Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

1988. TÜLIIJS 1., PÉNTEK 5 A megyei pártbizottság ülése (Folytatás az l. oldalról.) lett néznünk az egység megbomlásának jeleivel. Erő­feszítéseink ellenére, a gazda­ság intenzív fejlődése, a tech­nikái felszereltség és a szer­vezettség javítása, a tudomá­nyos eredmények gyakorlati alkalmazása sem vált az ér­téktermelés meghatározó té­nyezőjévé. Az életkörülmények alakításában a VII. ötéves terv­re eredetileg elgondolt fejlődé­si ütemet is vissza kellett fog­ni: nem javultak a lakáshoz jutás lehetőségei, az általános és középiskolai hálózat fejlesz­tése csak más célok rovására közelít az eredetileg kitűzött mértékhez. A településfejlesz­tésben pedig csak a lakosság növekvő pénzügyi és társa­dalmimunka-hozzájárulásával lehet a legszükségesebb fej­lesztéseket megvalósítani. Krasznai Lajos ezután szólt arról, hogy a megyei pártbi­zottság és szervei ,a végrehaj­tás során megjelenő ellentmon­dások, a központi irányítás következetlenségei ellenére szívósan és helyes irányban munkálkodtak. Önállóan és gyorsan reagáltak a gazdaság­ban kialakuló kedvezőtlen irá­nyú folyamatokra, igyekeztek mérsékelni a politikai közhan­gulat hullámvölgyeit és a párt­élet megújításának sok olyan részelemét alkalmazták, me­lyeket általánosan elfogadottá csak az országos pártértekez­let tett. Összegezve azonban, a ko­rábbinál lényegesen nagyobb politikai erőfeszítések után is csak részeredményekről lehet számot adni — állapította meg. A fő okot abban jelölte meg, hogy a politikai irányító mun­ka külső feltételei egyértel­műen romlottak; a megye gaz­dálkodóegységeinek viszony­lag jó teljesítménye ellenére az életkörülmények nem ja­vultak a várt módon, jelentős rétegek életszínvonala i csök.- kenf.*®'TMk' kla^szétvezífek, a seket. Helyzetfeltáró képessé­günk, tisztánlátásunk erősö­dött, politikai eszközeink, módszereink bővítésével ér­tünk is el részeredményeket, de bebizonyosodott az is, hogy a területi és a helyi pártszer­vek politikai eszközei a gaz­daság befolyásolásában csak korlátozott hatásúak'"lehetnek. Ennek nem mond ellent az, hogy még a jelzett határokon belül sem használtuk ki po­litikai eszköztárunkat, főként a kádermunka vonatkozásában — emelte ki. A valóban vállalkozó szel­lemű, eredményekre képes, egyúttal követelményekét is támasztó gazdasági vezetők politikai támogatása például még mindig nem megfelelő, mint ahogy változatlanul, elő­fordul, hogy ellenkező hely­zetben viszont a pártszervek is elnézőek. A megyei pártbizottság első titkára szólt arról is, hogy a mozgalom belső tartalékainak feltárása érdekében már 1985- ben határozatot fogadott el a testület munkamódszerének, munkastílusának korszerűsí­tésére. A végrehajtásban mégis csak kisebb eredménye­ket értünk el, mivel a politi­ka és a pártélet egészének az országos pártértekezleten el­kezdett megújítása nélkül tö­rekvéseink nem vezethettek teljes sikerre, és ily módon mi is elmaradtunk azoktól a követelményektől, melyeket a vezető szerep és a tömegkap­csolatok erősítése támasztott — hangsúlyozta. Ez azzal együtt is igaz, hogy testüle­tünk időben felismerte, hogy a párt vezető szerepének ér­vényesítése megköveteli a párt egységének, a párt demokrati­kus belső viszonyain alapuló folyamatos újratermelését, és felfogásával erősítette azt a vi­takészséget. amely később, kü­lönösen az ez év eleji pártvi- •táknál válts általánosan .jel­iem zo vív ~ raiban olyan elvtársak is, akik az üléseken való részvételen túl kevés megbízatást vállal­tai^ véleményük megformálá­sához nem igényelték eléggé a _ párttagság véleményét, a pártbizottság munkájáról nem tájékoztatták a környezetük­ben élő párttagokat és pár- tonkivülieket. Ebből is adódik az a sokszor jogos kritika, mely szerint a megye párttag­sága kevés ismerettel rendel­kezik az itt folyó politikai életről. Minden pártbizottsági tag aktív közéleti tevékenysé­gére szükség van tehát, hogy e minőségében, személyében is megismerjék és elfogadják. Soraink felfrissítésénél ter­mészetesen figyelembe kell venni azt is, hogy néhány tes­tületi tagunk egészségi állapo­ta miatt sem tud — szándéka ellenére — maradéktalanul eleget tenni választott tisztsé­gével együttjáró követelmé­nyeknek. Mindezek indokolják tehát a megyei pártbizottság személyi összetételének fel- frissítését, Ezt a munkát szep­tember végéig végezzük el — javasolta Krasznai Lajos, majd azt az ajánlást tolmácsolta, hogy a demokratizmus elvei szerint a megyei pártbizottság válasszon meg egy olyan bi­zottságot, amely elvégzi a szük­séges cserék előkészítését, szé­les körű tájékozódás alapján tesz majd jelentést a megyei pártbizottságnak azokról a ja­vaslatokról, amelyek a testület és a munkabizottságok ösz- szetételének szükséges mérté­kű átalakítását szolgálják. Amennyiben a testületi ta­gokkal, a városi pártbizottsá­gok vezetőivel folytatott kon­zultációk során arra a követ­keztelésre jutnak, hogy a vég­rehajtó bizottság és a megyei pártbizottság tisztségviselői­nek körében is szükséges a frissítés, úgy erre vönatko- zóan is megfogalmazhatják in­dítványukat. Kiemelten 1 foglalkozott a negyei* pártbizottság első tit­párttagok növekvő bizonyta­lanságára, türelmetlenségére saját erőnkből sokszor nem tudtunk meggyőzően reagálni; .jelzéseinket, javaslatainkat a központi párt- és állami szer­vek nem vagy csak nagy ké­séssel vették figyelembe. Ter­mészetesen küszködtünk belső okokkal is — jelezte önkriti­kusan az előadó. — Eseten­ként elkényelmesedtünk, la­zult a kapcsolat az • alapszer­vezetekkel, munkastílusunk a fejlődés ellenére is elmaradt a gyors változások támasztotta követelményektől. A politikai munka egészére ható, a gazdasági, társadalmi feszültségeket is okozó, válto­zások, az ellentmondások fo­kozatos szaporodása mind ne­hezebb helyzetbe hozták az agitációt és a propagandát, egyre gyorsabb reagálásokat követeltek — fogalmazódott meg a továbbiakban. Ezeknek a kihívásoknak megpróbáltunk megfelelni, de csak átmeneti és pillanatnyi eredményeket értünk el. Mindinkább világossá vált, hogy a korszerűbb eszmei, ideológiai nevelőmunka kiala­kítása alaposabb helyzetelem­zést és erre épülő hosszú tá­vú feladatmeghatározást, kon­cepciót követel. Ezt felismerve összegeztük a közelmúltban az ideológiai munka feladatait a megyei pártbizottság ülésén. A testület tagjai emlékezhet­nek rá, hogy ez az állásfog­lalás már reálisan számba vet­te a helyzetet, irányát, lépté­két tekintve időszerű felada­tokat szabott meg. Szóbeli kiegészítésének kö­vetkező részében Krasznai La­jos arra emlékeztetett, hogy a megyei pártbizottság viszony­lag hamar tulajdonképpen már a VII ötéves terv készí­tése időszakában, de különö­sen a gazdaságban erősödő feszültségek nyomán felismer­te, hogy nem jelöltük meg elég pontosan a kitűzött gaz­daságpolitikai' célok teljesíté­séhez szükséges országos és helyi feltételeket, nem vettük számba kellő körültekintéssel a végrehajtás eszközrendsze­rét. Dokumentumaink sora bizonyltja — mondotta —, hogy megtettük a korrekcióra irányuló, kezdeményező lépé­A kádermunka értékelése kapcsán az előadó bírálta, hpgy nem mindenütt igazo­dott a növekvő követelmé­nyekhez a társadalmi, gazda­sági, kulturális életben lezaj­lott változásokhoz, majd el­mondta. hogy az elmúlt évek­ben a pártszervek, a pártalap- szervezetek között a munka színvonalában erőteljes diffe­renciálódás ment végbe. A jó színvonalon dölgozók most is helytálltak, a gyengék viszont még nehezebben birkóztak meg az összetett problémák­kal. A nehezedő gazdasági­társadalmi körülmények kö­zött a pártszervezetek egy ré­sze kivárt, határozatlan volt a helyben kezdeményezhető változások végrehajtásában, a helyzet önkritikus, értékelésé­ben. A párt vonzereje, akció­képessége több helyen csök­kent, a gyengébbek felzárkóz­tatására, megerősítésükre pe­dig nem tudtunk kellő ener­giát fordítani. Krasznai Lajos szóbeli ki­egészítésének következő részé­ben a beterjesztett feladatterv jellegéről szólva elmondta, hogy azt olyan rugalmas ke­retnek kell tekinteni, amely képes befogadni a párttagság, a lakosság egésze részéről fo­lyamatosan felvetődő és a po­litikai szervezőmunka során feltáruló, előre nem látható új kérdéseket is. A feladatterv elsősorban a megyei pártbizottságnak és végrehajtó szerveinek az or­szágos pártértekezlet állásfog­lalásából következő főbb ten- ' nivalóit tartalmazza. Csak rendkívül indokolt esetben ^utal a pártszervek és a párt- alapszervezetek feladataira, és nem foglal össze sok olyan té­mát, amelyet majd az éves munka tervezése során kell ütemezni, illetve amelyeket folyamatosan kell megoldani. Szólt arról, hogy a megyei pártbizottság tevékenységének megújulása, a feladatterv megvalósítása szükségessé te­szik a testület kooptálásával történő felfrissítését is. Ez akkor is így van, ha tud­juk; legtöbb testületi tagunk kitűnt a döntések képvisele­tében és a párttagság vélemé­nyének tolmácsolásában. Van­nak azonban a megyei pb so­kára az agitáció és propagan­da lényeges javításának szük­ségességével. Ennek kapcsán hangsúlyozta annak fontossá­gát, hogy szélesebb sajtónyil­vánosságot kapjanak a párt­testületek, többet tudjon mind a párttágság, mind a szélesebb körű közvélemény az itt zajló pártéletről. A gazdasággal összefüggő pártmunka korszerűsítése kap­csán pedig arra hívta fel a figyelmet Krasznai Lajos, hogy ennek legkézenfekvőbb mód­szere a jelenlegi gyakorlat kritikai elemzése lehet. Hi­szen a feszültségek, hibák fel­tárása a legjobb kiindulási alap ahhoz, hogy megállapít­suk: milyen feltételrendszer kialakítására, vagy munka- módszerbeli változtatásokra van szükség a párt gazdaság- politikájának érvényesítésé­hez. — mondotta a megyei pártbizottság első titkára, aki előterjesztésének befejező ré­szében arról adott tájékozta­tást, hogy milyen típusú kér­dések, kérdőjelek, polémiák fogalmazódtak meg a végre­hajtó bizottság keddi ülésén, és ezzel kapcsolatosan módo­sító javaslatokat tett a párt- bizottságnak kiküldött írásos anyaghoz. Az e napirendi pont feletti vitában hozzászólt Rónai Ár­pád, a megyei pb osztályve­zetője, Göndics Zoltán, az MSZMP megyei oktatási igaz­gatóságának vezetője, Jámbor Miklós, az SZMT elnöke, dr. Csernok Gyula, a megyei bí­róság elnöke, Bárd András, a Pest Megyei Hírlap főszerkesz­tője és Császár Ferenc, a me­gyei NEB elnöke. Alapvetően egyetértettek az előterjesztés szellemével és támogatták azt a javaslatot is, hogy az előt­tünk álló feladatokra felhívó és mozgósító levelet küldjön a megyei pártbizottság a párt- alapszervezetekhez, a kommu­nistákhoz. Ugyanakkor többen kifejezésre juttatták az írásos anyag egyes megfogalmazásait illető kétségeiket és hiányol­ták az elmúlt három év érté­kelésének nagyobb árnyaltsá­gát. Vita tárgya volt az is, hogy nem kéne-e megyei pártérte­kezlet összehívásával lehetővé tenni a választott testületek nagyobb mértékű frissítését, A Külügyminisztérium közleménye Válasz a román döntésre mint amit a jelenlegi kooptá- lási lehetőségek megengednek. Az érvek azonban végül is ab­ba az irányba vitték el a dön­tést, hogy ez nem szükséges, hiszen a megye párttagsága az országos pártéftekezletet megelőző viták során nem fe­jezett ki bizalmatlanságot a megyei pártbizottság iránt. A cselekvés sürgető szükségessé­ge pedig a szervezeti jellegű események helyett a tartalmi munka igen határozott, mi­előbbi beindítását igényli. Az ehhez szükséges személyi fel­tételek viszont az előterjesz- tesben javasolt módon is biz­tosíthatók. A hozzászólók arra is fel­hívták a figyelmet, hogy a szó­beli előterjesztésben is 'java­sol* módon meg kell őrizni az írásos feladatterv rugalmas­ságát, munkaokmáriy jellegét, gmi lehetővé teszi, hogy az esetlegesen szükségessé váló korrekciókat menet közben el­végezhessük. A felvetett javaslatokra Krasznai Lajos válaszolt, majd a testület egyhangúlag elfo­gadta a szóbeli előterjesztést és a vitában elhangzott javas­latok alapján módosított írá­sos feladattervet. A végleges szöveg kialakítására szerkesz­tőbizottságot bízott meg, amely elvégzi a szintén elfogadott a megyei párttagoknak szóló levél szükséges pontosítását is. A testület személyi felfrissíté­sének előkészítésére Császár Ferenc vezetésével kilenctagú káde ('bizottságot alakított so­raiból, amely később a jelölési munkát is elvégezheti majd. A megyei pártbizottság dön­tött arról is, hogy elfogadott feladattervét , a Pest Megyei Hírlapban nyilvánosságra hoz­za. (Terveink szerint szomba­ti számunkban közöljük majd.) A testület — miután megvi­tatta és tudomásul vette Lá­nyi Pál, a megyei fegyelmi bi­zottság elnöke által előterjesz­tett tájékoztatót a pártfegve- lem helyzetéről, a pártfegyel­mi munka tapasztalatairól Pest megyében — állást foglalt ar­ról is, hogy a munka idősze­rű kérdéseire is térjen vissza a közeljövőben lapunk* A személyi kérdések sorá­ban a megyei pb tájékoztatást kapott arról, hogy Radios Im­rét — nyugállományba vonu­lása — és Halász Józsefet — fontos gazdasági funkcióba ke­rülése miatt — a megyei rend­őr-főkapitányság, illetve a Csepel Autógyár városi jogú pártbizottsága érdemeik elis­merésével felmentette titkári funkciójukból. Munkájukat a megyei testület jegyzőkönyvi­leg külön is megköszönte. A pártbizottság jóváhagyólag tu­domásul vette azt is, hogy — mint erről lapunkban már hírt adtunk — helyükre Szabó Mi­hályt, illetve Jenei Mihályt vá­lasztották meg a rendőr-főka­pitányság, illetve a Csepel Autógyár pártbizottságának élére. B. A. őszi Istiián külügyminisz- ter-ihelyettes június 30-án, csütörtökön bekérette loan Chirát, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivőjét, és ismertette vele a Magyar Népköztársaság kor­mányának a kolozsvári ma­gyar főkonzulátos bezárására vonatkozó román döntéssel kapcsolatos álláspontját. Kifejtette: a magyar kor­mány sajnálattal vette tudo­másul a román döntést, és felhívja az RSZK kormányá­nak figyelmét, hogy lépése szöges ellentétben all orszá­gaink érvényben levő szerző­déseivel, az európai együttmű­ködés normáival, a helsinki záróokmány és a madridi utótalálkozó megállapodásai­val. A szocialista országok gyakorlatában példa nélkül álló intézkedés súlyosan ká­rosítja a magyar—román kap­csolatokat. Rámutatott, hogy a román vezetés által' az intézkedéshez ürügyként felhozott budapes­ti tüntetés törvényes keretek között zajlott le, az azon A nagyszabású rekonstruk­ciós program részeként Vácott, a Dunai Cement- és Mészmű- vekben megkezdődtek a csar­nok- és tárolóépítési munkák. Az új óriás csarnokban a Krupp—Polisius céggel kötött megállapodás alapján az NSZK- ból vásárolt technológiai rend­szert helyezik majd el. Ezzel á gyártási eljárással a jelenlegi­nél 30 százalékkal kevesebb energiára lesz szükség, ami évente hozzávetőleg 200 mil­lió forint megtakarítást ered­ményez majd. A gyártáshoz részt vevők az emberi jogok érvényesítése érdekében, a humanitárius kapcsolatok kor­látozása, a romániai nemzeti kisebbségek hátrányos meg­különböztetése ellen emelték ‘fel szavukat. Nem irányult tehát a Román Szocialista Köztársaság, annak társadal­mi rendje és a szocializmus ellen. A demonstráció kiállt a magyar és a román nép ba­rátsága mellett, mentes volt a nacionalista, soviniszta meg­nyilvánulásoktól. A hivatalos magyar szervek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kötelezettségeivel összhang­ban messzemenően gondos­kodtak az RSZK budapesti nagykövetségének biztonságá­ról, működésének zavartalan­ságáról. A külügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy az MNK kor­mánya továbbra sem a kap­csolatok szűkítésében keresi a vitás kérdések megoldását, hanem változatlan türelemmel és kitartással munkálkodik a magyar—román kapcsolatok fejlesztésében, a lsét nép ba­rátságának erősítésén. szolgáló alapanyag — a mész­kő és az agyag — raktározá­sára épülő tároló fölé tetőt húznak, így a nyersanyag nem porzik, kevésbé szennyezi a le­vegőt. A környezet megkímé- lésére egyébként is megkülön­böztetett figyelmet fordítanak a 4,5 milliárd forint költségű rekonstrukciós programban. A DCM kéményeihez vezető csövekre olyan porleválasztót szerelnek, amivel a jelenlegi évi 12 ezer tonnányi levegőbe kerülő por nagyobb hányadát visszafoghatják. Fordulókorongok Ecserről A Rákosmezeje Termelőszövetkezet 3. sz. fémipari tizemében gyártják az Ikarus buszok fordulókorongjait és a jármüvek zárókereteit. (Hancsovszki János felvételei Épül a csarnok és a tároló A DCM rekonstrukciója Öntözési bemutató Alsónémediben Programok világbanki hitellel Termelőszövetkezetek elnökhelyettesei, helyettes termelési veze­tők, agronómusok népesítették be tegnap az alsónémedi kemping különtermét. A Pest Megyei Teszöv és a Magyar Agrártudományi Egyesületek Pest Megyei Szervezetének együttes szervezésében tar­tottak számukra tanácskozást és szakmai bemutatót. A megjelenteket Szabó Lász­ló, az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet elnöke kö­szöntötte, majd dr. Tarján Zoltán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium világbanki koordinációs osztá­lyának vezetője adott átfogó tájékoztatást a világbanki ag­rárprogramokról. Négy olyan nagy fontosságú programot említett, amelyek hosszú tá­von tehetik eredményessé az állattenyésztést, a feldolgozói melléküzemágakat, a hús- és tejfeldolgozás terén megoldás­ra váró és minőségi javulást eredményező lehetőségeket. Az aratási előkészületekről, a gépszemlékről és egyéb, a nyári betakarítási munkálatok­kal kapcsolatos időszerű fel­adatokról számolt be a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, dr. Polgár Mihály. Az említett beszámplókat követően a hatóságok, az ellá­tó és forgalmazó vállalatok képviselői adtak, rövid ismer­tetőt. Elhangzott egyebek kö­zött, hogy Pest megyében mintegy félmillió tonna ga­bonatermés várható, ebből a gabonaipar körülbelül 250 ezer tonnás mennyiséget vásárol fel. Ennyire van .tárolókapaci­tása. Mintegy 50-60 ezer ton­na gabona betárolására is szükség lesz. Az előadásokat, hozzászólá­sokat követően az öntözésfej­lesztési programról számolt be a KITE gyöngyösi alközpont­jának vezetője, Mohácsi Imre. Előadását követően a jelen lévő szakemberek megtekin­tették az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet Waley öntözé­si rendszerét, pontosabban azt a 260 hektáros kukoricatáblát, amelyet az említett berende­zéssel öntöznek. Módjuk volt a jelenlévőknek ezen a határ­szemlén megtekinteni azt a száraz művelésű 5 hektáros rizstáblát is. amelyet kísérle­ti jelleggel vetettek. Egy olyan rizsfajtáról van szó, amelyet a szarvasi kutatóintézetben fejlesztettek ki és az ÖKI- hatos elnevezést kapta. Az Alsónémedin tartott szakmai tanácskozás és bemu­tató, mint a tegnapi napon többször is elhangzott, elérte célját, hiszen a jelenlévők bő­séges szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal térhettek vissza munkahelyeikre. Gy. L. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom