Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

2 5S*jftyfttP 1988. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSmm Növekszik az ENSZ szerepvállalása A világszervezet eredményes közvetítései a konfliktusokban Husszein döntésének hatása a megszállt területek jövőjére Managuában nagyra értékelik ez ecuadori elnök lépését Altalanos PILLANATKÉP Áprilisban Diego Cordovez- nek gratulálhatott a világ. Az ENSZ főtitkár-helyettesé­nek esztendőkön át tartó szí­vós közvetítéssel sikerült ki­vívnia, hogy létrejöjjön Genf­ien az afgán konfliktus bé­kés rendezését szolgáló meg­állapodás. Már akkor a világ­sajtóban cikkek egész sora vetette fel, hogy ami sikerült Afganisztán esetében, miért ne lehetne eredményes más helyi konfliktusoknál is? Vagyis: a világszervezet a hivatásához tartozó szerepet vállalhatna a föld más ré­szein is levő tűzfészkek fel­számolásában. S íme: négy hónap sem telt el azóta, s Pérez de Cuellar bejelenthette a tűzszünet dátumát az irá­ni—iraki háborúban. A nyolc­éves vérontás után, magának az ENSZ főtitkárának közvetí­tésével, jött létre az iráni— iraki egyezség a fegyvernyug­vásban. A világszervezet 350 főnyi „kéksisakost” küld 24 ország — köztük hazánk — katonatisztjeiből, akik fegy­vertelenül ugyan, de helikop­terekkel és hajókkal ellátva, ENSZ-megfigyelőként felügye­lik a fegyvemyugvás megtar­tását. Pprez de Cuellar jelen lesz az augusztus 25-én meg­nyíló közvetlen iraki—iráni béketárgyalásokon is. Így kí­vánja demonstrálni, hogy a nemzetek közösségét képviselő ENSZ. amely kivívta a véron­tás megszüntetését, minden erejét latba akarja vetni ar­ra is, hogy a térségben tartós béke lehetőségei teremtődje­nek meg. Létrejött egy másik tűzszü­net is a héten. Afrika déli ré­szében szüntették meg az el­lenségeskedést az angolaiak és a kubai kontingensek, az országba benyomult és annak déli részeit megszállva tarló dél-afrikai' csapatok ellen. A létrejött megállapodás szerint már meg is kezdődött, s szep­tember elsejéig befejeződik a pretoriai csapatok kivonása. Majd novembertől június else­jéig távoznak a dél-afrikai katonák Namíbiából is, és sor kerülhet ott a választásra, amely független állami lét nyitánya lesz ebben az dél­nyugat-afrikai országban. E- közben augusztus 22-én Luan­da, Havanna és Pretoria kép­viselői találkoznak, s itt meg­vitatják az angolai kormány­erőknek eddig internacionalis­ta segítséget nyújtott, kubai egységek kivonási menetrend­jét. Az Afrika déli részében a helyi konfliktus felszámolását célzó megállapodásban nem az ENSZ megbízottja, hanem Crocker amerikai diplomata játszotta a közvetítő szerepét. De az ENSZ által korábban kidolgozott namíbiai rendezé­si elvek érvényesülnek majd, ha a mostani egyezséget _ si­kerül megvalósítani. Ezenkívül ENSZ-megfigyelök érkeznek majd Namíbiába, hogy béke- fenntartó missziót lássanak el a dél-afrikai százezres katonaság onnan való távozása alatt és azután, s ellenőrizzék, hogy valóban szabadon érvénye­sül-e a délnyugat-afrikai terü­let lakosságának: akarata. MI A SIKEREK TITKA? ment át. Korábban hosszú ideig csak olyan fórum sze­repét töltötte be, ahol az egyes tagállamok képviselői kifejtették nemegyszer ellen­tétes álláspontjukat, s kölcsö­nös vádaskodások hangzottak el, de kompromisszumos meg­oldásokat nem sikerült a vi­lágszervezet kereteiben kidol­gozni. Most pedig az ENSZ eredményesen lép fel a helyi konfliktusokban közvetítői te­vékenységével. Az ENSZ e tekintélynöveke­dése több forrásból táplálko­zik. Egyrészt arról van szó, hogy a helyi konfliktusokban részt vevők számára nyilván­valóvá vált: a realitások kompromisszumok kutatását követelik meg. Másreszt meg­változott az egész nemzetközi légkör. A két világhatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — között létrejött, az új gondolkodásmódon alapuló, a kölcsönös engedményeken át vezető kapcsolatjavító munka, természetesen kihat az egész világpblitikara. és így az ENSZ-re is. Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan között lezajlott csúcstalálkozókon csakúgy, mint a mindennapi politika gyakorlatában meg­nyilvánult a két világhatalom közös törekvése, a helyi konf­liktusok békés rendezésére. S lehet-e a közvetítő tevé­kenységre alkalmasabb sze­mélyiségeket találni, mint az ENSZ vezető tisztségviselőit? A világsajtó kellően is mél­tatja az ENSZ megváltozott szerepét és tisztelettel ír a főtitkár és helyetteseinek te­vékenységéről. Ugyanakkor azonban a világszervezet anyagi problémákkal küzd. A békefenntartó, ellenőrzési ak­ciók súlyos dollármilliókba kerülnek. Csak az iráni—ira­ki tüzszünet megfigyelői mun­kájának féléves költségei 75 millió dollárt emésztenek majd fel. Nem is beszélve a namíbiai felügyeletről, amely­nek pontos költségvetése még nem ismert, de felülmúlja az iráni—iraki ellenőrzés büdzsé­jét. Ezért hívják össze a jövő hétre az ENSZ közgyűlését, hogy megoldást találjanak a súlyos pénzügyi gondokra. A PALESZTIN TANÁCSKOZÁS ELŐTT Mint a hét végén bejelen­tették, Pérez de Cuellar Cip­rus ügyében is kész a közve­títésre. A marokkói vezetéssel és a szaharai terület függet­lenségéért küzdő Polisario- mozgalom irányítóival pedig közölte, hogy a világszervezet hajlandó a tűzszünetben való közvetítésre, annak, valamint az azt követő népszavazásnak ellenőrzésére. A világsajtó kommentárjai mindezek nyo­mán arról szólnak, hogy az ENSZ gyökeres változáson Az Izrael által 1967 óta megszállt Ciszjordániában és a gázai övezetben immár 249 palesztin vesztette életét a ki­lencedik hónapja tartó meg­mozdulásokban. Samir kor­mányzata továbbra is a terror fokozásával kíván fellépni a területek lakói ellen, akik ön­rendelkezési joguk érvényesí­tését követelik. Husszein jordán királynak az a bejelentése, hogy Amman feladja terveit ezekre a vidé­kekre, új elemet vitt a hely­zetbe. Az első arab—izraeli háborútól 1967-ig Ciszjordámá ugyanis a hasemita királyság­hoz tartozott. Az amerikai rendezési elképzelésekben, leg­utóbb a Shultz-tervben, lé­nyegében elismerték Jordánia „jogait” erre a területre, s eszerint közös jordán—palesz­tin küldöttségnek kellett vol­na részt vennie egy majdani nemzetközi konferencián. A Shultz-tervet — mint ismert — Tel Aviv elutasította, s csak Izrael kebelén belüli va­lamiféle látszatautonómiában képzeli el a megszállt terüle­tek jövőjét. Husszein most nemcsak sza­vakra korlátozódott, amikor a PFSZ javára „lemondott” ar­ról a területről, amelyet Jor­dánia persze a valóságban nem birtokol. Feloszlatta az 1986-ban létrehozott ammani képviselőházat, amelyben fe­le-fele arányban foglaltak he­lyet Jordánia, illetve Ciszjor- dánia küldöttei. Megszüntette az úgynevezett közigazgatási kötelékeket is. Jordániától ugyanis az Izrael által meg­szállt Ciszjordániában 10 300 közhivatalnok, tanító és vallá­si tisztségviselő kapott rend­szeres havi fizetést. (Kadhafi líbiai vezető azonnal bejelen­tette, hogy országa kész fo­lyósítani az Amman által megszüntetett javadalmakat az érintetteknek.) A világsajtó egy része nem tudja elképzelni, hogy Husz- szein hátsó gondolat nélkül cselekedett. Egyes kommentá­torok arról írnak, hogy a jor­dán király azért szakított meg minden kapcsolatot a meg­szállt területekkel, mert attól tart, hogy az ottani palesztin megmozdulások országára is átterjednek. Más vélemény szerint be akarja bizonyítani a PFSZ-nek és az arab vi­lágnak, hogy a palesztinok ügyét csakis Jordánia vezető szerepével lehet sínre helyez­ni. Ezek után persze nagy si­ker volna számára, ha több oldalról kérlelnék, hogy ismét vállaljon védnökséget a meg­szállt területek fölött. Mindenesetre a PFSZ élni kíván a lehetőséggel, hogy be­bizonyítsa: a palesztinok ké­pesek jordán gyámkodás nél­kül végigjárni az eddig is oly súlyos áldozatokkal járó utat népük önrendelkezéséig és önálló államuk megalakításáig. Hamarosan összeül Algírban a Palesztin Nemzeti Tanács, amely tulajdonképpen a par­lament szerepkörét tölti be. Egybehangzó hírek szerint ez az algíri értekezlet rendkívül fontos lesz, mert sor kerülhet arra is, hogy megalakítsa az emigráns palesztin kormányt, amelyről már régóta szó van egyébként különböző megnyi­latkozásokban. A QUITÖI kézfogas Mint az Latin-Ameikában szokásos, egy-egy új államfő beiktatása alkalmat ad arra, hogy a Rio Grande del Norte folyótól délre fekvő mintegy kontinensnyi terület egyes vezetői legmagasabb szintű véleménycserét folytassanak. Ez történt most Ecuadorban is, Rodrigo Borja elnöki be­iktatási ceremóniáján. A meg­hívottak közül elment Quitóba Fidel Castro kubai elnök is, s ez azért keltett különös fi­gyelmet, mert a havannai ve­zető több mint tizenöt év. óta először tett látogatást latin­amerikai államban. Rendkívüli érdeklődés kísér­te Daniel Ortega ottani tár­gyalásait is. A nicaraguai el­nök csak a beiktatási ünnep­ség végén érkezhetett, mert a korábbi ecuadori rezsim meg­szakította országával a diplo­máciai kapcsolatokat, s jelen­létét nemkívánatosnak minő­sítette. Az, őrségváltás Quitó- ban nyitányként azt hozta, hogy Borja elnök felújította a diplomáciai kapcsolatokat Managuával. Olyan helyzet­ben, amikor Washington min­den eszközzel a nicaraguai sandinista kormányzat elszi­getelésére törekszik, a quitói kézfogás nagy sikere a mana- guai vezetésnek. Árkus István NEHRU-DUAS ENSZ-FQTITKÁR Nehru-békedíjat az idén az indiai kormány Pérez de fXiel- Ear ENSZ-főtitkárnak ntélte oda. Raclzsaninath Gharekhan indiai ENSZ-nagykövet csü­törtökön New Yorkban kö­zölte: a kitüntetést a nem­zetközi együttműködéshez és megértéshez való kiemelkedő hozzájárulásért adományoz­zák a világszervezet főtitká­rának. Az 1965-ben alapított, India néhai elnökéről, Dzsavaharlal Nehruról elnevezett békedij- jal együtt 1,5 millió rúpia pénzösszeg jár. Az eddigi ki­tüntetettek között van U Thant volt ENSZ-főtitkár, Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos, Yehudi Me­nuhin hegedűművész, Jonas Salk tudós, a gyermekbénulás elleni szérum feltalálója és Brúnó Kreisky volt osztrák kormányfő. Szovjet—afgán űrrepülés Augusztus 29-én, moszkvai idő szerint reggel nyolc óra­kor indul útjára az az űrha­jó, amelynek legénységében eUV afgán űrhajós is helyet kap — közölte pénteken az újságírókkal Andrijan Nyiko- lajev tábornok, az űrhajósok kiképzőközpontjának parancs­nokhelyettese. A közös szov­jet—afgán űrrepülés program­jában összesen 24 tudományos kísérlet elvégzése szerepel. A moszkvai nagykövet levelet adott át Rondd Reagan üzenete Ronald Reagan amerikai el­nök üzenetet küldött Mihail Gorbacsov főtitkárnak.. Az üzenetet Jack Matlock, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete adta át pénteken Julij Voroncovnak, a szovjet külügyminiszter első helyette­sének a szovjet fővárosban. Az üzenet- tartalmáról a TASZSZ hírügynökség nem közölt részleteket. A jelentés szerint a két diplomata a pénteki találkozót felhasználta arra is, hogy vé­leményt cseréljen az atom- és űrfegyverek korlátozásának témaköréről. Ezért megfigye­lők szerint nem lehetetlen, hogy Reagan elnök üzenete a hadászati támadófegyverek tervbe vett 50 százalékos csökkentésével kapcsolatos. Mint ismeretes, az amerikai nagykövetet a napokban fo­gadta Eduard Sevardnadze külügyminiszter is, akinek George Shultz levelét adta át. Azt mondták, emlék Szemipalatyinszkhól Nukleáris kémkedés veit? A két ország megállapodá­sa által tiltott anyagokat akartak kicsempészni a Szov­jetunióból amerikai szakértők, akik a szemipalatyinszki szov­jet nukleáris kísérleti telepen dolgoznak a közös megfigye­lés mellett elvégzendő kísér­leti robbantás előkészítésén. A The Washington Post je­lentése szerint a Szovjetunió hivatalosan tiltakozott emiatt az Egyesült Államoknál. A lap értesülése szerint az amerikai személyzet tagjai jú­lius 17-én megkíséreltek ki­juttatni az országból földmin­Az Egyesült Államok szenátusának határozata Romániától egy sor lépést várnak Az Egyesült Államok sze­nátusa csütörtökön határozat­ban ítélte el Romániát az em­beri jogok módszeres és durva megsértése miatt. Az ellenszavazat nélkül el­fogadott és nem kötelező ere­jű határozat felszólítja Rea­gan elnököt: közölje Romá­niával, hogy az Egyesült Ál­lamok részéről mindaddig nem számíthat kedvező ke­reskedelmi feltételekre, amíg nem tesz „egy sor lépést” az emberi jogok romániai hely­zetének javítására. Románia már korábban le­mondott az Egyesült Államok nyújtotta legnagyobb keres­kedelmi kedvezmény elvéről, hogy így: vegye elejét az em­beri jogok helyzete miatt Washingtontól származó bí­rálatoknak. A csütörtöki határozat rá­mutat, hogy Románia mód­szeresen és durván visszaél az emberi jogokkal. Példa­ként hozza fel a kivándorlá­sok engedélyezésének meg­tagadását és a nemzeti ki­sebbségek életének szétzilá­lását. Nyomatékosan felhívja a figyelmet arra a román tervre, hogy hétezer falut bulldózerekkel a földdel tesz­nek egyenlővé és helyükön állami tulajdonú mezőgazda- sági üzemeket létesítenek. A határozat hangsúlyozza: amennyiben végrehajtják, a program megsemmisíti a ro­mán nép és az ottani magyar, német, szász, horvát, szerb, ukrán és más nemzeti kisebb­ségek hagyományos települési mintájának, néni ém'tkezésé- nek é,s életmódjának jelentős részét. A Romániában korábban bejelentett „teleoülésrendezé- si nrogram” keretében — eevebek között — felszámol­ják a Temesvártól húsz kilo­méterre észcknvugatra fekvő, zömmel németek lakta Gott­BETEG A PROFESSZOR Az ENSZ emberi jogok bizottságának a kisebbségek védel­mével foglalkozó 2G tagú albizottságával hivatalosan közöl­ték, hogy Dumitrti Mazilu román professzor beteg és egy meg nem nevezett gyógyintézetben kezelik — közölte egy ENSZ- szóvivő pénteken. Mazilu professzornak az albizottság jelen­legi ülésszakán az emberi jogokról és . az ifjúságról szóló jelentést kellene előterjesztenie. Az albizottság a Mazilu betegségével kapcsolatos tájékoz­tatást egy telexüzenetére kapta a bukaresti ENSZ informá­ciós központtól. Géniben arra Is kitértek, hogy Mazilu áprilisban irt az ENSZ-albizottság elnökének a diszkrimináció és a kisebbsé­gek védelmének témakörében, közölve, hogy rendőrségi vizsgálat alatt áll és útlevelét felfüggesztették, mert foly­tatta a munkát az emberi jogokkal kapcsolatos tanulmányán. A professzor még 1985-ben kapott megbízást a jelentés el­készítésére, de ennek előterjesztésére sem a múlt évi, sem pedig az idei ülésen nem jelent meg. A román hatóságok közlése szerint szívpanaszai vannak és ezért nem vállalkoz­hat az útra. lob nevű települést — jelen­tette pénteken az Agerpres román hírügynökség. A régi német település ta­lajából szántóföld lesz és a falu 3000 lakosát a szomszédos Lovrinba telepítik, ahol me­zőgazdasági központot' létesí­tenek. Temesvár térségében amely .egyike a Romániában élő németek két hagyományos lakókörzetének — 11 ilyen központ létesítését tervezik. tákat, továbbá a nukleáris kísérleteknél használt szer­számokat és kábeldarabokat. A földminták alapján a szak­értők állítólag következteté­seket tudnak levonni a szov­jet nukleáris kísérletek fontos részleteiről. A két ország kö­zött a közösen ellenőrzött nukieáfis kísérletekről létre­jött szerződés tiltja az ilyen anyagok gyűjtését. Amerikai részről tagadják, hogy a csempészési kísérletet hivatalos utasításra hajtották volna végre. Egy magas ran­gú amerikai kormánytisztvi­selő a lapnak adott nyilatko­zatában azt mondotta, hogy ez kellemetlen és ostoba ak­ció volt, amelyet egyéni kez­deményezésre hajtottak végre, és hogy az amerikaiak csupán „emléktárgyként” akarták ma­gukkal vinni a mintákat az amerikai csoport által haza­küldésre szánt felszerelések között. Az Egyesült Államok szakértői május óta folytatják a közös ellenőrzés előkészíté­sét a szovjet kísérleti telepen. A szovjet illetékesek csupán azért ellenőrizték az elszállí­tásra szánt ládákat, mert az amerikai fél korábban hason­ló intézkedést léptetett életbe a nevadai amerikai kísérleti telepen dolgozó szovjet szak­értőkkel kapcsolatban. Cmáni műemlékvédelem Turistáknak nyitva a kapu A dzsabrini vár előtt Ománban teve sétál. Az egykori imá- mok dinasztiáinak székhelye most idegenforgalmi látványosság, turistacsoportokat vonz. A 300 éves erődöt és palotát az omá- ni kormány mintegy 1,3 millió dolláros költséggel állíttatta helyre.­Megtagadta a munkát a spanyol legénység Zendülés a Hermád hajén Zendülés tört ki pénteken a Hermod nevű, holland tulaj­donban lévő hajón. Spanyol tengerészek tagadták meg az engedelmességet, akik bérük és munkakörülményeik javí­tásáért állnak vitában mun­kaadójukkal. A zendülés az után robbant ki, hogy a Heererria cég — egy part menti kőolajfúró be­rendezések telepítésével fog­lalkozó holland vállalat — három hajóján a spanyol le­génység már hetek óta elége­detlenkedett. A panamai zászló alatt ha­józó Hermod kapitánya S. O. S.-jelzést adott le, amikor ha­jóit. 108 tagú legénységének spanyol tagjai megtagadták a munkát és fenyegető maga­tartást tanúsítottak. Az eset az Északi-tengeren, a holland partoktól mintegy 100 kilo­méterre történt. A hajó újabb kikötő felé indult volna, s a tengerészek megtagadták a horgony felhúzását. Békésen fejeződött be pén­teken a tengerészlázadás, ugyanis a zendülés a hajós­szakszervezet szóvivője sze­rint félreértésen alapult. Ami­kor a parancsnok a romló időjárás miatt utasítást adott a horgony felhúzására, a már egy hete sztrájkoló spanyol tengerészek azt hitték, hogy a hajót a kapitány útnak akarja indítani, és ezért vették át a hatalmat. A zendülés követ­keztében senki sem sérült meg. Jelentések szerint a matró­zok sztrájkja még folytatódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom