Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

1988. JULIUS 23., SZOMBAT 5 Átfogó tapasztalatok A KNEB ülése Több országos vizsgálat ta­pasztalataival is foglalkozott pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvi­tatták a tanácsi szociálpolitika gyakorlatáról, a közérzetjavító intézkedésekről, az importki­váltásról, valamint a bérlakás­gazdálkodásról készített vizs­gálati jelentéseket, s úgy dön­töttek, hogy megállapításaikat a Minisztertanács elé terjesz­tik. Ezután határoztak a ta­nácsi úthálózat fejlesztését, fenntartását ellenőrző prog­ramról, illetve a második fél­évre tervezett vizsgálatokról. A KNEB ülésén határoztak az 1988. második félévi orszá­gos ellenőrzésekről is. A fővá­rosban és öt megyei jogú vá­rosban azt ellenőrzik, hogy miként értékesítik az állami lakásingatlanokat. A külgaz­dasági tevékenységhez két vizsgálat kapcsolódik: az egyik a KGST-együttműködéssel, a másik a külkereskedelmi cse­reügyletekkel foglalkozik. Or­szágosan tekintik át továbbá, hogy milyen eredményeket ért el a számítástechnikai okta­tás az általános és középisko­lákban. Most van a szezonja Törökbálinton a Texelektro Ipari Szövetkezet bőrdíszmű- üzemében több más termékkel együtt készülnek a hűtőtás­kák is. Az idén mintegy 40 ezer darab kerül ki innen az üz­letek polcaira. Felvételünkön Kiss Pálné és Németh Józsefné a táskák béléseit ragasztják be a hideget tartó extra kof­ferokba. (Hancsovszki János felvétele) Számítógépgyártás világszínvonalon A Datacoop sem maradt le Az NDK-beli Robotron a világ azon kevés elektronikai cége közé tartozik, amely saját 32 Bit-es számítógépet gyárt. A világon jelenleg csak kis számú — szovjet és amerikai — vállalat rendelkezik a 32 Bit-es technikával, amelynek jel­lemzője a másodpercenkénti minimálisan egymillió művelet elvégzése. Az új berendezés a 16 Bit­es számítógéppel szemben a lehetőségek megduplázását sejteti. Azonban ez nem így van. Műveleti sebessége tízsze­rese, tárolókapacitása pedig 64-szerese elődjének. Három dimenzióban Ha összehasonlítanánk a két generációt, olyan minőségi ugrás adódik, mint például ami a repülés és az autózás között van. Az ilyen számító­gépeket elsősorban a mikro­elektronikában kívánják fel­használni. Ezek nélkül a nagy integráltságú áramkörök — mint az 1 és a 4 megabites tárolóchipek — fejlesztése és gyártása elképzelhetetlen vol­na. A vezetéklapok tervezésé­ben és a gépipari fejlesztő munkában a termelékenység ezen komputerek alkalmazásá­val 500 százalékig növelhető. A fejlesztő munkák minősége is javul, hiszen a 32 Bit-es technika háromdimenziós áb­rázolást tesz lehetővé. Így kü­lönösen alkalmas a bonyolult CAD—CAM-feladatok megol­dására. Ezen kívül e gépek csökkentik a fejlesztésre, illet­ve a termékeknek a munka- folyamatokba való beépítésére fordított időt. A 32 bites számítógépekkel teljes beren­dezéseket és automatizált gyártósorokat is vezérelhetnek. Az új generációnál lehetsé­ges több felhasználó részére a párhuzamos üzemmód. Je­lenleg tizenhat munkahelyet lehet a gépre párhuzamosan rákapcsolni. A 8 és 16 bites technikánál a mérnökök csak egymás után léphetnek kap­csolatba a komputerrel. Ha valaki nagyobb programmal dolgozott, akkor a többieknek hosszabb ideig várniuk kellett. Az új berendezéssel tehát a munkaidő is jobban kihasznál­ható. Hamar megtérül A Robotron kombinát ter­ven felül 1986-ban tízezer 8 bites, tavaly pedig tízezer 16 bites személyi számítógépet állított elő. Ha ezeket a gépe­ket több műszakban használ­ják a vállalatok, akkor húsz- harmincezer magasan kvali­fikált szakember a képességeit hatékonyabban és eredménye­sebben tudja kibontakoztatni. A ráfordítások pedig a fel­használási céltól függően 1—2 év alatt megtérülnek. Ezek után készítették el a 32 bites számítógépet, amely a népgaz­dasági hatékonyság növelésé­nek újabb útját jelentheti. A magyar partnerekkel való együttműködésre csupán két Korszerű technikával dolgoznak Bútorléc olasz exportra A Fűrész-, Lemez- és Hor- dóipari Vállalat ceglédi gyá­rában már készen állnak a szüret fogadására. Az idén gyártott hordókban mintegy 25 ezer hektoliternyit tárolhat­nak majd a hegyek levéből. A ceglédi gyárból a pince- gazdaságokat éppen úgy ki tudják elégíteni a 200 hekto­literes óriási hordókkal, mini ahogyan a kisgazdaságok is korlátlan mennyiségben vásá­rolhatnak a szükségletüknek megfelelően 500 literes hor­dókat. Gondolnak a hobbi­szőlészetekre is — részükre 50—120 literes hordókat készí­tettek, amit termelői áron vá­sárolhatnak a ceglédi gyárte­lepen. A hagyományos termékek mellett egyre növeli áruvá­lasztékát a ceglédi gyár. Né­hány évvel ezelőtt kezdtek gyártani úgynevezett parkett­frízeket — akácból, tölgyből kemény lombos fából —, va­lamint b 'torléceket. A termék iránt egyre növekszik a kül­földi kereslet. Érdemes volt tehát az év elején beruházni és korszerű lécgyártó gépsort vásárolni Olaszországból. Az évente 5000 köbméter fa fel­dolgozására képes berendezés számítógép-vezérlésű, a leg­korszerűbb igényeket is kielé­gíti. Az új gépsor az elmúlt hetekben kezdte meg az üzemszerű termelést, és a közeljövőben már útnak indul az első itt gyártott szállít­mány egy nagy olaszországi bútorgyár címére. K. Z. példa. Az idei Lipcsei Tavaszi Vásáron a Datacoop kisszövet­kezet bemutatta korszerű elektronikus pénztárgépét, amely központi számítógép­egységgel is összekapcsolható. A magyar fejlesztők kidolgoz­ták, hogyan működtethetők ezek a gépek a Robotron szá­mítógépeivel, hogyan lehet egyebek között nyilvántartást készíteni áruházi osztályon­ként, cikkcsoportonként, rak­táranként. Szétosztott adatbázis Az NDK-beli bemutatón a Videoton pedig olyan rend­szert állított ki, amelyben 4 személyi számítógépet kap­csoltak össze az R—11-es nagygéppel. Ebben a — szak­nyelven szólva — „szétosztott adatbázissal üzemelő” rend­szerben 2 Robotron-gép is volt. Szabó Béla Herceghalmon nincsenek titkok A megújulás a létet jelenti Beszélgetés Góg Mátyás állami díjas igazgatóval A gazdálkodás intenzív módszereinek és a korszerű technológiai eljárások alkal­mazásában, a termelés biológiai alapjai­nak megteremtésében, a termelés és a fel­dolgozás vertikumának kifejlesztésében, az exporttevékenység bővítésében elért eredményeiért — három állami gazdaság vezetőjével megosztva — az idén Állami Díjat kapott Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója. Tizennyolc évvel ez­előtt, amikor a gazdaság igazgatójává kinevezték, milyen tapasztalatok birto­kában és tervekkel érke­zett Herceghalomba? — Az állami gazdaságban jelentkező feladatok nem voltak ismeretlenek számomra, hiszen 1960-ban, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem el­végzése után az Emődi Álla­mi Gazdaságban voltam gya­kornok, majd fél év múlva már a Szerencsi Állami Gaz­daságban kerületi állatte­nyésztőként dolgoztam. Így azonban szülőföldemtől, a Bé­kés megyei Csorvástól igen messze kerültem, ezért két év­vel később a Felsöbabádi Ál­lami Gazdaságban vállaltam munkát. Itteni ténykedésem olyannyira sikeresnek bizo­nyult, hogy 1964-ben felkértek a Borosberényi Állami Gaz­daság vezetésére. Harmincegy évesen lettem igazgató egy olyan gazdaság­ban, amelyet azt megelőzően éppen szanáltak. Bátor kezde­ményezésekkel, főként az ál­lattenyésztés intenzív fejlesz­tésével, a háztáji integrálások­kal elértük, hogy 1970-ben már Kiváló Vállalat címet kaptunk. Amikor ugyanebben az év­ben kineveztek a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgató­jának, itt is hasonló lendület­tel és nagy kedvvel kezdtem dolgozni, hiszen ez már akko­riban is híres vállalatnak számított. Nagyszerű vezetők álltak mellettem: mindkét ak­kori igazgatóhelyettes ma is ebben a beosztásban dolgozik. Az évek során persze sok új szakember is került hozzánk. Igen jó, az új iránt fogékony gárda alakult ki Herceghalom­ban. A különböző kezdemé­nyezések így termékeny ta­lajra találtak. Ez azért is fontos volt, mert sorra új beruházásokba kezd­tünk. Elsőként ugyan a szo­ciális ellátás javítására töre­kedtünk: irodát, üzemi étkez­dét építettünk, de aztán jöt­tek az „igaziak": a gépmű­hely, a takarmánykeverő, az ipari üzem, a szarvasmarha­telep építése és az üszőtelep rekonstrukciója, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Majd ezt követte az 1974-es nagyarányú gépfejlesztésünk is. Ezek értékét növelte, hogy létrehozásukhoz gazdaságunk teremtette elő a forrásokat. Csakhogy tisztában voltunk azzal, kizárólag az alaptevé­kenység > az alig több mint négyezer hektáros szántóföld­területűnkön nem elégséges a fejlődéshez, ezért később a ki­egészítő ágazatok fejlesztését szorgalmaztuk. A magunk bőrén éreztük azokat a hiányokat, amelyek a hazai ipari háttér gyengesé­geiből fakadóan gátolják a mezőgazdasági termelést. E hiány miatt kezdtünk például permetezőgépeket gyártani. Ma már négyezer ilyen gép dolgozik a földeken, de gyár­tunk rakodókat, a nagyüzemi állattartó telepeken keletkező hígtrágya környezetkímélő ki­juttatására alkalmas berende­zéseket. Több mint tíz éve szervez­tük meg a Hungahib hibrid­sertés elterjesztésére termelési rendszerünket. Jelenleg 1,5 millió állatot hizlalunk ebben az együttműködésben, s igyek­szünk mindenben kiszolgálni a partnergazdaságokat és kis­termelőket. Mindez persze feltételezte a jó szakembergárda mellett a fizikai dolgozók felkészültsé­gének javítását is. Ezért rend­szeresen gondoskodtunk szer­vezett átképzésükről, tovább­képzésükről. Q Ügy tűnik, hogy a so­kat emlegetett minőség és hatékonyság már évek óta herceghalmi sajátosság ... — Ezt valóban alátámasztja a tizenhétszer elnyert Kiváló Péter—Pál napja előtt A malom az aratás hátországa Az aratás hátországa a malom. Péter-Pál napja előtt lázas munkával telik az idő. Elő­készítik a tárolókat, a gépeket az új gabona fogadására, ám az aratás megkezdésekor szinte katonai fegyelem lép életbe. A leg­több malomban a nap huszonnégy órájának bármelyikében fogadják a szemmel megra­kott pótkocsis teherautókat. Ennek ellenére elkerülhetetlen olykor a sorbaállás. Igaz, ezért a rövid kényszerpihe­nőért általában nem is haragszanak a szál­lítmányok pilótái, hiszen legtöbbjük máso­dik, harmadik fuvarját teljesíti, mire a ma­lomba ér. Amíg várakozik a sor, megkezdődik a búza minősítése. A laboránsnő mintát vesz a szem­ből. Vizsgálja a nedvesség- és sikértartal­mat, s apró őrlőszerkezettel azonnal liszt ké­szül az új magból. Így, mire a teherautósor a lerakóhelyhez ér, megszületik az eredmény is, hogy milyen minőségű kenyérnek valót hoztak a szövetkezetek, állami gazdaságok. Amíg áll a lerakodásra váró teherautók sora, a laboráns mintát vesz a búzából (balra). A sikérmosás egyik fontos része a kenyérgabona vizsgálatának (középen). Mire a teherautó a lerakóhoz ér, a „kis malomban” elkészül a próbaőrlemény (jobbra). (Erdősi Ágnes felvételei) Vállalat cím és a termelési nagydíj, de én inkább az ál­landó megújulást emelném ki munkánkból. Főleg azér^, mert erre a képességre a jövőben még inkább szükség lesz. A piacképes áru, érzékenységünk a változásokra az elkövetkező években még inkább létkérdés­nek számít. Folytatva persze azokat a tevékenységeket, amelyek eredményesek. Pél­dául a gépgyártást. Gondolok itt a már három alkalommal is világbanki pályázatot nyert Huniper vagy Huniszoró gé­pekre. De ugyanígy a Hunga­hib belföldi és határainkon túli sikereire, vagy az illó­olajok és aromák exportjára. Ám mindezen. eredmények ellenére az újabb lehetőségek kutatásában nem tarthatunk pihenőt. A kedvezőtlen gaz­dasági helyzetben is eltökélt szándékunk a termelés bőví­tése. Az elmúlt évi egymilliár­dos termelési értéket az idén 1,5 milliárdra terveztük növel­ni, fokozva a tavalyi 110 millió forintos ' nyereséget is. A nye- reségcentrikussághoz az is hozzátartozik, hogy a bevéte­lek növekedését évek óta vál­tozatlan dolgozói létszámmal értük el. £ Megmutatkozik ez a dolgozók jövedelmében is? — Az utóbbi években egyre inkább, és a jövőben ez — úgy gondolom — még inkább így lesz. Aki régóta ismeri te­lepülésünket, tanúja lehetett annak a változásnak, mely ar­culatában bekövetkezett. Az elmúlt években épült mintegy 150 lakás egyrészt a dolgozók egzisztenciájának növekedését jelzi, miközben jelentős válla­lati hozzájárulást is takar. Gazdáságunk mellett új iskola létesítésével, járda, úthálózat, csatorna építésével is igyek­szik emberközeli környezetet teremteni az itt lakóknak. A jelenlegi színvonalat már némiképp jelzi az is, hogy mostanában egyre több vendég érkezik Herceghalomba: kor­mányfők, külföldi szakembe­rek, de gyarapodnak országos rendezvényeink is. Ilyen volt például az idén a Hungahib szakmai találkozója, vagy a második országos tápanyag­utánpótlási és növényvédelmi bemutató. 0 Tehát Herceghalom a világra nyitott ablakon nemcsak kifelé figyel, ha­nem arra is serkent, hogy befelé tekintsenek rajta? — Eredményeink megismer­tetését az érdeklődőkkel köte­lességünknek tartjuk. Nincse­nek titkaink: amit elértünk, az saját erőnkből fakadt. Szá­munkra örömöt jelentene, ha ezek megismertetésével és a helyi adottságokhoz igazodó alkalmazásával sok-sok gazda­ság indulna el a kormányunk által kezdeményezett kibonta­kozás útján. Mert a hazai ag­rárgazdaságban sokkal több van, mint amit eddig kihoz­tunk belőle. Közhely már, hogy csak a kiváló minőségű termékeket lehet eladni, a vál­lalatvezetők zömének szemlé­lete azonban még korántsem minőségközpontú. Ennek ter­mészetesen megyannak az okai. A mezőgazdaság jövője nagyban függ attól, hogy si­kerül-e áttörést elérni és a feltételrendszer átgondolt fej­lesztésével megvalósítanunk a következő évekre kitűzött, a minőség sokoldalú javítására hivatott agrárprogramot. Csire Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom