűjtemény, amely a szovjet periódust jellemzi, ez a rész állandóan gyarapszik a köz­társaságok alkotó művészei­nek festményeivel, és a he­lyi, omszki képzőművészeti is­kolák mestereinek munkáival. A múzeum terjedelmes orosz művészeti osztályán a XVIII. e* a XX. század elejéről be­mutatják Ajvazovszkij, Siskin, Repin, Szutikov, Levitán és Szeröv festményeit. Az orosz képzőművészek tündöklő név­sorában fényes és kiolthatat- lan csillag Vrubel — aki A Budapesti Közlekedési Vállalat felvételi hirdet oz alábbi munkakörökbe: autóvillamossági szerelő, elektroműszerész és lakatos, fűtő, gyors- és gépíró, szerelőlakatos, asztalos, fűtés- és csőhálózat-szerelő, lánghegesztő, lakatos művezető, víz- és gázszerelő, autószerelő, karosszérialakatos, lakatosi hegesztő, karbantartó lakatos, pályamunkás. Fizetés: a kollektív szerződés szerint. Díjmentes utazási igazolvány a családtagok számára is. BKV felvételi iroda Budapest X., Fehér út 1/C Felvétel: Telefon: 187-133, 188-774 Omszkban született —, felbe­csülhetetlen festészeti alkotá­sai a múzeum állandó kiállí­tását ékesítik. A régészet barátaiból nagy érdeklődést vált ki a szibé­riai ikonok gyűjteménye, amely tükrözi az, ország e tájegységének népművészeti sajátosságát. Az európai fes­tészet gyűjteményének — amely XVI—XIX. századból származik — nagy a művé­szeti jelentősége. Nemcsak azért, mert e festmények kö­zött találhatók külföldi mes­terek alkotásai a távoli szibé­riai városban, hanem azért is, mert itt igen széles a művé­szetek skálája, s a sokféle is­kola és áramlat jellemzi. Látható itt olasz és francia mesterek, hollandok és fland- riai festők művei, német és osztrák művészeti alkotások, amelyeknek egy része vitat­hatatlanul büszkesége lehet­ne bármelyik fővárosi mú­zeumnak. A külföldi művé­szet osztálya tovább gazda­godik napjainkban is. A leg­utóbb megvásárolt remekek között találhatók világhírű képzőművészek — mint pél­dául Pablo Picasso — grafi­kái is. A magyar képzőművészet rajongóinak érdekesség, hogy 1976-ban Omszkban megnyi­tották Pest megye festő-, gra­fikus- és szobrászművészei­nek tárlatát, s hat magyar al­kotó az Omszki Képzőművé­szeti Múzeumnak ajándékoz­ta munkáit. Göllner Miklós, Mihálcz Pál, Pirk János, Híd­végi Valéria, Mizser Pál és Vhrig Zsigmond alkotásai ké­peznek ugyan nem nagy, de igen érdekes gyűjteményt, amely lehetőséget ad bete­kinteni a jelenkori magyar művészet egyik-másik áram­latába. A múzeum raktáraiban le­vő egyedi kiállítók alkotásainak megismertetése céljából rend­szeresen szerveznek tematikai kiállításokat. Nagy sikere van a közönségnél az iparművé­szeti osztály alkotásainak. Ezek nagy kecsességgel készí­tett tárgyak: kínai porcelá­nok, különösen plasztikus ki- fejezésű japán neckek és vi­lághírű miniatűr festmények a mesebeli hősökről. Érdemes megjegyezni, hogy nemrégiben ásatásokat foly­tattak, s az Irtis-folyó mentén ókori mesterek alkotásaira bukkantak. Azoknak a népek­nek az elődeitől származnak, amelyeket a tudósok a finn­ugor népcsoporthoz sorolnak. Omszk lakossága Pest me­gye képzőművészeinek az al­kotásaival is megismerkedik ez év őszén, pontosabban ok­tóber végén, november ele­jén. Akkor nyitják meg ugyan­is Omszkban Pest megye mű­vészeinek tárlatát — az Omsz­ki Képzőművészeti Múzeum kiállítócsarnokában. Biztosak vagyunk abban, hogy e tárlat nagy érdeklő­dést kelt a szakemberek és a művészek körében egyaránt. Álla Humenyjuk tudományos igazgatóhelyettes Csodálatosan gazdag az iparművészeti osztály anyaga anyagmozgatásnak, de hát ha a főnök nem tudott más mun­kát adni, mi tehet? Ügy tűnik, semmit. Mert például a tető nélkül mere- dező falakat nem érdemes újravakolni. Egyszer már megtették. Tegyük hozzá: ki­fogástalanul. Csak hát az idő­járás nem volt tekintettel az értelmetlen munkára. Hol esett, hol fújt, hol meg a nap heve égette fedél híján a szerencsétlen, hányatott sorsú falakat. No meg az épület többi részét, ahol a padló szi­getelését ugyan megkezdték, de aztán felibe-harmadába gyorsan abba is hagyták. Ta­lán jobb így. Mert az eddi­gi munka nagy részének sem veszik sok hasznát... Pedig nem telt el sok idő azóta, hogy úgy tűnt, rövid idő, pár hónap alatt felépíti a Kultúrinvest a 400 négyzet- méter alapterületű áruházat. Októberben versenytárgyalá­son nyerték el az építés jogát, de decemberig — szemben szerződésben vállalt kötele- zetségükkel, mely szerint még 1087 végéig tetőt húznak az épületre — alvállalkozóik még az alapozással sem végeztek. Márciusban jutottak el odáig, hogy benyújthatták a meg­rendelőnek az első részszám­lát. Lassan dolgoztak, de drá­gán: az összeghez szépen hozzáadták azt az 1 millió 125 ezer forintos általános for­galmi adót is. amely az ed­digi munka értékét terhelte. Természetesen tévedésből, állítja most Gyulai Miklós, a Kultúrinvest előkészítési, cso­portvezetője. Mert hogy nem tudták akkoriban pontosan, hányadán is állnak az áfá­val. Még jó. hogy a Pátyi Ta­nács vezetőinek addigra már volt idejük arra, hogy átbön­gésszék a jogszabályokat, s a szei'ződés pontjait összevessék azokkal. Így jöttek rá, hogy nem fogadhatják el a feltupí- rozott számlát, mivel az ab­ban részletezett munkákat még az előző év végéig kel­lett volna elvégeznie a vál­lalkozónak — magától értető­dik-: az adó felszámítása nél­kül. Azóta persze a Kultúrinvest is végére ért az új adójogsza­bályok tanulmányozásának, s most a vállalat illetékesei úgy vélik, a forgalmi adó felszá­molásával helyesen, az előírá­soknak megfelelően jártak el. Az már más kérdés, mond­ják, hogy- a Pátyi Tanács joggal — s eredményesen is — perelhetné vissza a több mint egymilliót. Ezért aztán az építő cég azt tartotta he­lyesnek, hogy a tqyábbi jó együttműködés reményében nem terheli át a forgalmi adó összegét a pátyiakra. Az adó a bűnbak Szabó Zoltánná, a községi tanács elnöke mégis állítja, minden baj forrása az általuk kifogásolt áfa. A reklamálás időpontjától ugyanis mintha kissé durcásan álltak volna hozzá az építkezés ügyes-ba­jos dolgaihoz a partnerek. Mert hát gond akadt bő­ven, ismeri el a tanácselnök. Igaz, hogy a tanács már jó előre beszerezte az építő­anyagok jelentős részét, ám az építési engedélyt az ügy­ben illetékes Budakeszi Tanács 17 nap késéssel adta meg. Nem voltak pontosak a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat tervei alapján készített fémvázas könnyűszerkezet egyes elemei sem, amelyet végül is többletköltséggel a Kultúrinvest alakított át. Sőt, a PTTV tervdokumentációjá­ból hiányoztak a tetőszigete­lési pontok szükséges adatai is, amelyeket a kivitelező cég ez év májusában kapott kéz­hez. Mindez elegendő alapot adott arra, hogy a Kultúrin­vest kiszámítsa, s közölje a tanáccsal; 2 millió 767 ezer forint kötbérigényt támaszt­hatna velük szemben. Csakhogy nem tette. Május­ban ugyanis levonultak az építési területről, ahol azóta a félig kész ABC Csipkerózsi­ka-álmát alussza. A diplomá­cia nyelvén szólva, ettől az időponttól. fehérasztal mel­lett igyekeztek rendezni a vi­tás kérdéseket az immár szemben álló felek. De csak ott s csupán szóban, legfel­jebb levelekben. Vagy ahogy Kasza István, a Pátyi Tanács műszaki ellenőre az építési napló oldalain több hónapja vissza-visszatérően fogalmaz: az épületen nem dolgoznak, csak az adminisztrációs fel­adatokat látják el, azokat is csupán hellyel-közzel, azaz mostanában csak alibimunka folyik a területen. A Kultúrinvest munkatár­sai — Vértes Péter csoport- vezető létesítményi főmérnök és Gyulai Miklós — azonban másképp fogalmaznak. Mond­ják, egyszerűen csak átcso­portosításról van szó; Eszter­gomba, egy 220 milliós gim­názium építéséhez kellett át­irányítani az embereket. Mert hogy ott most jobban sürget a határidő (s tegyük hozzá, ha azzal a feladattal nem végez­nének, többet veszítenének). No és munkaerőgondjaik is vannak, sorolják tovább az okokat, hiszen az utóbbi hó­napokban egy egész brigád — véletlenül éppen a pátyi ABC építésén dolgozó munkások — kérték ki tőlük a munka­könyvüket. Állítólag azért, mert a kisiparosok vagy kis­szövetkezetek kínálta béreket — több más állami vállalat­hoz hasonlóan — nem képes követni a Kultúrinvest. Félreértelmezték a levelet Mint ahogy ma már a pá- t.yiak sem tudják követni a vállalat munkatársainak logi­káját. Nem értik például, hogy miért mondta vissza a rendelés kelte után alig két héttel az építő cég az Erdért- nél azt a faanyagot, amelyet a tanács a tetőszerkezet“ ké­szítéséhez adott fel? A másik fél természetesen tudja a választ. Eszerint a Kultúrinvest egy másik rende­lést akart lemondani, csak éppen a levelek ■ értelmezésé­vel volt némi probléma. Csakúgy, mint annak a meg­állapodásnak a magyarázatá­val, amely szerint a vállalat alkalmazza azokat a lelkes pátyi kisiparosokat, akik tár­sadalmi munkában végeznék a szakipari munkákat, de akiknek mindmáig nem adott munkát az építő vállalat. Az értelmezés különbözősé­géről, az értetlenségről, illetve a felek eltérő álláspontjáról még hosszan lehetne sorolni a tényeket. Csakhogy nem érde­mes. Pontosabban már nem érdemes, mert úgy tűnik, a pátyiak elveszítették a Kul- túrinvestbe vetett hitüket s a türelmüket. Nem csoda. A község lakói­nak adakozásából összegyűj­tőt, a szűkös tanácsi költség- vetésből kiszorított és a je­lentős mértékű hitelből meg­álmodott ABC nekik ugyanis fontosabb annál, semmint to­vábbra is tűrjék, hogy csak sokadikak legyenek egy, a tárgyalásokra, alkudozásokra kész, ám az építést halogató vállalkozó . listáján. Viszont amíg megfelelő partnert ta­lálnak ahhoz, hogy — immár módosított elképzelésük szerint november 7-éré — végre át­adják a község lakóinak Páty első ABC-áruházát, addig kénytelenek még nézni, mint kutat kasza után a Kultúrin­vest kéttagú brigádjának a fele, hogy jobb híján legalább a falak között elburjánzott gyomot irtsa. Mindemellett persze tárgyal­nak is. Mert a Kultúrinvest nem adja fel olyan könnyen. Üjabb _ és újabb ötletekkel, számlákkal áll a tanács elé — ahelyett, hogy építene. írató Zsuzsa / 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom