Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

A Lélek-patak partján A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1988. JÚLIUS 28., SZOMBAT Lehet háromszáz wattal kevesebb? Nem olajat, gázt égetünk el A péceli Lélek-patak tisztítását vállalták a Heves megyei kör­nyezetvédő építőtábor diákjai, összegyűjtik a szemetet és megszabadítják a gaztól a patak oldalát is. Munkájukért 290 ezer forintot utal át részükre a nagyközségi tanács (Vimola Károly felvétele) Melléktermékek nyulaknak Eltérő táplálóértékek A gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató- központban tízféle rostos me­zőgazdasági melléktermék — búzaszalma, kukoricaszár, ku­koricacsutka, napraforgóhéj, búzakorpa, babszalma, répa­szelet, paradicsomtörköly, szalmás brojleralom, valamint almatörköly — kémiai össze­tételét, cellulóz- és lignintar­talmát, emészthetőségét és táplálóértékét határozták meg nyálban. A búzaszalma, kukorica- csutka, napraforgóhéj tápláló­anyagban szegény, rostban gazdag, melynek jelentős részét lignin képezi. Szerény táplálóanyag-tartalmukat a nyúl gyengén emészti meg. A babszalma, kukoricaszár rost­ja kevesebb lignint tartalmaz, emészthetősége kedvezőbb, mint a búzaszalmáé. A többi vizsgált melléktermék tápláló­anyag-tartalmát a nyúl meg­felelően képes hasznosítani. A répaszelet szénhidrát-, a paradicsomtörköly és búzakor­pa fehérje- és zsírtartalmát kivé’'"'an, a brojleralom és al- matörköly táplálóanyag-tartal- mát közepesen emésztik meg. Olvasóink fóruma Vendégségben a gyerekek Tisztelt szerkesztőség! Szövetkezetünk — Pécel— Isaszeg Áfész — gazdasági ve­zetése ez évi munkaverseny­felhívására egy különöis, nem mindennapi felajánlás érke­zett. A különösség nem a gazdasági jellegű felajánlás­ban, hanem a szocialista mó­don élni fogalomkörébe tarto­zik. Konkrétan arról szólt, hogy a péceli sportvendéglő kollektívája Keller Kálmánná vezetésével úgy határozott, saját erejéből egy napra ven­dégül lát egy csoportot a Fó­ti Gyermekvárosból. A kol­lektíva kérte a szövetkezet ve­zetőségének segítségét a szer­vezési munkához, valamint a gyermekek szállításához. Felvettem a kapcsolatot szövetkezetünk KlSZ-alap- szervezetének titkárával, és úgy döntöttünk, maximális segítséget nyújtunk e nemes gondolat megvalósításához. A szövetkezet vezetősége úgy ha­tározott, hogy a tagsági érde­keltségi alapból finanszírozza a gyermekek szállítását. Nap­ról napra terjedt a hír, hogy mire készül a sportvendéglő kollektívája, és a hagyomá­nyos, valamint a szerződéses boltok egymás után jelentet­ték be, ők is csatlakoznak az akcióhoz. Amikor minden ösz- szeállt, felvettük a kapcsola­tot a Gyermekvárossal, és meghatároztuk a napot. Hogy milyen volt e nap, most elmondom. A KISZ-titkárral elmen­tünk Fótra, ahol negyvenegy kis ember várta a kirándulást. Nagy örömmel és igen fegyel­mezetten foglalták el helyüket a buszban. Az utazás alatt egyetlenegyszer sem kellett fegyelmezni a gyermekeket, ami számomra meglepő volt. (Itt a saját gyermekem osztá­lyával tett kirándulás tapasz­talataira gondolok.) Kilenc órára érkeztünk a vendéglőhöz, ahol a kollektí­ván kívül a szövetkezet párt­titkára és néhány kolléga, il­A nap programja Július 23-án és 24-én: Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti kör­nyezetünk, kiállítás. Erzsébet királyné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművé­szete, állandó kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. letve azok családja várta a megilletődött csoportot. Tíz­óraizás után elmentünk, a pé- celi Csúnyának nevezett erdő­be. Itt aztán volt minden, fo­ci, fogócska, zsákban futás, kötélhúzás. Az ebéd pedig kint a szabadban bográcsgu­lyás, sajtos pogácsa. Ez a no­mád étkezési forma nagy si­kert aratott a gyermekek kö­rében. A program zárásaként uzsonna a vendéglőben, és a versenyben részt vevőknek hatalmas torta. Amikor jöttek a búcsúzás nehéz pillanatai, Keller Kálmánná könnyeit nyelve mondta, hogy maradt még pénz az összegyűjtöttből, és átadta a Gyermekváros képviselőinek. Búcsúzóul a gyerekek verset mondtak, éne­keltek. Lómén Károlyné személyzeti vezető SOK MINDEN kiment már a divatból a népszakásokból is. A piros almával, aranyos dióval díszített menyasszony­kalácsot felváltotta az eme­letes menyasszonyi torta, de sok szokás még ma i? él. Pél­dául az, hogy a fálunkban még most is két helyen tart­ják a lakodalmat, külön a menyasszonyos háznál, külön a vőlegényes háznál, s él a menyasszonytánc is, sőt en­nek egyre nagyobb a jelentő­sége — mondta Bankó Gábor egykori lakodalmas vőfény. Ő most a rokonságban — Szo- vics Márti és Ecseri István eküvőjén — csapos, afféle jó öreg kocsmáros, aki arról gondoskodik, hogy bor, sör, rövidital és üdítő mindig le­gyen a vendégek asztalán. Ezen a tavaszon, helyeseb­ben a nyáron már az ötödik lakodalomban vendégeskedem, s mindenütt kerestem a Ban­kó Gábor által említett vál­tozásokat, a régi elhagyásá­ból vagy átalakításából szüle­tő másságot. Érdekes feladat lenne egy összehasonlító dol­gozat megírása, amelyben azt mutatná be a szerzője, mi­lyen mondjuk 1908-ban vagy 1928-ban egy hévízgyörki, esetleg galgahévízi esküvő és milyen ma. Néhány leginkább meghatá­rozó változásra az is ráakad, aki nem keresi azokat. A ré­gi lakodalmak például sok­kal szerényebbek voltak, mint a mai, egész falut megmozga­tó népi színjáték. Gyűrűt va­£ A nagy melegben most azért húzódunk lakásunk falai ^ közé, hogy hűsöljünk. Pihennek a kályhák, kazánok, hű- ^ vösek a radiátorok. A legmelegebb napokban is vannak ^ azonban olyan emberek, akik szenet lapátolnak a kam­^ rába, készülve a télre. A városházán pedig a végrehajtó | bizottság az energiagazdálkodás helyzetét tárgyalta a f tanácsi intézményeknél. Az érintett munkahelyeken nin- ^ csenek energetikusok, kapcsolt munkakörben szakmai ^ képesítéssel nem rendelkező gondnokok, adminisztráto- ^ rok végzik a feladatot. Szerények azok az eredmények, i amelyeket a költségek mérséklése terén elértek. Az energia a falat kenyér­nél is kézzelfoghatóbb szá­munkra, hiszen nem kell érte minden esetben kereskedésbe menni, lakásunkban számta­lan helyen vételezhetünk ára­mot. Ugyanakkor éppen ez az erőforrás tanúsítja a legköz­vetlenebbül, hogy a termé­szettel szemben nem nyerhe­tünk csatát. A világminden­ségben van elég energia, de nekünk abból egyelőre kevés jut. Tudjuk, hogy a távhő jó dolog, de ma már az is vilá­gos, hogy csökkenteni kell a veszteségeit. Arra is felhívják a figyelmünket, hogy közben hasznosítanunk kell a hulla­dékok energiatartalmát. Az energiagazdálkodási és racionalizálási programok cél­kitűzései közül az egyik leg­fontosabb — tartalmazza a műszaki osztály előterjesztése — a vilamosenergia-felhaszná- lás csökkentése minden terü­leten. Ezt úgy is meg lehet oldani, hogy a közérzetünk ja­vul. Az energiatakarékossági intézkedések azon a területen valósultak meg, ahol viszony­lag kevés ráfordítással elérhe­tő a jobb, gazdaságosabb mű­szaki megoldás. Magyarán: előre is lehet menekülni. Jobb hatásfokkal A tanácsi közvilágítási lám­pahelyek száma 1980 és 1987 között 4204-ről 4674-re nőtt. A különbség 470 kisebb-nagyobb napocska a javunkra. Eközben a fényforrások összes teljesít­ménye háromszáz wattal csök­kent! A kevesebb energiából úgy kapunk több fényt, hogy jobb hatásfokú izzókat hasz­nálunk. A sorozatos közvilágí­tási áramdíj- és alapdíjemelés miatt a közvilágítás persze év­ről évre többe kerül, öt év alatt kétszeresére nőtt a számla. Több fényben A gázhálózat kiépülésével a városgazdálkodási vállalat tömbfűtömúveiben az olajfű­tést átállították gázüzeműre. A két melegforrás 1835 lakás­ban és közületek épületeiben fűt. Az egy légköbméterre ju­tó hőfelhasználás az országos átlagtól jobb. A fűtőművek műszaki felszereltségéről, az elosztóhálózat, a fogyasztási oldal műszaki jellemzőiről ha­sonló mondható el. A veszte­ségfeltárás jelenlegi színvona­la viszont nem megfelelő. Az Állami Fejlesztést Bank energiaracionalizálási pályá­zatára a városi tanács kezde­ményezésére két intézmény je­lentkezett —■ sikerrel. A szo­ciális otthon 115 tonna olaj helyett 132 600 köbméter föld­Művelődési központ Vége a szünetnek Július 4-től felújítási-kar­bantartási munkák miatt zár­va tartott a Petőfi Sándor Művelődési Központ Gödöl­lőn. A szünet ma délelőtt 10 órakor véget ért. Az iskolai vakáció ugyanakkor tovább tart és a nyár hátralévő ré­szében táborozókat is vár az intézmény. Augusztusban pél­dául zenei játéktábor lesz. A Gödöllői Galériában Földi Pé­ter festőművész kiállítását rendezik meg. Szabadtéren la­kótelepi programokat ajánla­nak július 29-én és 30-án. Népi színjáték Szeress, kis angyalom lamikor csak a menyasszony kapott, a két gyűrű vásárlá­sa csak a negyvenes években kezdődött. Ezt korábban a garast fogához verő paraszt fölösleges fényűzésnek, flanc- nak tartotta. A legény kapott egy rend ruhát, ingestől, csiz­mástól, a lánynak pedig jegy­cipőt küldött a vőlegény. Ma van gyűrű — jegygyűrű, meg kísérő is, esetleg három-négy — a menyasszonynak és a párjának egyaránt. És változott a lakodalomba meghívottak száma is. Még a negyvenes, ötvenes években is huszonöt-harminc ház né­pe táncolt a kiürített lakás­ban. a hatvanas évektől kezd­ve állandóan nő a meghívot­tak száma, s ma már száz házon alul nem adják, sőt abban versengenek, kinek hány házzal sikerül a bűvös százas számon túljutni. Ezért aztán összeszedik az unoka- testvéreket, a régi leány- és legénypajtásokat, katonacim­borákat, iskolatársakat, mun­kahelyi kollégákat, s annak a közösségnek a tagjait, akikkel a szabadidejüket együtt töl­tötték: aki a labdát, kergeti, az meghívja a focicsapat tag­jait, aki a népi együttesben táncol vagy énekel, az ven­dégül látja az egész csopor­tot. Szovlcs Mártiéknál is itt volt a meghívottak között a hévízgyörki asszonykórus minden tagja, mert az öröm­anya, Szovics Jánosné, a nép­dalkörben énekel annak meg­alakulása óta. Tanúja voltam, hogy a második terítésnél — mert 300-400 vendéget nem tudnak egyszerre vacsorához ültetni —, amikor lanyhult a hangulat, ezek az asszonyok kezdték a nótát, járták a táncot, teremtettek vidámsá­got. És azt is az új vonások közt kell említeni, hogy miközben a hivatalos közösségek fel­bomlásáról beszélünk, ezek az asszonyok már a lakodal­mat megelőző napon ott vol­tak segíteni, s az ünnepen mintegy védő, óvó falként ka­rolták körbe a menyasszonyt, amikor együtt járták a táncot. Az esküvői menet a nagy családi ünnep leglátványosabb mozzanata. Szovicsék lakodal­mában is a Lada után akasz­tották a pótkocsit, amit kocs­mának rendeztek be, s aki az úton megszomjazott vagy éppen a menetre rácsodálko­zott, már hívták is egy korsó sörre, egy pohár bqrra. A ze­nekar szünet nélkül húzta az újabbnál újabb nótákat. Mert hát: szerelem, szerelem, átko­zott gyötrelem! Mert hát: meg gázt éget évente el. A Karikás iskolában az energiahordozó váltását egybekötötték az épü­let bővítésével. Helyi pénz­ből is történtek hasonló átál­lások, például az óvodákban, a máriabesnyöi körzeti orvosi rendelőben, a Kossuth Lajos utcai bölcsődében. A túrái, szadai, péceli szociális ottho­nokban is korszerűsítették a fűtést, a kazánokat az elégte­len fűtési hatásfok miatt cse­rélték ki. A hatodik ötéves tervben — négy évvel ezelőtt — tárgyal­ta a végrehajtó bizottság az ál­talános iskolák világítás-kor­szerűsítését. Hogy a tanulók és a tanítók, tanárok több fény­ben dolgozhassanak, a tanter­mek lámpáit cserélték ki. A megvalósítást a megyei tanács pénzzel is támogatta, nyolc- százezer forinttal. Nem elég a hőmérő Gödöllőn 82 transzformátor működik, a kisfeszültségű há­lózat hossza 123 kilométer. Az Elektromos Művek a ke­zelésében lévő elektromos há­lózat üzemeltetése, fenntartá­sa során hozzájárult a lakos­sági és kommunális energiael­látás folyamatosságához, de az áramszünetek a rendszer hiá­nyosságait is mutatják. Az év­tized elején megkezdett re­konstrukció és fejlesztés javí­totta a szolgáltatás színvona­lát. Mióta bevezették a háló­zatfejlesztési hozzájárulást, so­kan kevesebb teljesítménnyel is megelégednek a lakásokban. Még mindig lehetne szigetel­ni ajtót, ablakot, a fűtőberen­dezések rendszeresebb karban­tartásával, beszabályozásával, a fűtési rendszerek átvizsgálá­sával is csökkenthetők a ki­adások. Sőt, kézenfekvő dolog a hőmérő alkalmazása. Ez az egyszerű szerkezet kötelesség- tudóan jelzi a hőmérsékletet, de a pazarlások csökkentése, a túlfűtés megszüntetése sokszor csak rajunk, a mi szándékun­kon múlik. A legjobb ösztönző pedig a pénztárcánkban rej­lik, ha még nem üres. B. G. kell a szívnek hasadni! Mert hát csak azért is: Szeress, kis angyalom, hogy ne legyek ár­va ... A most divatba jött videós — tízezerért — nem győzött szaladgálni, hogy mindent megörökítsen, csodamasinájá­val mindent rögzítsen. Ter­mészetesen villogott, katto­gott a fotós gépe is. A menyasszonytáncnál a vőlegény népviseletbe öltözte­tett babával váltotta ki a kedvesét a táncoltatok közül, így történt régen is és így történt most is, ám a baba ezer ráncú szoknyájára dol­lárt, márkát tűztek, hogy ez­zel is növeljék a menyasszony értékét. Nem hiszem, hogy a ruhát díszítő valutát is be­számolták a 118 ezer forint­ba, amit a menyasszony ösz- szetáncolt. A LAKODALOMBAN ott volt a Pécsre szakadt unoka- testvér is, dr. Aszódi Pál ügyvéd és a felesége. Aszódi­né még soha nem vett részt Galga menti lakodalomban. Hogy ő mit látott, s mi volt a véleménye? — Tetszett az emberek vidámsága, felsza- badultsága, tetszett a meny­asszonytánc, amely komoly útravalót is biztosított a fia­taloknak új életük elkezdésé­hez Tetszett, hogy miniszok­nyában, farmernadrágban, csokornyakkendősen, vagy koptatott dzsekiben őrzik a fiatalok is a még mindig nép­viseletben járó szüleik hagyo­mányát. Fercsik Mihály íSzombati jegyzeti Július Júliusban már vénül a hatar. Májusban volt zsen­ge, fiatal. Júniusban vált­felnőtté, és ezekben a he­tekben bizony öregszik, né­hol már újra szántják. Meg­érett a mák, elszáradt a hagyma szára, a borsószár mar az állatok eledele, és az aranysárgán virágzó napraforgótengerek, a cí­mert hányó, szemesedé csövű kukoricasűrük is mintha erre a megválto­zott korra utalnának. A Galga völgyét északon és délen őrző dombok tetejé­ről betakarították a búzát. Elvesztette koronáját a ba- gi Tatárülés éppúgy, mint a Cserhát Aszód fölé nyúló végvidéke. Nem én fedeztem fel, hogy az aratás ma már nem egy-egy falu ügye. Régóta nem az. Egy tucat kombájn és kombájnos elegendő akár négy határ­ban megérett gabona beta­karításához. Akkor miért fog el mégis furcsa meleg­ség, amikor munkában lá­tom ezeket az embereket, akár falum határában, ahol még eredeti nevükön is­merem a dűlőket, akár az Alföldön vagy Szlovákiá­ban? Értelmét vesztett új­ságírói beidegződés? Milyen újdonságot tud mondani a hírlapíró? Nem fűzi semmi emlék a régi, kaszás betakarításokhoz, sem az akkori hozamok­hoz. A gabonatermesztés a legteljesebben gépesített szántóföldi ágazat. A ha­társzemlén a szakemberek az egyes fajták képességeit értékelték. Az egyik felett eljárt az idő, újabb lett a népszerű. Aztán majd azt is felváltja egy másik. Ők ránézésre megállapították, milyenek a minőségi jegyei a kultúrának és a várható termésnek. Mindez miért is érdekelné az olvasókat, akiknek a legnagyobb há­nyada hasonló helyzetben van, mint az őket tudósító tollforgató. Kollegám tanácsot ad, most is írhatsz. jegyzetel arról, miképpen lehet el- " kerülni, hogy a szállítás közben sok mag szétszó­ródjon. Ez is olyan dolog, amit mindenkinél jobban tudnak a táblákon dolgo­zók. Bár a kérdés másik oldala szintén igaz. A túl­nyomó többségében laikus közönség nem is szólhat másképp a betakarításhoz, mint megjegyzéseivel, eb­ben vagy abban a kanyar­ban megint sok búza szó­ródik a földre. Közben ta­lán nem is gondol arra, hány fuvarral tértek aznap a sofőrök a szárítóba, a magtárba, és milyenek a mai termésátlagok. Azt hiszem, a látvány szépsége, a munka látszó­lagos egyszerűsége az, ami megkap. Elvetették ősszel a magot, s a megérett ka­lászokat annak rendje és módja szerint levágják, Tiszta ügy, ebben nem le­het mellébeszélni. A beta­karítás fizikai tisztaságáról persze sokat mondhatnának a kombájnosok, akik körül nemcsak forró a világ, ha­nem kellemetlenül poros is a kánikulai napokban. A gazdasági forróságról pe­dig a könyvelők beszélhet­nének. Maradnak az újságíró számára az apró megfigye­lések. Azt magán is ész­reveszi, milyen nyugtala­nul alszik azon az éjsza­kán, ami után a túrái ha­tárba kellene igyekeznie, hogy elkapja az aratókat, az első napon. Reggel eső ébreszti és arra kíváncsi, mit szólnak e kellemetlen körülményhez azok, akik­nek a fizetségük, egész évi munkájuk eredménye függ az elkövetkező napoktól, és már nagyon fenték a fogu­kat az első vágásra, ők tudják legjobban, hogy az aratás ma már rutinfel­adat. de ők szólnak először az újságírónak, nem jössz ki hozzánk, megnézni a letakarítás első navját? Lehet, hogy csak ma­gamnak mondok ezzel újat: az aratásban régen is. ma is a dolgozó ember az érdekes, a soha meg nem unható. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom