Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
A Lélek-patak partján A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1988. JÚLIUS 28., SZOMBAT Lehet háromszáz wattal kevesebb? Nem olajat, gázt égetünk el A péceli Lélek-patak tisztítását vállalták a Heves megyei környezetvédő építőtábor diákjai, összegyűjtik a szemetet és megszabadítják a gaztól a patak oldalát is. Munkájukért 290 ezer forintot utal át részükre a nagyközségi tanács (Vimola Károly felvétele) Melléktermékek nyulaknak Eltérő táplálóértékek A gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató- központban tízféle rostos mezőgazdasági melléktermék — búzaszalma, kukoricaszár, kukoricacsutka, napraforgóhéj, búzakorpa, babszalma, répaszelet, paradicsomtörköly, szalmás brojleralom, valamint almatörköly — kémiai összetételét, cellulóz- és lignintartalmát, emészthetőségét és táplálóértékét határozták meg nyálban. A búzaszalma, kukorica- csutka, napraforgóhéj táplálóanyagban szegény, rostban gazdag, melynek jelentős részét lignin képezi. Szerény táplálóanyag-tartalmukat a nyúl gyengén emészti meg. A babszalma, kukoricaszár rostja kevesebb lignint tartalmaz, emészthetősége kedvezőbb, mint a búzaszalmáé. A többi vizsgált melléktermék táplálóanyag-tartalmát a nyúl megfelelően képes hasznosítani. A répaszelet szénhidrát-, a paradicsomtörköly és búzakorpa fehérje- és zsírtartalmát kivé’'"'an, a brojleralom és al- matörköly táplálóanyag-tartal- mát közepesen emésztik meg. Olvasóink fóruma Vendégségben a gyerekek Tisztelt szerkesztőség! Szövetkezetünk — Pécel— Isaszeg Áfész — gazdasági vezetése ez évi munkaversenyfelhívására egy különöis, nem mindennapi felajánlás érkezett. A különösség nem a gazdasági jellegű felajánlásban, hanem a szocialista módon élni fogalomkörébe tartozik. Konkrétan arról szólt, hogy a péceli sportvendéglő kollektívája Keller Kálmánná vezetésével úgy határozott, saját erejéből egy napra vendégül lát egy csoportot a Fóti Gyermekvárosból. A kollektíva kérte a szövetkezet vezetőségének segítségét a szervezési munkához, valamint a gyermekek szállításához. Felvettem a kapcsolatot szövetkezetünk KlSZ-alap- szervezetének titkárával, és úgy döntöttünk, maximális segítséget nyújtunk e nemes gondolat megvalósításához. A szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a tagsági érdekeltségi alapból finanszírozza a gyermekek szállítását. Napról napra terjedt a hír, hogy mire készül a sportvendéglő kollektívája, és a hagyományos, valamint a szerződéses boltok egymás után jelentették be, ők is csatlakoznak az akcióhoz. Amikor minden ösz- szeállt, felvettük a kapcsolatot a Gyermekvárossal, és meghatároztuk a napot. Hogy milyen volt e nap, most elmondom. A KISZ-titkárral elmentünk Fótra, ahol negyvenegy kis ember várta a kirándulást. Nagy örömmel és igen fegyelmezetten foglalták el helyüket a buszban. Az utazás alatt egyetlenegyszer sem kellett fegyelmezni a gyermekeket, ami számomra meglepő volt. (Itt a saját gyermekem osztályával tett kirándulás tapasztalataira gondolok.) Kilenc órára érkeztünk a vendéglőhöz, ahol a kollektíván kívül a szövetkezet párttitkára és néhány kolléga, ilA nap programja Július 23-án és 24-én: Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti környezetünk, kiállítás. Erzsébet királyné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművészete, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. letve azok családja várta a megilletődött csoportot. Tízóraizás után elmentünk, a pé- celi Csúnyának nevezett erdőbe. Itt aztán volt minden, foci, fogócska, zsákban futás, kötélhúzás. Az ebéd pedig kint a szabadban bográcsgulyás, sajtos pogácsa. Ez a nomád étkezési forma nagy sikert aratott a gyermekek körében. A program zárásaként uzsonna a vendéglőben, és a versenyben részt vevőknek hatalmas torta. Amikor jöttek a búcsúzás nehéz pillanatai, Keller Kálmánná könnyeit nyelve mondta, hogy maradt még pénz az összegyűjtöttből, és átadta a Gyermekváros képviselőinek. Búcsúzóul a gyerekek verset mondtak, énekeltek. Lómén Károlyné személyzeti vezető SOK MINDEN kiment már a divatból a népszakásokból is. A piros almával, aranyos dióval díszített menyasszonykalácsot felváltotta az emeletes menyasszonyi torta, de sok szokás még ma i? él. Például az, hogy a fálunkban még most is két helyen tartják a lakodalmat, külön a menyasszonyos háznál, külön a vőlegényes háznál, s él a menyasszonytánc is, sőt ennek egyre nagyobb a jelentősége — mondta Bankó Gábor egykori lakodalmas vőfény. Ő most a rokonságban — Szo- vics Márti és Ecseri István eküvőjén — csapos, afféle jó öreg kocsmáros, aki arról gondoskodik, hogy bor, sör, rövidital és üdítő mindig legyen a vendégek asztalán. Ezen a tavaszon, helyesebben a nyáron már az ötödik lakodalomban vendégeskedem, s mindenütt kerestem a Bankó Gábor által említett változásokat, a régi elhagyásából vagy átalakításából születő másságot. Érdekes feladat lenne egy összehasonlító dolgozat megírása, amelyben azt mutatná be a szerzője, milyen mondjuk 1908-ban vagy 1928-ban egy hévízgyörki, esetleg galgahévízi esküvő és milyen ma. Néhány leginkább meghatározó változásra az is ráakad, aki nem keresi azokat. A régi lakodalmak például sokkal szerényebbek voltak, mint a mai, egész falut megmozgató népi színjáték. Gyűrűt va£ A nagy melegben most azért húzódunk lakásunk falai ^ közé, hogy hűsöljünk. Pihennek a kályhák, kazánok, hű- ^ vösek a radiátorok. A legmelegebb napokban is vannak ^ azonban olyan emberek, akik szenet lapátolnak a kam^ rába, készülve a télre. A városházán pedig a végrehajtó | bizottság az energiagazdálkodás helyzetét tárgyalta a f tanácsi intézményeknél. Az érintett munkahelyeken nin- ^ csenek energetikusok, kapcsolt munkakörben szakmai ^ képesítéssel nem rendelkező gondnokok, adminisztráto- ^ rok végzik a feladatot. Szerények azok az eredmények, i amelyeket a költségek mérséklése terén elértek. Az energia a falat kenyérnél is kézzelfoghatóbb számunkra, hiszen nem kell érte minden esetben kereskedésbe menni, lakásunkban számtalan helyen vételezhetünk áramot. Ugyanakkor éppen ez az erőforrás tanúsítja a legközvetlenebbül, hogy a természettel szemben nem nyerhetünk csatát. A világmindenségben van elég energia, de nekünk abból egyelőre kevés jut. Tudjuk, hogy a távhő jó dolog, de ma már az is világos, hogy csökkenteni kell a veszteségeit. Arra is felhívják a figyelmünket, hogy közben hasznosítanunk kell a hulladékok energiatartalmát. Az energiagazdálkodási és racionalizálási programok célkitűzései közül az egyik legfontosabb — tartalmazza a műszaki osztály előterjesztése — a vilamosenergia-felhaszná- lás csökkentése minden területen. Ezt úgy is meg lehet oldani, hogy a közérzetünk javul. Az energiatakarékossági intézkedések azon a területen valósultak meg, ahol viszonylag kevés ráfordítással elérhető a jobb, gazdaságosabb műszaki megoldás. Magyarán: előre is lehet menekülni. Jobb hatásfokkal A tanácsi közvilágítási lámpahelyek száma 1980 és 1987 között 4204-ről 4674-re nőtt. A különbség 470 kisebb-nagyobb napocska a javunkra. Eközben a fényforrások összes teljesítménye háromszáz wattal csökkent! A kevesebb energiából úgy kapunk több fényt, hogy jobb hatásfokú izzókat használunk. A sorozatos közvilágítási áramdíj- és alapdíjemelés miatt a közvilágítás persze évről évre többe kerül, öt év alatt kétszeresére nőtt a számla. Több fényben A gázhálózat kiépülésével a városgazdálkodási vállalat tömbfűtömúveiben az olajfűtést átállították gázüzeműre. A két melegforrás 1835 lakásban és közületek épületeiben fűt. Az egy légköbméterre jutó hőfelhasználás az országos átlagtól jobb. A fűtőművek műszaki felszereltségéről, az elosztóhálózat, a fogyasztási oldal műszaki jellemzőiről hasonló mondható el. A veszteségfeltárás jelenlegi színvonala viszont nem megfelelő. Az Állami Fejlesztést Bank energiaracionalizálási pályázatára a városi tanács kezdeményezésére két intézmény jelentkezett —■ sikerrel. A szociális otthon 115 tonna olaj helyett 132 600 köbméter földMűvelődési központ Vége a szünetnek Július 4-től felújítási-karbantartási munkák miatt zárva tartott a Petőfi Sándor Művelődési Központ Gödöllőn. A szünet ma délelőtt 10 órakor véget ért. Az iskolai vakáció ugyanakkor tovább tart és a nyár hátralévő részében táborozókat is vár az intézmény. Augusztusban például zenei játéktábor lesz. A Gödöllői Galériában Földi Péter festőművész kiállítását rendezik meg. Szabadtéren lakótelepi programokat ajánlanak július 29-én és 30-án. Népi színjáték Szeress, kis angyalom lamikor csak a menyasszony kapott, a két gyűrű vásárlása csak a negyvenes években kezdődött. Ezt korábban a garast fogához verő paraszt fölösleges fényűzésnek, flanc- nak tartotta. A legény kapott egy rend ruhát, ingestől, csizmástól, a lánynak pedig jegycipőt küldött a vőlegény. Ma van gyűrű — jegygyűrű, meg kísérő is, esetleg három-négy — a menyasszonynak és a párjának egyaránt. És változott a lakodalomba meghívottak száma is. Még a negyvenes, ötvenes években is huszonöt-harminc ház népe táncolt a kiürített lakásban. a hatvanas évektől kezdve állandóan nő a meghívottak száma, s ma már száz házon alul nem adják, sőt abban versengenek, kinek hány házzal sikerül a bűvös százas számon túljutni. Ezért aztán összeszedik az unoka- testvéreket, a régi leány- és legénypajtásokat, katonacimborákat, iskolatársakat, munkahelyi kollégákat, s annak a közösségnek a tagjait, akikkel a szabadidejüket együtt töltötték: aki a labdát, kergeti, az meghívja a focicsapat tagjait, aki a népi együttesben táncol vagy énekel, az vendégül látja az egész csoportot. Szovlcs Mártiéknál is itt volt a meghívottak között a hévízgyörki asszonykórus minden tagja, mert az örömanya, Szovics Jánosné, a népdalkörben énekel annak megalakulása óta. Tanúja voltam, hogy a második terítésnél — mert 300-400 vendéget nem tudnak egyszerre vacsorához ültetni —, amikor lanyhult a hangulat, ezek az asszonyok kezdték a nótát, járták a táncot, teremtettek vidámságot. És azt is az új vonások közt kell említeni, hogy miközben a hivatalos közösségek felbomlásáról beszélünk, ezek az asszonyok már a lakodalmat megelőző napon ott voltak segíteni, s az ünnepen mintegy védő, óvó falként karolták körbe a menyasszonyt, amikor együtt járták a táncot. Az esküvői menet a nagy családi ünnep leglátványosabb mozzanata. Szovicsék lakodalmában is a Lada után akasztották a pótkocsit, amit kocsmának rendeztek be, s aki az úton megszomjazott vagy éppen a menetre rácsodálkozott, már hívták is egy korsó sörre, egy pohár bqrra. A zenekar szünet nélkül húzta az újabbnál újabb nótákat. Mert hát: szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem! Mert hát: meg gázt éget évente el. A Karikás iskolában az energiahordozó váltását egybekötötték az épület bővítésével. Helyi pénzből is történtek hasonló átállások, például az óvodákban, a máriabesnyöi körzeti orvosi rendelőben, a Kossuth Lajos utcai bölcsődében. A túrái, szadai, péceli szociális otthonokban is korszerűsítették a fűtést, a kazánokat az elégtelen fűtési hatásfok miatt cserélték ki. A hatodik ötéves tervben — négy évvel ezelőtt — tárgyalta a végrehajtó bizottság az általános iskolák világítás-korszerűsítését. Hogy a tanulók és a tanítók, tanárok több fényben dolgozhassanak, a tantermek lámpáit cserélték ki. A megvalósítást a megyei tanács pénzzel is támogatta, nyolc- százezer forinttal. Nem elég a hőmérő Gödöllőn 82 transzformátor működik, a kisfeszültségű hálózat hossza 123 kilométer. Az Elektromos Művek a kezelésében lévő elektromos hálózat üzemeltetése, fenntartása során hozzájárult a lakossági és kommunális energiaellátás folyamatosságához, de az áramszünetek a rendszer hiányosságait is mutatják. Az évtized elején megkezdett rekonstrukció és fejlesztés javította a szolgáltatás színvonalát. Mióta bevezették a hálózatfejlesztési hozzájárulást, sokan kevesebb teljesítménnyel is megelégednek a lakásokban. Még mindig lehetne szigetelni ajtót, ablakot, a fűtőberendezések rendszeresebb karbantartásával, beszabályozásával, a fűtési rendszerek átvizsgálásával is csökkenthetők a kiadások. Sőt, kézenfekvő dolog a hőmérő alkalmazása. Ez az egyszerű szerkezet kötelesség- tudóan jelzi a hőmérsékletet, de a pazarlások csökkentése, a túlfűtés megszüntetése sokszor csak rajunk, a mi szándékunkon múlik. A legjobb ösztönző pedig a pénztárcánkban rejlik, ha még nem üres. B. G. kell a szívnek hasadni! Mert hát csak azért is: Szeress, kis angyalom, hogy ne legyek árva ... A most divatba jött videós — tízezerért — nem győzött szaladgálni, hogy mindent megörökítsen, csodamasinájával mindent rögzítsen. Természetesen villogott, kattogott a fotós gépe is. A menyasszonytáncnál a vőlegény népviseletbe öltöztetett babával váltotta ki a kedvesét a táncoltatok közül, így történt régen is és így történt most is, ám a baba ezer ráncú szoknyájára dollárt, márkát tűztek, hogy ezzel is növeljék a menyasszony értékét. Nem hiszem, hogy a ruhát díszítő valutát is beszámolták a 118 ezer forintba, amit a menyasszony ösz- szetáncolt. A LAKODALOMBAN ott volt a Pécsre szakadt unoka- testvér is, dr. Aszódi Pál ügyvéd és a felesége. Aszódiné még soha nem vett részt Galga menti lakodalomban. Hogy ő mit látott, s mi volt a véleménye? — Tetszett az emberek vidámsága, felsza- badultsága, tetszett a menyasszonytánc, amely komoly útravalót is biztosított a fiataloknak új életük elkezdéséhez Tetszett, hogy miniszoknyában, farmernadrágban, csokornyakkendősen, vagy koptatott dzsekiben őrzik a fiatalok is a még mindig népviseletben járó szüleik hagyományát. Fercsik Mihály íSzombati jegyzeti Július Júliusban már vénül a hatar. Májusban volt zsenge, fiatal. Júniusban váltfelnőtté, és ezekben a hetekben bizony öregszik, néhol már újra szántják. Megérett a mák, elszáradt a hagyma szára, a borsószár mar az állatok eledele, és az aranysárgán virágzó napraforgótengerek, a címert hányó, szemesedé csövű kukoricasűrük is mintha erre a megváltozott korra utalnának. A Galga völgyét északon és délen őrző dombok tetejéről betakarították a búzát. Elvesztette koronáját a ba- gi Tatárülés éppúgy, mint a Cserhát Aszód fölé nyúló végvidéke. Nem én fedeztem fel, hogy az aratás ma már nem egy-egy falu ügye. Régóta nem az. Egy tucat kombájn és kombájnos elegendő akár négy határban megérett gabona betakarításához. Akkor miért fog el mégis furcsa melegség, amikor munkában látom ezeket az embereket, akár falum határában, ahol még eredeti nevükön ismerem a dűlőket, akár az Alföldön vagy Szlovákiában? Értelmét vesztett újságírói beidegződés? Milyen újdonságot tud mondani a hírlapíró? Nem fűzi semmi emlék a régi, kaszás betakarításokhoz, sem az akkori hozamokhoz. A gabonatermesztés a legteljesebben gépesített szántóföldi ágazat. A határszemlén a szakemberek az egyes fajták képességeit értékelték. Az egyik felett eljárt az idő, újabb lett a népszerű. Aztán majd azt is felváltja egy másik. Ők ránézésre megállapították, milyenek a minőségi jegyei a kultúrának és a várható termésnek. Mindez miért is érdekelné az olvasókat, akiknek a legnagyobb hányada hasonló helyzetben van, mint az őket tudósító tollforgató. Kollegám tanácsot ad, most is írhatsz. jegyzetel arról, miképpen lehet el- " kerülni, hogy a szállítás közben sok mag szétszóródjon. Ez is olyan dolog, amit mindenkinél jobban tudnak a táblákon dolgozók. Bár a kérdés másik oldala szintén igaz. A túlnyomó többségében laikus közönség nem is szólhat másképp a betakarításhoz, mint megjegyzéseivel, ebben vagy abban a kanyarban megint sok búza szóródik a földre. Közben talán nem is gondol arra, hány fuvarral tértek aznap a sofőrök a szárítóba, a magtárba, és milyenek a mai termésátlagok. Azt hiszem, a látvány szépsége, a munka látszólagos egyszerűsége az, ami megkap. Elvetették ősszel a magot, s a megérett kalászokat annak rendje és módja szerint levágják, Tiszta ügy, ebben nem lehet mellébeszélni. A betakarítás fizikai tisztaságáról persze sokat mondhatnának a kombájnosok, akik körül nemcsak forró a világ, hanem kellemetlenül poros is a kánikulai napokban. A gazdasági forróságról pedig a könyvelők beszélhetnének. Maradnak az újságíró számára az apró megfigyelések. Azt magán is észreveszi, milyen nyugtalanul alszik azon az éjszakán, ami után a túrái határba kellene igyekeznie, hogy elkapja az aratókat, az első napon. Reggel eső ébreszti és arra kíváncsi, mit szólnak e kellemetlen körülményhez azok, akiknek a fizetségük, egész évi munkájuk eredménye függ az elkövetkező napoktól, és már nagyon fenték a fogukat az első vágásra, ők tudják legjobban, hogy az aratás ma már rutinfeladat. de ők szólnak először az újságírónak, nem jössz ki hozzánk, megnézni a letakarítás első navját? Lehet, hogy csak magamnak mondok ezzel újat: az aratásban régen is. ma is a dolgozó ember az érdekes, a soha meg nem unható. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
