Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

Szalmafuvar a tarlóról :& J»?' v­,^*&*«*. * ; A jó minőségű szalmát az állattartók használják alomnak. A monori Kossuth Tsz egyéni gazdálkodóknak értékesíti a bá­lázott szalmát. Egy mázsa 120 forintba kerül. Képünkön Hoffmann József a pónifogatra pakolja a télre szükséges mennyiséget. (Vimola Károly felvétele) Hétközi piac Jellemző a túlkínálat A hétközi piac a szokásos módon kezdődött Monoron. Az őstermelők korán elfoglalták megszokott helyüket az el­árusító asztalok mögött, ki­pakolták áruikat. S vártak. A vásárlókra, akik igencsak gyéren látogattak ki a piacra ezen a szerdai reggelen. De ez már nem mai keletű megfi­gyelés. Régen a túlkínálat a jellemzője a monori piacnak. De nézzük az árakat, ame­lyek elég széles skálán mo­zogtak, s tegyük a szívünk­re a kezünket: a pénztárcán­kat eléggé igénybe veszi. Le­csószezon lévén, a zöldpapri­ka-kínálat megfelelő volt a hétközi monori piacon. Tizen­két forintért kínálták a le­csónak valót, a nagyobbakat viszont 20-25 forint között le­hetett megvásárolni. A para­dicsom ára sem akar lejjebb csúszni, általában 15-18 fo­rintért adták kilóját. De az egyik standon — igaz nagyon apró szeműek voltak — 8 fo­rintért is lehetett kapni. A zöldség választékkal elégedet­tek lehettek a háziasszonyok. A sárgarépa csomója 12 fo­rintba került, a zöldség ugyan­ennyibe, a zeller csomóját pe­dig 10 forintért kínálták. Ta­valyi burgonyát már nem le­het felfedezni a standokon, viszont újburgonyából sem volt túl nagy a felhozatal. Ez érdekes jelenség, mert orszá­gosan túlkínálat van belőle. Tizen.két-tizennégy forintba került egy kiló újkrumpli Mo­noron, s ez nem mondható ol­csónak. Uborkából sem lát­tunk sokat a piacon — 6 és 15 forint között ingadoztak az árak. Az őszibarack kilója 40 és 70 forint között váltako­zott. Az egyik helyen megfi­gyeltük, pontosan öt szem tett ki egy kilót. Hát, ha azt vesz- szük, egy szem ily módon 14 forintba kerül... A sárga­dinnye kellemes illata szinte bejárta az egész piacot. Ti­zenöt-tizenhat forintért lehe­tett megvásárolni kilóját, a görögdinnyét viszont ennél drágábban, 18-20 forintért. Nyolc óra felé már valami­vel több vásárlót lehetett fel­fedezni a piacon. G. J. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1988. JULIUS 22., PÉNTEK Az ecseri lakosság figyelmébe Folytatódik a gázvezeték-építés Felkerestük Szűcs Sándort, az Ecseri Tanács elnökét, in­formáljon bennünket, hogyan halad a gázprogram megvaló­sítása a községben. Szolgálati engedély Az első program befejezése a tervektől eltérően kissé\ el­húzódott. de döntően nem ez befolyásolta a II. program be­indítását. hanem az. hogy a Tigáz szolgálati engedélyhez kötötte: Ecser község építse meg 10 millió forintért a gáz­átadó állomást. Mivel ennek kapacitása messze meghalad­ja á község igényét, egyeztető tárgyalásokat kezdtek Üllő, Maglód, Gyömrő illetékeseivel is, melyek sajnos nem vezet­tek eredményre. így a vecsé- siekkel folytatták a tárgya­lást, majd a Tigáz képvise­lőivel. Végső döntésként a Ferihegyi repülőtér átadóállo­mását összekötik a Vecsés— Ecser rendszerrel, tehát ez a Számon kérik a bizonylatot Az utóbbi hetekben egyre nehezebbé vált a kiskereske­dők árubeszerzési bizonylatai­nak ellenőrzése. A Kiskeres­kedők Országos Szervezete értesítőjében nemrég megje­lent írásra hivatkozva a ke­reskedők nem tartják üzle­tükben könyvelésüket, a könyveléshez fontos iratokat, beszerzési bizonylatokat. A KISOSZ-értesítőben megjelent magyarázat szerint 1988-tól a rendeletek nem írják elő az üzleti könyvek telepelyen tar­tását. A könyvelést a keres­kedő ezek szerint a telephe­lyén, a lakásán, vagy a köny­velést végző személynél, intéz­ménynél is tarthatja. Ez a té­ves értelmezés nagymérték­ben lassítja, hátráltatja a ke­reskedelmi felügyelőségeknek \ a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló ellenőrzéseit. A tény­leges visszaélések felderítése helyett sok felesleges ener­giát, időt vesz igénybe, hogy érvényt szerezzenek a bizony­lat bemutatási kötelezettségé­ről szóló előírásoknak. A felügyelőségek továbbra is az érvényben lévő 17/1968. ,(IV. 14.) kormányrendelet 125. pa­ragrafus 1. bekezdése szerint járnak el. Eszerint aki ke­reskedelmi, vagy vendéglátó­ipari értékesítő helyen olyan árut tárol vagy értékesít, amelyről a jogszabályban elő­írt beszerzési bizonylattal nem rendelkezik, vagy azt a2 el­lenőrzés alkalmával nem mu­tatja fel, 10 ezer forintig ter­jedő pénzbírsággal sújtható. megoldás mindössze három­millió forintba kerül, ráadá­sul a költségek fele-fele arány­ban megoszlanak. Óriási sze­repe volt az eredményes tár­gyalásokban a Pest Megyei Tanács ipari osztályának. A Tigáz kötelezettséget vállalt, mihelyst a műszaki berende­zés megfelelő állapotba ke­rül, kiadják a szolgáltatói en­gedélyt. Ez teszi lehetővé, hogy a tanács hivatalosan is megrendelje a kiviteli terve­ket. Jelenleg pedig már a fel­mérés folyik a községben. Ezúttal is kérik a lakosságot, segítséggel fogadják a gázbe­kötőhely kijelölését végző dol­gozókat, és a vázlatokat ír­ják alá a későbbi viták elke­rülése végett. Társadalmi bizottság Jelenleg a gázügyben létre­hozott társadalmi bizottság szinte folyamatosan végzi munkáját és a községi ta­nács képviselőivel együtt azon munkálkodik, hogy ígéretük­nek megfelelően a II. ütem munkái sem kerüljenek töb­be, mint a tervezett 30 ezer forint volt. Bár az összeg szintentartása azért is okoz nagy gondot, mert az év ele­jétől minden hasonló mun­kához hozzátevődik a 25 szá­zalék áfa. Ez számítások szerint mintegj^négymillió fo­rint többletköltséget jelent az egész költségben. Várható az anyagárak emelkedése is. Ha nem emelik a lakossági hozzájárulási összeget, akkor a tanácsnak a fejlesztési ki­adását és a tehát gázveze­ték építésére kell fordítani és valószínű a hitel felvételének szükségessége is. Ami viszont hosszabb távon elvonja más­honnan a pénzösszeget. Hogy minél jobb megoldást találja­nak a tanács és a társadalmi bizottság, a tervek elkészülte után versenytárgyalást hirdet­nek és természetesen a leg­Petőfi maglódi kötődései Máig sem tisztázott, hol született í Nem mindenki tudja, f hogy annak idején Petőfi f Sándor,' az 1848-as szabad- ^ ságharc lobogó lelkű gé- ^ niusza Maglódhoz is kütö- % dik rokoni szálakon. Az ^ alábbiakban a régi emlé- í keket, családi kötődéseket f villantjuk föl Petőfi Sán- í dórral kapcsolatban. Petőfi anyai ágához szoros szálak fűzték Martiny Mi­hályt, a költő keresztelő pap­ját, Irsa hajdani lelkészét. Neve föl-fölcsillan az iroda­lomtörténészek tanulmányai­ban, méltatják emberségét, szeretetét Hrúz Mária iránt, aki életének legválságosabb időszakában meleg otthont kapott nála. Tudjuk, hogy a necpáli Hrúz Jánosnak sok gyerme­ke volt, de csak Mária ma­radt életben testvérei közül. Á nyugtalan természetű apa módos jobbágy volt, de föl­hagyott a gazdálkodással, s a Felvidékről leköltözött Pest­re az 1810-es évek elején fe­leségével és leányával, A fe­leség meghalt, Hrúz János másodszor is megnősült, el­vett egy özvegyasszonyt 1813- ban. Föltehető, hogy a mos­toha miatt kellett a huszon­két éves leánynak tőlük meg­válni véglegesen és elköltöz­ni apja, öccséhez, Hrúz György maglódi rektorhoz. Mária az Óhegy és a Hár­mashegy aljában meghúzódó Árpád-kori ősiségű faluban hamar megszokott, tán még a lányok szinpompás viseletébe is beöltözött. Már-már úgy volt, hogy megtalálta szeren­cséjét. Ám a sors másként rehdelte, a feleségestől iszá­kos nagybácsiék lakásán a hajnaltól estig való civakodá- sok megkeserítették napjait és szájában a rokoni kenye­ret. A puritán hívek, a pres­bitérium, élükön Martiny Mi­hály lelkésszel többször is fi­gyelmeztették a földúlt, bot­rányos életű tanítót, és Rebe­ka asszonyt méltatlan visel­kedéséért. A békés szavak nem használtak, végül is egy püspöklátogatáskor kizárták állásából. A vénlányszámba vett fél­árva reménytelenül magára maradt. Előtte is, mint az ak­kori zsellérlányok előtt, két út vezetett a létbiztonságba, a férjhezmenetel vagy a cse­lédsors. Az előbbi váratott magára, rá kellett lépni a másik útra. Martiny vette magához cselédnek. Ez a vi­szony azonban-nem volt éles. hanem szelíd, melyet asz- szonykori ragaszkodása is bi­zonyít — mert formailag ugyan szolgáló volt. de köze­lebb állt a családtagsághoz. Gazdája művelt ember volt, Halléban és Jénában járt gyobb bizonyítékot maga a költő adja: Kiskunfélegyhá­zán, 1848. június 6-án írt Szülőföldem című versében „Ez a város születésem he­lye". Hrúz Mária 1816 végén, nem ismert okoknál fogva, elhagyta Maglódot, és elsze­gődött Pestre egy szappanfő­ző mesterhez. 1818-ban házas­ságra lépett Petrovics István­nal. Martiny utána hagyta el a Gödöll ői-dombságot és vál­lalt parókiát a Kiskunságban, Kiskőrösön. Ezzel vándorlása nem ért véget, megint feljött Pest környékére, Cinkotára, hogy aztán végső megnyug­vást leljen Irsán. Tizenhárom évet szolgált itt igen idős koráig. A ma is sértetlen állapotban lévő ir- sai templomban öregesen fordult-lépegetett a klasszi­cista timpanonos oltár lép­csőin, dús aranyozású isten­szem tekintett rá. és nehezen ballagott fö! a faragott vá­zakkal díszített baldachinos szószékre. Nyolcvannégy éve­sen vitték ki a temetőbe. Túl­élte Hrúz Máriát s az általa keresztelt Petőfi Sándort is. Életútját vázlatosan ismer­jük. ió volna azonban többet is tudnunk felőle. Az irsai. kiskőrösi és a szülőfalu, da- csolámi egyházi iratok még rejtegetnek adatokat róla és családjáról. Petőfi keresztelő papjának emlékezetére elkel­ne egy-egy emléktábla és süppedt sírjának ápolása az akácokkal benőtt irsai öreg temetőben. II. L. •(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) jobb és legmegbízhatóbb aján­latot fogadják el. Tájékoztatják az 7. ütem te­rületén lakókat, hogy akik először nemmel szavaztak, de újból kérik a bekötést és vál­lalják a többletköltséget a II. ütem kivitelezése alatt, je­lentkezzenek a tanácsnál, mert lehetőség van gázigények kielégítésére 1988. július 31- ig. Ismét falugyűlés Kérik a II. ütem területén lakókat, hogy az őket felke­reső tanácstagokat megértés­sel fogadják, segítsék őket, pontosan töltsék ki a stenci- lezett tájékoztatót és igénybe­jelentő lapot, mely egyeztetés­re kerül a tervezőnek adott nyilatkozattal. Ez dönti el vég­érvényesen, kik vesznek részt a II. ütem megvalósításában. Erre a kontrollra azért van szükség, mert a szolgáltatói engedély a Pest Megyei Ta­nács által tervezett program szerint kerül kiadásra, tehát korlátok között lehetséges a megvalósítás. Végleges lista után a kölcsönigénylő lapot újabb tájékoztatással egyetem­ben újra széthordják. Nagyon szeretnék a helyi takarék- szövetkezetnél megvalósítani a lakossági kölcsönfelvételeket. A gázprogrammal összefüg­gő eseményekről a tanácsta­gokon keresztül folyamatosan informálják a lakosságot. De előkészítés alatt van ez ügy­ben az újbóli falugyűlés is. Marczi Ferenc Környezetvédő? A gázzal működő sprayk — egy ideje tudjuk róluk — károsítják a föld ózon­rétegét. Felvilágosult kör­nyezetvédő Ilyen flakonra azt mondja, fúj, és felsze­gett fejjel otthagyja az üzletek polcain, míg ellen­ben a pompás dezodort a keblére öleli. Igen, de... De most meg itt vannak ezek a nyavalyás legyek. Hajnalban ráülnek az em­ber arcára, és heves csap­kodásokkal kezdődik a nap, ami nem kifejezetten köz­érzetjavító hatású. Elő a Chemotoxszal! Csak­hogy a Chemotox gázos spray... És vegyi anyag... Öntudatos és előrelátó kör­nyezetvédőnek valami mást kell kitalálnia. Megy a gyógyszertárba. Ott azt mondják neki, hogy lehet kapni olajat, amivel, ha bekeni például a háziállatok lakhelyét onnan pánikszerűen mene­külnek a legyek, ez az olaj ugyanis irgalmatlanul büdös. Környezetvédő el­lenben a saját ajtófélfáját kenné • be leginkább, mert magamagát szeretné véde­ni a fránya dögöktől, de ha az az olaj olyan büdös ... Megszólal a gyerek, tőle szokatlan szelídséggel: — Nem tudsz csinálni légy csapót? Ez az! Egy pálca, egy bőrdarabka, némi drót... Honnan jött elő vajon a légy csapókészítés ősi mű­vészetének tudománya, rögtön elsőre? Igen... Ko­vács bácsi a szomszédból, a régmúlt időkből, amint ül a príccsen, a szalmazsák szélén, bajuszán pipado­hánymorzsák, és készíti a légycsapót, aztán naphosz- szat vadássza a legyeket, gondűző foglalatosságként. A körülötte nyüzsgő gye­rekhad oda sem ügyel. Vagy mégis...? Hiszen környezetvédő ujjaiban magától ott a művelet, és csapkod önfeledten, s csak akkor adja ki a kezéből a szerszámot, amikor a gye­rek nyafog: — Na, én is! Ki hitte volna, hogy a gázos sprayk alkonyát a Kovács bácsik hozzák el nekünk... —ez ÜGYELET Gombán, Bényén és Káván szombaton dr. Nagy Márta (Káva), vasárnap: dr. Pén­zes János (Gomba), Gyomron, Maglódon és Ecseren: közpon­ti ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 62., telefon: Gyöm­rő 70.), Monoron, Monori-er- dőn, Vasadon, Csévharaszton és Péteriben: központi ügye­let (Monoron, a szakorvosi rendelőintézetben), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: központi ügyelet (Sülysáp, Losonczi u. 1., telefon: Süly­sáp 50.), Üllőn; dr. Koncz La­jos, Vecsésen: központi ügye­let a szakorvosi rendelőben (Bajcsy-Zs. u. 68.) Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsesen a János utcai, az üllői és a gyömrői. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 8-tól 13 óráig Mo­noron a szakorvosi rendelőin­tézetben. A vecsési és az üllői betegeket 8-tól 13 óráig a ve­csési szakrendelő fogászatán látják el. (Cím: Vecsés, Baj­csy-Zs. u. 68.). Egyéb idő­pontban, tehát szombaton 13 órától hétfőn 7 óráig Buda­pesten, a VIII. kerületben, a Szentkirályi utcai szakrende­lőben van sürgősségi fogásza­ti ellátás. Ügyeletes állatorvos: dr. Orbán Zoltán Vecsés, Stein­metz u. 38. Beteg állatok bejelentése: Monoron a főtéri gyógyszer- tárban szombat reggel 8-tól 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Kulturális ajánlatok Ecseren pénteken délelőtt 11 órától nyitott ház, 19 órá­tól a néptánccsoport foglalko­zása. Gombán az autós kertmozi­ban 21 óra 30-kor Keresztapa I—II. (színes, szinkronizált amerikai krimi). Gyomron a Strand kertmo­ziban 21 óra 15 perckor Leo­párd kommandó (színes, szink­ronizált olasz—NSZK film, főszereplő: Klaus Klinski). Monoron a művelődési köz­pontban 9-től 18-ig gyermek­rajz-kiállítás a galériában, 17.30-tól karateedzés, a mozi­ban 18 és 20 órától Rázós fu­tam (színes, szinkronizált új- zélandi kalandfilm), az autós kertmoziban a Volán-telepen Négybalkezes (színes, szink­ronizált francia filmvígjáték, főszereplők: Pierre Richard, Gerard Dépardieu). Sülysápon a művelődési házban 20 órakor tiniklub, 18 órakor filmvetítés: Piszkos ügy (színes, szinkronizált amerikai krimi). Megnyílt az Ételbár Monoron. a Scbön- mann u. 1. sz. alalt Szeretettel várjuk kedves vendégeinket Hideg-meleg ételekre hidegtálakra. Köszö­nettel : Kollár János és személyzete. Moszkvics személy­gépkocsi ötéves, után­futóval, 1961-ig érvé­nyes műszaki vizsgá­val eladd. Káva. Sza­badság u. 1. Telefon: «Káva, 8-as. Eladó egy darab Fák­lya kombinált szek­rénysor. Honor. Liszt Ferenc u. 30. 200 négyszögöl építési telek eladó. Monor. Csokonai u. 39. egyetemre három évig. Itt­hon, Acsakürtön és Ácsán működött egy ideig, ezek után került Maglódra, véletlenül Hrúz Györggyel egyszerre. Amikor Máriát magához vet­te, már negyvenhét éves volt, egy tízéves leány és egy ti­zenkét éves fiú apja. Né­hány esztendő múlva a két testvér volt Kiskörösön min­den idők legnagyobb magyar költőjének keresztszülője: ne­mes Martiny Károly és Ludo- vika (rajtuk kívül még ne­mes Dinga Sámuel Évával, és Viczián János Kovatsayval). Itt pendítem meg egyes ku­tatók állítását, hogy Petőfi Kiskunfélegyházán ’ született volna, nem pedig Kiskőrösön. A régi egyházi anyakönyvek­ből hiányzott a hol született rovat, bár a gondosabb papok a szülők nevéhez akkor is odaírták a lakáscímet. Itt ez nem történt meg, másfél szá­zados pert támasztva a két város között. Mezősi Károly, korunk legjelentősebb Petőfi- kutatója oklevelekkel igazol­ja, hogy a kérdéses időben a szülők a katolikus Félegyhá­zán laktak és árendált.ák az ottani mészárszéket, ugyan­akkor Kiskőrösre is átjártak húst mérni a hetipiaci napo­kon. Félegyházán nem talál­tak evangélikus papot, átvit­ték ezért az újszülöttet ke­resztelni Kiskőrösre. A legna-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom