Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

MA: XXXII. ÉVFOLYAM, 175. SZÄM ra: 2,20 forint 1988. JÜLIUS 23.; SZOMBAT Felfrissítik a vizet Túl sok az alga A Ráckevei-Duna alsó szakaszán a nagy meleg ha­tására eutrofizációs jelensé­gek kezdődtek, amelyek legszembetűnőbb megnyil­vánulása az algák túlbur­jánzása. Ezért — Reich Gyula műszaki igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint — a Közép-Duna Völgyi Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a kedvezőtlen folyamat fékezésére megfe­lelő intézkedéseket fogana­tosított. Ennek keretében a Kvassay-zsilipnél jelenleg a Nagy-Dunából az átlagos­nál több friss vizet juttat­nak a Ráckcvei-Duna-ágba. Az átfolyó víz hatását az alsó szakaszokon várhatóan két-három nap múlva le­het érzékelni majd. A szakemberek remélik, hogy ezzel ellensúlyozni tudják a tartós, kánikulai napok hatását. Segítik egymást a betakarításban Teherautók érkeznek Libádról Megerősítette eddigi együtt­működési szerződését a súly- sági Tápióvölgye Termelőszö­vetkezet és a szlovákiai Li­bádon működő Egyetértés Egy­séges Földműves Szövetkezet. Ennek alapján számos terüle­ten erősítik kapcsolataikat, rendszeresen tájékoztatják egymást eredményeikről, gondjaikról, s kölcsönös láto­gatásokat- szerveznek, amelye­ken kicserélhetik tapasztalatai­kat. Ám ennél isokkal lénye­gesebb, hogy sió van arról: segítséget nyújtanak egymás­nak a betakarításban. Mint Sipos Lajos, a libá- diak elnöke elmondta, né­hány napon belül nagy teher­bírású Skoda teherautókat küldenek Sülysápra, mert a Pest megyei gazdaság jelenleg szállítási gondokkal küszkö­dik. Érthetően, hiszen mintegy 2 ezer 400 hektárról kell mag­tárba szállítani a termést, s a kedvező időjárás hatására a téeszben is kiemelkedő hoza­mokkal számolhatnak. Mint Virág István elnöktől meg­A SSSvfimlri** ÁrentÁ ',.A szocializmuskép vál­M/ovomser ermwo tozik> méghozzá nem döntéseit függetlenül a valóságos társadalmi folyamatoktól. Most több a bizonytalanság, éppen ezért nagy óvatosságot igényel e kép bármely elemének minősítése. Már csak azért is, mert nagyon erős ma a demagógia veszélye és emellett nem mehe­tünk el szó nélkül.’’ (3. OLDAL) A vita nem irt rovart. ~ T T1 tények, okok és magyarázatok. gyomot Más-más szem­szögből. Sajnos, az egybehangzó vagy homlokegyenest ellenkező véleményektől nem pusztulnak el a rovarok, a gyomok, nem kezdenek táncba a szerszámok. Most már csak abban reménykedhetünk, hogy nem válik be Nagy Albert jóslata, amely szerint: minden gyártó árat akar emelni, ezért tarják vissza az árut.” (4. OLDAL) „Gazdaságunk új iskola nertegnaimon létesítésével, járda, úthá- mnCSenek titkok lózat, csatorna építésével is igyekszik emberközeli környezetet teremteni az itt la­kóknak. A jelenlegi színvonalat már némiképp jelzi az is, hogy mostanában egyre több vendég érkezik Her­ceghalomra: kormányfők, külföldi szakemberek...” (5. OLDAL) Bár a szárazság meggyötörte a kukoricát a sülysápi határ­ban, azért jók a terméskilátások — állapították meg a rög­tönzött határszemlén a lubádi és a helyi szövetkezet vezetői. i (Vimola Károly fevétele) tudtuk, búzából 5,5 tonnát várnak hektáronként. Befeje­ződött a tavaszi és az őszi árpa, valamint a borsó vágá­A külügyi szóvivő tájékoztatója A leszerelés a legidőszerűbb A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének közelmúltbeli varsói üléséről, valamint az iraki—iráni konf­liktus fejleményeiről nyilatkozott a Külügyminisztérium szó­vivője, Komoróczki István. A VSZ PTT ülésén megvi­tatott kérdések kapcsán a szó­vivő hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság Külügyminisz­tériuma támogatja azt a szov­jet javaslatot, hogy amennyi­ben a NATO eltekint a het­venkét F—16-os vadászbombá­zó Olaszországba telepítésétől, úgy a Szovjetunió kész hason­ló harci repülőgépei számának csökkentésére a Varsói Szer­ződés kelet-európai ' államai­ban. Hazánk támogatja az európai veszélycsökkentő köz­pont felállításának gondolatát is. Első lépés lenne egy, a Nyugattal kötött biztonsági és bizalmi struktúra kialakításá­hoz, amely a meglepetésszerű támadás kizárására összponto­sítana kontinensünkön. A magyar külpolitika szá­mára a leszerelésben a leg­időszerűbb kérdés az európai fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentése, az erről folytatandó tárgyalá­sok mielőbbi megkezdése. Hazánk síkraszáll a bécsi utótalálkozó mielőbbi tartal­mas és kiegyensúlyozott zá­ródokumentummal való befe­jezéséért, Magyar részről el­fogadhatónak és akár azonnal aláírhatónak tartjuk a semle­ges és az el nem kötelezett országok által beterjesztett kompromisszumos záródoku­mentum-tervezetet. Komoróczki István emlékez­tetett arra, hogy Varsóban hazánk javaslatot tett a VSZ emberi jogi és humanitárius együttműködési különbizottsá­gának létrehozására. A bi­zottság feladata lenne ajánlá­sok kidolgozása emberi jogi és humanitárius kérdésekben a VSZ felső szervei számára. E javaslatok érdemi vizsgála­tával a PTT a külügymi­niszteri bizottságot bízta meg, amelynek következő ülése ősz­szel Budapesten lesz. Az iraki—iráni konfliktus fejleményeiről szólva a kül­ügyi szóvivő kiemelte: hazánk közvéleménye megelégedéssel fogadta, hogy az iráni vezetés kész feltétel nélkül elfogadni az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 1987. július 20-i, 598. szá­mú határozatát, amely tűzszü­netre, a csapatoknak az 1980- as határokra történő vissza­vonására és béketárgyalások megkezdésére szólítja fel a harcban álló feleket. Hazánk őszintén reméli, hogy a béke helyreállításával Magyaror­szág és a két ország kapcso­latai zavartalanul fejlődnek, kölcsönösen előnyös együtt­működésünk tovább bővül. A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva Komoróczki István szólt arról, hogy hazánk a leszerelési folyamatban részt kíván venni. Az egyik tudósító arról ér­deklődött, hogy a VSZ csúcs- értekezletén voltak-e véle­ménykülönbségek, illetve a gorbacsovi új gondolkodás, az abból fakadó leszerelési ja­vaslatok valóban kisebbség­ben maradtak-e, miként azt nyugati hírforrások írják. A szóvivő az állításokat cáfolva rámutatott: a gorbacsovi ja­vaslatokat a VSZ PTT ülésé­nek részvevői általános támo­gatásukról biztosítbtták. Ahhoz azonban, hogy érdemben meg lehessen azokat vitatni, pon­tosan ki kell dolgozni hatá­lyát. katonapolitikai, technikai vonatkozásait. A szóvivő ismé­telten megerősítette, hogy ha­zánk kész lenne egy újabb szovjet—amerikai csúcstalál- (F oly tatás a 2. oldalon) sa, ugyancsak a tervezettnek megfelelő vagy azt meghaladó eredményekkel. Az érsekújvári járásban lé­vő Libád gazdaságában már vasárnap végeztek az aratás­sal. A hozamok az átlag kö­rül alakultak, ám ezzel is na­gyon elégedettek, mert meg­lehetősen rossz talajokon, kedvezőtlen domborzati viszo­nyok között dolgoznak. A nagyüzemben a növényter­mesztésen kívül az állatte­nyésztésnek vannak nagy ha­gyományai, jelenleg mintegy 2 ezer 400 szarvasmarhát és 3 ezer sertést tartanak. Esz­tendőnként több mint száz vagon húst adnak a csehszlo­vák élelmiszeriparnak. A két szövetkezet elnöke megállapodott abban is, hogy a libádiak segítségét majd a kukorica betakarításának ide­jén viszonozzák a sülysápiak. A tengeri vágása mellett a silózásban és a napraforgó magtárba juttatásában vesz­nek részt a magyar szakem­berek és gépek. F. Z. Grész Károly látogatása az USA-ban A párbeszéd a jövő útja Rendkívül nagy hatású, igen nagy érdeklődéssel foga­dott beszédben foglalkozott a magyar kormány terveivel, elképzeléseivel, politikájával a San Franciscó-i World Af­fairs Council és a Common­wealth Club közönsége előtt helyi idő szerint csütörtökön este Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Grósz Károly amerikai hi­vatalos látogatásának máso­dik szakaszában Kalifornia ál­lam fontos városait keresi fel. Elsőnek rövid látogatást tett az állam fővárosában, Sacra- mentóban, ahol George Deuk- mejian kormányzóval folyta­tott tanácskozást, majd San Franciscóba utazott. Itt a fon­tos amerikai ipari csoport, a Magyarországgal is kapcsolat­ban álló Bechtel Corporation vezetőivel találkozott egy, a San Franciscó-i öbölben tett sétahajózáson, majd rövid vá­rosnéző körutat tett, egyebek között ellátogatott a Csendes­óceán partjára, a Golden Gate parkba és a város híres kínai negyedébe is. Este mintegy 400 főnyi meg­hívott közönség hallgatta meg a két befolyásos intézmény ál­tal rendezett előadást. Ezt megelőzően a város jelentős testületé, az International Host Committee adott rövid foga­dást a magyar küldöttség lá­togatása alkalmából. Előadásában Grósz Károly aláhúzta, hogy magyar mi­niszterelnök 42 év óta nem tett látogatást az Egyesült Ál­lamokban. Bár kapcsolataink ebben az időszakban sem szüneteltek, azokra a gyanak­vás, a bizalmatlanság nyomta rá bélyegét. Ez a több mint négy évtized nagy változáso­kat hozott Magyarországon is, sok örömet, de sok gondot is, mindezt az Egyesült Álla­mokban kevéssé ismerik. A mára megváltozott világ­ban azonban egyre gyakrab­ban fognak kezet azok, akik korábban gyanakvással mére­gették egymást — hangoztat­ta. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az egyszerű em­berek „népi diplomáciájuk­kal" arra bátorították a poli­tikusokat, hogy bátrabban és következetesebben folytassák a közeledés^ Ezzel kapcsolat­ban elmondotta, hogy a ma­gyar küldöttség látogatása ré­sze ennek a folyamatnak. A cél .az, hogy az út elősegítse a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok elmélyítését, meg­szilárdítását, s egyúttal azt is, hogy kis országunk is részt vállalhasson a népek közötti közeledésben, a kapcsolatok, építésében, a párbeszéd ki- szélesítésében. Most olyan gazdaságot aka­runk kialakítani, amely min­denkit nagyobb teljesítményre serkent — szögezte le Grósz Károly, aki ismertette az ez­zel kapcsolatos elképzeléseket, beleértve az új vállalkozási törvény tervezetét, amely a (Folytatás a 2. oldalon.) Pax több színben A kis- és nagydiákok bánatá­ra mind több szó esik a tanév kezdetéről. Igaz, nem azzal a felk áltassál, hogy nyakunkon van szeptember elseje — ha­nem úgy, egyre nagyobb mennyiségben kerül a boltok­ba füzet, a különféle tanszer. S most egy újabb hír: a Pax tollbetétből is felfut a terme­lés, s az iskolakezdetrc több­féle színben kínálják az üzle­tek. (Gottlieb Géza felvétele) ELLENES II aogyan azt mondani szokták, kiborult a levesestül a párt-vég­rehajtóbizottság ülésén. A városi testület azt a fel­adattervet vitatta meg, amely a megyei párbizott- ság hasonló programjára épül, s amelyet végül a városi pártbizottságnak kell szentesítenie, ha — egyet­ért vele. Hogyan értsen azonban egyet vele, ami­kor — tette fel a kérdést, némi színpadiasságot sem nélkülözve, a testületi ta­gok egyike — mi magunk is, itt a kisebb testületben, már harmadik órája vitat­kozunk? A fül-: és szemtanú,. a hírlapíró már harmadik órája jegyezte a vélemé- . nyékét,, s tolla alól sűrűn kerülték ki a kérdőjelek egy-egy mondat v.égén. A lévesestálat ugyanis az bo­rította ki, hogy a tagok egyike, rögtön a vita kez­detén. mondott, valami ke­ményet. Azt, hogy szerinte az a vezetőellenesség, amely jelenleg országosan is, a megyében is, a város­ban is egyaránt tapasztal-, ható, markánsan elvegyült a feladatterv más alkotó elemeivel, azaz beleolvadt, de úgy, hogy meghatározó maradt. Voltak, akik bólo­gattak, mások felszisszen­tek, ahogyan az ilyen hely­zetekben általában lenni szokott. Az első titkár ugyan, némi bizonytalan­sággal a hangjában rákér­dezett, mire gondol konk­rétan a véleményt nyilvá­nító, de mert az azzal fe­lelt, hogy a tervnek szinte az egésze igazodik ehhez a mai div,áthoz, beletörődött a semmitmondó válaszba. Ha az illető' szerint az egész, akkor az egész ... S ez .volt az első kérdőjel a hírlapíró jegyzetfüzetében, de mint említettem, nem az utolsó. Lecövekeltek ugyanis itt, ennél a pontnál a vitatko­zók, s már harmadik órája zajlott a szópárbaj, mi a vezetőellenesség, mi nem, van-e vagy nincsen, sza­bad-e egyáltalán így köze­líteni egy programhoz, amely 'a párttagság egészé­nek szól. Tapasztaljuk ■ az országos pártértekezlet le­zajlása óta erőteljesen azt, ami már korábban is ér­zékelhető volt, csak éppen nem annyira nyilvánva­lóan. Ez pedig a politikai túlérzékenységnek, vala­mint a politikai érzéket­lenségnek a párhuzamos jelenléte a mindennapi-gya- korlatban, sok esetben ugyanazoknak a testületek­nek. személyeknek a mun­kájában. Hogyan? Nem fá­ból vaskarika ez? Érzéket­lennek és túlérzékenynek lenni egyszerre? Miként fér ez össze? összefér! Éppen azért fér össze, mert egy új szem­léletmód kialakulása nem egy naphoz, nem egy jeles eseményhez köthetően, ha­nem folyamatosan megy végbe, küzdelmek, olykor kemény csaták árán. Ha ez így van, márpedig a poli­tikai gyakorlat azt mutat­ja, így van, akkor termé­szetes: egyszerre van jelen az új és a régi stílus, mód­szertan, s ami a fő, a tar­talom, s egyszerre van je­len — mintegy változási lázként — az érzéketlenség és a túlérzékenység. Nem azon kell tehát fennakadni, ha valaki — történetesen egy tagja a párt-végrehajtóbizottság- nak — túlérzékenyen ve­zetőellenesnek nevez egy feladattervet, hanem sokkal inkább okot ad a töpren­gésre a sommás kijelentés, az érvek hiánya vagy mel­lőzése, a kinyilatkoztatás­ként megfogalmazott minő­sítés. S még inkább okot ad a töprengésre, ha a „vita” nem az, amit az el­nevezése mutat. hanem sommás kijelentések vál­takozása („márpedig nem vezetőellenes, honnét ve­szed ezt?”), ha szintén hiá­nyoznak az érvek, ha a gondolatokat az érzelmek, az elemzést az indulatok vélik helyettesíteni. Ma valóban divat cím­kézni. Vezetőellenes, értel­miségellenes, munkáselle­nes ... egészen odáig, hogy reformellenes. Ettől a cím­kézéstől, ettől az ellenes­ségtől a hátunkon futkos a hideg. Történelmi tapasz­talatokból tudjuk ugyanis, hogy a politikai leökefü­K zetekre felragasztott cím­kékkel csupán elfedni le­het, de megoldani nem az érdekütközéseket. Az érde­kek megnyilatkozási terepe ugyanis nem a címkék, a felszínes jelenségek biro­dalma, hanem sokkal-sok- kal mélyebben fekvő réte­gekben kereshető. Baj, na­gyon nagy baj lenne tehát, ha ismét — mint olyan sokszor korábban — a cím­kézés fedné el a lényeget, ha belebonyolódnánk a felszíni jelenségek véget nem érő vitáiba és közben a lényeg érintetlen, feltá­ratlan maradna. Terülve a félreértést: az érdekek akkor is hatnak, ha feltáratla­nul maradnak, ha nem akarunk tudomást venni azokról. S erre éppen az országos pártértekezlet adott kemény leckét mind­azoknak, akik azt hitték, jelzőkkel, címkékkel to­vábbra is dirigálói marad­nak az érdekek ütközésé­nek, holott korábban sem dirigálták azokat, hanem sajnos, erőszakot tettek raj­tuk ... A gondok, és nem­csak a gazdasági természe­tű gondok, hanem a poli­tikai természetűek is, nem attól enyhülhetnek, ha a régi frazeológiát új váltja fel. A stílusnak, a mód­szernek kell változnia azért, mert más lett és re­mélhetően még inkább lesz a — tartalom. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom