Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-22 / 174. szám
Szezon a felvásárlásban A közel négy és fel ezer zártkert ontja a különféle terményeket, amelyeknek legnagyobb piaca városunkban a Nagykőrösi Konzervgyár. Az áfész mellett egyre nagyobb sikere van az Arany. János Termelőszövetkezet Vihar utcai felvásárlótelepének is, ahol Kovács Balázs az átvevő. Képünkön éppen Szellő Dezső portékáját, a Iádányi meggyet mérlegeli. S hogy miért kedvelt ez a telep? Talált azért is, mert itt 10 százalékkal többet fizetnek a terményekért — a szövetkezeti és szakcsoporttagoknak — mint az áfésznél. (Ballai Ottó felvétele) Segít-e a törvény? Szomszédság, jogszerűen Rossz szomszédság — török átok, tartja a mondás. Nekem nem volt még alkalmam meggyőződni igazságáról — remélem, szomszédaim is így gondolják —, ám amit egyik olvasónk visel el immár hosz- szú évek óta, az bizonyítja a régiek igazát. Társasházban általában a véletlen dönti el, kinek a lakása ki mellé-alá-fölé kerül. Ezért is jobb — s persze ennek megfelelően sokkal drágább — a sorház, mert ott az ember maga választja meg társait. De ez sem volt mindig. így eshetett meg, hogy négy közé egy olyan család is került, ahol a szeszt jobban szerették, mint a kenyeret, s arra jutott pénz, de — például a vízdíjra — nem. S persze, a lakást ki is lehet adni, s ha már kiadják, a sors különös fintora, hogy nem találnak oda maguknál jobbat. Attól fogva pokol a többi társ- tulajdonos élete. Perpatvar persze akadhat, de azon — valamiképp — segíteni kellene. Kellene. Lehetne. De nem lehet, mert áldott. humánus jogrendszerünk — úgy tűnik — éppen azt pártolja, aki a hibás. Én például föl nem tudom fogni, mi a jogszerű abban, amit a PVCSV csinál, de a Jog szerint igaza van. Más kérdés, hogy véleményem szerint pontosan ilyen esetek miatt kellene megváltoztatni a jogszabályokat, de talán az olvasó is képet alkothat magának a felmerült problémákról, ha olvas egyet-kettőt közülük. A kiadott lakásban is fogyasztanak vizet, ám azt nem fizetik ki. Nagyon egyszerű, a vizesek majd behajtják rajtuk. így gondolkodunk mi, földhöz ragadt szemlélettel. Nem a vízmű. Egyszerűen kiküldi a számlát olvasónknak, fizesse ki ő. Mellette a felszólítás, ha nem fizet, letiltatják, s különben is, a tartozás után a társasháztulajdonosok egyetemi eges fizetési felelősséggel tartoznak. Mit érdekli a vízmüvet, nem az fizet, aki fogyasztott, a lényeg, hogy ne neki legyen peres ügye ... menjen pénze után a vétlen. Érthetetlen az is, hogy bizonyos, erre a célra rendszeresített erők csak akkor lépi nejnek akcióba, ha vér folyna. Én úgy gondolom, éppen az ilyen kijelentésekkel lehet tekintélyt veszteni. Lehet persze, hogy rosszul gondolom, de ahogy hallgatom olvasónk panaszait, nekem ez jut eszembe. Meg még sok minden. Ámbár egyetlen — remélem, hasznos —, tanácsot tudtam csak adni neki: forduljon ügyvédhez. Talán az segít. Bár, ki tudja. Igazán nem szeretnék én senkit — még- csak véletlenül sem — megbántani, de ők pontosan azt a jogot citálják, aminek állapotáról az elébb már példálóztunk ... Ballai Ottó Szépséges, szellemes szókapcsolataink Csak azzal a vannal van baj... Nyelvtudósok és a néprajzi kutatók nagy érdeklődéssel gyűjtik és vizsgálják észjárásunkból fakadó szólásainkat, szóhasonlatainkat és közmondásainkat. A gyűjteményeket időnként feldolgozva a nagy- közönség elé tárják, mint a szöget mindig fején találó népi leleményeket, művészi alkotásokat. Az írók és újságírók is szívesen gyönyörködnek szépségesen szellemes szókapcsolatainkban, fülüket hegyezik a másik ember beszédében fölcsillanó sziporkákra, és alkalomadtán beépítik írásaikba. Mindig kéznél levő jegyzetfüzetembe magam is hamar beírom a még nem ismerteket, ezekből nyújtok át itt most egy csokrot. „Bő szüretet, nagy csizmát!” kívánnak a szőlősgazdáknak ősszel a dűlőutakon járó ismerősök, barátok. A szókapcsolat első része nem kíván magyarázatot, ellenben a nagy csizma rejtély maradt előttem, mind a mai napig nem találtam senkire, aki meg is magyarázta volna. ..Induljunk hát, ha szegénynek születtünk!’’ szólította föl a bandagazda a napszámba gyülekezett brigádját, ha azok már mind együtt voltak. „Ez is csak akkor beszél mán, ha átúszta a Dunát!" a szerény, hallgatag ember, aki eltitkolja a kockázattal járó vállalkozását. Aki a nagy erejével dicsekszik. de az érő csak nem akar előjönni: „Olyan erős, hogy fél kézzel eszi a palacsintát.” „A tenyere mindig fölfelé áll’ az olyan embernek, aki borravalót vár. Az egyszeri gazdasszony észre sem vette, hogy közeleg a dél, észbe kapott, nagyon hamar akart ebédet csinálni: „Márcsa. forr-e mán a víz? — Hiszen édesanyám azt se mondta, hogy rakjam meg a tüzet.” „Megbolondítja” a szegény asszony a zsírtalan levest egy darabka kolbásszal, füstölt hússal. Régen a zsákot nem jutából szőtték, hanem kenderből, kendervászonból szabták a fehérneműt, s a szegények viselt zsákból varrták a gatyát. Ennek »miéke mai szólásunk, amikor mindenféle ócska dologból átalakítunk valami használhatót: „Ócska zsákból új gatyát.” A szerény vendéget, aki A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 174. SZÁM 1988. JÚLIUS 22., PÉNTEK Túljutva a válságon A sorsukat a nyárfára tették Az idei első félév eredményei alapján úgy tűnik, a Nefag zaklatott életű nagykőrösi üzeme túljutott a gazdaságát évek óta sújtó válságon. Esztendőre tervezett 273 millió forint árbevételéből 150 milliót már megtermelt, 13 milliós össznyereségéből is összejött eddig 8-9 millió forint. A szembetűnő az, hogy 35 millió forint értékben termelt többet az üzem, mint egy évvel korábban. Mindennek hátterében a raklapgyártás áll, de 15 milliós árbevételével a bútorrészleg is kifelé látszik evic- kélni a mélypontról. Esztendő fordulóján tulajdonképpen már csak két eshetőséggel számolhatott az üzem. Vagy sikerül nyereségessé tenni gazdálkodását, vagy csődbe jut, ezért létkérdéssé vált, milyen gazdasági eredményt képes produkálni 1988-ban. A termelés kulcsa Ismeretes, hogy ezt megelőzően jelentős technikai fejlesztés történt. Munkába állt az automata raklapszegező, valamint a Costa hengeres fa- feldolgozó. A komplexummal alapját vetették a korszerű raklapfeldolgozásnak. Természetesen ahhoz, hogy e nagy összeget felemésztő beruházás a gazdaságos termelés kulcsa lehessen, a belső szervezeti, szervezési változtatások is elkerülhetetlenné váltak. Az egyik legfontosabb ezek közül kétségkívül a nyersanyagbeszerzésnek az üzem hatáskörébe történő átutalása volt. Csökkentek ezáltal a minőségi problémák, de a gazdaságosságot szolgálták az átcsoportosítások, mintegy húsz személlyel csökkentették az adminisztratív létszámot. Ez utóbbi lépés személyes következményeit Varga József igazgató így foglalja össze: — Az átszervezéssel mindenkinek méltányos fizetést tudtunk adni, ám az éves bérfejlesztésre csak most, az eredmásodik kínálásra sem nyúl a tálba, tréfásan biztatják: „Szedjen csak, úgyis a kutyának adtuk volna!” A figurás vénember, ha jóllakott, így szusszant föl: „No, vetettem a pálanyjának!” Pálanyja népiesen a disznó gyomra. Van úgy, hogy az örökölt házat mindenestől adják el, pincétől a padlásig őrzött ingóságokkal: „ustorcsapástúl”, arra való emlékezéssel, hogy a vásárokon szokás volt régen kocsit, lovat ostorostól, mindenestől eladni. „Semminek se hívják” Nagykőrösön sem az olyan állatot, embert, tárgyat, ami ugyan megvan még, de olyan rozoga állapotban, mintha már nem is volna. „Keskeny volt neki a gyalogút” mondjuk arra, aki bűncselekményt követett el, letért az igaz útról. Régen a pásztorok fél esztendeig kint éltek a nyájakkal a pusztán, ha elhullott egy jószág, megnyúzták, és az őszi elszámoláskor a borit adták át a gazdának. Némely szülők szeptemberben, ha a gyereket a tanító, mesterember kezére adják tanulni, imimények ismeretében kerülhet sor. Körülbelül 6 százalékos lesz az átlagos emelés, de ezen belül esetenként akár 20 százalékkal is megemeljük bérét azoknak, akik a termelésben vesznek részt. Célunk egyértelmű, mindenekelőtt azokat fizessük meg, alak az értéket előállítják ... Ár és idő Az üzem élete a raklap. E termék előállítási körülményei, piaca befolyásolja jövőjét. A fejlesztés eredményeképpen az első félévben 195 ezer darabra sikerült felfuttatni a termelést. A raklapexport ma megközelíti a 40 millió forint értéket. — A termelés mostani feltételei között milyen esélyeik vannak a piacon? — Az ár és az idő a két tényező ami döntően meghatározza az eladók esélyeit, és nem az, hogy mennyien vannak. Nos, e szempontból kétségkívül azok a cégek vannak előnyben amelyek komoly terrpelőberendezésekkel rendelkeznek. Mi elmondhatjuk, raklapgyártásunk a legkorszerűbb technikán alapszik. Teljesítménye lehetővé teszi a szállítási határidők viszonylagos rövidítését, igen gyakran ezen múlik; hogy a vevő melyik céggel köt egyezséget. A termelékenység szintjétől függ továbbá, hogyan tud a gazdálkodó az árakkal kalkulálni, innen következik, hogy a nálunknál kisebb hatásfokkal dolgozó üzemek tartósan nem képesek azon árszint alatt maradni ami esetenként nekünk még gazdaságos lehet. Hozzáteszem, a mi mozgásterünk sem csak a raklapgyártás technológiájától, a termelés széles értelemben vett állapotától függ. — Ez utóbbi gondolatot világítsuk meg egy kicsit jobban. — Nálunk nagyon lényeges az, hogy mi módon tudjuk hasznosítani a különböző mellyen szólnak: „Osztán csak a bőrivei számoljon el!” „A kutya alól húztam ki.” Nem kell szó szerint érteni, akkor mondjuk, ha megunt, félretett ruhát ismét használatba veszünk. „Affektál, mint a Tálasék malaca” az ételben válogatós gyerek, mint az étvágytalan malac, amelyik csak turkálja a moslékot. Nagylány van a háznál, jön az udvarló, kapkodnak, gyorsan rendet akarnak teremteni, idő nincs az alapos takarításra, csak ott söpörnek, ahol látszik, a szoba közepén, „Ott, ahol a papok táncolnak." A hajdani Dócziné rendetlen asszony volt, őrá emlékeznek, ha valamit nem találnak a helyén: „A Dócziné ládájában van”, „Olyan gyűrött rajta a ruha, mintha a Dócziné ládájából vették volna ki”. Aki csak biztatgat másokat a munkára, de maga nem nyúl a dologhoz: „Fogjuk meg, oszt vigyétek!” Ami nehezen készül el, sokáig kell rá várni: „Nem érem meg hajasan. kopaszon is bajosan!” Házzal, szőlővel, gyümölcsössel, gyerdkkel sok a ve- sződség: „Csak a vannal van baj, a ninccsel nincs baj!” A nincstelen világból maradt: „Úgy szép a szegénység, ha semmi sincsen!” Felvételi vizsgához, házassághoz: „Szerencse köll, akár a lólopáshoz!” H. L. léktermékeket, hulladékokat. Különösen az üzemben tovább már nem használható anyagok értékesítése okozott és okoz gondot ma is. Leghasznosabb az lenne, ha például a fűrészport teljes egészében az energiatermelésbe vonnánk. Ehhez viszont olyan kazánok kellenének, amelyekkel állandó gőznyomást lehetne tartani. — Térjünk még vissza a kulcstermékre. A raklapexport távlatait hogyan ítéli meg? Egyetlen kitétel — Hadd utaljak a nemrégen rendezett szakmai szimpóziumra, illetve több nyugateurópai szakember üzemünkben tett látogatása alkalmával hallottakra. Kedvezően nyilatkoztak az itt látottakról, és megerősítették, a raklapok iránt nekik csak egyetlen kikötésük van: feleljenek meg a célnak. Nos, én úgy gondolom ezzel kapcsolatban eddig sem merült fel komoly kifogás, s ha külkereskedőink is úgy képviselik érdekeinket, ahogy a vevők a magukét, akkor a magyar nyárfából készült áruknak hosszú távon piacuk lesz. My. J. I Városunkban az MHSZ tormási lőterén rendezték a megyei általános iskolás lövészbajnokságot. Népes mezőny: 17 intézmény 27, egyenként háromfős csapata vetélkedett légpuskával. A kikötés az volt, hogy fiúnak és lánynak is kellett lennie egy-egy társaságban. örvendetes, hogy körzetünkből négy iskola nyolc csapattal használta ki a kedvező lehetőséget. Helyezéseik a következők voltak: 4. Nyársapáti isk. A (Fodor, Veres. Pataki) 60/423; 5. Nagykőrösi Kossuth isk. A (Sasvári. Gyulai. Bogdanov) 415; 8. Nyársapáti isk. B. (Kiss, Nyújtó, Cseh) 405 köregységgel. A Kocséri isk. A 383, a Kossuth A 374, a Petőfi A 326, a Ko- csér B 325-öt ért el 60 lövéssel, a Petőfi B eredménye 20/92 volt. Fiú egyéniben a nyársapáti Fodor Ferenc bizonyult a legjobbnak, 20/161- gyel. Háromnapos és nagyszabású volt Kecskeméten az MHSZ Kiskunsági Erdész Lövészklub országos meghívásos versenye, amelyen jól szerepeltek az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyár LK sportolói. Légpuska, ifjúsági leányok: 2. Bocskai Katalin 40/369, aranykoszorús szintű eredmény. Légpisztoly. Serdülők, fiúk: Gyulai Zoltán 40/351, aranyszint; leányok: Pintye Regina 40/314, bronzszint. Csorvási Margit 40/277. Ifjúsági fiúk: Farkas Róbert 60/538. Szabadpisztoly, ifjúsági fiúk: Farkas 60/471. A hódmezővásárhelyi versenyre költségkímélés miatt nem mentek el a konzerves sportlövők. SPORTOLÓ PEDAGÓGUSOK Hét sportágban és több, mint 600 résztvevővel Vácott rendezték a 24. Pest megyei pedagógus sporttalálkozót. amelyen az utóbbi évek hagyományainak megfelelően a családtagok is részt vehettek. A nagykőrösi körzetbeliek hat sportágban álltak rajthoz. A nagyteremben pénteken: Az ördög jobb és bal keze. Színes olasz filmyígjáték. Előadás 6 órakor. Lady Chatterley szeretője. Színes angol film. Előadás .8 órakor. A stúdióteremben: Fantasztikus labirintus. Színes, szinkronizált amerikai film, fél 6- kor. A Cifrakert parkmoziban: Az ördög jobb és bal keze, 21 órakor. A gólyák — mint az köztudott — a magasban szeretnek fészket rakni. Erre a célra manapság a villanyoszlopok látszanak a legalkalmasabbnak gólyaszemmel. Igen ám, de a rengeteg fészeknek felhordott gallynak meg a villanyszerelők nem örülnek, hiszen megany- nyi zárlatot okozhatnak. Remek ötlet viszont — amit alighanem a gólyák díjaznak a leginkább — hogy külön, erre a célra alkalmatosságot szerelnek némely helyen az oszlopok tetejébe. így van ez Nyársapáton is, ahol újra költenek a vándorok. (Ballai Ottó felvétele) Lövészetben mindkét nemnél a körzetünket képviselő nyársapátiak vívták ki az elsőséget. A férfiaknál a Fodor Ferenc, ifj. Fodor Fereni, Pataki István összeállítású csapat 30 229-cel, a nőknél pedig a Fodor Zsuzsanna, Gyárfás Márta kettős 20/160- nal A kosárlabdások küzdelme tartott most is a legtovább, hat színhelyen(l) A 12 női rsapat teremben, 2X10 perces mérkőzéseket játszott, a megfiatalított körösi csapat (Horváthné Hanny Judit, Csá- nyi Ágnes, Csányi Ildikó, Szabó Szilvia, Orbán Krisztina) csere nélkül is legyőzte a selejtezőben a dunakeszieket 13-9-re, a dabasiakat 27-0-ra és a szentendreieket 21-10-re, majd a 3-as döntőbeli 2 versenyük után a harmadik helyen végeztek. Kispályás labdarúgásban eléggé kiegyensúlyozott volt a mezőny, 2X15 perces találkozók voltak, bitumenes pályán. A 8 főt szerepeltető körösiek Nagykátával 3-0-ra, Érddel 2-1-re és Százhalombattával 1-2-re játszottak és 7.-ek lettek. Legeredményesebbjük Bélteky Lajos volt, 4 góllal. Tekében 2 fős csapatversenyt rendeztek. A férfiak személyenként negyven, a nők húsk vegyest dobtak. Férfiaknál (6 csapat közül): 4. Nagykőrös (Palotai János és Palotai László), életükben először gurítottak! Nőknél (10 csapat volt): 5. Nagykőrös (Palotai Jánosné és Révayné Dornberger Judit). Úszásban körzetünkből egyedül Palotainé Zsuffa Dóra szerepelt, aki a női ötven méteren — szabad úszásban — nyolcadik lett. Asztaliteniszben a fiatal Földi házaspár indult, de ők a meglehetősen erős mező- nvükben nem értek el helyezést. S. Z. SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap/ Jó szemű iskolások A sportlövők eredményei
