Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

1988. AUGUSZTUS 18., PÉNTEK T~ i 3 Tájékoztató a kormány üléséről ' (Folytatás as 1. oldalról.) ra, hogy mint a Magyar Tu­dományos Akadémia egyik vezetője, ő irányította azokat a kutatási munkálatokat, ame­lyek már évekkel ezelőtt je­lezték az alkotmány felülvizs­gálatának időszerűségét, s az akkor született előkészítő anyagokra a jelenlegi munka ráépíthető. Szólt arról, hogy a hosszú évek óta folyó tudo­mányos munka mellett a tár­sadalomban is világossá vált — s egyre inkább magáévá tette a gondolatot a politikai vezetés is —: a gazdasági re­form politikai reform nélkül nem lehet igazán sikeres. Az országos pártértekezlet a kor­mányzat feladatává tette az alkotmány felülvizsgálatát. A mostani ülésen ennek a mun­kának a szevezeti kereteit és ütemezését tárgyalta meg és fogadta el a Minisztertanács. A szervezeti kereteket elemez­ne a miniszter utalt arra, hogy korábban a parlament­ben alakult egy alkotmányozó bizottság, amely az Ország- gyűlés részéről kíséri figye­lemmel az előkészületeket, s vitatja meg a témával kap­csolatos kérdéseket. A miniszter hozzátette: a bizottságokban való munkára felkértek úgynevezett másként gondolkodókat is, hogy az ő szaktudásukat is hasznosítsák. Emellett egy kodifikációs bi­zottságnak a szövegszerkesz­tést kell majd előkészítenie. A kormányzat elképzelése sze­rint az alkotmánytervezet el­ső szövegét — a társadalmi vitát követően — 1989. de­cember 31-ig a Központi Bi­zottság és az Országgyűlés is véleményezi. Pályázati úton elérhetőbb Az alkotmány felülvizsgá­latával kapcsolatosan Kulcsár Kálmán kifejtette: nemcsak formailag, hanem tartalmilag is el kell dönteni, hogy új alkotmányra vagy pedig a ré­gi alapos módosítására van-e szükség. Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke arról tájékoztat­ta a jelen levő újságírókat, hogy a kormány elfogadta a Központi Ifjúsági Alap szabá­lyozását. A szabályozás indo­káról elmondta: összhangba kellett hozni az alap működé­sét az állami pénzügyekről szóló törvény módosításával, érvényesítve az elmúlt két évben szerzett tapasztalatokat is. Az új szabályozásról kifej­tette: az eddigiekhez képest nagyobb szerepet kap majd a pályázati úton, bárki számára elérhető támogatás. Egyértel­műen megfogalmazódott az is, hogy a KISZ és az Üttörőszö- vetség egyetértési, a Szakszer­vezetek Országos Ifjúsági Ta­nácsa pedig véleményezési jo­got kapott. További változás, hogy a jövőben lehetőség nyí­lik visszatérítendő támogatá­sok nyújtására, ifjúsági jelle­gű vállalkozások eddiginél szélesebb körű elterjesztésének finanszírozására is, valamint a források bővítésére, például vállalkozás jellegű tevékenysé­gek bevételéből, jogi, illetve magánszemélyek önkéntes fel­ajánlásaiból, befizetéseiből. Vitatkozó, vitaképes párttagságért Iránytű a naprakész információ Egy szerény, korántsem hi­valkodó, ám jól olvasható tábla igazít útba a megyehá­za első emeletén, hogy hol ta­lálható a Városház utcai épü­letben a Pest Megyei Tanács apparátusi pártbizottsága. Az ajtó mindenki előtt nyitva áll. Ügy hírlik, nemcsak az 570 párttag bármelyikét látják itt szívesen, hanem azokat a pártonkívülieket is, akik a Pest Megyei Tanács köteléké­be tartoznak, az intézmények valamelyikében dolgoznak. Márpedig elég sokan, három­ezren vannak. De ismeretlen fogalom a pártbizottságon a merev fogadóóra. Ha a titkárt kötelezettsége nem szólítja el, napi politikai kérdésekről vi­tatkozni, eszmét cserélni beug­ranak azok, akiknek a me­gyeházán akad dolguk. öten üljük körül az asztalt az apparátusi pártbizottság titkárának a szobájában. Be­szélgetőpartnereim maga a titkár, Plutzer Miklós, továb­bá dr. Kiss György, az igaz­gatási osztály vezetője, párt­tag, Kiss Ferenc, az apparátu­si párt-végrehajtóbizottság tagja, a Il-es alapszervezet titkára, a pénzügyi osztály he­lyettes vezetője, dr. Erdélyi László, a szervezési osztály helyettes vezetője, pártonkí- vüli. A téma: milyen erőt képviselnek az apparátusban, az intézményekben dolgozó kommunisták? Hogyan politi­zálhatnának jobban? PLUTZER MIKLÓS: — Az 570 párttag tizennyolc intéz­ményben, huszonkét alapszer­vezetben tevékenykedik. Meg­győződésem, hogy először a szervezeti rendszerünket kell párton belül korszerűsítenünk. Mert igen eltérő területek tartoznak egy-egy alapszerve­zetbe. Példaként az V-öst említem: a temetkezési válla­latnál, az építési, a közleke­dési osztályon dolgozó pártta­gokat tömöríti. A korábbi szervezés során elkerülte a figyelmet, hogy politikai munkájuk is eltérő, nemcsak a szakmai. Nem testületi ál­lásfoglalás, saját véleményem, hogy úgynevezett egytestületes pártbizottságot kellene létre­hozni, olyat, melynek nincs végrehajtó bizottsága. Ezzel a formával egy sor átfedést szűrhetnénk ki politikai mun­kánkból. — S ami ma döntő: az alapszervezeti munka erősíté­se! Vallom, hogy minden politikai szervezet csak annyit ér, amennyit feladataiból való­ra vált. S hogy mikor, melyik a legaktuálisabb tennivaló, azt közvetlenül a területen dolgozó alapszervezet érzékeli. A megoldás hogyanjára is on­nan kell az első javaslatnak befutnia. Nem felülről... DR. KISS GYÖRGY: — S hogy mennyire összefügg a pártmunkában a területen lé­vő alapszervezetek munkájá­nak erősítése a helyi igazga­tási szervek szerepének nö­velésével, az ott dolgozó kom­munisták felelősségével, arra egy példa. 1984-ben a járások megszűntek, az irányító tevé­kenység korszerűsítése, egy­szerűsítése politikai szemlélet- váltást követelt. Azt, hogy a viták ne országos kérdésekre, hanem a helyiekre koncent­rálódjanak. Ez ma is érvényes az államigazgatási és a politi­kai munkában. Az alapszer­vezeteknek a pártbizottság gyakorlatát követve egyre több olyan napirenddel cél­szerű foglalkozniuk, amelyek konkrét szakmai problémákat feszegetnek, de nem a szak­ember szemszögéből, hanem a megvalósításhoz szükséges tárgyi, személyi, politikai fel­tételeket elemezve. Erre pél­dát az apparátusi pártbizott­ság ad, amikor nem beszá­moltat, hanem tájékoztatást kér! KISS FERENC: — Szerin­tem ma a pártszervezetek feladata a jól értelmezett kontroll. Az éves terveket nézve meghatározni azt a pontot, ahol a végrehajtás dö­cög, ráirányítani a figyelmet, s a párttagokon keresztül megadni a segítséget a „hiba elhárítására”. Felelősek a párttagok azért is, hogy az alapszervezetben, a munka­helyen olyan légkör alakul­jon ki, hogy a kérdések, a vélemények megfogalmazód­hassanak. S aki egy kérdést nem a megszokott módon kö­zelít meg, ne minősüljön „másként gondolkodónak”, ha­nem, ha kell, vitatkozzunk ve­le. Vitatkozva döntsünk, ve­gyük. fel a „kesztyűt”, hiszen csak vitaképes, vitatkozó párttagsággal vagyunk képe­sek megteremteni a politikai egységet. DR. ERDÉLYI LÄSZLÖ: — Nem tudom eldönteni, hogy a reform szükségessége az ál­lamigazgatási munkában elő­ször „felülről vagy alulról” fogalmazódott meg. Közéle­tünk demokratizálódását jelzi, hogy például a társközségek szétválását alulról kényszerí­tették ki. S hogy a reform ilyen kérdéseket vet fel ben­nem, ahhoz egy adalék: sok­szor a kezdeményezések kény­szerítenek bennünket utólagos állásfoglalásra. Amiben vi­szont biztos vagyok: szakmai kérdéseket ma politikai állás- foglalással nem lehet eldönte­ni. Hanem a párttagságot kell olyan helyzetbe hozni „lent és fent”, hogy önálló állás- foglalásra kényszerüljön. Eh­hez az is kell, hogy s. néze­teket ismerjék, s azzal a mu­nícióval legyenek felszerelve, amit a politikai információ jelent! S ma úgy érzem, hogy a teljes nyilvánosságtól tar­tózkodva a párttagságot is kevés információval látják el. DR. KISS GYÖRGY: — Az információ, az informáltság alapvető abban, hogy vitatko­zó, vitaképes legyen a párt­tagság. Hiszen a párt vezető­szerepét csak minőségi mun­kával őrizheti meg. De a fel­készületlen párttag milyen menázsit tud adni a párton- kívülinek? PLUTZER MIKLÓS: — Ah­hoz, hogy az alapszervezetek munkája erősödjön, új erőket kell bevonni. Ha nehéz is, de megértetni, a választott funk­ciók nem minősülhetnek hit- bizománynak. A politikai munkában sem, s az appará­tusiban pedig a kinevezések, betöltött állások is a munka minőségéhez kapcsolódnak. Ma, amikor a megyei tanács versenytársai a fővárosi kerü­leti tanácsok. Ma már nem érdem, ha valaki a megyehá­za falai között valamelyik irodában húsz-harminc évet eltöltött. Nem érdem, ha fel­adatát nem tudja végrehajta­ni. Ma, amikor a megyei ta­nács munkájához kapcsolódó funkcióvizsgálat arra irányul, hogy a szervezetet a felada­tokhoz igazítsuk. Meghatároz­zuk, a feladat milyen szerve­zetet követel. S nem fordítva! Az államigazgatási munka megújítása csak politikai munkánkkal karöltve történ­het. Hiszen, ha a pártdemok­ráciát nem tudjuk erősíteni, akkor a közéleti demokrácia sem erősödhet. ★ Ezernyi feladat, s csak a beszélgetés leglényegesebb ele­meinek felvillantására szorít­kozhattam. Egy azonban tény, az apparátusi pártbizottság és alapszervezetei munkájukban lépést váltottak. Módszeresen és szisztematikusan haladnak abba az irányba, amely a politikai élet pezsgését épp­úgy szolgálja, mint az állam- igazgatási munka reformját. Varga Edit Hiányzik a telefonvonal és a számítógép A vetőmagosok nem adják fel Nagyobb választék Ez a követelmény termé­szetesen az időjárás miatt leg­bizonytalanabb ágazatra, a növénytermelésre is jellemző kell hogy legyen. A növényi kultúrák esetében azonban nem elegendő, hogy a hozzá­juk szükséges technikát és technológiát javítsuk, az alap­anyag, azaz a vetőmagok megbízhatóságát és termőké­pességét is magasabb szintre kell hozni. A holland Sluis en Groot cég ócsai kísérleti állomásának megnyitása is ezt szolgálta, ám a régebbi cégek is e nemes cél szolgálatában ügyködnek. Ezek közül a me­gyében legnagyobb jelentőség­gel a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori te­rületi központja bír, ahol Eke Miklós osztályvezetővel a kö­vetkező évi termést meghatá­rozó szaporítóanyag mennyi­ségéről és minőségéről, vala­mint a kereskedelemben je­lentkező visszásságokról be­szélgettünk. A szakember hangsúlyozza, hogy a szélesebb választék és az igények teljes körű kielé­gítése érdekében az elmúlt évi árumennyiségnek kétsze­resével — mintegy 15 ezer tonnával — rendelkezik a mo­nori központ. Az említett ter­mény nagy része azonban nem vetőmag, hanem exportcélo­kat szolgáló ipari nyersanyag; ezek közé sorolható a repce, az olajlen, a napraforgó és a mustár. Az értékesítés mód­ján kívül ezek a növények abban is hasonlítanak, hogy előreláthatóan mindegyik kul­túra a tervezett vagy afölötti termésátlagokkal szolgál majd. A vállalat fővárosi köz­pontja természetesen nyil­vántartja a számukra felesle­ges készletet, s ezeket az or­szág különböző részén elhe- lyezkedőt más termőhelyi adottságok között működő te­rületi központjainak osztja el. Ilyen értelemben minden al­központnak megmarad egy bi­zonyos fokú önállósága, amelyhez a legjobbak a felté­telei. Munkájukat jelentős mér­tékben segítené ugyan a szá­mítógépes központi készlet- gazdálkodás, de ennek csak­úgy híján vannak, mint a megfelelő telefonvonalaknak. Az információáramlás aka­dozásán kívül persze más gon­dok is megoldásra várnak még a vetőmagtermeltetőn belül. Elsősorban egy olyan kérdésben kell előbbre lépni, amely az egész országban jel­lemző a kereskedelmi életre; ez a szerződéses fegyelem hiá­nya. A monori szakemberek írószerexport Pomázról Az ICO írószer Szövetkezet pomázl gyárában a növekvő ter­melést az írószcrkcszítésben csúcstechnológiát képviselő be­rendezések mellett, a munkaidőalap jobb kihasználásával, az anyagellátás folyamatossá tételével érték el. A termelés mint­egy 17"/(*os növekedése bővülő tőkés exportot biztosít. Ké­pünkön:'Czentye Józsefné a rostirónt gyártó gépsort kezeli. Nem ösztönző A nemrég bevezetett árvál­tozásokkal kapcsolatban az osztályvezető elmondta, hogy ez az év még kevés tapaszta­lattal szolgált, az viszont tény, hogy a felvásárlási és értékesítési árat a monori központ nem nagyon mozdí­totta el a különböző árak esetében. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy bizonyos növények esetében magasabb árért veszik a „nyers” magot, mint amennyiért azt külföldön értékesíthetik. Ugyanakkor — bár a behozatal csak töredé­ke a kivitelnek — az im­porttermékek árai jócskán megnőttek. Az említett gondok mellett persze más pénzügyi akciók is visszafogják a vetőmagter­meltető forgalmazását. Ab­ban az esetben ugyanis, ha az átlagosnál kétszer nagyobb forgalmat kívánna bonyolíta­ni a területi központ, azt csak hitelből tudná finanszírozni, ennek kamatterhe pedig je­lentősen csökkentené amúgy sem nagy nyereségüket. így tehát a jelenlegi szabályozók egy cseppet sem ösztönzik a vállalatot a nagyobb forga­lomra. Kutatás és gyakorlat A hiányosságok ellenére a monori szakemberek a forga­lom viszonylagos növelése mellett a tudományos kutatá­sok és kísérletek legújabb eredményeinek gyakorlati al­kalmazását is feladatuknak tekintik. A tudományos együtt­működés terén több kutatóin­tézettel is kapcsolatban vannak s a közös munka eredménye­ként említhető, hogy az el­múlt esztendőben egy új len­csefajta, idén pedig két, eddig még nem alkalmazott étke­zési borsófajta növeli kínála­tuk listáját. Bánsági György Városjelöltek Tart a minősítés Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium meg­kezdte azoknak a pályázatok­nak az értékelését, amelyek­ben 41 település kéri város­sá nyilvánítását. Az ÉVM szakemberei a Belügyminisz­térium, a Pénzügyminiszté­rium, az Országos Tervhiva­tal, a Központi Statisztikai Hivatal és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa szak­értőivel egyeztetik a javasla­tokat. Alapvetően azt vizsgál­ják, hogy ezek a települések lehetnek-e olyan körzeti köz­pontok, amelyeknek kereske­delmi, oktatási, egészségügyi, kulturális és gazdasági intéz­ményei a 20-30 kilométeres körzetben lévő falvak jó szín­vonalú, középfokú ellátásáról gondoskodhatnak, továbbá vá­rosias településközponttal és infrastruktúrával rendelkez­nek. Kitöltik a szabad kapacitást Világbanki hitellel A beruházásra fordítható összegek csökkenése miatt az utóbbi idők fejlesztéseinél elő­térbe kerültek a takarékossá­got és a gazdaságos termelést segítő megoldások. Emellett a környezetvédelem kérdéseivel is fokozottabban foglalkoznak mostanában a beruházásban érintett tervezők és gazdálko­dó szervezetek. Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat új, visz­kozitástörő üzemének létreho­zásánál is nagy hangsúlyt ka­pott e három tényező. Az üzem működésének lényege, hogy a nehéz fűtőolajból az ipari ka­zánokban is elégethető, köny- nyű fűtőolajat hoznak létre. Az eljárás azért vált szüksé­gessé, mert a régebben nehéz olajat felhasználó erőművek igénye csökkent, helyébe a földgáz lépett. Így a fennma­radó nehéz olaj mennyiségé­nek értékesítését, illetve fel- használását meg kellett olda­ni. Erre kitűnő ötletnek bizo­nyult a viszkozitástörő. Segít­ségével magasabb használati értékű termékek előállítására nyílt lehetőség. Emellett meg kell említeni, hogy a nyers­olaj-árrobbanás következté­ben a feldolgozóiparban ke­letkezett szabad kapacitások lekötését is megkönnyíti ez az eljárás, valamint a kisebb olajimport ellenére megma­radó, úgynevezett fehéráru­igényt ugyancsak ki lehet elé­gíteni a segítségével. A beruházás keretében egy régi desztillációs üzemet épí­tettek át. A teljes költség több mint 800 millió forint volt, ám ennek majdnem fe­lét világbanki hitelből valósí­totta meg a vállalat. A felszerelt nyugati beren­dezések segítségével évente közel egymillió tonna könnyű fűtőolajat, több mint 25 ezer tonna benzint, valamint kö­rülbelül 7 és fél ezer tonna PB-gázt tudnak előállítani. Ezenkívül növelik a Paksi Atomerőmű gazdaságosságát azáltal, hogy a villamosener- gia-termelésből felszabaduló nehéz fűtőolaj helyettesítését is lehetővé teszik. B. Gy. Helyreigazítás A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága ítéletet hozott az Öcsa és Vidéke Áfész sajtó-helyreigazítási pe­rében. Az ítéletnek megfele­lően az alábbi helyreigazítást közöljük: „A Pest Megyei Hírlap 1988. április 7-t szá­mában »Mi okozza a veszte­séget az Úcsai Áfész-nél?« címmel megjelent sajtóközle­mény szerint az Öcsa és Vi­déke Áfész, bűncselekmények gyanúja miatt, rendőrségi fel­jelentést tett — többek kö­zött — Jeszenszky Béla, Kraut Károly és Sághi Éva ellen. Közülük azonban a nyomozó- hatóság gyanúsítottként csu­pán Sághi Évát hallgatta ki. Az eljárás még nem fejező­dött be.” Az eljárás további alaku­lásáról természetesen tájékoz­tatni fogjuk olvasóinkat. Meglehetősen bizonytalan kül- és belgazdasági helyze­tünkben mind nagyobb szerep hárul a stabilitás érdekében a mezőgazdaságra, pontosabban annak exportképes termé­keire. Nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdaságnak a hazai tudományos eredmények felhasználásával kell a korszerűbb szerkezetű és színvonalú termelés feltételeit megteremtenie. például onnan tudják, mikor, melyik termény örvend nagy népszerűségnek, hogy a meg­állapodásban lekötött mennyi­ség egy részét felvásárolják előlük a konkurens cégek. Eb­ben az esztendőben a borsó és az olajlen tartozik a „di­vatos” áruk közé. A nehéz körülmények elle­nére a vetőmagtermeltető igyekszik magas színvonalon ellátni feladatát, hiszen fon­tosnak tartják többek között, hogy a szerződéses kötelezett­ségük mellett a túltermelés­ből származó terményt is fel­vásárolják. De szaktanács- adásaikkal segítik a nekik termelő gazdaságokat is. Ter­meltetésük során törekednek arra, hogy minél jobb fajták kerüljenek fel kínálati listá­jukra, s ezeknek a minőségi magvaknak a csíraképességét új csomagolási módszerekkel is megőrizzék. Sajnos ezen a téren még vannak kisebb hiá­nyosságok, hiszen pénz híján a műszaki színvonal alacsony­nak bizonyul ahhoz, hogy az ömlesztett árut nagyobb meny- nyiségben is tudja fogadni a központ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom