Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1988. JÚLIUS 30., SZOMBAT Bizakodó a hangulat Saját maguknak is bizonyítanak Az utóbbi évek egyik legnagyobb betárolási és tisztítási szezonját kezdték meg a vionori magtisztító üzemben. Könnyíti a helyzetet a munkaerőgondok mellett, hogy az idén már a vertikális gépsor üzemel, jelentős költségmegtakarítással. Alig egy hét alatt a beszállított tizenhét vagon káposztarepcét már letisztították, raktárba került. A nagy teljesítményű aspirator naponta 200 mázsa vetőmagot bocsátott át rostáin, „emésztette” meg az aránylag száraz, jó küllemű vetőmagot. A dolgozók hangulatán is érződik: van elég áru, s a kondíciók is biztatóak. Minden remény megvan ahhoz, hogy a momoriak saját erejükből bizonyítsanak, a korábbi évek gyengébb teljesítményét feledtetve. Ezt ígérték a termelési központ gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői a vállalat vezérigazgatójának, dr. Csiszár Jánosnak, aki bizalmat szavazott a régi, patinás üzem dolgozóinak. Ezért uralkodik most derűs elhatározás, egységes hangulat a monori üzemben. X betárolási terv közel 18 ezer tonna vetőmag. A három üzemből Monorra, mintegy 7 ezer 500 tonna vetőmag betárolása. tisztítása és értékesítése (kiszállítása) esik, és ezt A VetőmagtermeUeíő és Értékesítő Vállalat Monori Területi Központja ez évben 17 ezer tonna jó minőségű magot vásárol fel. A nedvességtartalom közepes minőségű, ami a tárolás szempontjából előnyös. Ezért a nyers vetőmagot alapos vizsgálatnak vetik alá. Képünkön Bán Mária meós a káposztarepce gyommagvizs- gálatát végzi A tisztított, zsákolt vetőmag a szellős raktárba kerül. Képünkön Fekete Sándor folyamatosan feltölti a készletet targoncájával (Vimola Károly felvételei) csak nagy fegyelemmel, jó munkaszervezéssel, anyagi ösztönzéssel lehet (kell!) végrehajtani. A monoriak azért is bizakodóak, mert a félévi tiszta eredményük meghaladja az évinek több mint 80 százalékát, s ez jó „indulási” alap a második (nehezebb!) félév elé nézve, amikor is, felgyorsulnak majd az események, belép a nagyobb volumenű tőkés export, amit határidőre és jó minőségre kell kikészíteni! Ez alapvető követelmény. Július 15., Vámos Géza igazgató nyugállományba távozása óta Forró István a vállalati központ közigazgatási igazgatóhelyettese (a vezér- igazgató megbízottja) látja el az igazgatói teendőket, megteremtve a folyamatosságot, az. eredményes gazdálkodás termeltetési és értékesítési ösz- szet,evőit, következésképpen az üzemek zavartalan működését. Ez olyan segítség, amellyel meg lehet és meg kell alapozni, gyorsítani a területi központ fejlődését, eredményességét. Szem előtt egy lehet csupán: a nyereség- érdekeltség, a vállalat egészében jelentős, meghatározó szerep, elfogadtatás. Ezért fogalmazott az elmúlt héten az alapszervezet párttitkára úgy: most a legfontosabb feladat a gazdasági munka maradéktalan végrehajtása, a bizonyítás, hogy az elmúlt gyengébb két esztendő eredményei csupán a külső piaci hatások, s csak kisebb részben a személyi vezetés hiányosságaira vezethetők vissza. Feladattervük is ezt célozza, erre az alterötezer darab a terv Sertések a háztájiból A Monori Állami Gazdaságban nagy jelentőséget tulajdonítanak a háztájiból származó sertések értékesítésének. Különösen fontos ez most, hiszen éves leadási tervük ötezer darab, ez kétszerese a tavalyinak. Az eddig értékesített csaknem ezer darab sertés darabonkénti átlagsúlya 122,5 kilogramm volt. A kistermelőknek kifizetett 45,4 forint kilogrammonként megfelel az országos átlagnak. A legtöbb sertést Dánszent- miklós és Pusztavacs környékéről szállították az előbbi községben működő átvételi helyre. Tervezik, hogy Csévharasz- ton is létesítenek hasonlót, ez a kis körzet kiterjedhetne Nyáregyháza, Vasad, Üjlen- gyel és Monor körzetére. Hétfőn Honismereti kör Az üllői honismereti baráti kör szokásos havi összejövetelét legközelebb augusztus elsején, hétfőn 17 órakor tartja az üllői könyvtárban. Minden érdeklődőt szeretettel, várnak. natívára épül, hangsúlyozva az üzem nagyobb önállóságát, felelősségét. Megkezdték az olajlen tisztításának az előkészületeit, közben „ömlik” a borsó, egymás után gördülnek be a vetőmagszállítmányok, mintegy 70 vagon jó minőségű nyers áru már tisztításra vár, no meg vagy 5—6 tisztítóműn kásra az üzém. Kellenének női és férfi rpupkaerők, tisz.- tességges keresetért. Hörömpő Jenő Tárlatlátogatéban Elégedett, ha rácsodálkoznak Jé, anyu! Kivirágzott a napocska! — kiáltja ámulva egy bogárszemű kisfiú a Csendes tenger című képnél. Kaszner Margit festőművész nyáregyházi kiállításán ugyanezzel a gyermeki derűvel nézegeti a megnyitó felnőtt közönsége is a képeket. A művek egy hónapig láthatók a tanácsteremben, alkotójukat most kérem, tekintsünk végig pályáján, beszéljen magáról. — Kőszegen születtem — jelzi mindjárt a starthelyet. — Az ecsetet már gyerekkorom óta forgatom. Több mint 30 éve a Pannónia Filmstúdióban dolgozom, mint animator. Tudja, az animá- tor az a rajzoló, aki a rajzfilmfigurák mozdulatait ábrázolja, egyenként külön. Az egész filmet levetítve látjuk aztán a folyamatos mozgást. Festői munkámban hidovics Lászlót, Kántor Andort, Somogyi Józsefet vallom mestereimnek. — Képein tulipánok, rózsák, napraforgók a főszereplők ... — Imádom a természetet, azt a természetet szép nővé) nyeivel, amelyet oly felelőtlenül tesz tönkre az ember. Ezt a rombolást gyűlölöm, s talán tiltakozásnak fogják fel e képeket a vétkesek, megriadnak attól, amit tettek. — Sokan irigylik derűlátását. — Nézze, aki művészetre adta a fejét, annak hinnie, hirdetnie kell: a szépség, a harmónia kivívható, megteremthető. Még most is, amikor egyre nehezebb az élet, s nem az első igénye a munkában megfáradtnak, hogy pihenésül gyönyörködjön pár festett tulipánban. De ha csak egy érdeklődő is úgy megy el képeimtől, hogy rájuk tudott csodálkozni, akkor már megérte, hogy megfestettem őket. Tapasztalatból mondom így, hiszen ez a hetvenharmadik kiállításom. A tiltakozás kedves módja, .ahogy. .egy. fa lornbkoronájá- ban óriási virág bomlik ki, az a fa egyetlen szelíd rózsa. Ez Csendes tenger (a kiállításon szereplő képek egyike) a szelídség hiányzik most körülöttünk, belőlünk, s amire ezért annyira vágyunk. Ilyen összeforrt farózsák pompáznak a Régi ház, a Nyáregyházi emlékezet, a Csendes tenger című képeken. Kaszner Margit vonzódik a régi épületekhez: egyszerű falusi házakhoz, pompás barokk és román stílusú templomokhoz. Szülővárosa, Kőszeg műemlékeit éppoly szeretettel örökíti meg, mint Párizs, Velence, Isztambul hídjait. Külföldi kiállításainak is élénk a sajtóvisszhangja. Kritikák, a művésztársak elismerő sorai olvashatók a képek előtti asztalokon. Nyáregyháza, Pilis régi házai ihletik őt. — Itt töltöm a nyarakat, mert itt van csend, nyugalom, Budapesthez is közel van. Nézze csak ezt a szép erdőt... körülöttünk. Szeretem az itteni embereket, szomszédaimmal is jól megvagyunk — mondja örömmel. Ezt a békét sugározza a Nyáregyházi fények című kép. Magasba törő, karcsú fák, szinte belenőnek a hatalmas napkorongba. Bizonyára ez a megtalált nyugalom indította arra a művésznőt, hogy a községnek ajándékozza a Nyáregyházi erdő című képét. A községi klub könyvtárában helyezik majd el. Hosszasan sorolhatnám még műveit, inkább kérem az érdeklődőket, jöjjenek el, nézzék meg őket! A kiállítás ideje alatt szombati napokon a művésznő maga is szeretettel, személyesen várja látogatóit. Neki további termékeny éveket kívánunk, magunk pedig reméljük, hogy újabb alkotásaival évenként találkozunk majd. Galambos Pál Négy Gáspár egy csapatban? Készülnek az erdeiek A tavaszi idény egyik labdarúgó-sikercsapata a Mono- ri-erdei KSK július 1-jétől heti két edzéssel, edzőmérkőJegyzet És megszólal hangosan a pénz zésekkel készül a bajnoki rajtra. A ml sikerült tavasz után — az első hat helyezettől 9 pontot szereztek! — érthetően nagy az elvárás a csapat házatáján. Az új edző Antal Gyula — korábban a Monori SE ificsapatának edzéseit vezette — keményen megdolgoztatja a játékosokat, akik között sok új arc nem fedezhető fel. Egy-két korábban leállt fiatal pilisi labdarúgót igazolnak, és ha... — A nyári átigazolási szezon egyik legnagyobb érdekessége lenne, hogy Gáspár György, a Monori SE erőssége haza kíván térni, a jövőben Monori- erdőn kíván játszani. Bátyja János is elkezdte az edzéseket, az öcs Zoltán az ifiben játszik, az unokatestvér eddig is a csapat erőssége volt. Négy Gáspár egy csapatban — ez is ritkaság lenne! Apropó, ifi. A Vecsési SE megszüntette a Il-őt, így a lényegében monori-erdeiekre épülő csapat a jövőben már Monori-erdő néven indul. A helyi vezetés azt várja, hogy az utánpótlás-nevelés néhány éven belül megoldja a csapat problémáit. Az első előkészületi mérkőzés jól sikerült: Monoron a nyári aszályban vízilabdaeredmény született: 6-6. Következik Pilis, Nyáregyháza, a Kőbányai Lombik és nincs megállás. A cél: a 3—8. hely valamelyikének elérése. A 300—400 fős szurkolótáborral rendelkező kis településen a kezdeti lépések után már merészebbek az álmok... Sz. A. MNK-fordu!ó Vasárnapi foci Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzések: Ecser— Gyömrő. Ecser, 18 óra, vezeti: Szuda (partjelző: Sárosi), Úri —Péteri, Úri, 18 óra, Izsáki (P. Szabó), Monori-erdő— Nyáregyháza, Monori-erdő, 18 óra, Oláh T., Törtei—Cegíéd- bercel, Törtei, 17 óra, Müller B. •(ISSN 0133—2651 (Monori HirtLap) ' V V olt már nekem találkozásom hasonló dolgokkal — néztem a hölgy után, áld dúltan kiviharzott a kapun. A kapumon. Vagy mit is beszélek itt egyes számú birtokos esetben, amikor nekem még a kapum is közös az OTP-vel. Kint az utcán, a hőségtől vibráló úttest szélén várta egy kocsi. A hölgy előzőleg emelt hangon kioktatott, csak álltam egyik lábamról a másikra, és amíg mondta, mondta, már épp azon akartam el- mélázni a magam csendességében, hogy végül is lehet-e annak magánélete, aki a közéletben forgolódik, de a pillanat tört 'része alatt le is mondtam erről a szándékomról. Tudniillik, ezen már jó párszor elméláztam és tudtam a végeredményt. Tudtam, hogy á tanácsi ügyintéző fiatalasszony heggyé tornyosuló vasalnivaló restanciája árnyékában, vasalóval a kezében, kétségbeesve hallgatja otthonában az állampolgár egyórás monológját, és az Isten szerelméért meg nem sértheti azzal, hogy hivatalos időben a hivatalba invitálja, mert a férjének már nincs tiszta inge. Láttam nemegyszer, hogy más hivatal más képviselőjét csirkeetetés közben ötfős küldöttség rohanta meg: nekik épp akkor volt idejük, s saját bajuk természetesen nem tűrt halasztást. No meg jómagámnak is eljátszották már betonkeverés közben, nyírfakérgen a Rózsalevél című nótát, hogv erről írni kell, mert ez kuriózum. De hát ezekről nincs mit tűnődni. Ez van. A hölgynek mindazonáltal még igaza is lett volna. Apró mulasztást követtem el aznapi cikkemben. Azt írtam ugyanis, hogy Budapesttől Monori- erdőia csak egyetlen fogadóban várják szállással-szobá- val is a vendégeket. Tévedtem. Van még egy ilyen intézmény, a Katalin csárda, melynek az a mérges, velem igazán nem barátságos modorban perlekedő hölgy a tulajdonosa. Készültem elnézést kérni, készültem, hogy jóvá tegyem vétkeimet. Hanem az a hang! Közölte, hogy ennekelőtte ő is volt újságíró. Pesten. (Természetesen nem vidéken.) Ezenkívül rokona a főnökömnek. Ez utóbbit háromszor sem volt rest a lelkemre kötni, azzal a kitétellel, hogy nyilvánvalóan nála keres gyógyírt a panaszára. Ettől kezdve már a szokásosnál is ismerősebb volt a dolog. A ki kinek az unokatestvére, sógora, kinek milyen messzire ér el a karja, ki az, aki mindent elintéz — régi nóta. Valahogy mégsem mégy ki a divatból. De minek soroljam? S ott álltam szemben ezzel a régi nótával, meg azzal, akit nem sértettem, nem rágalmaztam — csupán kifelejtettem egy cikkből. Magabiztos erőszak áradt belőle, tudta, mit akar, — bizonyára nem tapasztalatok nélkül — azt is tudni vélte mit, mivel érhet el. Aztán elviharzott. El is felejtettem mondani, hogy így utólag elégedettséggel töltött el a tájékozatlanságom, örültem, hogy az általa összehozott intézményben sosem voltam még vendég. Mert pénznél és összeköttetésnél — talán eléggé el nem ítélhető módon — emberibbnek érzem az emberi hangot. A pénzről aznap más is eszembe jutott. Másik eset — hasonló végkicsengéssel. Mostanában meglehetős gyakorisággal írunk a névtelen levelekről — mert maguk a névtelen levelek is gyakoribbak. i Nemrégiben például a Mono- e rí Népi Ellenőrzési Bizottság- ' hoz érkezett — a sok közül 1 egy — levél a tanácsi keres- ' kedelmi ellenőrzés tarthatat- e lan állapotát ecsetelte, mond- ván, hogy a tanács ügyintéző- . jének anyagi érdeke fűződik ? ahhoz, hogy ne ellenőrizzen, , és nem is teszi. Még mielőtt . a népi ellenőrök útnak eredhettek volna, megjött a másik levél is: nem történt az ügy- r ben semmi, ezért a levélíró a 1 Magas Hivatalhoz fordult, nem é kihagyva természetesen a j NEB elnökének nevét sem j a feljelentésből. (Burkolt cél- - zás: Tehát a NEB is korrum- ^ pálható, na de majd ...!) Az ellenőrök, eme újabb ijesztge- * tésről nem tudva, tisztességesen ellenőrizni kezdtek. És z megállapították, hogy a beje- r lentett tanácsnál a kereske- £ delmi ellenőrzések rendben, ^ gyakran, aktívák bevonásával történnek, és a felfedett hiányosságok nem maradnak bír- r ság, illetve egyéb következmé- 1 nyék nélkül. Azt persze nem 3 tudom, hogy a tisztességében r sértett ügyintézőnek hány át- t virrasztott éjszakája volt. De r hát kíváncsi erre a névtelen levélíró? Nem. M indezzel azt akarom mondani, hogy nincs össze- p fnnódás, nincs korrupció, nincs kéz kezet mos? Szó sincs róla, a pénz manapság jóval hallhatódban beszél, és sokkal nagyobb a súlya, mint megérdemelné, mint ameny- * nyíre valóban szükség lenne C rá. És túl sokszor jár karölt- ^ ve olyan cimborákkal, ame- - lyek mindig, mindenkor iga- (• zi emberi értékek ellentétei: ^ irigységgel, rosszindulattal, ° gőggel, lelkiismeretlenséggel, b Miért kellene hagynunk, hogy E ezek harsogják tül az életünket? Koblencz Zsuzsa •
