Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

a Abonyi krónikái Határszemlén a nagykövet A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 161. SZÁM ' 1988. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK •/ Perlekedésük azzal kezdődött, hogy a fiatalabb orvos, ^ dr. Kis Ferenc nem kevés emberi és szakmai hiányos- ^ ságot vélt felfedezni kollégája tevékenységében., A be- ^ jelentés nyomán lefolytatott fegyelmi vizsgálat dr. Dobó í elbocsátását megfogalmazó határozattal zárult. Egy egészségtelen ügy (2.) „Meggondoltam, beszéljek-e” An Min Szu, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a hét elején az abonyi Ságvári Endre Tsz- ben járt. Látogatása során tanulmányozta a mezőgazda- sági nagyüzem gazdálkodósát, a növény- és állattenyésztést egyaránt. .Érdeklődött a kü­lönféle — főleg a hazájában kevésbé elterjedt — növé­nyi kultúrák termesztési mód­szerei iránt. Délutáni határ­szemléjére mi is elkísértük. A termelőszövetkezet' ezen a napon próbaaratást végzett az egyik búztaáblán, így An Min Szu nagykövetnek módja volt megtekinteni, miként kebelezi be az első kalászokat a kom­bájn. Amikor az aratógép az első rövidre szabott kört meg­tette, lehetőség nyílt, hogy a vendégnek néhány kérdést te­gyünk fel. — Az ön hazájában mi jel­lemző a mezögazdasagi terme­lésre? — A mezőgazdaság kollek­tivizálása az ötvenes évek vé­gén befejeződött. Nálunk sok a hegy, a folyó és a patak, így szántóterületben nem bővel­kedhetünk, ezért intenzíven végezzük. Azok a növényi kul­túrák, amelyek Magyarorszá­gon és ebben a tsz-ben látha­tók, nálunk is megtalálhatók, de nem ugyanilyen arányban. Rizsből terem a legtöbb, és a hozamok sem gyengék, gabo­nából exportrá is jut. Mivel kevés a szántó, legelők csak a hegyekben találhatók. Az ál­lattenyésztésben a szarvasmar­ha és a sertés dominál, jelen­tős még a selyemhernyó-te­nyésztés, sok baromfi és nyúl van. A lakosság élelmezésé­ben fontos szerepet játszik a halászat. — Milyen kép alakult ki ön­ben a Ságvári Endre Tsz-ről? — Magyarországi tartóz­kodásom ideje alatt több me­zőgazdasági nagyüzemben jár­tam, de ennyire hatékonyan munkálkodó szövetkezettel még nem találkoztam. Magas a. technikai színvonal, égys'zó- val: gazdag szövetkezet ez. A helyi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén Abonyban élő fiatalokról tár­gyalt és ennek során kiemelt figyelmet kapott a lakáshely­zet. — Milyen megállapításokat tett a testület? — kérdeztük Tarkó Sándor tanácselnöktől, a napirend előadójától. — Bár még most is évente átlagosan 80-85 új ház épül Abonyban, a - családot alapító fiatalok nagyobb hányadának a lakáshoz való jutás jelenti a legnagyobb gondot. Ebben közrejátszik az életkörülmé­nyek romlása, az építőanyagok és lakások árának rohamos növekedése is. Az építkezés az esetek többségében a gyer­mekvállalás idejére esik,, s ezzei növekednek a családok anyagi és egyéb terhei. Mivel ezen a téren a közeljövőben lényeges változásra nem szá­míthatunk, egyre kevesebb fiatal tud építkezésre vál­lalkozni. — Tanácsi bérlakásra sem számíthatnak? — Nem. Lassanként a meg­lévő bérlakások fenntartása is gondot okoz. A fészekrakók- nak két módon tudtunk és tudunk segíteni. Nem túl drái gán adjuk el a beépíthető tel­keket. valamint lakásvásárlás­hoz és építéshez anyagi támo­gatást nyújtunk. Hozzáfűzöm, hogy a vásárlás is csak fél­megoldás. hiszen az így szer­zett házak döntő többsége korszerűtlen, a minimális igé­nyeknek felei csak meg. Ka­matmentes építési kölcsönt még 30-40 családnak tu­dunk kiutalni, ám ezzel kap­csolatban sem lehetnek senki­nek illúziói, mivel az igények jóval meghaladják a lehetősé­geket és a kölcsön értéke is egyre csökken. — Ezek a mondatok azt su­gallják, hogy a fiátal családok Természetesen ismerjük az or­szágos gondokat, de ezeket át­menetinek látjuk, mi több, biz­tosak vagyunk, hogy a stabi­lizálási programot sikerül vég­rehajtani, miképpen az orszá­gos pártértekezlet határoza­tait is. , Az út innen az egyik te- nvészüsző-legelőre vezetett, ahol 300 majdani fekete, Hol- stein-fríz tehenet látott a nagykövet. Kicsit rácsodálko­zott, hogy a jelentős jószág­állományt mindössze egy em­ber felügyeli. A termelőszö­vetkezet elnöke részletesen el­magyarázta, hogy a, jelenlegi tenyésztési rendszert miként alakították ki, milyen elő­nyei vannak és milyen terme­lési eredményeket sikerült a módszerrel például az elmúlt esztendőben elérni. Az egy te­hénre jutó 6000 liter feletti át­lagos tejtermelés, az egy kilo­gramm hús előállítására eső önköltségnek a tervezetthez viszonyított mérséklődését fi­gyelemre érdemes eredmény­nek tartotta a vendég, ám azon kicsit csodálkozott, hogy a szövetkezet az említett pro­duktumok mellett sem szerzett még közvetlen exportjogot. An Min Szu nagykövet a nap folyamán felkereste még, és tájékozódott a gépudvar működéséről, az ottani szelle­mi és fizikai dolgozók arányá­ról, de főleg a technikai szín­vonal érdekelte. Idán négy kilométer Gázvezeték épül Négy kilométer hosszú gáz­vezeték épül az idén Abony- ban. A bővítést tanácsi . fej­lesztésből és a lakosság anya­gi hozzájárulásából finanszí­rozzák. Az elmúlt héten a Vasvári Pál utcában dolgoz­tak a kivitelező szakemberei és az utcabeliek. Az 1988-ra tervezett építést és bekap,cső-, lést követőén a gázfögvaszitók száma előreláthatólag megha­ladja az ezeregyszázat, . lakáshoz jutásának feltételei romlanak. Milyen megoldást lát? ::::: 55I5S — Ezzel a gonddal helyileg nem tudunk megbirkózni, a megoldáshoz átfogó gazdasági, társadalmi változások szüksé­gesek. Megoldás lehetne az OTP közbenjárásával történő lakásvásárlás, amely szociális kedvezményekkel is jár, de ezt a lehetőséget Abonyban nem kedvelik, pedig sok fia­tal, építkezni nem tudó csa­lád gondját megoldaná, vagy legalábbis enyhítené. Tekin­tettel a tanács anyagi lehe­tőségeinek korlátáira, szeret­nénk hathatós lépéseket tenni annak érdekében, hogy más szervek, intézmények, mun-, kahelyek eredményesebben tá­TizenÖt perc — Már gyerekkoromban sok szóbeszéd keringett Albertit- sán Dobó doktor ügyeiről — kezdi monológját dr. Kis .—, de nem foglalkoztatott a do­log. 'Aztán mikor 1980-ban or­vosként hazakerültem a falu­ba, éppen eljárás folyt ellene táppénzzel kapcsolatos vissza­élések miatt. Él is bocsátották, de a munkaügyi bíróság ke­resetcsökkentésre változtatta az ítéletet. Ahogy telt az idő, magam is nap mint nap talál­koztam olyan dolgaival, ami­ket a lakosság ugyan megmor- gott, de mégis természetesnek könyvelt el. Egy darabig — évekig — próbáltam elkerülni ,a komolyabb összeütközést. (Történet dr. Kis kék dosz- sziéjából. 1987. szeptember 18- án a központi orvosi ügyeiét kocsija megáll a tornaterem előtt. A sofőr az aznapi ügye­letest keresi. Dr. Dobó sietve hagyja abba a teniszpartit és elindul a Vasút utcába, ahol egy harmincöt éves fiatalem­ber fölakasztotta ’magát. A hozzátartozók levágták-- tálán még él. A hívás és az orvos megérkezése' között tizenöt, perc telik-el. A« férfi .életben marad, s mikor dr. Dobó ki­lép a ház ajtaján, újra a te­niszpályára viteti magát: Az orvosi ügyelet az akasztott ember házával szemben van.) — Gondolkoztam — folytat­ja Kis doktor —, hogy csak engem zavarnak-e ezek a dol­gok? Amikor betegekkel ta­lálkoztam, a panaszok után sokszor azzal folytatták, hogy Dobó doktor így meg Dobó doktor úgy. Ilyenkor nyeltem egy nagyot, és1 elengedtem a fülem mellett. Nem magától értetődő, hogy ha efféléket hallok, azonnal panaszt is te­gyek. Ugyanis az erős presz- szióval jár rám nézve, mert a mai világban nem természetes, hogy engem védenek meg, ha szóvá teszem a negatívumokat. Százezerszer meggondoltam, beszéljek-e arról, amiről a ná­lam magasabb beosztású sze­mély is hallgatott. Attól tar­tottam, hogy működésbe lép Dobó doktor protektori háló­zata, ami megvédte őt a töbh mint 25 éves irsai pályafutása alatt. (Történet a fegyelmi hatá­rozatból. 1987. január elsején Kontesz Józsefné unokáját küldi orvosért. A panasz: há­nyás, szívfájdalom, fulladás. Dr. Dobó, az ügyeletes orvos nem megy ki a beteghez. Nem sokkal később az unoka ismét dr. Dobóért szalad, de megint eredménytelenül. A doktor úr maga helyett Deadalon kúpot küld. — Elhatároztam, hogy lépni fogok, nem tűröm tovább, ami a betegekkel történik. De hát hogyan csináljam? Nem mehe­tek oda a helyi tanácshoz, hogy ez nekem nem tetszik. Amit állítok, azt bizonyítanom kell; Csak a panaszkodó bete­gek segíthettek. Viszont a ta­nács évek óta nem kapott be­jelentést. Most is féltem, hogy majd nyilvánosan nem merik elmondani a véleményüket, és én abban a pillanatban bi­zonyítékok nélkül maradok, egy rágalmazási perrel. De ha a betegek panaszát írásba fog­lalom, az nekem védelmet je­lent, még há vissza is. vonják. Beszélni kezdték, hogy aláírá­sokat gyűjtök Dobó doktor el­len. Tényleg lejegyeztem a ki­fogásokat, s kértem a betege­ket, ha így történt. írják alá. Szerencsém volt; mert sokan személyesen is eljöttek a ki­hallgatásra. Hivatalos útra akkor terelő­dött az ügy, amikor Dobó dok­tor tavaly tavasszal bement a tanácsházára, és szóbeli pa­naszt tett. Elterjedt a község­ben, hogy ha ötszájz aláírás összegyűlik, akkor őt minden­féle vizsgálat nélkül elbocsát­ják az állásából. Vezető beosz­tású ismerőseit sorba látogatta és tájékoztatta őket, meggyő­ző bizonyítékok nélkül. De még ekkor sem akartam színre lépni. Ö kényszerített arra, hogy kitálaljak. Miért nem próbáltuk egymás közt tisz­tázni a nézeteltéréseket? Meg­történt ügyeleti megbeszélése­ken. És azt hiszem, hogy akit egyszer elbocsátottak az állá­sából, annak túl sok figyel­meztetés már nem kell. Aki 53 éves koráig nem változtat a munkastílusán, később aligha képes rá. Aláírások — Született a tanácsnál egy vébéhatározat, hogy hagyjam abba az aláírások, gyűjtését. Tőlem aztán seiiki nem kér­dezte, hogy léteznek-e igazából az aláírások. Ebben a határo­zatban Dobó doktort szóbeli figyelmeztetésben részesítik ügyeleti mulasztások miatt, engem pedig fölszólítanak, hogy fejezzem be az egészet. Az ügy tartalmára nem is voltak kíváncsiak. Tavaly jú­nius közepén hoztam be a ceglédi rendelőintézet igazga­tójának az • első írásos pana­szomat. kevéssel az után, hogy Dobó ügyeleti ideje alatt nem látott el egy két hete erősen vérző nőt és egy karja törött embert. Illetve telefonon uta­sította a nővért — mert ez­úttal sem tartózkodott a köz­ponti ügyelet helyszínén —, hogy adjon No-Spa' injekciót a görcsölő asszonynak. Három hónapig senki sem foglalko­zott a. bejelentéssel. Mindegy. A második beadványban — szeptember vége felé — azt rögzítettem, hogy doktor Dobó ügyeleti, ideje alatt a torna­teremben teniszezett. Na, en­nek az eredménye lett az a vébéhatározat, amiről már beszéltem. Végül is december elején i egy húszoldalas dokumentu­mot adtam be, ami az 1986. január l-jétől előfordult ese­tek jó részét tartalmazta. Meghalt a beteg (Részlet a fegyelmi határo­zatból. Dr. Dobó Sándor ügye­letes orvost 1987. szeptember 19-én hajnali 3 órakor a Gazsi Jánosné nevű albertirsai be­teghez hívták. A beteget egy év óta epés panaszokkal ke­zelték. 1987. szeptember 16- tól heves hasi görcsei voltak. A hozzátartozó. Papp Ferenc körzeti nővér elmondása sze­rint dr. Dobó a betegnek meg­mérte a vérnyomását és De- malgonil injekciót adott be, más vizsgálatot nem végzett. Az ügyeleti naplóban egyebek között ez szerepel: „Dg.: grip­pe ...” Mivel a beteg állapota nem javult, reggel egy másik orvos beutalta a ceglédi kór­házba, ahol még aznap, nem sokkal 0 óra után szepszis- ben meghalt.) ★ Dr. Dobó fellebbezése nyo­mán tárgyalást tartott a mun­kaügyi döntőbizottság. Hatá­rozat azonban nem született. Varga Sándor (Vége) ’ £ A Budai úti általános is- ^ kola udvara, reggel, a nap- f közis tábor főszezonjában. £ Oldalt nyújtók, középen ^ padok a hat épület tantér- £ meinck gyűrűjében. Hátul ^ tágas rét, két leszerelésre í váró, kiszolgált kapufával. A termek falai iíjodásra ké­szen, bár a tábori gondnok­ságban idén soros Táncsics Mihály Általános Iskola ne­velőinek jóvoltából diszkréten dekorálva. A két, étteremnek kinevezett helyiségben szoro­san egymás mellett három-há­rom asztalisor. hosszú nejlon- terítővel takarva. — Minden reggel hatkor kelek, mint a tanévben, — mondja Farkas Krisztina, a százhúsz táborozó egyi'ke. Azért nem vagyok fáradt, mert hét végén ágyban mar radhatok, amíg jól esik. A tábor után még bevásárolok, •megnézem az esti mesét,' és alszom. Olvasni nincs már kedvem. Reggelente nem kell sokat gyalogolni, itt a tégla­gyárnál is megáll a busz. Negyvenhármán — Ha Aladdin csodalámpá­jának szelleme teljesítené há­rom kívánságodat a nyárra, mi lenne az? — Hogy jöhessek mindig a táborba, hogy egészséges .., és kitűnő legyek.' — Igen — bólogat Kiss Al­bert is —. ennél én sem tu­dok jobbat. Anyu dolgozik, otthon csak unatkoznék, leg­feljebb elmennék pecázni, de ott is egyedül lennék. Itt vi­szont. vetélkedünk, moziba visznek, minden második hé­ten kirándulunk, és megnéz­tünk egy mesejátékot is, gye­rekek adták elő, velünk egy­idősek; . — Hát jó is, rossz is ez a tábor — szakítia félbe Vá- gó Viktor —, én eddig minden nyáron itt voltam, unatko­zom, keveset megyünk az er­dőbe. a strandra, videózni sze­retnék. De azért jobb. mintha tanulnánk az iskolában. — Az biztos! — vágja rá Csépe Zoltán. Mi nem vágya­kozunk semmi másra, csak, Iskolakönyv Üjabb ceglédi kiadvány van készülőben. aminek nyersanyagául Kürti Béla egyik pályadíjas, munkája szolgál, és ami a helybeli polgári iskola történetét követi nyomon 1870-beli alapításától 1948-as meg­szűnéséig. A mai Táncsics iskola épületében működd, Magyarországon az elsők között életre keltett intéz­mény — lényegében kö­zépfokúnak. számító iskola — elsősorban a földműve­sek és iparosok gyerekeit fogadta falai közé. Azokat, akik az elemi iskola anya­gánál többre tartottak igényt, de nem törekedtek egyetemi tanulmányok foly­tatására. A könyv fölött azok az időközben vezető beosztás­ba került ceglédiek vállal­tak védnökséget, akik ma­guk is diákjai voltak a polgári iskolának. Kürti Béla munkáját, ami vár­hatóan jövő év elején hagyja el a nyomdát, már most elő lehet jegyeztetni a Kossuth Múzeumban. A kiadvány a Ceglédi Füzetek sorozatában jelenik meg, szerkesztője Kocsis Gyula. Vasárnap Ebfesztivál , Ügy hírlik, érdemes lesz július 10-én délelőtt kikutya­golni a Vasutas SE sporttele­pére. Főleg azoknak, akik egyébként kevés ugatást halla­nak. Az ebtenyésztők ceglédi szervezetének védnökségével erre a napra • kitűzött orszá­gos CAC kutyakiállítás (és -vásár) bővelkedik majd vak- kantásban. Eddig több mint kétszázan jelezték részvételi szándékukat. ' de a helyszínen is lehet még nevezni. Az eb­seregszemle délelőtt 9-től dél­után 16 óráig tart. hogy itt lehessünk — mutat két testvérére —, otthón ve- szekednénk egész nap. — Igen — szólal meg nagy egyetértéssel János. — Itt még nem kaptam egy osztályfőnö­kit sem, nem kell számtant tanulni, és a Csaba bácsi is nagyon kedves. Megengedte, hogy tegezzem: azt mondom neki, hogy „tanár bá”, és nem haragszik érte, figyel rám. — Ez még nem tegezés! — csat­tan fel egy kislány. — Az nem számít, akkor is nagyon kedves. — Tegnap néhányan a nagykőrösi táborban voltunk látogatóban, a többiek addig strandoltak — kapcsolódik a beszélgetésbe' a Csépe fiúk lánytestvére —, sokkal szebb, mint a miénk, egy erdő köze­pén áll, gyönyörű, csak ti nem láttátok. A táborban negyvenhárom olyan tanuló van, aki az egész nyarát itt tölti — mondja Kö­kény Benőné, a Táncsics is­kola igazgatóhelyettese. A tel­jes létszámban, saját felmé­résem szerint tíz állami gon­dozott. negyven veszélyezte­tett és hátrányos helyzetű diák szerepel. Megkaptuk a megyei tanács pályázatán föl­ajánlott tizenötezer forintot a program gazdagítására. E hé­ten talán már kézhez is ve­hetjük az 'összeget, hogy még több sportfelszereléssel tud­juk színesíteni a tanulók yvá­ri szünidejét. Nagyon fárasztó Vörös Erika főiskolai hall­gató kéthetes szakmai gyakor­latát tölti a táborban. — Eredetileg a Velencei-tó mel­lett szerettem volna dolgoz­ni, de így sikerült. Hát nem nagyon találják fel magukat itt a gyerekek — mondja. —<• Valahogy másképp kellene, nem úgy, hogy összetörik a játékot, átgázolnak egymá­son ... Nagyon «fárasztó, ki­merítő ez a munka, nem erre vágyom. Ha végzek, középis­kolában fogok tanítani, nem ilyen sok kis rosszcsont között. Zimonyi Zita ISSN 0133—269« (Ceglédi Hírlap) mogassák a fiatalokat. Gy. F. Külföldre megy a masina A ceglédi Vas-, Elektromos és Mű­szerészipari Szö­vetkezet abonyi termékstruktúrá­ja csaknem a ko­rábbival azonos. Egyes áruik iránt a nemzetközi pia­con is érdeklődést tanúsítanak. Az úgynevezett fém- elemgyártó beren­dezést — amely egyébként igen mutatós — koope­rációban, színjét megrendelésre ké­szítik. Ennek a gépmonstrumnak a szerelésén dol­gozik a képen lát­ható Nagy Lajos. (Gyuráki Ferenc felvétele) Enyhíteni a fiatalok gondjait Romlanak az esélyeik Tábori képeslap Otthon csak civakodnánk

Next

/
Oldalképek
Tartalom