Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1988. JÚLIUS 7 ., CSÜTÖRTÖK Műemlékvédelem kicsiben Az építőkön most is sok múlik A Teleki-kastély oszlopegyüttese Lovas István főmérnök fo tóján. Az oszlopokról hullik már a vakolat Eleinte csak legyintettem, amikor ismerősöm felhívta a figyelmemet arra a kis szep- lőre. Nevezetesen arra, hogy ió lenne megmenteni a gyomról magtárépületet, amely lassan az enyészeté lesz. A Budapesti és Pest Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat tulajdonát képező műemlék épület im­máron több hónapja ott ár­válkodik üresen az öregfalu­si részen. Sok éven keresztül szolgálta a háziállat-tenyesz- töket, hiszen ott vásárolhat­ták meg a különböző takar­mányokat, tápokat és kon- centrátumokat. Valahányszor bementem az épületbe, min­dig csodálattal néztem körül. A kf tudja hány méteres bel­magasság szinte szédített, az is igaz viszont, hogy a düle- dező, repedező falak miatt ki­csit féltettem az eladót, aki egész napját ott töltötte. Megelevenedtek gyerekkori élményeim, amikor még az Issekutz- és Teleki-kastélyba jártunk mindennap játszani. Az előbbi a mostani szemét­bánya közelében volt, én már nem láthattam az épületegyüt­test, mert a háború, az idő vasfoga romhalmazzá változ­tatta. A megmaradt, magas­ba meredező falak azonban Krra jók voltak, hogy nagyo­kat bújócskázzunk közöttük. Aztán egyre több felnőtt za­varta meg meghitt együttlé- tiinket. Jöttek a község min­den részéből tragaccsal meg kiskocsival. Hordták haza a kibontott téglát, a vízcsöve­ket, a még fellelhető faanya­got. Nem szólt rájuk senki, mi is csak messziről figyeltük partizánkodásukat... 'A Teleki-kastélyban főleg a csigalépcső ejtett bámulatba bennünket napról napra. Le- föl szaladgáltunk, élveztük a sűrű „kanyarokat”, egyszer­egyszer a korláton is lecsűsz- káltunk. Ez a műemlékegyüt­tes szerencsére ma is áll. Több mint két évtizede felújították, de csak a legszükségesebbeket végezték el rajta. Azóta azon­ban igencsak kikezdte az idő, s talán a 24. órában, de is­mét történik valami az épü­lettel. Megtörtént ugyanis az a versenytárgyalás, amelyet a Gyömrői Általános Iskola és Diákotthon írt ki. Ennek az intézménynek az internátusa működik ugyanis a Teleki­kastélyban. Mit kell tudni erről a ma is szép épületről? Elsősorban azt, hogy — amint a „Pest Megye Műemlékei” című ki­adványban olvashatjuk — 1840-ben épült. Az első kuta­tások szerint Pollack Mihály tervezte, de ennek ellentmon­danak az építészeti megoldá­sok, amelyek viszont Bild Józsefre, a kor másik nagy építészének stílusára vallanak. Akárhogy is van, a késő klasszicista stílusú épület iga­zán megérett már az újbóli felújításra. A gyömrői székhe­lyű Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat hat jelentkező közül nyerte meg a verseny­tárgyalást, kapott megbízást a felújításra. Az előkészítő munkák már megkezdődtek. Lovas István, a vállalat főmérnöke legalább száz színes fényképet készí­tett saját Minolta típusú ma­sinájával. Erre azért van szük­ség,. hogy a vakolat leverése után rekonstruálni tudják az eredeti állapotot. Az épületnek szinte minden négyzetméterét lefényképezte, a fotók is el­árulják, milyen szép is ez az epületegyiittes. Amint Geller Nándortól, az ÉSZKV igazgatójától megtud­tuk, nagy gonddal készítik elő a felújítást. A helyi tanács vállalta az úgynevezett bonyo­lítást (igv hívják), a Pest Megyei Tanács megbízásából. Több mint másfél ezer négy­zetméteren kell a homlokza­ti felújítást elvégezniük, de kijavítják a tetőszerkezeteket, az oszlop- és sarokdíszeket is.* Első lépcsőben a tetőszer- kezet, felújítására kerül sor, hogy megelőzzék az esetleges beázásokat. Még az idén hoz­záfognak a munkálatokhoz, s várhatóan jövő év októberé­ben befejezik. Olyan szakem­bereket foglalkoztatnak majd, akik nemcsak jól képzett mes­terek, hanem szívügyüknek is tekintik, hogy a Teleki-kas­tély ismét szép legyen. S ha az eredeti állapotot nem is tudják újravarázsolni, azért nem közömös számukra, hogy milyen lesz a kastély külső képe. Egyébként az ÉSZKV-nál nem ritkaság, hogy műemlék épületet kell rendbehozniuk. Az 1. számú iskola régi szár­nyát is az eredeti állapot sze­rint varázsolták szinte újjá. A mellette épülő 45X24 mé­ter alapterületű tornacsarnok tetőszerkezete is' idomúk a ré­gi épülethez — hasonló man­zárd jellegű körgallérral zár­ják majd le. Visszatérve a Teleki-ká^tély felújítására. Az egy évig tar­tó munkát az Országos Mű­emléki Felügyelőség is rend-, szeresen ellenőrzi. Megoldha­tónak látszik tehát, hogy:; az építők törekednek majd az eredetiségre. Az előbb említett magtár- épület felújítását sem szabad­na sokáig- halogatni. Koi’iíb- ban a vállalat igazgatója (éz- ótá már nyugdíjas) nyiíatfeo-5 zott lapunknak arról, hogy ter­vezik a műemlék épület meg­mentését. Jó lenne, ha a -hó­nap elején kinevezett v.j igaz­gató is támogatná ezt a tö­rekvést. s nem lenne rom­halmaz rövid időn belül a Még mielőtt bárkire ráijesz- tenénk, gyorsan eloszlatjuk a félreérthetőséget: nem célta­lan bolyongás volt ez az öt óra reggel 9-től délután ket­tőig, hanem sikerült megkap­nunk az engedélyt arra, hogy az Aggtelektől Jósvafőig tartó 7 kilométeres útvonalat a föld alatt tehessük meg. Nagy szenzáció volt ez, hiszen a tú­rát ezen az útvonalon már évek óta nem engedélyezték. Izgalommal várakoztunk a barlang bejáratánál, a túra­társainkkal együtt — 72 fős volt a csoport — meghatottan léptünk be a csodálatos csepp­kőképződmények közé. Utunk során többször megérintett minket az ősi idők varázsa, a múlt és az idő roppant ereje. Milyen parányi egység az em­ber élete a természet óráján! Egy mesevilág fogadott min­ket itt a föld alatt, de egy valóságos mesevilág, megun­hatatlan. csodálatosan szép és tiszta, minden emb.eri gazdag­ság csak árnyéka ennek a pa­zarlásnak. A hangversenyte­remben meglepetés várt ránk: mivel élő koncert csak néhány van egy évben, ennek pótlá­sára hallgathattunk orgona- muzsikát és azt hiszem, mind­annyiunk számára feledhetet­len marad Erkel Bánk bánjá­nak híres dala, a Hazám, ha­zam ... Az önmagukban is gyönyö­rű cseppköveket még szebbé varázsolta a megvilágítás, s a vízesés zuhataga elmosott belőlünk mindent, ami megza­varhatta volna ezt a varázs­latot. Mikor tovább indultunk, ott csillogott szemünkben egy parányi gyögyszem: ezt a „kincset” vittük tovább ma­gunkkal. Üzletsor Nyitás előtt Az új monori üzletsoron — a Forrás Áruház mögött — szemlátomást az utolsó simít- gatások vannak hátra. Az egyetlen üzlet, amely a kilenc közül már üzemel, az a cipőbolt. Őszig folyamato­san megnyílik a többi is: a legszélsőben virágbolt lesz, mellette savanyúság^ árulnak majd, ezt követi egy ruha­bolt, a hal-, vad- és díszma­dár-kereskedés. Lesz órás, két zöldséges és egy fodrászüzlet is. Sokan találgatják, mi épül a régi cipőbolt folytatásában, amelynek utcára nyíló ajtaja újabb üzletet sejtet. Mint hal­lottuk, ott a cipőbolt raktá­rának bővítése zajlik. A dabasiak nem vállalták Nem lesz egyelőre gyep­mester Monoron és környé­kén, mert a városkörnyéki bizottság által megbízott cso­port eredménytelen tárgyalá­sokat folytatott a dabasiak- kal. A hatalmas terület és a nagy költségek miatt a szom­szédos vonzáskörzet építési költségvetési üzeme nem vál­lalta környékünkön a kóbor kutyák befogását. Közalkalmazottaknál Bizalmi testület A Közalkalmazottak Szak- szervezete körzeti bizottságá­nak bizalmi testületé július 15-én tartja legközelebbi ülé­sét. Napirendjén szerepel az első félévi gazdálkodásról szó­ló beszámoló megvitatása, to­vábbá tájékoztató a nyugdíja­sok élei- és szociálpolitikái körülményeinek alakulásáról. Gyermekkönyvtár Szombaton zárva Július . 1-jétől módosult a monori nagyközségi gyermek- könyvtár nyitva tartási ideje, rhár arpennyiben ettől az idő­ponttól Jcezdve — augusztus 31-ig szombatonként nem 'fo­gadják a gyermekolvasókat. Hétfőn és kedden egyaránt 8- tól 13 óráig, csütörtökön és ppntekep 12-től. 19 óráig azon­ban lehét kölcsönözniük az 'általános iskolásoknak a Pe­tőfi utcai intézményben. Szer­dán ezután is kölcsönzési szünnap van. A felfelé keskenyedő, kúpos cseppkőtömbökről Kovács Margit emberalakjai jutottak eszünkbe, amelyeket még ta­valy láttunk Szentendrén. Ta­lán innen merítette ő is az ih­letet? Ha igen, ez meg inkább azt igazolja, mennyire az ős­természethez közelített művé­szete. (Vajon ez-e a mély és egyetemes művészet ?) A föld alatt megmásztuk a Gellérthegyet is, melynek te­tején Európa egyik legnagyobb cseppkőképződménye, a Csil­lagvizsgáló magasodik. Csip­kéivel, ég felé törő ágaival szinte szédítő teret követel magának a föld mélyében (kö­rülbelül 25 méter magas). Az óriások terme újabb meglepetés: itt is zenét hall­gattunk, sokkal modernebbet, mint a túra elején, s itt talán a hatalmas tér miatt még le- nyűgözőbb volt a hatás. Innen Jósvafőig újra kiépí­tett kivilágított szakaszon mentünk, ami talán kénj^elme- sebb volt, mégsem ért fel a technika adta lehetőség, a megvilágítás azzal az élmény­nyel, hogy a sötét szakaszban felfedezőnek érezhettük ma­gunkat, szinte zseblámpánk fényétől kelt életre, tárult, tá­gult ki szemünk előtt a va­rázslatos világ'. Milyen kár, hogy itt. a kivilágított szaka­szon „emberi változatok” is őrzik, szomorú emlékként, mi­lyen önző is, aki úgy gondolja: a vitrinben megőrizhető bármi ebből a csodavilágból. Mindannyian a föld alatti levegőtől kipirulva és farkas­éhesen érkeztünk vissza sát­rainkhoz. A zöldségleves igazi vasárnapi ebéd volt. Tisztelettel: a hátizsákosok A gyömrői 1. számú iskola régi épületszárnyát is eredeti ál­lapotában újította fel az Építőipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat. Jobb oldalt az épülő tornacsarnok látható (Vimola Károly felvételei) magtár. Gér József Kis természetjárók Erdőn, mezőn gyalogosan Árpa után búzát aratnak Az időjárás kedvez az aratásnak. Ennek köszönhetően a siily- sápi Tápióvölgye Tsz-ben is befejezték a napokban az őszi ár­pa betakarítását, s órákban számolják már az időt a búzaara­tás megkezdéséig. Képünkön Nagy Tibor kombájnos az IFA platójára engedi az árpaszemeket. Naponta akár tizenhárom­szor is fordul a teherautóval Dobos János gépkocsivezető (Vimola Károly felvétele) Nagycsaládosoknak Összejövetel a hét végén A Nagycsaládosok Egyesüle­tének monori helyi csoportja immár irodával is dicseked­het, ami azért jó, mert ez­zel otthont kapott az ügyes­bajos dolgok intézésére, még­pedig a Vigadó emeletén, a Nevelési Tanácsadó és a BNF nagyközségi bizottságának közvetlen szomszédságában. Július 9-én, szombaton 16 órakor ott tartják meg ösz- szejövetelüket, amelyen egye­bek között arról is határoz­nak, mikor tartson fogadóórá­kat a vezetőség, amikor bár­ki felkeresheti és megtalálja. Erre az összejövetelre hív­ják és várják az egyesületi tagokon kívül azokat is. akik csatlakozni kívánnak, illetve megismerkedni munkájúkkal, terveikkel. Kulturális ajánlat Ecseren csütörtökön 11 órá­tól nyitott ház, 17-től a nyug­díjasklub foglalkozása. Gyomron az úttöröház szer­vezésében megtekintik az al­kotóházat, indulás 9 órakor az úttörőháztól, a Strand kert- moziban 21.15-től: Vissza, a jövőbe (színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film). Sülysápon 18-tól kondicioná­ló torna. Labdarúgás 1987/88 Csapataink a mérlegen A kellemes napsütésben jó kis meccset izgulhattunk vé­gig a szép fekvésű üllői sport­pályán. A Dunai Kőolaj NB III-as csapatá elleni derbi, amolyan ráadás volt, ajándék a szurkolóknak. Ezt az MNK- mérközést ugyanis előbb kel­lett volna lejátszani. A két osztállyal alacsonyabb bajnok­ságban szereplő Üllő végig egyenrangú ellenfele volt a százhalombattaiaknak, s meg­érdemelten vívták ki a to­vábbjutást. Volt egy idős öreg­úr a nézőtéren, aki hiába próbálta megtudni, ki játszik a helyieknél 8-as számban, mert a mellette állók sem tudták. Pedig jó néhányszor megkér­dezte, fiatalabb drukkerektől, de válasz nem érkezett. Nyil­ván némi hiányérzettel indult el hazafelé. Mnidenesetre Üllőn remek kis csapat jött össze az elmúlt bajnokságban. A csapat veze­tői egész évben sokat fára­doznak azért, hogy megsze­rezzenek egy-egy „parlagon” levő. de jó játékost. Hogy mi­vel tudják őket Üllőre csalo­gatni, nem tudjuk, s nem is a mi feladatunk, de tény, ezek az emberek nagy hasz­nára vannak az együttesnek. A megyei II. osztályú baj­nokság Déli csoportjában el­ért 5. hely végső soron nem fe­jezi ki igazán az üllői csapat valódi játéktudását. Vélemé­nyünk szerint sokkal több volt a csapatban, akár a dobogós helyek valamelyike is. Hogy ezt legalább miért nem sike­rült elérniük, nehéz lenne utó­lag kideríteni. Az viszont két­ségtelen, hogy az 5. helyezés­nél is értékesebb: van stílusa a gárdának. 4—4—2-es felál­lásban játszották végig az egész bajnokságot, az idegen­beli és hazai meccseket egy­aránt. Ez pedig azért biztató, mert csak így lehet követke­zetesen begyakoroltatni a kü­lönböző támadásvezetési és taktikai formációkat. Ma túsz Gyula tanítványaival már ar­ra is adott a nemrég zárult bajnokságban, hogy a közön­ség élvezze a játékot, szép tá­madásokban és megoldásokban legyen részük. így aztán nem fcsoda, ha ismét mosolygósabbá váltak az arcok a kispad környékén és a nézőtéren egyaránt. Ál­talános követelmény lenne, hogy a közönséget ki kell szol­gálni. Üllőn nemcsak a csa­pat, hanem a vezetők is erre törekszenek. Bevezették pél­dául a tombolát, amelynek nyereményeit a szünetben sor­solják. Hangosbemondót sze­reitek fel, a találkozók előtt ismertetik az összeállításokat, a játékvezetők neveit. (Még sokszor NB-s csapatok sem képesek erre.) Szóval Üllőn olyan változá­sok történtek, amelyek a jó focihoz kellenek. S ezt éppen ezért írjuk ide szívesen, mert ugye a magyar labdarúgás szekere elég mély kátyúban tartózkodik húzamosabb ideje. Ha már ezen a szinten is min­denki törekedne az igényes­ségre, akkor bizonyára még jobbak lennének az eredmé­nyek. Mindenesetre üllőn elége­dettek a csapat teljesítményé­vel. Nem szövögetnek jövőre sem bajnoki álmokat, mert ehhez nincsenek meg a felté­teleik. A csapat egyik kulcs­vezetője szerint a megyei I. osztály túlságosan nagy falát lenne számukra. A bugyiakat hozta fel példának, akiknek a tavaszi szezonban egyszer sem adatott meg a győzelem örö­me. Ök nem akarnak erre a sorsra jutni. Megelégszenek a megyei II. osztállyal. Termé­szetesen ez nem jelenti azt, hogy az 1988/89-es bajnokság­ban túlságosan szomorúak len­nének, ha feljutnának a dobo­góra. Ezt tűzik ki a csapat elé, s az országos MNK-ban is szeretnék még egy-két ma­gasabb osztályban játszó ellen­fél életét megkeseríteni. G. J. Átigazolások Valamennyi bajnoki osztály­ban a jövő hétfőn kezdődik a labdarúgók kedvezményes átigazolási időszaka. Amim a körzeti sportfelügyelöségtől megtudtuk, július 11-től au­gusztus 12-ig lehet az átigazo­lási kérelmeket benyújtani. Arra kérik a sportkörök ve­zetőit, hogy az átigazolásokat a szükséges kellékekkel (át­igazolási lap, peeset, Kék könyv stb.) együtt adják be a sportfelügyelőségen. (luonor. Kossuth Lajos utca 78., II. em.) ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom