Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-29 / 180. szám

1988. JÚLIUS 29., PÉNTEK ^ÍMara 3 Népi ellenőrök megállapításai Az adórendszer visszafog Tegnap Császár Ferenc el­nök vezetésével ülést tartott a Pest Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság. A testület ösz- szefoglaló jelentést hallgatott meg arról a vizsgálatról, ame­lyet a találmányok és újítá­sok hasznosítása az iparban témakörében folytatott a bi­zottság. | Még nem meghatározó js;"' -1* | Á Csepel Autógyárban, a Ganz Árammérőgyárban, a Fortéban, a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalatnál és a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetnél azt ellenőrizték, vajon 1985. és 1988. első féléve közötti időszakban mennyire volt jel­lemző a szellemi termékek hasznosítása, a találmányi és újítási tevékenység mennyi­ben járult hozzá a műszaki fejlődéshez, a piaci és ter­melési szerkezetváltás ered­ményeihez, a hatékonyság ja­vításához. Vizsgálták azt is, hogy az idéntől érvényes gaz­dasági Szabályozók hogyan ösztönzik az újítási kedvet, az innovációs tevékenységet. A NEB megállapításai sze­rint, bár a szellemi alkotás értéke az utóbbi időben meg­növekedett, hatása a vállala­tok működésében még nem meghatározó. A termelő vál­lalatoknál a találmányok több mint fele saját dolgozótól származik,, igen alacsony vi­szont a vásárolt licencek, know-how-k aránya. Az újí­tások hatása a vizsgált válla­latoknál egyrészt a nyereség növelésében, másrészt a pia­cok megtartásában mutatko­zott meg, a piacbővítésben kevésbé, s ez alól csak a Pemü képez kivételt. A szellemi alkotások érté­kesítése is elenyésző, igaz, ezt több tényező nehezíti: nem alakult ki az értékesítés gya­korlata. és hiányzik a megfe­lelő piackutatás. Korlátozás­ként hat a Magyarországon országonként befizetendő két­százezer forint oltalmi díj is. A vállalaton belüli hasznosí­tást elsősorban a különböző belső szervezetek kapcsolatá­nak hiánya és érdektelensége akadályozza. S bár. az egyes vállalatok látják a helyzet tarthatatlanságát, innovációs szolgáltatást sem pénzügyi in­tézménytől, sem speciális kis­vállalkozástól nem vesznek igénybe. Hogy jobban ösztönözzön A vizsgálat megállapította: a személyi jövedelemadó- rendszer kedvezőtlen hatást gyakorol az újításra — komo­lyabb találmány esetén egy átlagos jövedelmű dolgozó a korábbi díjnak csak mintegy felét kapja. így várható, hogy a korábbi években tapasztalt Újítói kedv a következő idő­ben visszaesik. A bizottság ezért javasolta: módosítsák az adórendszert, hogy jobban ösz­tönözzön a szellemi alkotó munkára. A Pest Megyéd Népi Ellen­őrzési Bizottság ülésének na­pirendjén a fenti jelentésen túl elnöki beszámoló szere­pelt. MIOT Új ifjúsági fórum Az ifjúsági csoportok kü­lönböző érdekeinek egyezteté­sére új fórumot hívnak életre Magyar Ifjúság Országos Ta­nácsa (MIOT) néven — a ter­vek szerint — ez év őszén. MIOT néven ez ideig a KISZ szerepelt külföldi kapcsolatai­ban, most belpolitikai tarta­lommal és feladatkörtel önálló szervezet társul a névhez. A KISZ KB-ban elmondták, hogy az elképzelések szerint a MIOT népfront jellegűen fog­ná össze a fiatalokat, tömö- rítené a különböző ifjúsági egyesületeket, csoportokat. Je­lenleg még vitatott, hogy az új tanács önállóan vagy vala­mely más szervezet — esetleg a Hazafias' Népfront —' fel-, ügyelete alatt működjön. A napokban megalakult előkészítő bizottság számára a KISZ részletes alapszabály­tervezetet dolgozott ki. E ja­vaslategyüttes a MIOT cél­jául jelöli meg az egyes tag- szervezetek összefogását, vé­leményük egyeztetését és koordinálását, illetve a kiala­kított közös érdekek, állás­pontok nyilvánosság előtti képviseletét, politikai fórumo­kon való közvetítését. A tervek szerint a MIOT- nak tagja lehet majd — vi­lágnézeti hovatartozástól füg­getlenül — valamennyi alkot­mányos alapon működő ifjú­sági társadalmi szervezet, ön­tevékeny csoport, országos mozgalom és egyesület. A tag- szervezetek egyenjogúak len­nének a MIOT-on belül. En­nek következtében az ifjúsági tanácsban a KISZ is egy lesz az egyenlők között. A kormányszóvivő tájékoztatója A benzinkutasok nem szövetkeztek Pontos adatok még nincsenek Az utóbbi időben sok sző esett arról, hogy a január 1-jétől bevezetett adóreform­hoz fűzött remények — legalábbis egyelőre — nem váltották be a hozzájuk fűzött re­ményeket. Nem folyt be az államkasszá­ba idáig az az összeg, amelyet az általá­nos forgalmi adótól, illetve a személyi jö­vedelemadótól vártak. Pest megyében, mint álta­lában mindenütt az ország­ban; valószínűleg hasonló a helyzet, bár, amint azt Kruzs- litz Tibortól, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal Pest Megyei Igazgatóságának ve­zetőjétől megtudtuk, precíz adataik erről nincsenek: — A központi, országos szin­tű számítógépes feldolgozás miatt nem tudunk pontos helyzetképet adni. Igaz, erre pillanatnyilag nincs is szüksé­günk. Az összesített adatok birtokában ugyanis csak a jö­vő év március 20-a, a szemé­lyi jövedelemadó befizetési ha­táridejének lejárta után le­szünk tisztában azzal, honnan, milyen címen folyt be pénz és a várakozáshoz képest hol van elmaradás. Az ellenőrzéseket azonban ezekben a napokban is foly­tatják, igaz, egyelőre az el­múlt évi jövedelmek után be­fizetett adók összegét vizsgál­ják. Az eddigi tapasztalatok nem túl jók: tíz ellenőrzés­ből általában 7—8 során tár­nak fel legalább 10 ezer fo­rintos adóeltitkolást, de nem egy esetben több millió forin­tos tartozásra is bukkantak. — A tavaly szerzett jöve­delmek után fizetett adók el­lenőrzése mellett természete­sen megkezdtük a vizsgálódást a láthatatlan jövedelmek után fizetett adókkal kapcsolatban is — mondja Papp Albert, a Pest Megyei Adófelügyelőség vezetője. — Elsősorban azok­nak a foglalkozási ágaknak a képviselőit kerestük fel, akik­nél jellemző, hogy fizetésük mellett hálapénzből, borrava­lóból is tesznek szert jövede­lemre. Többek között orvoso­kat, ápolókat, benzinkutaso­kat, ügyvédeket, mérnököket és sírásókat kerestünk fel — előzetes megbeszélés alapján. A kép, amelyet így alkothat­tunk, igen érdekes: úgy tű­nik, hogy az orvosok egy ré­sze összefogott, egységes ösz- szegű hálapénzt vall be. Az ápolónők állítólag nem kap­nak ilyet, de az is ' érdekes, hogy a Shell-kutaknál dolgo­zó benzinkutasok negyedéven­ként 1200 íprintos borravaló­ról számolnak be, míg Áfor- nál dolgozó kollégáik 4000 fo­rintot ismernek be. Az adófizetési mor.ál tehát nem jobb, mint amilyen az elmúlt években volt. Ezzel szemben az önkéntes vagyon­nyilatkozatokkal kapcsolatban — amelyet március 31-ig tehe­tett meg bárki — ipar jobbak a benyomásai az adóhatóság­nak. A várakozásnak megfe­lelően, országosan 50—60 ezer ember vallotta be önként, mekkora a vagyona, s ezek az állítások túlnyomórészt meg is felelték a valóságnak. Azoknak viszont, akik ez­zel a lehetőséggel nem éltek, s feltehetően, úgymond . látha­tatlan jövedelemre tesznek szert, a jövőben ügyelniük kell arra, hogy személyi jöve­delemadójuk a valóságot tük­rözze. Mert ha az adóhatóság egyelőre el is nézi a hibákat, jövőre már 50—200 százalékos bírságot vet ki a szabálytala­nul adózókra. Az előzetes szá­I „ , mítások szerint a jóvo ev ta­vaszától 350 revizoruk 100— 150 ezer állampolgárnál'ellen­őrzi majd Pest megyében az idén szerzett jövedelmek után befizetett adókat. Pató Zsuzsa Végleges szervezeti rend szcrinl működik július 15-töl a Pest Me­gyei Adófelügyelőség. A Budapesl XIII. kerület, Petneházy utca 6-—8. szám alatt (telefon: 297-620) ta­lálható a hivatalvezető, a sze­mélyzeti és munkaügyi csoport, a jogi és igazgatási, az információs és számítástechnikai osztály, va­lamint a szellemi és egyéb te­vékenységet folytatók, illetve a szolgáltatok és szállítók adóügyei­vel foglalkozó osztály, az általá­nosforgalmiadó- és a behajtási osztály, illetve az ügyfélszolgálat. Vili. kerület Kiss szám alatt (tele­Budapesten József utca fon: 137-285) található a keres­kedők adóosztálya, valamint a vendéglátóipari adóosztály. Budapesten a II. kerület Két utca 3. szám alatt (telefon: 352- 352) működik a vasipari adó-, az építőipari adó- és a vegyesipari adóosztály. A személyes ügyintézést igény* lő és a kirendeltségeken, vagy ügyfélszolgálatnál nem rendezhető ügyekkel az ágazatilag illetékes osztályokat kell felkeresni. Ügyfélfogadás egységesen: hét­fő-szerda 8.30-tól 18.30-ig, pénte­ken 8.30-tól 12 óráig. Az ügyfélszolgálat a hét minden munkanapján működik. (Folytatás az 1. oldalról.) szakszervezetek és a kormány között. A mai prognózis szerint az idei várható áremelkedés 17 százalék körül lesz. A kor­mány készen áll arra, hogy a korábbi megállapodásnak megfelelően a SZOT és a Mi­nisztertanács képviselőinek együttes ülésén tárgyalja meg az idei^ várható ár- és jöve­delemfolyamatokat és a to­vábbi gazdaságpolitikai, bér- és szociálpolitikai teendőket. A kormányszóvivő a továb­biakban kifejtette: a kormány nem kívánja korlátozni a szakszervezetek mozgásterét, s mint látható, rendkívül gyor­san válaszolt a szakszerveze­tek nagyon határozottan meg­fogalmazott véleményére. Mindez arra utal, hogy a kormány komolyan veszi a szakszervezetek minden észre­vételét, és a jövőben is igény­li azokat. A Minisztertanács­nak is az az álláspontja, hogy szükség van szakszervezeti törvényre. A kormány üdvö­zölné, ha a szakszervezetek vezetői javaslatot tennének a Minisztertanácsnak a szakszer­vezeti törvény megalkotására. Valószínűleg emelkedik a gépkocsiátalány A Magyar Rádió munkatár­sa arról érdeklődött, hogy a benzináremelés mennyivel nö­veli ágazatonként a szállítási költségeket, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek árát, s emelkedik-e a gépko­csiátalány összege. Válaszában a kormányszóvi­vő hangsúlyozta: a kormány intézkedései természetesen nem rögtönzés alapján szület­nek, hanem minden elhatáro­zás mögött komoly számítások vannak. A kormányban és annak apparátusában kitűnő közgazdászok dolgoznak, akik el tudják végezni a megfelelő számításokat. A gépkocsiáta­lány összege valószínűleg emelkedni fog, erről azonban még nincs döntés. Ehhez azt is pontosan ki kell számítani, mennyi jut az átalányból az üzemanyagköltségre, illetve az amortizációra. A Népszava munkatársa ar­ról kérdezett: vajon van-e, lesz-e elég pénze a költségve­tésnek a munka nélkül mara­dók létminimumának garan­tálására. A kormány szóvivő­je elmondta: a szakértői ja­vaslatok egy része szerint a munkanélküli-segély ösz- szegének a mai legkisebb bér, illetve a létminimum — tehát 3 ezer forint — körül kellene alakulnia, ám vannak olyan szakértők is, akik ennél ma­gasabb összeget tartanának indokoltnak. A munkanélküli­segély alapjául a már ma is működő úgynevezett foglal­koztatási alap szolgálna. A Minisztertanács második félévi munkatervéről szólva — a Magyar Hírlap tudósító­jának kérdésére — a kor­mányszóvivő hangsúlyozta: a kormány tagjainak ebben az időszakban csaknem 100 elő­terjesztést kell megvitatniuk. Mindenekelőtt a reformprog­ramból adódó magas szintű jogszabályok előkészítése az egyik fő feladat. A letéti jegy középtávra szélé értékpapír A Magyar Nemzet tudósító­ja arról kérdezett: mi a lé­nyege a letéti jegynek, s mi tette szükségessé a bevezeté­sét. A rövid távú befektetések céljára már most rendelkezés­re áll a kincstárjegy — hangzott a válasz —, míg hosszú távra, rendszerint 3 évnél is hosszabb időszakra a kötvények nyújtanak ked­vező befektetési lehetőséget. Hiányoznak azonban. egyelőre a középtávra szóló értékpapí­rok. E hiányt szándékoznak pótolni a lekötési idő, a név­érték és a kamat meghatáro­zása szempontjából rugalmas letéti jegy bevezetésével. Le­téti jegyet a pénzintézetek magánszemélyek és jogi sze­mélyek részére egyaránt ki- bocsáthatriak és az korlátozás nélkül átruházható, eladható. A kormány a bevezetéséről szóló rendelettervezetet az Or­szággyűlés illetékes bizottságai elé terjeszti, s ha azok egyet­értenek vele, elfogadják, ak­kor az Elnöki Tanács hozza meg a végső döntést. A Közvélemény-kutató Inté­zet tevékenységével kapcsolat­ban — a Népszabadság mun­katársának kérdésére — Bá­nyász Rezső kifejtette: az MSZMP KB júliusi ülése után Budapesten kérdőíves közvé­lemény-kutatást folytattak a KB-ülés mindkét napirendi pontjáról. A tanácskozáson tárgyalt gazdaságpolitikai el­gondolások két tervváltozatá­ról megkérdezték a lakosokat: az „a” vagy a „b” változa­tot választanák-e. A budapes­tieknek több mint a fele a gyorsabb, egyharmada pedig a mérsékeltebb ütemű válto­zás mellett foglalt állást. El­sősorban a fiatalabbak és a középkorúak, a magasabb is- kolázottságúak, az aktív kere­sők, az értelmiségiek és a párttagok részesítik előnyben a gyorsabb ütemű változást. A budapestiek többsége tá­mogatja a tervezett gyüleke­zési és egyesülési törvény el­veit, bár a részletkérdésekben eltérőek a vélemények. A megkérdezetteknek több mint a fele helyesli a gyüle­kezési és véleménynyilvánítá­si szabadságot, de azzal a fel­tétellel, hogy mind az állam­polgárok, mind a hatóságok magatartása meghatározott törvényes keretek között ma­rad. E véleményt hangsúlyo­sabban képviselik a középko­rúak, a párttagok, a politi­kailag legtájékozottabbak. Szinte teljes körű helyeslést kapott az az általános elv, hogy mindenféle egyesületet létre lehessen hozni, amelyet a törvény nem tilt. Tetemes többletkiadások vcítak A táppénzcsalásokkal kap­csolatban a kormányszóvivő kijelentette: tény, hogy idén a társadalombiztosításban előre nem látott tetemes többletki­adások voltak. Az illetékes minisztérium előreláthatóan már a következő ülésén rész­letesen tájékoztatja a kor­mányt a helyzetről. A tájékoztató végén a kor­mányszóvivő jelezte, hogy eb­ben a minőségében utoljára találkozott a sajtó képviselői­vel. Tiles az egyéni igazságszolgáltatás Önvédelmi csoportok A közelmúltban nagy vissz­hangot keltett az a rádióri­port, amely a borsodi cigá­nyok önvédelmi csoportjának megalakulásáról szólt. Ezt kö­vetően Bajáról érkezett hír, ahol az újváros lakói arra vál­lalkoztak, hogy éjszakánként ügyelnek a környék rendjére. Szabályozza-e önvédelmi csoportok megalakulását va­lamilyen paragrafus? Erre kért választ dr. Iglói József­től, a Legfőbb Ügyészség nyo­mozásfelügyeleti főosztályá­nak vezetőjétől az MTI mun­katársa. — Konkrétan egy jogszabály sem foglalkozik az önvédelmi csoportok létrejöttével, mű­ködésével. Mégis több olyan Pemü-Puma. Új, világhírű márkával bővül a magyar cipőgyártás. A Pemü ceglédi cipőgyárában 120 millió forintos beruházás nyomán Puma-cipők gyártását kezdték meg. A teljes felfutás után éven­te egymillió pár szabadidő- cs sportcipőt állít elő az üzem, amelynek 60 százalékát a belföldi piacon értékesítik. Gyártósoron a Puma-cipő. paragrafus található, amely vonatkozhat ezekre. A Minisz­tertanács egy évvel ezélőtt rendeletet alkotott a vagyon­védelemről. Ebben megfogal­mazódik, hogy — a magán- nyomozói tevékenység kivé­telével — mi mindenhez van joguk az állampolgároknak. Így például tervezhetnek biz­tonsági berendezéseket, őriz­hetnek magán- vagy személyi tulajdonban álló épületeket, lakásokat, hétvégi házakat, il­letve gépjárműveket, s ma­gánszemély tulajdonában le­vő pénzt, értéktárgyakat. Üdü­lőterületeken a tulajdonosok maguk, vagy megbízásuk alap­ján mások vállalkozhatnak a berendezések feletti őrködés­re. Természetesen mindeze­ket megfelelő ellenőrzés és bejelentés mellett végezhetik. A másik ide vonatkozó jog­szabály a büntetőeljárásról szóló törvény, amely kimond­ja, hogy bűncselekmény el­követésén tetten ért személyt bárki elfoghat, de haladékta­lanul köteles rendőrhöz vagy ügyészhez kisérni, illetőleg va­lamelyiküket értesíteni, önbí­ráskodásnak, megtorlásnak te­hát semmikor sincs helye! — A büntető törvény-' könyv szabályozza a jogos vé­delmi helyzetet. E szerint: nem büntethető az, aki jogtalan tá­madást hárít el. Ez egészen a támadó harcképtelenné té­teléig terjedhet, de a véde­kező nem okozhat súlyosabb kárt, mint a támadó. Ma már ennek arányát sokkal körül­tekintőbben vizsgálják, mint korábban, amikor is az volt az elfogadott a bírói gyakor- latbap, hogy puszta kézzel va­ló támadás elhárítására kést vagy más, élet kioltására al­kalmas eszközt nem szabad használni. Ilyen esetben a bí­róság minden körülményt ala­posan mérlegel. — összegezve tehát: minJ denkinek joga van ahhoz, hogy az ellene, vagy bárki más ellen irányuló támadást kivédjen, de ez sohasem je­lenthet egyéni igazságszolgál-- tatást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom