Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-15 / 194. szám

mesr MEü VE. 1988. AUGUSZTUS 15.; HÉTFŐ Szájtátva Holnap majd... Gyors iffazodás, az igények ru­galmas kezelése és kielégítése jellemzi azt az oktatási és to­vábbképzési intézetet, amelyet a megyei tanács tan fent. A cél az igazgatásban tevékeny­kedők szinte naprakész ismere­teinek a karbantartása, illetve lehetővé tétele. Sokféle sikeres oktatási, továbbképzési tanfo­lyam bizonyította a felkínált lehetőség kamatoztatásának hasznosságát. Aminek értékét akkor foghatjuk fel igazán, ha azt is tudjuk, hogy sajnos, a tanácsi apparátusban dolgozók cserélődése‘meglehetősen tete­mes arányú. Gyakran pályát kezdők kerülnek be —- más je­lentkező híjánolyan munka­körökbe, amelyeknél elenged­hetetlen a kellő szakmai tudás. Szájtátva hallja tehát a hír­lapíró, hogy a legutóbbi idők­ben csökkent a tanfolyam- rendszerű továbbképzések irán­ti érdeklődés. Ami nyer­sebben fogalmazva annyit tesz, hogy kevesebb a je­lentkező. Baj? Baj. S az in­dok még veszedelmesebb tája­kat villant fel előttünk. Az in­dok ugyanis az, hogy a mun­kaidőalap védelme (amit ‘’per­sze jogosan ír elő miniszterta­nácsi határozat) nem teszi le­hetővé a tisztviselők távollé­tét... Erősen kétkedünk, va­jon a helyes törekvés, a mun­kaidőalap védelme így értelme­zendő-e, érvényes-e erre is, avagy a f é l r erértelmezés ti­pikus esetével állunk szemben? Ügy véljük, erről az utóbbiról van szó. Elő, mert igaz ma is az a le­nini figyelmeztetés, ami szerint, aki ma nem tud tanulni a mun­kától, az holnap majd nem tud dolgozni a tudatlanságtól. Csak éppen ezt a lenini figyelmezte­tést. ritkán említjük, s talán nem is ismerik azok, akik „ta­karékoskodni” akarnak — így! — az apparátus munkaidejével. Teszik ezt úgy, hogy közben seregnyi szó és betű pocsékoló­dik el a magasan képzett, kis létszámú apparátusok kialakítá­sának szükségességéről... \min#k a létrehozása talán azért is tolódik el mindig majd holnapra, mert ma nincsen idő (?) a tanulásra. MOTTO Fótról jött a Folt Kockás ing meg farmernadrág Farmernadrág, kockás ing, csizma és kalap. íme minden ruházkodási kellék, amelyben illik megjelenni egy country- fesztiválon. Érdekes módon, ezt kevésbé tartották be az együttesek, mint a nézők. Utóbbiak közül is aki tehette — mert felkészült rá — für­dőruhára vetkezve telepedett a pázsira terített pokrócra, tö­rülközőre, vagy éppen a leve­tett ruhára. Már legalábbis, ha a zenekarokat akarták fi­gyelni a Kincsem Parkban, a Noviki nemzetközi country- fesztiválon. Majdnem terv szerint Mert volt itt más szórako­zási lehetőség bőven. Az al­kalmi kisszinpadon akrobaták, bohócok mulattatták elsősor­ban az ifjabb karú szemlélő- dőket. Ugyancsak a kisfiúk­nak, kislányoknak nyílt lehe­tőségük pónilovaglásra, kocsi­kázásra. Voltak ügyességi ‘ver­senyek is, természetesen a környezethez illők. Azaz lasz- szóvetés, rönkhajítás. És hogy azok se maradjanak hoppon, akik ezen a helyen fogadni szoktak, ezúttal egerek közül tippelhettek a leggyorsabbra. Szükség is volt a délelőtt fo­lyamán a sok látványosságra, mert az eredeti programtól 'eltérően a zenekarok csak dél körül foglalták . el a nagy színpadot. Viszont ettől kezd­ve minden terv szerint zajlott. Majdnem. Csak a két műsor­vezető változása okozott némi galibát. Vágó István már nem, Kutatómunka a sárga ujgurok között Őstörténeti nyomokon Harmadik belső-ázsiai ku- itóútjára indult augusztus öztepén Kiszely István ant- jpológus és munkacsoportja, z expedíció — a Körösi Cso- ia Sándor által megjelölt te­jleteken haladva — bejárja :<ynszu tartományt, és felke­li az ott élő sárga ujguro- a£. Ez az etnikum még a IX. házadban szakadt le a többi jgur törzstől, Kelet-Tibetben Repedtek le, s az ősi türk, letve mongol nyelvet beszé­li napjainkban is. A most lintegy kilencezer főt szám- iló népcsoport csaknem érin- Hlenül megőrizte .ősi ujgur épzenéjét, monda- és mese- ilágát. A munkacsoport mostani út­in — a szellemi, kulturális agyatékon kívül — az em- ertani jellemzőket és a tár- yi emlékanyagot is tanulmá- vozza, feldolgozza. Mindez 'ámps adalékkal szolgálhat a lagyar őstörténeti kutatások­oz is, hiszen a magyar tör­jek IX. századi vándorlásaik arán kapcsolatban álltak az jgurokkal. A kutatómunkához segítsé- et nyújtanak Kanszu tarto- lány vezetői, a kisebbségi né­pek kutatóintézete, valamint Peking nyelvtudományi es ze­netudományi intézete. Az ex­pedíció kísérője Zhaug Rui népzenekutató, aki Budapes­ten végzett Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence tanítványa­ként. A belső-ázsiai expedíció és tudományos kutatás költségeit az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarok fe­dezik, hazai részről a Malév nyújtott anyagi támogatást. írók tanácsadó irodája Ajánló katalógus A szabadfoglalkozású írók, költők, műfordítók szakszer­vezeti alapszervezete és a Művészeti Szakszervezetek szövetsége támogatásával a szövetség székházában írók tanácsadó irodája kezdte meg működését. Feladata a kiadá­si gondokkal küzdő írók se­gítése. Ennek érdekében ajánló katalógust állít össze a kiadásra váró szépirodalmi művekből, és segíti megjele­nésüket. Az iroda ingyenes jogi, gazdasági és adóügyi ta­nácsadással is szolgál. A Budapesti Közlekedési Vállalat felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: autóvillamossági szerelő, elektroműszerész és lakatos, fütő, gyors- és gépíró, szerelölakatos, asztalos, fűtés- és i csőhálózat-szerelő, lánghegesztő, lakatos művezető, víz- és gázszerelő, autószerelő, karosszérialakatos, lakatos, hegesztő, karbantartó lakatos, pályamunkás. Fizetés: a kollektiv szerződés szerint. Díjmentes utazási igazolvány a családtagok számára is. \ Felvétel: BKV felvételi iroda Budapest X., Fehér út 1/C Telefon: 187-133, 188-774 A színpadon a Folt együttes (Gottlieb Géza felvétele) B. Tóth László még nem vál­lalkozott a Folt bemutatásá­ra. Olvasóink engedelmével ezt én tenném meg, hiszen ez a csapat Fótról érkezett. A gyermekvárosban ezelőtt öt évvel született meg a gon­dolat Galántai Ambrus fejé­ben, hogy az öntevékeny cso­portokat, akik. politikai dalo­kat énekelnek, össze kellene vonni egy szakmailag színvo­nalasan dolgozó countryzene­karrá. Székely István fizika­tanár korábban hivatásos ze­nész volt, logikus, hogy hozzá fordultak. Persze, az akkori alapító tagok közül mára' Csak ketten maradtak. Hiszen so­kan, felnőve, elkerültek Fót­ról egyetemre, főiskolára vagy éppen dolgozni. Bár legutóbb nem azért apadt a létszám. Szabó Csillát, a szólóénekest az újjáalakult Bojtorján együttes csábította el. Ez any- nyira mostanság történt, hogy ez volt nélküle a Folt első fellépése. Persze, az utódlási gondok között ez a színvona­lat is jelzi. Országos diákna­pokon már ' többször kaptak aranydiplomát, tavaly Kiváló Együttes címet nyertek el. Két éve nagy sikerrel szerepeltek az NDK-ban egy politikai fesztiválon. Új színt hoztak Az állandóan változó össze­tétel mellett.is bizonyíték, az itt felnövő gyerekek képesek olyan magas szakmai szívona- lat elérni,' hogy meghívást kapjanak ilyen rangos feszti­válokra. Egyébként eleve nagy létszámmal dolgoznak. Nem csupán a változások, megüre­sedő helyek pótlásának meg­könnyítésére, hanem, hogy minél több gyerek részesül­hessen a közös muzsikálás él­ményében. Igv ezen a bemu- takozáson Kalló Tünde volt a szólista. Nem ismerem Csilla hangját, énektudását, de Tünde produkciója nagyon meggyőzően hatott. Meglepő volt az egész hangzásvilág. A western zenei világával kap­csolatban mindig a hasonló dallamvezetés zavart legjob­ban, számomra egyik dal olyannak tűnt, mint a másik. Nos, a Folt valami új szint jelentett a palettán, • bár az is igaz, nem biztos, hogy ezzel beleférnek a műfaji keretek­be. Még talán első számuk, a Trabant, amely humorosan, lí- raian igyekszik szólni erről az annyit szidott és annyit di­csért kisautóról. Gyönyörű a Bársony éj, ám végképp nem kapcsolódik ehhez a világhoz. Kritikai véleményalkotáshoz persze, kevés az a négy dal, amennyire itt lehetőséget kap­tak. Talán lesz még alkalom, hogy hosszabban hallgathatom őket. Sztetoszkóp és fuvola Viszont mindenképpen kü­lön kell említenem egy tagot, aki most átmenetileg működik közre a zenekarban. Magam részéről remélem, hogy az együttműködés tartósabb lesz Dr. Mátray Zoltán fuvolázott. Feltétlenül fontos tudpi róla, nem hivatásos zenész és nem is a gyermekváros lakója, dolgozója. Belgyógyász Vácott a kórházban, Fótra mint he­lyettesítő körzeti orvos került. Sok orvost ismerek, . akik munkájuk mellett, szabadide­jükben művészetekkel foglal­koznak. Nagyon sok közöttük a zenerajongó. Emlékezzünk csak az emberként, orgonista­ként egyaránt' kiemelkedő Al­bert Schweitzerre. Remélem Mátray doktor sem lesz soha hűtlen orvosi esküjéhez és kedves hangszeréhez! Szabó Z. Levente Könyv István királyról A magyar államalapító Több mint ezer esztendeje született és az idén 950 éve halt meg Szent István király. Vajon van-e egyálta­lán lehetőség arra, hogy messze évszázadok feheketlen- nek tetsző mélységéből hitelt érdemlően idézhessük meg első keresztény uralkodónk alakját? A Zrínyi Katonai Kiadó megkísérelte egy nagyon szép kivitelű könyvben felidézni legendás alakját. Az államala­pító című kötetet Kristó Gyula szerkesztette és vezette be eligazító írásával. A tanul­mányokat Jánosi Mónika, Kordé Zoltán, Koszta László, Petrovics István és Szegfű László írta. A közölt kép­anyagot Pandula Attila válo­gatta, a térképet Koszta László tervezte. S még vala­mit elöljáróban: a finom bo­rítású és kötésű könyvecskét viszonylag olcsón, 58 forintért vásárolhatja meg az olvasó. Ami manapság nem lebecsü­lendő dolog. Minden kor a saját eszmevilágához igazította Örömmel vettem tehát kéz­be u' kiadványt, hogy jobban njegismerkedjem István kirá­lyunk életével, cselekedeteivel, a haza megteremtésének vég­hezvitt művével. Nagy és tiszteletre méltó munkát vé­geztek a kötet tanulmányírói, hiszen István koráról alig-alig maradt hitelt érdemlő tárgyi vagy írásos emlék. Érthető, hiszen a magyarság még ép­pen csak megkezdte az ismer­kedést a tőle és nyelvétől ide­gen, messze álló latin nyelv­vel, az idő vasfoga pedig a szó szoros értelmében el- emésztette a Szent István-kor tárgyi hagyatékát. . A szerzők nagyon sokolda­lúan mutatják be, hogy István miként vált a magyarság ál­lamalapító vezetőjévé, majd halála után jelszóvá, zászlóvá, programmá: szinte minden történelmi kor megalkotta a maga István-portréját, amely jószerivel igen gyakran job­ban hasonlított a portrét lét­rehozó eszmevilágához, sem­mint István korához, illetve magához Istvánhoz. A mostani kötet igyekszik reális képet alkotni Istvánról. Tömören, a lényegre törően foglalja egybe mindazt, amit róla tudnunk kell, illetve illik tudni. Szeg­fű László Szent István család­ját mutatja be, Géza fejedel­met, István születésének kö­rülményeit. Esztergomot jelö­lik meg a hagyományok, s az úr 975. esztendejét születése Tv-figye lő' Vigyázat, mély föld! össze­állítás mai magyar szerzők tollából, Kern András fősze­replésével — hirdette a mű­faji megjelölés. Még annyit tudhattunk előzetesen, hogy a Fiatal Művészek Stúdiójának produkcióját vetíti pénteken este a televízió. No meg, hogy ez a bemutató nem Volt ép­pen problémamentes. Sokáig húzódott a képernyőre kerü­lés. Egyszer ugyan már a műsorújságban is szerepelt, ám valamiért elmaradt. Most végre megnézhettük. Persze eléggé eldugva, párhuzamo­san az ígéretes című — Aki egyszer hazudik — NSZK bűn­ügyi filmmel. Nem tartom valószínűnek, hogy a tartalom okozta volna a hercehurcát. Néhány gene­ráció életérzését, egymás kö­zötti és társadalmi kapcsola­tait villantották fel a film kockái. Az irodalmi alap­anyag túlnyomó részben hoz­záférhető. bárki olvashatja. Tudom persze, bizonyos"~dra- maturgiai, rendezői elképze­lések, megvalósítások merő­ben más értelmezés lehetősé­gét kínálják. Konkrét példát említve szüléink slágere, a Látod, ez a szerelem, újra hangszerelve, zeneileg és ké­pileg egyaránt keményítve egesz döbbenetes volt. Ne­héz lett volna eldönteni, mit is fejezett ki valójában. A gyermekek paródiáját az apák ízléséről? Vagy éppen ellen­kezőleg, azt kívánta megmu­tatni, hogy a lázadás mögött nincs tartalmi megújulás? Ta­lán a filmcímre emlékezve ténylegesen megállt az idő. Ugyanazt tesszük, mint eleink, csak a. forma más? Vagy any- nyival rosszabb a helyzetünk, hogy belőlünk már a- megfor­gatjuk a világot lelkesedése is kiveszett? 1 A szerzők többsége abból a bizonyos nagy generációból származik, mégis állítom, több korosztályhoz szólt a film. Általános problémák, fogalmazódtak meg, amelyek mindenkit foglalkoztatnak, aki Kelet-Közép-Európában élve felelősen akar gondol­kodni. Ha egyáltalán akar gondolkodni. Mert enélkül ba­josan érthető Sándor György humora, Verebes István fáj­dalmasan keserű szatírája a zenekarról. Bizony általános jelenség, hogy a szent mű­vészet helyett magánéletünk problémáival öntjük nyakon egymást. Méghozzá nem is fi­gyelve a másikra, hanem szinte párhuzamosan beszélve, csak azért is elmondom alapon. Ebben a sokszínű, valahogy mégis mindig ugyanarról szó­ló forgatagban Kern András ismét megmutatta színészi nagyságát. Minden pillanat­ban teljes személyiségével volt jelen, éreztetve, ő nem kívülálló, durván fogalmazva, az ő bőrére is megy a já­ték. Sőt, ennél többet is ad­va éreztette, ez már nem is játék. Sz. Z. L. AugUSZlUS. űj sorozat indult ugyancsak pénteken Tizenkét hónap az erdőn címmel. Leg­előbb az augusztusi állapotol rögzítették a fák és a bokrok között, alatt, ám ezt - is úgy, hogy közben el-elkalandozha- t'ott a néző képzelete. Felidéz­hette például Homoki Nagy István természetfilmjeit, ame­lyek éppen nem ilyen lassú­sággal — hogy azt ne mond­juk: érdektelenséggel — pász­tázták a látványt, s elgondol­hatta, hogy ■ mikor és hol kel­lett volna abbahagyni a még­oly jó szándékú szépelgést, esz- tétizálást. Ilyesmire azonban nem került sor — legalábbis az első rész híjával volt en­nek az önmérsékletnek. Testamentum. Kőröst csoma Sándor útját igyekezett végig­járni kamerával és mikrofon­nal Cey-Bert Gyula és Kiszely István az ujgurok földjén, hogy akár az erdélyi Csomakőrös szülötte, ők is eleink nyomára bukkanjanak. Irdatlan nagy utat megtettek, ám érvek he­lyett inkább benyomásokat rögzítettek a szombaton látott riportfilmjükben. A szavak egyezése, a virágmotívumok hasonlósága, az ételkészítés majdnem azonossága bizony kevéske ahhoz, hogy onnan, messziről származott volna el az ősmagyarság. Ráadásul ez a beszámoló igen hosszadalmasra. nyúlt, s ugyancsak több volt benne a privát elem, mint amennyi a tudományos érvekre szomjas . készüléktulajdonoso­kat érdeltelheti. Akácz László évének, míg más feljegyzés szerint Sarolta 969-ben szülte meg fiát. Végül is ez a való­színű, mert 1038-ban, amikor, a „láz levette lábáról”, 69 éves volt, s „lelkét augusztus 15-én lehelte ki”. Petrovics István írásában azt vizsgálja, miként szervezte meg Szent István az akkoríi viszonyoknak megfelelő, kor­szerű magyar államot. Vagyis beteljesítette a honfoglalást, végleg ehhez a földhöz kötötte a magyarságot. Petrovics meg­felelő, korhű képet rajzol az akkori viszonyokról. István király felismerte, hogy a ma­gyarság úgy maradhat fenn, ha felveszi a keresztény val­lást, ha erős államszervezetbe tömörül. Ezért a törzsi ellen­téteken felülkerekedve, bizto­sította az ország egységét, le­verte a lázadó Koppányt, ez­zel megteremtette a magyar államiságot. Választani a pusztulás vagy fennmaradás között Kordé Zoltán nagyon érde­kes tanulmányt tett le az asz­talra, ugyanis azt vizsgálja, miként alakult Szent István király korában a külpolitika és a hadszervezet. Ismert, hogy a 955. évi augsburgi ve­reség egyszer és mindenkorra véget vetett a nyugati irányú magyar kalandozó akcióknak. Bár a Balkán-félsziget és Bi­zánc irányába egyes törzsek még 15 esztendőn át folytat­tak. hadjáratokat, az azonban már a Lech-mezei csatát köve­tően kiderült, hogy a bomló­félben lévő törzsszövetségnek újfajta külpolitikai helyzettel kell számolnia. Ezt ismerte fel Géza majd István, és terem­tették meg az erős államisá­got. Koszta László A keresztény­ség kezdeteiről és az egyház- szervezési'ől Magyarországon címmel írt nagyon tartalmas cikket a kötetben, * míg Szeg­fű László másik tanulmányá­ban a Szent István-kori epi­kánkat és az oklevelezési gya­korlatot tekinti át. Megismer­kedhetünk még a könyvből .első királyunk törvényeivel, amelyet Jánosi Mónika gyűj­tött egybe. Szegfű László pe­dig a koronázási jelvények kialakulásának, kultuszának körülményeit ismerteti. Vagyis teljes képet igyekeznek adni Istvánról, bár ez szinte lehe­tetlen egy kötet keretén be-/ lül. Így is nagyon hasznos munkát végeztek az írók, mert közelebb hozták a mai kor emberéhez Szent Istvánt. István kétségtelenül a ma­gyar történelem legnagyobb személyisége, történelmi tette vitathatatlanul a magyar ál­lam megalkotása volt. Felis­merte, hogy abban az időben a magyarság sorsfordulóhoz érkezett, és választani kellett a pusztulás vagy a fennmara­dás között, de annak ára az volt, hbgy beilleszkedett a nyugati világba, felvette a vallást, megteremtette az erős államszervezetet, vára­kat, templomokat építtetett, püspökségeket alapított, meg­fékezte, leverte a pogány lá­zadókat, mert tisztában volt vele, hogy csak úgy1 maradhat fenn a magyarság, ha a kor követelményének eleget tesz. Fontos, részletekbe menő képet villantottak fel » Mindezt sikerült érzékeltet­niük a szerzőknek ebben a kötetben. Néhány fontos, rész­letekbe menő képet villantot­tak fel István egyéniségéről, uralkodásának bel- és külpo­litikájáról, egyházpolitikájáról, törvényhozásáról, a nevéhez kapcsolt koronázási jelvé­nyekről. A kötet megmutatja István alakját, politikáját, emberi nagyságát, hozzájárul annak tudatosításához, mit köszön­het a magyarság és Európa Szent Istvánnak. Gáli Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom