Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

1988. JŰTJtIS 9.. SZOMBAT Időt álló elveket hirdet Változó értékrendű világban Az elmúlt őszön vöröskereszteseinknek a mozgalom kongresz- szusát megelőző megyei küldöttértekezleten a nyugdíjba vonult és elnöki megbízatást kapott Aranyosi László helyett Szviaiovszki And­rást, az MSZMP Pest Megyei Oktatási Igazgatósága tanárát válasz­tották meg a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége titkárának. Az értekezlet után beszélgetésre kértük, hogy — mint az általában szo- kás — bemutassuk az új megyei tisztségviselőt. Akkor, udvariasan elhárította a kérést. Megjegyezte; bár nem ismeretlen számára a vö­röskeresztes munka, hiszen pedagógus véradó felesége revén -r- aki nagyon sok társadalmi munkát végez diákjai tanórán kívüli nevelé­sében — a családnak, neki és két gimnazista gyermeküknek lehető­ségük van a tágabb betekintésre a mozgalom életébe, céljaiba. Ezen kívül aktív KISZ-esként, majd pármtunkásként volt alkalma együtt dolgozni a vöröskeresztesekkel. Mégis — kérte —, várjuk meg, míg jobban megismerkedik új feladatával. Ha már csinált valamit, több mondanivalója lesz. Meggyőződése, hogy az emberek elsősorban nen> őrá kíváncsiak. Segítőkészség Azóta eltelt jó néhány, a munkájuk megújítására min­dig kész vöröskeresztesek szá­mára is mozgalmas, számos feladatot adó hónap. Elér­kezettnek láttuk az időt, hogy megkérdezzük, milyen tapasz­talatokat szerzett, hogy érzi magát most már nem új tiszt­ségében Szviatovszki András, .megyei vöröskeresztes titkár. — Tapasztalataim igazolták számításaimat, és közben többnyire megvalósult mind­az, amit elterveztünk. —* Ez válasz arra, hogyan érzi magát. És mire számí­tott? — Tudtam, hogy olyan szer­vezet, mozgalom részese let­tem, amely nagy társadalmi elismertséget vívott ki magá­nak. Véleményem szerint jog­gal. Olyan időt álló értékeket, elveket hirdet, amelyet az emberek vállalnak; a szolida­ritást, a humanitást, a segítő- készséget. Mindezt egy na­gyon változó értékrendű világ­ban. A fölsorolt értékeket a megyében 1042 alapszervezet 81 ezer tagjának napi, konk­rét tevékenysége hitelesíti, amellyel közvetlen, erkölcsi nevelőhatást is gyakorolnak a környezetükre. Sorainkban nagyon sok áldozatkész, lelkes ember dolgozik. Ezért tenni­valóikat rugalmasabban tud­ják a változó társadalmi- kö­rülményekhez igazítani, mint sok esetben az állami, hiva­talos szervek. Gondoljunk csak a helyi kezdeményezésekre! A családsegítő szolgálatot vörös­keresztesek találták ki, tö­rődnek a magányos, idős em­berekkel, a rossz környezet­ben élő fiatalokkal, másutt meg a fogyatékos gyerekekkel. De sorolhatnám tovább. Szá­mos ötlet, kezdeményezés for­rása lett az egészségmegőrzési nemzeti programhoz való csatlakozásunk. — Testreszaboftabb cselek­vési programot elképzelni se lehetne mozgalmuk számára. Hiszen egyenes folytatása — társadalmi méretekben — mindannak, amit a vöröske­resztes szervezetek eddig is vállaltak. Nem sorscsapás — Egészségvédelmi mun­kánkat valóban az egészséges életmód népszerűsítése, a be­tegségek és a balesetek meg­előzése, a káros szenvedélyek elleni küzdelem jellemezte. Megújító lendületet, számos új tennivalót adott kongresszu­sunk határozata, amely az egészségmegőrzési program­hoz csatlakozást jelölte meg első számú feladatul. A társa­dalmi és az egyéni figyelem előterébe kell állítani az egészséget, mint érteket. Né­pünk egészségi állapotáról el­szomorítóak a statisztikai ada­tok. Pest megyében■ pedig az országos átlagnál is rosszab­Keiet-Afrika fehér foltja Teleki Sámuel útján A közelmúltban érkezett ha­za hat hónapos útjáról az Af- rika-expedíció. Ennek okán kerestük meg dr. Kubassek Jánost, az érdi Magyar Föld­rajzi Gyűjtemény igazgatóját, hogy a megtett útró) és él­ményeiről beszélgessünk. — Mi volt az expedíció cél­ja? — Az Afrika-expedíció a legnagyobb magyar földrajzi felfedező, Teleki Sámuel ke­let-afrikai útjának 100. évfor­dulója alkalmából szervező­dött. A fő cél elsősorban a tudományos kutatómunka és különböző hazai intézmények — egyetemi tanszékek. Ter­mészettudományi Múzeum, Néprajzi Múzeum, Magyar Földrajzi Gyűjtemény — ré­szére történő anyaggyűjtés volt, A tizenegy tagú, más­más tudományágak képviselői­ből álló kutatócsoport — amelynek vezetője, dr. Gábris Gyula kandidátus, egvetemi docens volt. helyettese, dr. Lerner János térképész, egye­temi adjunktus — a résztve­vők áltat készített előzetes, egyéni munkatervek alapján alakította ki a végleges prog­ramot. Az úti célok között sze­repeit a száz esztendeje még Kelet-A frika utolsó ismeret­len, fehér foltjának számító, a rnai Eszak-Kcnyában találha­tó Rudolf-tó és a Teleki Sá­muelról elnevezett tűzhányó, valamint az etiópiai Stefánla- ió kiszáradt medrének felke­resése, E térségek Afrikának ma is a civilizálatlan, nehe­zen megközelíthető területei közé tartoznak, ahol nemcsak a közlekedés, hanem az éle­lem és az ivóvíz beszerzése is komoly gondot jelent. — ön milyen minőségben vett részt a kutatócsoport munkájában? — Az expedíció tagjai kö­zött a természet- és a társa­dalomtudományok képviselői egyaránt, megtalálhatók voltak. A résztvevőket elsősorban ku­tatási témáik vonzották Afri­kába. Jómagam geográfusként vettem részt a munkában: az engem érdeklő területhez tar­tozott az útvonallal összefüg­gő kérdések mellett Kelet-Af­rika mészkővidékének, karszt­jelenségeinek, s a fiatal vul­káni területek lávamezőinek elemzése. — Merre jártak végül is? — Utunk első részében a tanzániai Panganitól az észak-kenyai Rudolf-tóig, majd az etiópiai Stef'ánia-tóig men­tünk, követve a száz évvel ezelőtti Teleki-expedíció útvo­nalat. Eljutottunk az Usamba- ra hegységbe, a Kilimandzsá­ró hófödte, 5895 méter ma­gas csúcsára, a Merű óriás­kráterébe, a Baringo-tóhoz. a Kenya-hegység Teleki-völ­gyébe és a Rudolf'-tó déli partján található Teleki-vul­kánhoz. Kiegészítő természeti­földrajzi kutatásokat végez­tünk az Elgon-hegységben és a Viktória-tó partvidékén. Utunk második részében ke­restük fel Ruandát. Zairét és Burundit, ahol a közép-afri­kai óriásvulkánok közül a Vi- ronga-csoportban és a Nyira- gongó kráterénél töltöttünk hosszabb időt, — A múzeum mennyit gaz­dagodott az út révén? — A Magyar Földrajzi Gyűjtemény számára a Tele­ki-útvonal mentén igen érté­kes nép- és földrajzi anyag- gyűjtésre, fotó- és filmdoku­mentáció készítésére nyílt le­hetőség. A filmanyagot vi­szonylag kis súlya révén ma­gammal hoztam, a tárgyi anya­got — amelyben kövületek, kőzetminták, néprajzi tárgyak, szobrok, használati eszközök és lándzsák vannak — kon­ténerben küldik haza. A mint­egy kétmázsányi küldemény megérkezését auugsztus végé­re várjuk. Remélem, október­ben az új állandó kiállítás lá­togatói már megismerkedhet­nek kelet-afrikai gyűjtésünk eredményével. K. Sz. Szorító helyzetben a szolgáltatók Kedvüket vesztett kisiparosok Mind gyakoribb beszédtéma népgazdaságunk helyzete, s ezen belül is a termékek mennyisége és minősége. A külpiaci cserearányromlás számunkra kedvezőtlen ala­kulását is nem egy esetben magyarázzák a közgazdasági szakemberek azzal, hogy an­nak elsődleges oka az export­ra szánt áruk versenyképte­lensége. Gondok vannak a termelés mellett a szolgálta tu­sok minőségével, az alapve­tően hétköznapinak számító javító- és szervizmunkákkal — erre hívta fel a figyelmet a Magyar Gazdasági Kamara Budapest—Pest megyei bizott­ságának legutóbbi megbeszélé­sén dr. Szilas Pál főtanácsos, a szolgáltatásfejlesztési tárca­közi bizottság titkára. Elfogadható haszon A változó bel- és külgazda­sági körülményeket nem min­den szolgáltatószervezetnél, vállalatnál veszik figyelembe. Ennek jórészt a kényelmesség, vagy még rosszabb esetben a nemtörődömség az oka. A kü­lönböző gazdasági szabályo­zók, a megreformált ár- és adózási mutatók több cégnél olyannyira az újdonság erejé­vel hatottak, hogy azok már eddig is számos érdek-összeüt­közéshez vezettek. A szakemberek szerint pe­dig nagy szükség van a szolid árpolitika meghonosítására a fogyasztói jószándék felkelté­se érdekében, Nagyok a tar­talékok a komplexebb kiszol­gálás terén. Azt a szolgálta­tást kell előtérbe helyezni, amelynek hosszú távon is el­fogadható haszna van. Hiányzó import Újabban egyre erősebb a törekvés a szolgáltató cégek­nél ts a termékcsoportokra szakosodott gazdasági társu­lások létrehozására. Az új tár. sasági törvény, amelyet re­mélhetőleg az Országgyűlés őszi ülésszakán elfogadnak, korszerűbbé teszi valamennyi gazdálkodó és szolgáltató te- vékenvséget végző munkáját. A merev beidegződés miatt csak elutasításra várhatott eddig az a dolgozó, aki mun­kaidőn túl a cég gépeivel, ne­tán műszereinek igénybevé­telével szeretett volna fusizni, maszekolni. Miként azt dr. Szilas Pál Is hangsúlyozta, a szolgáltatások terén az emlí­tett merevség áttörése is egy­fajta szerkezetátalakítást je­lent. A fogyasztói érdekek fi­gyelemmel kísérése és igé­nyeik kielégítése egyúttal na­gyobb szimpátiát is jelent az adott cégek jövőbeni megíté­lésekor. Felmerült ezen a megbeszé­lésen a minőségi szakemberek képzése és ányagi megbecsü­lésük is. Valamennyi jelenle­vő egyetértett abban, hogy az egyéni és társas kisszolgálta- tások végezzék azokat mun­kaidő alatt, vagy azon túl — ha közmegelégedésre történ­nek, élvezzék a szokásosnál nagyobb anyagi és szakmai­erkölcsi megbecsülést. A gondolatébresztő előadást követő vitában többen is ne­hezményezték az import ere­detű alapanyagok hiányát, amelynek elsődleges oka a mi­nimálisra szorított devizakeret. Ennek javítását, s nem egy esetben az államközi szerződé­sekben lekötött import erede­tű anyagok határidőkre való behozatalát várják. Nem kezelik partnerként A Pest Megyei Tanács je­len levő munkatársa elszomo­rítónak nevezte a kistelepülé­seken élőknek nyújtott szol­gáltatásokat. Erősen romlott azok minősége. Mind több kis­iparos adja vissza az iparen­gedélyét. Ennek alapvető okát a magas adóterhekben jelölik meg. Pedig a legújabb sta­tisztikai felmérések tanúsága szerint a megyében kisiparo­sok látják el a szolgáltatások 85 százalékát. Nagy gond, hogy a külön­böző műszaki készülékeket, öltözködési, ruházatipari ter­mékeket gyártók nem kezelik partnerként a szolgáltatószer­vezeteket és kisszövetkezete­ket. Olyannyira leszűkültek a fejlesztési keretek is, hogy a sok helyütt elavult technika egyszerűen gátat szab minden jó szándékú és józan kezde­ményezésnek, munkavállalás­nak. Egy heti tartalék Az egyik jól ismert autó­szerviz vezetője elképesztően siralmasnak nevezte a külön­böző típusú gépkocsik alkat­részellátottságát. Nem rózsá- sabb a helyzet az Ofotért- nál sem. Vezető képviselője elpanaszolta, hogy központi raktárunkban alig egy hétre való, importból beszerezhető anyag van. És mint hozzátet­te, reményük sincs arra, hogy ezen a téren belátható időn belül javulás lesz. Szorító helyzetben vannak tehát a szolgáltatóipar válla­latai és szövetkezetei. Helyze­tük, különösen az anyagellátá­suk akkor javulhat, ha a meg­kötött anyagszállítási szerző­déseket pontosan megtartják. Gy. L, bak a mutatók. Azonban nem szabad ezt úgy tekintenünk, mint egy sorscsapást, amin nem lehet változtatni. — Mit tehetnek, miben se­gíthetnek — másként, mint eddig — a vöröskeresztes szer­vezetek ? — Kapcsolódó megyei fel­adattervünket pontosan meg­fogalmaztuk, s ennek szelle­mében készülnek az alapszer­vezeti, a helyi sajátosságoknak megfelelő programok. Cél­jainknak elsősorban a felnö­vekvő nemzedéket, az ifjúsá­got akarjuk megnyerni. Azt szeretnénk elérni, hogy az egészséges életmódra, a csa­ládi életre nevelés szervesen épüljön be az oktató-nevelő munkába. A jelenlegi gyakor­latban még sok a kampány, az akció. Természetesen a felnőttekről sem mondunk le. Mindenekelőtt az úgynevezett példaadókat, a szülőket, a pe­dagógusokat, az egészségügyie­ket akarjuk jobban bevonni. Tudom, nagyon sokan közü­lük már dolgoznak a fiatalok körében; lelkesen, fáradtságot nem ismerve. De ez ne csak a biológiatanár és az osz­tályfőnök dolga legyen. Ennek érdekében kell vöröskereszte- seinknek már a pedagógus- képző egyetemeken, főiskolá­kon hatékony munkát kifej­teniük. Ezért is figyelünk pél­dául Zsámbékra másként, mint bármely más alapszerve- zetünkre. A továbbiakban sze­retnénk segíteni öntevékeny közösségek, csoportok, klubok — mindegy minek nevezzük — szervezését a káros szen­vedélyek leküzdése, az egész­séges életmód kialakítása, környezetünk tisztaságának óvása érdekében. Akik rászorulnak — Mindez nagyon . sok ap­rómunkát .feltételez.,, — De a tudati változáshoz csají így juthatunk $1. S mi­nél több emberhez keli el­jutnunk! Mozgalmunk ereje, hogy tagjain keresztül nagy a hatóköre. Ott vannak a lakó- közösségekben,. a munkahelye­ken. az iskolákban. Az is a dolguk, hogy felkutassák azo­kat. akik — bármiben! — segíteni tudnak, és azokat is, akik arra rászorulnak. Egész­ségmegőrző programunk ré­sze az egészségügyi és szo­ciális ellátás társadalmi bázi­sának kiszélesítése, a humán­szolgáltatások, a gondozás fej­lesztése. Nagv munka áll te­hát előttünk, amely mindenütt megköveteli az integrációt. Kádár Edit A tiszta víz őrzői A kánikula csalhatatlan jele a sör krónikusan hiánycikké válásával egy időben a vízhiány, és a Pest környéki települé­seken megjelenő tanácsi falragaszok, amelyek a vízkorlátozás elrendeléséről tájékoztatnak. Idén — eddig legalábbis — mindkét kellemetlen, kániku­lát kísérő tünettől mentesültünk. A sörkínálatnak is megvan az oka... De a víz nem drágább lett, hanem hála az utóbbi évek nagyarányú fejlesztéseinek, több van belőle, mint azelőtt. Ennek eredményeként a különösen magas hőmérséklet ellené­re sincs fennakadás a vízműtelepeken, így a Fővárosi Vízmű­vek ráckevei vízkezelő telepén sem. Ez a néhány esztendeje átadott modern telep nemcsak a főváros déli kerületeit látja el ivóvízzel, hanem a Duna alatti vezetéken Erdet is. A hu­szonegy csáposkútból naponta százhuszonötezer köbméter vi­zet képesek szállítani. Aki teheti, a vizek partjára menekül ilyenkor (cím mel­letti képünk a Duna-parton hüsölöket örökítette meg). Am nem mehet mindenki kánikulaszabadságra. Különösen nem a ráckevei telep vízminőség-vizsgáló laboratóriumának dolgozói, akik a nap huszonnégy órájában örködnek azon, hogy csak a szabványban előírt minőségű ivóvíz kerülhessen a hálózatba (balra, lent). Mindig munkára készen állnak a karbantartók is. Jobb oldali fotónkon, a nagy teljesítményű ózonfejlesztők ellenőr­zése folyik. (A cím fölötti képen a hatalmas szűrőkádak vezér- lése látható.) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom